Somogyi Néplap, 1977. augusztus (33. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-16 / 192. szám
I Nyugat-magyarországi néptáncfesztinál HELYBE ÁTJÁRÁS Az, aki nincs jóban az »időjárásfelelőssel«, gondoljon minden eshetőségre — így summázhatjuk a szombati felhőszakadás okozta zűrzavar tanulságát, amely kétségbeejtő helyzetet teremtett a bala- tonföldvári néptáncfesziválon. A felkészületlenség fölött azonban gyorsan úrrá lettek — erre előre is számíthattak volna a rendezvény gazdái —: irány Siófok, a művelődési központ, ahol igyekeztek megteremteni a fesztiváli minősítés lehetőségeit. Balatonlelle kezdett, a Somogy következett, majd a legfeledhetetlenebb élményt nyújtó zalai Honvéd néptáncegyüttes lépett színpadra. Ök együtteseink. Ezt tükrözte a frissen szerzett minősítés is. A legjobb formában a Somogy Táncegyüttes van, bár a korábbi arany minősítést még nem újíthatta meg az ismét fölfelé ívelő pályán levő csoport. Vásárhelyi Zoltán, a zsűri elnöke így jellemezte produkcióikat: —Magas művészeti korszak emlékeit a jeleit láttuk a színpadon, amikor a Somogy Táncegyüttes szerepelt. Amit viszont kiemelkedőnek tartott : — Kitűnő koreográfiákat mutatott be az együttes. Minősítésük: ezüst első fokozat. A kaposvári BM Táncegyüttes épp hogy megtartotta ezüst véd táncegyüttes mutatta be. Műsorukon belül is kiemelkedett a férfias botos táncuk és egy lírával telített páros. Vitathatatlanul ők érdemelték ki a kilencedik nyugat-magyarországi néptáncfesztivál első díját. A zsűri javaslatára a díj egy részét a koreográfus kapta. Két együttes osztozott a másödik díjas: a tatabányai Bányász és a Somogy. A délelőtti és a kora délutáni bemutató tapasztalatainak az összegezése fontos mérföldkő lehet a somogyi együttesek számára az egy helyben járás, t'opogás felszámolásában. Azt mindenképpen el lehet mondani: ilyen fontos esemény — mint a kétévenkénti A Somogy táncegyüttes a színpadon nem kértek minősítést, mégis »aranyat« táncoltak. A huszonötéves 'kaposvári BM Táncegyüttes minősítő programot mutatott be, a nyolc hónapja működő marcali Baglas együttes szintén. Egy újabb kiemelkedő együttest láthattunk : a tatabányai Bányászt. A sort a barcsi Boróka, illetve a siófoki Balaton táncegyüttes zárta. A már kiemelt vendég együttesek mellett a somogyi csoportok közepesen szerepeltek. Nemhogy előrelépés mutatkozna, egy helyben járnak minősítését, nagy vita volt rajta. Csaknem a visszaesés mellett döntött a bíráló bizottság, azonban az együttes javára szolgált, hogy nagyon szépen ’táncolták el szatmári táncukat, és a lakócsai is sikerült. Zenekaruk — nem először éri bírálat őket — inkább visszahúzó erő, mint biztos támasz. A Baglas, a Boróka bronz második fokozatú minősítést kapott, a Lelle és az új Kis-Balaton együttes eggyel gyengébbet. A tánc örömét, szépségét, ritmusát igazában a zalai HonDosztojevszkij és Karinthy Á Latinca Színpad előadóestjei Sokat ígérő rendezvénysorozat helyszíne lesz a hosszú időt igénybe vevő átépítési munkák befejezte után a kaposvári Latinca Művelődési Központ Színházterme. Az 1977/78-as évadra vonzó — szinte közkívánat jellegű — színházi műsort állítottak össze fővárosi színművészek közreműködésével. A kaposvári közönség vendége lesz Ruttkay Éva, aki előadóestet tart. Fellép majd Varad! Hédi is. Láthatjuk, hallhatjuk Psota Irént. Szintén önálló estet tart Bárdy György.' A fiatalabb művészgenerá ciót képviseli Béres Ilona és Kovács István, akik közös mű sorban lépnek a közönség elé. Ugyancsak együtt láthatjuk Piros Ildikót és Huszti Pétert. A budapesti Radnóti Miklós Színpad legsikeresebb produkciói közé tartozik Békés József Vonalra várva című monodrámája, melyet Harsányt Gábor játszik el Kaposváron is. Minden másképpen van címmel Karinthy Frigyes műveiből készült összeállítás. Ebben Agárdy Gábor és Horváth Tivadar lép a közönség elé. Darvas Ivánt már láthattuk színpadon egyszemélyes dráma szereplőjeként, Gogol Egy őrült naplója című művében, melyet több estén át vitt óriási sikerre Kaposváron is. Darvas Iván a Latinca Művelődési Központ estéinek sorozatában hasonlóra vállalkozott akkor, amikor a Dosztojevszkij Szegény emberek című kisregényből készült változatot mutatja be. Az évad vendége lesz Bodrogi Gyula is, aki a Vigyázz a békével! című zenés összeállítás előadója. A művelődési központ szeptemberben kezdi meg a bérletek árusítását. Az októberben induló évadban minden produkcióból két előadást tarta-l nak majd: egyet a kora esti órákban az ifjúságnak, egyet 20 órakor a felnőtteknek. A szocialista brigádok kedvezményt kapnak. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére október 29-én vetélkedőt rendezitek számukra, s ezen az estén ugyancsak a fővárosi 'művészek közreműködésével ünnepi műsorra is kerül majd sor. minősítés — előtt szükséges lett volna figyelemmel kísérni a versenyprodu'kcióra vállalkozott csoportok felkészülését, ellátni őket szakmai tanácscsal. Ehelyett az tapasztalható, hogy együtteseink inkább körülbástyázzák magukat, nem igénylik a tapasztaltabbak segítségét. A néptáncfesztivál második félidejét már az eredeti helyszínen, Balatonföldváron tartották. Menettánccal járták körbe az üdülőhelyet: a leglátványosabb programot a Somogy mutatta be, másodiknak a siófoki Balaton, mögötte a BM Táncegyüttes végzett a menettáncversenyben. A zsűri különdíjakat is adott: a változatos zenei kíséretért ebben részesült a barcsi Boróka együttes zenekara, a zalai Honvédé, s a fejlődő siófoki Balaton táncegyüttes. A zsűri az esti gálaműsorban a legjobb produkciókat válogatta. Tizenhat műsorszámot jelenthetett be a konferáló. S ami szinte lehetetlennek látszott a délelőtti időjárás alapján: a hűvös este ellenére a szabadtéri előadás fölmelegítette a közönség kedvét, mindenki kellemesen szórakozott. H. B. Ügy látszik: nem apad a buzsáki búcsú iránti érdeklődés, ez évben áradásig duzzadt. Minek köszönheti a község ezt a mérhetetlen vendégjárást? Bizonyára vannak olyanok, akiket pontosan ez a kíváncsiság hozott a búcsúba, meglelni : mi van itt olyan látnivaló, amely ennyi nézőt von,z. Ahhoz, hogy végére járjon bárki is, részesévé kell válnia a búcsúi forgatagnak. S alighanem ez már önmagában elég válasz: a tarka forgatag is élmény. Lassacskán pedig mindenki azt lát, amit akar. Megszületnek a személyes, saját világ örömei. A tabló kis képekké bomlik, olyan ez, mint a vásári kaleidoszkóp. Forgatjuk — azaz sürgünk-for- gunk —, és minden változik. A nyitány már reggel hét órakor felcsendült: a kaposvári úttörőzenekar zenés ébresztője tudtunkra adta, hogy kezdődik... A program a kezünkben, de hogy milyen élményekben lesz részünk, az csakis tőlünk függ. S a hangulat mindenkiben lobogott. A visszatérő vendégek nemcsak jól, hanem jobban is érezhették magukat: több látványban volt részük az eddigieknél. S az sem baj, hogy több volt a bazár, mint eddig, mert gazdagabb volt. a választék az értékes látnivalókból is. Délelőtt a búcsúk eddigi történetének talán legpaza- rabb népművészeti kiállítását nyitották mek. Olvasóink kát megpróbálom végigkalauzolni azon a nyolc termen, ahoi akár fél napot is el lehetne tölteni a buzsáki motívumok: babfejes, hajós, rózsás, legyező formájú, torony, csillag, tikláb képét idéző kézimunkák, a páfrányt, szegfűt, rozmaringot, vízfolyást, tulipánt formáló rátétesek között. Akik még nem látták, megcsodálhatták a helyben díszített egyházi viseleteket is, arrébb egy mai fazonú ruhát, vd „szitakötő" neve: tA- M Még nem volt jogerős bírósági döntés, de megkapta a hozzájárulást ahhoz, hogy Angliába utazzon. És 1933. augusztus 31-én erre is sor került. »És ezzel kezdődtek el külföldön küzdelmeim az új helikopterért« — írja a világhírű feltaláló, könyvének befejező mondatában. öt év telt el azóta, hogy Hosszú István, az Asbóth- helikopter pilótája így nyilatkozott : »A hatmázsás, kezdetleges alkotmány mozdulatlanul, egy helyben állt...« Az azóta épített helikopterek ragyogóan igazolták a feltaláló felvetését, majd hosszas kísérletezéseinek eredményeit : megfelelő légcsavar segítségével megoldható a függőleges fölemelkedés, a gép stabilizálható, s egyszerű szerkezettel kormányozható. ősbóth Gyula visszaemlékezéseiből összeállt az izgalmas »feltaláló-sors« további szakasza is. Itt van a már említett légcsavarhajtású autó. Akad még múzeumi példány ilyen típusból külföldön, s érthetően igen sok érdeklődőt vonz nem pusztán a látvány miatt, hanem értékes műszaki megoldásáért is. — Oszkár a helikoptercsavart repülőgépcsavarral kombinálta, és — kísérletképpen — három ilyen légcsavaros autót készített. Az aero- mobilok hátulján volt a légcsavar, s olyan terepeken való közlekedésre szánta ezeket az érdekes járműveket, ahol más, kerékmeghajtású közlekedési alkalmatosságok csődöt mondanak. A kezdeti eredmények biztatóak voltak ... Ez érthető, hiszen a kísérleti aeromobilok olykor el-', érték a százkilométeres óránkénti sebességet is, köny- nyedén robogtak olyan területen, ahol a »közönséges« autók igencsak »leültek« volna. Nem süllyedt, nem csúszott, És akkor történt az egyik kísérleti autó útján az a súlyos baleset, melynek során két ember — köztük As- bóth Oszkár megbízható, kitűnő szakember pilótája: Vigh Mihály — életét vesztette ... De térjünk vissza a helikopterhez. 1933-ban »kezdődtek külföldön a küzdelmek az új helikopterért« — írta a feltaláló. Angol meghívásnak tett eleget, de egy évvel később — miután itt megintcsak zsákutcába jutott — már a német légügyi minisztérium invitálására hallgatott, és Berlinbe ment. Ígéretben itt sem volt hiány, s Asbóth főként arra törekedett, hogy — élve a nagyvonalú ajánlatokkal — kihasználja a nagyszabású kísérletezés lehetőségét, és emelő" csavarjait autórotációval is ellássa. Ez a megoldás arra az esetre szolgált volna, ha leáll a motor: ilyenkor a csavarok siklórepülésben való leszállást biztosították volna. Mint már annyiszor az előző évek során, itt is gáncsot vetettek próbálkozásainak, s következett Berlin után egy másik — újnak már London. nem is mondható állomás: —- Londonban 1935-ben kötötte meg a szerződést a Blackburn Aircraft Co. Ltd.- vel, s ezzel a cég jogot kapott arra, hogy Oszkár helikoptereit gyárthassa az országban és a domíniumokban. Oszkár elnökségével megalakult Londonban az Asbóth Helicopters Ltd, a szabadalmi jogok, szerződések intézésére... Angliában sikerült elérnie a célt, amelyet maga elé tűzött: megoldotta a .siklóleszállást arra az esetre, ha a gémelyet arra szántak a rendezők, hogy bemutassák: él a buzsáki népművészet. A bemutató nemcsak a szép árukra hívta fel a figyelmet, hanem tanító szándékkal vezette be az érdeklődőt a népművészet világába. Az egyik iskolai tanteremben a faragó népművészek szemet gyönyörködtető munkáit állították ki. Tóth Mi" hály, Pancsikity János, Szőke István, Nagy Ferenc, Var' ga László — a teljes névsor persze sokkal gazdagabb — kapta örökbe id. Kapóit Antal tehetségét, bizsókját. S még mindig az iskola termeiben járunk: a buzsáki népművészet egy-egy gyöngyszemével csak-csak találkozni a boltokban, de aki nem ismerte a régi falu életét, a lakóházak belsejét, az semmiképp sem mulaszthatta el, hogy bepillantson egy ilyen szobába. A régi buzsáki ház modelljét mutató berendezés mellett a fonás eszközei a díszes anyaggá váló len, kender útjának első állomásáról adtak képet. A buzsáki búcsú részvevőinek a száma — azt hiszem — lehetővé tenné, hogy egy időben több helyen is tartsanak rendezvényt. így nem okozott volna törést a folk- lódműsorba illesztett vásári Dorottya-előadás. A tömeg pedig kisebb csoportokban jobban hozzáférhet a látványhoz. A buzsáki búcsú második vásárfia — igaz, ezt nem le-, hét kitenni a vitrinbe —■ a folklórműsor élménye. A ka- rádi népi együttes, a puszta- vámi német nemzetiségi együttes, a szennai" Zselic együttes, a marcali Baglas, a balatonszentgyörgyi Kis Balaton és a helyi, buzsáki népi együttes hagyományőrző táncai annak a gazdag népi kultúrának az emlékei, melyről a buzsáki hímzések beszélnek. Beszámolóm elején arról — szakértő rendezéssel — tettem említést, hogy lehetnek olyanok, akik a tömegvonzás folytán jutnak Bu- zsákra. Talán az is kiderült írásomból, hogy tartalmas látnivalók adják a búcsú színét, értékét, s emiatt jövőre sem mulasztom el, hogy részese legyek a sok ember közös örömének. Horányi Barna pen motorhiba következne be. Azután az angol cég világjogokat követelt, és Asbóth Oszkár nem volt hajlandó engedni. Mindezek után egyáltalán nem furcsa, hogy alig egy év múlva már Párizsban találkozunk vele, ahol nagy nehezen létrehozza az első francia Asbóth-helikopter gyártása fölött gyámkodó társaságot, s még 1938-ban el is készült az első gép. Ezt követően — már megszoktuk a szakadatlan helyváltoztatást — landoni keltezéssel adták tudtul a hírügynökségek : »Anglia megszerezte az As- bóth-féle katonai szélmalomrepülőgép elővételi jogát __« » A brit hadügyminisztérium Oszkárral.« »Egy magyar zseni útja a rákost garázstól a londoni nagy sikerig...« — és így tovább. De hát mit is ír ennek az információnak a kapcsán Az Est, a Pesti Hírlap, az Üjság, az Esti Kurír meg a többi lap 1939-ben? Némelyik beéri a kurta közleménnyel, s csak a tényeket adja. Azt, hogy az ansol léfügvi minisztérium 8750 fontért megszerezte az elővételi jogot Asb*+h Oszkár szélmalom-repülőgépének a a., már arról olvashatunk, hogy a brit hadügyminisztérium kötött kétéves szerződést a magyar feltalálóval, s találkozunk »magyarázó« szöveggel is arra vonatkozóan, miért kellett Asbóth Oszkárnak külföldön próbálkoznia a helikopterrel — ekkor még idézőjelbe tették ezt a szót, s helicopternek írták. — Mi volt hát az oka hazai illetékes körök passzivitásának a találmány iránt? New Yorkban keltezett hírt vettek át a magyar lapok egy tudományos folyóirat beszámolója alapján, mely londoni repülésügyi információkra épült. Tulajdonképpen ebből kaphatunk elsőként áttekintést az angolok új rendszerű csavarrepülőgépéről, az A. H. X-ről. Akkor készültek az első példányok a gyárakban. Mit tud ekkor a TheAs- bóth-Helicopter ? Érdemes szó szerint idézni az eredeti méltatást, ugyanis erősen kiérződik belőle: mit mutatott akkor a naptár, mi zajlott akkor Európában: »A járómű a közönséges rendszerű, úgynevezett sárkány- gépekkel ellentétben nekifutás nélkül, helyből szökik a magasba, s mint bizonyos rovarok is teszik, mozdulatlanul megállhat a levegőben. Helyettesítheti tehát a kötött megfigyelő ballonokat — léggömböket —, s előreláthatólag fontos szerephez jut majd am ostani háborúban is ...« Hernesz Ferenc (Folytatjuk) Búcsú Bu