Somogyi Néplap, 1977. július (33. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-15 / 165. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÖLJETEKI Ara: 80 fillér ülést tartott a Minisztertanács AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIII. évfolyam 165. szám 1977. július 15., péntek Szovjet-magyar gazdasági kapcsolatok Három évtizeddel ezelőtt ír­ták alá a Szovjetunió és Ma­gyarország képviselői a két or­szág első kereskedelmi szerző­dését. 1947-ben a szovjet—magyar árucsere értéke 30 millió dollárt tett ki, az 1978-es külkereske dejmi forgalom — a tervek szerint — 3,7 milliárd rubel lesz. A számok dinamikája önmagában is lenyűgöző — több, mint százszosos növeke des —. de a matematikai nö vekedés nem mutathatja a mi­nőségi változásokat, a tártál mi gazdagodást, és mindennek az egész népgazdaságra gya­korolt kedvező hatását. Magyarország, tudjuk, igen nagy mértékben függ a kiilgaz dasági kapcsolatoktól. Orszá Kunknak nincs számottevő nyersanyagkincs-, és energia hordozó tartaléka, e létfontos ságú árukat külföldről szerez­zük be. Ez megadja a szovjet —magyar gazdasági kapcsola­tok alapvető jelentőségét orszá gunk gazdasági életében: a legfontosabb nyersanyagok, energiaforrások zömét a Szov jetunió szállítja hazánknak. A szállításokat hosszútávú egyez­mények biztosítják, hogy ne le gyen fennakadás gazdaságunk érhálózatában, a folyamatos energiaellátásban. Kőolajfel használásunk mintegy kéthar­mada. elektromos energiánk hatoda a Szovjetunióból szár­mazik. Az egész világgazdasá­got megrázó energiaválság megmutatta, mekkora jelentő­sége van a hosszútávra ga­rantált, biztos szovjet szállítá­soknak. Tegyük hozzá: az energia-egyezmény nem pusz­tán kereskedelmi megállapo­dás — több annál. A testvér­országok internacionalizmusán alapuló szándék, hogy biztosít­sák -a közös cél, a szociálista- kommonista társadalom anya­gi alapjának megteremtését. A harminc év alatt a szov­jet-magyar gazdasági kapcso­latok formailag sokat gazda­godtak. egyre többrétűvé vál­tak. Az éves, majd középtávú egyezményeket felváltották a biztosabb alapot adó, hosszú távú megállapodások, az egy­szerű árucsere megszűnt a gazdasági kapcsolatok kizáró­lagos eleme lenni, a műszaki­gazdasági fejlődésnek megfele­lően a szakosított termék, az ipari kooperáció útján készült cikkek cseréjével gazdagodott. Átfogó egyezményeket kötöt­tek. amelyek egy vagy több kulcsiparágat is jelentős mér­tékben érintettek. Külkereskedelmi forgalmunk több. mint egyharmadát a Szovjetunióval bonyolítjuk le. ily módon legfontosabb keres­kedelmi partnerünk. A szocia­lista integráció keretében na­pirenden levő korszerű együtt­működési formák, a közös vál­lalkozások, a hosszú távú cél­programok alapjai hazánk szempontjából — ugyanígy a többi KGST államéból is — a Szovjetunió hatalmas, biztos piaca, a szinte kimeríthetetlen szovjet energiaforrások. Gaz­dasági kapcsolataink a Szov jeunióval kölcsönösen előnyö­sek, megfelelnek mindkét ál­lam, ugyanakkor az egész szo­cialista közösség érdekeinek. A szovjet—magyar árucsere, az együttműködés — miként ed­dig — a jövőben is. a magyar külgazdasági kapcsolatrendszer ezen át kiegyensúlyozott fejlő­désünk alapvetően fontos ele­in«. Megvalósulóban a határozat Ahol az egybarmad megterem Szervezettebbé, eredményesebbé vált a kisgazdaságok termelése Somogybán — ezt állapította meg tegnapi ta­nácskozásán a megyei tanács mező- és élelmiszergazda­sági bizottsága. A testület értékelte a termelés fejleszté­sére hozott minisztertanácsi határozat és a megyei intéz­kedési terv végrehajtásának tapasztalatait. A megye mezőgazdasági termelésének egyharmadát ál­lítja eiő az a csaknem ne­gyedmillió somogyi ember, aki háztáji gazdálkodást, kis­üzemi termelést folytat. Az önellátáson túl igen jelentős a tőlük származó áru mennyisé­ge, arról nem beszélve, hogy a választék szélesítésében ki­emelkedően főnk» a szere­pük. Az elmúlt tervidőszakban végbement termeléscsökkenés mérséklése, illetve megállítá­sa érdekében született az egy évvel ezelőtt hozott miniszter- tanácsi határozat, illetve a megyei intézkedési és feladat­terv. Egy év tapasztalatai bi­zonyítják : megyénkben ezek jól szolgálták a kisáruterme- lés fejlesztését. Néhány példa a céltudatos, a mind szerve­zettebbé váló munkára : be­mutatók, kiállítások segítet­ték a korszerű kisüzemi ter­melés terjesztését; a helyi ta­nácsok a korábbinál jobban gazdái lettek a kisáruterme- léenek, jól szervezték a ter­melők és a felvásárlók együtt­működését ; termelőszövetke­zeteink felében önálló üzem­ágként kezelik a háztáji gaz­daságokat, — s lehetne sorol­ni a termelési kedv fellendü­lését szolgáló, a határozat szellemében végrehajtott, eredményeket hozó intézkedé­seket. A fejlődés számos ténye közül érdemes megemlíteni, hogy a megye zöldségtermő területének csaknem tizen­négy százaléka a kistermelők tulajdonában van. Elsősorban a fogyasztási célratörő, szervező munkája eredményeként szinte ugrás­szerűen nö a termelés, és fo­kozatosan megteremtődnek itt is a primőr-előállítás feltéte­lei. A kedvezményes vásárlá­si lehetőség hatására, ma már mintegy hat hektárnyi fólia felület van a kistermelők kertjében. És bár köztudottan kedvezőtlen időjárású év volt a tavalyi, ebben a szektorban nem csökkent a zöldség-, gyümölcs- és burgonyaterme­lés az előző évhez viszonyít­va. Gond viszont, — és ez egyben meghatározza a továb bi feladatokat is — hogy kézi szerszámokból, kisgépekből nem megfelelő az ellátás. A termelés fejlesztéséhez, ezzel együtt a kívánatos szakoso­dáshoz, nem csupán elegen­dő mennyiségű műtrágyára és növényvédőszerre van szükség (több mint hét millió forintot költöttek ez utóbbira tavaly a gazdák), hanem arra is, hogy a kisgazdaságok mű­szaki ellátása is javuljon. A hozott intézkedések má­sik eredménye, hogy sikerült mérsékelni a kisgazdaságok­ban a szarvasmarha- és te­hénállomány csökkenését. Ahogy a testület megállapí­totta, úgy mutatkozik, hogy a megyében — elsősorban az ál­lami támogatások eredménye­ként — kialakul azoknak a gazdáknak a köre. akiknél távlatilag is biztonsággal le­het számítani a szarvasmarha­tartásra. Idézhetnénk a sertéstartási kedv jól nyomon követhető fellendülését, a javuló állat­egészségügyi helyzetet, a 92 nyúlhústermelő szakcsoport sikeres munkáját, a növekvő táp- és takarmányforgalmat. Mind bizonyítéka annak, hogy az összefogott, jól szervezett szövetkezetek támogatás máris mutatja el­ső gyümölcseit. Ahogy a jö­vőre vonatkozóan megállapí­totta a mezőgazdasági bizott­ság, fontos, hogy ezt a meg­kezdett munkát minden érin­tett következetesen' és töret­lenül folytassa tovább. Határozat az állami ellenőrzés továbbfejlesztéséről A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszterta­nács tegnap ülést tartott. A Minisztertanács jóváha­gyólag tudomásul vette a kül­ügyminiszter beszámolóját Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első tit­kárának, az Elnöki Tanács tagjának — Helmut Schmidt, a Német Szövetségi Köztársa­ság szövetségi kancellárja meghívására — az NSZK-ban tett hivatalos látogatásáról. Havasi Ferenc, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, a ma­gyar—bolgár gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési bizottság, dr. Szekér Gyula miniszterelnök-helyet­tes a magyar—lengyel gazda­sági együttműködési állandó bizottság, a pénzügyminiszter a magyar—jugoszláv gazdasá­gi együttműködési bizottság Budapesten tartott ülésszaká­ról tett jelentést. A kor­mány jóváhagyólag tudomá­sul vefte a beszámolókat, és megbízta a nemzetközi gaz­dasági kapcsolatok bizottságát, hogv dolgozzon ki intézkedé­si terveket a* ülésszakokon .elfogadott határozatok végre­hajtására. A kormány megtárgyalta a központi gazdasági döntési gyakorlat, az ágazati irányítás és az állami ellenőrzés haté­konyságának továbbfejleszté­sére előterjesztett javaslato­kat és határozatban jelölte ki a feladatokat. A pénzügyminiszter és a Minisztertanács Tanácsi Hiva­talának elnöke jelentést tett a kormánynak az államigaz- gatási munka egyszerűsítésé­nek helyzetéről. A Miniszter- tanács a beszámolót elfogad­ta és meghatározta a további tennivalókat. A Minisztertanács Titkársá­ga vezetőjének előterjesztése alapján a kormány felhívta a minisztereket és az országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy vizsgálják meg az or-, szággyűlés júniusi ülésszakán elhangzott képviselői észrevé­telek és javaslatok módosítá­sának lehetőségeit és tájékoz­tassák erről az. országgyűlés elnökét, az indítványozó kép­viselőket. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Rockefeller Moszkvában tárgyalt David Rockefeller, a Chase Manhattan Bank elnöke csü­törtökön Moszkvában látoga­tást tett a gazdasági együtt­működési nemzetközi bank­ban és a Nemzetközi Beruhá­zási Bankban, s megbeszélést folytatott a két bank elnöké­vel : Konsztantyin Nazarkin- nal és Albert Belicsenkoval. Megtárgyalták a bankok kö­zötti műveletek fejlesztésének kérdéseit. Szervezetten, iilemesen aratnak Somogyiban A jó szervezés, a körülte­kintő, gondos felkészülés a mynka dandárjában kamato­sán visszatérül. Az idei aratás minden korábbi évnél beszé­desebben bizonyítja ezt a tényt. Sorozatos esők szakít­ják meg ugyan a szorgalmas munkát, nagyon sok helyen az összekuszált, a földön fek­vő gabonával nehezen bir­kóznak a gépek — mégis, ta­lán soha nem végezték eny- nyire panasz- és zökkenőmen­tesen nyári feladatukat a gaz­daságok. Tegnapig a megyében átla­gosan a búzák mintegy két­harmadát betakarították a nagyüzemek. A munkában a barcsi járás szövetkezetei jár­nak az élen, itt már az ara­tásnak több mint a hetven százalékán túljutottak. A cso- konyavisontai szövetkezet — elsőként a megyében — vég­zett az aratással, és teljes gépparkkal, kombájnokkal szállító járművekkel most a homokszentgyörgyi szövetke­zet betakarítását segítik. Igaz, hogy a megyei átlagnál elő­rébb áll a munkával ez a já­rás, sajnos azonban, a ter­mésátlagok itt kedvezőtleneb­bül alakulnak, mint például a siófoki járásban. Igaz, az itte- Ai nagyüzemek még a munka felénél tartanak, de nem rit­ka eddig a hektáronkénti 40— 41 mázsás átlag. (Szerepe van a jó eredményben a járás­ban végrehajtott nagyarányú vetőmagfelújításnak is.) Mindenképpen említésre méltó, hogy az aratásban részt vevő, mindössze néhány ezer ember elismerésre és köszö­netre méltó, lelkiismeretesség­gel és szorgalommal végzi fe­lelősségteljes feladatát. Fel­mérések bizonyítják, hogy bár sok felé dőlt. nehezen arat­ható, gyomfelverte a gabona, a szemveszteség a minimális határon belül van. Kedvező tapasztalat az is. hogy a ta­karmánybúzáknál jobban fizet az étkezési búza, és az aszály okozta terméskiesés veszélye most az aratás derekán mér­séklődik. A jövőre nézve jelenthet problémát, hogy viszonylag vontatottan halad a gabona felvásárlása. A termelő üze­mek egyelőre inkább a saját raktáraikat töltik, s valójában ezen a héten kezdtek csak fo­lyamatosan szállítani a gabo­naforgalmi átvevő helyeire. Ha ezen a gyakorlaton nem változtatnak, a saját raktárak feltöltésével nem halad pár­huzamosan az értékesítés, fé­lő, hogy rövidesen torlódás lesz az átvételeknél, ami pe­dig zavarhatja az aratás üte­mét. Az egymás segítésének most a munka utolsó harmadában, nőttön nő a jelentősége. A Bö- hönyei Állami Gazdaság Ve­sén, a böhönyei tsz pedig Tapsonyban segít majd, és to­vábbi tárgyalások folynak a gazdaságok között annak ér­dekében, hogy idejében, biz­tonsággal kerül jön magi árba a jövő évi kenyérnek való. A népgazdasági terület is gyakorlótér Motorizált zöldségtolvojok Van áru Siófokon, de még drága A Magyar Néphadsereg katonái részt vállalnak a termelőmunkából. (KS-fotó — Németh Ernő felvétele) A város zöldség-, gyümölcs­ellátásának jelenlegi színvo­naláról tanácskozott tegnap délután a Siófoki Városi Ta­nács Végrehajtó Bizottsága. Kovács Árpád, a termelés-, eliátásíelügyeleti osztály meg­bízott vezetője a beszámolójá­ban elmondta, a szezonban több mint 100 ezer ember zöldség és gyümölcs iránti igé­nyét kell kielégítenie a keres- I kedelemnek, a déli part leg- I forgalmasabb nyaralóhelyén, Siófokon. A SZOT üdülőiben, a kempingekben, a magánhá­zakban pihenők különösen sok zöldséget, gyümölcsöt fogyasz­tanak. s meglehetősen gazdag áruválasztékot kívánnak. Az ellátás fő szervezői itt a nagykereskedelmi tevékeny­séget folytató Somogy megyei Zöldért siófoki, a Kertészeti Közös Vállalat balatoni és a Mezőköv balatoni kirendeltsé­ge. Természetesen a zökkenő- mentes ellátás segítői a helyi mezőgazdasági nagyüzemek is. A Siófoki Állami Gazda­ság például 650 hektáron ter­meszt zöldségfélét, bár termé­sét főként hűtőházaknak és konzervüzemnek szállítja. 800 hektár gyümölcsöséből 544 a termő. Az idén a tavaszi fagykár, valamint a viharral érkezett jég súlyos kárt oko­zott a gazdaságnak, és ez a város gyümölcsellátására is kedvezőtlenül hatott. A jövő­ben az eddiginél nagyobb sze­repet vállalhat a gazdaság a város ellátásában, ugyanis az épülő vásárcsarnok keretében egv mintaboltot létesít. A Sió Mezőgazdasági és Kertészeti Tsz úgynevezett közvetlen zöldségértékesítése a városban nem jelentős.. mi­vel csak egy elárusító hellyel rendelkezik. Kertészeti termé­keinek nagy része a Zöldért Vállalat kirendeltsége révén került a bolthálózatba, majd a fogyasztókhoz. Eredményesen munkálko­dik a Siófoki Áfész a háztáji gyümölcs-, zöldségtermesztés megszervezésében. fejleszté­sében. Siófokon és a hozzá­tartozó Zamárdiban az idény­ben 66 üzletben árusítanak zöldséget, gyümölcsöt. Ezen­kívül a nagy forgalmú helye­ken (strandokon, autóbuszpá­lyaudvarokon stb.) a Zöldért mozgóárusai is jelen vannak. A város ellátásában meghatá­rozó jelentőségű a Zöldért korszerű, iparvágányos telepe, ahol a hútőházban 250 vagon termést helyezhetnek el és 150 vagon termelési kapacitású jéggyár áll rendelkezésre. Az elmúlt években tapasz­taltakhoz képest javult a zöld­ségellátás Siófokon, állapítot­ták meg a vb tagjai. De az áru még mindig elég drága, sőt az árak néha indokolat­lanul magasak, különösen a magánkereskedőknél. Sok bosszúságot okoznak a zöld­ségkertek, gyümölcsösök no­tórius dézsmálói. Már a vá­ros belterületén is egyre többször okoznak kárt a tol­vajok, akik közül sokan autó­val jelennek meg a zöldsé­ges tábláknál, s motorizáltan ügyeskednek az éj lenle alatt. Sokan nehezményezték a vá­rosban. hogy az. északi nart magánkereskedői nagy téte­lekben felvásárolják a zöld­séget. gyümölcsöt Siófok pia­cán (a déli part ellátása uffvanis jobb. mint az. észa­kié). s így a helybeli háziasz- szonyok kosara időnként üre­sen marad.

Next

/
Thumbnails
Contents