Somogyi Néplap, 1977. július (33. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-09 / 160. szám
A Jogról mindenkinek A XIX. s»átad színháza Ki fizesse a kárt? HÉT VÉGI Az egyes, embert és a közösséget is gyakran éri ki- sebb-nagyobb károsodás. Hogy ki okozta, 1ii fizesse meg a kárt? — ez néha egyértelmű, az esetek többségében azonban a bíróság dönti el. Mind több az olyan közlekedési baleset, mely a rossz útviszonyok miatt következik be. Ezért általános érdeklődésre tarthat számot annak a férfinak az esete, aki a 8-as főközlekedési úton Wartburgjával nekiütközött egy, a téli fagyok következtében kifordult betonkockának. A gépkocsi megrongálódott, gazdája megsérült. Mihelyt felépült, kártérítési igényt nyújtott be az illetékes közúti igazgatósághoz. Kérését elutasították mondván, miért nem vezette óvatosabban az autóját. Így került az ügy a bíróságra, amely 6500 forint kár megfizetésére kötelezte a közúti igazgatóságot. Miután az ítélet indoklása sok hasonló esetben eligazítást nyújt, szó szerint idézzük: » A Wartburg vezetője a megengedett sebességgel haladt a nemzetközi főközlekedési úton, a baleset szürkületkor, rossz látási viszonyok között történt. A betonkockát féktávol Ságon belül nem lehetett észrevenni. Ilyen forgalmas úton joggal elvárható, hogy az úttest állapotát gondosán figyelemmel kísérjék, hogy nyomban jelezzék, kijavítsák az észlelt hibákat. Ezért az autó tulajdonosának teljes kárát meg kell téríteni...« Utazással kapcsolatos egy má§ik — szintén sokakat érintő — per is. Egy asszony kiesett a vonatból, és halálra zúzta magát. Megtalálták nála az utazása előtt váltott vonatjegyet, rajta a 20 filléres biztosítási bélyeget. Ennek alapján kérte a férj az 50 ezer forintnyi biztosítási ősz- szeg kifizetését — saját részére. Az első és másodfokú bíróság elutasította a férj keresetét, azzal az indokkal, hogy a biztosítási összeg nem 9? Vidámparki ejtőernyők Az egyiff amerikai szórakoztató parkban izgalmas élményben lehet részük a látogatóknak: ejtőernyővel ereszkedhetnek le 70 méter magasságból. A fékezett zuhanásnak ezt az érzését egyébként csak azok a sportolók ismerhetik meg, akik végigjárták az ejtőernyős iskola lépcsőfokait. A képen látható toronyból egyszerre tizenkét ejtőernyő ereszkedhet alá, az oldalról egy-egy vezetőkötéllel behatárolt függőleges pályán. Minden eshetőségre, gyors beavatkozásra készen, a középső kötéllel biztosítva, amellyel az ejtőernyőt — a kétszemélyes, rugózott ülésen helyet foglaló "■utasokkal« együtt — a magasba emelik. Az ernyő kupoláját három, sugárirányú rúddal merevítik ki, hogy állandóan megtartsa a formáját. A zuhanás sebességét a kupola felső részén levő nyílás — az úgynevezett »kémény-« — nagyságának változtatásával lehet szabályozni. Persze itt szó sincs olyan mértékű megterhelésről, mint amilyet az »igazi" ejtőernyősöknek ki kell állniuk. a házastársat, hanem a gyermekeket illeti. A Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit figyelembe véve, a Legfelsőbb Bíróság is állást foglalt az ügyben. Íme a döntés: ha az életbiztosítási szerződésben nem jelölik meg, ki legyen a pénz felvételére jogosult személy, akkor az örökösök között kell megosztani az ösz- szeget. A fenti esetben a biztosítási összeg valóban az örökösöket, vagyis a gyermekeket illeti. Se szeri, se száma a példáknak. Előfordult, hogy az egyik autóközlekedési vállalat 42 ezer forint kárt fizetett saját alkalmazottjának, aki — rajta kívülálló műszaki hibák miatt, baleset következtében — megsérült, ezért a beteg- állományban jelentékenyen csökkent a jövedelme. Más alkalommal kocsmai verekedés miatt sérült meg egy lar katos. Hosszabb ideig ápolták kórházban. A költségeket — bíróság útján — a lakatos támadóján vasalta be az SZTK. Legutóbb öt fiatalkorú bandába tömörülve betört egy budapesti lakásba, amelynek bérlője külföldön tartózkodott. A bűnbanda vandál pusztítást végzett, majd kirabolta a lakást. Az Állami Biztosító 16 ezer forint kártérítést fizetett, és pert indított az ifjú betörők szülei ellen. A bíróság megállapította a szülők egyetemleges kártérítési kötelezettségét, ugyanis gyermekeik tevékenysége — idézzük a döntést — nem alkalmi jellegű volt, hanem bűnszövetségbe tömörü’ve sorozatosan követték el a társadalomra rendkívül veszélyes tettüket, melyet a szülői felügyelet elmulasztása takart. A közvagyont is védik törvényeink. Intő figyelmeztetés, hogy a köze'múltban az egyik kisipari termelőszövetkezet vezetőjével fizettette meg a bíróság a kárt, amely azért keletkezett, mert szakképzetten embert alkalmaztak vegyészként. Jellemző az egyik útügyi igazgatóság esete is. Szerződésben vállalták, hogy öntozotelepet létesítenek több szövetkezetnek. A fe1 tételeket nem teljesítették, így a szövetkezetek tetemes haszontól estek el. Az elmaradt haszonért kártérítést ítélt a bíróság. Ha szövevényes, ha hosszadalmas is egy-egy kártérítési eljárás — megéri. Persze azoknak, akik kárt szenvedMagyar színpadon magyar szó A romantikus dráma korszakának idején, romantikusan nehéz körülmények között született meg a magyar színház. A harc a nemzeti színészetért 1790-től indulóan ösz- szekapcsolódott a nemzeti reformok sorsával. 1790. október 10-én a magyar játszótársaság Pest vármegye segítségét kéri, s ezzel tulajdonképpen egy leendő Nemzeti Színház első kövét, rakja le. Magyar nyelvű előadás már korábban elhangzott, így 1784-ben Reischl ács budai faszínházában, Kórokozók kizárva Mindenki tudja, hogy a műtétet a lehető legtisztább körülmények között, a fertőzés minél biztosabb kizárásával végziik. Nagyapáink idejében még fekete ünneplő ruháiba öltözött a sebész a műtéthez, apáink idején vakító fehérbe, ma pedig rendszerint halvány zöldbe, mert rájöttek, hogy a túl sok fehér szín kápráztatja a szemet. Mindenki, aki belép a műtőbe, tetőtől talpig steril, fertőtlenített ruhát, köpenyt vesz magára. Még a beteget is felöltöztetik, testén csak a műtéti terület marad szabadon. A steril ruházatban már senkinek semmihez nem szabad hozzáérnie. A beöltözést megelőzi a bemosakodás, amely Semmelweis óta minden műtét előtt kötelező. A bemosakodás techCsapágykenés széndioxid gázzal A széndioxid bizonyos hőmérsékleten szilárd. Ha a hőmérsékletet növeljük, gáz lesz belőle. Egy kanadai szakember ezt a jelenséget a csapágykenésben kívánja hasznosítani, a következő módon. A csapágyon nagy méretű hornyok futnak körbe, ezeken át széndioxid gázt vezetnek a csapágyba. A csapágyban lévő tengely végét hűtik, ezáltal az álló tengely felületére szilárd széndioxid rakódik le. A tengely megindításakor a csapágyat kissé föd- melegítik: a szilárd széndioxidot edpárologtatják. Az így keletkező gáz lebegésben tartja a forgó tengelyt. Ha a tengely leáll, a széndioxid gáz ismét megszilárdul, lecsapódik a tengelyre, hiszen azt folyamatosan hűtik. Az így »kent" csapágy igen nagy forgási sebességet érhet el, mivel a széndioxid gáz súrlódási együtthatója csekély. nilkája is sokat változott az idők folyamán: a szappan és a folyó víz mellett ma már sokféle vegyi fertőtlenítő anyag is elősegíti a mosakodás megbízhatóságát. Minden anyag, kötszer, sebészeti eszköz műtőbe kerülését hosszadalmas, szigorú sterilizálás előzi meg. Forró levegővel, forró vízzel vagy gőzzel, nagy nyomással, esetleg vegyszerrel vagy sugárzással minden kórokozó baktériumot elpusztítanak a műszereken. Még a műtő levegőjét is csak szűrőn keresztül engedik be, a műtőben világító lámpák pedig olyan hűl lámhosszú sugárzást bocsátanak ki, amely öli a baktériumokat. A műtét szimbóluma a fehér álarc. Az operáló orvos és segédei szájkendőt kötnek az ar- ' cukra, nehogy a leheletükkel kijutó baktériumok fertőzést okozzanak. Üjabban még ennél is tökéletesebb megoldást kerestek. A thübingeni klinikán fehér álarc helyett olyan műanyag sisakot használnak az operáló csoport tagjai, amelyen át jól lehet látni, de tökéletes sterilitást nyújt. Képünkön nem tudományosfantasztikus film jelenete látható, hanem egy műtétet kezdő sebészcsoport. melyből a Várszínházba költöztek a német színészek. A csűrszínház társulatát Kelemen László vezette. Tagjai állandó közönség híján Debrecenbe, Nagyváradra, Kolozsvárra széledtek. 1807-ben Vida László birtokos felkarolva a színészet ügyét, kibérelte a Debrecenből Pestre érkezett »csapatnak« a Hacker-szálát, majd 1812. február 21-én a társulat a Rondellába költözött. Katona József náluk ismerte meg a színházat. Később az épületet lebontották. Hangot kapnak a Vitkovics Mihályéhoz hasonló vélekedések: »a magyar nem theátumra való«. Pedig Katona Józsefen kívül akkor már olyan értékei voltak a magyar színházi életnek, mint Déryné Széppataki Róza és Kantomé Engelhardt Anna. * Kolozsvár pedig 1821-ben állandó helyet biztosított a színjátszáshoz, Miskolcon 1828-ban épült színház. A székesfehérvári társulat 1819-ben, május 3-án Kisfaludy Károly A tatárok Magyarországon című művét Pesten is bemutatta: magyar szó hangzott fel német színpadon. 1933-ban pedig Vácról jövő evezős hajón »csapat« érkezik, birtokba véve a Várszínházát; e csoport magja lett később a Nemzeti Színház társulatának. Pest vármegye már 1808 óta gyűjtött erre az alapvetően fontos szellemi bázisra, amelyet 1837. augusztus 22-én nyitottak meg. Akkor még félkész állapotban volt. Mit játszottak a vándorszínészek és állandó játékhelyű társaik? Kisfaludy érzelmes műveit, melyek mégis a liberális haladás szószólói voltak. A francia modellt követő, abba magyar gondokat ültető Vörösmarty Mihály verses műveit, a Csongor és Tündét, a Czillei és a Hunyadiakat stb. Szigligeti Ede is a francia típust követte, de alkotott a romantikus népszínmű műfajában is: ' Szökött katona, Csikós. Teleki László nagy hatású drámáját, a Kegyencet, Illyés Gyula tette mára is színpadkésszé. Jókai, Obernyik Károly, Czakó Zsigmond neve is ide kínálkozik, de legfőképp Katona József örökéletű Bánk bánja, s valamivel halványabb többi színpadi műve. Ö a francia forradalom utáni idők gyermeke, másik nemzeti nagyságunk, Madách Imre pedig a reformkoré. Az ember tragédiája a magyar drámairodalom alapműve, a Mózest Keresztúry Dezső alakította, simította a ma színpadához. Beszélnünk kell a sikeres Csi- ky Gergelyről, akinek munkássága már a realizmust hirdeti. S szólnunk kell a magát sokáig tartó, meg-megújuló népszínműről is, melynek képviselői Szigligeti mellett Tóth Ede és Csepreghy Ferenc. L L 90 millió éves ésgyíkksponya Turísfaromantika évekig fizetik a kamatokat. És ki szállítja a szállodák elegáns berendezését, a színei levelezőlapokat, a filmet a turisták gépébe, de olykor a húst, az ásványvizet és a bort is, hogy a kedves vendég elégedett legyen? Jobbára külföldről vásárolják. Az idegenforgalom munka- alkalmakat teremt. Igaz — válaszolja a jelentés —, de az igényesebb feladatok elvégzésére külföldieket alkalmaznak, a »bennszülöttek« pedig nagyon alacsony bért kapnak. Ezért tudnak a társaságok viszonylag olcsó utakat ajánlani, hirdetni. A turisztikai központok kiépítésével — vethetnénk a jelentés ellenébe — behozzák a civilizáció áldásait az elmaradt vidékekre. A vizsgálatot végzők savanyúan mosolyognak erre: a tunéziai Djerba üdülövárosban a turisták számára épített szállodákban saját vízellátó berendezések működnek — de a helybeli lakások nyolcvan százalékában nincs folyóvíz. És A képen látható Koponya a müncheni Őslénytani és Föld- történeti Múzeumban van kiállítva. Az állat, amelyből a lelet származik, körülbelül 90 millió évvel ezelőtt, Észak- Amerikában élt, ősgyík volt. A tudomány ma már sok, földből kiemelt lelettel rendelkezik, amelynek alapján rekonstruálni lehet az őshüllőket. Valóságos monstrumok voltak az állatvilág óriásai, ötméteres magasságukkal köny- nyedén bepillanthatnának modem házaink első emeleti ablakán, hosszú farkuk elérte a 15—20 métert, súlyuk pedig a 18 tonnát. Észak-Amerikáiban olyan kőlapot találtak, amelyen 85 centiméter hosszú és ugyanilyen széles lábnyomok maradtak fenn. A két láblenyomat közötti távolságból arra lehet következtetni, hogy az állat lépéshossza 4,5 méter lehetett. A tudósok megállapították, hogy ezeknek az állatoknak a maximális súlya 20 tonna lehetett: az ennél nehezebb állat nem vodt képes mozogni a szárazföldön. De maradtak fenn olyan csontok is, amelyek még nagyobb állatokról tanúskodtak: hosszú nyakuk jelzi, hogy a folyók medrében vagy tófenéken jártak, de fejüket kiemelték a víz színe fölé, mivel tüdővel lélegeztek. Ezek súlyát 40 tonnára becsülik, vagyis 8 elefánt vagy 550 ember súlyával voltak azonosak. A mai ismereteink szerinti rekordmagasságot egy 15 méter magas hüllő érte el, mely a modem lakóházak harmadik emeletéig érne fel. -sak a felkarcsontya, amely előkerült, 213 centiméter ho«*szú, vagyis hosszabb mint a legmagasabb ember. összehasonlításul érdemes megjegyezni, hogy a ma élő állatok között is vannak óriások. A tengerben élő kékbálna a 33 métert is elérheti, a rekord bálnasúly 130 tonna volt. Ez megfelel négy őshüllő, 30 elefánt, 200 tehén, 1600 ember, 13 megrakott tehervagon, vagy 2,5 nehéz tank súlyának. Változtatható futómű ezzel kapcsolatban teszi â jelentés a legkülönösebb megállapítást: sok helyütt szándékosan fenntartják a régi, az elmaradott, a szegényes vagy éppen nyomorúságos állapotokat, mert — állítják — ez a romantikus, az egzotikus, ez vonzza a turistákat, ezt lehet érdekesen fényképezni, ezt keresi az idegen. Az amerikaiak és az európaiak — így vonja meg a mérleget az ENSZ-jelentés — elfogyasztották már saját természeti környezetüket, most elkezdik fogyasztani a harmadik világét. Csakhogy az ilyenfajta idegenforgalom a Ivar- madik világ országainak nem hajt igazi hasznot. Legföljebb a clevelandi vagy a hamburgi család otthon, utazás után, előveheti a diafelvételeket, levetítheti a vendégeknek. S közben egy pillanatig sem gondolnak arra, hogy azokon a helyeken, ahol a felvételek készültek, az emberek többsége belátható időn belül még csak azt se fogja tudni, hogy mi az a fényképezőgép és mi a diafelvétel. T. I. Az európai országok vjm- útainak nyomtáva 1435 mm, kivéve az 1668 mm nyomtávú spanyol és az 1524 mm-es szovjet vasutakat. A Nemzetközi Vasútegylet a Spanyol Vasutak kérésére pályázatot írt ki változtatható nyomtávú futómű tervezésére, melyet a határon áthaladó nemzetközi vonalakon használhatnának. A nemzetközi zsűri az első díjat egy svájci cégnek ítélte. A céget megbízták javaslatának továbbfejlesztésévél, és 30 ke- réktengely-prototípus elkészítésével. E különleges keréktengelyek a különböző nyom- i távokhoz alkalmazkodnak: egy kényszerpályán áthaladva megrövidülnek vagy meghosz- szabbodnak. A kerekek mindkét helyzetben reteszelhetők. A nyomtávváltás és a reteszelőberendezés nyitás-zárása automatikusan történik. \ Szex, napfény, bársonyos homok, kaland, felfedezés. Ezt keresi az amerikai és az európai turista Afrika, Ázsia és Dél-Amerika tájain. Ezt kínálják neki. Bármily vonzóan hangozzék azonban ez, közelről nem ilyen szép a menyasz- szony. Legalábbis ezt állapította meg az Egyesült Nemzetek Szervezetének gazdasági és szociális tájékoztató központja egy vizsgálat alapján. S mi több, a jelentés ezt a meglepő kérdést teszi fel: — »■Vajon a turizmus nem lett-e a gyarmatosítás új formája?« Az idegenforgalom — nem vitás — nagyon is szükséges valutát hoz az illető államok pénztárába, de ezt drágán kell megfizetniük. Több értelemben is. Az amerikai és az európai idegenforgalmi társaságok .szigorú feltételeket szabnak, repülőtereket, utakat, szállodákat építtettek az afrikai, az ázsiai és a dél-amerikai kormányokkal — a költségek' fedezésére azonban külföldi kölcsönöket kell felvenni, és