Somogyi Néplap, 1977. július (33. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-29 / 177. szám

Göllei tapasztalatok Mindennap politizálnak Három pártalapszervezet, kilencvennégy kommunista. Ennyien tevékenykednek Göl- lében, s ez szó szerint érten­dő. Erről győződtünk meg Bocska Gyulával, a Kaposvá­ri Járási Pártbizottság mun­katársával. amikor Deák La­jos párttitkárral arról beszél­gettünk, hogyan politizálnak a nyári munkák idején a göllei kommunisták. Nyolc oktatási csoport — Éppen most készült el az őszi—téli politikai oktatás ter­ve. Az a célunk, hogy min­den kommunista képezze ma­gát, tanuljon. S képezzék ma­gukat politikailag azok a pártonkívüliek is — főként a vezetők —, akiknek a mun­kájához ez feltétlenül szüksé­ges. A fiatalok képzésére is nagy gondot fordítunk, hi­szen a pártszervezet számára elsősorban ők adják az után­pótlást — mondja Deák La­jos, aki titkára a termelőszö­vetkezet és a község pártszer­vezetének is. A tavalyi héttel szemben az idén nyolc oktatási csoportot szerveztek. A múlt évi tapasz­talatokat a három pártszerve­zet vezetőségének és a pro­pagandistáknak a bevonásá­val közös tanácskozáson érté­kelték, s határozták meg a feladatokat. Sokféle tanulság alapján döntöttek úgy, hogy nyolc csoportot hoznak létre : a kommunisták részére vallás­kritikai kérdésekkel foglalko­zó tanfolyamot indítanak, s külön — az ő kérésükre — a termelőszövetkezet kertészeti es növénytermesztési női szo­cialista brigádjából is alakíta­nak egy csoportot. Először tárgyalnak majd — négy cso­port — kulturális kérdésekről szervezett formában. A KISZ- fiatalok számára politikai vi­takörök lesznek. Valameny- nyit jól felkészült, esti egye­temet, pártiskolát végzett pro-, pagandista vezeti. Nemcsak a csoportok szá­mát növelték, hanem a hall­gatókét is. összesen 170—180 részvevője lesz a pártszerve­zet által indított oktatásnak, valamint a KISZ két vitakö­rének. Ezenkívül a Hazafias Népfront, a szakszervezet szervez egy-egy tanfolyamot, s indul politikai továbbkép­zés a pedagógusok részére is. Taggyűlés előtt — Az a törekvésünk, hogy kommunistáink mindennap, a nap minden órájában poli­tizáljanak. Erre csak alaposan felkészült, politikailag képzett, a jelentős bel- és külpolitikai kérdésekben tájékozott embe­rek képesek. Ezzel a céllal készítettük elő a politikai ok­tatást. Ezért szerveztünk ta­valy a községünkben egyéves kihelyezett, marxista középis­kolát, amelyet huszonketten fejeztek be eredményesen. Jö­vőre kétéves marxista közép­iskolát szervezünk, s ebbe pár- tonkívüli vezetőket is bevo­nunk — mondja a párttitkár. Törekvéseink megvalósítá­sa érdekébén sokkal nagyobb szerepet kaptak az utóbbi években a pártcsoportok, mint korábban. Taggyűlés előtt előbb a pártcsoportok veze­tőit — tizenegy van — tájé­koztatják, azok pedig csoport­jukat. Változatos napirenddel Minden hónap elején ülé­seznek a pártcsoportok. Eze­ken részt vesznek a pártveze­tőség tagjai, illetve a terme­lőszövetkezet vezetői. A cso- portértekezleteket a pártszer­vezet munkaterve alapján, meghatározott témákkal tart­ják, de a komm unis táji bár­milyen kérdésről beszélhet­nek, amely foglalkoztatja őket. — Hasznosak ezek a cso­portértekezletek, a bizalmiak nagy felelősséggel készülnek rájuk. Olyan kommunisták is szót kémek, akik a taggyűr léseken ritkán hallatják szá- vukat. Jó ez a bizalmiak ne­velésére, formálására, előadó- készségük fejlesztésére is. ök ellenőrzik a tagsági könyve­ket, s igazolják a bélyegvá­sárlást. A csoportértekezletek­ről följegyzéseket készítenek, azokat eljuttatják a pártveze­tőségnek. Ha pártonkívüli vezetővel kapcsolatban vetőd­nek föl munkahelyi vagy más gondok, akkor a pártvezetőség tájékoztatja őket azokról, majd a tett intézkedésről a csoportot és a taggyűlést — | összegezi Deák Lajos. tevékenységüket Tavasztól őszig A csoportértekezletek ta­pasztalatait hasznosítja a párt­vezetőség, a pártszervezet a nagyobb munkafeladatokra való mozgósítás érdekében, arra, hogy mit kérnek és vár­nak a kommunistáktól. Ta- I vasszal a gépműhelyben, a traktorosoknál, a kertészetben, a növénytermesztésben és az állattenyésztésben ' is csoport­értekezleteken beszélték meg a tennivalókat. Hasonló megbeszélésre ke­rült sor az aratás megkezdése előtt. A munkák tapasztala­tait augusztus elején előbb pártcsoport-értekezleteken, majd taggyűlésen vitatják meg, ám már az őszi betaka_- rításra való felkészülésről is tanácskoznak. Napirendre ke­rülnek a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 60. évfor­dulójára indított munkaver­seny eddigi tapasztalatai és a feladatok is. Hasznos, jó dolog ez. A pártcsoport-értekezletek le­hetőséget adnak a kommunis­táknak, hogy beszéljenek szű- kebb munkaterületük gondjai­ról, s egyúttal — mielőtt még taggyűlésen is tárgyalnának — megismerkedjenek a ter­melőszövetkezet, illetve a köz­ség előtt álló nagyobb felada­tokkal. az eredményekkel és a gondokkal. A RATAS UTAïN Pártépítés A barátság emlékparkja Ahogy közeledik a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 60. évfordulója, úgy bon­takozik ki egyre erőteljeseb­ben az a szocialista verseny­mozgalom hazánkban, amely a csepeli munkások felhívása nyomán indult, s amelynek lényege: 'kiemelkedő munkasi­kerekkel köszönteni a törté­nelmi jubileumot. Szerte az országban : üze­mekben, termelőszövetkeze­tekben és állami gazdaságok­ban csatlakoztak ehhez a fel­híváshoz. Idősebbek és fiata­labbak, 'kommunisták és pár­tonkívüliek egyaránt lelkese­déssel vállalták, hogy maga­sabb teljesítményekkel, még jobb minőségű munkával kö­szöntik az ünnepet. Ahol nincs lehetőség erre, ott is megtalálják a módját, hogy kifejeződjön: a szovjet nép ünnepe a magyar nép ün­nepe is, és a szovjet nép tör­ténelmi útja számunkra is kö­vetendő példa. Balatonlellén a községi párt- bizottság, a tanács, a Haza­fias Népfront az üzemek szo­cialista brigádjaival, a község valamennyi lakosával együtt elhatározták: a jubileum tisz­teletére emlékparkot létesíte­nek, s abba hatvan fát ültet­nek. Huszonnyolc nyírfa az 1917-től 1945-ig tartó idősza­kot jelképezi, harminckét vö­rös szil pedig az 1945-től el­telt esztendőket A területet a héten tartott közös párt-végrehajtóbizottsági ülésen jelölték ki: az emlék­park az iskola közelében levő zöldterületen lesz. A területet társadalmi munkával hozzák rendbe, füvesítik, virággal ül­tetik tele, a fákat pedig a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója előtti napokban, ünnepélyes külsőségek között helyezik el. A község üzemeinek szocia­lista brigádjai és az általános iskola úttörői vállalták a véd­nökséget: féltő szeretettel óv­ják, gondozzák majd a fákat, hogy hosszú éveken át szim­bolizálják a magyar és a szov­jet nép egyre erősödő, mind tartalmasabbá váló barátságát. Az évfordulóig hátralevő időben a vegyesipari, a hír­adástechnikai szövetkezet szó-J cialista brigádjai a község lakóival, a pártalapszervezetek kommunistáival, a népfront aktíváival szabad szombátjai- kon és vasárnaponként ott serénykednek majd az emlék­park kialakításán, szépítésén. Közös céljuk, hogy ez legyen a község legszebb parkja. A fák elültetésekor egy már­ványtáblát is elhelyeznek majd, melyen a szöveg azt hirdeti: ezt a parkot a barát­ság, a szovjet nép iránti hála, köszönet hozta létre, amiért megteremtette az alapot a mi szabad életünkhöz is! az. L A pártcsoport-értekezletek napirendjén rendszeresen szerepel a pártépítés. A tit­kár ezt a következőkkel ma­gyarázza : — Azt akarjuk elérni, hogy kommunistáink is kivegyék a részüket ebből, ne csak a pártvezetőség feladata legyen ez. Tavaly öt új kommunistá­val erősödtünk, az idén eddig kettővel. Nemrég tárgyaltuk a taggyűlésen a KISZ-szervezet titkárának, Márton Józsefnek a felvételi kérelmét, alti ed­digi munkájával alkalmasnak bizonyult a párttagságra. A fiatalok és a fizikai munkások arányával elégedettek va­gyunk, kevés viszont kommu­nistáink között a nő: kilenc­vennégyből mindössze tizen­négy. Ezért is vontuk be a szervezett pártoktatásba a ter­melőszövetkezet női szocialis­ta brigádját, így összesen 48 asszony, leány tanul. A párt­csoportok segítségével szeret­nénk kommunistává nevelni az arra alkalmas, jól dolgozó nőket Szalai László 150 hektárnyi gabonát aradiak le a balatonszabadi termelőszövetkezetben, s mindjárt ne­kiláttak a terület felszántásának. Eddig nyolcszáz hektárral végeztek, ebből háromszáz- . húsz hektáron már a másodvetést is elvégezték. Képünkön: Nagy teljesítményű erőgép tárcsázza a felszántott területet. Lebecsülik a veszélyt — és életekkel látszanak! NEM ELŐSZÖR hallom a történeteket — némelyikről lapunkban is beszámoltunk —, most mégis megráznak, újra megdöbbentenek. A fiatal te­tőszigetelő nem használ men­tőövet, s elegendő egy rossz mozdulat, máris alázuhan a szédítő magasságból... A gépkocsivezető nem néz körül, mielőtt hátrafelé indulna jár­művével, s átgázol az idős éjjeliőrön, aki sérüléseibe né­hány nap múlva belehal... A má&ilk sofőr nyitott ajtóval igyekszik kocsiját kijuttatni a telephelyről, közben kihajol, így leli halálát... A tsz-ben az erősen ittás takarmáhybst az istálló épületében lefekte­tik, hogy kialudja mámorát. Éjszaka fölkel, a lovak közé megy, s az egyik ló agyon­tapossa ... Néhány példa az első félév legsúlyosabb üzemi balesetei közül. Elgondolkodtatóak ezek a tragédiák, s ugyancsak töp­rengésre késztet a többi bal­eset is. Suhajda János, a Szak- szervezetek Somogy megyei Tanácsának munkavédelmi osztályvezetője sem állta meg, hogy ne mondja el gondola­tait, amikor elém tette az SZMT munkavédelmi bizottsá­gának jelentését. Sok csonku­lásos és halálos kimenetelű szerencsétlenséget elkerülhet­tek volna a dolgozók, ha ők és a munkahelyi vezetők meg­tartják, illetve megtartatják a munkavédelmi előírásokat, az óvó rendszabályokat. A cson­kulásos balesetek közös és fő jellemzője egyrészt a technoló­giai leírás pontatlansága vagy az előírások megszegése, mondta az osztályvezető; a halálos végű baleseteknél pe­dig a figyelem elterelődése és a veszélyhelyzet lebecsülése a fő motívum. Ez a mevállaoL tás nemcsak azokra áll, akik szenvedő alanyokká válnak egy-egy balesetnél, hanem azokra is. akik elnézik, tudo­másul veszik a dolgozókra leselkedő veszélyt, de semmit sem tesznek a megszünteté­séért! EGY MÁSIK tapasztalat: az oktatásban részt vevő, a mun­káját mindig körültekintéssel végző ember is hajlamos rá, hogy időnként »lazítson«, pontosabban szólva — ha csak rövid időre is — mellőzze az előírásokat, a szabályokat. Így lehetett ez annál a gépkocsi- vezetőnél is, aki a két teher­autó közé szorult és meghalt, s annál a dolgozónál, akinek a sajtQlógép levágta az ujjait. Ha tolatsz, ne nyisd ki az aj­Új hazában 4 mikor megkérdeztem ^ tőle, hány ember dol­gozik az állattenyésztő tele­pen, amelyet irányít, a gyor­saság kedvéért spanyolul számolt. Hét éve került Ma­gyarországra. Négy éve ta­lálkoztunk a Kaposvári Me­zőgazdasági Főiskolán. Ak­kor már tudta, hogy többé nem térhet vissza hazájába. Akárcsak a bolíviai illegális kommunista párt többi veze­tője, ő is feketelistára ke­rült ... Egy éve kapta meg a diplomáját. Most a kaposvári Egyesült Erő Tsz répáspusz­tai telepének az irányítója. — A malacelhullás muta­tója már jó, csak két száza­lék ... Az is igaz, hogy sok még a tartalék. Nemcsak a termelésben, inkább az em­berekben. A példáik, amelyeket sorol, tapasztalt vezetőt sejtetnek. — Apám embereit jófor­mán még gyerekfejjel irá­nyítottam. Igaz, Bolíviában a létbizonytalanság önmagá­ban is tart munkafegyelmet. — Számunkra különös szó- használat : apám emberei... — Apám fanmer, egyike az országra annyira jellemző kisburzsoázia ■ tagjainak. — Mi közelítette nevelteté­se ellenére a kommunista párthoz? — Talán éppen a »nevelte­tésem«. Privát kollégiumokba jártam, jól éltem, és közben naponta Láttam a nyomort. Egy baloldali szemészprofesz- szor ismerősöm adott először választ kétkedéseimre. Amit ő. mondott, az egész életemet kijelölte. Néhány hónappal később már feladatot bízott rám a párt. David Monaszterio ma a magyar pályakezdő szakem­berek életét éli. A beilleszke­dés és a családalapítás gond­jai és örömei — úgy éreztem — mégsem töltik ki egészen a napjait. — Nem akarok Bolíviára gondolni. Nem szeretem a rádiót. Ott akármikor fel­csendülhet egy bolíviai dal­lam -... Pedig olyan sok min­den köt már ide ... — Ha Bolíviába nem is, Peruba vagy Brazíliába visszatérhetne. — Miért? Azok az országok engem nem taníttattak. Én csak Magyarországnak »tar­tozom«. Taníttatott, munkát adoitt, áprilisban pedig ál­lampolgárává fogadott. — A főiskolán ilyennek képzelte leendő munkáját? — A főiskolán mindent megmutattak, ami szép. Szak­telepeket, modern gépeket, néha túl ideális körülménye­ket. A gyakorlat más. A mi répási telepünk korszerűtlen. A bizonyításra és a gyakor­lat megszerzésére mégis jobb lehetőséget ad, mint egy csupa beton szaktelep. — Milyen emlékei vannak Bolívia mezőgazdaságáról? — Ott jóformán csak ál­lattenyésztés van, főleg szarvasmarha. A tenyésztés központja az én szülőváro­som, Trinidad. Az ottani le- geltetőn tartás eredményei elmaradnak az itteni átla­goktól. Igaz, hogy ezt jófor­mán költség nélkül érik el. Hamarosan a család került szóba. — A fiam már elmúlt egy­éves. A feleségem itt vég­zett a kaposvári tanítóképző­ben. Most kollégiumi nevelő. — A gyéreik ezekben a hónapokban mondja ki az el­ső szavakat... — Nekem azt mondja »pa­pa«, a feleségemnek meg »anyu«. Azt szeretném, ha megtanulna spanyolul is. S 4 avid Monaszterio te- hát gyökeret vert. Ré­gi hazájával már csak haj­szálerek kötik össze. Néhány étel íze, egy-két régi könyv és újság. No meg egy terv. — Egyszer majd évek múl­va a fiámmal — magyar tu­ristaként — elutazok Bolí­viába. Megmutatom neki La Pazt, a Titicaca-tót, az in­kák kincsét, és persze Trini­dadot ... És ezzel elérkeztünk Dá­vid legféltettebb gondolatai­nak birodalmába. Bíró Ferenc tót; az anyaghoz szerszámmal nyúlj, ne a kezeddel! — ne csak mondjuk ezeket a szavai­kat, hanem ezek szellemében cselekedjünk is! A tökéletesnek éppen nem mondható műszaki megoldá­sok ugyancsak magukban hordják a veszélyt, de a mun­kahely gazdasági vezetői sokat tehetnek a biztonságosabb munkavégzés érdekében. Ha ezt elmulasztják, balesetek előtt nyitják meg az utat. Er­re is van példa. Az egyik ter­melőszövetkezetben felborult a pótkocsis vontató, a traktoros nem élte túl a balesetet. Az erőgépen nem volt védőkeret! A többire szereltek, erre azon­ban nem, s megtörtént a tra­gédia. Sokan és sok munkahelyen mondják: kényelmetlen a biz­tonsági fölszerelés — például a magasban dolgozóknál a vé­dőöv — használata S ha megalkuvó a munkahelyi ve­zető, akkor tudomásul veszi ezt a mentegetődzést, elnézi a szabály megszegését. Ha a mu­lasztás következtében valaki meghal vagy nyomorékká vá­lik, néhány hónapig követke­zetesek az előírások megtar­tásában, azután kezdődik min­den elölről. Még a veszély- helyzetet jól érzékelőket is megingatják azzal, ha gyává­nak nevezik őket a hetven- kedő munkatársak ... AZ EDOSZ, a HVDSZ, a MEDOSZ, a KPVDSZ és az Építők Szakszervezetének me­gyebizottságához tartozó mun­kahelyeken, valamint a me­gyebizottság nélküli üzemeknél együttvéve 697 baleset fordul elő az év első hat hónapjá­ban. Az ezek miatt kiesett munkanapok száma 20 699 volt. Negyveneggyel kevesebb baleset és 2525-tel kevesebb kiesett munkanap, mint a múlt év első felében — mind­ez biztató javulást mutat. Csakhogy: az akkor három helyett most öt haláleset, és a három csonkulásos baleset­tel szemben most tizenhárom fordult elő! Mi következik eb­ből? Kevesebben, de súlyosab­ban vétettek az előírások, a szabályok ellen, mint egy év­vel korábban! Mi a helyzet a mezőgazda- sági termelőszövetkezetekben ? A múlt év első feléhez képest eggyel több — összesen 530 — a baleset, csaknem hatszázza’ több — 17 323 — a kiesett munkanap, eggyel több — összesen három — a halálos kimenetelű baleset. Csupán a csonkulásos balesetek szír»» csökkent (háromról egyre) r múlt év azonos időszakába képest! S ezek a szám.o'- pluszként jönnek az SZMT munkavédelmi bizottsága ál­tal összeállított kimutatáshoz, így válik tettessé a megyénk­ben előfordult üzemi balesetek első félévi kéne. Hemes* Ferenc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents