Somogyi Néplap, 1977. július (33. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-16 / 166. szám

Korszerű könyvtárhasználat Kölcsönzés és kutatás • Egy -hétig zárva tartott a megyei könyvtár, belső át­szervezést, hajtottak végre a könyvtárhasználat korszerű­sítésére., Az újból megnyílt intézményben az első napon rendkívül sokan fordultak meg: háromszáznyolevan fel­nőtt . és százhusaonnégy gyer­mek kölcsönzött könyvet, ti­zenhatan dolgoztak a kutató- szobában. Az első napi forga­lom tulajdonképpen csak ár­itól vallott, hogy a »lyári. na­pokban is sokan igénylik a könyvtár szolgáltatásait. A korszerű könyvtárhasználat lehetőségeit majd a későbbi­ekben ismerhetik meg az ol­vasók. Hogy miről is van szó, erről kértünk tájékoztatást az intézmény igazgatójától. Szita Ferenctöl. Az, amiről az igaz­gató beszélt, egyébként mini den olvasóhoz eljut a napok­ban egy könyvtárhasználati tájékoztató formájában. — Változtatásunk fő célja az volt, hogy csökkentsük a gyerekkönyvtárral közös fa­lon — találjuk a »propagan- daegységet«, ahol tematikus könyvajánlattal segítik kielé­gíteni az érdeklődő igényét az aktuális témákban. Tovább folytatva utunkat az általános tájékoztatóhoz érkezünk. Az olvasók nem­csak személyesen, hanem tele­fonon is érdeklődhetnek, kér­hetnek tájékoztatást, s azt hi­szem, ezeket a kérdéseket aligha lehet «-katalogizálni-«, hisz annyiféle igény érkezhet be, ahány olvasó. Ezután négy új egységben találhatók meg a szakrészlegek. A társada­lomtudományok, a természet- tudományok, a műszaki és. mezőgazdasági ismeretek, a művészetek és irodalomtudo­mányok láthatatlan válaszfal­lal különülnek el egymástól. A szakkönyvek mellett a mű­vészeti és irodalmi folyóira­tok, lapok is itt találhatók. Nyolcvanféle folyóirat, ezer­kétszáz kézikönyv, háromezer harminc tekercs mikrofilm áll a kutatás szolgálatában. Ugyanitt fényképarchívum, képeslapgyűjtemény is van. Tizenkét kutató dolgozhat egyidőben a teremben. A ze­nei részleg bemutatása helyett még csak a tervekről szólha­tunk, mivel a röntgentechni­kai vállalat kaposvári részle­ge még nem szállította le az új stúdióberendezést. Ígére­tükre, hogy hamarosan elké­szülnek vele, ezúton, is sze­retnénk figyelmeztetni őket. Az új stúdiónak is jellemzője a korszerűség — mondotta Szita Ferenc. Tizenkét zenét sugárzó mono- és sztereo hallgatóberendezés áll a mu­zsika barátainak a rendelke­zésére. A gyerekolvasóban nyolcán hallgathatnak egy­szerre zenét. A stúdiószobá­ban négyen idegen nyelvű szalagokat forgathatnak. Bővült, igaz csupán huszon­négy négyzetméterrel, a gye­rekrészleg is. Itt sikerült ki­alakítani egy tinédzser-olva- eósarkot, s újdonság, hogy hozzáférhetővé váltak az ide­gen nyelvű gyermekkönyvek, melyekre külön felhívjuk a szülők figyelmét. Sétánk ezzel véget ért. ösz- szeg ezésül csupán annyit, hogy a szépirodalom iránt ér­deklődők igényén csorbát nem ejtve, nőtt a könyvtár készsé­ge a szakérdeklődés kielégíté­sére. Megterveztetik a világí­tás korszerűsítését is. Horányi Barna Vendégek a Kom? ASZSZK-b6f Vetélkedő brigádok Legnépszerűbb a Fáklya Ott voltam az ünnepsé­gen. Jól emlékszem rá, mi­lyen élénk eszmecsere bonta­kozott ki a vállalatiak és a vendégként meghívott szov­jet tisztek és katonák között. Az ügyvezető elnök újra és újra megmutatta az MSZJ3T- tagesoport megalakulását ta­núsító oklevelet az érdeklő­dőknek. s közben javaslatok, ötletek röpködtek, hogy s mint lehetne munkához látni. Az ünnepi beszédben is elhang­zott : az MSZBT-tagcsoport ápolja és erősítse a magyar— szovjet barátságot, tevékeny­ségével érje el, hogy még erő­sebb és még közvetlenebb kapcsolat alakuljon ki a szov­jet emberekkel. Több mint két év telt el azóta, hogy munkához látott a Somogy megyei Állami Épí­tőipari Vállalat MSZBT-tag- csoportja. Elsősorban az érde­kelt, miként tölti be a gyors hírnök szerepét: rendszeresen eljutnak-e a Szovjetunió éle­tét bemutató képek, anyagok a munkahelyekre, örömmel hallottam, milyen népszerűek a központtól kapott propagan­daanyagok. Az MSZBT-táblák figyelemmel kísérői mindig várják, mikor rakják ki az új fotókat. Egyre nagyobb kele­tük van a folyóiratoknak. A szocialista brigádok igénylik a Fáklyát, a Szővejtuniót, a Lá- nyok-Asszonyok címűt. Ezen­kívül a Szovjet Irodalomból is több példány jár. A legnép­szerűbb a Fáklya, most körül­belül hetvenen olvassák. Az MSZBT-tagcsoport a múlt év elején csatlakozott a Moszkvai Rádió magyar adá­sának baráti klubjához. Az érdeklődés akkora, hogy a brigádnaplók legtöbbjében ott van a Moszkvai Rádió adás­ideje. Egyre többen hallgatják az adásokat, s küldenek be megfejtéseket a pályázatokra. Legutóbb Zsíros Józsefné dí­jat nyert. A fiatal tagcsoport kez­dettől azt a célt tűzte maga elé, hogy átveszi a tapasztal­tabbak módszereit, együttmű­ködik velük. Különösen jó társra találtak a Pamutfonó­ipari Vállalat Kaposvári Gyá­rában. Az erőket is összponto­sították azzal, hogy együtt mentek kirándulni, külföldre. Horváth Józsefné, az MSZBT- tagcsoport ügyvezető elnöksé­gének tagja illusztrálásképpen behozott néhány brigádnaplót. A képek és a szövegek révén felidéztük a két év minden nagyobb eseményét. Az első időszakra elsősorban a látvá­nyosabb rendezvények voltak a jellemzőek. Nemrégen sugá­rozta a televízió az ukrán jég- revü műsorát. Szép emléket ' elevenített föl azokban, akik a textilesekkel közösen ott voltak a budapesti kirándulá­son. Megnézték a Szovjet Kul­túra és Tudomány Házát, a Bajkál étteremben ebédeltek, majd megnézték a jégrevüt. A kultúra házában azóta is több csoport járt. A Moszkvai Nagycirkusz művészeit a textilművek tag­csoportjával együtt hívták meg Kaposvára. Emlékezetes á Fáklya-ankét, a textilművek­ben rendezett szellemi totó. A szovjet tisztek és katonák ál­landó vendégeik, sőt tavaly együtt yonultak föl egy cso­portjukkal május elsején. Évenként most már 15—17 dolgozó utazik a Szovjetunió­ba. Különösen jól sikerült a textilesekkel együtt szervezett Kijev — Zaporozsje — Feke­te-tengeri tavalyi út. Kitett magáért a tagcsoport a Kali- nyin felszabadulásának tiszte­letére tartott megemlékezés egyik szervezőjeként. Az idén az a találkozó sikerült a leg­jobban, amikor a Komi ASZSZK-ból érkezett turistá­kat fogadták az ipari főüzem­ben. Megnéztem a November 7., a Kossuth brigád (mindkettő a vállalat kiváló brigádja), a Kovács János kubikosbrigád naplóját. Jó érzéssel követtem nyomon azt a tényt, hogy a vállalásaik teljesítésével vesz­nek részt a barátsági munká­ban. Kisebb-nagyobb eltérés­sel ez a munka jellemző a SÁÉV százharminc brigádjá­ra. — Sok a vetélkedő, s ezek­ben szívesen vesznek részt a brigádok — mondja Horváth- né. — Ügy tapasztaltam, hogy sok embert mozgatnak meg, még a családtagokat is. Olyan könyveket vesznek kézbe az emberek, amelyek gazdagítják az ismereteiket. Ilyen a Nagy Október vetélkedő, vagy az Aurora ’77 olvasómozgalom. Az utóbbiakat a szakszerve­zetek és a könyvtár szervezi, de a KISZ-esek sem marad­nak le. Minden ősszel rendez­nek vetélkedőt, az idén együtt a tagcsoporttal. A KISZ-esek a dunántúli építőipari vállala­tok első politikai vetélkedőjén is ott voltak, s a negyedik he­lyen végeztek. Az egyik fő té­ma az októberi forradalom volt. A vállalati pártbizott­ság, az alapszervezetek min­den segítséget megadnak a barátsági munkához. Így si­került elérni, hogy a vállala­ton belül (s természetesen kí­vül is) egyrg többet lehet hal­lani a tagcsoport munkájáról, s egyre többen kapcsolódnak be a tevékenységébe. A két év mérlege pozitív, s már for­málódnak az októberi forrada­lom 60. évfordulójával kap­csolatos tervek is. Az már bi­zonyos, hogy az irodalmi szín­pad ünnepi műsorral készül a jubileumra. Lajos Géza Szamócapalánta kedvezményesen (Tudósítónktól.) A mezőcsokonya—somogy­jádi áfész körzetében terme­lik a kisgazdaságok a legtöbb szamócát. Néhány évtizede Somogysárd, Mezőcsokonya és Üjvárfalva lett a hazája ennek a kedvelt gyümölcsnek, de terjed a termelése Bodro­gon, Csombárdon, Nádalpson és Hetesen is. A múlt évben a termelés segítésére 40 ezer palántát osztott ki az áfész a termelőknek. Télen szakelő­adásokat tartottak a községek­ben. Jó előkészítés után és a fa­gyok elmúltával az időjárás kedvezett a szamócatermelés­nek. Biztató termés ígérkezett. Az érési időszakban bekövet­kezett szárazság azonban nem használt e gyümölcsnek. Vé- vül is 33 vagon szamócát vá­sároltak fel .az áfész körzeté­ben. Ebből 10,5 vagon ex­port minőségű volt. A kiesés ellenére a termelők elégedet­tek voltak, 4,5 millió forintot kaptak a kedvelt gyümölcsért. Az érdeklődés változatlanul nagy a szamócatermelés iránt. Ezt igazolja, hogy az áfész körzetében 160 ezer frigó go- rella fajta palántát telepítet­tek júniusban. Az ár egyhar- mad részét az áfész, ugyan­ennyit a Zöldért és a mara­dék egyharmad részt a terme­lők fizették. Ezen túl augusz­tusban és szeptemberben a termelők további félmillió sa­ját előállítású palántát is te­lepítenek a körzetben. fölösleges keresgélésre fordí­tott időt, könnyítsük a tájéko­zódást, és hozzáférhetővé te­gyük dokumentumainkat. S még egy fontos elv ve­zette az intézményt a reform végrehajtására: a raktárból minél több könyv kerüljön a szakrészlegekben megfordulók keze ügyébe. Olvasóként néztük meg, mit nyújt a szakrendszerű könyvtár. A kölcsönzőpult a bejárattól balra, a régebbi új­ságlapozó helyén áll. S ahol a kölcsönzőpult állt, ott találni a folyóiratolvasóL Az eddigi újság- és folyó­irat-választék is alapos tájé­koztatást adott az érdeklődők­nek, a szakembereknek, de a tágabb tér bővebb lehetőseget nyújt a “-böngészdében«. A folyóira tolvasó ban eddig za- . varólag hatott a kutatókra az, hogy sokan csak a napi infor­mációszerzés igényével la­pozgattak a folyóiratokban, lexikonokban, albumokban, s ezzel zavarták az elmélyült munkát. A könyvtárban to­vább haladva — jobbra, a i4 wrnmmn kölcsönözhető kötet a “biro­dalom vagyona«. Ugyanígy segíti a tájékozódást a többi szakrészleg is. 'A társadalom- tudományok iránt érdeklődő nyolcvan folyóiratféleségből válogathat, nyolcszáz kézi­könyvből tájékozódhat és öt­ezer kötet könyvből meríthet olvasnivalót. A természettu­dományok, a műszaki és me­zőgazdasági ismeretek tára: százhúsz folyóirat, hétszázöt­ven kézikönyv és négyezer kölcsönözhető kötet. Az álta­lános részlegben százötven napilap, hetilap és számtalan érdekes olvasmány vár ránk, A szolgáltatás újdonsága, hogy négy szakember — kü­lön a humán és külön a re­áltudományok iránt érdeklő­dőknek — segíti az olvasót a munkájában. A szakrészlegek­ben hat olvasónak munKaasz- talt is biztosítottak, de az alaposabb kutatásra ott van — a volt folyóiratolvasóban berendezett — kutatószoba. Ebben a térben nincsenek kölcsönözhető könyvek, ha­nem az eddig zárt raktárban őrzött úgynevezett »Somogyi gyűjtemény« anyagát használ­hatják az olvasók. Kétezer- ötszáz kötetnyi könyv, har­mincegy folyóirat és kétszáz- '• VÉGff ANTAL Sehol egy élő lélek. »Egyedül maradtam! Zsuzs- ka nélkül ennyire egyedül va­gyok?« Sokáig járkált végig-hosszig az épülő híd körül, aztán fölment a hídra. Kisütött a hold, a víz ragyogott, csillo­gott, a frissen háncsolt osz­lopok világítottak, érzett a nyers akácfák kesernyés il­lata. A hídra — ahol le is desz- kázták — rá lehet menni. Ne­kikönyökölt a híd karfájának, nézte a vizet. . „Aki szerelmes, aki csaló­dott, annak nem jó sokáig né­zegetni se az örvénylő vizet, se a vonatkereket.. Aztán mintha csak a friss Szamos-szél tisztította volna ‘ meg a borongós gondolatait, hirtelen felderült. Futva meg­indult a falúiba. Most fog be­menni hozzájuk. Most megkér­dezi azt, amit kell. A temp­lomnál megcsendesedett, újra elbizonytalanodott. „Szétválaszthatom őket?” Megállt, hogy kilihegje ma­gát. Ott a tám mögött, ahova behúzódtak a múltkor a temp­lom falánál, ott valaki van ... — Zsuzska! — Mióta vártalak itt! A kettőjük sorsáról beszél­gettek, hogy most mi követke­zik. Bálint azt akarta, hogy ma este végleg rendezzenek el mindent. Türelmetlen volt, zak­latott, mintha hirtelen elveszí­tette volna régi kedvességét. Ha nem is megértéssel, de harag nélkül váltak el. Bálint visszakísérte Zsuzs- kát a papiakba, hazafelé me­net újra nekikeseredett. Félre kell álljon! Most még talán le­hetne! Másnap este is ugyanúgy ta­lálkoztak. Berci nem kérdezte meg, hogy Zsuzska hova megy. Ügy tett, mintha észre se venné. Attól az estétől számítva so­ha egy szóval sem kérte Zsuzs- kát semmire. Ügy éltek egy­más mellett, mint két idegen. Zsuzskának ez fájt. Viharokat akart, jeleneteket, végleges szakítást, aminek so­rán minden kiderül, megtisz­tul. Berci gyámoltalanabb, és elesettebb volt, mint valaha. Zsuzska azt szerette volna, hogy erősödjön meg. Így nem lehet itthagyni egy embert, aki gyerekének az apja, akit szeretett valaha. Bálint nem értette ezt. Bá­lint egyre türelmetlenebb lett; és egyre bizonytalanabb. Zsuzska megmondta neki, hogy benne nem változott semmi, de idő kell, úgy akar elmenni Bercitől, hogy ne szé­gyenkezzen. Ha eddig kibírták, kibírják még a következő né­hány napot, hetet. Bálint pe­dig arra gondolt, Zsuzska hát­ha azért teszi ezt, hogy ő rá­ébredjen: álom volt minden az eddigi életükben. 19. Megjöttek a hideg, őszi esők. A híd körül pocsolyatengerré vált a föld. Egyre nehezebben ment a munka. Bálint összeszorított foggal hajtotta, serkentette az embe­reket. Meglegyen a híd! önmagának is bizonyságot akart. Neki nem sikerül sem­mi? Megmutatja! A főispánnak tervei vannak vele. Mit mond, ha ezen a nagy erőpróbán kudarcot vall? Nem a parasztok buknak itt meg, hanem ő. Ügy érezte, hogy számára Zsuzska és a híd egyet jelent. Csak együtt érheti el: mind­kettőt. Egyre nehezebb helyzetbe került Bálint. Most kellene az emberekbe lelket önteni. De benne se a régi már a lélek. A gazdákat megfenyegette, akik nem állnak elő szekérrel, azokat elintézteti a kapitány­nyal. — Tudod-e, mit csinálsz, Bá­lint? Kikkel szövetkeztél ösz- sze .. . Mi lesz ebből, fiam? Ezt Soós keresztapa mondta. — Lehet-e még teelőtted beszélni, vagy elvitetsz? Hát csak vitess, de én akkor is megmondom, amit gondolok! Ezért kár volt, hogy apád kitaníttatott! Nem jól van így, fiam! Bálint a keresztapját mindig szerette, egyenes beszédű em­ber volt és konok. Érettségire száz pengőt küldött anyától. „Mondd meg neki, hogy ezt a keresztapja küldi ballagásra. Ennyit nekem is megér, hogy úr lett az öcskösből. Tekinte­tes úr! Mert egy érettségizett embernek ez a cím kijár.. Mostanában sokat vitatkoz­tak. De az utóbbi hetekben alig, mert keresztapa már nem jár a hídhoz! Hamar sötétedett, egyre hosz- szabbak az esték, dolgozni már kevesebbet lehetett, az embe­rek behúzódtak a házakba be­szélgetni. Angyal Sándoréknál minden este volt valaki estéző. De ezek az estézések nem olyanok voltak, mint hajdan. Akkor csak Fekete Károlyt hallgat­ták: mi történt az első világ­háborúban a Piavénái, Monte­negróban. Most minden este a híd, a föld, a világ... az jár­ja. Az asszony odarakott este a blóderbe egy csomó édes sü­tőtököt, aztán jól betüzeltek, megvárták, amíg kisül a tök. Arról beszélgettek, ki kivel fog­ja össze tavasztól a tehenet, nyáron vajon ki kapál harma­dába a gazdáknak, meg hogy lesz-e jövőre is olyan termés mint amilyen az idén volt A jó ruhás gazdák otthon ül­tek, a melegen. Akik kitartot­tak, azokon alig volt valamire­való ruha. A két Járó testvérnek azt mondták a gazdák: (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents