Somogyi Néplap, 1977. június (33. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-15 / 139. szám

Szovjet—nyuga tnémet tárgyalások Spiplsrszág a választásik elüt A negyvenegy év óta első Ízben tartandó választásokat megelőző napok Spanyolor­szágban a politikai erőszak je­gyében teltek el. Erre való te­kintettel a hadsereg egységei hétfőn elfoglalták állásaikat az ország legnagyobb köz­pontjaiban és különleges ala- ' kulatokát helyeztek -riadóké szültségbe — a bombámé rényletekre való fölkészülés­ként. Hétfőn több nagyváros ban robbantottak bombát a szerdai választásokat ellenző szélsőséges csoportok. A legfőbb politikai alakula­tok vezetőinek televíziós be­szédével hétfőn este véget ért a választási kampány. Adolfo Suarez kormányfő — noha ko­rábban kijelentette, hogy nem szándékozik személyesen részt venni a kampányban — ezúttal tíz percet szentelt mozgalma, a Demokratikus Centrum Unió érdekeinek és erényeinek ecsetelésére, öt kö­vetően egymás után szólaltak föl a főbb politikai pártok vezetői, hogy a tv-nézőket a pártjukra való szavazásra buz­dítsák. Santiago Carrillo, a kommu­nista párt főtitkára elmondta: a kommunisták szabad, békés és demokratikus Spanyolor­szágot akarnak. Carrillo egyébként egy a párizsi Le Martinban kedden megjelent interjúban kijelentette: haj­landó részt venni egy jelenlegi miniszterelnök vezetése alatt megalakítandó kormányban, ha az az SKP-nak megfelelő politikát folytat. Folytatódnak a megbeszélések Középpontban : a fegyveres erők kölcsönös csökkentése A hivatalos látogatáson Moszkvában tartózkodó Hans-Dietrich Genscher, az NSZK kül­ügyminisztere városnézésen a szovjet fővárosban. Képünkön: Moszkva vendége a Vörös téren. (Telefotó: AP—MTX—KS) HOLLANDI 4 Den Uyl nyilatkozata a túszdrámáról Rövid nyilatkozatot tett kedden délután — a holland parlamentben — a kormány nevében den Uyl miniszterel­nök a tragikus túszdrámáról. A kormányfő megismételte: a csaknem háromhetes tárgya­lások során a hivatalos szer­vek békés megoldással pró­bálkoztak, éppúgy, ahogy azt 1975-ben is tették, a dél-ma- lukui fegyveresek azonban el­fogadhatatlan követelésekkel álltak elő és nyíltan a túszok kivégzésével fenyegetőztek. Den Uyl ugyanakkor kije­lentette, hogy a kormány min­dent meg akar tenni a dél- malukui nemzetiségű lakosság problémáinak rendezésére, a hollandok és a dél-malukuiak közötti megbékélés biztosítá­sára. Den Uyl részvétét fejezte ki a két életét vesztett túsz csa­ládjának. A parlament egy­perces fölállással emlékezett meg róluk. A kormányfő ugyanakkor sajnálkozását fejezte ki amiatt is, hogy az értelmetlen akció hat dél-malukui fiatal életébe is került. Assen városában kedden te­mették el a tragédia helyi halottait. A környékről több ezer dél-malukui nemzetisé­gű lakos gyűlt össze. Fölveszünk azonnali belépéssel egy érettségizett, gépírni tudó dolgozót, valamint egy hegesztőt javítási munkára. UNTVERZÄL VAS- ÉS FAIPARI SZÖVETKEZET Kaposvár, Achim András u. 2. (16194) Pék Miklós, az MTI tudósí­tója jelenti Moszkvából: Kedden délelőtt Moszkvá­ban folytatódtak a szovjet— nyugatnémet külügyminiszte­ri tárgyalások. Hans-Dietrich Genscher, az NSZK alkancel- lárja és külügyminisztere —a szovjet kormány meghívására — hétfőn érkezett hivatalos látogatásra a Szovjetunióba. Gromiko és Genscher hétfői megbeszéléseinek napirend­jén a kétoldalú kapcsolatok és az európai együttműködés kérdései szerepeltek; kedden a közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek kölcsönös csökkentése a Közel-Kelet és Afrika problémái álltak a tár­gyalások előterében. Ezúttal sem maradt el a szovjet— nyugatnémet tárgyalások egyik állandó témája: Nyu- gat-Berlin kérdése; itt a szov­jet álláspont jól ismert és ha­tározott: be kell tartani azön­álló jogállású városállam stá­tusáról 1971. szeptember 3-án kötött ' négyoldalú megállapo­dás rendelkezéseit. Moszkvai megfigyelők bizo­nyosra veszik, hogy a mosta­ni külügyminiszteri konzultá­ción szó lesz Leonyid Brezs- nyev tervezett bonni látogatá­sáról is. »A Szovjetunió és az NSZK Csúcsértekezlet Londonban A nemzetközösségi csúcsér­tekezlet utolsó előitti, keddi napján a 33 tagország közös nyilatkozatban foglalt állást a faji megkülönböztetésnek a sportból való száműzése mel­lett. Mulddon új-zélandi mi­niszterelnök sajtóértekezleten azt bizonygatta, hogy ezután az ő magatartásiúk is változ­ni fog. Eddig ugyanis a kor­fl rendőrség őrizetbe vette az elrabolt vezérigazgató barátját A francia rendőrség kedden reggel őrizetbe vette Hector Aristyt, a Fiat-Francé elra­bolt vezérigazgatójának ba­rátját, aki az utóbbi napok­ban az üzletember családja és a bűnözők között közvetített a váltságdíjról folyó tárgyaláso­kon. A váratlan fordulat az­után történt, hogy az ember­rablók újabb — kedd éjfélig szóló — haladékot adtak az összeg kifizetésére és 150 mil­lió frankról 40 millióra (8 millió dollár) csökkentették követeléseiket. Hector Aristy miniszter volt az 1965-ben alakult haladó dominikai kormányban, ame­lyet az Egyesült Államok in­tervenciója döntött meg. A Revelli-Beaumont családot egy évtizede ismeri — annak idején Peron mutatta be Mad­ridban a Fiat-igazgatónak. Aristy politikai menekültként él Franciaországban. A rend­őrség a dominikai emingráns környezetének hat tagját szin­tén őrizetbe vette — a bűn­ügyi felügyelő nyilatkozata szerint azért, hogy tisztázza az emberrablókkal való kapcsola­taik természetét. Aristy kije­lentette, hogy az emberrablók­kal való tárgyalások az ő köz­vetítésével folytak. Luchino Revelli-Beaumont-t több mint két hónapja rabol­ták el párizsi otthona előtt, amikor kiszállt gépkocsijából. Azóta az emberrablók forra­dalmi frázisokkal tűzdelt és spanyolos fordulatokban bő­velkedő levelekben jelentették be, hogy »-halálra ítélték« az igazgatót és csak követeléseik teljesítése esetén engedik sza­badon. Az első határidő pén­teken éjfélkor járt le, azóta azonban többször is kiterjesz­tették. A francia rendőrség, ame­lyet kirekesztettek a tárgya­lásokból, már napok óta kö­vette Aristyt. A Beaumont- család tiltakozott Aristy őri­zetbe vétele ellen. A francia rendőrség sze­rint nem valószínű, hogy az emberrablók politikai célokat követnének; minden valószí­nűség szerint közönséges gengszterekről van szó. many azt vallotta, hogy nem szól bele az uj-zélandi csapa­tok nemzetközi sportkapcsola­tainak alakulásába. I A világgazdasági vita befe­jező részében Morardzsi De- szai indiai miniszterelnök mondotta a legnagyobb figyel­met keltő beszédet. Hangsú­lyozta, hogy az új nemzetkö­zi gazdasági rend nem marad­hat utópia. — A világ országainak előbb-^u több módot kell talál­niuk arra, hogy a jó szándék hangoztatása után szervezett formában megvalósítsák a kollektív bölcsességnek azo­kat az eredményeit, amelyeket a különböző nemzetközi talál­kozók hoztak — mondotta, A nemzetközösség csúcsér­tekezlete ma közös közlemény kiadásával ér véget. Szovjet-amerikai konzultáció A Cyrus Vance amerikai külügyminiszter ez év márciu­sában tett látogatása idején létrejött megállapodás alapján a Szovjetunió és az Egyesült Államok delegációi június 13-án Washingtonban konzul­tációkat kezdtek a nukleáris fegyverkísérletek teljes betil­tásáról. A Szovjetunió, küldött­ségét Igor Mohorov, az állami atomenergia bizottság első el­nökhelyettese, az Egyesült Ál­lamok küldöttségét pedig Paul Warnke, a fegyverzetellenőr­zési és leszerelési hivatal igaz­gatója vezeti. Kétoldalú konzultációkra kerül .soi; a nukleáris fegy­verek elterjedésének megaka­dályozásáról is. A magyar—finn kapcsolatok közötti kapcsolatok terén vé­leményünk szerint még sokat lehet és kell tenni« — hang­súlyozta Leonyid Brezsnyev három hónappal ezelőtt a szovjet szakszervezetek XVI. kongresszusán. Erre szolgál­nak a jelenlegi szovjet—nyu­gatnémet külügyminiszteri meg'bes zélések. (MTI) Az Utóbbi időszakban sok­oldalúan és intenzíven fej­lődtek Magyarország és Finn­ország kapcsolatai. Kontak­tusaink — jellegükben és tartalmukban egyaránt — összhangban vannak az eu­rópai biztonsági és együttmű­ködési értekezlet záróokmá­nyában foglaltakkal, és jó példáját adják a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésé­nek. Politikai kapcsolataink alakulását elősegíti, hogy a két ország a legtöbb nem­zetközi kérdésben azonos vagy egymáshoz közeli né­zeteket vall. Finn részről kedvező fogadtatásban része­sültek azok a magyar javas­latok, amelyeket a helsinki záróokmányban foglaltak ma­gyar—finn viszonylatú vég­rehajtása érdekében tettünk. Személyes találkozók Kapcsolatainkban jelentős szerepet játszik a nyelvro­konságon is alapuló, hagyo­mányosan baráti viszony, amelyet egyre inkább a kor követelményeinek megfelelő tartalommal töltünk meg; s ez érdekében áll nemcsak hazánknak, hanem az egész szocialista közösségnek is. Az MSZMP és a Finn Kommunista Párt azonos né­zeteket vall a nemzetközi helyzet, valamint a nemzet­közi kommunista mozgalom időszerű kérdéseiben. Az MSZMP a szociáldemokrata pártok közül elsőként a Finn Szociáldemokrata Párttal ala­kított ki intenzív kapcsolato­kat. Kétoldalú kapcsolataink kedvező irányú fejlődését nagyban befolyásolták a ma­gyar és finn vezetők gyakori személyes találkozói. E kap­csolatok krónikájába tartozik Urho Kekkonen 1963-as — nem hivatalos — és 1969-es (hivatalos) látogatása Ma­gyarországon; Losonczi xPál­nak:, az Elnöki Tanács elnö­kének 1971-es finnországi út­ja. Kiemelkedő jelentőségű volt Kádár > Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának Urho Kekko­nen elnök meghívására 1973- ban Finnországban tett láto­gatása. Közvetlen találkozó­jukra került sor 1975-ben is Helsinkiben, az európai biz­tonsági és együttműködési értekezlet záróokmányának aláírásakor. 1975 tavaszán Kekkonen elnök jugoszláviai útja alkalmával oda és visz- sza utaztában is megszakítot­ta útját Budapesten, és ismét hasznos eszmecserét folytatva találkozott Kádár Jánossal, Losonczi Pállal. 1976 novem­berében Kekkonen elnök — Kádár János és Losonczi Pál meghívására — hivatalos lá­togatást tett hazánkban. Közvetlen magas szintű ta­lálkozóra került sor a magyar miniszterelnök 1971-es finn­országi és a finn miniszter- elnök 1974-es magyarországi látogatása alkalmával is. Egyezmények Számos egyezmény meg­kötésében is kifejeződött kap­csolataink fejlődése. így 1959- ben kulturális, 1969-ben lég­ügyi, 1969-ben a vízumkény­szer eltörléséről szóló, 1971- ben konzuli egyezmény, 1974- ben a kereskedelmi akadá­lyok kölcsönös megszünteté­séről szóló megállapodás szü­letett. A kapcsolatok sajátos for­máját jelenti a barátsági he­tek ismétlődően egyidejű megrendezése a két ország­A KEFE- ËS MŰANYAGIPARI VÁLLALAT érettségizett dolgozót meghatározott időre. bérelszámolói munkakör betöltésére fölvesz Jelentkezni a vállalat főkönyvelőjénél lehet. Kaposvár, Szigetvári u. 59. (102391) Mernyei takarmány­keverő-üzemünkbe férfi és női munkásokat fölveszünk állandó munkára Jelentkezés: az üzemvezetőnél, Mernyén. (102378) Fonói takarmánykeverő üzemünkbe férfi és női munkásokat állandó munkára fölveszünk Jelentkezés : az üzemvezetőnél. Fonóban. (102377) ban. Eddig négy alkalommal — 1968-ban, 1970-ben, 1973­ban és 1976-ban — volt ilyen barátsági hét; a »népi diplo­mácia« ezen eseménye a po­litikai delegációk mellett 200 —300 tagú csoportok kölcsö­nös látogatásai kapcsán is sor került. A barátsági hetek fővédnöke mindegyik esetben Losonczi Pál és Urho Kekko­nen volt. Élénk kapcsolatok alakultak ki 11—11 finn, il­letve magyar testvérváros, valamint a két főváros kö­zött is. 1950 óta végzi sokré­tű tevékenységét a Finn— Magyar Társaság. Kulturális együttműködé­sünk jelenti a két ország kapcsolatainak hagyományo­san legélénkebb területét. Az államközi kulturális egyez­mény keretében — kétéves munkatervek alapján — ve­gyes bizottság irányítja e kapcsolatok alakulását. A két fél — évente — egyetemi hallgatókat fogad teljes kép­zésre, a küldő fél által meg­jelölt területeken. Széles körű és színvonalas színházi és zenei kapcsolatok is kialakultak. A magyar színdarabok a legtöbbet ját­szott külföldi művek közé tartoznak a finn színházak­ban. Gazdasági msgáliapodások A gazdasági kapcsolatok terén is — a hatvanas évek felétől kezdődően — számot­tevő a fejlődés, amely külö­nösen az utóbbi esztendőkben vált dinamikussá. A magyar —finn kereskedelmi forga­lom például 1975-ben csak­nem hatszorosa volt az 1968. évinek. Jelentősen fejlődik a műszaki-tudományos együtt­működés is. Az 1975. január elsején életbe lépett, a kereskedelmi akadályok kölcsönös meg­szüntetéséről szóló magyar— finn megállapodás értelmé­ben mindkét fél meghatáro­zott ütemben csökkenti, végül eltörli a partner országból származó árukra kivetett vá­mot és megszünteti az egyéb kereskedelmi akadályokat. Az 1970-ben életbe lépett vízummentességi megálla­podás nagymértékben előse­gítette a turistaforgalom fej­lődését. Például 1974-ben a finn beutazók száma öt és félszer nagyobb volt, mint 1969-ben, a Finnországba lá­togató magyar turisták száma mintegy 50 százalékkal növe­kedett. 1976-ban már több mint 22 ezer finn állampol­gár járt Magyarországon, il­letve két és fél ezernél több magyar Finnországban. fl finn külpolitika Magyarországon nagyra becsülik Finnország pozitív nemzetközi tevékenységét, békepolitikáját. 1948-ban kö­tött barátsági, együttmyködé- si és kölcsönös segítségnyúj­tási egyezmény alapján pél­damutató jószomszédi vi­szonyt és baráti együttmű­ködést alakított ki Finnor­szág a Szovjetunióval. A finn aktív semlegességi po­litikát a finn társadalom döntő többsége támogatja. Ismertek és elismertek Finnországnak az európai bé­ke és biztonság feltételeinek kialakításában vállalt kezde­ményezései és szerepe, az eu­rópai értekezlet előkészítésé­ben és lebonyolításában vég­zett nagy jelentőségű tevé­kenysége. A finn vezetők hangoztat­ják, hogy a politikai enyhü­lést katonai enyhüléssel kell kiegészíteni. Kekkonen elnök a nyugati vezetők közül el­sőként üdvözölte a Varsói Szerződés politikai tanácsko­zó testületének javaslatát: az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vett államok kössenek szerződést arról, hogy első­ként nem alkalmaznak atom­fegyvert egymás ellen. A Magyar Népköztársaság és a Finn Köztársaság kap­csolatai teljes összhangban vannak a helsinki értekezlet záróokmányában foglaltak­kal, és több tekintetben azo­kon túlmenően is érvényesül­nek.

Next

/
Thumbnails
Contents