Somogyi Néplap, 1977. június (33. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-11 / 136. szám
4 JOGRÓL MINDENKINEK Mi a becsületsértés ? Ä ma embere úton-útfélen találkozhat vitatkozó autósokkal és gyalogosokkal. — Nem tud vigyázni? Nem látja, hogy át akarok menni a túloldalra? Maga ökör! — így az egyik gyalogos. — Ökör a nénikéje, és maga sem különb — tromíol az autós. Noha az ilyen utcai dialógusok bőven kimerítik a becsületsértés fogalmát, senki sem szalad miatta a bíróságra. Dr. Kálmán György A becsület védelme című könyvének előszavában azt írja: »A becsületet sértő cselekmények büntetőjogi szabályai az úgyszólván legsűrűbben előforduló társadalmi viszonyokra, az emberek társadalmi érintkezésére vonatkoznak. A jogrend az emberek érintkezésének módját és formáját nem szabályozza. Ezt átengedi az erkölcs, de különösképpen a társadalmi konvenció íratlan normáinak. Ezek megsértése a jog szempontjából közömbös. A büntetőjog tiltó normái azonban megszabják azt az alsó határt, a küszöböt, amelyen alul az erkölcsi, s konvencionális szabályok jogi következmények nélkül nem hághatok át...« Az idézett jelzők használatával mind a gyalogos, mind az autós túllépte a küszöböt, tehát az ilyesmi jogi következményekkel járhat. Persze ennél durvább esetek is előfordulnak. Sokszor állnak bíróság előtt társbérlők, akik a becsmérlő kifejezések özönét zúdítják egymásra. Faluhelyen a szomszédok sértegetik egymást a leggyakrabban. Erre vonatkozóan ugyancsak érdekes példákat találunk a bírói gyakorlatban. Az egyik vádlott azt a kifejezést használta a magánvádlóval szemben, hogy »ha a magánvádló a cseresznyéjét leszedné, akkor ő is azt fogja mondani rá, amit a férje, hogy zsi- vány«. Az elsőfokú bíróság a vádlottat a becsületsértés vádja alól felmentette azzal a indokkal, hogy a vádlott a sérelmezett kifejezést feltételesen használta. A szakértő azonban megállapította : törvényt sértett az elsőfokú bíróság, mert a vádlott lealacsonyító és megszégyenítő kifejezést használt a magánvádlóval szemben, s ezen a tényen semmit sem változtat, hogy a sértő megjegyzés feltételes módban hangzott el. Érdemes ismét belelapozni A becsület védelme című könyvbe. A szerző azt írja: a hétéves gyermekkel szemben használt "kis csibész« kifejezés nyilván nem becsületsértés, mert nála ez a társadalmi megbecsülést, s az emberi méltóságot nem sérti. Ugyanez a kifejezés felhőit emberrel szemben feltétlenül becsület- sértés. Civakodó házastársak között nem becsületsértésről van szó, ha egyikük válaszra sem méltatja a másik kérdését. Becsületsértés lehet viszont ugyanez, ha egy értekezlet két részvevőjének előzetes vitája az előbbi jelenettel zárul. Egymással baráti viszonyban levő emberek között nem lehet sértésnek tekinteni a "te milyen hólyag vagy« kifejezést. Ugyanez a villamoson, ahol idegenek vágják egymás fejéhez, feltétlenül sértés. A köztudat rendszerint egyenlőségjelet tesz a becsületsértés és a rágalmazás fogalma közé. Joggyakorlatunk a rágalmazást súlyosabb kategóriába sorolja. A rágalmazó eseményt, történetet formál. Az eseménynek, a történetnek a hallgató szemében mindig nagyobb a hitele, mint a szubjektív értékítéletnek. "Azok, akik mást megrágalmaznak, nemcsak a célba vett ember társadalmi megbecsülését ássák alá, hanem «tkszor az egzisztenciáját, a családi helyzetét is. A rágalom igen sok embert tönkretett. még többet kísérelt meg tönkretenni. Ezért a rágalmazás társadalmi veszélyessége is nagyobb a becsületsértésnél. Északi szomszédunk gépipara Csehszlovákia a világ ipari termelésének mintegy 2 százalékát adja és a földgolyó 30 iparilag legfejlettebb országa közé tartozik. Az országban a gépiparnak nagy hagyományai vannak, s joggal mondható: a népgazdaság fejlődésének egyik "hajtómotorja-«. A statisztikai adatok szerint a nemzeti jövedelem mintegy 20 százaléka a gépipar termeléséből származik. Ennek jelentősége és részaránya az ipari termelésben azonban még tovább növekszik, s várhatóan 1980-ra az ipari össztermelés 32—34 százalékát szolgáltatja majd. Ezt a fejlődési ütemet csak a gépipari üzemek modernizálása és rekonstrukciója, illetve a gyártmányszerkezet átalakítása révén lehetett tervezni és megvalósítani. Tervszerűen fejlesztik az energetikai berendezések (kazánok, turbinák, generátorok stb.), valamint az energiaszállítással kapcsolatos berendezések gyártását is. Különösen nagy lendületet kapott az atomerőművekhez használható berendezések gyártása. Így ma már reaktoregységeket, speciális szerelvényeket, ke- ringettető szivattyúkat stb. is gyárt a csehszlovák ipar. A tervek megvalósításában nagy részt vállal Csehszlovákia legnagyobb gépgyára, a Skoda Művek is, amely 65 országba exportálja termékeit. Ott készült a képünkön látható munkadarab is, amely egy 60 ezer kilovoltos generátor álló része lesz és az indiai Kadana erőműben fogja öregbíteni a csehszlovák gépipar jó hírnevét. A csehszlovák gépipari termékek kétharmadát a KGST- tagorszagok veszik át. HÉT VÉGI Shakespeare színháza „Egymaga fele a teremtésnek' Petőfi Sándor határozta meg így Shakespeare munkásságát, a világirodalom e páratlan alakját: "egymaga fele a teremtésnek«. Talán, mert William Shakespeare (1564—1616) maga is teremtő volt. Szülőhelye, egy hajdan álmos kisváros, Stratford ma zarándokutak célja. Kalandos kedvű férfiú volt Shakespeare: megunta a kisvárost, a házasságot, és Londonba szökött. Színházbejáratnál kantártartó szolgai feladatot látott el egy-egy permyért. MűArany a természetben Az emberiség történetét sokszor befolyásolta az arany. Birtoklása gazdagságot, hatalmat jelentett — és jelent még ma is. Főszereplője az üzleti életnek, sokáig azonos volt a pénzzel. A mindennapi életben ékszerként a legismertebb, de fogpótlásra is régóta használják. Üjab- ban a technikában, a bonyolult miniatürizált berendezéseikben van egyre nagyobb szerepe, Érdekes azonban az egyik szovjet tudós vélemenye: szerinte az emberiség által eddig fölhalmozott arany csupán ezred- százaléka a föld egész arany- készletének. Az arany ugyanis mindenütt jelen van körülöttünk a földön — sőt a vízben is —, csakhogy igen kis mennyiségben. Például a földkérget felépítő gránit egy-egy tonnája átlag 0,5 gramm aranyat tartalmaz, egy köbméternyi tengervízben pedig mintegy 0.01 milligramm arany jelenléte mutatható ki. Ezekből azonban — ilyen finom eloszlás miatt — nem gazdaságos a kivonása. Az ember ősidők óta csak azt az aranyat ismerte, amelyet a természeti erők a geológiai folyamatok során nagy koncentrációban fölhoztak. Az arany gazdaságosan is kinyerhető mennyiségben a nátriumgazdag gránittípusok megszilárdulásának végtermékeiben, a kvarctelérekben jelentkezik. Ezt a geológusok "idős« aranynak nevezik. Legnagyobb koncentrációban viszont — világ- viszonylatban — a vulkáni kőzetekben található, mégpedig az eredeti vulkánoknak mintegy 1000 méterrel a felszín alatt Ezt nevezik "fiatal« aranynak. Míg az »idős« arany a kőzetekben tonnánként mindösz- sze 3 gramm, addig a fiatal arany 10—40 grammra, helyenként 3000 grammra is fölszaporodik. Érdekes, hogy az úgynevezett "idős« aranyat csak igen kevés ezüst kíséri, a "fiatal« arany pedig többnyire nagy mennyiségű ezüsttel társul. Szám jelző stopperóra Bizonyára igen népszerű lesz a sportolók és bírók körében a legújabb típusú digitális stopperóra. Elindítani ugyanúgy kell, mint bármely más stopperórát. A gomb második lenyomására pedig jól olvasható számjegyekkel jelenik meg rajta az eltelt idő. A századmásodperceket is mutatja. Ekszíjpótlás gépkocsikban Az elszakadt ékszíj sok kellemetlenséget okoz a gépkocsikban. A végtelenített ékszíj fölhúzása nehézségekkel jár, ezért az NSZK-ban legújabban "nyitott« pót-ékszíjat készítettek: ez egy poliuretán tömlő, amely szükség esetén borotvapengével a megfelelő J hosszúságúra vágható. Utána a szíjtárcsa köré fektetik, s két végét egyszerű és biztos összekötőszemmel összeillesztik. sort árult, színla/pot írt Kiismerte a színházat: ügyelő, dramaturg, igazgató, majd társtulajdonosa lett a nagyhírű Globe-naik. S írt... Harminchét dráma maradt utálta és két kötetnyi vers. London akikor a világ közepe volt. A földgöonbről elnevezett színház pedig ismert, kedvelt hely. Drámát játszottak benne, látványosságszámba menő bemutatók zajlottak itt. Az angol reneszánsz drámát pergő cselekményével, jambusos verselésével ugyan nem Shakespeare "találta ki«, dte halhatatlanná mégis ő vált általa. Marlowe nyomán, de tőle mégis elszakadva Shakespeare "király« lett a hatszögletű színházban. A színpadot akkor még nem választotta él függöny a nézőtértől, díszlet sem volt — a szövegből értesült a néző a helyszínrőL A jelenet végén a színészek elhagyták a színpadot, az új jelenethez az ülőbútort, a sátrat a nyílt színen hozták be. A maszk már nem álarcot jelentett, hanem arcformálást — .festékkel, szőrzettel. A női szerepeket, itt is férfiak "adták«, de Shakespeare egy idő után — az OtheÜóban — színésznőt léptetett a színpadra. Az angol közönség azonban "nem vette a lapot«. Ben Jonson ezt írta Shakespeare műveinek első kiadásához : »-Diadalmaskodtál, Anglia! Azt nevezed a magadénak, aki előtt meghajol Európa valamennyi színpada. Nemcsak a mi korunknak él, hanem örökké/« Jóslata betel- • jesedett. Shakespeare darabjait azóta is játsszák a világ minden táján, jelenünk pedig egyre többet fedez föl azokból a műveiből is, amelyeket korábban hanyagoltak, rí i- kábban tűztek műsorra. Ddrá- máiról könyvtárnyi irodalom született. Hogyan játsszunk ma Sha- kespeare-drámát? Meg-meg- újul a vita: példa erre a legutolsó kaposvári bemutató, a Troilus és Cressida is. Vannak, akiknek a hagyományos előadás az eszményképe. Csakhogy Shakespeare neve és a hagyományos szó nem tűri egymás közelségét. A színpad nagy újítója, az őt megelőző korok szerzői müveinek átér- tékelője hogyan is kerülhetne színpadra konvencionális módon? Jan Kott Kortársunk, Shakespeare címmel irt könyvet, s joggal : Shakespeare minden kor emberének kortársa Craig hajdani Hamlet- rendezése ugyanúgy bizonyítja ezt, mint a mai Ljubimov- értelmezés. Peter Brook Sha- kespeare-rendezései éppúgy, mint a belgrádi BITEF fesztiválon Peter Zadek polgárpukkasztó Othellója A Rüszt József rendezte kecskeméti Troilus és Cressida — hippibandák harca — csakúgy, mint Babarczy László kaposvári produkciója, amely a mindenkori háborúra mond nemet, mát és múltat egyszerre idéző jelmezeivel. Shakespeare-hez az a hű, aki műveivel a mának mond igazságot. Lu U A hegyek akrobatái A Magas-Tátrában nem ritka látvány, hogy zergepárok a látogatóktól megriadva eszeveszett futással iramodnak szikláról sziklára. Szinte hihetetlen, hogy menekülés közben nem vétik el az ugrást és nem zuhannak a sziklahasadékokba. A zergék kizárólag magas hegységben élnek, és jól alkalmazkodtak az ottani viszonyokhoz. Patáik erőteljesek, szélesek, így biztossá teszik a járást. A pata kiálló szélé a legkeményebb; ez is hozzájárul a biztos ugráshoz. Ha ugyanis a pata megcsúszik a sziklaperemein, a pata széle megakad az egyenetlenségekben, s visszatartja az állatot. Ezenkívül a pata keit fele egymás felé is elfordítható, s az álcsülköknek is fontos szerepük van a kapaszkodásban. Európában minden magas- hegységben megtalálható a zierge, a Pireneusoktól a Kaukázusig. Érdekes, hogy nem vándorol egyik helységből a másikha, ezért a jégkorszak óta az egyes hegyvidékeknek saját állományuk alakult ki. Ezek aztán az idők folyamán némiképp módosultak — alfajokká alakultak. Legismertebbek az alpesi és a kárpáti zergék. A kifejlett állat szarvat visel — a hím éppúgy, mint a nőstény. Az állat évi növekedése a szarv "évgyűrűiből« megállapítható. A szabad természetiben akár 20 éves kort is megérhetnek. Érdekes, Fiatal, még szarvatlan zerge- pár. hogy többször is megkísérelték keresztezését a házi kecskével, de az utódok koraszülés következtében nem maradtak életben. Borisz Szluckii Fura kérdés Közönséges hétköznap volt. A vasáruboltba bement egy vevő. Tréfásan ráköszöntött az elárusítóra: — Sok pénzes vásárlót! — Köszönöm, jöhet — hangzott a válasz. — És aztán kereskedünk, kereskedünk? — Abban nincs hiba. — És hogy megy az üzlet? — Lassacskán... ön mit óhajt? — Mondja, kérem, önöknél kapható-e véletlenül mágneses lakat? — Mágneses lakat? Az, sajnos, nem kapható. — És valamiféle furfangos titkos zárat tudna-e nekem adni7 — Titkos lakattal sem szolgálhatok. — Ebben az esetben adjon, kérem, egy közönséges lakatot! — Már megbocsát, de nekünk semmiféle lakatunk nincs. — Hát az meg már hogy lehet, hogy semmiféle lakatot nem tartanak?! — Egyszerűen: nincs, és kész. Különben is, ahol nincs, ott ne keress! — No jó. És szög kapható-e? — Szöget sem árusítunk. — Laposfogó van? — Nincs. — És kalapács? — Azzal sem szolgálhatok. — No és reszelökkel foglalkoznak-e? — Azokkal sem. Üzletünkbe már több mint egy fél éve semmiféle vasárut nem szállítanak. A készletek kikoptak. Így aztán teljesen üres a bolt. Nincs mit árulni, és kész. — És akkor miért tartanak nyitva? — Ez előttünk is rejtély. — Miért nem zárják be a boltot? — De hát hogyan zárjuk be? — Hogyan zárják be? Egyszerűen. Nagyon egyszerűen: fogják magukat, és bezárnak. Így a nyitva tartásnak semmi értelme. Vagy van valami különös ok, amiért nem csukhatják be az üzletet? — Micsoda fura kérdés?! Bezárnánk, csak éppen lakatunk nincs, amivel becsukjuk az ajtót. Sigér Imre fordítása Romlik az ember hallása Az ember hallása nem a legjobb az élőlények között, s az új vizsgálatok tükrében még gyengébbnek mutatkozik — elsősorban a környezet zaj- szintjének növekedése miatt. Az átlagos emberi hallás felső határa száz évvel ezelőtt 20 ezer herzes hang meghallásáig terjedt, a mostani átlagos halláshatár pedig csupán 16 ezer herz. Aacheni kutatók vizsgálatai szerint a 70 éves szudá- ni négerek hallóképessége lényegesen jobb, mint a nyugat- németországi 30 éveseké. Míg régebben áltálban csak az idősebbek hallása romlott, újabban — főleg a zaj miatt — gyorsan növekszik a fiatal hallássérültek száma is. Ezenkívül gyakran okoznak hallássérülést a gyermekbetegségek (vörheny, kanyaró), az agyrázkódás (közlekedési balesetek), továbbá némely anyagcsere- és vérkor: r zavar. A leningrádi Ruszin je Szmotszvet aranyművesei által készített ékszerek.