Somogyi Néplap, 1977. június (33. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-07 / 132. szám

Egy „irányzat” színe és visszája A nyugat-európai kommu­nista partok politikája és tevékenysége egyre inaább vitagpoüükuí jelentő­ségű kérdéssé válik. S egyben, a hatalmon levő kormányok es a2. amerikai imperialista politika aggodalmának tár­gyává is. Az alapvető ok: a nemzetközi politikai erőviszo­nyok változásával, a nyugat- európai munkásosztály és ál­talában a dolgozó tömegek érettségének fokozódásával, a makacs és megoldhatatlannak látsző gazdasági nehézségek között sok országban a kom­munista párt és általában a baloldal rendkívül megerősö­dött. E kommunista pártok hely­zete az érintett országokban különbözik egymástól és en­nek megfelelően politikájuk is eltérő vonásokat mutat. Fran­ciaországban például a kom­munisták egy olyan baloldali pártszövetségen belül tevé­kenykednek, amelyben részt vesz az erős és beiolyásos szo­cialista és radikális párt. Kö­zös programot dolgoztak ki, s a községi választásokon ara­tott nagy baloldali győzelem után most éppen ennék a programnak a korszerűsítésé­ről tárgyalnak a kommunis­ták, szocialisták és radikáli­sok. Olaszországban, ahol a pár­tok erőviszonya más (a szo­cialista párt gyenge), máskép­pen vetődik föl a kommunis­ták/ politikai magatartásának kérdése is. Az Olasz KP az adott viszonyok között a »-tör­ténelmi kompromisszum« po­litikáját dolgozta ki, amely feltételezi a kereszténydemok­rata párttal létrehozandó gyakorlati együttműködés va­lamilyen formáját. Más a portugál kommunisták hely­zete, akik a fasizmus évtize­dei után a forradalmi folya­matban már nagyszabású mo­nopolellenes vívmányokat har­coltak ki. ők most keresik a tartós szövetségi politika ki­dolgozásának lehetőségét. Vé­gül: Spanyolországban a le­galitását csak rövid ideje vis­szanyert Spanyol KP önálló politikai erőként indul a vá­lasztásokon. Széles szövetség kialakításának politikai vona­lát követi : a választások után törekedni kell a baloldali erők tömörítésére és megkell keresni az ennek megfelelő szervezeti lehetőségeket. E felsorolás önmagában is mutatja, hogy ami Nyugaí- Európában történik, az a kommunista pártok előretö­résének és a tőkés rendszer sokoldalú, mély válságának a bizonyítékai. Az utóbbi idő­ben a polgári sajtó és a tőkés kormányok propagandagépe­zete általában megkísérelte, hogy a gyengeséget «erőnek« állítsa be. Bedobták a köztu­datban az/ -eurokommuniz- mus« jelszavát. A kifejezés önmagában véve is képtelen­ség; értelme csak altkor len­ne, ha az európai kommunis­ta pártok politikáját jelölné. Európához tartoznak azonban a szocialista országok pártjai is. Az »eurokommun izmuson« természetesen a tőkéspropa­ganda nem az európai párto­kat érti: egyszerűen fölhasz- r/lja azt a tényt, hogy a nyu­gat-európai kommunista pár­tok a megvalósult, reális szo­cializmus országaitól eltérő körülmények között dolgozzák ki politikájúkat. Ennek meg­felelően stratégiájuk és takti­kájuk bizonyos vonatkozásai is mások. Előfordulhat az is, hogy egyes kérdéseikben nem értenek egyet a Szovjetunió vagy az európai szocialista országok politikájának né­hány vonásával. Ebben nincs semmi különleges, és ezeket a kérdéseket már az 1976 nya­rán Berlinben megtartott kommunista tanácskozás tár­gyalta és tisztázta. Az alapos vita itt nem gyengítette, ha­nem erősítette a mozgalom egységét, összeforrottságát. Az »eurokommunizmus« körüli propagandamanőverek alapvető — és átlátszó — módszere az, hogy figyelmen kívül hagyják a kommunista és munkáspártok általánosan érvényesülő szolidaritásat,( vi­szont kiragadják és abszolu­tizálják az esetenkénti nézet- különbségeket, vagy a külön álláspontokat. A nyugat-euró­pai kommunista pártok ter­mészetszerűen fölismerik — és elítélik — ezt a taktikát. Az »eurokommunizmus« kifejezésen gyökeresen mást ért a tőkés propagandagépezet, és mást értenek Nyugat- Európa kommunista pártjai. Az utóbbiak számára — amennyiben ezt a szót egyál­talán használják — egyszerű­en arról van szó, hogy önál­lóan, saját országuk erőviszo­nyainak és történelmi hagyo­mányainak megfelelően kere­sik a szocialista társadalom fölépítése felé vezető utat. Ennek megfelelően esetenként egymástól is eltérően fogal­mazzák meg a célhoz vezető átmeneti, történelmi szakasz törvényszerűségeit. A tőkés- propaganda-gépezet ezt szán­dékosan figyelmen kívül hagyja. Számára nem erről van szó, hanem az antikom- munizmus legújabb harci módszeréről. Árról a nyil­vánvaló igyekezetről, hogy vi­tát provokáljon a szocialista országokban a hatalmat gya­korló kommunista pártok és Nyugat-Európában a hata­lomért harcoló testvérpárt­jaik között, E z a manőver alapvetően a gyengeség terméke. Nem kerülhetett volna rá sor, ha a tánsada’mi, poli­tikai és gazdasági fejlődés realitása nem tűzte volna na­pirendre Nyugat-Európa szá­mos országában a megerősö­dött, nagy tömegtámogatást élvező és nagyvonalú szövet­ségi politikát folytató kommu­nista pártok aktív szerepvál­lalását a kormányzásban — a hatalomban. A termelőtől a fogyasztóig Bonyolult gépezet A 2‘iíír nevelése Bemutatom Steller Feren­cet, ha esetleg nem ismerik. Azzal kezdem, amit nekem is elsőkért! mondtak róla: »a mi nevelésünk«. Éreztem a párt- bizottság titkárának szavaiban a büszkeséget Steller Ferenc a Kaposvári Ruhagyárban ta­nulta a szalonét, ott kapcsoló­dott be a közéletbe. Amikor szocialistabrigár-vezetó lett, ilyen fiatal nem volt több a gyárban ezen a poszton. Itt vették föl párttagnak, s az idén pártcsoportbizalmi lett. A gyárból nősült, s a gyártól kapott munkáslakást Ezekután bármilyen furcsa, elmondom, hogy Steller Fe­renc véletlenül került a gyár­ba; eredeti elképzelése az volt, hogy autószerelő szak­mát tanul. — A gyár mellett laktunk a második házban, s a Tóth La­jos iskolába jártam. Dolgozott itt egy portás, a Feri bácsi; olyan rokonféle volt... Boltba mentem, megállított, s beszél­getett velem. Akkor már ke­resték a szakmunkástanulókat, s ő említette. Kaptam az ál­ltáimon, jelentkeztem. Ez hat­vanháromban történt. Hatvan­hatban kitűnően végeztem. A gyárat, a szakmáját na­gyon szerető munkás jó ked- délyű, mosolygós, markáns arcú. Hosszú, fekete haja meg a farmer és a rövid ujjú kék pólóing jól áll neki. Senki se mondaná róla, hogy kétgyer­mekes családapa. — Horváth Magdolna ült a hátam mögött a szalagnál... Többször segítettem neki, hát így kezdődött... Egy év múl­va elmentünk gyűrűt venni, addig a szalag nem is tudott semmit Hetvenben házasod­tunk össze. Mind a ketten munkáscsáládból származunk : az én édesapám kőműves, az övé vasutas volt Ok is hatan voltak testvérek, mi is; én is ötödik gyerek vagyok, ő is... Egyébként a húgom is a ru­hagyárban dolgozik, most ment férjhez, s a férje szin­tén ruhagyári. Ügy kezdődött a kapcsolata * közélettel, hogy mindig mindenben benne volt már ta­nuló korában is. Ezt a tulaj­donságát megerősítette a hon­védség, ott KISZ-titkárként tevékenykedett — A gyár a második ottho­nom. Van, aki lenyomja a nyolc órát, s rohan haza, én viszont szeretek mozgalmas életet élni... Itt van az az időszak, amíg a Lenin szocia­lista brigád vezetője voltam: nekem kitüntetés volt, hogy huszonöt éves koromban al­kalmasnak tartottak a veze­tésre. A brigád aranykoszorús elismerést kapott. Ez a közös­ség — nem elbizakodottságból mondom — ma is az egyik legtevékenyebb. — És a párttagság? — A brigádvezetőség hozta magával... Ügy éreztem, hogy olyannak kell lennem, aki oda tud állni oktatni, ne­velni, meggyőzni a társait... A húsz tag mind felnőtt em­ber, s én ilyen fiatal... szó­val nem volt könnyű... Az egyik nagynéném férje kom­munista, őt választottam pél­daképemnek. Három évvel ez­előtt vettek föl a párttagok sorába. Nem mindig könnyű azok­nak a házaspároknak, akik a gyárban dolgoznak. Steller Fe­renc is az asszony miatt kér­te magát másik műszakba. Most az ifjúsági szalagnál dolgozik. — Hát ilyen szalag nincs még egy — lelkesedik a kö­zösségért. — Megkaptuk az új gépeket... Először, nem mon­dom, húzódoztak a dolgozók, de most már megszokták ... Nézze az ujjamat: a bütyök még most sem akar elmúlni róla, a sok ollózástól. Most már a gép végzi ezt a munkát is. A szakma a mindene. Azt vallja: ez valahogy magával hozza, hogy művelődjön az ember. 0 például sok szak­könyvet olvas, s mivel a raj­zolást is szereti, gyűjti a szép képzőművészeti albumokat. — A fiatalok szeretik a szép munkát; az lelkesíti őket, ha valami nem a sablonos ... Most kaptam egy igazán ne­kem való megbízatást: hogy szervezzek szocialista brigádot fiatalokból. Kitűnő szakembe­reket gyűjtöttem össze... Ügy gondoltuk a fiúkkal és a lá­nyokkal, hogy az októberi forradalom jubileuma tiszte­letére November 7. brigádnak nevezzük el a közösséget Steller Ferenc lendülete, lelkesedése másokra is átra­gadt Ez érződik a pártcso­portban is. Mindig van elkép­zelése. Táskájában — bárhova megy — mindig ott van a terv, mert ki tudja, kivel kell tárgyalnia, s olyankor nem szeret pontatlan válaszokat adni. Bemutattam Steller Feren­cet. Lehet, hogy ismerik, csak nem ezen a néven. Ilyen fia­talok másutt is vannak, nem­csak a ruhagyárban. Lajos Géza Ezer vagon zöldség és gyü­mölcs termesztését, felvásár­lását. szállítását és értékesíté­sét szervezi a Zöldért kapos­vári kirendeltsége. Ehhez a mennyiséghez képest látszólag jelentéktelen az ötven vagon- nyi — zömében Juta. Hetes és Somogysárd környékén ter­melt — eper. Mégis: ennek útja szemlélteti legjobban a termelőt a fogyasztóval össze­kötő bonyolult «gépezet« mun­káját. A Zöldért kaposvári kiren­deltségvezetője, Harcos Ferenc szerint az átszervezés után javult a szerződéses fegyelem. — Negyvennyolc órával a szedés előtt pontosan tájéko­zódunk a várható mennyiség­ről és közöljük a két nap múlva érvényes árat is. így a termelő előre számol, mi pedig egyenletesebbé tudjuk tenni az ellátást. — Az eper kényes, gyor­san romló portéka. Tavaly sok panaszra adott okot a kése­delmes szállítás... — Hogy az idén mi a helyzet, arról legjobb, ha a helyszínen győződik meg. Eperföldeken Landek István Mezőcsoko- nyán 700 négyszögölön termel epret. — Rosszkor jött a száraz­ság. Mégis: ha sikerül öntöz­nöm, 30 mázsa is megterem. Most naponta hordom az ep­ret a fölvásárlóhoz. — Mennyi idő telik el a szedéstől az elszállításig? — A délután és hajnalban szedett epret rendszerint há­romnegyed tízre viszem a föl­vásárlóhoz, ott pontosan tíz­kor megjelenik a teherautó. Délben az eprem már a hűtő­ben van. — Az epertermelés egész embert kíván. Hogyan lehet csinálni munka mellett? — A feladatok többsége két- három hétre torlódik össze, ilyenkor szabadságot vesz ki a család. Kéthónapi munkával megkeresem másfél évi fizeté­semet. Építkezünk ... Pontosabb számításokat végzett Gyahó János, aki 800 négyszögölön termel. — 35 forintos órabérnek felel meg az eprészkedés jö­vedelme. Ezt azonban csak az sokallhatja, aki soha nem csi­nálta. Hozzá kell tenni: a mi eprünk zöme exportra megy, ezért magasabb az ára. A somogysárdi felvásárló­helyre épp megérkezett az egyik teherautó. Egyik rako­dója, Balikó József. — Reggel hatkor kezdtünk. Először a kaposvári boltokat «terítjük«, most á kiskorpádi hűtőtárolóba szállítunk, dél­után meg irány Győr vagy ép­pen Pest. Rendszerint késő éjjel jövünk meg. — Létszámgondjaink van­nak — mondja Harcos Fe­renc —, embereink három he­lyett dolgoznak. így különö­sen becsülendő, hogy mégis tartják a feszes menetrendet. Szakmunkástanulók üzemi gyakorlaton Komáromi Sándor árufor­galmi előadó voltaképpen el­lenőr. — Szigorú szabványok köt­nek a minőség megítélésében, így gyakran kényszerülök vi­tára a termelőkkel. Előfordul­nak ravaszkodások is: például van, aki a rekesz alsó sorába rejti az apraját... — Mivel érvelhet a terme­lő az ön döntése ellen? — A minőséggel. Ha tegyük föl «ellenszenvből« a valósá­gosnál rosszabbnak minősíte­ném az árut, a termelő ide­hívhatja a helyi áfész vezető­jét vagy a tanács illetékesét. Ilyenre azonban még nem volt példa. Hogy mi kényszeríti a Zöl­dért emberét efféle «szigorra«, azt csak a kiskorpádi hűtő- házban értettem meg. A Hungarofruct képviselőjé­ről, Szabó Vincéről elmond­ták, hogy leggyakoribb mon­data: «Köszönjük, ezt nem kérjük.« — Ha félig romlott vagy az előírtnál apróbb eper kerülne ki külföldre, az a magyar zöldség- és gyümölcstermelés hitelét rontaná. Ezt nem en­gedhetjük meg magunknak. — Mi okozza a legtöbb gon­dot? — Néhány termelő megmos­sa az epret, pedig ezzel a bomlását segítik. A foltos eper alkalmatlan a több napos szállításra. Eddig kilenc va­gonnal ment el, és 30 mázsát kellett visszautasítanom. — Miért nem vigyáznak jobban a termelők a minőség­re? Szabó Vince szerint azért, mert viszonylag kicsi a kü­lönbség a belföldre és export­ra szánt gyümölcs felvásárlási ára között. — Azért az 1,50-ért kilón­ként nemigen éri meg gon­dosabban szedni és csomagol­ni. — A felvásárlási — és ez­zel a fogyasztói — árakat emelni nem lehet —válaszol­ta Harcos Ferenc —, ha vi­szont /csökkentik a belföldi áru felvásárlói árát, minden­ki inkább szörpnek értékesíti I az epret. A szörpüzemek 1? forintot fizetnek és nem olyan válogatósak, mint mi. — Volna megoldás, csak nem a 40 százalékos árréssel — így Szabó Vince. — Ha ezt mondod, nem szá­molsz a szállítási, hűtési, ra­kodási költségekkel és a koc­kázattal. — Ha növelni akarjuk az exportot, mindenképpen javí­tani kell az áru minőségét, ez pedig csak ösztönzéssel érhető el. — Van ilyen ösztönzés. A termelő például kedvezmé­nyesen kap jó minőségű pa­lántát ... Kiskorpád—München 16 óra A Hungarofruct szakembe­rének érveit támasztotta alá a beszélgetésbe bekapcsolódó Baranyi László kamionsofőr véleménye. — Egy-egy nyugati nagyvá­ros vásárcsarnokaiban három­négy ország azonos árui ver­senyeznek. A magyar eper legnagyobb versenytársa az olasz, amely mutatósabb, vi­szont kevésbé zamatos. Jó ízéért keresettebb a magyar gyümölcs. — Most hová indulnak? — 1500 rekesz, az.az 110 má­zsa epret viszünk Münchenbe. Ha minden jól megy, reggel­re ott leszünk. — Hogyan történik az át­vétel ? — Többek között ellenőrzik, hogy a kocsiban nincs-e plusz 4 foknál melegebb. Az átvevő találomra kivesz egy szem gyümölcsöt. Előfordul, hogy ez az egy szem dönt a többi mil­lió sorsáról. Mindebből látszik: a terme­lőt a fogyasztóval összekötő «gépezet« igen bonyolult. Ten­gelyeire nem egyszer ellenté­tes erők hatnak, a kerék még­is előbbre halad. Az üzletek­ben javult a zöldség- és gyü­mölcsellátás. Sikerült növelni az. export mennyiségét is, és nőtt a termelői kedv. Bíró Ferenc Nyárelő az ecsenyi halárban Az elnök bizakodik A* 53. számú Pamutipari Szakmunkásképző Intézet 650 fo­nó-, szövő- és textilnyomó-tanulója heti 3 napon, 12 buda­pesti vállalatnál elosztva ismerkedik leendő szakmájával. (MTI-fotó — Benkő Imre felv. — KS) Június — az aratás kezdeté­nek hónapja. Már megszok­tuk az utóbbi években, hogy az érés nem igazodik a hagyo­mányos Péter-Pál napi start­hoz; most is előbb fognak hozzá a kalászosok betakarí­tásához megyénk mezőgazda- sági nagyüzemei. Közel az in­dulás, de sok még addig a tennivaló. S azért sem árt az igyekezet, mert így elkerülhe­tő a nyári munkák torlódása. A múlt héten az ecsenyi—fel- sőmocsoládi Előre Termelő- szövetkezetben jártunk, s amit láttunk, ahhos. magyarázatot fűzött Szita JánoA elnök. A domboldalon épp a takar­mánybetakarításnál dolgoz­tak az emberek. — A vöröshere meg a nem­rég telepített legedő hozamát hordjuk most, mintegy száz hektárról. Az utóbbi három évben végzett gyeptelepítés a húshasznú szarvasmarhák ta­karmányellátása végett fontos. A fű egy részét szénának kaszáljuk, de jut belőle a ház­táji jószágnak is, amíg az új telepítésű területen nem kez­dődhet meg a legeltetés. A lucernával a napokban végez­tünk száz hektáron: jó volt az első hozama, pedig a tavaszi fagy meg a hó nem sok jó­val biztatott. Az ‘értékes pillangós betaka­rításánál az NDK-gyártmányú E—280-as önjáró gépet hasz­nálták. A bálázott széna a hi­deglevegős szárítóba kerül. — Ha eső jön, az asszonyok a kertészetben dolgoznak: a gyökérzöldséget meg a hagy­mát kapálják. A cukorrépánál ugyanis most végeznek a tő- beállítással. .. Húsz hektáros szántóföldi kertészete van a szövetkezet­nek. Felsőmocsoládon papri­kát, hagymát (evvel kísérlet­képpen próbálkoznak a fertődi kutatóintézet irányításával) és karfiolt termelnek, petrezse­lyemmel és étkezési vörös­hagymával Ecsenyben foglal­koznak. Hogy a kertészet gaz­dagon fizessen, öntözni kel­lene. — Sajnos, megoldatlan a vízellátás. A kilátások azon­ban biztatóak: a mocsoládi részen az idén meliorációs munkák kezdődnek, ez három évig tart, s közben egy kisebb víztározó is épül. A komplex beruházás 3,5 millió forint, de j megvalósításához hetven szá­zalékos állami támogatást ka- ! punk. A tározó révén bizton- j ságosabb lesz a kertészeti áruk. így a nálunk hagyomá­nyos paprika termesztése is. . . Az állattenyésztés is »hoz­ta« az év első négy hónapjá­ban azt a bevételt, amit erre az időszakra terveztek. Az elő­irányzott tejtermelési átlag tehenenként évi 2250 liter (a szövetkezet tejelő tehenészete teszi ki az állománynak mint­egy a felét). — Veszteség csak a 37 hek­táros kajszisban mutatkozik: a fagyok miatt itt teljes ter­méskiesés várható. Ellensúlyo­zására ott lesz a kertészet, s ha győzzük a paprika öntö­zését, bevételtöbblethez jutha­tunk. A szántóföldi vetések jók. A cukorrépánál a tőbeál- íottság megfelelő, a kukori­cánál is megtettünk minden tőlünk telhetőt. A terméskilátások nem ad­nak okot panaszra a gaboná­nál sem. A huzamos csapa­dékhiányon úgy igyekeztek se­gíteni. hogy mikramidos lomb­trágyázást végeztek, repülő­géppel. — Pesszimizmusra semmi okom —« mondta a szövetkezet elnöke. Ehhez a bizakodáshoz nem­csak a mezőn látottak adnak alapot, hanem az elnök sok­sok tapsztalata is. Több mint két évtizede tölti be tisztségét. II. F.

Next

/
Thumbnails
Contents