Somogyi Néplap, 1977. június (33. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-07 / 132. szám
Egy „irányzat” színe és visszája A nyugat-európai kommunista partok politikája és tevékenysége egyre inaább vitagpoüükuí jelentőségű kérdéssé válik. S egyben, a hatalmon levő kormányok es a2. amerikai imperialista politika aggodalmának tárgyává is. Az alapvető ok: a nemzetközi politikai erőviszonyok változásával, a nyugat- európai munkásosztály és általában a dolgozó tömegek érettségének fokozódásával, a makacs és megoldhatatlannak látsző gazdasági nehézségek között sok országban a kommunista párt és általában a baloldal rendkívül megerősödött. E kommunista pártok helyzete az érintett országokban különbözik egymástól és ennek megfelelően politikájuk is eltérő vonásokat mutat. Franciaországban például a kommunisták egy olyan baloldali pártszövetségen belül tevékenykednek, amelyben részt vesz az erős és beiolyásos szocialista és radikális párt. Közös programot dolgoztak ki, s a községi választásokon aratott nagy baloldali győzelem után most éppen ennék a programnak a korszerűsítéséről tárgyalnak a kommunisták, szocialisták és radikálisok. Olaszországban, ahol a pártok erőviszonya más (a szocialista párt gyenge), másképpen vetődik föl a kommunisták/ politikai magatartásának kérdése is. Az Olasz KP az adott viszonyok között a »-történelmi kompromisszum« politikáját dolgozta ki, amely feltételezi a kereszténydemokrata párttal létrehozandó gyakorlati együttműködés valamilyen formáját. Más a portugál kommunisták helyzete, akik a fasizmus évtizedei után a forradalmi folyamatban már nagyszabású monopolellenes vívmányokat harcoltak ki. ők most keresik a tartós szövetségi politika kidolgozásának lehetőségét. Végül: Spanyolországban a legalitását csak rövid ideje visszanyert Spanyol KP önálló politikai erőként indul a választásokon. Széles szövetség kialakításának politikai vonalát követi : a választások után törekedni kell a baloldali erők tömörítésére és megkell keresni az ennek megfelelő szervezeti lehetőségeket. E felsorolás önmagában is mutatja, hogy ami Nyugaí- Európában történik, az a kommunista pártok előretörésének és a tőkés rendszer sokoldalú, mély válságának a bizonyítékai. Az utóbbi időben a polgári sajtó és a tőkés kormányok propagandagépezete általában megkísérelte, hogy a gyengeséget «erőnek« állítsa be. Bedobták a köztudatban az/ -eurokommuniz- mus« jelszavát. A kifejezés önmagában véve is képtelenség; értelme csak altkor lenne, ha az európai kommunista pártok politikáját jelölné. Európához tartoznak azonban a szocialista országok pártjai is. Az »eurokommun izmuson« természetesen a tőkéspropaganda nem az európai pártokat érti: egyszerűen fölhasz- r/lja azt a tényt, hogy a nyugat-európai kommunista pártok a megvalósult, reális szocializmus országaitól eltérő körülmények között dolgozzák ki politikájúkat. Ennek megfelelően stratégiájuk és taktikájuk bizonyos vonatkozásai is mások. Előfordulhat az is, hogy egyes kérdéseikben nem értenek egyet a Szovjetunió vagy az európai szocialista országok politikájának néhány vonásával. Ebben nincs semmi különleges, és ezeket a kérdéseket már az 1976 nyarán Berlinben megtartott kommunista tanácskozás tárgyalta és tisztázta. Az alapos vita itt nem gyengítette, hanem erősítette a mozgalom egységét, összeforrottságát. Az »eurokommunizmus« körüli propagandamanőverek alapvető — és átlátszó — módszere az, hogy figyelmen kívül hagyják a kommunista és munkáspártok általánosan érvényesülő szolidaritásat,( viszont kiragadják és abszolutizálják az esetenkénti nézet- különbségeket, vagy a külön álláspontokat. A nyugat-európai kommunista pártok természetszerűen fölismerik — és elítélik — ezt a taktikát. Az »eurokommunizmus« kifejezésen gyökeresen mást ért a tőkés propagandagépezet, és mást értenek Nyugat- Európa kommunista pártjai. Az utóbbiak számára — amennyiben ezt a szót egyáltalán használják — egyszerűen arról van szó, hogy önállóan, saját országuk erőviszonyainak és történelmi hagyományainak megfelelően keresik a szocialista társadalom fölépítése felé vezető utat. Ennek megfelelően esetenként egymástól is eltérően fogalmazzák meg a célhoz vezető átmeneti, történelmi szakasz törvényszerűségeit. A tőkés- propaganda-gépezet ezt szándékosan figyelmen kívül hagyja. Számára nem erről van szó, hanem az antikom- munizmus legújabb harci módszeréről. Árról a nyilvánvaló igyekezetről, hogy vitát provokáljon a szocialista országokban a hatalmat gyakorló kommunista pártok és Nyugat-Európában a hatalomért harcoló testvérpártjaik között, E z a manőver alapvetően a gyengeség terméke. Nem kerülhetett volna rá sor, ha a tánsada’mi, politikai és gazdasági fejlődés realitása nem tűzte volna napirendre Nyugat-Európa számos országában a megerősödött, nagy tömegtámogatást élvező és nagyvonalú szövetségi politikát folytató kommunista pártok aktív szerepvállalását a kormányzásban — a hatalomban. A termelőtől a fogyasztóig Bonyolult gépezet A 2‘iíír nevelése Bemutatom Steller Ferencet, ha esetleg nem ismerik. Azzal kezdem, amit nekem is elsőkért! mondtak róla: »a mi nevelésünk«. Éreztem a párt- bizottság titkárának szavaiban a büszkeséget Steller Ferenc a Kaposvári Ruhagyárban tanulta a szalonét, ott kapcsolódott be a közéletbe. Amikor szocialistabrigár-vezetó lett, ilyen fiatal nem volt több a gyárban ezen a poszton. Itt vették föl párttagnak, s az idén pártcsoportbizalmi lett. A gyárból nősült, s a gyártól kapott munkáslakást Ezekután bármilyen furcsa, elmondom, hogy Steller Ferenc véletlenül került a gyárba; eredeti elképzelése az volt, hogy autószerelő szakmát tanul. — A gyár mellett laktunk a második házban, s a Tóth Lajos iskolába jártam. Dolgozott itt egy portás, a Feri bácsi; olyan rokonféle volt... Boltba mentem, megállított, s beszélgetett velem. Akkor már keresték a szakmunkástanulókat, s ő említette. Kaptam az álltáimon, jelentkeztem. Ez hatvanháromban történt. Hatvanhatban kitűnően végeztem. A gyárat, a szakmáját nagyon szerető munkás jó ked- délyű, mosolygós, markáns arcú. Hosszú, fekete haja meg a farmer és a rövid ujjú kék pólóing jól áll neki. Senki se mondaná róla, hogy kétgyermekes családapa. — Horváth Magdolna ült a hátam mögött a szalagnál... Többször segítettem neki, hát így kezdődött... Egy év múlva elmentünk gyűrűt venni, addig a szalag nem is tudott semmit Hetvenben házasodtunk össze. Mind a ketten munkáscsáládból származunk : az én édesapám kőműves, az övé vasutas volt Ok is hatan voltak testvérek, mi is; én is ötödik gyerek vagyok, ő is... Egyébként a húgom is a ruhagyárban dolgozik, most ment férjhez, s a férje szintén ruhagyári. Ügy kezdődött a kapcsolata * közélettel, hogy mindig mindenben benne volt már tanuló korában is. Ezt a tulajdonságát megerősítette a honvédség, ott KISZ-titkárként tevékenykedett — A gyár a második otthonom. Van, aki lenyomja a nyolc órát, s rohan haza, én viszont szeretek mozgalmas életet élni... Itt van az az időszak, amíg a Lenin szocialista brigád vezetője voltam: nekem kitüntetés volt, hogy huszonöt éves koromban alkalmasnak tartottak a vezetésre. A brigád aranykoszorús elismerést kapott. Ez a közösség — nem elbizakodottságból mondom — ma is az egyik legtevékenyebb. — És a párttagság? — A brigádvezetőség hozta magával... Ügy éreztem, hogy olyannak kell lennem, aki oda tud állni oktatni, nevelni, meggyőzni a társait... A húsz tag mind felnőtt ember, s én ilyen fiatal... szóval nem volt könnyű... Az egyik nagynéném férje kommunista, őt választottam példaképemnek. Három évvel ezelőtt vettek föl a párttagok sorába. Nem mindig könnyű azoknak a házaspároknak, akik a gyárban dolgoznak. Steller Ferenc is az asszony miatt kérte magát másik műszakba. Most az ifjúsági szalagnál dolgozik. — Hát ilyen szalag nincs még egy — lelkesedik a közösségért. — Megkaptuk az új gépeket... Először, nem mondom, húzódoztak a dolgozók, de most már megszokták ... Nézze az ujjamat: a bütyök még most sem akar elmúlni róla, a sok ollózástól. Most már a gép végzi ezt a munkát is. A szakma a mindene. Azt vallja: ez valahogy magával hozza, hogy művelődjön az ember. 0 például sok szakkönyvet olvas, s mivel a rajzolást is szereti, gyűjti a szép képzőművészeti albumokat. — A fiatalok szeretik a szép munkát; az lelkesíti őket, ha valami nem a sablonos ... Most kaptam egy igazán nekem való megbízatást: hogy szervezzek szocialista brigádot fiatalokból. Kitűnő szakembereket gyűjtöttem össze... Ügy gondoltuk a fiúkkal és a lányokkal, hogy az októberi forradalom jubileuma tiszteletére November 7. brigádnak nevezzük el a közösséget Steller Ferenc lendülete, lelkesedése másokra is átragadt Ez érződik a pártcsoportban is. Mindig van elképzelése. Táskájában — bárhova megy — mindig ott van a terv, mert ki tudja, kivel kell tárgyalnia, s olyankor nem szeret pontatlan válaszokat adni. Bemutattam Steller Ferencet. Lehet, hogy ismerik, csak nem ezen a néven. Ilyen fiatalok másutt is vannak, nemcsak a ruhagyárban. Lajos Géza Ezer vagon zöldség és gyümölcs termesztését, felvásárlását. szállítását és értékesítését szervezi a Zöldért kaposvári kirendeltsége. Ehhez a mennyiséghez képest látszólag jelentéktelen az ötven vagon- nyi — zömében Juta. Hetes és Somogysárd környékén termelt — eper. Mégis: ennek útja szemlélteti legjobban a termelőt a fogyasztóval összekötő bonyolult «gépezet« munkáját. A Zöldért kaposvári kirendeltségvezetője, Harcos Ferenc szerint az átszervezés után javult a szerződéses fegyelem. — Negyvennyolc órával a szedés előtt pontosan tájékozódunk a várható mennyiségről és közöljük a két nap múlva érvényes árat is. így a termelő előre számol, mi pedig egyenletesebbé tudjuk tenni az ellátást. — Az eper kényes, gyorsan romló portéka. Tavaly sok panaszra adott okot a késedelmes szállítás... — Hogy az idén mi a helyzet, arról legjobb, ha a helyszínen győződik meg. Eperföldeken Landek István Mezőcsoko- nyán 700 négyszögölön termel epret. — Rosszkor jött a szárazság. Mégis: ha sikerül öntöznöm, 30 mázsa is megterem. Most naponta hordom az epret a fölvásárlóhoz. — Mennyi idő telik el a szedéstől az elszállításig? — A délután és hajnalban szedett epret rendszerint háromnegyed tízre viszem a fölvásárlóhoz, ott pontosan tízkor megjelenik a teherautó. Délben az eprem már a hűtőben van. — Az epertermelés egész embert kíván. Hogyan lehet csinálni munka mellett? — A feladatok többsége két- három hétre torlódik össze, ilyenkor szabadságot vesz ki a család. Kéthónapi munkával megkeresem másfél évi fizetésemet. Építkezünk ... Pontosabb számításokat végzett Gyahó János, aki 800 négyszögölön termel. — 35 forintos órabérnek felel meg az eprészkedés jövedelme. Ezt azonban csak az sokallhatja, aki soha nem csinálta. Hozzá kell tenni: a mi eprünk zöme exportra megy, ezért magasabb az ára. A somogysárdi felvásárlóhelyre épp megérkezett az egyik teherautó. Egyik rakodója, Balikó József. — Reggel hatkor kezdtünk. Először a kaposvári boltokat «terítjük«, most á kiskorpádi hűtőtárolóba szállítunk, délután meg irány Győr vagy éppen Pest. Rendszerint késő éjjel jövünk meg. — Létszámgondjaink vannak — mondja Harcos Ferenc —, embereink három helyett dolgoznak. így különösen becsülendő, hogy mégis tartják a feszes menetrendet. Szakmunkástanulók üzemi gyakorlaton Komáromi Sándor áruforgalmi előadó voltaképpen ellenőr. — Szigorú szabványok kötnek a minőség megítélésében, így gyakran kényszerülök vitára a termelőkkel. Előfordulnak ravaszkodások is: például van, aki a rekesz alsó sorába rejti az apraját... — Mivel érvelhet a termelő az ön döntése ellen? — A minőséggel. Ha tegyük föl «ellenszenvből« a valóságosnál rosszabbnak minősíteném az árut, a termelő idehívhatja a helyi áfész vezetőjét vagy a tanács illetékesét. Ilyenre azonban még nem volt példa. Hogy mi kényszeríti a Zöldért emberét efféle «szigorra«, azt csak a kiskorpádi hűtő- házban értettem meg. A Hungarofruct képviselőjéről, Szabó Vincéről elmondták, hogy leggyakoribb mondata: «Köszönjük, ezt nem kérjük.« — Ha félig romlott vagy az előírtnál apróbb eper kerülne ki külföldre, az a magyar zöldség- és gyümölcstermelés hitelét rontaná. Ezt nem engedhetjük meg magunknak. — Mi okozza a legtöbb gondot? — Néhány termelő megmossa az epret, pedig ezzel a bomlását segítik. A foltos eper alkalmatlan a több napos szállításra. Eddig kilenc vagonnal ment el, és 30 mázsát kellett visszautasítanom. — Miért nem vigyáznak jobban a termelők a minőségre? Szabó Vince szerint azért, mert viszonylag kicsi a különbség a belföldre és exportra szánt gyümölcs felvásárlási ára között. — Azért az 1,50-ért kilónként nemigen éri meg gondosabban szedni és csomagolni. — A felvásárlási — és ezzel a fogyasztói — árakat emelni nem lehet —válaszolta Harcos Ferenc —, ha viszont /csökkentik a belföldi áru felvásárlói árát, mindenki inkább szörpnek értékesíti I az epret. A szörpüzemek 1? forintot fizetnek és nem olyan válogatósak, mint mi. — Volna megoldás, csak nem a 40 százalékos árréssel — így Szabó Vince. — Ha ezt mondod, nem számolsz a szállítási, hűtési, rakodási költségekkel és a kockázattal. — Ha növelni akarjuk az exportot, mindenképpen javítani kell az áru minőségét, ez pedig csak ösztönzéssel érhető el. — Van ilyen ösztönzés. A termelő például kedvezményesen kap jó minőségű palántát ... Kiskorpád—München 16 óra A Hungarofruct szakemberének érveit támasztotta alá a beszélgetésbe bekapcsolódó Baranyi László kamionsofőr véleménye. — Egy-egy nyugati nagyváros vásárcsarnokaiban háromnégy ország azonos árui versenyeznek. A magyar eper legnagyobb versenytársa az olasz, amely mutatósabb, viszont kevésbé zamatos. Jó ízéért keresettebb a magyar gyümölcs. — Most hová indulnak? — 1500 rekesz, az.az 110 mázsa epret viszünk Münchenbe. Ha minden jól megy, reggelre ott leszünk. — Hogyan történik az átvétel ? — Többek között ellenőrzik, hogy a kocsiban nincs-e plusz 4 foknál melegebb. Az átvevő találomra kivesz egy szem gyümölcsöt. Előfordul, hogy ez az egy szem dönt a többi millió sorsáról. Mindebből látszik: a termelőt a fogyasztóval összekötő «gépezet« igen bonyolult. Tengelyeire nem egyszer ellentétes erők hatnak, a kerék mégis előbbre halad. Az üzletekben javult a zöldség- és gyümölcsellátás. Sikerült növelni az. export mennyiségét is, és nőtt a termelői kedv. Bíró Ferenc Nyárelő az ecsenyi halárban Az elnök bizakodik A* 53. számú Pamutipari Szakmunkásképző Intézet 650 fonó-, szövő- és textilnyomó-tanulója heti 3 napon, 12 budapesti vállalatnál elosztva ismerkedik leendő szakmájával. (MTI-fotó — Benkő Imre felv. — KS) Június — az aratás kezdetének hónapja. Már megszoktuk az utóbbi években, hogy az érés nem igazodik a hagyományos Péter-Pál napi starthoz; most is előbb fognak hozzá a kalászosok betakarításához megyénk mezőgazda- sági nagyüzemei. Közel az indulás, de sok még addig a tennivaló. S azért sem árt az igyekezet, mert így elkerülhető a nyári munkák torlódása. A múlt héten az ecsenyi—fel- sőmocsoládi Előre Termelő- szövetkezetben jártunk, s amit láttunk, ahhos. magyarázatot fűzött Szita JánoA elnök. A domboldalon épp a takarmánybetakarításnál dolgoztak az emberek. — A vöröshere meg a nemrég telepített legedő hozamát hordjuk most, mintegy száz hektárról. Az utóbbi három évben végzett gyeptelepítés a húshasznú szarvasmarhák takarmányellátása végett fontos. A fű egy részét szénának kaszáljuk, de jut belőle a háztáji jószágnak is, amíg az új telepítésű területen nem kezdődhet meg a legeltetés. A lucernával a napokban végeztünk száz hektáron: jó volt az első hozama, pedig a tavaszi fagy meg a hó nem sok jóval biztatott. Az ‘értékes pillangós betakarításánál az NDK-gyártmányú E—280-as önjáró gépet használták. A bálázott széna a hideglevegős szárítóba kerül. — Ha eső jön, az asszonyok a kertészetben dolgoznak: a gyökérzöldséget meg a hagymát kapálják. A cukorrépánál ugyanis most végeznek a tő- beállítással. .. Húsz hektáros szántóföldi kertészete van a szövetkezetnek. Felsőmocsoládon paprikát, hagymát (evvel kísérletképpen próbálkoznak a fertődi kutatóintézet irányításával) és karfiolt termelnek, petrezselyemmel és étkezési vöröshagymával Ecsenyben foglalkoznak. Hogy a kertészet gazdagon fizessen, öntözni kellene. — Sajnos, megoldatlan a vízellátás. A kilátások azonban biztatóak: a mocsoládi részen az idén meliorációs munkák kezdődnek, ez három évig tart, s közben egy kisebb víztározó is épül. A komplex beruházás 3,5 millió forint, de j megvalósításához hetven százalékos állami támogatást ka- ! punk. A tározó révén bizton- j ságosabb lesz a kertészeti áruk. így a nálunk hagyományos paprika termesztése is. . . Az állattenyésztés is »hozta« az év első négy hónapjában azt a bevételt, amit erre az időszakra terveztek. Az előirányzott tejtermelési átlag tehenenként évi 2250 liter (a szövetkezet tejelő tehenészete teszi ki az állománynak mintegy a felét). — Veszteség csak a 37 hektáros kajszisban mutatkozik: a fagyok miatt itt teljes terméskiesés várható. Ellensúlyozására ott lesz a kertészet, s ha győzzük a paprika öntözését, bevételtöbblethez juthatunk. A szántóföldi vetések jók. A cukorrépánál a tőbeál- íottság megfelelő, a kukoricánál is megtettünk minden tőlünk telhetőt. A terméskilátások nem adnak okot panaszra a gabonánál sem. A huzamos csapadékhiányon úgy igyekeztek segíteni. hogy mikramidos lombtrágyázást végeztek, repülőgéppel. — Pesszimizmusra semmi okom —« mondta a szövetkezet elnöke. Ehhez a bizakodáshoz nemcsak a mezőn látottak adnak alapot, hanem az elnök soksok tapsztalata is. Több mint két évtizede tölti be tisztségét. II. F.
