Somogyi Néplap, 1977. június (33. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-26 / 149. szám

A hét három kérdése Mozgalmas időszakban, mi­kor a világ számos pontján rendkívül fontos tárgyalások zajlottak és zajlanak, tekintet­te át a nemzetközi helyzetet a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága. A lényeget s egyúttal az össz­kép bonyolultságát jól kjfejezi már az értékelés első mondata is, amely megállapítja, hogy a fejlődés alapvetően kedvező fő iránya nem változott, az eny­hülés folyamata azonban las­sult. Nem titok: ennek a las­sulásnak eredője, hogy egyes nyugati körök megpróbálnak alaposan a fékbe taposni, s mindenekelőtt a fegyverkezési hajsza szükséges korlátozása ellen lépnek fel. Ezért külö­nösen érdekes, ha éppen az eltelt hét eseményének fényé­ben is vizsgáljuk a Központi Bizottságnak, természetesen hosszabb időszakra vonatkozó elemzését. Réti Ervin válaszol a hét három kérdésére. O Mi jellemzi a kelet— nyugati tárgyalásokat? Az enyhülés, amelyet te­kintélyes nyugati lapok is olyan szívesen temettek az utóbbi időben, sőt voltak, akik a detente kifejezést még a politikai szótárakból is szám­űzni kívánták — különös hangsúllyal kapott helyet Leo- nyid Brezsnyev párizsi tárgya­lásai során. A szovjet és a francia 'államfő (hiszen Brezs­nyev ezúttal első ízben utazott külföldre az SZKP főtitkárá­nak és a legfelsőbb tanács el­nökségének elnöke együttes minőségében) külön tízpontos okmányt írt alá a nemzetközi enyhülés kérdéseiről és idő­szerű követelményeiről. Mind­ennek gyakorlati megnyilat­kozása lehetett a nukleáris fegyverek elterjedéséről elfo­gadott dokumentum is. (Fran­ciaország politikájában — sok pozitív elem mellett — kétség­kívül kedvezőtlen tényező, hogy távol tartja magát a le­szerelési tárgyalásoktól, s egy másik atomhatalommal, Kíná’- val együtt nem csatlakozott az atomcsend és atomsorompó egyezményhez. Ez a francia állásfoglalás az első lépés le­het, hogy Párizs bekapcsolód­jék az igen jelentős atomso­rompó-szerkezetbe, s a maga részéről is kötelezettséget vál­laljon a nukleáris fegyverek további elterjedésének meg­akadályozásáról.) Vance amerikai külügymi­niszter, minden jel szerint, in­kább csak ürügyként használ­ta 24 fejlett tőkés ország gaz­dasági értekezletét egy párizsi utazáshoz. Amikor felkereste Giscard d’Estaing elnököt, nyilván első kézből kívánt tá­jékoztatást kapni a szovjet— francia csúcstalálkozóról. Mi­közben ugyanis a párizsi láto­gatás után, a tervek szerint, még az idei őszön Brezsnyev felkeresi Bonnt is: a szovjet- japán viszony is elmozdulóban van holtpontjáról; a KGST varsói ülésszaka ismét síkra- szállt a Közös Piaccal történő kapcsolatfelvétel mellett, vagyis általában sokasodnak a különböző szintű kelet—nyu­gati érintkezés szálai, a szov­jet—amerikai párbeszéd azon­ban nem halad kielégítő mó­don. Márpedig — éppen az MSZMP KB megállapítását idézve — Moszkva és Wa­shington kapcsolatai kulcs­fontosságúak, s egy ^ SALT- megállapodás alapvető jelen­tőségű a fegyverkezési ver­seny visszaszorításában. A Carter-adminisztráció,. amely nem a legszerencsésebb mó­don mutatkozott be e tekin­tetben, józan önvizsgálatra inthetik mind a bekövetkezett események, mind saját szövet­ségeseinek reálisabb törekvé­sei. © Mit jelent a SEAU® feloszlatása? John Foster Dullesről, a hi­degháború egyik közismert szószólójáról, az Eisenhower- kormány egykori külügymi­niszteréről mondták, hogy úgy gyűjti a háborús tömböket, mint a lepkegyűjtő a ritkasá­gokat. Személyes közreműkö­désével alakult meg 1954 őszén a SEATO, a délkelet-ázsiai katonai blokk, s rögvest utá- H hozzáfogott a NEATO, az Egy évvel a véres sowetói esemény után ismét pattanásig feszült a helyzet Dél-Afrika városaiban. Képünkön: megerő­sített fegyveresek cirkálnak egy orlandói utcán. (Telefoto — AP—MTI—KS) A HÉT CÍMSZAVAKBAN Hétfő : Megkezdődik Leonyid Brezsnyev háromnapos franciaországi látogatása. — Az új izi-aeli kormány bemutatkozása. — Mozam- bik panasza a Biztonsági Tanács előtt —, Folytatja munkáját a belgrádi előké­szítő találkozó. Kedd: Varsóban megnyílik a KGST 31. ülésszaka. — A Spanyol Kommunista Párt központi bizottsági ülése. — Granadában véget ér az Amerikai Államok Szerve­zetének tanácskozása. Szerda: Az MSZMP Központi Bi­zottsága áttekinti az idő­szerű nemzetközi kérdése­ket. — Hivatalosan bejelen­tik a SEATO feloszlatását. — Gustav Husák Bukarest­ben.' Csütörtök : A fejlett tőkés országok gazdasági együttműködési szervezete ülést tart Pá­rizsban. — A kisebbségi török kormány intézkedé­sei a közrend érdekében. — Haderőcsökkentési tár­gyalások Becsben. Péntek : Tárgyalások a Panama-csa­torna jövőjéről. — Az af­rikai külügyminiszterek ér­tekezlete a gaboni főváros­ban. — Kadhafi Jugoszlá­viában. Szombat : A szovjet—amerikai—angol atomcsend megbeszélések előkészületei. — Feszültség Sowetóban. északkelet-ázsiai szövetség megteremtéséhez is. Ez utóbbi azonban már sohasem jött lét­re és a SEATO is hosszan tartó agóniába kezdett. Nyolc tagállama közül Fran­ciaország és Pakisztán lénye­gében kivált, Ausztrália és Új-Zéland a hadgyakorlatok­tól maradt távol, Nagy-Britan- [ nia távol-keleti szerepe az i idők folyamán lecsökkent, a Fülöp-szigetek sem lelkesedett túlságosan a szövetségért. Ma­radt az Egyesült Államok és Thaiföld, amely — jóllehet a. tömb központja Bangkokban volt — a korábbi kormányok alatt ugyancsak lazított a kö­telékeken, s csupán az októ­beri puccs óta vált ismét ak­tívabbá. A »tíz kicsi indián« után az amerikai lapok is a »nyolc kicsi ázsiairól« írtak (igazság szerint nem kicsik és alig ázsiaiak), a lemorzsoló­dást mindenesetre jól érzékel­tették. A vietnami és laoszi győzelem, a délkelet-ázsiai változások fényében ez nem is történhetett másként. Washingtont azonban nem úgy ismerjük, hogy szívesen adja fel tömbjeit. Ezért, noha a SEATO ön-ítélete mutatja a térség átformálódását, némi gyanúperrel mégis élhetünk. Vannak amerikai próbálkozá­sok, hogy az öt országból ál­ló ASEAN (Indonézia, Thai­föld, Fülöp-szigetek, Malaysia, Singapore) külső, amerikai se­gédlettel katonai jellegű szö­vetséggé alakuljon, s új hang­súlyt kapott a »sziget-straté­gia« is. (Ez az amerikai bázi­sok áthelyezését jelenti a part menti országokból a csaknem lakatlan, de kedvező fekvésű, kis szigetekre, a Cocos-Keeling vonulattól Diego Garciáig.) Ilyen körülmények között nem kis figyelem kíséri azokat à moszkvai szovjet—amerikai megbeszéléseket, amelyek ép­pen az Indiai-óceán térségé­ben mérsékelni kívánnák a fegyverkezési versenyt. Ezek a tárgyalások szinte a jóakarat tesztjét képezik: vajon a SEA­TO feladása a tények kénysze­rű tudomásul vétele, vagy csak taktikai manőver? Miért éleződött ki ismét a libanoni helyzet? Dél-Libanonból. ahol nyolc nap óta újra dörögnek az ágyúk, tömegesen menekül a lakosság. A sokat szenvedett közel-keleti országból, a meg­nyugvás rövid szakasza után, ismét hadijelentések érkez­nek ... A közvetlen ok, hogy a jobboldal erői, s e törekvésük­ben az izraeli hadsereg köz­vetett segítségét is élvtezik, megpróbálják állandóan »át­rajzolni« a tűzszüneti vonala­kat, gyengíteni a baloldal és a Libanonban élő háromszáz- ezer palesztin helyzetét. Van­nak azonban mélyebb okok is: a libanoni válság külső és belső körülményei. Lassan háromnegyed eszten­deje, hogy a véres belháború húsz hónapja után elhallgat­tak a fegyverek. Szárkisz el­nök, az ország hazafias erői­nek közreműködésével, meg­próbálta legalább a különösen szembetűnő belső feszültség- gócokat kiiktatni, de ez egy­előre nem sikerült. Libanon társadalmi és gazdasági bajai, a korszerűtlen alkotmány, a felekezeti mezben jelentkező ellentétek az állandó robba­nás veszélyét hordozzák ma­gukban. S miközben Libanon ily módon tálcán kínálja a beavatkozási lehetőséget, van­nak, akik ezt sietnek kihasz­nálni. Most, amikor megnehe­zültek egy washingtoni recept alapján készülő »pax Ameri­cana« körülményei és az új izraeli kormányt egyenesen háborús kabinetnek nevezik — elterelő műveletként — Liba­non felett újra ott gomolyog­nak a válság sötét és fenye­gető fellegei. Amin cáfolata Idi Amin ugandai elnök szombaton egy nemhivatalos beszélgetés alkalmával cá­folta azokat a híresztelése­ket, amelyek szerint egy hét­tel ezelőtt állítólag merény­letet kísérelték meg ellene. Az Amin elleni merénylet hírét először az ugandai ve­zetéssel ellenséges kenyai sajtó közölte. Amin most .maga mondta el, hogy mind­össze egy elmaradt nászutat pótolt feleségével. Dzsibuti függetlensége Barre Irakban Raymond Barre pénteken, este Párizsból Irakba utazott” A francia miniszterelnök két­napos hivatalos látogatást tesz a közép-keleti országban. Üt- jával kapcsolatban a brit hír- ügynökség emlékeztet arra, hogy 1972 óta rendszeressé vál­tak a politikai konzultációk a két ország között. Franciaor­szág az iraki olaj vásárlóinak listáján az első helyen áll. Az Arab Liga szóvivője pén­teken este bejelentette, meg­történtek »a szükséges előké­születek« a francia gyarmatból független állammá alakuló Dzsibuti Arab Ligá-beli tagsá­gának ügyében. Az Arab Liga küldöttsége pénteken a függet­lenségi ünnepségekre a Vörös Tenger-parti fővárosba utazott. ! Az Arab Liga szóvivője sze­rint több arab állam szorgal- I mazta az új független ország I azonnali ligabeli tagságát a Összeült a Spanyol KP Központi Bizottsága Madridban szombaton meg­kezdődött a Spanyol Kommu­nista Párt Központi Bizottsá­gának ülése. A plénum mun­kájában a KB tagjai, a válasz­tási hadjárat vezetői/ a regio­nális és a tartományi pártbi­zottságok titkárai .vesznék részt. A KB-üiésen Dolores Ibárruri, az SKP elnöke látja el az elnöki tisztséget A plénum értékeli a par­lamenti választások eredmé­nyeit és megvitatja az őszre Fegyvert gyártanak Egyiptomban A kairói A1 Ahram közöl­te, hogy az arab hadiipari szervezethez tartozó országok a közeli jövőben megkezdik Egyiptomban a fegyvergyár­tást. Az egymilliárd dollár tő­kével alapított szervezet — amelynek tagja Egyiptom, Szaud-Arábia, Katar és az Egyesült Arab Emírségeg — amerikai, francia és brit köz­reműködéssel alakította ki gyártási programját. iMTI) tervezett pártkongresszus elő­készítésével összefüggő kérdé­seket (MTI) »térségben fenyegető konflik­tusveszély« , miatt. A Vörös Tenger övezete »ez az Izraellel szembeni konfrontáció egyik fővonala« — mondotta a szó­vivő. Az egyiptomi sajtó pénteken olyan jelentéseket közölt, ame­lyek szerint »Egyiptom, Sza- úd-Arábia, Szudán és Szomá­lia nem fogja tétlenül szemlél­ni« a térségben történő fejle­ményeket. Politikai megfigye­lők egyetértenek azzal, hogy a Dzsibuti függetlenségének ki­kiáltása körül zajló vita to­vább élezheti a térségben amúgy is érezhető politikai fe­szültséget. Egyezkedés az olasz pártok között A vártnál nagyobbnak mu­tatkoztak a még meglévő el­lentétek a közös kormány- program kidolgozásán fárado­zó olasz pártok vezetőinek csúcsértekezletén. A megbeszélésen rögzíthet­ték: számos ponton sikerült összeegyeztetni az induláskor még eltérő álláspontokat és a több hónapos megbeszélés­sorozat eddigi eredménye po­zitív. Számos kérdésben azon­ban még igen eltérőek a vé­lemények. A megbeszélésen Berlinquer, az OKP főtitkára hangsúlyoz­ta: pártja a demokratikus nemzeti egységkormányban látja az egyedüli tartós meg­oldást Olaszország társadalmi bajaira. Minél előbb alakul­hat meg ilyeji kormány, an­nál jobb az egész országnak. Rövid távra pozitívnak ítéli meg azonban a program-meg­állapodást is, de természete­sen /politikai biztosítékokat is kíván arra nézve, hogy a meg­állapodásban foglaltaltat a kereszténydemokrata kisebb­ségi kormány végre is hajtja. A kereszténydemokrata ve­zetőség feltett szándéka, hogy tető alá hozza a megállapo­dást, de nem enged változtat­ni a politikai kereteken. Három javaslat Belgrádijai! (Folytatás az 1. oldalról.) kiemelt kezelését, míg a szo­cialista országok azt javasol­ják, hogy az őszre tervezett fő találkozón ezeket a kérdé­seket egységes, szerves egész­ként kezeljék. A harmadik tervezet második pontja java­solja: dolgozzanak ki menet­rendet a belgrádi találkozóhoz, valamint az 1975-ös helsinki találkozóhoz hasonló tanács­kozások megtartására. A belgrádi előkészítő sza­kasz első hetét kommentálta az APN tudósítójának Jurij Voroncov, a szovjet küldöttség vezetője. Elmondotta, hogy bár három különböző tervezet fek­szik a delegátusok előtt, lé­nyegében két megközelítési módról beszélhetünk. A szov­jet megközelítést osztják a szocialista országok, s most már a harmadik dokumentum beterjesztésével lényegében a semleges és az el nem köte­lezett országok csoportja is. Ez a megközelítés a követ­kezőkben foglalható össze: Belgrádra a helsinki szellem folytatása és gazdagítása vár. A találkozó részvevőinek ösz- szegezniük kell a helsinki megállapodás végrehajtásának pozitív tapasztalatait és meg kell állapodniuk az elkövet­kezendő időszak együttes erő­feszítéseiben. Ez azt jelenti, hogy tovább kell építenünk a jövőbe vezető hidat, ki kell szélesíteni a kollektív erőfe­szítéseket az együttműködés fejlesztése és a biztonság to­vábbi megszilárdítása érdeké­ben. Ügy látjuk — folytatta a szovjet nagykövet —, hogy egy sor ország más megköze­lítési mód mellett kötelezte el magát. Így például az Egye­sült Államok küldöttsége nem titkolja, hogy az őszi találko­zó legfontosabb feladatának a múlt kielemzését tartja, s ezen belül is elsősorban az emberi jogok problémáiról, valamint a szocialista országokban élő, úgynevezett belső dissziden- sekről akar beszélni. A hel­sinki záróokmány leszögezi : elmélyült véleménycserét kell folytatni. A záróokmány egyáltalán nem szól valamifé­le olyan elemzésről, amely alááshatná az európai béke, bizalom, biztonság és együtt­működés oly sok fáradsággal felhúzott épületét. A szovjet küldöttség éppen ezt. ' tartja szem előtt, és ilyen szellem­ben tanulmányozza a kilen- cek tervezetét — mondotta a szovjet küldöttség vezetője. Mozambiki panasz a BT előtt Az ENSZ szóvivője pénte­ken bejelentette, hogy a Biz­tonsági Tanács holnap meg­kezdi a konzultációkat a Mo- zambik elleni rhodesiai táma­dásról. A tulajdonképpeni vi­tát kedden rendezik. Érdemes ehhez hozzáfűzni: az Afrikai Egységszervezet miniszteri tanácsának übrevil- lei ülésén péntek este Joa- quiem Chissano mozambiki külügyminiszter felszólalásá­ban elmondta, hogy Rhodesia az elmúlt 15 hónapban 140 ízben intézett támadást Mo- zambik ellen. Az akciókban 2900 személy vesztette éleiét. As mozabiki külügyminiszter hozzáfűzte, hogy mindez azt bizonyítja: Smith rhodesiai miniszterelnök rendszere egy­általában nincs még kellően elszigetelve. Kijelentette, hogy tekintettel a provokációkra, Mozambik habozás nélkül keresni fogja a szükséges segítséget szuve­renitásának és területi integ­ritásának szavatolásához és a polgári lakosság elleni külső támadások megállításához. (MTI) Carier a SALT-tárgyalásokról Carter amerikai elnök pén­teken Washingtonban nyilat­kozatot adott vidék; lapszer­kesztőknek. Az elnök katonai, leszerelési és fontosabb külpo­litikai kérdésekkel foglalko­zott. A SALT-tárgyalások me­netéről tett kijelentéseinek hangvételét nyugati hírügy­nökségek a korábbiaknál, bo­rúlátóbbnak minősítik; pozi? tívnak ítélik viszont azt, hogy Carter közölte; együttműkö­désre törekszik a Szovjetunió­val az atomfegyver-kísérletek teljes betiltása érdekében. Az elnök a közel-keleti hely­zetről szólva hangot adott an­nak a reményének, hogy a térség válságának rendezésé­re hamarosan, talán még eb­ben az évben átfogó, az ér­dekelt felek szempontjából egyaránt elfogadható megol­dás születhet. , (MTI) Izraeli falvak Ciszjordániában E hónap elején .múlt tíz éve annak, hogy az izraeli csapa­tok a hat napig tartó 3. iz­raeli—arab háborúban elfog­lalták a Sinai-f élszigetet (56 980 négyzetkilométer), a Golan-fennsíkot (1295 négy­zetkilométer), Ciszjordániát (5646 négyzetkilométer) és a gázai övezetet, s körülbelül egymillió »— főként palesztin lakos került uralmuk alá. Az 194S óta kormányzó Munka­párt Egyiptommal és Szíriával kötött csapatszétválasztási megállapodások keretében ki­sebb területkiürítéseket haj­tott végre a Sinai-f élszigeten és a Goián-fennsíkon. Az 1967- es háború után Ciszjordániá- ból és a gázai övezetből 410 ezer palesztin menekült Jor­dániába. Az 1975-ös adatok szerint Izraelben 500 ezer, Ciszjordániában 700 ezer, a gázai övezetben 400 ezer, Jor­dániában 900 ezer, Libanonban 350 ezer, Szíriában 150 ezer palesztin élt, főleg menekült- táborokban. A Palesztinái Fclszabadítási Szervezet legmagasabb szintű testületé, a 180 tagú Palesztin Nemzeti Tanács 12. ülése 1974 júniusában elfogadta a gázai övezetre és Ciszjordániára ki­terjedő Palesztin állam tervét, ahol hazát akar teremteni a világon 1948 óta szétszórtan élő palesztinok számára. Az izraeli kormány viszont makacsul ragaszkodik az 1967- es — törvénytelen — terület­hódításokhoz. A, megszállt föl­deken létrehozott izraeli tele­pülések hálózata a kormány kolonializációs politikájának következménye. Az izraeli szélsőségesek egyértelműen ál­lást foglalnak Ciszjordánia (az izraeli ortodox szóhasználat szerint Samária és Jude) visz- szaadása ellen, mivel azt a »■Nagy Izrael» részének tekin­tik. Eát a célt támasztja alá, hogy a megszállók mintegy 50 zsidó települést létesítettek a Közel-Kelet »éléskamrájában«. Jordán folyó jobb partján. Térképünk a Le Monde alapján néhány új izraeli te­lepülés helyét mutatja.

Next

/
Thumbnails
Contents