Somogyi Néplap, 1977. június (33. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-25 / 148. szám

A jogról mindenkinek Mikor jogos az önvédelem? A XVI1L SZÁZAD HÉT VÉGI As esetet közölték az újsá­gok: az egyik vidéki váro­sunkban néhány ittas fiatal­ember belekötött egy idősebb, testi hibás férfiba. Egy járó­kelő felszólította a garázda fiatalembereket, hogy hagyják békén az idős embert. Erre egyikük elgáncsolta, a többiek pedig ütlegelni kezdték, ö zsebkésével igyekezett elhárí­tani a támadást. Az egyik támadó életveszélyesen meg­sérült A bíróság megállapí­totta a jogos önvédelmet. A Büntető Törvénykönyv ide vonatkozó 25. paragrafusa szerint »jogos védelemben az cselekszik, akinek cselekmé­nye a közérdek vagy saját, illetőleg mások személye vagy javai ellen intézett, vagy azo­kat közvetlenül fenyegető jog­talan támadás elhárításához szükséges.« Noha az idézett paragrafus teljesen egyértel­mű, a jogosa védelem megíté­lése mindig bonyolult helyzet elé állítja a hatóságokat és az igazságszolgáltatás szerveit. Az önvédelem jogosságát an­nál is inkább tisztázni kell, mert számos emberölés tettese így akar kibújni a felelősség­re vonás elől. Rendőri szerveink két alap­vető körülményt vizsgálnak: 1. valóban jogtalan támadás el­hárításáról volt-e szó; 2. fenn- áll-e az arányosság. Az ará­nyosság lényege az, hogy a jo­gos védelmi helyzetben alkal­mazott magatartás nem lép- te-e túl a jogtalan támadás | mértékét Leegyszerűsítve: ha például egy idős almacsősz bottal támad egy életerős fia­talemberre, aki emiatt késsel leszúrja, nyilvánvaló, hogy a fiatalember túllépte a jogos védelem arányosságát, tehát nem számíthat a bíróság fel­mentő ítéletére. Természetesen nemcsak az önvédelmi eszkö­zöket, hanem más részleteket is vizsgálni kell. A törvény azt is kimondja: ha a tettes az arányosságot azért lépte túl, mert olyan nagyfokú felindu­lásban vagy ijedtségben volt, hogy nem tudta felismerni a valóságos veszedelmet, a bün­tetést enyhíteni lehet. Az említett körülmények aprólékos felderítése a rendőr­ség feladata. Viszont annak a végérvényes megállapítása, hogy jogos önvédelem tör­tént-e, már a bíróság hatáskö­rébe tartozik. Ebből követke­zik, hogy azok, akik meg van­nak győződve ártatlanságuk­ról, sérelmesnek tartják, ha a rendőrség terheltként hallgat­ja ki őket. Csakhogy: kezdet­ben a rendőrség még nem tudhatja, hogy kit terhel a fe­lelősség. Sőt, amikor már az összes tény a birtokában van, akkor is csak valószínűsítheti a jogos védelmet. A végső szó a bíróságé. Az önvédelem helytelen ér­telmezése néha önbíráskodás­hoz vezet. Miután emberek élete, sorsa forog kockán, ha­tóságaink üldözik az önbírás­kodás minden fajtáját. Voltaire és a tragédia A Napkirály halála (1715) után a színháznak három tí­pusa létezett Franciaország­ban. A megfellebbezhetetlen dramaturgiai szabályokat be­tartó Comédie Française és az Académie Royale de Miusiqe, azaz az Opera. A másik típus: a vásári színház. Le Sage ve­zetésével vette föl a harcot a királyi színházakkal. A har­madik: a főúri kastélyszínház. Molière-1 játszottak és olasz komédiát, illetve a. commedia deli ’arte franciás változatait, A tizenkét évszázados város Északi átjárók A fennállásának 1200 éves jubileumát nemrég ünnepelt Bad Salzungen az NDK-beli Eisenachtól kevéssel délre, a Thüringiai-erdő festői szépsé­gű környezetében, a Werra- folyó mentén található. Gyógyerejű vize látogatott pi­henőhellyé teszi a hangulatos kis üdülő városkát. A jubi­leumra eredeti szépségében állították helyre a város mű­emlék épületeit, köztük a ké­pen látható tanácsházat, mely a főtéren található. A második világháború óta az NDK-ban óriási összege­ket költöttek a műemlékek helyreállítására és karbantar­tására. A munkákat a legna­gyobb alapossággal és gon­dossággal végzik, olyannyira, hogy a régi századok építő­anyagait és építési technoló­giáját tanulmányozva, a nyert ismereteket napjaink techni­kájára »átültetve« rekonstru­álják a csodálatos öreg épü­leteket. Minderre jó példa az 1945. február 9-i amerikai bombatámadáskor súlyosan megsérült weimari Goethe- ház, amelyet jóformán tég­lánként, tökéletes korhűség­gel állítottak helyre. Többek között ennek köszönhető, hogy évenként egymillió lá­togató — negyedrészben kül­földi — zarándokol el oda. Példamutató az a nagy sze­retet és áldozatkészség, mely- lyel az NDK népe a nemzeti és az egyetemes emberi kul­túra nagy német művelőinek emlékhelyeit gondozza. A hajózás történetében sok gondot okozott, hogy az észa­ki fölrészeknek (Európa, Ázsia, Amerika) a sarkkörön túlnyúló részeit nem lehetett északról hajóval megkerülni, nem alakulhatott ki közleke­dési útvonal. Régi törekvés volt, hogy megtalálják, azokat az átjárókat, amelyeken át a hajók e fölrészeket északról megkerülve jutottak volna a Távol-Kelet még kiaknázatlan területeire. Számos regényes feldolgozás foglalkozott példá­ul az Amerikát északról meg­kerülő északnyugati átjáró fölfedezésével. Az északkeleti átjárót Oroszország és Szibé­ria fölött keresték, hogy azon át jussanak át Európából Ázsia keleti részébe. Áttelelés nélkül, azaz egyet­len hajózási idényen belül először 1932-ben sikerült az átkelés az északkeleti átjárón a »Szibirjakov« szovjet jégtö­rőnek. Kereskedelmi hajó csak 1967-ben tudott először a Szovjetunió balti-tengeri kikö­tőiből a távol-keletiekbe vízi úton árut szállítani, de 1968- ban már rendszeresen hasz­nálták ezt a vízi utat. Az északkeleti átjárónak ke­reskedelmi hajóúttá fejleszté­sében nagy szerepe van a modern technikának — a ra­darnak, a sarki jégen sodródó meteorológiai állomásoknak, az ellátó repülőgépeknek stb. —, főleg amióta megépültek az első atomhajtású jégtörő ha­jók. A sarkvidéki hajózás törté­netében az idén került sor az északkeleti átjáró megnyitásá­ra. Február végén a murman- szki kikötőből indult az atom­meghajtású »Artyika« és a »Murmanszk« jégtörő, nyo­mukban a »Gizsiga« nevű Die­sel-elektromos teherhajóval, amely teherautókat, helikop­tereket, terepjáró járműveket és építési anyagokat szállított a Jamal-félszigeten fölfede­zett földgázlelőhelyek feltárá­sához és kiépítéséhez. Képünkön: A »Gizsiga« te­herhajó kikötött rendeltetési helyén, a Jeges-tengerbe be­nyúló Jamal-félszigetnél, a Haraszajev-foknál. új népies műfaj is született, a komikus opera. (Hódított más országokban is, emlékei között van John Gay híres Koldus­operája.) A francia színház egén új szerző tűnik fel: Picr- re-Carlet de Chamblain de Marivaux, aki Racine tragi­kus stílusát alkalmazta a víg­játékra, s ezek a század nagy áramlatának, a szeniimenta- 1 izmusnak előfutárai lettek. Egyre polgáriasodtak a té­mák. ) Olaszhonban Goldoni a szín­pad királya. Darabjaiban a népi figurák típusait emeli irodalmi fokra, s a cselek­ményt a polgári eszme diktál­ja. (Két úr szolgája, A hazug, Mirandolina.) Ellenfele az arisztokrata Carlo Gozzi. Ki hinné, hogy a klasszikus ‘értelemben vett tragédia iga­zi folytatója a szatirikus »szemüvegű« Voltaire? Művei nem a siker jegyében szület­tek, mégis ő fejlesztette to­vább a műfajt. Tanult Sha- kespeare-tői is, noha őt e szá­zadban átdolgozva, »finomít­va« volt illő előadni. A pol­gári dráma útját Diderot je­lölte ki, mégpedig színművé­vel: A törvény ielen fiú vagy Az erény próbája. Kimondta, hogy a polgári életben elő­idéződé tragédiák, drámák is alkalmasak arra, hogy szín­padra vigyék ezeket. Beau­marchais p>edig két, máig ját­szott vígjátékával (A szevillai borbély, Figaro házassága) bi­zonyított a másik műfaj élet- kép>essége mellett. Figaro a nép embere, ravaszabb az arisz­tokratáknál. A p>olgári tragédia tehát új műfaj. Igazi sikereit a XVIII. századi Németországban érte meg. Lessing után Schiller, Goethe neve kívánkozik idő­rendben. Lessing a Bölcs Ná- thánnal derűs emoerszere tetet és bölcsesség-elsődlegességet hirdet. Jellegzetes példája a humanitásdrámának. Az érzel­miekre hatás, az érzelmek erős hangsúlyozása jellemző moz­zanata az egész német felvi­lágosodásnak. Az akkori mo­dem drámaírói törekvés — »Sturm und Drang« — p>edig a megríkatásra, a boraonga- lásra törekedett. Goethe Faustjának első ré­szét épp>en mostani évadában tűzte műsorára a Nemzeti Színház, és Schiller pwlgári drámája is gyakorta színre ke­rülő Ármány és szerelem. Tör­ténelmi tragédiái pedig isko­lát teremtettek. A Don Car- lost, a Teli Vilmost, a Stuart Máriát évadonként több szín­ház is bemutatja. A commedia deli’arte já­tékelemei átadják helyüket a természetes játékmodomak, amely akkoriban a fokozott érzelmi megnyilvánulásokat jelentette. L. U A kronométertől a zsebnapóráig Az ember életének döntő té­nyezője az idő. Ezért mindig fontos volt, hogy mérni lehes­sen. Az ókori homok- és nap­órák után a középkori Euró­pában pontosabb eszközt kezd­tek használni: az ingaórát. Ez­zel nemcsak helytől és időjá­rástól vált függetlenné az idő mérése, hanem pontosabb is lett. A XVI—XVII században már Európa-szerte készítettek igen pontos ingás, majd később rugós szerkezeteket. Különö­sen a Prágában dolgozó Tycho Brahe dán származású csilla­gász kronométerei voltak messze fődön híresek pontos­ságukról. A cseh fővárosban alakult ki az európai óragyár­tás egyik központja: néhány emlékét ma is őrzik. Egyik leg­szebb darab a csillagászatot Színes folyók, színes hegyek Minden bizonnyal meghök- kenne az a magyar utazó, aki — hozzászokva a hazai vizek »átlátszóságához« —, piros vagy épp>en fekete vizű folyó partján találná magát Pedig vannak ilyenek, s ez a tulaj­donságuk elnevezésükben is jelentkezik, A folyókat ugyanis megfes­ti az az anyag, amelyen áttö­rik magukat. Kimosva, kiold­va, lebegve szállítja ezeket a szemcséket a lassan hömpöly­gő víz. Olyannyira hat ez a Elektromosan vezető ragasztó A nyugatnémet kutatók olyan szert kísérleteztek ki, mely az elektromosságot is vezeti, így tranzisztorok, dió­dák, termisztorok és más elektromos elemek kitűnően ragaszthatok — egymáshoz és nyomtatott áramkörökhöz. A ragasztó kezelése egyszerű, és már szobahőmérsékleten gyor­san szilárddá válik. Jó veze­tőképességét a benne fino­man eloszlatott ezüstnek kö­szönheti. Fajlagos ellenállása 0,1 Ohm, tehát elektromos csatlakozásra kiválóan meg­felel. Az elektronikai iparban várhatóan sok esetben szíve­sen pótolják ezzel a kényel­mes technológiával a körül­ményesebb forrasztást. Lovas dalnok Újgazdagok költöztek Los Angeles legluxusabb luxusne­gyedébe, Beverly Hills és Ma­libu villáiba. A város ugyan évtizedeken át már megszok­hatta, hogy a szomszédos Hollywood sztárjai nem fil- léreskednek, de a mostani jö­vevények mellett a régiek sze­gény rokonnak tűnnek. Az amerikai rockénekesek vezető csapata vonult be a pálmaso­rok közé; ismert nevek, eddig kevésbé ismert életstílussal. Bob Dylan közvetlenül n tengerparton vásárolt kis kas­télyt néhány százezerért. Az­után az átalakításra két és ne« gyed millió dollárt fizetett ki. Mire ment el a pénz? A pon­tos elszámolást nem ismerjük, de egy és más azért kiszivár­gott. Bob fiú magához hivatta a főépítészt és kiadta az uta­sítást: olyan szobát is óhajt, amelyen végiglovagolhat... Dylan nemrég még protest- songokat, vagyis a társadalmi visszásságokat bíráló dalokat énekelt, korholta a szívtelen gazdagokat. íme, nem ered­ménytelenül. A milliomosok ugyan nem változtak meg a protest-songoktól, de a fiú helyzete igen. »Protestsong? — mondja az impresszárió. — Az se baj! Csak fizessen a hallgatóság.-« Az éneklő fiúk és lányok rajta vannak a si­ker futószalagján, amelyen még a gazdagok elleni bírála­tokból is meg lehet gazdagod­ni. Keith Moon, egy másik ide­költözött rock-énekes, termé­szetes sziklákkal rakatta ki fürdőszobáját a 800 ezer dol­láros villájában. Jó ötlet — mondták, dicsérve az énekes ízlését. Nemrég kopott farmerruhá­ba öltözött kislány jelent meg a legelegánsabb Los Angeles-i autószalonban. Rámutatott egy ragyogó Austin-Martin DB 4-es kocsira: »Mennyibe kerül?«, A kereskedő félszem­mel rápillantott, de válaszra sem méltatta a leánykát, mire az két tízezer dolláros csekket húzott elő zsebéből, odanyúj­totta és megkérdezte: »Elég lesz?« A lány Grace Slick rock­énekesnő volt. Ejnye, ejnye. Szabad ennyi pénzt adni egy szeleburdi gye­rek kezébe? T. L színezőanyag, hogy például a Dél-Amerikában folyó Rió Negro valósággal tintafiekete, de ilyen vize van az észak­amerikai Black Rivemek is. Ahol a víz erősen karsztos te­rületen folyik, ott a színe — a sok kioldott mész miatt — tejszerűvé válik. Ugyancsak Észak- Ameri kában a White River, vagyis a Fehér-folyó a partján lerakódott fehér ho­mokról kapta a nevét. Vannak teljesen kék színű, vagy éppen vörös folyók is. Az előbbire példa a Kínában lévő Jangce, az utóbbira az ugyancsak híres észak-ameri­kai Red River. A szakembe­rek szerint ez a folyó tálán a legneglepőbb : élénk piros a vize, s ez hat az egész kör­nyezetére. A Red River ugyani vörös agyagos terü­leten folyik keresztül, így kapha színét. S ki ne hallott volna a Sárga-folyóról? Szép látványt kínálnak a természetkedvelőknek és uta­zóknak a színes hegyek is. Ezek között talán a legérde­kesebb a bulgáriai Pirin- hegység csodaszép, vakítóan fehér sziklacsúcsa Bizonyára sok magyar turista is látta már ezt, a Vichrent. Vannak azonban sötét, sót, szinte fe­kete hegyek is. A Vöröskő el­nevezést sokan ismerik Ma­gyarországon. A Visegrádi- hegység andezit sziklái ilyen színűek, hasonlóan a Mátrá­ban található Vöröskőhöz, mely a vulkáni utóműködés során termelődött vörös jás- pistói nyerte sajátos színét kedvelő II. Rudolf császár órá­ja. Ebből a korból származik egy magyarországi magán- gyűjteményben őrzött, egye­dülállóan érdekes zsebnapóra is. Magyarországon a XVII— XVIII. század fordulóján a nyugati városokban — Sopron­ban, Győrben — alakult ki óragyártás. Az órák ekkor már nem pusztán az idő méré­sére szolgáló szerkezetek : egyúttal iparművészeti reme­kek is. Elterjedtek a nemesi kastélyokban, az arisztokraták palotáiban és a módosabb polgárok házaiban. A legked­veltebb típus a szekrényóra. A díszített fatok mindig tég­latest alakú, koronként és mű­vészi ízlésektől függően más és más díszítésű. Bronz- és rézberakások, lakkozás, festés vagy dús faragás díszítették. Néhány típust apró, oroszlán­lábak tartanak, más szekrény­órákon titkos rekesz is talál­ható. Különösen szép az órá­kon a mutatók finom, gazdag megmunkálási. A napóleoni háborúk során az egyiptomi ókori kultúra ha­tására alakul ki és terjed Európában az empire stílus, bútorokon és a díszítőművé­szetben. Az órák formájára is hatással van. Az óraház ara­nyozott bronz, bronzveretes fényezett fa, márvány, ala- bástrom vagy porcelán. Gyak­ran találkozunk empire órákon harsonás angyalokkal, egyip­tomi szfinxekkel, nimfákkal, delfinnel, sassal, oroszlánnal. Ebben a korban divatos az álló mutatójú óra, forgó számlappal. A mai régiségboltokban kap­ható órák zöme a múlt század második felének polgári ízlé­sét tükrözi, a biedermeiert Ek­kor jelenik meg az időmérő szerkezeteken a lant és a hár­fa, a polgári békéről zenélő hangszerek jelképei. Széles körben divat lesz a képóra. Tájkép, kastély, vagy mozgal­masabb csatajelenet közepén — esetleg toronyszoba ablaká­ban — »van rögzítve a szám­lap. Magyarországon a sza­badságharc bukása után a kép­órák divatos témája lett egy- egy csatajelenet megörökítése. A szolnoki győzelem, Budavár bevétele, a világosi fegyverle­tétel festett, romantikusan ka­vargó jelenetei vaslemezen vagy vásznon, széles keretben láthatók. A csaták és hősök fölött halkan ketyegő óra — zenélő szerkezettel — az idő múlására emlékeztetett.

Next

/
Thumbnails
Contents