Somogyi Néplap, 1977. június (33. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-25 / 148. szám
A jogról mindenkinek Mikor jogos az önvédelem? A XVI1L SZÁZAD HÉT VÉGI As esetet közölték az újságok: az egyik vidéki városunkban néhány ittas fiatalember belekötött egy idősebb, testi hibás férfiba. Egy járókelő felszólította a garázda fiatalembereket, hogy hagyják békén az idős embert. Erre egyikük elgáncsolta, a többiek pedig ütlegelni kezdték, ö zsebkésével igyekezett elhárítani a támadást. Az egyik támadó életveszélyesen megsérült A bíróság megállapította a jogos önvédelmet. A Büntető Törvénykönyv ide vonatkozó 25. paragrafusa szerint »jogos védelemben az cselekszik, akinek cselekménye a közérdek vagy saját, illetőleg mások személye vagy javai ellen intézett, vagy azokat közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges.« Noha az idézett paragrafus teljesen egyértelmű, a jogosa védelem megítélése mindig bonyolult helyzet elé állítja a hatóságokat és az igazságszolgáltatás szerveit. Az önvédelem jogosságát annál is inkább tisztázni kell, mert számos emberölés tettese így akar kibújni a felelősségre vonás elől. Rendőri szerveink két alapvető körülményt vizsgálnak: 1. valóban jogtalan támadás elhárításáról volt-e szó; 2. fenn- áll-e az arányosság. Az arányosság lényege az, hogy a jogos védelmi helyzetben alkalmazott magatartás nem lép- te-e túl a jogtalan támadás | mértékét Leegyszerűsítve: ha például egy idős almacsősz bottal támad egy életerős fiatalemberre, aki emiatt késsel leszúrja, nyilvánvaló, hogy a fiatalember túllépte a jogos védelem arányosságát, tehát nem számíthat a bíróság felmentő ítéletére. Természetesen nemcsak az önvédelmi eszközöket, hanem más részleteket is vizsgálni kell. A törvény azt is kimondja: ha a tettes az arányosságot azért lépte túl, mert olyan nagyfokú felindulásban vagy ijedtségben volt, hogy nem tudta felismerni a valóságos veszedelmet, a büntetést enyhíteni lehet. Az említett körülmények aprólékos felderítése a rendőrség feladata. Viszont annak a végérvényes megállapítása, hogy jogos önvédelem történt-e, már a bíróság hatáskörébe tartozik. Ebből következik, hogy azok, akik meg vannak győződve ártatlanságukról, sérelmesnek tartják, ha a rendőrség terheltként hallgatja ki őket. Csakhogy: kezdetben a rendőrség még nem tudhatja, hogy kit terhel a felelősség. Sőt, amikor már az összes tény a birtokában van, akkor is csak valószínűsítheti a jogos védelmet. A végső szó a bíróságé. Az önvédelem helytelen értelmezése néha önbíráskodáshoz vezet. Miután emberek élete, sorsa forog kockán, hatóságaink üldözik az önbíráskodás minden fajtáját. Voltaire és a tragédia A Napkirály halála (1715) után a színháznak három típusa létezett Franciaországban. A megfellebbezhetetlen dramaturgiai szabályokat betartó Comédie Française és az Académie Royale de Miusiqe, azaz az Opera. A másik típus: a vásári színház. Le Sage vezetésével vette föl a harcot a királyi színházakkal. A harmadik: a főúri kastélyszínház. Molière-1 játszottak és olasz komédiát, illetve a. commedia deli ’arte franciás változatait, A tizenkét évszázados város Északi átjárók A fennállásának 1200 éves jubileumát nemrég ünnepelt Bad Salzungen az NDK-beli Eisenachtól kevéssel délre, a Thüringiai-erdő festői szépségű környezetében, a Werra- folyó mentén található. Gyógyerejű vize látogatott pihenőhellyé teszi a hangulatos kis üdülő városkát. A jubileumra eredeti szépségében állították helyre a város műemlék épületeit, köztük a képen látható tanácsházat, mely a főtéren található. A második világháború óta az NDK-ban óriási összegeket költöttek a műemlékek helyreállítására és karbantartására. A munkákat a legnagyobb alapossággal és gondossággal végzik, olyannyira, hogy a régi századok építőanyagait és építési technológiáját tanulmányozva, a nyert ismereteket napjaink technikájára »átültetve« rekonstruálják a csodálatos öreg épületeket. Minderre jó példa az 1945. február 9-i amerikai bombatámadáskor súlyosan megsérült weimari Goethe- ház, amelyet jóformán téglánként, tökéletes korhűséggel állítottak helyre. Többek között ennek köszönhető, hogy évenként egymillió látogató — negyedrészben külföldi — zarándokol el oda. Példamutató az a nagy szeretet és áldozatkészség, mely- lyel az NDK népe a nemzeti és az egyetemes emberi kultúra nagy német művelőinek emlékhelyeit gondozza. A hajózás történetében sok gondot okozott, hogy az északi fölrészeknek (Európa, Ázsia, Amerika) a sarkkörön túlnyúló részeit nem lehetett északról hajóval megkerülni, nem alakulhatott ki közlekedési útvonal. Régi törekvés volt, hogy megtalálják, azokat az átjárókat, amelyeken át a hajók e fölrészeket északról megkerülve jutottak volna a Távol-Kelet még kiaknázatlan területeire. Számos regényes feldolgozás foglalkozott például az Amerikát északról megkerülő északnyugati átjáró fölfedezésével. Az északkeleti átjárót Oroszország és Szibéria fölött keresték, hogy azon át jussanak át Európából Ázsia keleti részébe. Áttelelés nélkül, azaz egyetlen hajózási idényen belül először 1932-ben sikerült az átkelés az északkeleti átjárón a »Szibirjakov« szovjet jégtörőnek. Kereskedelmi hajó csak 1967-ben tudott először a Szovjetunió balti-tengeri kikötőiből a távol-keletiekbe vízi úton árut szállítani, de 1968- ban már rendszeresen használták ezt a vízi utat. Az északkeleti átjárónak kereskedelmi hajóúttá fejlesztésében nagy szerepe van a modern technikának — a radarnak, a sarki jégen sodródó meteorológiai állomásoknak, az ellátó repülőgépeknek stb. —, főleg amióta megépültek az első atomhajtású jégtörő hajók. A sarkvidéki hajózás történetében az idén került sor az északkeleti átjáró megnyitására. Február végén a murman- szki kikötőből indult az atommeghajtású »Artyika« és a »Murmanszk« jégtörő, nyomukban a »Gizsiga« nevű Diesel-elektromos teherhajóval, amely teherautókat, helikoptereket, terepjáró járműveket és építési anyagokat szállított a Jamal-félszigeten fölfedezett földgázlelőhelyek feltárásához és kiépítéséhez. Képünkön: A »Gizsiga« teherhajó kikötött rendeltetési helyén, a Jeges-tengerbe benyúló Jamal-félszigetnél, a Haraszajev-foknál. új népies műfaj is született, a komikus opera. (Hódított más országokban is, emlékei között van John Gay híres Koldusoperája.) A francia színház egén új szerző tűnik fel: Picr- re-Carlet de Chamblain de Marivaux, aki Racine tragikus stílusát alkalmazta a vígjátékra, s ezek a század nagy áramlatának, a szeniimenta- 1 izmusnak előfutárai lettek. Egyre polgáriasodtak a témák. ) Olaszhonban Goldoni a színpad királya. Darabjaiban a népi figurák típusait emeli irodalmi fokra, s a cselekményt a polgári eszme diktálja. (Két úr szolgája, A hazug, Mirandolina.) Ellenfele az arisztokrata Carlo Gozzi. Ki hinné, hogy a klasszikus ‘értelemben vett tragédia igazi folytatója a szatirikus »szemüvegű« Voltaire? Művei nem a siker jegyében születtek, mégis ő fejlesztette tovább a műfajt. Tanult Sha- kespeare-tői is, noha őt e században átdolgozva, »finomítva« volt illő előadni. A polgári dráma útját Diderot jelölte ki, mégpedig színművével: A törvény ielen fiú vagy Az erény próbája. Kimondta, hogy a polgári életben előidéződé tragédiák, drámák is alkalmasak arra, hogy színpadra vigyék ezeket. Beaumarchais p>edig két, máig játszott vígjátékával (A szevillai borbély, Figaro házassága) bizonyított a másik műfaj élet- kép>essége mellett. Figaro a nép embere, ravaszabb az arisztokratáknál. A p>olgári tragédia tehát új műfaj. Igazi sikereit a XVIII. századi Németországban érte meg. Lessing után Schiller, Goethe neve kívánkozik időrendben. Lessing a Bölcs Ná- thánnal derűs emoerszere tetet és bölcsesség-elsődlegességet hirdet. Jellegzetes példája a humanitásdrámának. Az érzelmiekre hatás, az érzelmek erős hangsúlyozása jellemző mozzanata az egész német felvilágosodásnak. Az akkori modem drámaírói törekvés — »Sturm und Drang« — p>edig a megríkatásra, a boraonga- lásra törekedett. Goethe Faustjának első részét épp>en mostani évadában tűzte műsorára a Nemzeti Színház, és Schiller pwlgári drámája is gyakorta színre kerülő Ármány és szerelem. Történelmi tragédiái pedig iskolát teremtettek. A Don Car- lost, a Teli Vilmost, a Stuart Máriát évadonként több színház is bemutatja. A commedia deli’arte játékelemei átadják helyüket a természetes játékmodomak, amely akkoriban a fokozott érzelmi megnyilvánulásokat jelentette. L. U A kronométertől a zsebnapóráig Az ember életének döntő tényezője az idő. Ezért mindig fontos volt, hogy mérni lehessen. Az ókori homok- és napórák után a középkori Európában pontosabb eszközt kezdtek használni: az ingaórát. Ezzel nemcsak helytől és időjárástól vált függetlenné az idő mérése, hanem pontosabb is lett. A XVI—XVII században már Európa-szerte készítettek igen pontos ingás, majd később rugós szerkezeteket. Különösen a Prágában dolgozó Tycho Brahe dán származású csillagász kronométerei voltak messze fődön híresek pontosságukról. A cseh fővárosban alakult ki az európai óragyártás egyik központja: néhány emlékét ma is őrzik. Egyik legszebb darab a csillagászatot Színes folyók, színes hegyek Minden bizonnyal meghök- kenne az a magyar utazó, aki — hozzászokva a hazai vizek »átlátszóságához« —, piros vagy épp>en fekete vizű folyó partján találná magát Pedig vannak ilyenek, s ez a tulajdonságuk elnevezésükben is jelentkezik, A folyókat ugyanis megfesti az az anyag, amelyen áttörik magukat. Kimosva, kioldva, lebegve szállítja ezeket a szemcséket a lassan hömpölygő víz. Olyannyira hat ez a Elektromosan vezető ragasztó A nyugatnémet kutatók olyan szert kísérleteztek ki, mely az elektromosságot is vezeti, így tranzisztorok, diódák, termisztorok és más elektromos elemek kitűnően ragaszthatok — egymáshoz és nyomtatott áramkörökhöz. A ragasztó kezelése egyszerű, és már szobahőmérsékleten gyorsan szilárddá válik. Jó vezetőképességét a benne finoman eloszlatott ezüstnek köszönheti. Fajlagos ellenállása 0,1 Ohm, tehát elektromos csatlakozásra kiválóan megfelel. Az elektronikai iparban várhatóan sok esetben szívesen pótolják ezzel a kényelmes technológiával a körülményesebb forrasztást. Lovas dalnok Újgazdagok költöztek Los Angeles legluxusabb luxusnegyedébe, Beverly Hills és Malibu villáiba. A város ugyan évtizedeken át már megszokhatta, hogy a szomszédos Hollywood sztárjai nem fil- léreskednek, de a mostani jövevények mellett a régiek szegény rokonnak tűnnek. Az amerikai rockénekesek vezető csapata vonult be a pálmasorok közé; ismert nevek, eddig kevésbé ismert életstílussal. Bob Dylan közvetlenül n tengerparton vásárolt kis kastélyt néhány százezerért. Azután az átalakításra két és ne« gyed millió dollárt fizetett ki. Mire ment el a pénz? A pontos elszámolást nem ismerjük, de egy és más azért kiszivárgott. Bob fiú magához hivatta a főépítészt és kiadta az utasítást: olyan szobát is óhajt, amelyen végiglovagolhat... Dylan nemrég még protest- songokat, vagyis a társadalmi visszásságokat bíráló dalokat énekelt, korholta a szívtelen gazdagokat. íme, nem eredménytelenül. A milliomosok ugyan nem változtak meg a protest-songoktól, de a fiú helyzete igen. »Protestsong? — mondja az impresszárió. — Az se baj! Csak fizessen a hallgatóság.-« Az éneklő fiúk és lányok rajta vannak a siker futószalagján, amelyen még a gazdagok elleni bírálatokból is meg lehet gazdagodni. Keith Moon, egy másik ideköltözött rock-énekes, természetes sziklákkal rakatta ki fürdőszobáját a 800 ezer dolláros villájában. Jó ötlet — mondták, dicsérve az énekes ízlését. Nemrég kopott farmerruhába öltözött kislány jelent meg a legelegánsabb Los Angeles-i autószalonban. Rámutatott egy ragyogó Austin-Martin DB 4-es kocsira: »Mennyibe kerül?«, A kereskedő félszemmel rápillantott, de válaszra sem méltatta a leánykát, mire az két tízezer dolláros csekket húzott elő zsebéből, odanyújtotta és megkérdezte: »Elég lesz?« A lány Grace Slick rockénekesnő volt. Ejnye, ejnye. Szabad ennyi pénzt adni egy szeleburdi gyerek kezébe? T. L színezőanyag, hogy például a Dél-Amerikában folyó Rió Negro valósággal tintafiekete, de ilyen vize van az északamerikai Black Rivemek is. Ahol a víz erősen karsztos területen folyik, ott a színe — a sok kioldott mész miatt — tejszerűvé válik. Ugyancsak Észak- Ameri kában a White River, vagyis a Fehér-folyó a partján lerakódott fehér homokról kapta a nevét. Vannak teljesen kék színű, vagy éppen vörös folyók is. Az előbbire példa a Kínában lévő Jangce, az utóbbira az ugyancsak híres észak-amerikai Red River. A szakemberek szerint ez a folyó tálán a legneglepőbb : élénk piros a vize, s ez hat az egész környezetére. A Red River ugyani vörös agyagos területen folyik keresztül, így kapha színét. S ki ne hallott volna a Sárga-folyóról? Szép látványt kínálnak a természetkedvelőknek és utazóknak a színes hegyek is. Ezek között talán a legérdekesebb a bulgáriai Pirin- hegység csodaszép, vakítóan fehér sziklacsúcsa Bizonyára sok magyar turista is látta már ezt, a Vichrent. Vannak azonban sötét, sót, szinte fekete hegyek is. A Vöröskő elnevezést sokan ismerik Magyarországon. A Visegrádi- hegység andezit sziklái ilyen színűek, hasonlóan a Mátrában található Vöröskőhöz, mely a vulkáni utóműködés során termelődött vörös jás- pistói nyerte sajátos színét kedvelő II. Rudolf császár órája. Ebből a korból származik egy magyarországi magán- gyűjteményben őrzött, egyedülállóan érdekes zsebnapóra is. Magyarországon a XVII— XVIII. század fordulóján a nyugati városokban — Sopronban, Győrben — alakult ki óragyártás. Az órák ekkor már nem pusztán az idő mérésére szolgáló szerkezetek : egyúttal iparművészeti remekek is. Elterjedtek a nemesi kastélyokban, az arisztokraták palotáiban és a módosabb polgárok házaiban. A legkedveltebb típus a szekrényóra. A díszített fatok mindig téglatest alakú, koronként és művészi ízlésektől függően más és más díszítésű. Bronz- és rézberakások, lakkozás, festés vagy dús faragás díszítették. Néhány típust apró, oroszlánlábak tartanak, más szekrényórákon titkos rekesz is található. Különösen szép az órákon a mutatók finom, gazdag megmunkálási. A napóleoni háborúk során az egyiptomi ókori kultúra hatására alakul ki és terjed Európában az empire stílus, bútorokon és a díszítőművészetben. Az órák formájára is hatással van. Az óraház aranyozott bronz, bronzveretes fényezett fa, márvány, ala- bástrom vagy porcelán. Gyakran találkozunk empire órákon harsonás angyalokkal, egyiptomi szfinxekkel, nimfákkal, delfinnel, sassal, oroszlánnal. Ebben a korban divatos az álló mutatójú óra, forgó számlappal. A mai régiségboltokban kapható órák zöme a múlt század második felének polgári ízlését tükrözi, a biedermeiert Ekkor jelenik meg az időmérő szerkezeteken a lant és a hárfa, a polgári békéről zenélő hangszerek jelképei. Széles körben divat lesz a képóra. Tájkép, kastély, vagy mozgalmasabb csatajelenet közepén — esetleg toronyszoba ablakában — »van rögzítve a számlap. Magyarországon a szabadságharc bukása után a képórák divatos témája lett egy- egy csatajelenet megörökítése. A szolnoki győzelem, Budavár bevétele, a világosi fegyverletétel festett, romantikusan kavargó jelenetei vaslemezen vagy vásznon, széles keretben láthatók. A csaták és hősök fölött halkan ketyegő óra — zenélő szerkezettel — az idő múlására emlékeztetett.
