Somogyi Néplap, 1977. június (33. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-19 / 143. szám
Ú/RAÉLED A KISZ-TÁBOR Kezdődik a gyümölcsszedés A Siófoki Állami Gazdaság úszta meg a tavaszi fagyokat kár nélkül: gyümölcsösük alaposan megsínylette a nyáriasról hirtelen téliesre fordult időjárást. Így a kajszinál alig jön be valami a tervezett mennyiségből, a dió mind »elment«, az alma rosz- szul kötött, és odalett az őszibarack tervezett termésének is mintegy negyven százaléka. Becslés szerint körülbelül 200 vagonnal kevesebb gyümölcsöt szedhetnek le a iákról, mint amennyit vártak... A májusban és június első felében ránk tört szárazság a siófokiakat is sújtotta. Május 7-e óta 27 milliméter csapadékot kaptak, ezen a héten, szerdán pedig 20 millimétert — de ezlt is csak a siófoki részen dicsérhették. Alsótekeresen ugyanis, ahol a gazdaság gabonája terem, éppen csak a port verte el a néhány csöpp eső. A kalászosokon kívül a zöldborsó is »megérezte« a csapadék- hián>d: csütörtökig 28.5 vagonnal szállítottak a hűtőiparnak, Székesfehérvárra, a vért- , nál alacsonyabb átlagterméssel ... No, de gyümölcs, kerti vélemény az elemi csapások ellenére is jócskán terem a gazdaságban. A feladatokról és az említett károk, kiesések ellensúlyozására hozoft intézkedésekről Mihályi András osztályvezetőtől kapjunk tájékoztatást,. Háromszázan a meggyesben — Elenyésző mennyiségű meggyet már betakarítottunk: a villányi mezőgazdasági szakmunkásképző iskola hetven tanulója volt itt legutóbb gyakorlaton: dolgoztak a faiskolában, gyomirtást végeztek a paradicsomban, és némi gyümölcsöt is szedtek. Hégi kapcsolat van az iskola és a gazdaság között, a gyerekek rendszeresen ide jönnek szakmai gyakorlatra, és közülük kerül ki sok szakmunkásunk. Az igazi gyümölcsszüret azonban a jövő héten indul, megy- gyel és ribizkével kezdenek a fiatalok. Háromszáz KISZ-es áll munkába hétfőn a gazdaság gyü-i mölcsösében. A meggyet és a ribizkét a korán beérő őszibarack követi. Közben — egy ; üzemközi megállapodás alap- I ián — mintegy százan más j gazdaságba is ellátogatnak, ! kukoricát címerezni. Július j negyedikén a háromszázas lét- I szám ötszázötvenre gyarap- J szik, s a fiataloknak csaknem ia fele az.alsótekeresi új KIS2J- j táborban lakik majd. — A bevételi kiesések pót- ! lására elkészült a gazdaság in- | tézkedési terve — hallottuk az I osztályvezetőtől. — Eszerint I A szalma is érték! Bálázás 34 ezer hektáron Az utóbbi évek aratási munkainak során nem feledkeztünk meg arról sem, hogy a tarlóégetés növényvédelmi fontosságáról szóljunk. Kétségtelen. hogy a letakarítotí gabonatáblákon nagy a jelentőségé ennek a munkának. TJgvánakkor arra is figyelmeztettünk: úgy tör lén jen a tarló- égetés, hogy ne essen kár a szomszédos, hasznos kultúrákban, es az égő területen hagyjanak szabad kijárót a vadaknak, hogy azok ne pusztaijainak el a tűzben, a füstben. Amiről újólag érdemes beszélni, arra az elmúlt évek aratást tapasztalata, néhány gazdaság követésre igencsak méltatlan példája ad okot. Előfordult ugyanis, hogy a tarlóégetés fogalmát összetévesztették a szalmaégétéssel! A szalma értékként hasznosítható. akár a gazdaság alomként használja és szerves-trágyát készít belőle, akár pedig ipari feldolgozásra értékesítik. Mindenképpen olyan, munkával előállított termék, amit nem szabad hagyni kárba veszni, s még inkább nem megsemmisíteni. Megyénk, közös gazdaságai 157 járva-báiázóval rendel[ keznek, ezeknek harminc J munkanapra van szükség j ahhoz, hogy 34 ezer hektáron elvégezzék a szalma bálázását. Marad még 48—49 hek- j tár olyan terület, ahol szal- t malehúzásra kerül sor. Kétségtelen: előbb végezhetnek a talajmunkákkal a learatott táblákon az üzemek, ha a kombájnok után a szalmát ! gyorsan letakarítják — bálázással vagy lehúzással. Éppen mai számunk vezércikkében es-ik szó valamennyi aratási munkafolyamat átgondolt megszervezéséről, s ennek nem mellőzhető része a szalma betakarítása'. De nem úgy, hogy ha szorít a cipő — nincs üres terület a talajmunkát végző traktorok előtt —, elégetik a bálázatlan kombájnszalmát ! Senki sem értelmezheti úgy a költségekkel való takarékoskodást, hogy az »olcsóbb« megoldást, az égetést választja. Elég arra gondolni, hogy voit olyan év, amikor vásárolt, messziről szállított szalmát használt feL egy-egy somogyi termelőszövetkezet, mert a sajátja nem volt eleg ... , H. F. szeretnénk minél több és minél jobb minőségű- gyümölcsöt betakarítani abból, ami terem, hogy ezáltal is növekedjen az exporthányad. Ez vonatkozik a zöldségkertészeti árukra is. Paradicsomnál például a gépi betakarítás helyett kézi szedést tervezünk, ; ezért a 40 hektár helyben, j magról vetett paradicsom mel- I lett 30 hektárra palántákat ültettünk ki. A KISZ-esek segítségére — a gyümölcsszedésen kívül — a paradicsom betakarításánál is számítunk. A kézzel szedett, friss, piaci áru a közvetlen fogyasztást is jól szolgálja, de az exportot is növelheti: végső soron bevételtöbblethez juttatja a gazdaságot. A kiesett gyümölcs természetes értékében nein pótolható. Ez a tény mindjét fölvet egy jövő évben jelentkező problémát is: azt. hogy kevesebb lesz a nyersanyag az. egyre szebb »karriert« befutó ivóléhez, mint amennyivel most rendelkeznek. Az ivóié sikere — Negyvenezer tasak ivólevet hoztunk forgalomba az idén. Két hete indult a gyártás, a tavalyi termésű őszi- és kajszibarackból. Az Utasellátó Vállalat és a Somogy megyei Fűszért viszi tőlünk a tasakolt ivólevet. Terveink szerint tízmillió zacskót adunk ki az üzemünkből az idén. ehhez a nyersanyag megvan. Reméljük, az NSZK-ban gyártott z.acskók idejében megérkeznek. Eddig egymilliót küldtek. Később majd a Tiszai Vegyi Kombinát gyártja a »göngyöleget«. Elképzeléseik szerint az őszi- és kajszibarack után vegyesgyümölcsből is készítenek majd ivólevet — esetleg dé- ligyümölcs-ízesítéssel — továbbá almaié is kerülne a zacskóba. Szóba került már, hogy az 1980-ban rendezendő moszkvai olimpiára is szállítanának ezekből a termékeikből. — Folyik az új üzemcsarnok i építése, ahol majd végleges »otthont« kap az ivólé-gyártás. Egyelőre a régi üzemcsarnokban — gazdaságunk konzervüzemének területén — állítottuk fel az esseni Jenco cég töltőgépét, és ideiglenesen helyen van a kiszolgáló gépsor is. A töltögépgyártó cég szakemberéi közreműködtek az ivólékészítés beindulásánál is. Az ivóié — ez a rostos gyümölcskészítmény — a gazdaság jó hírét öregbíti, hasonlóan hazai és ■ külföldi gyümölcsszállítmányaihoz. Ha eljut a moszkvai olimpiára, igazi nemzetközi »vizsgán« esik át. Addig is: a gyümölcsszedők jó munkája az egyik fontos feltétele annak, hogy elegendő alapanyaggal rendelkezzen a Siófoki Állami Gazdasa®" Hernesz Ferenc i Kavicsbányászok Mikola János a komp melle manőverez. A térképeken nem szerepel a gyékényes] tó, pedig már több mint négy négyzetkilo- métérnyi területen húzódik a csillogó víztükör. Kavicskotrógépek vájták évtizedeken át, méterről méterre haladva. Ma már több mint 150 ember dolgozik itt: kavicsbányászok, — akik azonban soha nem mennek a föld alá — és hajósok, akik soha nem indulnak egy kilométeresnél hosszabb útra. Mikola János öt éve végez- t te el Budapesten a nagyhajó- vezetői tanfolyamot, azóta in- j gázik itt a kotrószi get és a í part között. — Nem vágyom nagyobb vízre. Ez is éppen elég mos- ! toha, amikor jönnek az őszi I ködök és a csípős szelek. Különösen éjszaka. Egy 12 órás műszakban 10—11-et tudunk fordulni. Ezalatt 1000 köbméter kavicsot viszünk a partra. — Milyen lehetőségei voltak még, amikor ezt a munkahelyet választotta? — Elmehetteim volna »vidékre«. az építőiparba vagy a vasúthoz. Ott ezer forinttal is többet kerestem volna, itt viszont közel vagyok az otthonhoz. Az utóbbi volt számomra a nyomosabb érv. A tó közepén álló komp tornyában találkoztam Berdár György kotrómesterrel. Az ő ügyességétől és szaktudásától 21 ember teljesítménye függ. — Zsebre megy, ha például kavics helyett csak iszapot emel ki a 6 köbméteres markoló. A hajósoknak az sem vényes a hajózással kapcsola- tos összes előírás és foima- ság: ez a. tó ugyanis — akárcsak a Duna vagy a Balaton — ■ »magyar felségvíz«. Mi is minden reggel felvonjuk a nemzeti zászlót. Közben üzenet érkezett, hogy Kovács Andrásnak reggel soron kívül kell munkára jelentkeznie. A fiatalember nem látszott meglepettnek. — Több társunk tanul ezekben a hetekben — példa_u> hajózási szakközépiskolában. — Mi helyettesítjük őket. A munka rtem állhat le. A beszélgetésünk alatt megtelt hajó észrevétlenül egy métert süllyedt a rakomány súlya alatt. A túlsó partoyi már ott várt az esti váltás: a hajó tiz percet sem vesztégeltmindegy, hányszor tudnak fordulni egy műszakban .., — Mennyi a norma? — 143 köbméter óránként. 15 méteres mélységnél pontosan 63 másodperc telik el ürítéstől ürítésig. Ofcsár András műszakvezető szerint ahhoz, hogy ezt valaki tartani tudja, lankadatlan figyelemre és biztos kézre van szüksége. — Egyetlen rossz mozdulat megbéníthatná a 13 milliós óriást. Igaz. ilyen nem fordulhat elő: Berdár György 26 éves tapasztalata a garancia. — Amikor ide kerültem, még lapáttal »bányásztuk« a kavicsot. Ez a mesterséges sziget csak tíz éve »dolgozik«. — Az első pillantásra a kotrómester munkája egyhangúnak látszik. A »kanál« műszakonként több százszor lesüllyed és kiemelkedik ... — Aki hosszabb ideig csinálja. megszokja a munka ritmusát. Minden mozdulat rejt valami izgalmat. »Milyen minőségű anyagot sikerül felhozni?« Ettől függ az egész brigád teljesítménye. Csak véletlenül derült ki, hogy Berdár György a kavics-bányász brigád vezetője. Nincs év, hogy kiváló munkájukkal ne szereznének elismerést. Az idén áprilisban az Berdár György, a »sziget« parancsnoka. Az alkonvi napsütésben Ofcsár András büszkén mutatta meg »üzemét«. —: Az éves tervünk 1 millió 200 ezer köbméter kavics. Az első negyedév időarányos tervét 10 ezer köbméterrel túlteljesítettük. — A kavics ára viszonylag alacsony, a szállítási’ költségek pedig mindenütt emelkednek ... községi vízműveket regionális rendszerben egyesítenék. Kaposvár ellátását 1980 után regionális rendszer biztosítja.- A Balatontól ide vezetett, jó minőségű bakonyi karsztvíz hosszú távú megoldást jelent. A víz- és csatornaműveknél azonban addig sem ülnek tétlenül: a Kapos-folyó völgyében újabb vízlelőhelyek feltárását kezdik el. A hőség alaposan próbára tette az úttöröolimpia területi döntőjére érkezett ifjú sportolókat, Három éve Kaposvár adott otthont az országos rendezvényeknek, most Tolna, Baranya, Zala, Fejér és Somogy megye úttörői a továbbjutást döntötték el Kaposváron, Fo-' nyódon, Barcson, Tabon és Ba- latonbogláron. A legifjabbak sportvetélkedőjének házigazdájaként nem vizsgázott rosz- szul a megye. Az eseményeket óramű pontossággal indították, mindenütt at előzetes program szerint. A megye lakosai sportszeretetböl is jeles- kédtek: mindenütt élénk érdeklődés kísérte a vetélkedő ■úttörőket. S a sportpályák melege és uszodák hűvös vize után a barátkozás percei következtek, bizonyítván, hogy egy-egy sportvetélkedő mindig több meghirdetett céljánál: az ifjúság, az egészség és a barátság ünnep. Különösen az úttörőknél. A hét kiemelkedően fontos politikai eseménye volt a kali- nyini pártmunkásküldöttség látogatása. A testvérmegyék közti kapcsolat mar hagyományos: minden évben ellátogatnak egymáshoz a küldöttségek. Az ilyenkor szerzett tapasztalatok rendkívül fontosak; a társadalom' építésének mindennapi gyakorlatában itt és ott egyaránt hasznosíthatók. Hiszen a gazdaság fejlesztése, a laKosság egyre növekvő szociális és kulturális igényeinek kielégítése hasonló feladatokat ad és azonos gondok sokaságát is veti fel. A lakásépítés, a gyermek- és iskolai intézmények fejlesztése, az iparosítás üteme és eredményei, a mind nagyobb iramú városodás jelen körülményeink közölt — a több ezer kilométeres távolság ellenére — sok-sok hasznosítható tapasztalatot hoz felszínre, S eközben megismerni és jobban megérteni a két nép, s a két testvérmegye lakóinak hétköznapi életét — erre is jók ezek a találkozók. Különösen sokat jelentett ebben a folyamatban a kalinymi testvérkül-, J döttség látogatása Somogy ne- I gyedik, és egyben legifjabb városában, Marcaliban. Ide — 1 a várossá avatás óta — most érkezett ^először külföldi küldöttség, s á marcaliak külön örömére szolgált, hogy éppen a testvérmegyéből, Kalinyinból. Kánikula van. A hőmérő hi- gahyszála tartósan 25—30 fok körül, járt a héten. Megteltek a strandok, benépesültek a balatoni villák, üdülők, szállodák, úttörőtáborok. A vendégek azonban még csak a szezon elejét »kóstolgatják«, az igazi nyári szezon csak a hónap végén kezdődik. Nem így a földeken. Á nagy meleg előbbre hozta a kalászosok érését, gyorsabban szőkült a határ, mint más években. A tsz-ekben, a gazdaságokban meggyorsultak az aratási előkészületek. Kitakarították . a magtárakat, s mindenütt elkészültek a gépek. A téli álom után — sajnos, gyakran csak nagy nehézségek árán — kijavított kombájnok, szalmabálázók gépszemlére, majd »bevetésre« készen állnak. A legtöbb gazdaságban már a termés- becslésekkel is elkészültek : eszerint a tavalyihoz hasonló, vagy annál valamennyivel kevesebb átlagtermést várnak. A hétvégi gyors esők és heves zivatarok felélénkítették a tikkadt növényeket. De még több kellett volna. Különösen a gyümölcsösök, a kapások és a zöldségfélék várnak több vizet júniusban. A víz volt napirenden a héten, a megyei tanács végrehajtó bizottságának ülésén is. Bár vízhiánnyal évek óta csak elvétve találkozunk Kaposváron, a vállalat még sincs könnyű helyzetben. Kevés a város környékén, a megyeszékhely igényeihez elegendő, vízbázis. A további ipari és ivóvíz-igények kielégítése és az ellátás biztonsága megkívánja ennek bővítését. A megyében például 30 olyan településen van, ahol, mindössze csak egy kút működik. Ha elromlik a szivaty- tyú, a kiemelő szerkezet, nincs mivel pótolni a vizet. Ezért az volna jó, ha — a helyi körülményektől függően — vagy elkészülne az újabb kút, vagy a Kovács András müszakváltás előtt ellenőrzi a motort. ezüstkoszorús brigádjelvény- nyel tüntették ki őket. Még nincs 30 éves Kovács András hajóvezető. Győzőben volt darukezelő, majd katonáé ved után ide, Gyékényesre nősült. — Voltak társaink, akik elmentek folyamra, sőt a tengerre is. Néhány év után azonban mindegyik visszajött. Most újra itt dolgoznak, közei a családhoz. Úgy mondják, ez a kis tó is megadja, a hajózás legtöbb szépségét és izgalmát — Valóban így lenne? — Négyszáz tonnás uszályt éjszaka, erős oldalszélben i.rá- I nyítani, esz valódi hajós erő- I Pboba. Egyébként ránk is ér- I — Tény, hogy hosszabb távra már csak a vasúti szállítás gazdaságos. A ki neim mondott kérdésre mégis határozott a válasz: ilyen költségek mellett is szükség van az általunk kitermelt kavicsra. Egyre nagyobb szükség. A paksi atomerőmű építkezéseitől az M— 7-es autópályáig, sok kiemelt nagyberuházáson várják a Gyékényesről érkező szerelvényeket. Bíró Ferenc Somogyi Néplap
