Somogyi Néplap, 1977. június (33. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-16 / 140. szám
a közművelődés útkereszteződései Kérijelts nyár előtt Fonyódon Az utóbbi két évben még azok is hallanak Fonyód közművelődéséről, akiket eddig ez különösebben nem érdekelt. Megalakult a citerazenekar, amely olyan népszerű lett a télen, hogy alig győzte teljesíteni a meghívásokat. Tagjai között a község vonzáskörzetéből is találhatunk férfikat, nőket. Mellettük népi zenekar, irodalmi színpad, énekkar működik a művelődési házban — amely ugyan klubkönyvtár néven »aftyágkönyveztetett«. A fotó- és filmklub tagjai hetenként kétszer jönnek össze. Ugyanott faragni tanulnak azok, akik erre hajlandóságot éreznek; a nőklubban rendszeresen összegyűlnek az asszonyok, akiknek kézimunkáiból már kiállítást is rendeztek. A téli estéken mindig égett a villany a domboldali házban. A nyáron hosszú idő óta először voltak közművelődési programok, kiállítás, amatőrműsor az ŐRI és a vendéglátóipar zenés, könnyű szórakoztatásai mellett. Minden este nyitva À közművelődés azóta élénkült meg Fonyódon, amióta Matkó lmréné vezeti. Hogyan lehet minél több embert bevonni a közművelődésbe? Effiy módon: ha a népművelő mindig, mindenütt ott van. A szakmabeliek a megmondhatói, hogy nemcsak összehívni kell az együtteseket, hanem együtt tartani, átsegíteni a kezdeti nehézségeken. És mert minden estéjét a házban töltötte férjével együtt — akit ugyancsak beszervezett a citerazenekarba —, az adminisztrációt, a szervezést nappal kellett elvégeznie, délutánonként pedig fűtött meg takarított. Mert e házban egész szezonban nem polt takarítónő. És mert a tanács közművelődési előadója is, ingázott a tanács és a művelődési háznak nevezett épület között. — Nagyon örültünk, amikor ezt az épületet megkaptuk — mondta Matkóné. — Azelőtt nem is volt hova vinni a csoportokat. Hol az egyik, hol a másik munkahely klubjában, tanácskozótermében jöttünk össze. Eleinte azt is vállaltam, hogy fűtök, takarítok. Amikor egyre több lett a munkám, úgy éreztem, hogy nem tudok mást vállalni. Kértem takarítót vagy gondnokot, mert az épület körül is rendet kellene tartani — és én három ember munkáját nem tudom ellátni. 'A csoportok tagjai rendkívül segítőkész emberek. Sok társadalmi munkát végeztek az átadás után. Ezt az épületet magunknak kellett lakhatóvá tennünk. Azt azonban mégsem mondhatom minden alkalommal, hogy itt ez a söprű, takarítsanak ki... ! Három ember munkája Maradt az a megoldás, hogy a népművelő fűtött, takarított. Közben szaporodtak a közművelődési feladatok. Most állította össze a nyári programot. Eddig huszonkettőt épített be a munkatervbe — köztük olyan nagy szervezést kívánót, mint az augusztus 20-i folklór nap vagy az amatőrtábor rendezvényei, amelyek Fonyódon kívül a társközségekbe is eljutnak majd. Átnéztem a programot: vonzó, színvonalas előadások váltják majd egymást. A déli part egyik legszebb szabadtéri színpada a fonyódi. Bárdi György, Ruttkai Éva, Bessenyei Ferenc lép itt fel, a Mikroszkóp Színpad vállalt műsort. A Budapest Tánc- együttest, az Operaház együttesének tagjait fogadja majd Fonyód. Mindehhez azonban szervező kell. És itt kezdődött Matkóné nagy gondja. — Eddig bírtam. Tavaly is, tavalyelőtt is. Besegített a férjem. Sokszor éjszaka ragasz-1 Népszámlálásra készülnek a Szovjetunióban Nagy társadalmi jelentőségű eseményre készülődnek a Szovjetunióban, 1979-ben nép- számlálás lesz. Amint Arkagyij Iszupov, a Központi Statisztikai Hivatal elnökségének tagja elmondotta, a népszámlálás programjának kidolgozásakor a legkülönbözőbb tapasztalatokat vették figyelembe, így más országok népszámlálási gyakorlatát, valamint az ENSZ Statisztikai bizottságának ajánlásait. A népszámlálás, amely egységes módszerrel történik majd, lehetővé teszi többek között, hogy új demográfiai prognózisokat állítsanak fel, tanulmányozzák a városi és a • falusi lakosság arányváltozásának tendenciáit, a szovjet családok számát, méretét és szerkezetét, a születések számának dinamikáját és szintjét. A népszámlálás 1979. január 17-én a helyi idő szerint nyolc órakor kezdődik és nyolc napig tart. A munkában mintegy 600 ezer számlálóbiztos és több mint 100 ezer irányító-ellenőrző munkatárs vesz részt, közöttük tanárok, vállalatok, intézmények dolgozói, egyetemisták és főiskolások, akiket természetesen felkészítenek a feladatok elvégzésére. tottuk ki a meghívókat huszonhat kilométeres körzetben. A nyári munkában részt vett a lányom is. Most azonban már elfoglaltságuk miatt nem számíthatok rájuk. Két személyre lenne tehát szükség. Egy népművelőre vagy akár érettségizett fiatalra, aki a szervezésben segítene és egy takarítónőre. Egyelőre azonban úgy látszik, ez aligha megoldható. Programok és szabályozók Kovács Béla, a fonyódi községi tanács elnöke: — Nagyon elégedettek vagyunk Matkóné munkájával. Voltak itt előtte is népművelők, tevékenységüket nem is lehet az övéhez mérni. Azonban segítőt nem tudunk mellé adni. Egyszerűen azért, mert nincs rá pénzünk, a bérkeretünkben ilyen plusz tétel nem szerepel. Alem követhetünk el szabálytalanságot. Takarító hetenként kétszer dolgozik. De azért van egy jó hírem: szeptembertől lesz egy másik népművelő is. Ezt mondta Bóra Ferenc, a megyei tanács művelődésügyi osztályvezető-helyettese is. Látják, mennyi mindent vállal és végez Matkóné, ezért döntöttek úgy, hogy — bár másutt is égető a népművelőhiány — Fonyódon mindenképpen biztosítanak még egy státust. De mi lesz nyáron? Az már bizonyos, hogy Matkóné — bármennyire szívós — nem fogja bírni azt, amit vállalt. Magától adódik a következtetés, hogy akkor talán kevesebbet kellett volna vállalnia. Csakhogy önmagukkal kerülnek szembe ennek felvetői, hiszen évek óta beszélünk arról, hogy éppen a Balaton- parti települések nyári köz- művelődését kell javítani. Most itt a kitűnő példa, a lehetőség. Egy program, amely- lyel gazdagodnak a fonyódiak, és azok, akik két hetet ott töltenek — nem kis számban somogyiak... Matkónénak azt a lehetőséget ajánlották föl, hogy alkalmazzon valakit a szabadtéri színpad bevételéből. De mi történik akkor, ha csak két előadást is elmos a nyári zápor? Márpedig ennek lehetősége elég nagy. Ezért a bizonytalan keresetért amúgy sem lehetne vállalkozót találni. Egy másik ötlet: Belső- Somogyból kellene kivinni népművelőket, hogy segítsék a nyári munkát. Ismerve a megye ellátottságát, erre aligha van reális lehetőség. A kör bezárult. Nehéz belenyugodni abba, hogy több tízezer ember kulturált szórakozása bukjon meg azért, mert nem tudnak alkalmazni egy embert, akinek segítségével végre lehet hajtani egy kitűnőnek ígérkező programot. Simon Márta _________I , .. ------------------- ,— T erületi úttörő-olimpia A kosárlabda kivételével befejeződtek a versenyek Szerdán valamennyi helyszínen folytatódtak a versenyek a területi úttörő-olimpián. A tét már nagyobb volt, mint az előző nap, hisz a kosárlabda kivételével mindenütt döntés született. A somogyi csapatok számára nem a legszerencsésebben alakultak az eredmények. Ezt különösen a megyénket képviselő fonyódi kispályás labdarúgók mondhatják el magukról, akik egyetlen vereséget sem szenvedtek és csak rosz- szabb gólkülönbséggel szorultak Zala megye mögött a második helyre. Hasonlóan jártak a fiú röplabdázók is. A somogyi színek képviseletében induló kaposvári Krénusz Általános iskola röplabdázóit egy ponttal előzték meg a Zala megyeiek. A leányok (kaposvári Gyakorló Ált. isk.) két ponttal szorultak Zala és Baranya megye mögött a harmadik helyre. Az atlétikai versenyszám három újabb második helyezettje, a kisdobos Gregus Anikó és a négytusa egyéni összetettben második helyen végzett Szabó Éva és Fehér József szintén felszállhat a Győrbe tartó somogyi autóbuszra. A második nap eseményéiről az alábbiakban adunk számot: Balatonboglár A kosárlabda-mérkőzések alábbi eredményeiről adhatunk számot: Ebben a sportágban csak a mai napon fejeződnek be a küzdelmek s ezután dől el, hogy melyik fiú- és leánycsapat utazhat Győrbe. Somogy—Fejér mérkőzés. Fiúk: Baranya—Zala 45:37, Somogy—Tolna 45:17. Leányok: Zala—Baranya 38:33, Tolna—Somogy 40:27. Zala ? Fonyód ATLÉTIKA Az olimpia másnapján az alábbiak jutottak be az országos döntőbe. Fiúk: Magasugrás: 1. Kulcsár (Baranya), 2. Lakosa (Baranya); úttörő négytusa, egyéni összetett: 1. Szabadi (Baranya), 2. Borsodi (Zala); úttörő négytusa, csapat: 1. Baranya, 2. Fejér; kisdobos háromtusa csapat: 1. Zala, 2. Fejér, kisdobos háromtusa, egyéni, ösz- szetett: 1. Mikólics (Zalai, 2. Nagy Zs. (Fejér) ; 4x100 m . váltó: 1. Fejér 48.4, 2. Tolna 49.2; II. korcsoport, négy tusa, egyéni, összetett: 1. Balogh B. (‘Fejér), 2. Feliér József (Somogy). Leányok: Magasugrás: 1. Bagó (Zala), 2. Szpecsovisz (Baranya) ; úttörő, négytusa, egyéni, összetett: 1. Szabó G. (Fejér), 2. Gálosi (Baranya) ; úttörő, négy tusa, csapat: 1. Fejér, 2. Baranya; kisdobos, háromtusa, egyéni, összetett: 1. Kovács É. (Tolna), 2. Gregus Anikó (Somogy) ; kisdobos, háromtusa, csapat: 1. Tolna, 2. Baranya; 11. korcsoport, négytusa, egyéni, összetett: 1. Horváth G. (Baranya), 2. Szabó Éva (Somogy); 4x100 m váltó: 1. Baranya, 2. Fején KÉZILABDA Leányok: Somogy—Zala 7:6, Fejér—Tolna 12:1, Baranya— Zala 8:6, Somogy—Fejér 16:8, Tolna—Baranya 8:6. Fejér megye veretlenül lett első. j A fiúk kézilabda eredményei lapzártáig nem érkeztek meg. Tab Fiúk: Baranya—Tolna 2:0, Fejér—Tolna 2:0, Zala—Somogy 2:0, Somogy—Fejér 2:1, Zala—Baranya 2:0. Zaia megye csapata végzett az élen, 2. Somogy. Leányok: Baranya—Fejér 2:0, Baranya—Somogy 2:1, Zala—Tolna 2:0,' Somogy—Tolna 2:0, Zala—Fejér 2:0. Zala megye veretlenül lett az első. ... 3. Somogy, Fejér ? Bürokrácia, az nincs Jl/f úr öregapám is meg- mondta, hogy bürokrácia az nincs, legföljebb a papír sok egy kicsit. S még azt is hozzátette ■ mindig, hogy előbb vagy utóbb minden ügyet elintéznek. A hivatalhoz való viszonyunkat azóta is e fontos elveken nyugvó bizalom határozza meg. Szóval, nem mese az szomszéd, a mit most előadok. Hatvanéves leszek, de azért még haladok a korral, beneveztem ebbe a nagy telekvásárlási hajcihőbe, legalább lesz hol eltöltenem az éveimet nyugdíjasként. Ami a vásárlást illeti, minden úgy ment, mint a karikacsapás. Nem mondom, hogy utána is diadalmenet következett, ugyanis kivetették az adót. Üsse kő, hát legyen meg, ami a császáré — mondtam az anyjukomnak. Persze ő nem olyan asszony, hogy valamit is szó nélkül hagyjon. Rögvest rám ripakodott. hogy más értelmes ember ilyenkor ír egy kérvényt, s akkor nem kell azonnal leszurkolni az ötezer forintot, szépen részletekben fizetgeïjük be, mint a tévé- adósságunkat az OTP-nek. Hát az írás, szomszéd, az nem nagyon kenyerem, de azért két este csak elkészültünk a papírral ... Azt most meg sem mondom hányat rontottunk el, annyi szent, hogy fél vödörrel öntöttünk a kukába... Az asszony személyesen vitte el a postára expressz ajánlva adta föl. A cédulát jól eltette. \ Szóval, nem mese. amit most mondok, a postás már elbújt elölünk, mert vagy én vagy az anyjuk mindig megkérdeztük: mi az, Pista, nem írt a hatóság. Az meg viccből: most fogalmazzák ... Bürokrácia az nincs, csak a papír sok — ugye, amint említettem, ez a nagyapám elve —, hát mi sem várhattunk a világ végéig bizonytalanságban. Egy este összedugtuk a fejünket, s megegyeztünk, hogy az első ezrest postára tesszük. Már a tavasz is kijött, amikor kiabál a postás a lépcsőházban: itt a levél, amelyet két hónapja várnak. Olyan izgalommal bontottuk ki, hogy csak na... S mi állt benne: név, aktaszám, meg ez, meg az. pecsét, aláírás, s mindösz- sze annyi lényeg, hogy tanulmányozzák a kérvényünket. Tudja, szomszéd, én egyszerű kétkezi ember vagyok, s ha az anyjuk nem magyarázza meg, hogy ott a hivatalban ez olyasféle, mint a koncilium vagy mi a rossebb a kórházban, bizony nem értem meg a levél velejét. Hát ha tanulmányozzák, csak tegyék, mi viszont szorgalmasan fizetgettük az ezreseket havonta. A nyár elején csöngetnek. Megyek, ajtót nyitok. Kedves arcú fiatalember mosolygott rám, a kezében egy hatalmas aktatáska, a hóna alatt egy termosz. Köszön, s mondja, hogy az adóügyben. Betessékeltük, az asztalhoz ültettük. Kinyitotta az aktatáskát, elővett poharakat, teát öntött, magának rumot is bele — mi nem kértünk —, majd maga elé tett egy olyan vastag papírhalmazt, hogy belesápadtunk. De ő ránk mosolygott, s azt mondta, ne ijedjünk meg, mire kifogy a tea a termoszból, ezzel is csak megleszünk, ö már érti a dörgést, mindent megcsinál. Hát én már sok mindent megértem, ont azonban nem hitiem, hogy ennyi mindenre kíváncsi a hivatal. Mi azonban álltuk a sarat, ha valami nem jutott az eszünkbe, a gyerekek is segítettek, s mindenre válaszoltunk. Azon ugyan volt egy kis vita, hogy milyen évjáratú a tévénk — a boraimét ugyanis jobban ismerem —, meg azon is összevesztünk, melyik napokon van meleg viz és hánytól hányig. A porszívónál csaltunk egy kicsit, azt is bemondtuk, pedig fél éve rossz. zóval, nem mese ez, szomszéd, mire a himnuszt játszotta a rádió, elkészült a környezettanulmány, s elbúcsúzott az a drága, türelmes fiatalember. Mi meg újra vártuk a levelet. Emlékszem, éppen azon a napon jött meg, amikor már befizettem az utolsó előtti ezrest. Az állt benne, hogy hozzájárultak a havi ezerkétszáz forintos részletekhez. No képzelheti, szomszéd, mit kaptam az anyju- komtól, minden voltam, csak kalaposinas nem. Te vén szamár — korholt —, ha nem vallód be azt a sánta porszívót, megadták volna az ezer- forintos részletet is. Hát így legyen becsületes az ember! Lajos Géza Balatonboglár, tornacsarnok. Az épület fellobogózjva. A bejáratnál fehérköpenyes lány hideg üdítőt és banánt kínál. Odabent bírói füttyjelek, s néha falrengető biztatás. »Hajrá, Fehérvár!, Hajrá, Zala !« A labda felrepül a kosár pereméig, aiztán visszapattan. Üjra egy zalai kislány kezébe kerül. — Ö majd bedobja — szólalt meg az edző a kiapadom (Valóban bedobta.) — Döntő mérkőzés — mondták a szakemberek. Amelyik győz, azé az elsőbbség. Egyelőre mindkét csapat esélyes. A zalaiak előnye nem behozhatatlan. Az egyik testnevelő tanár fölhívja a figyelmemet két tehetséges játékosra. Egy zalai és egy fehérvári kislányra. A szünetben beszélgetek velük. A csapatában a termetre is a legnagyobb Péter Zsuzsa (NB II-ben játszik) még bízik. — Most majd előre törünk — mondja. A zalai Gergály Ágnes, aki mellett még van néhány »hajtás« játékos, szűkszavúan szól: Péter Zsuzsa — Legyőzzük őket. És neki lett igaza. Péter Zsuzsa előretört ugyan néhányszor, de többnyire egyedül maradt. A lányok elvonultak, s helyet adtak a somogyi és a székesfehérvári fiúknak. I
