Somogyi Néplap, 1977. június (33. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-16 / 140. szám

Kádár János és Nicolae Ceausescu találkozója (Folytatás az 1. oldalról) kének tiszteletére. Részt vet­tek az ebéden a két vezet» politikus kíséretének tagjai, továbbá Hajdú-Bihar megye és Debrecen párt- és állami vezetői. Az ebéden Kádár János po­hárköszöntőt mondott. Kádár János pohárköszöntője Mélyen tisztelt Ceausescu elvtárs i Kedves vendégeink! A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága nevében tisztelettel köszöntőim Ont, Ceausescu elvtárs, a kí­séretében érkezett román ba­rátainkkal együtt itt, e gaz­dag hagyományokkal rendel­kező városban. Debrecenben. Találkozónkra annak a tö­rekvésnek a szellemében ke­rült sor, amely népeink ba­rátságának erősítésére, párt­jaink és országaink együtt­működésének továbbfejleszté­sére, kapcsolataink bővítésé­re irányul. Szilárd meggyőző­désünk, hogy népeink csak együtt tudnak boldogulni. Ehhez megfelelő alapokkal rendelkezünk, hiszen alapve­tő céljaink és érdekeink azo­nosak. Szomszédok vagyunk, és együtt haladunk történel­mi utunkon a fejlett szocia­lista társadalom építésében, a közös harcban a világbéke megvédéséért, a szocializmus világméretű győzelméért. A Magyar Népköztársaság part- és kormányküldöttsége 1972-ben járt önöknél, tár­gyalt a Román Szocialista Köztársaság párt- és kor- mányküldöttségével, és meg­újította a barátsági, együtt­működési es kölcsönös segít­ségnyújtási szerződést. Elis­meréssel szólhatok arról, hogy együttes munkával elő­rehaladást értünk el az akko­ri találkozón elfogadott meg­állapodások valóra váltásá­ban. Rendszeresebbé váltak pártjaink és államaink veze­tő képviselőinek találkozói, pártkapcsolataink megfelelő­ek. Dinamikusan fejlődik áru­csere-forgalmunk. A jelenlegi tervidőszakban külkereske­delmi forgalmunk megkét­szereződik az előző ötéves tervhez képest. Előrehaladtunk a kulturális kapcsolatok területén is, hasz­nosnak tartjuk a közös haladó hagyományok ápalására irá­nyuló kezdeményezéseket. Az elért eredményeket fontos­nak tekintjük és kellőképpen értékeljük. Pártunk Központi Bizottsá­ga. kormányunk meg van győződve arról, hogy a kap­csolatok további bővítése a kölcsönös érdekek alap­ján mindkét ország népeinek javát szolgálja. Ügy gondol­juk, hogy gazdasági együtt­működésünkben céltudato­sabban és közvetlenebb mó­don lehetne foglalkozni a ter­melési szakosítás és kooperá­ció lehetőségeinek feltárásá­val, , azok realizálásával és egyáltalán a szomszédságból fakadó gazdasági előnyök ki­használásával. Nagyobb figyelmet kellene fordítanunk a kulturális ér­tékek cseréjére is, hogy való­ra váltsuk a közös megállapo­dásokat, s maradéktalanul ki­használjuk gazdag lehetősé­geinket a kulturális kapcsola­tokban. Országaink sokoldalú kap­csolatainak fontos tényezője a Magyar Népköztársaságban élő román és a Román Szo­cialista Köztársságban élő magyar nemzetiség léte. Bő­vülő politikai, gazdasági, kul­turális, oktatási és tudomá­nyos együttműködésiünk, meg­felelő keretet nyújt nemzeti­ségeink számára, hogy aktív részesei legyenek szocializ­must építő országaink jó­szomszédi viszonyának. Közö6 érdekünk, hogy nemzetisé­geink összekötő kapocsként járuljanak hozzá népeink ba­rátságának erősítéséhez. Tisztelt Ceausescu elvtársi Kedves vendégeink! Pártunk, kormányunk és 0 Somogyi Néplap népünk nagy figyelőmmel kö­veti azt a munkát, amelye a szomszédos Románia népei a Román Kommunista Pár vezetésével folytatnak, a szo­cialista társadalom építésében Ismerjük és nagyra becsüljük eredményeiket, örülünk sike­reiknek. Meggyőződésünk hogy az alkotó munka nyo­mán a Román Szocialista Köz­társaság újabb sikeréket ér e az ország iparosításában, a mezőgazdasági hozamok nö­velésében, a nép életszínvona­lának emelésében, amit szív­ből kívánunk Önöknek. Saját helyzetünkről szólva elmondhatom, hogy a Magyar Népköztársaság belső helyze­te szilárd, a magyar nép szo­cialista nemzeti egységbe tö­mörülve, eredményesen dolgo­zik a Magyar Szocialista Mun­káspárt XI. kongresszusán el­fogadott határozatok, az V ötéves terv feladatainak vég­rehajtásán. Népünk saját ün­nepeként készül megemlékez­ni a világtörténelmi jelentő­ségű Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom győzelmének 60. évfordulójáról. A nagy tettet végrehajtó szovjet nép iránti érzéseit az évforduló tiszteletére indított széles kö­rű szocialista munkaverseny­ben is kifejezi. Szocialista épi tómunkánk közben nem csekély akadá­lyokat is le kell küldenünk, de minden okunk megvan arra, hogy bizakodva tekint­sünk a jövőbe. Terveink vilá­gosak és reálisak, a dolgoizó nép hatalma szilárd, a nép követi a pártot, s megbízható barátaink és szövetségeseink vannak. Kedves elvtáreak! Napjainkban bonyolult fo­lyamatoknak vagyunk tanúi a nemzetközi életoen. Egyidejű­leg van jelen és hat az eny­hülés történelmet íormaló irányzata, és az imperialista körök kúiönbözö ellen támadá­sai az enyhülés ellen. Mi to­vábbra is azt tartjuk, hogy a nemzetközi erőviszonyoknak, ameiyek az enyhülés tenden­ciájának aiapjat kepezik, hosszú távon meghatározó a szerepük a nemzetközi folya­matok alakulásában. Ezzel összefüggésben különösen fontos az, hogy még összetör - rottabb és egységesebb legyen a szocialista országok közös­sége, még szélesebb legyen az enyhülés híveinek frontja, és még hatékonyabb legyen a harc a katonai enyhülésért, a fegyverkezési verseny megfé­kezéséért, a leszerelésért, hogy az enyhülés folyamata visszafordíthatatlanná vál­jék. A siker záloga a szocia­lista közösség egysége és ösz- szefogása minden haladó és békeszerető erővel. Pártunk és kormányunk — népünk egyetértésével és tá­mogatásával — folytatja kül­politikai vonalát. Erőfeszíté­seit a Varsói Szerződés tagál­lamaként, közös állásfoglalá­saink és kezdeményezéseink szellemében a szocializ­mus, a haladás, a béke erői­nek növelésére összpontosítja. Szolidáris a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom harci osztagaival a demokrati­kus kibontakozásért vívott harcban; támogatja a népek nemzeti felszabadító harcat; a különböző társadalmi beren­dezkedésű államok kölcsönö­sen előnyös együttműködésé­nek fejlesztésén fáradozik. Barátaink ! Engedje meg kedves Cea- sescu elvtárs, hogy befejezésül kifejezzem azt az őszinte re­ményeimet, hogy mostani ta­lálkozónk újabb lendületet ad a magyar—román kapcsolatok fejlődésének. Biztosíthatom Önöket, hogy kapcsolataink erősödésében továbbra is meg­határozó szerepet tulajdoní­tunk pártjaink szoros együtt­működésének. Meggyőződé­sem, hogy kapcsolatainknak a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus el­vei alapján történő erősítésé­vel tesszük a legjobb szolgá­latokat népeinknek, a közös szocialista céloknak. A kölcsö­nös bizalom alapján és a kö­zös erőfeszítések nyomán erő­södik népeink testvéri barát­sága, és még gyümölcsözőbb szakaszba jut együttműködé­sünk. Emelem poharamat Ceauses- cu elvtárs és valamennyi ked­ves román vendégünk egész­ségére, a Roman Szocialista I Köztársaság fel virágozta ta s<á- I ra; országaink együttmüködé- } sének elmélyítésére; a szocia­lizmust építő magyar és ro­mán nép megbonthatatlan ba­rátságára! Nicolae Ceausescu válasza Tisztelt Kádár János elv­társ! Kedves magyar elvtársaink és barátaink! Nagy öröm számomra, hogy a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága, a Román Szocialista Köztársaság állam­tanácsa és kormánya, vala­mint a magam nevében tol­mácsolhatom önnek, kedves Kádár elvtárs és kedves ma­gyar barátainknak legszívé- lyesebb üdvözletünket és elv­társi jókívánságainkat. Szeretném egyben megkö­szönni a vendégszeretetet, amellyel a baráti Magyaror­szág földjén fogadtak, a meleg fogadtatást, amelyben Debre­cen lakossága részesített. A fogadtatásban népeink egymás iránti tiszteletét és megbecsü­lését, az országaink és párt­jaink közötti jószomszédi, ba­ráti és együttműködési kap­csolatok megnyilvánulását lát­juk. Örömmel állapítom meg, hogy a Román Szocialista Köztársaság és a Magyar Népköztársaság közötti baráti együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés elő­írásainak szellemében pozi­tívan fejlődnek gazdasági, po­litikai, műszaki-tudományos és kulturális kapcsolataink. A román—magyar árucsere-for­galom az 1971—1975-ös ötéves tervidőszakban 2,2-szeresére nőtt. 1980-ig ez az áruforga­lom megkétszereződik. A ma megkezdett kétnapos találkozónkon és megbeszélé­seinken minden bizonnyal széles körű véleménycserére lesz alkalmunk a román—ma­gyar kétoldalú és nemzetközi kooperáció, és együttműködés eszközeiről, és útjairól né­peink, a szocializmus és a vi­lágbéke érdekében. Valóban minden feltételünk megvan ahhoz — emelte ki a továbbiakban Ceausescu —, hogy együttműködésünket erő­teljesen fejlesszük. Országaink szomszédosak, s a szocialista és a kommunista társadalmat építik. Népeink gyors haladá­sát a szocializmus útján csak­is az együttműködés és a tar­tós barátság révén biztosíthat­juk. Történelmi múltunkban valóban sok olyan közös moz­zanat van, amikor országaink haladó személyiségei, haladó erői erősítették a szolidaritást, közösen harcoltak az elnyo­más ellen, a két ország és nép javára. Szeretném kifejezni meg­győződésemet, hogy a népeink iránti felelősségérzettől áthat­va úgy fogunk cselekedni, hogy biztosítsuk számukra a szocialista és a kommunista jövőt, az együttműködést és a barátságot. A román nép országépítő munkájáról szólva Ceausescu hangsúlyozta: Románia megkülönböztetett figyelmet fordít az összes szo­cialista országokkal, az új rendszert építő népekkel való barátság, együttműködés és szolidaritás erősítésére. Ugyanakkor sokoldalúan fej­lesztjük kapcsolatainkat a fej­lődő országokkal, a fiatal államokkal, az el nem köte­lezett országokkal. Aktívan tá­mogatjuk a népeknek a kolo- nializmus és a neokolonializ- mus felszámolásáért, a fajül­döző és apartheid politika el­len vívott harcát. A békés egymás mellett, élés szellemé­ben együttműködési kapcsola­tokat tartunk fenn társadalmi rendszerre való tekintet nél­kül a világ összes államaival és aktívan részt veszünk a nemzetközi munkamegosztás­ban. Nemzetközi kapcsolatain­kat szilárdan a teljes jog­egyenlőségnek, a nemzeti füg­getlenség és szuverenitás tisz­teletben tartásának, a bel- ügyekbe való be nem avatko­zásnak, a kölcsönös előnyök­nek az elvére, az erőszak al­kalmazásának és az erőszak­kal való fenyegetőzésnek a I mellőzésére alapozzuk. Tisztelt Kádár elvtárs! Kedves elvtarsaink es bará­taink! A történelmi körülmények alakulása folytán Magyaror­szágon vannak román nemze tiségü, Romániában pedig ma­gyar nemzetiségű állampolgá­rok. Minden egyes ország problémáinak megoldása ter­mészetesen az illető pártra és államra hárul. Mi arra törek­szünk, hogy a sokoldalúan fej­lett szocialista társadalom épí­tése során nemzetiségre való tekintet nélkül az összes dől gazoknak a legjobb munka- és életkörülményeket biztosít­suk, lehetővé tegyük számuk­ra személyiségük teljes kibon­takoztatását. Abból indulunk ki, hogy az állampolgároknak aktívan részt kell venniük az összes tevékenységi területek vezetésében, abból, hogy min­denkinek lehetősége legyen a saját nyelvén hozzájutni a tudomány és a kultúra vív­mányaihoz. Véleményünk sze­rint annak a körülménynek, hogy államaink területén nem­zetiségiek vannak, valóban pozitív tényezőt kell jelente­nie, összekötő hidat —, hogy ugyanazokat a szavakat hasz­náljam — a pártjaink és né­peink közötti tartós együttmű­ködés fejlődésében a szocializ­mus és a kommunizmus épí­tésének útján. Szeretném kifejezni én is még egyszer azt a meggyőző­désemet. hogy találkozónk és megbeszéléseink új lehetősé­geket nyitnak meg a román— magyar- együttműködés fej­lődése előtt. Bár sok mindent megvalósítottunk eddig, úgy vélem, még nagy perspektí­váink vannak, és mindent meg kell tennünk, hogy együttműködésünk és különö­sen termelési kooperációnk a következő években nagyon erőteljesen fejlődjön. Megbe­széléseink kétségtelenül ah­hoz is hozzájárulnak, hogy nemzetközi együttműködé­sünket szorosabbá fejlesszük. Ebben a meggyőződésben emelem poharam az orszá­gaink, pártjaink és népeink közötti barátságra és együtt­működésre; a baráti magyar nép jólétére és boldogságára; Kádár János elvtárs és az ebéden jelen levő többi ma­gyar elvtárs egészségére; a szocialista országok, az összes haladó és antiimperialieia erők egyeségére és együttmű­ködésére; a világ összes né­peinek békéjére és együttmű­ködésére! Délután a megyei pártbi­zottság székházában folytatód­tak Kádár János és Nicolae Ceausescu megbeszélései, a két kíséret tagjai részvételé­vel. A tárgyalásokat — amelye­ken a két ország belső helyze­téről tájékoztatták egymást és a kétoldalú kapcsolatok hely­zetét beszélték meg — a ba­rátság. a szívélyesség légköre jellemezte. A felek tárgysze­rű. konstruktív szellemben vitatták meg a kölcsönös ér­deklődésre számot tartó kér­déseket. Ceausescu szerdán este kí­séretével együtt hazautazott Debrecenből. A határ menti baráti találkozó előzetes prog­ramjának megfelelően, ma Nagyváradon folytatják a munkát. (MTI) Megnyílt a belgrádi találkozó (Folytatás az 1. oldalról) mai együttműködésére tett erőfeszítéseket. A Helsinki utáni európai és világhelyzet igazolta a konfe­rencia folyamatosságának szükségességét, amit ezzel a találkozóval valósítunk meg. Előkészítjük a részvevő orszá­gok képviselőinek találkozóját, amelyre az idén ugyancsak itt, Belgrádban kerül sor. Az ezt megelőző széles körű aktivitás azt mutatja, hogy az összejö­vetelnek nagy politikai jelen­tőséget tulajdonítunk. Kide­rült, hogy a konferencia fo­lyamatossága rendkívül fon­tos a záróokmány elveinek megvalósítása szempontjából. Indokoltan sokat várunk a belgrádi találkozótól. Jó al­kalom lesz ez arra. hogy átte­kintsük az eddig megtett utat és hogy megállapodjunk a Helsinkiben kitűzött célok gyorsabb és. határozottabb megvalósításában. — Biztosíthatom önöket ar­ról, hogy Jugoszlávia mint házigazda, mindent megtesz a találkozó munkája legkedve­zőbb feltételeinek biztosítá­sára. ^ — A ma kezdődő előkészítő találkozó nagy fontosságú fel­adatait a helsinki záróokmány rögzíti. A sikeres előkészítés megteremtheti a szükséges feltételeket a belgrádi talál­kozó sikeréhez és ezzel a Helsinkiben megkezdett erőfe­szítések folytatásához. Meg­győződésem, hogy ezen a ta­lálkozón maradéktalanul kife­jezésre jut a részt vevő orszá­gok építő jellegű és pozitív hozzáállása, jóakarata, követ­kezetessége, vagyis mindaz, ami lehetővé tette, hogy az európai biztonsági és együtt­működési értekezleten, Hel­sinkiben olyan jelentős ered- I mények szülessenek. Az eu­rópai és a világközvélemény nagy figyelemmel kíséri e ta­nácskozás munkáját és gyü­mölcsöző eredményeket vár tőle. A külügyminiszter beszéde után szünet következett, majd a részvevők sorsolással dön­töttek a csütörtöki tanácskozá­suk elnökének személyéről. A tisztséget az első ülésen Hol­landia küldöttségének vezetője tölti be. Az első napi tanácskozás ez­zel véget ért. Röviddel ezt kö­vetően Milos Minies ebédet adott a delegációvezetők tisz­teletére. (MTI) Felhők Grenada egén Granadáról — mi tapa­dás — keveset tud a világ. Nem csoda: területe körül­belül akkora, mint a Vatiká­né, lakóinak számár pedig még a közepes európai váro­sok is túlszárnyalják. Alig százezren lakják Nagy-Bri- tannia hajdani külbirtokát, amely három éve nyerte el függetlenségét. Egy jókora kontinens: egész Latin-Amerika figyel­me biost mégis Granadára összpontosul. Itt nyílt meg ugyanis az Amerikai A'la- mok Szervezetének hetedik közgyűlése. Az idei tanács­kozás előreláthatóan nem. nélkülözi majd a heves vitá­kat, az éles szópárbajokat. Következik mindez nem csu­pán a részvevők közismerten lobbanékony vérmérsékleté­ből. hanem a kontinens sok­arcú politikai jellegéből is. Az AÁSZ néhány tagja — Mexikó, Venezuela. Costa Ri­ca és Peru elsősorban — már jó ideje sürgeti, hogy az Egyesült Államok hagyjon föl Kuba-ellenes magatartásával és a szocialista útra lépett. szigetország ismét foglalja el helyet a kontinens országai­nak regionális szervezetében. Már a múlt évben epy haj­szál híján megszavazták a tagállamok Kuba visszahe­lyezését egykori jogaiba, de többséget végül mégsem ka­pott az indítvány. Azóta — épp a közelmúlt­ban — örvendetes lépések történtek Washington és Ha­vanna között. Magától érte­tődik, hogy a Kubával barát­ságos kapcsolatokat ápoló la­tin-amerikai államokat a je­lenlegi megoldás nem elégíti ki, s várható, hogy ez Cyrus Vance külügyminisztert to­vábbi látványosabb lépések­re serkenti. Két másik felhő is befá­tyolozza az egyébként vakító napsütéséről hires Karib- tengeri mini állam egét a közgyűlés idején. Az egyik az amerikai—brazil kapçsolalok elhidegülése. Washington — a konkurrenciától tartva — hevesen ellenezte, hogy Bra­zília nyugatnémet atomreak­torokat helyezzen üzembe, s ezt a kontinens legjejleltebb és legerősebb állama sérel­mesnek találta. Vance kül­ügyminiszter most arra is felhasználja jelenlétét, hogy n brazil diplomácia vezetőjével előkészítse nyári látogatásau A másik ok általánosabb/ még a katonai, de nem fa-, siszta diktatúrák sem nezih jó szemmel Washington szi vélyes kapcsolatát a térség néhány véres kezű tábornok elnökével, például Pinochet­tel. A részvevők többséget aligha elégíti ki Vance kül­ügyminiszter óvatosan fogal­mazott felhívása az embert jogok tiszteletben tartására. Ami pedig az AÁSZ-ülés- szakok évek óla egyre erő tel­jesebb hangvételű követelését illeti, az ugyancsak nyugtala­nítja Washingtont. A konti­nens országai közül ugyanis egyre több szeretne lazítani az Egyesült Államokhoz fű­ződő Szoros szálakon, ame­lyek saját belső fejlődésüket, de egymás közti kapcsolataik zavartalan és kölcsönösen előnyös alakulását is egyre jobban gátolják. Cromiko és Genscher megbeszélései Lépésről lépésre előre kell jutni Moszkvában szerdán befe­jeződtek a tárgyalások Andrej Gromiko szovjet és Hans-Diet- rich Genscher nyugatnémet külügyminiszter között. A tár­gyalások eredményéről közle­ményt hoznak nyilvánosságra. Hans-Dietrich Genscher szerdán Lenin kremlbeli mú­zeum dolgozószobáját és laká­sát kereste föl. Az NSZK külügyminisztere a nap folyamán villásreggelit adott szovjet kollégája tiszte­letére. A villásreggelin a nyu­gatnémet és a szovjet diplo­mácia vezetője rövid pohárkö­szöntőt mondott. Gromiko a többi között rámutatott: “A Szovjetunió és az NSZK közötti békés hosszú távú együttműködés szilárd alapját vetette meg a történelmi je­lentőségű moszkvai szerződés megkötése. Ettől kezdve mindkét ország sokat fárado­zott annak érdekében, hogy valóra váltsa a moszkvai szer­ződés tételeit. Az eredmények kézzel foghatóak és nem is kevesek. — Nagyon hosszú út veze­tett az NSZK és a Szovjetunió kapcsolatainak normalizálá­sához. a moszkvai szerződés megkötéséhez — mondotta. — Az országaink közötti szerző­dés megkötésével az egesz vi­lág egyetértett, mindenesetre minden nép, mely békét akar, nem pedig háborút, amely ar­ra törekszik, hogy az államok közötti vitákat ne a fegyve­rek egymással szembe való szegezésével, hanem békés úton, politikai tárgyalások ré­vén oldják meg. vezetőség úgy véli, hogy meg kell becsülni ezt a politikai tőkét, és lépésről lépésre elő­re kell haladni; fejleszteni kell kapcsolatainkat politikai, gaz­dasági és egyéb területeken. Mi készek vagyunk erre, és teljes határozottsággal ebben az irányban kívánunk hatni, ha a nyugatnémet fél is ugyanezt szándékozik tenni.« Hans-Dietrich Genscher szerdán Moszkvából Lenin- grádba utazott. A nyugatné­met külügyminiszter búcsúzta­tására a vnukovói repülőtéren Andrej Gromiko külügymi­niszterrel az élen a szovjet po­litikai és közélet több vezető személyisége jelent meg. A nyugatnémet kül ügyek irányítója a szovjet kormány meghívására hétfő óta tartóz­kodik hivatalos látogatáson a A szovjet nép és a szovjet i Szovjetunióban.

Next

/
Thumbnails
Contents