Somogyi Néplap, 1977. június (33. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-02 / 128. szám
A bizalom értéke K ’ érem n ’nedves olvasót, ne tartson anyagiasnak azért, mert megkockáztatom azt a ■véleményemet, miszerint nemcsak az idő pénz (vagy még annál is több), hanem a bizalom is. Meggyőződésem ugyanis, hogy a bizalomnak, a vállalati munkában olykor — akár fillérre is — kiszámítható az értéke. Sőt ezt — tehát, hogy értéke van a bizalomnak, s eszerint kellene gondolni felőle, különösen a vállalati ügyvitel és vezetés mindennapjaiban — leginkább akkor tapasztalhatjuk, amikor nincs. Amikor hiányzik esetleg a megfelelő, józan és racionális bizalom — mások munkája, felelősségérzete és a munkára való rátermettsége, felkészültsége iránt.- Nem is egy vállalat belső ügyviteli rendje, kialakult megszokásai, irányítási szervezete például igen gyakran kifejezetten gátja a gyors, rugalmas, értéktermelő munkának. Egyszerűen csak azért, mert az ügyvitel középpontjában igen sokfelé az ellenőrzés, a számonkérés áll, vagy legalábbis e funkciók a kelleténél és a természetesnél jóval nagyobb hangsúlyt kaptáik. Mintha a vállalati munkában az lenne a legfontosabb, hogy egyes rerudetíenke- riőket, fegyelmezetleneket — vagy tudj’isten miféle ártó szándékú embereiket — kordában tartsák; mintha ez lenne a vállalati irányítás fő feladata, s nem a legteljesebb hasznosságra törekvés. Sőt, a hasznosságra való törekvés akkor lenne a legteljsébb, ha az eüenóraést szolgáló intézkedéseknek is elkészítve a »kalkulációját-«, mindig megvizsgálnák, azt is, hogy — ahogy mondani szokás — nem lőnek-e ágyúval verébre. Vagyis egy-két esetleges ügyeskedő vágy lógós miatt valójában nem fogják-e vissza esetleg több ezer ember alkotó, kezdeményező kedvét, a rugalmas, gyors és eredményes intézkedések lehetőségét. , Lényegében ennek a — nevezzük így ;— racionális bizalomnak a meggyengülése vezetett például oda is. hogy ma .már szinte mindenütt — vállalatoknál, intézményeknél — hihetetlen méreteket öltött a belső levelezés. Csoportok, osztályok, főosztályok, igazgatóságok és gyárrészlegek között áramlik ma már a rengeteg levél, föl jegyzés, emlékeztető.. Ezeket mindenütt iktatják, s válaszolnak is ráj-uk, és azokat másutt újra iktatják. Pedig a szakemberek becslése szerint e »levélfolyamra-« bízott ügyek 30 százalékát telefonon vagy személyesen is — nyugodtan, gyorsan — elintézhetnék az érdekeltek, lévén a címzett többnyire a másik szobáiban, az épületben vagy a következő emeleten. Nem az a baj, hogy mindenütt, mindent leírnak, hanem hogy eközben — amíg a levelek jönnek-mennek — nem történik semmi. Az ügyek — amelyek lehetnek halasztást nem tűrő rendelések, határidőmódosítások, értékesítési vagy váratlan javítási utasítások stb. — a levelezés idejére megállnak. Mert mindenki bizalmatlan, mindenki megírja előbb a saját »igazolását-« — később hivatkozási alapját —, az azonnal érdemi intézkedés helyett. Sokfelé az ügyrend egyszerűen lehetővé teszi, hogy ne is a munkára koncentráljanak az érdekeltek, hanem csak annak igazolására, hogy ók megkísérelték a feladat végrehajtását. A nagy értékű és váratlanul elromlott berendezés megjavíttatását, a hiányzó alkatrészek beszerzését a termelés számára vagy az elrontott áru kijavítását, és így tovább. Vállalataink jçlentôs részénél az érdemi, termelő folyamatoktól igen messzire esnek azok a posztok (a központ), ahol jogosultak a legtöbb döntés meghozatalára. A telephely művezetőjétől a központi főosztályvezető-gárdáig 8—12 irányító lépcsőfokon át — esetleg heteket igényelve — visz a szolgálati út. E levelezési gyakorlatot, az akkurátus ellenőrzésit, a döntési pontok magasra helyezését sokan mégis helyesnek vallják, sok mindenre — a fegyelemre, az ellenőrzés szükségességére, az egyszemélyi felelősség elvére, a hozzáértés biztosítására — hivatkozva. Ezek valóban helyes és szükséges elvek, ám nem önmagukért valók. Valóságos érvényesülésük kérdésessé válik, és ellenkező eredménnyel jár, lia a józan mértéket elvétik. G. F. férjék & tétéi nyugdíjast h Ütemesebb lakásépítés Hány lakás épül az idén Somogybán? A terv — állami célcsoportos beruházásként — 516-tai számolt Ennél azonban többet — összesen 633-at — szeretnénk átadni- az év ■'■ égére. Miből ered ez a többlet? A válasz — bármilyen, furcsán hangzik, igaz —: a lemaradásbői. A múlt évben ugyanis kevesebb készült el a tervezettnél Nagyatádon 45tel. Marcaliban 24-gyel, Fonyódon 12-vel, Nagybajomban piádig öttel maradtak „adósak” az építők. E lakások — ki vétel nélkül — hagyományos technológiával készültek, s amikor a múlt évben megjelentek az építési, műszaki-gazdasági normák, kiderült, hogy ezek az épületek drágák: a terveket át kellett dolgozni úgy, hogy kevesebbe kerüljön a kivitelezés. Ahol már készen voltak a tervek, ott — éppen a magas költségek miatt — nem tudtak szerződést kötni a kivite- lezőveL Mindez időt vett igénybe, s amíg a tervezők olcsóbb megoldást kerestek, az építkezés állt, az idő pedig haladt. A múlt évi lemaradást tehát az idén kell pótolni. — Ha a két évet együtt vesszük figyelembe, akkor megvan a lehetőség arra, hogy az ötödik ötéves tervben előirányzott lakásépítést az év végére időarányosan, teljesítsük — mondta Horváth Gyula, a megyei tanács tervosztályának munkatársa. — A teljesítés az építőktől függ: ha teljesítik a szerződésben vállalt kötelezettségeiket, akkor az év végére elkészülnek ezek a lakások. A szerződés szerint ugyanis legkésőbb novemberben át kell adni az új otthonokat. Az év feléhez közeledve indokolt a kérdés: hogyan áll az időarányos teljesítés? Györfy Endre, a Sombor igazgatója és Égető Endre főmérnök így kezdi a választ: Kaposváron ütemes a lakásépítés. Általában 15—16 hónap alatt elkészíti az új otthonokat a SÁÉV; a középmagas házak befejezése sem tart 18 hónapnál tovább. Sok ez, vagy kevés? A választ kétféleképpen Is meg lehet adni: néhány éve még húsz hónapnál is több volt egy ház elkészítési ideje. Ehhez viszonyítva tehát jelentős az építési idő csökkenése. A technológiát figyelembe véve viszont 12—13 hónap lenne — a beruházó vállalat vezetői szerint — az optimálás idő. Egy hagyományos technológiával készülő épület „átfutási ideje” természetesen hosszabb ennél. Kaposváron a lakásépítés ütemét tekintve tehát jelentős az előrehaladás. £s a járási székhelyeken ? I — Eléggé változó a kép : összességében, jelentős előrehaladásról nem lehet beszélni. Kivétel ez alól Barcs, ahol a tövál épít lakásokat és ismeretlen fogalom a határidő- csúszás. Kaposváron épül a megyében a legtöbb lakás. Félév táján indokolt a kérdés az átadások üteméről. A Somber- nél azt mondják: az első félévben — tehát ennek a hónapnak a végéig — 150 családi otthont adnak át műszakilag. Gond most is van. A Béke és a Füredi utca által halárolt területen két középmagas ház vár átadásra. F.bbe a nyolcvan lakásba azonban addig nem lehet, beköltözni, amíg el nem készül a lift. A szerelők viszont nem tartották a határidőt. Ijlz azonban csak átmeneti probléma. Másutt előbbre járnak a liftszerelők. Az év végén tehát mint elkészült laká- sokat vehetik számba ezeket az otthonokat is. — Mi a biztosíték arra, hogy ezután nem lesznek jelentős I csúszások a kivitelezésnél? A megyei tanács tervosztályán Horváth Gyula így felelt a kérdésre: — Szervezetlenül nem indulhatnak beruházások. Azok, amelyek késve készültek el, már az indulásnál sok gondot okoztak. Nagyatádon például, amikor elkezdték az építkezést még nem dőlt el, hogy mi lesz az épületek földszintjének a sorsa. Ebből is adódott sok kivitelezési probléma, s mindegyik új határidővel járt. Aztán tovább bonyolította az ügyet a fő és az alvállalkozó 1 kapcsolata. A tanulság ebből osak az lehet, hogy a beruházások alapos előkészítésével kell biztosítani a gyors megvalósítást. Azt kell vizsgálni, hogy minden előfeltétel adott-e a folyamatos építéshez. Dr. K. I. A hatósugár a kommunistáktól függ Bőven van tartalék Nevük szerényen ez: körzeti pártalapszervezetek. Aki nem ismeri a munkájukat, a feladatukat, nem tudja, milyen sokat tesznek a várospolitikáért, a párt politikájának helyi megvalósításáért. A kaposvári példák bizonyítják: ezt a nagy feladatot csak az a pártalapszervezet képes ellátni, amely jó együttműködést, munkaelosztást alakít ki a népfrontkörzeti bizottsággal, a tanácstagokkal, a lakóbizottságokkal, az üzemekkel. A megyeszékhely j kilenc körzeti alapszervezete nagyon eltérő körülmények között tevékenykedik. A donneri, a cseri, a Vörös Hadsereg úti kommunisták helyzete köny- nyebb, míg a belvárosi .körzeteknek sok fejtörést okoz, hogy mind a pártszervezetek, mind a népfrontkörzetek határai tisztázatlanok. Ez elsősorban akkor kíván nagyobb körültekintést, tájékozódást, amikor a szervezőmunka, a mozgósítás, a kapcsolatok fölvétele hárul rájuk. A városi pártbizottság épp a múlt héten döntött úgy, hogy átgondolt intézkedésekkel, folyamatos munkával kialakítják az új körzethatárokat, s ezzel is segítik a lakóterületeken tevékenykedő alapszervezeteket. Egy időben sok vita volt azon, mi a feladatuk a körzeti kommunistáknak. Az utóbbi években egyre többet foglalkoznak velük, a figyelem feléjük fordult, s ez lemérhető a munkájuk fokozatos javulásában is. Érdemes idézni néhány titkár véleményét. Endrédi Lajos, 2-es körzet: — Mi mindig tiltakozunk az ellen, hogy bennünket »nyugdíjas-« alapszervezetnek mondjanak. A pártmunkából nem lehet »nyugdíjba menni*. Nem egyformán ugyan, de mindenki vállalhat annyit, amennyit egészsége, ereje megenged. Nagyon fontosnak tartom, hogy felkészítsék az üzemekben a hozzánk kerülő párttagokat. Ha tudják, hogy mi a feladatuk, sokkal köny- nyebben. beilleszkednek. A 3-as alapszervezet arról ismert, hogy nagy gonddal fogadják az új párttagokat, ér- j deklődnek előző munkájuk, i életútjuk, körülményeik iráni. 1 s ennek ismeretében adnak j nekik pártmegbízatást. Nem j könnyen jutottak el idáig. Sok vita volt eleinte, munká- j juk hasznáról. Baranyi László párttitkár erre így emléke- ! zett: , — Még olyan is elhangzott j a taggyűlésen: »itt úgy seih lehet semmi, ne erőlködjünk«. Aztán fokról fokra tünk, teljesítettük mindaz' amit a munkatervben meghatároztunk, s a kétkedők véleménye is megváltozott. Csak ezután következhetett, hogy kifelé, a területre is hassunk, kapcsolatot keressünk a tanácstagokkal, az úttörőcsapatokkal és másokkal. — ez nem megy. Újabb helyiségekre is szükség van. A városi pártbizottság most intézkedési tervet készít, s az többek között azt is tartalmazza, miképpen oldják mag a gondot. Az biztos, hogy emberi hang, meggyőzés szükséges hozzá minden alapszervezetben. Ilyen »bizonyíték« egyre több van a belvárosban. És még sok a rejtett tartalék. Ha az alapszervezetek tagságát vesszük, akkor az, hogy nincs minden kommunistának megfelelő pártmegbízatása. Ez különösen azok egy részére áll, akik felkészültek, gazdag tapasztalatuk van a közéletben, a pártmunkában. Kaposváron különösen időszerű a körzetek természetes megerősítése. Több mint négy- százötven nyugdíjas még mindig volt üzemében, vállalatánál, intézményében párttag. Sem ő, sem az alapszervezet nem gondolt az átjelentkezésre. Pedig ez kötelesség! A körzetek megerősítése ez — azért, mert sok vezető beosztású, volt pártvezetőségi tag, esti egyetemet és szakosítót végzett kommunista állhat a betegek, mozgásképtelenek helyére, akik — ez így természetes — már fölmentést kapjak a pártmunka alól. Egyszerre — természetesen A Várospolitikai munka sarkalatos pontja volt, hogy megismerjék egymást a párttitkárok és a népfrontkörzeti bizottságok titkárai, s minden területen együttműködjenek. A jelképes névjegycsere több előrelép- ! mint két évvel ezelőtt volt, s azóta rendszeresen napirenden van ez a téma. A hatás elsősorban abban tapasztalható, hogy kialakultak az együttműködés formái és módszerei. A városi népfrontbizottság j a közelmúltban tárgyalta az I együttműködést Novák Ferenc l titkár szerint nagyon fontos j volna, hogy a körzeti párttit- I károkat meghívják a városi j tanács ülésére, a körzeti nép- I frontvezetők ugyanis állandó meghívottak, sőt interpellációa j joguk is van. ; Endrédi Lajos, a 2-es párt- I szervezet titkára is megerősíti ezt az igényt: — A városi tanáccsal nines megfelelő kapcsolatunk. Jó volna, ha a körzet kommunistáinak a véleményét is tolmácsolhatnánk egy-egy döntés előtt. Mi nem tudjuk, mikor ülésezik a tanács, mit tárgyal meg, ezért okoz gondot, ha nem hívják meg a körzeti párttitkárokat. Fontos és felelősségtelje« munkát végeznek azok a kommunisták, akik a körzeti alapszervezetekben dolgoznak. A követelmények azonban egyre nagyobbak, s ezért fontos, hogy mind a kilenc alapszervezet — eddigi helyzetének megfelelően — javítson a munkán. L. G. ISem kell magolni... Nyári úttöröorsvezeto-képzés A jól bevált rendszerben rendesük meg az idén is Somogybán a nyári úttörőőrs- vezető-képző táborokat. A gyerekek itt kapnak először pontos képet a kis közösségek vezetésének módszertanáról, ötödikes—hatodikos kisdiáSzedik a karalábét \ kaposvári MÉR-kel kötött szerződést termékeinek értékesítésére a nagybajomi Lenin Termelőszövetkezet. Termékeinek így nagy része a kaposvári fogyasztókhoz kerül. Már szedik a karalábét is. Eddig húszezernél több karalábét szállítottak el a kertészetből. kok gyűlnek össze, akikre a következő években számítanak az úttörőcsapatoknál. A táborok 10 napja alatt végigpróbálják a következő úttörőévet: őrsöket alakítanak, és a gyakorlatban sajátítják el a tudnivalókat. A szóban elhangzó előadásokat kerülik a táborvezetőségek. Csak egy példa: a sípjeleket sem kell »bemagolni«; az első napokban sokszor kapnak így utasítást a gyerekek, és hamarosan ráismernek majd a különböző ritmusú jelzések értelmére. Vitákat is rendeznek — például arról, hogy milyen is legyen az őrsvezető. A tisztségviselők munkáját is elemzik és gyakorolják. Sok őrsi megbízatás ma még csak formális egy-egy úttörő- csapatnál, mert a színtelen programok miatt nem tud dolgozni az őrsi szakács vagy a többi »alkalomhoz kötött« tevékenységgel megbízott pajtás. így azt is megtanulják a gyerekek: miként kell »munkát« teremteni otthon, az őrsi programokban mindenkinek. A tanultakból a tábor végén akadályversenyen vagy számháborúban »vizsgáznak«. Éjszakai riadó is van a programban : ilyenkor »rókavadá- szatot« tartanak, azaz egy óra alatt kell összegyűjteni mipél több eldugott papírfigurát. A szabad idő sem marad kihasználatlan. A moziüzemi vállalat az úttörőelnökséggel kötött szerződés alapján filmvetítéseket rendez; sok vetél- ' kedő színesíti a tábori életet és mindeiíütt rendeznek karnevált is. Az ilyen és hasonló programok csak javasolt példák. Minden járási és városi elnökség külön kidolgozza egy-egy tábor részletei menetrendjét, s válogathatnak a sokféle módszerben. A megyei vezető- képzési szakbizottság bírálná el egy-egy tábor előzetes tervét, és javaslatokat is tenne az esetleges bővítésre. Csakhogy az úttörőelnökségek közül egyedül a siófoki járási küldte el (!) a tábori tervet a megyei vezetőséghez, holott már rég lejárt a határidő. A mulasztás miatt a gyerekeken »csattan az ostor«, mert így a vezetőképzésben jártas szakemberek nem tudják őket segíteni. (Talán a járási és a városi vezetők az önállóságukat féltik? A szakbizottság segíteni akar, nem parancsolni. Csillebércre és Zánkára is utaznak somogyi pajtások a nyári táborokba. A kiváló úttörők és a különböző versenyek, vetélkedők győztesei pedig jutalomtáborozáson vesznek részt. Az úttörőtanácsok titkárai az országos táborokban készülnek a következő évre. Több szaktáborba is utaznak megyénkből. Ezek közül a legnagyobb a zánkai lesz, ahol az úttörő-határőrök, a tűzoltók, a vöröskeresztesek és mások gyűlnek össze. A megyei táborokban — Ba- latonfenyvesen, Kiskorpádon, Balatonszárszón és az országos tanfolyamokon összesen 1200 somogyi úttörő vés* részt az idén. Somogyi Néplap 3
