Somogyi Néplap, 1977. május (33. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-12 / 110. szám

Felhívás a világ népeihez (Folytatás az 1. oldalról) A továbbiakban a doku­mentum méltatja a nemzeti felszabadító és függetlenségi mozgalmak győzelmeit, támo­gatásáról biztosítja Dél-afrika, Namíbia, Zimbabwe és Pa­lesztina népének harcát, szoli­daritást vállal Chilének és a többi latin-amerikai ország­nak a fasizmus és reakció el­len harcoló népével. Méltat­ja az el nem kötelezett orszá­gok mozgalmának jelentőségét és állást foglal egy új, igazsá­gos nemzetközi gazdasági rend mellett. Elítéli a kolonializ- mus és neokolonializmus min­den formáját, és rámutat, hogy a társadalmi haladásért folytatott harc elválaszthatat­lan a béke erősítésének ügyé­től. Elítéli az imperialista és fajüldöző rendszereket az alapvető emberi jogok meg­sértéséért, s elítéli a militaris­ta és hidegháborús körök és propagandaközpontjaik kísér­leteit, amelyek az emberi jo­gok nemes eszméit meghami­sítva, azokat az enyhülés lég­körét mérgező politikai mani­pulációra próbálják fölhasz­nálni. Befejezésül a nyilatko­zat rámutat arra, hogy a bé- keerök központi jelentőségű feladata felhívni a közvéle­mény figyelmét a világ béké­jét és biztonságát fenyegető minden jelenségre. Kedden különtanácskozást tartottak az Indiai-óceán tér­sége országainak küldöttei, és ennek eredményeként felhí­vással fordultak a világ köz­véleményéhez: foglaljon állást amellett, hogy az Indiai-óceán a béke óceánja legyen. A Béke-világtanács szerdán délelőtt ülést tartott Varsó­ban. Az ülésen újjáválasztot­ták a BVT tagjait, valamint vezető szerveit és módosítot­ták a tanács vezetőségének fölépítését. A módosítások ér­telmében a Béke-világtanács élén nem főtitkár, hanem el­nök áll. A BVT elnökévé Ro- mesh Chandrát, az eddigi fő­titkárt választották meg. A tanács vezető szerve az elnö­ki bizottság, ennek tagjai : a BVT elnöke, az alelnök és a BVT által megválasztott ta­gok. Az elnöki bizottság vá­lasztja meg a végrehajtó tit­kárt és a BVT titkárait. A Béke-világtanács 23 alel- nököt választott. Az új elnök­ségnek 3 magyar tagja van: dr. Sík Endre, az Országos Béketanács Lenin-békedíjas elnöke, Sebestyén Nándorné, Lahorei tüntetés Most érkezett csak a felvétel a pakisztáni Lahoréből, a má­jus 6-i tüntetésről. A sok ezer felvonuló, a gyülekezési ti­lalom ellenére, a város főutcáján követelte Bhutto minisz­terelnök és kormányának lemondását, új választások kiírá­sát. A kivezényelt katonák tüzet nyitottak a tüntetőkre; két ember meghalt, tizenegy megsebesült. (Teleiotó: AP—MTI—KS) Űj támaszpontot építenek Bréma mellett, a garlstadti réten lerakták egy új katonai támaszpont alapkövét — az Egyesült Államok csapatai számára. Vlagyimir Mihajlov, a Pravda szerdai számában erről szóló kommentárjában közli, hogy az ünnepélyes alapkőletételnél jelen volt a NATO több vezető tisztségvi­selője. A garlstadti réten történ­tek ellenkeznek a biztonság és az együttműködés megszilár­dításának a helsinki záródo­kumentumban rögzített elvei­vel. Ez a lépés nem egyeztet­hető össze a közép-európai haderők kölcsönös csökkenté­séről folytatott bécsi tárgya­lások céljaival sem. A bécsi tárgyalásokon a Szovjetunió javaslatot terjesztett elő arra vonatkozóan, hogy ebben az övezetben szüntessék meg a katonai potenciálok növelését — jegyzi meg a Pravda hír- magyarázója. (MTI) Egyesült Államok Szállítások Kubába Az amerikai szenátus kül­ügyi bizottsága kedden 10 sza­vazattal 6 ellenében jóvá­hagyta azt a javaslatot, amely engedélyezi, hogy az Egyesült Államok gyógyszereket és me­zőgazdasági termékeket szál­lítson Kubába. Georg McGo­vern demokratapárti szenátor, a javaslat szerzője, azt is in­dítványozta, hogy engedélyez­zék a kubai mezőgazdasági termékek Egyesült Államokba Somogyi Néplap történő szállítását. A szenátus külügyi bizottsága a kétórás vita során ezt az indítványt elutasította. A szenátus külügyi bizott­sága ugyancsak kedden állást foglalt amellett, hogy hatály­talanítsák azt az 1950-esévek elején hozott rendelkezést, amely tiltja, hogy külföldi kommunista pártok tagjai az Egyesült Államokba utazhas­sanak. A McGovern által elő­terjesztett javaslatokat jóvá­hagyás végett a szenátus elé tei'jesatiJí. ____ __ a z Országos Béketanács főtit­kára, a Hazafias Népfront or­szágos elnökségének tagja és Berend T. Iván akadémikus, a Marx Károly Közgazdaságtu­dományi Egyetem rektora. Rajtuk kívül a BVT tagjaivá választották dr. Bognár Józse­fet. Boldizsár Ivánt. Bugár Já- nosnét, dr. Cserháti Józsefet, Fábián Ferencet, Hubay Mik­lóst, Káldy Zoltánt, Kovács Jenőt, dr. Laukó Károbit, Lő­rinc Tamást, dr. Makóid,i Mi- hálynét, dr. Nagy Gábort, Papp Annát, Pethö Tibort, dr. Ré- czei Lászlót, dr. Salgó Lász­lót, Timmer Józsefet, Takács Erikát és X'ályi Gábort. Romesh Chandra elnöki székfoglalójában hangsúlyozta, hogy a Béke-világtanács új­jáalakulásával együtt a béke­mozgalomban is új szakasz kezdődik. A békemozgalom nem egyet­len ideológia kizárólagos moz­galma, nem monolitikus moz­galom. A világnézet és a párt­állás különbözősége es az egyes kérdésekben megmutat­kozó felfogásbeli különbség azonban nem gyengíti ennek a mozgalomnak az egységét. A varsói világközgyűlés ab­ban is különbözik a megelő- 1 ző, hasonlóan széles körű ’ BVT-rendezvényektől, hogy még soha ennyi új témát nem vitattak meg békefórumon. A munkacsoportokban határoza­tok tucatjait fogadtuk el. So­kan kérdezhetik, miért van erre szükség? Mi erre csak így válaszolhatunk: lehet, hogy sok embernek semmit sem mondanak ezek a határozatok, a szolidaritás szavai, de az érintetteknek talán ezek je­lentik az egyetlen reménysu­garat. Amikor a látszólag leg­jelentéktelenebb esetben is védelmére kelünk a jogfosz- tottaknak, a kárvallottaknak, ezzel nemcsak őket, hanem egyúttal magunkat is védjük« — mondotta Romesh Chandra, majd bejelentette: hamarosan bizottság alakul az 1948-as wroclawi értelmiségi találkozó 30. évfordulójával kapcsolatos ünnepségek megszervezésére. Titkári értekezlet Varsóban Varsóban szerdán megkez­dődött a szocialista országok kommunista- és munkáspárt­jai pártszervezési kérdésekkel foglalkozó központi bizottsági titkárainak tanácskozása. A testvérpártok fejlesztésével és erősítésével kapcsolatos ta­pasztalatcserét Edward Ba- biuch, a LEMP KB PB tagja, a kb titkára nyitotta meg. A tanácskozáson részt vesz Ognjan Dojnov, a Bolgár Kommunista Párt KB titkára, Jan Baryl, Csehszlovákia Kommunista Pártja KB El­nökségének póttagja, a KB- titkára; Cestimir Lovetinsky, a CSKP KB titkárságának tag­ja; Jose Rámán MachadoVen- tura, a Kubai Kommunista Párt PB tagja, a KB titkár­ságának tagja; Edward Ba- biuch, a Lengyel Egyesült Munkáspárt pb-tagja, a kb titkára; Zdzislaw Zandarows- ki, a LEMP KB titkára; Bor- Bély Sándor, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt KB-tifká- ra; Szampilin Zsalan-Azsav,. a Mongol Népi Forradalmi Párt PB-tagjà, a kb titkára; Horst Dohlus, a Német Szocialista Egységpárt PB póttagja, a KB titkára; Alié Verdet, a Román Kommunista Párt KB politi­kai végrehajtó bizottságának tagja, a kb titkára: Ivan Ka­pitonov, az SZKP KB Ptkára. Kopogtatók a KGST kapuján Szót jel Wald} főtitká kcI ti az, Az ENSZ-k s 31. ülésszakán jóvá kon­venciót. amely ia, hogy katonai vagy n más ellenséges célo' folyást gyakoroljanak nészeti környezetre ,rre, ez év május IS-,. sra bo­csátják Genfi* ENSZ európai közpor. — kö­zölték hivatalo az Egye­sült Nemzetek ervezetében. Május 31-tól Név Yorkban, az ENSZ világköepontjában írha­tó majd alá a konvenció. Ennek kapcsán Ole g Troja- novszkij, a Szovjetunió állan­dó ENSZ-képviselője levelet intézett az ENSZ-főtitkárához, és tájékoztatja arról, hogy a Szovjetunió kész május 18-án Genfben külügyminiszteri szinten aláírni a konvenciót Mint ENSZ-körök ben rámu­tatnak: a szóban forgó kon­venció — amelynek megköté­sét a Szovjetunió kezdemé­nyezte — nagy elvi jelentő­ségű a fegyverkezési hajsza megfékezése és az új hadvise­lési eszközök kidolgozásának megtiltása szempontjából. Genf SALT-íalálkozó Genfben szerdán felújítot­ták a stratégiai támadó fegy­verek korlátozásával foglal­kozó szovjet—amerikai tár­gyalásokat A Szovjetunió genfi ENSZ- képviseletének helyiségében került sor a két küldöttség vezetőjének: szovjet részről Vlagyimir Szemjonov kül­ügyminiszter-helyettesnek, amerikai részről pedig Paul Warnkének, a fegyverzetel­lenőrzési és leszerelési hivatal igazgatójának találkozójára. Korunk világgazdaságának mozgása, átalakulása mögött politikai és gazdasági okok éppúgy meghúzódnak, mint az arányok eltolódása a ha­ladás erői javára. A világ- gazdaságot jelenleg még meg­határozó fejlett tőkésorszá­gokat termelési, pénzügyi, kereskedelmi ellentétek, ér­dekütközések osztják meg, míg a szocialista integráció­hoz tartozó álamok kiegyen­súlyozottan fejlődnek, noha a kedvezőtlen világgazdasági környezet ezekben az orszá­gokban is érezteti hátrányát. 1970 és 1976 között — tehát abban az időszakban, amikor az olajáremelés már a fej­lett tőkésállamokban és bi­zonyos mértékig a szocialista országokban is gondokat oko­zott — a KGST-országok ipari termelése 56 százalék­kal nőtt, a fejlett tőkésorszá­goké azonban ennek alig harmadával, mindössze 17 százalékkal bővült. Mindez nem kerüli el a világgazdaság harmadik nagy szerkezeti egységéhez tartozó, a »harmadik világként« em­legetett, kömében fejlődő or­szágokból álló csoport fi­gyelmét. Ezek az országok többségükben már kivívták a politikai függetlenséget, jelenleg gazdasági önállósá­gukért küzdenek. Döntő szá­mukra, hogy merre indulja­nak. A fejlődés szocialista tí­pusú útján járjanak, avagy konzerválják a szűk rétegnek jó módot adó, ámde a töme­geknek tartós nélkülözést, elmaradottságot okozó tőkés viszonyokat. A londoni NATO-tanácskozás Elfogadták Carter elképzeléseit A döntések csak elvi jellegűek Rekordidő alatt és a meg­szokottnál rövidebb közle­mény kiadásával ért veget szerdán Londonban a NATO miniszteri tanácsának ülése. A kormányfők keddi megbe­széléseit követően a szerdai megbeszélésen már csak a külügyminiszterek vettek részt. L uns, a NATO fóti tikára úgy jellemezte az értekezletet, hogy az egyetértett Carter amerikai elnöknek a NATO fejlesztésére vonatkozó javas­lataival és elfogadta azokat. A döntések a főtitkár szerint elvi jellegűek és a részleteket folyamatosan munkálják majd ki. Egy év alatt kell kidolgoz­ni az új, hosszú távú katonai fejlesztési programot is. A tanácskozáson elhangzot­taknak megfelelően a kiadott közlemény is nagy teret szén­HÍREK a világból Salvador fővárosában szer­dán hivatalosan bejelentet­ték: a reggeli órákban meg­találták az ország külügymi­niszterének, Maurico Borgo- novo Pohlnak a holttestét. Az ország második legbefolyáso­sabb politikusát egy szélsősé­ges szervezet tagjai április 19-én rabolták el és túszuk életéért 37 politikai fogoly szabadonbocsátását követel­ték. Piotr Jaroszewicz lengyel miniszterelnök szerdán reggel — Lubomir Strougal csehszlo­vák kormányfő meghívásának eleget téve — baráti munka­látogatásra kíséretével Prágá­ba érkezett, _ Kaysonc Phomvihanc, a Laoszi Forradalmi Néppárt Központi Bizottságánák főtit­kára, a Laoszi Népi Demokra­tikus Köztársaság miniszterel­nöke párt- és kormánykül­döttség élén hivatalos baráti látogatásra az NDK-ba érke­zett. Az Egyesült Államok gyor­sított ütemben dolgozza ki a különböző szárnyasrakéta-tí- pusokat. A Pentagon a jövő hétre tervezi egy új típusú szárnyas rakétának a víz alól történő felbocsátását. Az Egyesült Államokban jelenleg hat szárnyasrakéta-típust dol­goznak ki. E program végre­hajtása 5,1 milliárd dollárjába került az adófizetőknek. tel a kelet—nyugati kapcsola­toknak, az ezzel összefüggő kérdéseknek. A NATO fegy­veres erői fejlesztésének szük­ségességét változatlanul, a sok éves szólamoknak megfe­lelően azzal indokolja, hogy a Szovjetunió és a Varsói Szerződés tagállamainak fegy­veres erőd »megnőttek«, a haderőcsökkentési tárgyalá­sok eddigi igen lassú haladá­sáért viszont igyekszik a fe­lelősséget a szocialista orszá­gokra hárítaná. A közlemény csak általános megjegyzéseket tartalmaz a leszerelés. lehetőségéről. Joseph Luos főtitkár a NATO-tanáesülés után tartott sajtóértekezletén elégedetten nyugtázza, hogy a szövetsége­sek »általános egyetértéssel fogadták Carter elnök javas­latait« a NATO megerősíté­sére és távlati fejlesztési prog­ramjainak kidolgozására. Luns megjegyzéseiből is. ki­tűnt, hogy a tagállamok el­fogadták az űj amerikai kor- rhánynak az Atlanti. Szövet­ség jövőjére vonatkozó elkép­zeléseit, s ezzel elismerték ve­zető szerepét a NATO-ban. A tanácskozáson módosult az európai biztonsági és együttműködési konferencia résztvevőinek belgrádi talál­kozójára vonatkozó amerikai nézet is. Washington fonto­sabb európai szövetségesei — mindenekelőtt az NSZK és bizonyos mértékben Anglia is — • nagy nyomatékkai szögez­ték le, hogy fontosnak tart­ják konfrontáció elkerülését, s amikor — az előrejelzések ta­nulmányozása után — Carter mérsékeltebb elképzelésekkel állt elő, például az emberi jo­gok állítólagos megsértésének problémájával kapcsolatban, a módosított amerikai maga­tartást már feltétel nélkül tá­mogatták. _ j A szocialista eszmék mind nagyobb vonzerőt gyakorol­nak a harmadik világra, amelynek reálisan gondolko­dó, a nemzeti érdekeket szem előtt tartó politikusai kere­sik a gazdasági kapcsolatokat a szocialista országokkal. Fel­ismerik, hogy a nagytőke hatalmának visszaszorításá­ért folytatott harcban termé­szetes szövetségeseik a szo­cialista országok. Legújab­ban például két karibi or­szág, Jamaica és Guyana je­lentette be, hogy sokrétű gazdasági kapcsolatok kiala­kítására törekszik a KGST- országokkai, a KGST szerve­zetével. Noha ezek az álla­mok földrajzilag távol esnek a szocialista országok több­ségétől — ez a tényező a gazdasági együttműködés új formáinak kialakítására is ösztönöz —, politikailag kö­zel állnak hozzánk. A közvetlen gazdasági ér­dekeken túl ható fontos elem: a fejlődő országokra- igen erős vonzerőt gyakorol a KGST-államok ideológiája- politikája. Magyarán: Jamai­ca nemcsak azért akar Ma­gyarországgal együtttjiüködni az alumíniumiparban, mert ez közvetlen, dollárban ki­mutatható hasznot is hajt, hanem mert a karibi szi­getállam jelenlegi vezetői azt vallják: a hazánkkal, szocia­lista rendszerünkkel elmélyü­lő együttműködés népük- nemzetük érdekeit szolgálja, segíti iparosodásukat, meg­alapozza egészséges gazdasá­gi életüket. Sajnos, a harmadik világ­ban ma még erősek az új- gyarmatosító szálak, a fejlő­dő országok gazdasági életét, nemzeti kincseik kitermelé­sét, értékesítését sokhelyütt a tőkés óriásvállalatok ellen­őrzik. A veszélyt jól látják sok fejlődő országban is, és az újgyarmatosító törekvé­sekkel szembeszáliva termi - szetes szövetségeseikre, a szocialista országokra 1 -- - maszkodnak. Latin-Amerii ban például a földrész c' szocialista országának — K bának ily módon sikerült; védenie a jenki imperial' mus fegyveres támadásait t * gazdasági fojtogatási kiséli. teit: az embargót is. A KGST-nek az egyen.! gúságon, az érdekek kölc nős figyelembevételén ala; ló gyakorlata ösztönözte szocialista integrációs szer­zettel való kapcsolaUel.véU re 1975-ben Mexikót és úja ban Irakot is. A halain kőolajvagyonú arab ország Exxontól, a British Pét leumtól a Shelltöl függeli ■ nedő olajiparát éppen KGST-országok — közt hazánk — közreműködésé nemcsak az önálló nem« . ipar és mezőgazdaság kialu ■ kításában vesz részt, hanem hozzájárult a széles népto- megek körülményeinek, ki’- turális színvonalának javít, sához is. Magyar segítséggé valósítják meg az igen nap jelentőségű iraki faluvilla- mosílási programot. A KGST kapuján — a fejlődő országok mellett — tökésállamok is kopogtatnr. Finnország 1973-ban köiu együttműködési. megállaz- dást a szocialista integráci szervezettel. A megállapoc’ nemcsak a finn papír- és f ipart támogatta a kímélet! - közös piaci versenytársak’ szemben, hanem a szovj olajszállítások révén megszi­lárdította az olajválság ide­jén a finn gazdaságot is. Helsinki gazdasági körök!* í hangoztatják, hogy a KGST- államokkal kötött megállapo­dások hosszú távú és biztos piacot, megrendeléseket munkát adnak a finn ipar­nak, növelik versenyképessé­gét a tőkés világgazdaság át­fogó problémái közepette. Világszerte erősödik a tö­rekvés, hogy a jelenlegi, a tőkés kizsákmányolást sok esetben konzerváló világgaz­dasági rendszert váltsák fel olyan újabbal, amely a töbi i között számol a fejlődő or­szágok jogos igényeivel is, egyenrangú, valamennyi rész­vevő érdekét figyelembe ve­vő, hátrányos megkülönböz­tetések nélküli gazdasági kapcsolatokat alakít ki a kü­lönböző társadalmi rendszerű államok között. D. r.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents