Somogyi Néplap, 1977. május (33. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-10 / 108. szám

1 Fokozni keli a harcot a leszerelésért r (Folytatás az 1. oldalról) áldozatáról és felhívást fogad­tak el, amelyet a világ né­peihez, kormányaihoz, társa­dalmi szervezeteihez és felelős személyiségeihez intézitek. A dokumentum egyebek között hangsúlyozza: minél előbb össze kell hívni a leszerelési világkonferenciát. A varsói világközgyűlés har­madik napján további két bi­zottság kezdte meg munkáját: a 9-es számú bizottság a faj- üldözés és a diszkrimináció valamennyi megjelenési for­mája elleni küzdelem kérdé­seivel foglalkozik. A környe­zetvédelmi bizottság tagjai a természeti kincsek ésszerű ki­használásával és az emberi környezet megóvásának prob­lémáival foglalkoznak. A kör­nyezetvédelemmel foglalkozó 11-es bizottságban nagy ér­deklődés fogadta V. Nagy Im­re tanszékvezető egyetemi ta­nár javaslatait A szovjet kül­dött javasolta, hogy Ashabad- ban tartsanak nemzetközi konferenciát a társadalom környezetvédelmi felelősségé­ről ; ugyanakkor a többség el­utasította az Egyesült Államok küldöttének azt a gondolatát, hogy a fejlett országok ne adjanak el atomreaktorokat a fejlődő országoknak. A 9-es számú — a fajgyű­lölet és a diszkrimináció kér­déseivel foglalkozó — bizott­ság foglalkozott a négerek, az indiánok és a Puerto-Rico-iak egyesült államokbeli helyze­tével, az ausztráliai bennszü­löttek ellen elkövetett népir­tással és a Nyugat-Európában élő vendégmunkások helyze­tével. A bizottság élesen elítélte a dél-afrikai fajgyűlölő rezsime- ket. Felszólalt az ülésen An­gela Davis édesanyja, aki kö­szönetét mondott a lánya ér­dekében folytatott szolidaritá­si világkampányért. Réti Er­vin, magyar küldött rámuta­tott, hogy Magyarországon egybeesnek a hivatalos állami politika és a társadalom érzé­sei, amelyek egyaránt elítélik a diszkrimináció és a fajgyű­lölet minden formáját. Hétfőn délelőtt a tömegtá­jékoztatási eszközök és a bé­kemozgalom kapcsolatával foglalkozó fórumon az angol küldött rámutatott: Nyugaton igen kevesen ismerik a hel­sinki értekezlet dokumentu­mait, Angliában például csak kis péjdányszámban és igen magas áron adtak ki az EBK záróokmányát. A békekutatással foglalkozó fórumon Vajda Péter elemezte a nyugati, főleg egyes ameri­kai tudományos intézetek sze­repét a fegyverkezési verseny megindokolásában. Rámuta­tott arra, hogy a mi békeku­tatásunk feladata e hamis ér­vek megcáfolása. Nagy érdeklődés kísérte a közgyűlés kerékasztal-ta­nácskozásait. A parlamenti képviselők kerékasztal-talál­kozóján a törvényhozók fele­lőssége és a békemozgalom­ban játszott szerepet. A szov­jet küldött felszólalásában a többi között rámutatott arra, hogy a Szovjetunió Lgefelsőbb Tanácsa immár négy éve fo­lyamatosan csökkenti a kato­nai költségvetést, s e csök­kentések még jelentősebbek lehetnének, ha a Nyugat haj­landó lenne követni a példát. Az egyházak, vallások kép­viselőinek kerekasztal-konfe- renciájáit dr. Barta Tibor el­nökletével tartották meg, s munkájában részt vett dr. Kacziba József római katoli­kus püspök is. A bizottsági ülésekkel pár­huzamosan sor került négy, úgynevezett kontinentális ta­lálkozóra is. Ázsia, valamint Ausztrália és Üj-Zéland bé­kemozgalmainak küldöttei ki­emelték, hogy a vietnami há­ború befejezése, ■valamint az egységes Vietnam megalaku­lása után reálisak a lehetősé­gek, hogy a Földnek ebben a térségében is megszilárduljon a béke és kibontakozzon a széles körű regionális együtt­működés. Az afrikai országok kontinentális találkozóján szó esett a jelenlegi zairei hely­zetről is. A latin-amerikai földrész problémájával fog­lalkozó találkozó résztvevői elsősorban azt hangsúlyozták, hogy a földrész népeinek a je­len szakaszban elsősorban a gazdasági szuverenitásért és a nagy monopóliumok uralma ellen kell küzdeni. Az euró­pai, valamint a kanadai és az amerikai küldöttek felszóla­lásaikban azt vizsgálták, mi­lyen feladatok állnak az euró­pai békeszerető erők előtt, kü­lönös tekintettel a közelgő belgrádi találkozóra. Elutazott hazánkból Sutela tábornok Lauri Johannes Sutela tá­bornok, a finn honvédelmi erők főparancsnoka, aki Czi- nege hajós vezérezredes, hon­védelmi miniszter meghívásá­ra hivatalos, baráti látogatást tett hazánkban, vasárnap el­utazott Magyarországról. Sutela tábornokot fogadta hosonczi Pál, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának elnöke, Borbándi János, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, vala­mint Czinege Lajos. Sutela tábornokot a Feri­hegyi repülőtéren Csémi Ká­roly altábornagy, honvédelmi minisztériumi államtitkár bú­csúztatta. Gáspár Sándor hazaérkezett Skóciából A magyar szakszervezetek küldöttsége, amely Gáspár Sándornak, a SZOT főtitká­rának vezetésével a Brit Szakszervezeti Kongresszus (TUC) és a Skót Szakszerve­zetek Kongresszusa (STUC) meghívására tartózkodott Nagy-Britanniában, látogatá­sát befejezve hétfőn hazaér­kezett Budapestre. A küldött­séget a Ferihegyi repülőtéren Földvári Aladár, a SZOT el­nöke, Gál László és Herczeg Károly főtitkárhelyettesek fo­gadták. Jelen volt Richard Parsons, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Ki­rályság budapesti nagykövete is. A SZOT küldöttsége, amely Gáspár Sándor főtitkár veze­tésével szombat óta a skót szakszervezeti főtanács meg­hívására Glasgowban tartóz­kodott, vasárnap ellátogatott a Clyde folyó festői torkolat­vidékére. A skót szaktanács képviselői ezután Dunoonba kalauzolták a magyar szak- szervezeti küldöttséget, ahol Gáspár Sándor és a kíséreté­ben levő személyek megte­kinthették Skócia egyik leg­dinamikusabban fejlődő ipar­ágának, a tengeri olajfúró-be­rendezések gyártásának egyik telepét. A hajógyártás erős hanyatlásával ma a ten­geri olajfúró berendezések építése jelenti sok ezer skót szakmunkás számára az új ipari fellendülés reményét. A szovjet nagykövet Madridban ,Csúcsdiplomáciai maratott” Londonban Négyes megbeszéléssel folytatódott Megállapodás — hét pontba sűrítve Kiss Csaba és László Balázs, az MTI tudósítói jelentik Londonból, A négy nyugati nagyhatalom — az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és az NSZK — vezetőinek négyes megbeszélésével folytatódott hétfőn Londonban a csúcsdiplomáciai maraton«. Carter, Callaghan, Giscard d'Estaing és Schmidt a nemzetközi politika fontosabb kér­déseiről tárgyalt. Sz. Bogomolov, a Szovjetunió Franco utáni első madridi nagykövete megbízólevelének átadása után megbeszélést folytatott Juan Carlos királlyal. A győzelem jelentősege Usztyinov marsall cikke a Pravdában Május 9. piros betűs ünnep a Szovjetunióban. Ezen a na­pon ünnepli a szovjet nép — a szocialista országok test­vérnépeivel és az egész hala­dó emberiséggel együtt — a fasiszta Németország fölött aratott győzelem évforduló­ját. Hétfőn reggel valamennyi szovjet központi lap közli Dmitrij Usztyinov marsallnak, a Szovjetunió honvédelmi mi­niszterének a győzelem nap­ja alkalmából kiadott ünnepi napiparancsát. »A szovjet nép és fegyveres erői a kommunista párt veze­tésével a Nagy Honvédő Há­borúban olyan hőstettet vittek végbe, amelyhez hasonlót nem ismer az emberiség. Hosszú és súlyos harcokban megvédték szocialista hazájuk szabadsá­gát és függetlenségét, döntően hozzájárultak Európa és a világ civilizációjának meg­mentéséhez« — emlékeztet rá a napiparancs, majd megálla­pítja: »A kommunista párt és a szovjet kormány a testvéri szocialista országokkal együtt állhatatosan és következete­sen a népek biztonsága alap­vető érdekeinek megfelelő bé­keszerető külpolitikát folytat; mindent elkövet annak érde­kében, hogy a béke tartós, szilárd és megbízható legyen. A szovjet katonák a szo­cialista közösség országai had­seregeinek harcosaival együtt éberen őrködnek a szocializ­mus vívmányai, az egyetemes béke és a népek biztonsága felett« — hangsúlyozza a Szovjetunió honvédelmi mi­niszterének ünnepi napipa­rancsa. Dmitrij Usztyinov marsall, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának tagja, a Szovjetunió honvédelmi minisztere Hatal­mas győzelem címmel a Pravda hétfői számában meg­jelent cikkében egyebek kö­zött rámutat: »A szovjet nép által a fa­siszta megszállók fölött 1941 —1945-ben aratott győzelem jelentősége felmérhetetlen. Ennek a győzelemnek a nagy­sága mindenekelőtt abban áll, hogy a háború kimenetele be­bizonyította a szocializmus­nak a kapitalizmus feletti vi­tathatatlan fölényét. A szocia­lizmus a sok nemzetiségű szovjet szocialista állam sze­mélyében becsülettel kiállt minden megpróbáltatást. Min­den téren, katonai, politikai, gazdasági, társadalmi és ideo­lógiai téren egyaránt bebizo­nyította az ellenséggel szem- ibeni fölényét A tegnapi megbeszélésen — amely a hírek szerint nem sok eredményt mutathat föl — a négy nyugati nagyhatalom kor­mányfői a kelet—nyugati kap­csolatokról, az úgynevezett né­met kérdésről és a nyugat- berlini helyzetről tanácskoz­tak, Carter ugyanis már koráb­ban jelezte, hogy az utóbbi té­máról is tanácskozni akar partnereivel. — Az Egyesült Államok tartja magát az ér­vényben levő., megállapodások­hoz, de nem engedi meg azok önkényes értelmezését — mondotta az amerikai elnök. A Downing Street 10-ben, az angol miniszterelnökség épü­letében megtartott tanácskozás délelőtt tíz árakor kezdődött. A megbeszélés után Carter délután Genf be repült, hogy ott Asszad szíriai elnökkel ta­lálkozzék. Giscard d’Estaing viszont visszatért Párizsba: a francia államfő ugyanis nem vesz részt a NATO ma, ked­den kezdődő konferenciáján, amelynek első napján a többi tagállam a legmagasabb szin­ten képviselteti magát. Nyilatkozat kiadásával és a részvevők közös sajtókonfe­renciájával ért véget vasárnap este Londonban a héj vezető tőkésország állam- és kor­mányfői szinten megrendezett gazdasági csúcstalálkozója. E találkozón, amelyen Carter amerikai, Giscard d’Estaing francia államfő, Callaghan an­gol miniszterelnök. Schmidt nyugatnémet kancellár, Tru­deau kanadai, Andreotti olasz és Fukuda japán miniszterel­nök vett részt, elsősorban a tőkés világgazdaság legna­gyobb problémái t : a muríka- nólküliség, az infláció, a re­cesszió, az energiagondok kér­déseit tekintették át. A nyilatkozat hét pontban foglalja össze a fontosabb megállapodásokat. Fő feladat­ként azt jelöli meg, hogy te­remtsenek több munkaalkal­mat, miközben csökkentik az inflációt. Ezzel kapcsolatban külön veszélynek nevezi a fia­talok közötti nagy méretű munkanélküliséget. Ugyancsak fontos feladat­nak tekinti a hetek nyilafko- zata a nemzetközi kereskede­lem kiszélesítését és a pro­tekcionizmus teljes megszün­tetését. E téren — hangoztat­ja a dokumentum — figye­lembe kell venni a világgaz­daság szerkezetében bekövet­kezett változásokat. 1 A hetek tovább akarják fej­leszteni energiatakarékossági programjukat. Szükségesnek tartják a nukleáris energia fo­kozott felhasználását, de egy­úttal hangsúlyozzák, hogy ez nem járhat a nukleáris fegy­verek előállítása lehetőségé­nek bővülésével. Ezt a kér­dést külön tanulmányozzák és rövid időn belül áttekintik. A tanácskozást követő saj­tóértekezleten valamennyi részvevő elégedetten szólt az eredményekről, bár állásfogla­lásaikban érezhető volt néhány árnyalati eltérés. Giscard fi­gyelmeztetett arra, hogy a gaz­dasági helyzet sokban emlé­keztet a harmincas évek vi­lágválságára, s ebből a hét or­szág csak együttes erőfeszítés­sel találhat kivezető utat Car­ter rámutatott, hogy a részve­vő veze'ők politikai súlya és tekintélye, ezen túlmenően a nyugati államok jövőie is at­tól függ, sikerül-e megvalósí­tani ígéreteiket. Az amerikai elnök különösen az energia- kérdések és. ezen bélül n nuk­leáris nrooléma megoldásának fontosságáról szólt részlete­sebben. Elutazott Budapestről a Japán Kommunista Párt Központi Bizottságának küldöttségé A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására május 6—9. között a Japán Kommunista Párt Központi Bizottságának küldöttsége látogatást tett ha­zánkban. A küldöttséget Ni- sizawa Tomio, a kb elnöksé­gének alelnöke vezette; tagja volt Yonehara Itaru, a kb el­nökségének tagja', Ugai Choju, a kb tagja, és Ogata Yasuo, a kb munkatársa. A japán pártlküldöttség ta­lálkozott Biszku Bélaval, a Politikai Bizottság tagjával, a KB titkárával; megbeszélést folytatott Gyenes Andrással, a KB titkárával. A megbeszélé­sen részt vett dr. Nagy Gá­bor, a KB osztályvezető-he­lyettese és Dobos István, a KB munkatársa. Az elvtársi légkörű megbe­szélésen tájékoztatták egymást pártjaik helyzetéről, véle­ménycserét folytattak a nem­zetközi helyzet, a nemzetközi kommunista és muirtkásmozga- lom előtérben álló, kölcsönös érdeklődésre számottartó kér- usi déseiről. A látogatás hozzájá­rult egymás helyzetének, né- zeteinek jobb megismerésé­hez. A küldöttség hétfőn eluta­zott Budapestről. Carter - Asszad találkozó Carter amerikai és Asszad szíriai elnök hétfőn Genfben megkezdte tárgyalásait a kö­zel-keleti helyzetről. Mielőtt tárgyalóasztalhoz ültek volna nyilatkoztak a szállodában összesereglett újságíróknak. Bizakodva szóltak a vitás kérdésekben történő előreha­ladás lehetőségéről, s mind­ketten kitértek a palesztin problémára. Carter szükséges­nek minősítette, hogy határo­zat szülessék a palesztinai kérdésről és a »palesztin ha­za« megteremtéséről, de állás­pontját nem fejtette ki rész­letesebben. Az amerikai elnök bejelen­tette, hogy miután találkozott a térség országainak vezetői­vel. ismét elküldi a Közel- Keletre külügyminiszterét Cyrus Vance-1. (Carter az utóbbi két hónapban tárgyalt Rabin izraeli miniszterelnök­kel, Szadat egyiptomi elnök­kel és Husszein jordániai ki­rállyal is.) A Kolumbiai KP főtitkárának látogatása hazánkban Ledöntötték a két acéltornyot Véres tüntetések Naritában A japán rendőrség ledön­tötte azt a — helyi lakosság által épített — két acéltor­nyot. amely akadályozta a Tokió közelében levő Naritá­ban évek óta elkészült új nem­zetközi repülőtér üzembehe­lyezését. Válaszul a rendőrség taronydöntő akciójára vasár­nap csaknem négyezer radiká­lis fiatal tüntetett a naritai repülőtér közelében. A rend­őrség és a tüntetők összecsa­pása során négyszáztíz ember — köztük százhuszonöt rend­őr — megsérült. A megfigyelők a vasárnapi véres tüntetés alapján arra a következtetésre jutnak, , hogy az acéltornyok ledöntésével korántsem ért véget a »tizen­egy éves háború« a japán ha­tóságok és az új nemzetközi repülőtér üzembe helyezését ellenző helyi lakosok, vala­mint az őket támogató radiká­lis fiatalok között. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására 1977. május 5—9. között látogatást tett ha­zánkban Gilberto Vieira, a Kolumbiai Kommunista Párt főtitkára. Gilberto Vieirát fo­gadta Biszku Béla, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára. Megbeszé­lést folytatott Gyenes András­sal, a Központi Bizottság tit­kárával és dr. Berecz János­sal, a KB külügyi osztályve­zetőiével. Látogatást tett a Szakszervezetek Országos Ta­nácsánál és a Hazafias Nép­front Országos Tanácsánál. Az elvtársi szolidaritás lég­körében lezajlott megbeszélé­seken az MSZMP képviselői nagyra értékelték és támoga­tásukról biztosították a Ko­lumbiai Kommunista Pártot a nemzetközi imperializmus és a reakciós erők ellen — a kolumbiai munkásosztály, a dolgozók érdekeiért — vívott harcában. A kolumbiai testvérpárt fő­titkára elismeréssel szólt a magyar népnek a szocializ­mus építésében elért eredmé­nyeiről. Hangsúlyozta, hogy a Kazánok üzemképes állapotban, bontásból — 4 db iker, 2 db szóló MARABU 8-as. széntüzelésű — eladók, azonnali szállításra. Szakszervezetek Megyei Tanácsa, Zalaegerszeg, November 7. tér. Telefon: 11-100/126 (153424) szocialista építőmunka ta­pasztalatai, az MSZMP nem­zetközi tevékenysége jól szol­gálja a béke és a biztonság nemzetközi ügyét. A két párt képviselői kife­jezték szolidaritásukat a fa­sizmus, az imperializmus el­len — Latin-Amerika demok­ratikus átalakulásáért, a po­litikai, gazdasági függetlenség megerősítéséért küzdő népek­kel, pártokkal, mozgalmakkal. A megbeszélésen elégedet­ten állapították meg, hogy a két párt kapcsolatai jól fej­lődnek a marxizmus-*—leniniz- mus, a proletárinternaciona­lizmus elvei alapján. Gilberto Vieira, a Kolum­biai Kommunista Párt főtit­kára hétfőn elutazott hazánk­ból. (MTI) Mindenfajta épületbádogos munkát rövid batáridőre vállalunk és magánmegrendelők közületek részére. Építő- és Szakipari Szö­vetkezet, Marcali, tele­fon: 272 (50341) V

Next

/
Thumbnails
Contents