Somogyi Néplap, 1977. május (33. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-08 / 107. szám

Gondok és feladatok az újítómozgalomban FÓRUM Válaszolunk a kérdésekre tBMi« keresik a viszonylag írj műszaki vagy munkaszer­vezési megoldást a megye üzemeiben, vállalatainál és szövetkezeteinél, mint néhány évvel ezelőtt. Az újítók elis­merését is szabályozó új ren­deletek 1974-ben jelentek meg. Igaz, az anyagi megbecsülés­ben lényeges változást nem hoztak e szabályok, de mun­kájuk erkölcsi, politikai elis­merése nőtt. Az eredmény: amíg 1972-ben 1192 dolgozó nyújtott be újítást, számuk a múlt évben már 2614-re emel­kedett. Javaslataik megvalósí­tásából származó megtakarítás összege 12 millió forintról 28 millió forintra emelkedett. A fejlődés ellenére — mint azt a közelmúltban a megyei párt-végrehajtóbizottság meg­állapította — jelentősek még a tartalékok: a beadott újítá­sok fele tíz vállalatra esik. A javaslatok hatvan százaléka a fizikai dolgozóktól származik ugyan, de az újítók között ke­vés a munkásnő. A műszakiak lehetőségei — vállalati isme­reteik, szakmai felkészültsé­gük miatt — nagyobbak: be­adott újításaik száma viszont azt bizonyítja, hogy nem élnek eléggé ezzel. Segíteni közös érdek Az újítást benyújtók köré­nek szélesítése érdekében a szakszervezeteknek kell még több módszertani segítséget adni. Fokozott figyelmet igé­nyel ez a mozgalom azoknál a vállalatoknál, szövetkezetek­nél is, ahol az újítók tevé­kenysége nem éri el a kívánt színvonalat. Az újítók mun­kájának előmozdítását segít­hetik a megyében működő tu­dományos egyesületek azzal, hogy tájékoztatják őket szak­májuk újdonságairól a válla­lati, szakszervezeti vezetők ré­szére pedig az újításokkal, az iparjogvédelemmel kapcsolato­san gyakrabban szerveznek előadásokat, fórumokat, ta­pasztalatcserét, s még inkább hozzáférhetővé teszik a szak- irodalmat. Az újító munkát értékelő adatok azt is bizonyítják, hogy • legtöbb javaslat az anyag, az energia és a munkaóra meg­takarításra érkezik. Az üzem- ég munkaszervezéssel kapcso­latos, valamint a beruházási újítás viszont kevés. Arra meg alig van példa, hogy az egyik vállalatnál benyújtott javasla­tot másutt is megismerik, hasznosítják. Ennek egyébként nem jogi akadályai vannak, hanem inkább az, hogy az egyik helyen elfogadott javas­latról a másik vállalatnál nem tudnak. Kialakult szervezeti keretek A viszonylag új műszaki és munkaszervezési megoldások keresésére a vállalatnak kell ösztönözni a dolgozót. Ennek csak egyik formája az, hogy rövid határidő alatt bírálják el a beadott javaslatokat, s döntenek bevezetésükről és díjazásról, vagy elutasítják azt. Sokkal fontosabb ennél az újítók munkájának irányítása. Az ezzel kapcsolatos — kö­zéptávra szóló — szabályzatot mindenüt elkészítették. Egyér­telműbben fogalmazták meg ebben azt, hogy mi tekinthető újításnak az adott vállalatnál. Szabályozták az ügyintézés és elbírálás rendjét, meghatároz­ták az anyagi és erkölcsi elis­merés rendszerét. A Szakszer­vezetek Somogy megyei Taná­csának elnöksége e szabályza­tokat értékelve azt állapítot­ta meg. hogy többségükben jól szolgálják az újítók munkájá­nak ösztönzését, javaslataik minél gyorsabb megvalósí­tását. Az újítások akkor szolgál­ják leginkább a vállalati célkitűzések megvalósítását, ha összegyűjtik és ismertetik a dolgozókkal a megoldásra váró legfontosabb feladatokat. Ezek a feladattervek azonban nem mindig töltik be szere­püket. Ezt bizonyítja, hogy a kijelölt feladatok túlnyomó részére nem érkezik javaslat. Tavaly például a Kőolajveze­ték-építő Vállalatnál, a textil­műveknél, a villamossági gyárban és a cukorgyárban egyátalán nem, vagy csak egy­két javaslat érkezett a fel­adattervben meghatározott té­mákban. Az oka ennek szinte minden esetben az, hogy a terv összeállításánál nem vet­ték kellően figyelembe az újí­tók felkészültségét, lehetősé­geit; nehéz volt a megoldás, sőt olyan eset is akadt, hogy a műszaki fejlesztési tervben megoldatlanul maradt problé­mát tűzték ki újítási felada­túi. Lehet találkozni a megyé­ben jó példával is: a Dél- Dunántúli Vízügyi és Közmű­építő Vállalatnál, valamint a Somogy megyei Állami Épí­tőipari Vállalatnál csaknem teljes egészében megvalósult a feladatterv programja. Az SZMT kezdeményezte a válla­latoknál, hogy az éves újítási program ismeretében kössenek előzetes szerződéseket a meg­oldásra a vállalatok dolgozóik­kal. A javasolt megoldással azonban még sehol sem talál­koztak. Ösztönzi a jobb módszerek vagy megoldások keresőit az is. ha javaslataikra gyorsan kapnak választ. A vállalatok többsége az elbírálásra bizto­sított 60 napos határidőt be tartja: néhány vállalatnál ezt az időt jelentősen le is rövi dítették. Másutt — elsősorban azokon a helyeken, ahol a vállalati központokban dönte­nek a javaslatok sorsáról — a jogszabályokban meghatáro­zott időnél tovább tart az el bírálás. A Kaposvári Villa mossági Gyárban például négy, a Mezőgép Vállalatnál pedig több mint két hónap telik el, mire az újító választ kap javaslatára. A gond mu­tatja a megoldást is: decent­ralizálni kellene az elbírálását ezeknél a budapesti központú vállalatoknál. Építve az eredményekre Az újra, a többre törekvő ember munkájának ösztönzé­se, erkölcsi és anyagi elisme­rése a közösség érdeke. A ta­pasztalat az. hogy munkájúk díjazása arányban áll a létre­hozott gazdasági eredménnyel. Több helyen a kiemelt jelen­tőségű v feladatokra érkezett helyes megoldást magasabban díjazzák, s a vállalatok több­sége 200 forinttal felemelte a rendeletben meghatározott legalacsonyabb díjat. Kiemelt díjazást, vagy soronkivüli el­bírálást biztosítanak azoknak a javaslatoknak is, amelyeket a vállalatoknál szervezett újí­tási hónapban nyújtottak be. Több helyen versenyt is ren­deznek megfelelő díjazással, a különböző egységek között Ilyenkor külön értékelik a legjobb szocialista brigádok teljesítményét is. örvendetes tapasztalat, hogy egyre több brigád tesz újítással kapcsola­tos vállalást, tért hódít az Egy brigád, egy hasznosított újítás­mozgalom. Követendő példa ként tartják számon a SAÉV kezdeményezését, ahol már négy team-szerű újító brigád dolgozik. Az újítók erkölcsi elismerése korántsem olyan egyértelműen jó, mint az anyagi : a vállala­tok »-feledékenységének“ is része van abban, hogy kevés Kiváló újító kitüntetés a me­gyében és sok helyen »-meg­feledkeznek-« az újítói. tanúsít­ványról is. Az erkölcsi elisme­rés ösztönző hatása éppen ezért kihasználatlan még. A fejlődés egyértelmű: az újító emberek tevékenysége növekvő mértékben járult hozzá a megye gazdasági fel­adatainak megoldásához. Az újítók fokozottabb megbecsü­lése, munkájuk sokoldalú se­gítése, az ezzel kapcsolatos vállalati tevékenység ellenőr­zése a további előrelépés biz­tosítéka. 11 (Például az uborka 2 fo­rint, illetve R forint.) Miért van ez? — A fogyasztói ár tartal- 1 mázzá a kereskedelmi árrést , és a romlási veszteséget is. A i primőröknél gyakran nagy a I szállítási távolság, és ez to­vább növeli a költségeket. Az i egyes zöldségfélék felvásárlá- I si ára garantált; a felvásárló, értékesítő vállalat akkor is I annyit fizet érte. amikor ol­csón tudja eladni. Ez is oka annak, hogy időbeni eltolódás is van a felvásárló és a fo­gyasztói ár között — Berzencén mondták el, hogy a helyi tanács sa- ját pénzforrásából, vala­mint a megyei tanács tá­mogatásával óvodai és is- kolai korszerűsítést hajt végre, tornatermet is épít. A falu lakóinak az a véle­ménye, hogy a korszerűsí- tés a jelenleginél nagyobb anyagi támogatást igényel. Van-e erre lehetőség? — Berzencén az V. ötéves tervben az új általános isko­lához tornaterem építése sze­repel. A tervkészítés folya­matban van. A létesítmény megvalósításához a megyei tanács 1,5 millió forinttal já­rul hozzá. A helyi tanács ter­vében szerepel a napköziott-1 honos óvoda 25 hellyel való bővítése, ehhez a megyei ta­nács a felújításukra szánt pénzből négyszázötvenezer fo­rintot biztosít. Felmerült az óvoda központi fűtésre való átállítása, ami további 250— 300 ezer forintba kerülne. A megyei tanács az V. ötéves tervben a fentieken kívül to­vábbi támogatást nem tud biz­tosítani. — Somogymeggyesen gondot okoz az iskola kör- zetesítése. Mi várható eb­ben az ügyben? — A Somogy megyei Ta­nács V. B. 1976. december 7-i ülésén határozatot hozott az alsófokú szakrendszerű okta­tás továbbfejlesztésére. A ha­tározat nyomán a megyei mű­velődésügyi osztály — az ér­dekelt tanácsokkal egyeztetve — kidolgozta az általános is­kolák körzetesítésének közép- : és hosszútávú tervét. Eszerint : a somogymeggyesi általános iskola — amely jelenleg ösz- szevont alsó-felső tagozatú, négy tanulócsoportos — Tab- ra körzetesítése a következő- i képpen történik. A felső tago- ] zatos tanulók körzetesítése A pártnapokon elhangzott kérdésekre ma Kelemen Fe­renc, a megyei tanács ipari osztályvezetője, Boros József, a MEZŐGÉP igazgatója, Ta­más József, a megyei tanács kereskedelmi osztályvezetője, Szakonyi Gyula, a DÉDáSZ kaposvári üzemigazgatója, Hausz Gyula, a megyei tanác^ művelődésügyi osztályának he_ lyettes vezetője és dr. Üjsághy Erzsébet, az egészségügyi osz­tály helyettes vezetője vála­szol. — Helyes volt-e a nagy­mértékű, iparosítás So­mogybán, amikor munka- erőhiány van? — Az iparfejlesztési célki­tűzések helyességét bizonyítja a megye településeinek fejlő­dése. Elég példaként említeni Marcalit, Barcsot és Nagyatá­dot. A somogyi ipari üze­meknek eddig nem volt mun­kaerőgondjuk; minden telepí­tett vállalatnak volt elég mun­kása. Amikor az ötödik ötéves terv célkitűzéseinek meghatá­rozásán dolgoztunk, több vál­lalatnál hangzott el, hogy nincs szükség további iparosí­tásra. A megye vezető téstü- letei viszont úgy vélekedtek, hogy szükség van olyan új ipari üzemekre, amelyek nem nagy létszámot foglalkoztat­nak, hanem korszerű techni­kát honosítanak meg. (Ilyen például a Csepel Vas- és Fém­művek egyedi gyára vagy a Chemical barcsi gyára.) Ez ösztönzi a többi vállalatot is a belső tartalékok feltárására és ésszerű hasznosítására. — A MEZŐGÉP Vállalat kezdetben a mezőgazdaság műszaki bázisa volt. Mi in­dokolta, hogy »gyártó vál­lalattá* szervezték át? — A MEZŐGÉP ma is , a mezőgazdaság műszaki bázisa. Tevékenysége azonban átala­kult. Ez a vállalat végzi So­mogybán és Zalában a mező- gazdaságban használt külföldi gépek garanciális javítását és üzembehelyezését. Ezenkívül még Tolnában is a mi válla­latunk látja el az állattartó telepek gépeinek javítását és felújítását. A mezőgazdaság­nak nagy a gépek iránti igé­nye, ezt csak megfelelően szervezett gyártással lehet ki­elégíteni. — Sokszor nagy a kü­lönbség egyes mezőgazda- sági termékek felvásárlási és fogyasztói ára között. 1980-ban várható, ha Tabon megteremtik fogadásuk felté­teleit. Ezek: a napköziottho­nos ebédlő és konyha építése, a napközis csoport biztosítá­sa és a tanulók szállítása. A körzetesítés megoldja a felső tagozatosok szakrendszerű ok­tatását. Ezzel egyidőben tervezzük a negyedik osztályok körzetesí­tését is, szintén Tabra. Ezt az Új általános iskolai tanterv bevezetése indokolja. Az át­szervezés útón csak az 1—3. osztályos tanulók maradnak Somogymeggyesen. — Miért kell falun tőb- bet fizetni a villanyáram­ért, mint a városokban? — A fogyasztói sűrűség és a hálózatok kihasználtsága fa­lun kisebb, mint városon. Az egy családra jutó áramfo­gyasztás is kevesebb a falvak­ban; az energia házhoz szál­lítása — a vezeték építésének és fenntartásának költsége — viszont ugyanannyi. A díjakat egyébként nem az áramszol­gáltató, hanem az Országos Anyag- és Árhivatal állapí­totta meg. — Lakácsához 20 km-re. van Szigetvár, mégsem vi­hetik oda kórházba a bete­geket. Ugyanez a gond Iha- rosberény térségében is, ahonnan Nagykanizsa könnyebben megközelithetö, mint Nagyatad, — A nagyatádi kórház a megye egészségügyi ellátásá­ban olyan mennyiségi és mi­nőségi változást hozott, amely lehetővé tette, hogy Somogy lakossága minden szinten a megyében részesüljön egész­ségügyi ellátásban. Ezért vált lehetővé az egész megyére szó­ló betegbeutalási rend kidol­gozása és életbeléptetése. Eszerint a területi kórház felelős a hozzátartozó terület egészségügyi ellátásáért. E fel­adatának csak úgy tud eleget tenni, ha területéről saját in­tézményébe utalják a betege­ket, és nem más egészség- ügyi intézménybe. A kórház­ba utalt betegek figyelemmel kísérése, az utókezelés, a táp­pénzes kérdések rendezése csak akkor biztosítható egy­öntetűen. ha a körzeti orvosok és a területi kórház kapcsola­ta szoros. Ez a rendelkezés el­sősorban a betegek érdekelt szolgálja, mert a magasabb szintű kapcsolatrendszer jobb, tartalmasabb szakmai ellátást biztosít. Így nincs lehetőség arra, hogy a korábbi szokásoknak megfelelően más területek kórhazaiba utalják a betege­ket. Június és április időjárása üldözte egymást május első hetében. A fülledt hőség a Ba­laton körül is hirtelen megnö­velte a forgalmat (és vele együtt a közúti ellenőrzések számát) — jó néhányan meg is mártóztak a tó gyorsan me­legedő vizében. De azért má­jusi eleme is volt az időjárás­nak: a csendes, nevelő eső, melynek — mint a szólás tart­ja — minden csöppje aranyat ér. Ki is használtáig a csapadék kedvező hatását a kertészke- dők: siettek szabadföldi he­lyükre ültetni a különböző pa­lántákat. Ebben segítségükre volt a tegnapi, a szokásosnál jóval forgalmasab kaposvári piac, amely bő választékot kí­nált a zöldségfélének valóból. Ezenkívül a vágott virág — anyák napjára — és a fejes laláta volt a sláger, no meg a tojás alacsony ára örvendez­tette meg a vásárlókat. Az időjárás nemcsak a nagyüzemi és kiskerti növény- termesztésnek kedvezett, ha­nem az utcák, parkok szépíté­sére is ösztönzött megyeszer- te. Kaposváron a héten — csü- | törtökön — indult meg az idei mozgalom a város virágosítá- tára, amely az igyekezet, az előkészületek szerint minden eddiginél szervezettebbnek és tervszerűbbnek ígérkezik. Az illetékes hivatalos szervek, társadalmi mozgalmak erőfe­szítése természetesen önmagá­ban aligha elégséges: találkoz­ni kell a lakosság igényével, munkakészségével is. Nos az első napok eredményei nem tölthetik el bizalommal a szervezőket. Tegnapig ugyanis egyetlen kijelölt körzetből sem érkezett be igény kiültetendő virágpalánták iránt. Remélhe­tőleg azonban a következő napok, hetek megcáfolják a kezdeti aggodalmat és a jú­nius 5-ig tartó virágosítási hó­nap észrevehetően hozzájárul a város szépítéséhez. Három fontos gazdasági ta­nácskozást is rendeztek a hé­ten Kaposváron. Szerdán a megyei tsz-szövetség tartotta küldöttgyűlését. A 82 szövet- I kezetet képviselő másfélszáz küldött szenvedélyes hangú, önkritikus vitában kereste a i kiutat a jelenleg egyáltalán nem megnyugtató termelési helyzetből. Hiszen nem gondo­lom, hogy bárkit is megelége- j déssel tölthetne el az országos ! 17. helyezés, az egy hektárra j vetített nyereség alapján. A gazdálkodás és az eredmé­nyesség javításának egyik módjáról volt szó azon a meg­beszélésen, melyet kedden tar­tottak a Katej termelési rend­szerbe tömörült megyei szö­vetkezetek, gazdaságok részért. Elégedetten állapították meg a taggazdaságok: 2,1 millió li­terrel magasabb termelést ér­tek el az I. negyedévben, mint a múlt év hasonló időszaká­ban. Ez nem kis részben annak is köszönhető, hogy a terme­lők éltek a bankhitel lehetősé­geivel. A hitelrendszer továb­bi kiszélesítését és igénybevé­telének módjait tárgyalták meg most a Magyar Nemzeti Bank képviselőjének részvéte­lével. Természetesen nemcsak több pénzre van szükség a tejter­melés növeléséhez, hanem leg­alább ennyire gondot kell fordítani az anyagiak körülte­kintőbb, célszerűbb fölhaszná­lására. Erre ösztönzött a me­gyében meghirdetett tej terme­lési verseny is, amelyben ugyancsak a héten hirdettek eredményt. A benevezett 45 szövetkezet, hat állami gazda­ság és 332 kistermelő gondos munkájának, az általuk alkal­mazott korszerű technológiá­nak is köszönhető, hogy me­gyénkben 27 százalékkal nőtt a tejtermelés a múlt év azonos időszakához viszonyítva. Ter­mészetesen ezzel még mind’g nem lehetünk elégedettek. Túlságosan is mélyről indul­tunk ahhoz, hogy — a figye­lemre méltó ütem ellenére — hamar fölzárkózzunk az orszá­got átlaghoz. Paal László Üj üzemrésszel gyarapodott a Mechanikai Művek marcali gyáregysége. Az új üzemcaHb nokban — amely egy folyamatos beruházás első része — olajkályhák készülnek. Olajkályhák Marcaliból

Next

/
Thumbnails
Contents