Somogyi Néplap, 1977. május (33. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-05 / 104. szám
A SZOT küldöttsége Londonban Kedvezően alakulnak a kapcsolatok Gáspár Sándort, az MSZMP PB tagját, aki a SZOT küldöttsége élén kedden érkezett hatnapos hivatalos látogatásra Londonba, szerdán fogadta Ron Hayward, az angol munkáspárt főtitkára. Az eszmecsere során Gáspár Sánod és Ron Hayward elégedetten állapította meg, hogy kedvezően alakulnak <tZ MSZMP és az Angol Munkáspárt kapcsolatai. Mindkét párt hasznosnak tartja az időközönkénti találkozókat, amelyek során véleményt cserélhetnek a nemzetközi élet alakulásáról és tájékoztatják egymást országaik és pártjaik helyzetéről. Hangsúlyozták, hogy erre legközelebb Belgrádiján kínálkozik kedvező alkalom, amikor az európai biztonsági és egvüttműködési tanácskozáson részt vevő 35 állam képviselői á tekintik a helsinki záróokmány eddigi végrehajtását. Ara: 80 fillér Lázár György és kísérete hazaindult Befejeződtek a magyar—norvég tárgyalások Közlemény a hivatalos látogatásról XXXIII. évfolyam 104. szám 1977. május 5., csütörtök Izsák Erika, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: Sok lehetőség van még a magyar—norvég gazdasági, ipari és műszaki együttműködés szélesítésére — állapította meg keddi oslói tárgyalásán a két ország miniszter- elnöke, s röviddel utána dr. Bíró József külkereskedelmi és Hallvard Bakke kereskedelmi miniszter megbeszélésén megegyezés született egy sor ilyen lehetőség konkrét vizsgálatára. Mindenekelőtt elvileg megállapodtak az új magyar—norvég hosszú lejáratú kereskedelmi megállapodás létrehozásában (jelenleg az 1970-ben aláírt és eredetileg öt évre szóló megállapodás van érvényben). Az új megállapodás kétségtelenül megkönnyíti majd a kereskedelmi forgalmat és a gazdasági együttműködést egyéb területeken is. Lázár György hivatalos norvégjai látogatásának utolsó Megkezdte munkáját az MTA 137. közgyűlése Aranyérmet és díjakat adtak át napján, szerdán, Bergenbe látogatott. Lázár Györgyöt bergeni útjára elkísérte Eskild Jensen, a miniszterelnöki hivatal államtitkára és Rolf Jerving budapesti norvég nagykövet. A magyar kormányfőt a bergeni repülőtéren Eilert Eilertsen, a város polgármestere üdvözölte. Ezután Lázár ^ György és kísérete — dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter, Nagy János külügyminiszterhelyettes, Lakatos Ernő, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnökhelyettese és Kárpáti József oslói magyar nagykövet — a Sverre Műnek gépipari vállalathoz látogatott. Itt Magne Nes ügyvezető igazgató fogadta, s tájékoztatta a vendégeket. Elmondotta, hogy a bergeni központú vállalatnak telepei működnek Norvégia különböző részein, valamint Svédországban, Angliában és az NSZK-ban is. A vállalat részvényeinek 40 százaléka egyébként a norvég állam tulajdonában van. A gyár elsősorban darukat, belső szállító- és emelőberendezéseket gyárt és szállít a világ számos országába. Néhány évvel ezelőtt Magyarország is vett egy magasraktári berendezést, a Magyar Vagon és Gépgyár részére és tárgyaltak már »knowhow-« vásárlásáról is. Az ügyvezető igazgató elmondotta, hogy lengyel vállalatokkal már létrehoztak termelési együttműködést és remélik, hogy kialakíthatnak ehhez hasonlót magyar cégekkel is. (Folytatás a 2. oldalon) Épül a gépipari szakközépiskola Kaposváron. Az 500 személyes kollégium és a kiszolgálóhelyiségek még az idén. aï első ütemben elkészülnek. Az 1979-es tanévre fölépítik aï előadótermeket, a műhelyeket és tornatermet is. •o _C, Épül a gépipari szakközép iskola Egy szakmai kézikönyv tükrében Önvizsgálat felsőfokon Küldöttgyűlést tartott a tsz-szövetség Van tennivalóik bőven — ez a megállapítás többször is elhangzott a tegnapi küldött- közgyűlésen. mégsem tűnt egyetlen esetben sem ismétlésnek. Olyan zárszámadást végzett a megye nyolcvankét szövetkezetének mintegy másfélszáz küldötte, amelyet joggal lehet példaként említeni: feladatainkról, eredményeinkről, hibáinkról és gondjainkról ilyen szenvdélyesen, bátran, őszinte önkritikával lehet csak — és kell is — beszélni. Egy különösen vaskos előterjesztés adott alapot az eszmecseréhez, melyben a tsz- szövétség táblázatok sokaságával alátámasztva értékelte az elmúlt év gazdálkodásának tapasztalatait, s a tervek ismeretében ráirányította a figyelmet az idei legfőbb tennivalókra. Szakmai kézikönyvnek minősítette az egyik felszólaló az előterjesztést, méghozzá olyan kézikönyvnek, mely szinte mindenre kiterjedő tükröt tart a megye szövetkezeteinek helyzete, gazdálkodása elé. és amelyben mindenki felismerheti benne saját munkájának követésre- roéltó vonásait épp úgy, mint hibáit, mulasztását, felelősségét. »Egy hagyományosan szarvasmarhatartó megyében milyen magyarázatot adhatunk arra, hogy mindössze két szövetkezetben haladta meg a háromezer litert a tehenenként! tejtermelés?! Komo’van vettük-e mindnyájan a tartalékok feltárására, az ellenőrzés. a szervezés javítására vonatkozó követelményeket? Bízvást mondom: nem/« — »Igen . figyelmeztető és veszélyes tény, hogy a 255 milliós múlt évi nyereség negyven százaléka tíz szövetkezetben képződött, és a másik hetvenhat szövetkezet osztozik a l maradék hatvan százalékon !» — »Állítom és vallom, hogy az eredmények nem mindenütt állnak arányban az adottsá- I gokkal, ne fogjunk mindent a körülményekre! A szövetkezetek között kialakult túlzottan nagy különbségeket nem lehet magyarázni.-« — »A re- zetés tartalékai hatalmasak, egy napra sem odázhatjuk tovább vezetői munkánk újraértékelését, és javítását. A problémák megoldásához az első lépést nekünk, tsz-veze- tőknek kell megtenni.« Sorolhatnánk tovább a három órás vitában elhangzottakat; valamennyi megállapítást a szakember, vagy maga az elnök mondta. Ez a néhány idézet egyben utal am is, hogy nem a gazdálkodás eredményeire, a fejlődés té- nyeire helyeződött a fő hangsúly ezen a küldöttközgyűlésen. Sokkal inkább azt kutatták — segítségül híva a kollektív bölcsességet, hogy saját területükön, saját munkájukban és módszereikben milyen váXtoztatásokra van szükség annak érdekében, hogy például az egy hektárra vetített nyereség tekintetében ne a 17. helyen álljanak országosan Somogy szövetkezetei, hogy eredményt hozó ágazattá váljon mindenütt az állattenyésztés, hogv hatékonyab-1 ban, okszerűbben hasznosuljon minden rendelkezésre álló eszköz, javuljon a vezetés, azel- lenő"zés színvonala. (Ez utóbbi téma egyébként szorosan kapcsolódott a küldöttközgyűlés másik napirendjéhez, melynek során a társadalmi tulajdon védelmét, az ellenőrzés helyzetét és feladatait vitatták meg a küldöttek.) Ez a tegnapi tanácskozás jól bizonyította azt is, hogy szövetkezeti irányítóink mélységesen érzi« személyes felelőssegüket az ötödik ötéves terv mezőgazdasági céljainkat teljesítéséért, s ebben a munkában — mint mondották — kulcsfontosságúnak számít az ezévi tervek következetes végrehajtása. A »jobbítsuk meg magunkat« szándéka kifejezésre jutott, de csak akkor nyer értelmet, ha teltek követik ezt. V. M. Tegnap a Magyar Tudomá nyos Akadémia vári kongresz szusi termében megkezdődött az Akadémia 137. közgyűlése. Tudományos életünk e jelentős eseményén megjelentek. Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese, a tudománypolitikai bizottság elnöke, Óvári Miklós, az MSZMP KB titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Az elnökségben foglalt helyet Szentágothai János akadémikus, az MTA megbízott elnöke, Márta Ferenc akadémikus, az MTA főtitkára, Csáki Frigyes és Pach Zsigmond Pál, az Akadémia alelnökei, Kö- peczi Béla és Láng István, az Akadémia főtitkárhelyettesei. Nagy számban voltak jelen az Akadémia tagjai, az intézmények vezetői, kutatói és a tudományos élet ismert személyiségei, Szentágothai János megnyitó beszédében megemlékezett az Akadémia előző közgyűlése óta elhuuj t tagjairól, külön méltatva E rdey-Grúz Tibornak, az Akadémia volt elnökének érdeméit, A. részvevők néma felállással adóztak az elhunyt tagok emlékének. Az Akadémia megbízott elnöke ezután a közgyűlés megváltozott formájáról, tematikájáról elmondta : tavaly döntöttek arról, hogy tudományos életünk ez évi legrangosabb eseményén a munkajelleg erősödjön. A munkaközgyűlés várhatóan pezsdítően hat majd a tudományos munkára, a tudományok előtt álló feladatok megoldására. Ezt követően Szentágothai Erő és elgondolás nélküli látók Rákóczi — Zalaegerszeg 1:1 (1:0) A napok óta tartó meleg, szerdára tovább fokozódott. Szinte »állt« a levegő a pálya felett, amikor a lassan gyülekező nézősereg a tartalékok mérkőzését kísérte figyelemmel. A Rákóczi második garnitúrája szép gólokkal hozta tűzbe a szurkolókat. így a nagy mérkőzés kezdetére már jó hangulat kerekedett a lelátón. A szurkolók többsége bízott a jó folytatásban. A pécsi Hámori sípjelére az egerszegiek kezdték a játékot. Az első eseményt Czabula támadásvezetése jelentette, beadását Máté kapásból fölélőtI te. A 7, percben akár vezetést is szerezhetett volna a kaposvári együttes. Péter a bal oldalon »bentragadt«, s így Máté egyedül tömhetett a kapu felé. Bolemányi kétségbeesetten kifutott eléje, s a Rákóczi baiszelsője az egerszegi kapuvédőt találta el a labdával. A 10. percben Ágfalvi kezezése után megítélt szabadrúgást Mihalecz lőtte mellé. A 14. perc hozta meg a kaposvári vezető gólt. Molnár szabálytalanul _ akasztotta a bal szélen előretörő Czabulát. A megítélt szabadrúgás után Túráihoz került a labda. Éles lövését Bolemányi a jobb sarokból ütötte ki, éppen a befutó Zentai elé, aki 11 méterről a földön fekvő, tehetetlen kapus melleit lőtt a hálóba. 1:0. , Ezután 10 perces mezőnyjáték következett, melyet többnyire a vendégek irányítottak. A 24. percben Soóselől Zentai csak nehezen rúgta szögletre a labdát. Négy perccel később az előretörő Pétert Ágfalvi ugyancsak az utolsó pillanatban választotta el a labdától. 20 perc telt el így, (Folytatás a 6. oldalon) A Rákóczi vezető gólja a hálóban. János átadta az akadémiai aranyérmet és díjakat. A kitüntetések átadása után a közgyűlés Berend T. Iván akadémikus vitaindító előadásával folytatódott. Berend T. Iván előadása Berend T. Iván akadémikus »Mai gazdaságpolitikánk — történelmi összefüggésben« címmel tartott vitaindító előadásában egyebek közt hangsúlyozta, hogy mai gazdaság- politikánk sajátos korszakváltás ideiére esik. Egyidejűleg játszódik le a világgazdaság válságjelenségekkel, árarányátrendeződéssel és ebből eredően strukturális válsággal járó korszakváltása és a magyar gazdaság magasabb fejlettségi szintre, intenzív fejlődési szakaszba lépése. Ezek határozzák meg a gazdaság- politika feladatait, de a feltételekből eredő rövid és hosz- szú távú követelmények részben ellentétesek. A gazdasági egyensúly helyreállítása és az energiaigények feltétlen biztosítása rövid távon központi feladat, de részben keresztezi a hosszú távon elengedhetetlen szerkezeti átalakításokat. (Folytatás a 2. oldalon) Haszon — már eüben az évben Tavaly július 1-én kezdték meg a Nagyatádi Cérnagyárban a rekonstrukciót. Jelentős állami támogatással új kiszerelő csarnokot építenek, új gépeket vásárolnak, s a felszabaduló régi csarnokot is átalakítják. Horváth István műszaki vezető elmondta, hogy a tervezett ütem szerint folyik az építés, melynek kivezetője a Somogy megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat. A szellőző- és fűtőberendezéseket a Nagyatádi Komfort Építőipari Szövetkezet készíti. Eddig a Nagyatádi Cérnagyárban 1000 tonna készárut állítottak elő. A rekonstrukció eredményeképpen 1978-tól évente 1140 tonna áru hagyja el majd a gyárat. A tervek szerint az új csarnokot az idén, augusztus 15-én adják at A gyár vezetői bíznak abban, hogy már ebben az évben mintegy 30 tonnával több árut tudnak gyártani.
