Somogyi Néplap, 1977. május (33. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-27 / 123. szám

Yásárfia tanulságokból

Az idei tavaszi BNV egyik jellemzője, hogy még mindig sikeresebb, színvonalasabb, látványosabb az őszinél. A forintban mért nagyobb üzleti siker persze nem meglepő, hi szén a beruházási javak többsége lényegesen drágább portéka, mint bármiféle fogyasztási cikk. A meglepő az, hogy a kereskedelmi sikerek mellett. a beruházási javak bemutatójának mintha a közönségsikere is egyöntetűbb lenne.

Sok szakembernek az a véleménye, hogy mindez talán azért alakult így, mert a hazai termelőeszközgyártó vállalatok általában jobban követik a műszaki haladást, gyorsabban állnak át az újdonságokra, új irányzatokra, mint — legalábbis eddig — a fogyasztási cikkeket szolgáló gyárak többsége. Ez is említésre méltó tanulság egyébként. Ebben valószínűleg közrejátszik az is, bogy gyors gazdaságfejlesztés eredményeként a beruházási eszközök forgalma hazánkban hamarabb vált élénkké, mint az életszínvonal alakulásával jobban, közvetlenebbül összefüggő fogyasztási cikkek piaca.

A hazai gépgyárak, műszer- gyárak, járműipar, a híradás- technikai vállalatok és az építőipari kiállításon látott gyártmányai általában közel állnak a nemzetközi élvonalhoz, sőt több gyártmány, egyes ágazatokban, az élvonalhoz sorolható. Az idén például a legjobbak színvonalát érte el a Csepel Művek Egyedi Gépgyárának spirál-csőhegesztő gépsora (ez éppen ezekben az években — a számtalan vezetéképítkezés miatt — keresett termék szerte a világban), vagy a Ganz háromrészes villamos motorvonata, továbbá a Medicor elektronikus orvosi berendezései.

Egy sor új hazai termék pedig megfelel a jó nemzetközi átlagnak, elérve a fejlett technikájú országok átlag színvonalát. Ilyen például a Gamma számítógépes adatfeldolgozó és megjelenítő berendezése vagy az Elektroakusztikai Gyár integrált áramkörös stúdióberendezése.

A magyar gazdaság számára tehát a legörvendete- sebb tanulsága a vásárnak, hoj?y a kiállító hazai gyárak termékei valóban a 70-es évek közepének megfelelő műszaki színvonalat és kivitelt képviselték — valamennyi szakcsoportban.

S ami a legörvendetesebb, hogy ezúttal valamennyi, termék nemcsak műszakilag »állta a sarat« a nemzetközi kínálattal szemben, hanem — gazdaságilag is. Eladható — és főként a magyar gazdaság technikai, technológiai szintjéhez alkalmazkodva — gazdaságosan gyártható konstrukciókkal jelentek meg a magyar gyárak. Többnyire nem mutatványpéldányként előállított műszaki remekművekkel rukkoltak ki, amelyeket azután lehetetlen a sorozatgyártás racionális keretei közé bepréselni, hanem csupa olyan gyártmányt hoztak, amelyet már valóban »kínálhattak« is. Valós, elfogadható szállítási határidőket tudtak megjelölni az érdeklődők számára, mert többnyire már gyártásba vett konstrukciókat, vagy a íelszer- számozás stádiumában levő gyártmányokat állítottak ki.

Ez a valódi elismerést érdemlő produktum, mert ezzel már nemcsak díjak, oklevelek érhetők el — hanem jelentős deviza bevétel es gyarapodó jövedelem is. Mindez arra is utal — és ez is tanulság —, hogy a hazai vállalatok többsége az exportképesség növeléséért reális célokat tűzött maga elé. Ügy tűnik, hogy a legtöbb, a BNV-n megjelent magyar vállalat józanul mérlegelve a hazai lehetőségeket nem kívánt minden áron az élre törni, a legelsők közé kerülni valamely gyártmánycsoport világranglistáján, hiszen ez csak néhány ágazatban, néhány hazai gyárnak sikerülhet. A többség számára az élenjárók szolid és szívós követésének politikája a reális és minden valószínűség szerint a leghasznosabb törekvés. A kiállított termékek java része — ez pontosan érzékelhető volt — már e megfontolás jegyében született meg az utóbbi években.

Túlértékelni ezt a vásári tapasztalatot természetesen nem szabad. Az iparban jelenleg előállított termékeknek ugyanis a BNV-n csupán a töredéke jelent meg. Ami tehát itt látható volt — az még csak korlátozott körben általánosítható. Az azonban bizonyos, hogy a magyar vállalatok egy része, s a vásári bemutatókból láthatóan évről évre növekvő része, már képes arra. hogy versenyre keljen az átlagos, vagy inkább az átlagosnál valamivel magasabb szinten álló nemzetközi versenytársakkal is.

G. P.

Napi gondok, ígéretes tények

A megyei tanács fejlesztési albizottsága átfogóac. minden részletre kiterjedően vitatta meg a napokban Buzsá- kon megyénk zöldségtermesztésének helyzetét, a fejlesztés további feladatait.

Sokféle forma — azonos cél

Tanuljunk egymástól!

A zöldségtermelést, forgalmazást csak jól lehet és szabad csinálni. Miért, más kultúrára nem ugyanez a követelmény vonatkozik? — vetődhet fel joggal a kérdés. A válasz kétségtelenül igenlő —, mégis a kertészeti kultúrákra megkülönböztetten vonatkozik a tétel. Mert ha teszem azt. egy gabonaszállítmány valamilyen oknál fogva egy hónappal később kerül az átvevőhöz, az zavart okozhat, de különösebb bajt nem; — ha azonban a ma leszedett uborka huszonnégy órán belül nem kerül a fogyasztó asztalára, azt már bizony »meg lehet nézni«. A zöldség igényes, érzékeny, nagy pontosságot és szervezettséget követel, termelése költséges, teis hiba is nagy károkat okozhat.

Igen, csak jól szabad foglalkozni vele, — s hadd tegyem nyomban hozzá: még nem, tartunk itt! Ám a szándékaink, a törekvéseinek, a terveink, az intézkedéseink mind azt bizonyítják: legőszintébb akaratunk megjelelne ennek a követelménynek.

Nem a borúlátás, a vitathatatlan fejlődést bizonyító tények figyelmen kívül hagyása indít arra, hogy a fejlesztési albizottság ülésén elhangzott számtalan észrevétel, megállapítás közül azokat ragadjam

Traktor a faiskolában

Az a piros fedelű, negyven

oldalas kiadvány, amely a közelmúltban eljutott. . valamennyi mezőgazdasági üzemünkbe, joggal számíthat különös érdeklődésre. — »Erre

— mondta a napokban az egyik szövetkezeti vezetőnk

— igazán ráiüllik a jelző: közérdekű kezdeményezés.«

A nagyüzemi tapasztalatcsere-füzet a Tanuljunk egymástól! címet viseli, és a MÉM, valamint a TOT kiadásában, az AGROINFORM gondozásában most indult útjára Sok újdonság megjele- 1 epésekor mondjuk, hogy hiányt pótoL Ez a kezdeményezés még ennél is több, mert közvetlenebbé, hatásosabbá tesz egy tulajdonképpen meglevő tájékoztató, ta- pasztal'atcsere-rendszert

Hihetetlenül sok termelési, szervezési, vezetési tapasztalat halmozódott fel, csak az utóbbi másfél évtizedben is szövetkezeteinkben, állami gazdaságainkban. A nyitott szemű vezető észreveszi, megjegyzi és hasznosítja ezeket — eddig azonban mégsem jutottak el mindenkihez ezek az élet igazolta értékek. A mások gyakorlatából1 átvett sokszor egyetlen kicsi mozzanat százezer forintokat menthet meg, közhangulatot javíthat, demokratizmust erősíthet —, s lehetne sorolni tovább azt a sokféle hatást, mely az egymástól való tanulással elérhető. A sorozat elindítóit az a cél vezette, hogy össze- gyűjtsék és közreadják a nagyüzemek sokéves, bevált közérdekű tapasztalatait,

mindazokat a módszereiket, amelyeknek a legjobbak sikereiket köszönhetik. Ezekben a kiadványokban nem »hivatalos szerzők«, hanem szövetkezeti, állami gazdaságok vezetői kapnak szót, azok, akik leginkább érzékelik a mindennapok gyakorlatának nehézségeit, buktatóit.

Egy-egy kiadványban azonos témáról nyilatkozik nyolctíz vezető. A legelső füzet az anyagi érdekeltség elvének érvényesítésével foglalkozik. Ezúttal kilenc, az ország különböző gazdaságaiban bevált jövedelemelosztási és premizálási fotrmával ismertetnék meg az üzemi vezetők. Ebben kapott, helyet például a barcsi Vörös Csillagban kialakított gyakorlat, melyről Losonci i Mihály elnök adott száI mot. Külön tanulmányt lehetne írni arról a sajátos és sokrétű tapasztalatról, melyet ez az egyetlen füzetecsfce magába foglalt

A kiadók ebben az évben

még öt tapasztalatcsere-füzet megjelentetését tervezik.

Ahogy az előszóban írják, sorra kívánják venni a tse- ek, az állami gazdaságok, a Szakszövetkezetek legidőszerűbb. lényeges kérdéseit. Ennek értelmében lát majd napvilágot a kis kollektívák fokozódó szerepéről, a háztáji termelés korszerűsítéséről, a szocialista brigádok működésének tapasztalatairól szóló

füzet Ebben a sorozatban teszik közkinccsé a Minisztertanács Vörös Zászlajával kitüntetett mezőgazdasági nagyüzemek tapasztalatait egy füzet pedig kizárólag a vezetői munka megszervezésének módszereivel foglalkozik.

Sokféle formát, gyakorlatot alakítottak ki nagyüzemeink, az azonos cél érdekében. Ezzel a piros fedelű füzetecskével egy országos méretű tapasztalatcsere-forma bontakozik ki. Bizonyos, hogy értéket jelent, mindenféleképpen haszon származik majd belőle.

V. M.

A Kecskemét—Szikrai Állami Gazdaság űj hidas traktort vásárolt. A francia gyártmányú traktort a faiskola csemetéinek talajmunkáinál használják. A gazdaság teljesen gépesítette a 12Ó hektáros faiskola művelését. Tavaly 900 ezer oltványt készítettek.

(MTI-fotó — Fehérvár? Ferenc felv. — KS)

Kommunisták a népfrontban

A várossá válással megnövekedtek Marcaliban a Hazafias Népfront feladatai is. Kovács László titkárral — éppen egy tanácskozásról érkezett — ezekről a tennivalókról beszélgettem.

— Azokat az aktívákat hívtuk meg tanácskozásra, akik korábban a népfront járási bizottságában eredményesen dolgoztak. Valamennyien eljöttek, s örömmel vállalták, hogy a jövőben is segítik munkánkat, részi vesznek a feladatok megoldásában. A város pártalapszervezeteiben tevékenykedő kommunisták közül sokan vannak, akikre mindenkor Számíthatunk. Felelősséggel vállalják és végzik a népfronttól kapott megbízatásokat, s ezzel tovább kovácsolják. erősítik a szövetségi politikát.

Pártmegbízatáta : néptrontaktíva

Az a legfontosabb, hogy javítsák, folyamatossá tegyék és tartalommal töltsék meg a népfront munkáját. Ehhez kértek segítséget a pártalapszer- vezetektől, s a kommunistáktól. Egyre többen vannak olyanok, akik ezt kapják pártmegbízatásként.

Közűik Lutor Gyuláné. aj Május 1. Ruhagyár marcali j gyáregységének művezetője, ! aki a fiatal kommunisták so-1

raíha tartozik. A pártba való felvétele után nyomban ezt a megbízatást kapta. Mint a Hazafias Népfront városi elnökségének tagja, a gyárban dolgozó többi népfrontaktíva fogja össze, tartja a kapcsolatot az ottani nőbizottsággal, s mozgósítja az asszonyokat, lányokat a különböző feladatok elvégzésére.

Leellősi Sándor, a sajtüzem technikusa ugyancsak fiatal kommunista. Ö. mint a városi KlSZ-bizottság tagja, a fiatalokat képviseli a népfrontban. Igen aktív, sokat fáradozik a város és a környéken lakó fiatalok bevonása érdekében. Égy nagyon jól sikerült beszélgetést szervezett a katonai szolgálat előtt álló fiatalokkal, amelyre meghívták Fehér Zsuzsa országgyűlési képviselőt is. ö részt vett az új honvédelmi törvény előkészítésében, s erről tájékoztatta a katonai szolgálat előtt állókat. Azután Vajda János őrnagy, a helyőrség politika: tisztje, dr. Szőcs Sándor ügyész is nagyon sokat segítenek főként a fiatalok közéleti nevelésében.

Igen nagy sikere volt a járási ügyész előadásának, amelyet az állampolgári jogokról és kötelességekről tartott. Erre minden 18 éves fiatalt meghívtak. Itt kell megemlíteni dr. Griibl Lászlónét, aki a népfront pedagógiai bizottságának az elnöke, s aki igen sokat tesz az iskola és a családok kapcsolatának javításáért, valamint a gyerekek pályaválasztásának segítéséért.

Gazdag program alapján

nek középpontjában a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának megünneplése áll.

Szervezettebben, tartalmasabban

Berta Ottóné háromgyermekes anya — szakképzettsége agrármérnök — a földhivatal vezetője, elnöke a népfront 65 tagú nőbizottságának. Gazdag programot készítettek, s ennek alapján végzik tartalmas munkájukat. Külön klubot alakítottak a gyermek- gondozási segélyen lévő és dolgozó nők részére, rendezvényeit egy-egy alkalommal 50— 60 érdeklődő látogatja.

Volt klubfoglalkozás, vita a szolgáltatásról, a kereskedelemről, s a hasznos javaslatokat, meg a bírálatokat eljuttatták az érdekelt szövetkezetek, vállalatok vezetőihez. Azután a gyermeknevelésről, a gyermekegészségügyről, s a gyermek és oktatási intézmények helyzetéről tartottak foglalkozásit. Meghívták a város vezetőit, akikkel a várossá válás jelentőségéről, s az ezzel kapcsolatos feladatokról beszélgettek.

A sokoldalú tevékenységükre jellemző: nemcsak a várossal. s annak környékével ismertetik meg a klubok tagjait. hanem kirándulást szerveztek Budapestre, ellátogat- nalj a barcsi Vörös Csillag Tsz nőklubjába. Irodalmi műsorok, politikai előadások gazdagítják a programot, melyA nyugdíjasok klubjában az idős kommunistáknak is köszönhető — Üst Gézának, Fü- löp Józsefnek —, hogy a klub foglalkozásain rendszeresen 30—40 ember jelenik meg. A téli oktatást, az előadások többségét szintép kommunisták tartják. Gyótapusztán például az első előadáson csak huszonhármán jelentek meg. az utolsó foglalkozásra viszont már ötvenen mentek el.

Hamarosan megkezdi működését a népfront jogi munka- bizottsága. Űj programmal folytatja tevékenységét a társadalmi munkabizottság. Kovács Lajos, a tanács főmérnöke — a városi népfront bizottság tagja — vállalta el az elnöki tisztséget.

Nagy feladat vár erre a bizottságra. Szervezettebbé kívánják tenni ' a társadalmi munkát, összehangolni a szocialista brigádok várost gazdagító tevékenységét, megszervezni és irányítani a r»Tst megalakítandó környezetvédelmi őrséget.

Kovács László bizakodó:

— Nagyok a feladatok, sok a tennivaló. De csak a legutóbbi hónapok munkáját, a rengeteg segítő szándékot tekintve is úgy érzem, képesek leszünk elképzeléseinket megvalósítani.

S zalai László

! ki elsősorban, melyek ma afca- 1 dályként tornyosulnak a jószándékú igyekezet előtt.

Megyénk zöldségtermesztésének fejlesztésében kiemelkedő szerepe van a kaposmérői Ea- • tánca, és a siófoki Sió Tsz zöldség-termesz lés i programja- ; naik. (Természetesen amellett nélkülözhetetlen a nagyüzemek 20—50 hektáros kertészeteinek, és a kistermelőknek ez irányú tevékenysége.) Kap - I vár most kialakuló zöldsí,., s I kertjéről ez év februárjáoan I írtunk lapunkban. Bizakodón.

J Nemcsak azért, mert az egy I hektáros üvegház, a hat hektáros fóliafelület és a 103 hek- j táros szántóföldi zóldségeskert j jogos reménnyel töltheti el a lakosságot, hanem azért is, mert a szövetkezet körültekintő igyekezettel, akarással, és felelősséggel látott hozzá a nagy feladat végrehajtásához. »A szegedi AGROBF.R a beruházási alapokmányt március 15-ig. a kiviteli tervet június 15-ig szállítja« — írtuk akkor.

És mi a helyzet most? A tervező az alapokmány elkészítését március 15-ről május 5-re módosította, — viszont a mai napig sincs kész! A szövetkezet alapokmány hiányában a társkivitelezőkkel (KÜ- GÁZ, Vízgazdálkodási társulat stb.) nem tud szerződést kötni, nem rendelheti meg az üvegház vázát a MEZOGÉP- től, s ha az első félévben ezt nem teszi meg, elesik a lehetőségtől. Végső soron, ha az 1978 novemberére tervezett beruházás erre az évre eső hányadát nem valósítja meg, nem kaphatja meg a dotációt. Aggasztó és nyugtalanító tények — halasztást nem tűrő intézkedést kívánnak! Nem egy okulásául szolgáló példa áll előttünk, hogy a késedelem milyen sajnálatos, behozhatatlan hátrányokkal jár. Hogy ez a modellkertészetté nyilvánított program a köz érdekét szolgáló valóság legyen, az nem csupán a mérői szövetkezet felelőssége!

Közhelynek számít, hogy a zöldsége 1- látásban a termelés csak az egyik oldal, ezzel egyenrangúan jelentős a forgalmazás. A megyei Zöldért meghatározó szerepe ebben közismert. A »jobbítsak meg magunkat, nagyobb közmegelégedésre végezzük munkánkat« szándék számos, tettekkel bizonyítható példáját lehetne felsorakoztatni. A legfőbb a tervszerűség, az ellátás szervezettségének fokozása. Az ehhez szükséges feltételrendszer kialakításénak egy lényeges láncszeme, hogy még az idén módosítani kívánnak a szerződéskötés időpontján. Valamennyi jövő évre vonatkozó termelési megállapodást ez év október 31-ig meg kívánnak kötni. Csak így lehet előrelátóan, megfelelően szervezni a termelést — természetesen az ellátást is! — így lehet kellően orientálni a termelőket arra. hogy az igényeknek raesfelelő zöldségfa i- tákkal foglalkozzanak, így lehet zavartalanabbá tenni ave- tőmagellátást ; és lehetne sorolni tovább az ezzel járó előnyöket.

Hasonlóan új a rövidesen életbe lépő körzetfelelősi rendszer. Ennek értelmében négv-öt termelő üzemnek eav felelőse lesz, aki a kapcsolatot tartja, a napi munkát — átadást, átvételt — szervezi, ha kell, azonnal intézkedik. Meid a hosszabb időre szóló jó szervezés a mindennapok gyakorlatában vizsgázik, abban például, ha a leszedett káposzta nem fonnyad órákig a napon, ha a szó szoros értelmében a kertből a legrövidebb úton kerül a fogyasztóhoz.

A fej’esztési albizottság ülésén elhangzottakból csak esv két gondolatot ragadtam ki. Figyelmeztetők is, biztatók is. Mert a zöldséggel csak iól szabad foglalkozni. Mindenkinek! Az üvegházat tervezőtől, a kertészetben dolgozón keresztül a terméket szállító géo- kocsivezetőig. És minden szinten van javítanivaló, hogy a jószándék közmegelégedést szolgáló valóság legyen!

Vörös Márta