Somogyi Néplap, 1977. május (33. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-25 / 121. szám
«H .1« If* oomogyi ösztöndíj tanítóképző főiskolásoknak Társadalmi tanulmányi ösztöndijat alapított a Somogy megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága a Kaposvári Tanítóképző Főiskola hallgatói számára. Aligha szorul különösebb magyarázatra ez az intézkedés, amellyel a tervszerűbb tani tó u tá n.pótl ást kívánják elősegíteni. Közismert, hogy megyénkben , is számos vidéki általános iskolában képesítés nélküli személyekkel kell betol te tini a tanítói állásokat, mert kevés végzett pedagógus pályáz ezekre a helyekre. Somogybán jelenleg mintegy százhú- szan tanítanak, akiknek nincs meg a képesítésük. A tanítóképzés egyre inkább törekszik arra, hogy biztosítsák a szakképzett utánpótlást, de szélesebb összefogásra van szükség, hogy kedvet is kapjanak a pályakezdőik a vidéki letelepedésre. Már nemcsak a százhúsz állás szakképzett tanítóval történő betöltéséről van szó, hiszen megyénkben is emelkedik az alsó tagozatosok száma, s ezzel együtt a napközis csopor- , I toké is. A követelmények peI dig emelkednek, emelni kell az oktató—nevelő munka színvonalát is. Az iskolahálózat korszerűsítése mellett megújul a tanterv, képesítés nélkül lehetetlenné válik a munka az iskolákban. Az oktatáspolitikai határozat kiemelten foglalkozik a korszerű tanítóképzéssel, a tanítók elé támasztott magas követelményekkel. A Somogy megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának a döntése — miszerint társadalmi tanulmányi ösztöndíjat adnak a Kaposvári Tanítóképző Főiskola hallgatóinak — hozzájárulás ahhoz, hogy az általános iskola mind jobban megfelelhessen a magasabb igényeknek. Eddig ötvenhat ösztöndíjasa volt a megyének; az ösztöndíjból huszonegy tanító részesült. Az 1977/ 78-as tanévtől tizenöttel többen kaphatnak támogatást — annak fejében, hogy Somogy megyében helyezkednek el. A négy—hétszáz forintos társadalmi tanulmányi ösztöndíjat elsősorban azok vehetik igénybe, akik előbb befejezik főiskolai tanulmányaikat, tehát az 1978/79-es tanévben már számíthatnak munkájukra a falusi általános iskolákban. Ezenkívül első- és másodéves hallgatókkal is kötnek társadalmi tanulmány- ösztöndíj-szerződést, így várhatóan évről évre javulni fog majd a szakiképzett pedagógusok aránya Somogybán. Ez az ösztönző alapítvány nemcsak arra jó, hogy a hiány pótlása tervszerűbb legyen, hahem a kötődést is erősíti a megyéhez. Természe-' tesen a hivatástudat és a szerződés nem elég Szorosabbra kell fűzni a kapcsolatot a főiskolások és a mai falvak élete között is, hogy a diákok már tanulmányaik idején otthonosan járjanak Somogybán. Ezt a főiskola is jobban szorgalmazhatja, és a megyei művelődésügyi osztály segítségére is szükség lesz. Ha ez így teljesül, jó munkakedwel kezdenek majd dolgozni a pályakezdő somogyi tanítók vidéken is. H. R. Hamlet a katedrán Jene\ tanár ár Mélykék, francia bársonyöltönyében, lazán kötött nyakkendővel munkásszállásokon, kultúrotthonokiban vagy éppen sörözőszomszédos helyiségekben közönség elé áll. Alkatilag Hamlet, érdekes hanganyagát hallgatva viszont különleges figurák eljátszására alkalmas. Eszünkbe is idéző- dik nagyhirtelen egy gyerekvékony, kopasz főpap Sütő András Kaivin-d rámájából és egy »gólya« a Diákszerelemből. Három évad óta játszik Kaposváron. Elégedetlen? Hogy a munkásszállások vendége, nem ebéi ilből fakadó igény. Adni akar, tenni a munkásművelfségért Mesélik: jégveremhideg volt, a termet be sem fűtötték. Ösz- szegyűltek az emberek mégis. Volt köztük képzett szakmunkás, de fél analfabéta segédmunkás is. Átment velük a kocsmába, vettek három üveg bort, majd vissza a kultúrterembe. Leült az emberékkel, és Rilke, Camus, Hölderlin műveit idézte nekik. Idézte és magyarázta. Előadott a szó szoros értelmében. Egy vers, egy korty bor. Az emberek meghallgatták, elbeszélgettek vele a hallottakról, kérdezték; Gazdag gyermeknapi programok A gyermeknapi előkészületek gazdag programot ígérnék a kaposvári és a somogyi úttörőknek. Ezernyolcszáz — köztük száznyolcvan kaposvári — tanuló péntektől vasárnapig Zánikán pihen, ahol Veszprém megyei társaikkal találkoznak. Sport- és kulturális bemutatókat, versenyeket rendeznek, s több kiránduláson vesiznek részt. A kaposvári Vörös Hadsereg úti általános iskola alsó tagozatos tanulóit június 2-án, csütörtökön balatoni kirándulásra viszik a balatonfenyvesi táborba. A jövő héten számos kulturális rendezvényt tartanai?; az általános iskolákban. Színes programjaival figyelemre méltó eseménysorozat színhelye lesz a kaposvári Zrínyi Ilona iskola, ahol vasárnap tartják az úttörőavató ünnepséget, s hétfőtől a névadónk hete című hagyományos rendezvényre más iskolák tanulóit is várják. Június 1-én kamarakórusok találkozójára kerül sor, majd népdal-éneklési versenyt rendeznek. Szombaton, június 4-én városi honismereti vetélkedőn mérik össze tudásukat a város tanulói. A Zrínyi Ilona Általános » Iskola minden tanulója 30-án társadalmi munkát végez. végül azt mondták: visszavárják »Jeney tanár urat«. Jeney István színművészt Ady Endrét idézte meg legutóbb új műsorával az 503. számú Szakmunkásképző Intézetben. Piros sárkány címmel szerkesztett összeállítást a korba helyezve a költői életművet. Hogyan? Diaképeken idézte föl a századfordulót: láttuk a korabeli Nyugati pályaudvart a Kálvin teret, a Pesti Napló szerkesztőségét, az épülő kéregvasutat a női divatot a strandöltözékeket az apróhirdetéseket az újságokból, a mulató nagyurakat és a kilakoltatott szegényembere4$oboz, — Megreformáljuk az egészet! Ilyen röviden hangzott el az elnök szájából a kilenc óra negyvenhat perc és húsz másodperces vita összegezése. Már ezt a nagy horderejű felszólalást is az új elvek jegyében terjesztette elő. És be is fejeződött a Le a papírokkal! egyszerűsítési konferencia. A SZEGY — Szeressük Egymást Gyerekek — nevezésű tömegszervezet sejtjeinek küldöttei ezzel felálltak, és elhagyták a termet. Egyhangú, helyeslő zúgás közepette. Az elnök megtörölte a homlokát. — Hogyan fogjuk ezt megcsinálni? — hasított belé a gondolat. Éjszaka forgolódott az ágyában. s másnap úgy döntött: az egészet átadja az alosztályvezetőnek. Ő majd egyszerűsíti, hiszen úgyis mindig azzal kérkedik: egyszerű emberként él magas beosztása ellenére. Az alosztályvezető pedig átnézte az ügyvitel jelenlegi menetét. Ügy találta: válóban bonyolult a dolog. Elsősorban azért nem látta át a szövevéket. Aztán a háborút, amely szóról akkor még nem tudták, hogy előtagja is lesz: »világ« ..., s azt sem, hogy majdan elsőnek neveztetik. S közben versek, cikkrészleték. Ahogy Jeney István mondta: igazgyöngyök, köztük nincs egyetlen hamis sem. »Szegény, lázas, nagyszemű barbár« Adyt idézte meg, nem színészi teljesítménnyel, hanem szinte hangosan gondolkodva — költőről, művekről. »Kifutott« az időből, jócskán maradt még közlendője. Nádasdy Kálmán, a főiskolai tanára látszólag szertelen előadássorozatot tartott nekik valaha zenéről, irodalomról, művészietekről. S valahogy az egész középpontjába Ady került, így fogadta be ezt a költői világot »Jeney tanár úr«, és így igyekszik továbbadni munkásoknak, munkásfiataloknak. Megfogalmazta: képes szótárt ad műsorával a kezükbe. Ady szimbolizmusáról bebizonyítja: könnyen befogadható, mert a szimbólum- rendszer maga egyszerű, csak az oka bonyolult! Hajlandó erről mindenkivel órákat beszélgetni. Párizsban, Moszkvában, vagy egy kaposvári munkásszálláson — mindegy. A partnereket is ő teremti ezekhez a beszélgetésekhez. Karcsú, francia bársony öltönyös fiatal férfi áll a pódiumon. Tanít... L. >L. nagydoboz, nyes jelentés — nyilvántartás rendszert, mert addig bele se nézett. Ha tőle kértek valamit, akkor mindig elővette az újság legfrissebb számát és a levelezési rovatból kimásolt néhány bekezdést, mint a hozzá tartozó terület sejtjeinek alapvető gondjait. Gondolkodott. Hátáig érő homlokát ráncolta. — Fiatalos lendülettel kell megoldani a dolgot. Ha én most az egészet megreformálom, akkor előbb tudni kéne, mi is ez. Inkább csinálok egy másikat. Nem vagyok valami okos, tehát biztos, hogy egyszerű lesz. Megerőltető a gondolkodás, tehát elhatározta, hogy pihenésként megnézi kedvenc műsorát, a tv-reklámot. A Car- tonplast-hirdetés után egészen megizzadt a boldogságtól. Homloka gyöngyöző dicsfényben úszott. Attól kezdve éjt nappallá téve dolgozott, és egy hét múlva bement az elnökhöz. — Megvan — közölte nemes egyszerűséggel. — Mi van, már meg megint? Richter «ágában, városában, hangversenytermében és hanglemez- gyárában otthon van, a magyar zenekedvelőknek pedig különösen kedvence. Sokan azt tartják, hogy a kitűnő szovjet zongoraművészről már mindent tudnak szerte a világob. A most megjelent díszes kivitelű, sok képpel illusztrált könyv anyaga bizonyítja, hogy ez koránt sincs így. A hatvankét éves művész életéről, A címlapon a csokornyakkendős portré látható, nekem azonban sokkal jobban tetszenek az ingujjban, próba közben elkapott pillanatok. Szvja- toszlav Richter igazi arca ez: korunk egyik legnagyobb zongoraművésze alkotás közben. E fényképeken már semmi sem szabályos, izzadt az arc, a haja a szemébe lóg, a másikon görcsbe feszült ujjakkal magyarázza elképzelését a karmesternek. Aztán látjuk, amikor bosszúsan — biztosan nem sikerült valami — a fe- jebúbját vakarja a zongoránál. Régen örültem zenei könyvnek annyira, mint ennek, amelyet az uzsgorodi Kárpát Kiadó és a Zeneműkiadó közösen jelentetett meg. Talán a kezdete egy olyan sorozatnak, amelyben nagy művészeket, karmestereket mutatnak be a közönségnek. A választás mindenképpen kitűnő, hiszen Richter a világ minden orindulásárói, művészi hitvallásáról sok újat tár elénk mind a nyolc írás, amely Richterre emlékezik, s az a három is, amelyet a szovjet zongoraművész írt. Richter nem volt »csodagyerek«, noha már hétéves korában jelentkezett zenei képessége. Huszonöt éves korában szerepelt a neve először a plakátokon, harminckét éves korában végezte el a konzervatóriumot, s harmincöt éves is elmúlt, amikor bekerült a nemzetközi koncertéletbe. Az alapos fölkészülés, a művészi elképzelések érlelése azonban meghozta a gyümölcsét, a háború utáni évek egyik nagy fölfedezése volt — világszerte — így hazánkban is — Szvja- toszláv Richter játéka. Mindenfajta muzsika nyitott könyv a számára, s szinte lehetetlen felsorolni, kiknek a műveit tolmácsolja rendszeresen. Különösen öröm somunkra, hogy fiatal kora óta szerepel műsoraiban Liszt Ferenc, és Bartók is közel áll hozzá. Nag.v erénye, hogy a kevésbé ismert vagy játszott műveket is bemutatja, például Rimszkij-Korszalcov, Glazunov, Dvorzsák zongoraversenyét. A kortárs szovjet zen* népszerűsítéséért — elsősorban Prokofjev, Sosztakovics, Mjaszkovszkij műveinek kiváló tolmácsolásával — szintén nagyon sokat tett Egy jó évtizeddel ezelőtt ott voltam egyik leningrádi hangversenyén. A nagy siker meglepett, de a kísérőm elmondta, hogy ez mind semmi: hallanám egyszer, milyen ováció tör ki a kisebb városokban adott hangversenyein. Richter az ukrajnai Zsitomtr városából való, Odesszában nevelkedett föl, s egyik szép elve, hogy küldetésnek tartja a zene magas színvonalú tolmácsolását a fővárostól távolabbi helyeken is. Erre győri, pécsi, szegedi, debreceni hangversenyei is jó példa. Szvjatoszlav Richter portréja halványabb lenne egy árnyalattal, ha nem volna benne a könyvben a zenéről szóló három írása. Különösen sokat ad a Prokof jevre emlékező lírai riport és azok a mondatok, amelyek a szovjet zenéről szólnak. Sok igazság van abban is, hogy sokkal több Prokofjev- és Sosztakovics-művet kellene műsoron taitani. Henrik Neuhas, a neves zongoraművész többször irt egykori tanítványáról, Rich- terrőL E könyv három írását is tartalmazza. Megragadó ez a gondolata: »Életem végéig csodálni fogom Szvjatoszlav R ichtert, és tanulni fogok tőle.-" Lajos Géza Üdüló, kiránduló somogyiak Kedvezmények,zökkenőkkel A megyei tanács, a minisztériumok és az Állami Ifjúsági Bizottság kedvezményei nyomán a középiskolai üdülőtáborokban — Nagymaroson, Szolnokon, Velencén és Badacsonyban — az utóbbi öt évben 4870 fiatal pihenhetett. S az igények meghaladják a lehetőségeket, bár még nem ismeri minden diák ezt a valóban olcsó nyaralási lehetőséget. A körlevelek, felhívások sokszor elvesznek a tanári asztalok fiókjaiban. A Somogy megyei Tanács üdülőiben egyre több fiatal pihenhet: tavaly 2500 volt a számuk, az idén már 3477. Az jődoboz... — mordult rá az elnök, mert nem szerette, ha zavarják, amint zsebtivoli-játékot játszik a balkezével a jobb keze ellen. — A nyilvántartás-jelentés egyszerűsítési reformja — lelkendezett az alosztályvezető. — No csak! — derült fel a fő, és azon morfondírozott, hogy miért és mit kellett egyszerűsíteni. ö már elfelejtette a tanácskozást. És mivel sehogy sem jutott eszébe a lényeg, hogy el ne árulja tudatlanságát inkább bólintott: . — Jól van, ez vártam. Egyébként titokban megnéztem a terveidet. Jó az úgy. Hajtsátok végre. — Üjra a zsebtivolira hajolt, és boldog volt, hogy sikerült a huszárvágás; nem árulta el magát. Az alosztályvezető ezután beindította a gépezetet. A reform kiválóan sikerült. A sejtek attól kezdve dobozolták a jelentést. A nagysejtek nagydobozolták, a vezetősejtek vezetődobozolták, a fősejtek fődobozolták a hozzájuk érkező dobozokat. Azután az egéországos átlaghoz viszonyítva azonban nem állunk valami jól. A kimutatások szerint ugyanis a tanulók 11 százaléka üdülhet szervezetten, megyénkben viszont csak hét százalék. Nemrég egy tanácskozáson is elhangzott ez. A gondot enyhíti majd az 1980- ban elkészülő fonyódligeti úttörőtábor. Addig maradnak a vándortáborok, a kirándulások. Itt szép eredményeket mutatott fel megyénk: két évvel ezelőtt csupán 11 csapat 280 úttörője vett részt a vándortábor-mozgalomban, az idén már 30 úttörőcsapat hatszáz piros nyakkendős diákja szét a központi dobozba tették. A dobozokat egy erre a célra létrehozott üzem készítette, mivel szabványos méretűekre volt szükség, hogy egymásba passzoljanak. Tehát először fordítva indultak útra, összehajtogatva. Később ezekbe kerültek a dobozrendszerről szóló jelentések is. Viszont mire a sejtdobozok a központi nagydobozba kerültek, a kutyának sem volt kedve kibontani az egészet, így senki sem tudta meg, hogy a rendszer rengeteg bosszúságot okoz mindenkinek. Az alosztályvezető közben fölvette a hatalmas reform végrehajtásáért a kitüntetést. Csak a fővárosba látogató külföldieknek szúrt szemet, hogy a műemlékek között mit keres az az ormótlan — egy köbkilométeres — kartondoboz. Később már ez sem volt baj, mert felüljárót építettek rá, alagutat fúrtak át rajta Ez utóbbi igen olcsó vállalkozás volt, mert csak idomított egerekkel kellett átrágatni. Megjegyzés: Ha a dobozolásra valaki az életben ráismerne, az csupán a véletlen müve. E történet a szüleménye, s minden ságalapot nélkülöz. vág neki az erdei utaknak, hogy megismerje hazánk és megyénk egy-egy szép vidékét. A középiskolások, ifjúmunkások turizmusát is fejlődés jellemzi — olvastam egy újabb jelentésben. A számok tanúsága szerint jó utakon járunk. Egyre népszerűbbek az országjáró diákok találkozói, a kempingezők táborai és a társasutazások. Bár ez utóbbiak ára a fiatalok zsebpénzéhez mérten drága. A megyei tanács és az ÁIB utalványai ugyan valamelyes* enyhítik ezt, mégis éldemes elgondolkodni rajta. Baj van az autóbuszokkal is. A gond ismerős: kicsi a buszpark, nem lehet elég korán igényelni sem. S hiába van kedvezmény a különjáratokra, ha nincs busz... Az Al- lami Ifjúsági Bizottság kiadásában megjelent’ Tájolóban olvastam, hogy a KlSZ-szer- vezetek közül csak azok igényelhetnek 30 százalékos kedvezményt, amelyeknek van körbélyegzőjük. Néhány nappal ezelőtt a somogyi turizmussal foglalkozó egyik megbeszélésen rá is kérdezett valaki: »Akinek nincs körbélyegzője, az már nem is rendes KISZ-tag?« Igazat kell adnom neki. És annak a felszólalónak is, aki az iskolai kirándulásokról beszélt. Még mindig egy időpontra zsúfolódnak az osztálykirándulások, pedig a Belkereskedelmi Minisztérium által meghirdeteti kedvezmények célja épp ezeknek az elkerülése lenne. Nem ritka az sem, hogy aa első osztálytól a nyolcadikig legalább háromszor Pécsre viszik a kisdiákokat. Talán ma már közhely, hogy megyénkben is van annyi látnivaló, amennyi megérné az egy-egy napos túrát. fantázia valóSomogylNéplap N. 3. EE
