Somogyi Néplap, 1977. május (33. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-21 / 118. szám
Műemlékvédelem Lengyelországban Aktuális színház Rómában Lengyelországban sok művészeti élménnyel gazdagodik a látogató: várak, kastélyok, gótikus kated- rálisok, festői parasztházak, finom vonalú fatemplomok, árkádos polgárházak bukkannak föl lépten-nyo- moa Mi az oka, hogy a háborúkban oly gyakran feldúlt és a XI. világháborúban oly nagy károkat szenvedett Lengyelországban tmég ma is annyi történelmi látnivaló akad? A szocialista Lengyelor- « szág hihetetlen erőfeszítéseket tett nemcsak az el pusztult lakónegyedek, városrészeik és városok újjáépítésére, hanem a műemlékek hiteles formában való helyreállítására is. Romokban heverő gótikus katedrálisok épültek újjá, s e gigászi munkáról nemcsak maguk a műemlékeik, hanem a helyszínen látható, a romhalmazt szemléltető fényképek is tanúskodnak. Lengyelország művészetének leggazdagab időszaka a gótika. Nemcsak az egyházi építményekben, hatalmas székes- egyházakban találjuk meg, hanem a világiakban: a várakban, várkastélyokban, tornyos városfalakban és polgárházakban is. A lengyel gótika sajátosan Plautus és a gladiátorok Göröghon* idéztük meg nemrégiben, mint az európai színház bölcsőjét. A második pun háború után azonban egyértelmű volt: Róma átvette a főszerepet a Földközitenger környékén. Hogyan született meg itt a színház? Nem egyszerű kérdés ez, és nem is szónoki: a római polgár a cirkuszi játékokhoz volt szokva, véres gladiaitan küzdelmekhez. Ezek árnyékában »•bújtak meg-« a földművelő népek gyakorta szertartásos Űrállomások a Fold körül A* 1158—80. között román stílusban épült, majd a XIII—XV. században újjáépített wroelawi székesegyház a második világháborúban súlyosan megsérült. Nemrég gondosan helyreállították a templom épületét és világhírű szobrait. alakult Délnyugat-Lengyel- országban, elsősorban a délebbi, illetve nyugati német példák hatására. Jellegzetes a sok kőfaragvány — például a wroelawi székesegyház szobordíszes homlokzatán. Az érett gótika kiemelkedő alkotása az európai hírű wrocla- wi városháza éppúgy, mint a reneszánsz kori külsejű póznám városháza gótikus belső termei. Wroclawban, ebben a félmillió lakosú városban, amely vajdasági székhely, közigazgatási központ, forgalmi csomópont és egyben iparváros, csodálatosan ötvöződik a múlt a jelennel. Hétszáz millió dolláros pályázatot hirdetett tavaly két orbitális űrállomás megtervezésére az Amerikai Országos Űrkutatási Hivatal (NASA). A pályamunkák beadásának határideje 1979, s az űrállomásnak 1985-ben már a Föld körül kell keringenie. Az amerikai űrkutatásban tehát — a jelek szerint — ismét előtérbe kerülnek a Föld körüli pályán keringő — orbitális — állomások. A NASA mérnökei 1969- ben kezdték meg egy 12 személyes orbitális állomás tanulmányterveinek kidolgozását. 1971-ben azonban Nixon — anyagi okokra hivatkozva — törölte a programot. Egy jóval szerényebb terv keretében a Skylab fedélzetén a 70- es évek elején kilenc amerikai asztronauta végzett különféle kutatásokat. A Skylab- program után következett a megtorpanás: a Hold-programot már rövidítve teljesítették; több űrállomásuk nem volt, így inkább csak a távolabbi bolygók felé küldtek kutatószondáikat. Az orbitális űrállomás 1985-ös időzítése azonban szerencsésnek mondi ható. A Space Shuttle amerikai űrrepülő (űrsikló) 1980-ra elkészül, s akkor indul útjára nyugat-európai közös űrkutatás nagy reménysége, a Spa- celab laboratórium is. Az amerikaiak 230 olyan Space Shuttle-s repülést terveznek 1980—85 között, amely kizárólag az európai Spacelab kiszolgálását célozza (pályára- állítás, utánpótlás, személyzetváltások stb.). Az amerikai űrkutatás így tevékenyen részt vállal a Spacelab-programok- ból, s ezalatt az öt év alatt gyakorlatra tesznek szert az űrállomásoknak űrrepülőgép segítségével történő pályára állításában, az utánpótlásában is. 1975-ben elkészült az MDAC orbitális állomás terve. A mintegy 60 tonnás űrállomáson négy asztronauta dolgozhat, 300 km magasan a Föld felszíne fölött. Ezt az űrállomást _két részben küldik föl a világűrbe. Az űrállomás kutatóegysége a raktárral együtt például a második start során kerül a világűrbe. Ezt a modult 90 napos időközökben váltanák, a személyzettel egy- időben. Ma még bizonytalan, hogy elfogadják-e a MDAC-űrállo- más tervét Bizonyosnak látszik azonban, bármelyik tervet fogadják is el, az 1985-re elkészülő orbitális állomás 4—6 személyzet befogadására lesz alkalmas, és modulos rendszerben épül. Ez utóbbinak az az előnye, hogy később újabb elemek is kapcsolhatók az űrállomásra. utánzójátékai. Amíg a gladiátort versengések hatalmas amfiteátrumokban zajlottak, a római színház ősét a kocsmákban kell keresnünk. S ebből az is következik, hogy pergőbb, zajosabb volt a görög színháznál. De minden csinnadrattája ellenére gyakorta előfordult, hogy a nézők otthagytak egy-egy előadást a cirkusz kedvéért... Az első kőszínházat Rómában az időszámításunk előtti I. században építették, görög mintára; a játékteret azonban félkör- alakra formálták. Az első sorokban — s erre szigorúan ügyeltek — az előkelőségek ültek. A nézőtér fölé — a nap, illetve az eső ellen — ponyvát feszítettek. Itália vidékein akkor már régóta hódított egy színjáték- fajta, a szabad rögtönzésre épülő egyfelvonásos atellána. Az i. e. III—II. század legnagyobb vígjátékírója, Plautus sokat tanult ettől a népi gyökerű színháztól. Ez olvadt össze mindazzal, amelyet a görög drámából sajátított el. Plautus huszonegy vígjátékot hagyott az utókorra, s mindegyik olvasható magyarul. Bizonyos értelemben aktuális színház volt ez: friss, pergő di^ógusokbam reagáltak az eseményekre, noha a cselekmény Athénban vagy Korin- thoszban játszódott. Az ateilá- nák szellemisége így hatott... Állandó figurák is voltak, amelyek állandó jellemeket jelentettek: Bucco, Pappus, Maccus. Később ez a játékstílus és hasonló állandó figurák támadtak életre az olasz népi színjátékban, a comme- dia deli’ artéban. A hetvenkedő katona, A bögre, A foglyok íróját, Plau- tust már említettük. Három évvel az ő halála előtt született Terentius, aki a nemesség vígjátékírója volt A római színház még egy »■újítást« hozott: a bértaps megszervezését. Hja, az anyagi elismerést a tetszésnyilvánítás szabta meg! L. L. Hegesztés — robbantással Miért Tan melegebb a városokban ? Világjelenség, hogy a régi városok új lakótelepei korábban mezőgazdasági hasznosítású területen épülnek. Több új lakótelepen összehasonlító vizsgálatokat is végeztek a kutatók, hogy a beépült városrész miként hat a korábbi mezőgazdasági terület éghajlati viszonyaira. E vizsgálat igazolta azt a megállapítást, hogy a városok melegebbek, mint a környező szabad térség. Az is kiderült azonban, hogy ebben csak jelentéktelen szerepet játszanak az embert tevékenységgel kapcsolatos égési folyamaitok, lényegesen nagyobb a felszín változásának a szerepe. Az épületek, az utak fényvisszaverő, hőtároló és hővezető képessége nagyon eltér a növényekkel borított mezőgazdasági területekétől. Ezenkívül a városok nagyobb »függőleges kiterjedése; jelentősen megváltoztathatja a légmozgást, s ennek következtében lényegesen csökken a levegőcsere és a párolgás. Számottevő változás az is, hogy a városi területeknek sokkal kisebb a vízelnyelő képessége. A csapadék nagy része a városokon kívülre folyik, s emiatt a környező folyóvizekben a vízállás rendszeresen magasabb, mint amikor a város helyén még mezőgazdasági terület volt. Ugyanilyen eredményre jutottak az Egyesült Államok Maryland államának egyik új városában, valamint Leningrad — képünkön látható — új városnegyedének a vizsgálatánál is. A tengervíz öntisztulása Az utóbbi években nemcsak az óceánok, hanem a beltengerek, így a Földközi-tenger is jelentősen szennyeződik, például az olajtól. A tengeri környezet védelmével a halászati szakemberek, az ökológusok és a biológusok foglalkoznak. Tudományos körökben a múlt század óta tartja magát az a nézet, hogy a tengernek öntisztulási folyamata van, tehát a baktérium- flóra egymást pusztítja. Ilyen és hasonló kutatási témákkal foglalkoznak a Roscoffi Tengerkutató Állomás munkatársai is. A biológusoknak sikerült bebizonyítaniuk, hogy a tengervízben előforduló vibriók elpusztítják a kólibaktériumo- kat. Két kutató a vízmintákat a La Manche csatornából, illetve Írország partjainál fekvő Galway-öböl vizéből vette. Visszaadják Amerikát ? Visszaadják-e a fehérek Amerikát az indiánoknak? Ha az Egyesült Államok legfelső bírósága így dönt, még bekövetkezhet ez a történelmi fordulat. Vagy húsz esztendővel ezelőtt kezdődött az ügy: egy írni-olvasni nem tudó öreg indián asszony elsárgult papírt talált az ágya alatti ládában. Elvitte törzsfőnökének, aki meglepetten látta, hogy azt az 1794-ben kelt szerződést tartja a kezében, amelyet törzse kötött a fehérekkel, és amelynek értelmében gigantikus nagyságú vadászterületüket elcserélik egy ehhez képest nevetségesen kicsi, 23 ezer holdas rezervátumért. Stevens törzsfőnök diadalmasan rohant a hatóságokhoz, de mindenütt kinevették, mondván: csak nem akarja visszacsináltatni az akkori cserét? A jog zegzugos útjai azonban kiismerhetetlenek. Nemrég egy Tom Tureen nevű (fehér) ügyvéd kezébe került a papír, aki zseniális fölfedezésre jutott. Kiásott egy 1790-ben kelt és ma is érvényes törvényt, amely szerint az ilyen földcserék csak a kongresszus jóváhagyásával érvényesek. Márpedig sem ezt az elsárgult papírt, sem számos testvérét sohasem látták a washingtoni Capitoliu- mon. Ilyenformán a hajdani Massachusetts állammal kötött egyezség — legalábbis az ügyvéd szerint — érvénytelen, tehát az őshonos indiánoké az óriási terület, s a fehérek illegálisan tartózkodnak ott. Tom Tureen pénzbeli jóvátételt és a földek visz- szaadását követeli védencei számára. A hír gyorsan terjedt, a példa ragadós. Massachusetts államban élő más törzs például az egész (17 ezer holdon elterülő) Mash- pee várost követeli, további csoport Charlestown városka egy részét. Connecticutban és New Yorkban összesen 300 ezer holdat kívánnak vissza, Dél-Carolinában Roch Hill városát. A közeli jövőben további folyamodványok várhatók. Megindult a perlekedés, mégsem hallani semmit arról, hogy az említett területeken élő fehérek fölcihelőd- nének, ismét szekérre raknák holmijukat és megindulnának vissza kelet felé, illetve Európába. Aki az amerikai igazságszolgáltatás lassúságát ismeri, nem is csodálkozik ezen a nyugalmon. Es ha valamelyik bíróság mégis elszánná magát az ítéletre? Akkor két eset lehetséges. Tessék kitalálni, a kettő közül melyik várható: visszaad- ják-e Amerikát az indiánoknak, vagy a kongresszus utólag jóváhagyja a szerződéseket? ï, L A hegesztés olyan technológiai eljárás, amely különféle fémdarabokat egyesít — oly módon, hogy a fémek kristályos szerkezete a hegesztett kapcsolaton keresztül folytonos. Ezt a kapcsolatot a* hagyományos eljárásokkal szilárd állapotban vagy megolvasztással hozzák létre; előbbi a sajtoló, utóbbi az ömlesztő hegesztés. Mindkét esetben az összehegejztendő darabok anyagrészecskéinek folyékony, illetve képlékeny állapotig való meglazításához hővel kell a darabokat kezelni. Ez történhet elektromos áram segítségével, mechanikai súrlódás útján, vegyi úton éghető anyagok fa cetilén, hidrogén, földgáz stb.) elégetésével, továbbá ultrahang, plazmaláng vagy az elektronsugár energiájával. A szovjet tudósok nemrég új hegesztési eljárást dolgoztak ki. A Szovjetunió Tudományos Akadémiája szibériai tagozata hidrodinamikai intézetének kutatói a novoszibirszkd öntőgép- és autóma ta - gépsorgyárban már a gyakorlatban megvalósították a fémek robbantással történő h e- gesztését. Egy másfél méter átmérőjű, gömb alakú kamrában robbanótöltetet helyeznek el, amelynek a robbantása másodpercenként ezer méteres sebességgel egyesíti a kívánt fémeket, például a platinát és az acélt. Robbantáskor a keletkező nyomás több százezer atmoszféra, amelynél a fém úgy viselkedik, mint a folyékony halmazállapotú anyag. A hegesztés minősége igen jó, a kísérleti próbák során az ösz- szehegesztett fémdarabokat nem tudták szétválasztani. E-módszernek különösen akkor van nagy előnye, amikor olyan fémeket kell egyesíteni, amelyeket a hagyományos eljárással nem lehet, például az acélt és a rezet. Az ember a megszelídített robbantási energiát egyre többféle békés célra használja föl. Műanyaghegesztés otthon Sokféle célra felhasználható és könnyein kezelhető — háztartási műanyagfólia-hegesztő készüléket gyártott a nyugatnémet Bosch gyár. E készülékkel otthon is műanyag fóliába zárhatók szilárd vagy folyékony élelmiszerek, illő anyagok. Ezenkívül sok más házimunkára is alkalmas: táska, zuhanyozó, függöny, üléshuzat, ruhák védelmére moly- zsák készíthető vele. A készülék hálózati árammal működik, s 0,5 milliméter vastag, 300 milliméter széles, poliamid, polietilén, pvc stb. műanyag fóliák hegesztésére használható. Somogyi Néplap
