Somogyi Néplap, 1977. május (33. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-19 / 116. szám

Gyorsaság = életmentés Team a baleseti sebészeten Legnagyobb a Elet Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteménye a múzeumokban — Jó néhány év telt el az­óta, hogy a team szó megje­lent a kaposvári kórházban. Ketten operáltunk egy kollé­gával, és a másnapi kiírásba így került a nevünk: a teamet alkotják... Nem tudtuk, mit jelent a szó, gyorsan elővettük az angol szótárt, és nagy meg­döbbenéssel vettük tudomásul, mi a szó magyar megfelelője: ökörcsorda ... Elkezdtünk gondolkodni: vajon mit követ­hettünk el, hogy így illet min­ket a főorvos? Dr. Tódor Gábor történetén együtt nevet kollégája, dr. Kósik Gyula, és a baleséti se­bészet osztályvezető főorvosa, dr. Bodosi Mihály. A törté­nethez hozzá tartozik, hogy a szónak nagyon sok jelentése van, és csapat, munkacsoport jelentéssel vonult be a gya­korlatba. — Ahogy fejlődik az orvos- tudomány, egyre inkább fölfe­dezi a betegségek kompliká­cióit. A bonyolult betegségek áttekintésére, legyőzésére ma már egy orvos nem elég. Kü­lönösen akkor nem, amikor a beteget életben kell tartani. Ez a mi osztályunkon min­dennapos feladat. Ezért van itt nagy jelentősége a team­nek — mondta dr. Bodosi Mi­hály. A baleseti sebészet már ré­gen túl van azon az időn, ami­kor csupán törött csontokat raktak össze, kötöztek. A bal­esetet szenvedett ember élet­ben tartása rendkívül gyors beavatkozást igényel. Ezért következett be az a furcsa, a gyógyászatban fordított hely­zet, amikor még a pontos diagnózis előtt meg kell kez­deni a terápiát.' — Mit jelent ez? — Ha valakit behoznak lát­ható sérülésekkel — nem bi­zonyos, hogy rögtön elkezdjük összeilleszteni a törött lábat, hiszen az a fontos, hogy a közvetlen életveszélyt elhárít­suk. Bekövetkezhet például fulladásos halál, melyet az agyrázkódást követő hányás okoz. — A legnagyobb feladat, hogy mindig célirányos legyen a munka — mondta dr. Kó­sik Gyula főorvos. — A bal­eseti sebészet új irányzata az intenzív terápia. A' lényege: az életveszély gyors elhárítá­sa. Funkcióban kell tartani a légzést, a keringést és az agyműködést. — Kik alkotják sürgős eset­ben a teamet baleseti műtét­nél? — Mindenképpen két orvos szükséges. Az egyik operál, a másik az aneszteziológus, az altató, érzéstelenítő orvos. Mellettük nagy szerep jut a műtősnek, az asszisztenciának Művészet a Művészetben Elkészült a műtárgyak listája A siófoki Dél-balatoni Kul­turális Központban megkezd­ték a kiállítás technikai mun­kálatait: ismét megrendezik a tavaly országos visszhangot keltett Művészet a Művészet­ben című tárlatot. Az ismert folyóirat egyéves kriSkai szemléző tevékenysége alapján válogatták az idén is a tárlat anyagát; tehát sem irányzat, sem stílus nem meghatározó a u,: rendezésben, csupán az a tény, hogy az elmúlt hónapokban -limely festők, szobrászok, gra­fikusok munkáiról közölt kri­tikát, elemzést a folyóirat. Mivel a Művészet igyekszik minden fontos képzőművészeti eseményre odafigyelni, rea­gálni, a siófoki kiállítás válto­zatos, sokféle törekvést fel­villantó körképe lesz a mai magyar képzőművészetnek. 36 művész 61 munkája szere­pel majd a tárlaton, s a többi között Borsos Miklós, Czinke Ferenc 3, Bálványos Huba 2, Ország Lili 2, Deim Pál 1, Pa- tay László 1. Kő Pál 1, Mizser Pál 2. Bartha László 2, Fe- ledy Gyula 5 és Tóth Meny­hért 5 művét mutatják be. Az említetteken kívül részt vesz még a kiállításon Banga Fe­renc, Berényi Ferenc, Bognár Zoltán, Droppa Judit, Földi Péter, Gecser Lujza, Geszler Mária, Horváth János, Kátai Mihály, Kiss György, Kiss Ist­ván, Kóka Ferenc, Lóránt Já­nos, Novák András, Pásztor Gábor, Pereli Zsuzsa, Rékássy Csaba, Sáross A. Miklós, Sché- ner Mihály, Schrammel Imre, Somogyi Győző, Szemethy Im­re, Szenes Zsuzsa, Sziráki Endre és Vértesi Péter fest­ményekkel, grafikákkal, szob­rokkal, kisplasztikákkal. Sokat ígér a névsor: Válto­zatos, izgalmas kiállítást, melyen együtt hat majd a már-már klasszikusnak elis­mert életmű egy-egy részlete a legújabb törekvéseket do­kumentáló alkotásokkal, az idősebb generáció művei a fia- talabbakéval. A kiállítást Rideg Gábor, a Művészet főszerkesztője ren­dezi, a megnyitó előadás meg­tartását Bereczki Lóránt mű­vészettörténész vállalta. Jú­nius 4-től július végéig tart­ják nyitva a kiállítást (min­den délelőtt 10 órától este 8-ig). Szombatonként a láto­gatók között grafikákat sorsol­nak ki. A bemutatott művek mellett (akárcsak tavaly) lát­hatók lesznek a felnagyított kritikák, műfordítások, me­lyek a Művészetben jelentek meg. A képzőművészeti kiállítás­sal egy időben több bemuta­tót is rendeznek a Dél-bala­toni Kulturális Központban. A szép kiállítású köteteiről vi­lágszerte ismert Corvina Ki­adó mutatja be legújabb ki­adványait, melyekből vásárol­hatnak is a látogatók. és a laboratóriumnak, amely­nek dolgozói a műtéttel egy időben azt vizsgálják: nem került-e mérgező anyag a vérbe? Gyakran azonnali mű­ködésbe lép a röntgenosztály. A röntgen főorvos dr. lliev Ilia: — Most már televíziós rönt­genünk is van, mellyel * az eddigi fényképezéses módszer­nél sokkal biztosabban mutat­hatjuk ki a csontok elmozdu­lását. Kisebb a lehetősége a balesetet szenvedett ember maradandó sérülésének. — Egy teambe beletartoz­nak a műtősök, az assziszten­cia is. — Sokan nem is tudják, mi­lyen fontos és szakszerű mun­kát végeznek — mondta dr. Bodosi Mihály. — Egy na­gyobb műtétnél gyakran két­száznál is több eszközt tesz­nek az orvos keze alá. A mi műtőseink nagy szakmai isme­rettel rendelkeznek, és nem­csak elméleti, hanem gyakor­lati tudásuk, kézügyességük is van. — Az aneszteziológus nem régi fogalom a gyógyászatban. — Valóban. Pedig egy team­ben legalább olyan felelős munka vár rá, mint arra, aki operál. Az idegrendszer a működést, az esetleg lassuló folyamatokat érzékeli. És azonnal közbelép. Az aneszte­ziológus állítja össze — rend­szerint több gyógyszerből — az altatót. Ma már bebizonyo­sodott, hogy erre van szükség, mert az altató mellékhatása úgy köszöbölhető ki, ha mi­nél kevesebb kerül a szerve­zetbe. így inkább többfélét al­kalmazunk — mondta dr. Kó­sik Gyula. — Hány aneszteziológus dolgozik itt? — Hat, de ketten gyermek- gondozási segélyen vannak. És még van betöltetlen állás. — Nem népszerű ez a szak — mondta dr. Bodosi Mihály —, pedig a gyógyászatban nagy lehetőségei vannak. A gyors beavatkozást előse­gítő teamek nemcsak a kór­házban dolgoznak. Dr. Tódor Gábor: — Egy mentős rohamkocsi egyben mozgó intenzív terá­piás osztály. Egy külföldi or­voskongresszuson állapították meg: Európában első helyen állunk a mentőszolgálatban. A gyorsan a baleset színhelyére érkező mentőkocsi pedig éle­tet ment. — Most ismét sikerül vala­mit segítenünk a balesetet szenvedett embereken. Már Somogybán is megkezdték az életmentő ládák kiosztását a körzeti orvosoknak. Folyama­tosan megkapja mindenki, — és ezzel együtt valamennyi körzeti orvos vizsgát tesz a lá­dában található fontos élet­mentő eszközök használatából. Tudnak majd infúziót adni, a lélegeztető készüléket használ­ni, nyelőcsövet szabaddá ten­ni. És nagyon reméljük, hogy ezzel is embereket lehet meg­menteni az életveszélytől. S. M. A múzeumok megnöve­kedett forgalma jelzi, hogy a szabad időben egyre többen keresik fel a kiállításokat, be­mutatókat. S tegyük hozzá: egyre szélesebb a választék. Hisz Magyarországon távaly 413-ra nőtt a múzeumi háló­zat tagintézményeinek a szá­ma. Leginkább a közművelő­dési feladatokat ellátó mú­zeumi kiállítóhelyek számá­ban történt jelentős változás, fejlődés. Szomszéd megyénk­ben, Zalában, Kisfaludy- Stróbl Zsigmond szobraiból rendeztek állandó kiállítást. A múzeumok gyűjtőmunká­jának az eredményességét mu- »tatja, hogy 1976-ban 205 221 tárggyal gazdagodtak ezek az intézmények, s mintegy száz­hetvenezerre becsülik a még feldolgozásra váró leletek, tárgyi emlékek számát. A ré­gészet fölfedezéseiből került elő a legtöbb tárgy, majd a természettudományos gyűjte­mény újdonságai következnek e sorban. Szembetűnő, hogy az irodalmi emlékek közül na­gyon kevés került »-felszínre«. Nyolcszázharmincezer dara­bos gyűjteményével a legna­gyobb a Magyar Nemzeti Mú­zeum anyaga. Ezt követően te­temes gyűjteménnyel rendel­kezik a székesfehérvári István király Múzeum, a Budapesti Történeti Múzeum, az eszter­gomi Vármúzeum és a szege­di Móra Ferenc Múzeum. örvendetes, hogy 1976-ban nőtt a múzeumi kiadványok száma is. Budapesten har­minchét hagyta el a nyomdát, vidéken huszonegy. A múzeu­mi munka végső mércéje az évi látogatószám alakulá­sa. 1976-ban múzeumaink 13 447 561 látogatót fogadtak, I másfél millióval többet az 1975. évinél. Érdekesen válto­zott a múzeumlátogatások ará­nya Budapest és a vidék kö­zött. Vidéken 8 258 167-ről 9 997 418-ra emelkedett a lá­togatók száma. Budapesten az 1975. évihez képest visszaesés következett. Megyénkben nyil­ván érdekli az olvasót az is, hogy Somogy múzeumait há­nyán látogatták. 153 744 érdek­lődő fordult meg a somogyi múzeumokban tavaly. Bara­nyában 995 235 látogatót fo­gadtak, Zalában pedig 156 004- et. A tizenkilenc megye között hátulról a negyedik helyen állunk ezzel az adattal. v Ügy látszik, a jövőben sem áll le ez a folyamat, mely az intézményhálózat gyarapítá­sát szolgálja. A Magyar Nem­zeti Galéria ebben az évben megrendezi a Magyar képző­művészet a XX. században cí­mű kiállítást, a középkori ma­gyar művészet bemutatását, a XIX—XX. századi szoborki­állítást. A magyar és az egye­temes néprajzi gyűjtemények anyagából állandó kiállítást nyit a Néprajzi Múzeum. A Szépművészeti Múzeum új an­tik kiállítását a restaurálások befejeztével megnyitják. Szá­Mozi Megkondulnak a távoli ha­rangok. Megbillen a levegő, sűrűsödik az alkonyi szél. jaj­kiáltást és gyűrött papírdara­bokat sodor magával a sárgás­barna homokdombok között. Kettőötvenért pattogatott kukoricát vásárolt magának. Tizenhét éves kamasz, új far­merban. arcán három kicsi pattanás. Szakközépiskolába jár, autószerelő lesz. Rajong a moziért és a csinos lányokért. Filmrendező vagy filmsztár szeretne lenni, és ellenállha­tatlan hódító. Egyelőre csak néző. Mégis boldog. Tavasz van, s a lányok a vékony tri­kó alatt nem hordanak mell­tartót. Még húsz perc van az esti előadás kezdéséig. Rág­csálja a kukoricát. Odabentről kiszűrődik a filmzene. Három völgy hajlatában kaktusz milliárd tüskéje. Azúr­kék ég, melyen soha nincs felhő. A mozdulatlanul vitor­lázó keselyű lágyan libegő szárnytollai. A mészfehér bor­dacsontok, az elvásott sarkan­tyúszíj. a végtelenbe futó vasúti sín, a rozoga faviskó. Vestemt vetítenek. Már teg­nap megvette a jegyet. Rágó­gumit tesz a szájába, ez ma a harmadik. Rajong a rágó­gumiért. Erre . költi minden pénzét, meg mozira. Hegyes mellei tavaly ó+g alaposan ki­fejlődtek. Forró férfitekinte­tek simogatják a világoskék trikót. Különös, mámorító ér­zés, még nem szokott hozzá, hogy nő. Pár perc múlva kez­dődik az előadás. Imádja az erős és marcona férfiakat, a dörgő Coltot. Szereti nézni a szép nőket is. ö is szép nő szeretne lenni. Szeme sarká­ból hamar észreveszi az őt bá­muló fiúkat, de úgy tesz, mint­ha nem is látná. Oldalt for­dul. azután pár lépést hátra­sétál, élvezi a hatást, ame­lyet karcsú alakja ér el. Ilyen kerek feneke egy lánynak sincsen. Jól áll a feszes, blue jeans, a szülők hozták Jugo­szláviából. Csöngetnek. Anél­kül, hogy elfordítaná a fejét érzi, hogy a fiú melléje sod­ródott. A jegyük egymás mel­lé szól. Mindketten a szék túlsó oldalára húzódnak. A szőrös állcsont, a legör­dülő, szennyes verítékcsöpp, a zsíros kalapszegély, a párás homlok, a keskeny száj, a fél­beszakadt mozdulat, a hinta­szék megtörött lendülete. Az előremeredő fegyver csöve. Fél. Közelebb húzódik a fiúhoz. Válluk összeér. Finom találkozás, ha egy légy szorul­na közéjük, nem nyomnák agyon. A fiú már csak erre figyel. Nézi a vásznat, de semmit sem lát. Egész lénye, testetlen vágyai és ábrándjai abban a kis pontban sűrűsöd­nek, ahol a másikat érinti. Nem mer mozdulni. A recsegő padló, a poros csizmák, a rongyos szélű iar- mernadrág, az .irtóztató ököl­csapás, a húszméteres zuha­nás, a halálos birkózás a por­ban, a villanó késpenge, a ke­gyetlen rúgás, az elkésett moz­dulat, a dörrenés. A szikrázó kék ég. Megrezzen, és érzi, hogy mellette a fiún is végigbor- zong a remegés. Elmosolyodik. Jó együtt félni. A fiú felé for­dítja a fejét. Megrezzen, és érzi, hogy mellette a lányon is végigborzong a remegés. El­mosolyodik. Tó együtt félni. A lány felé fordítja fejét. Kezük találkozik véletlenül a szék karfáján. Az ujjak mohó sze­mérmetlenséggel egymásba fo­nódnak. Arcuk a vászon felé fordul, izgalmas a film. Megkondulnak a távoli ha­rangok. Megbillen a levegő, sűrűsödik az alkonyi szél, jaf- kiáltást és gyűrött papírdara­bokat sodor magával a bíbor­színű homokdombok között, j A mozi előtt zsúfolt autó« ! busz húz el. Átvágnak a ho-1 mályíba vesző úton a túloldali megállóba. A járdán szétszórt mozijegyek és csokoládés pa­pírok. Motorkerékpáros robog el, nagy zajjal. Az emberek beszélgetve szétszóródnak. Jó volt ez a film, emlékszel mi­kor ... Itt-ott gyufa lángja villan, cigaretta parázslik. Ott állnak egymás mellett ők is a buszmegállóban, kezük szoro­san összefonódik. Nem eresz­tik el egymást a tömött autó­buszon sem. Egymást nézik a sötéten tükröző ablakban. Odakinn fények villannak el. Lenyűgözve bámulnak. Bezárt már a mozi, számukra mégis most kezdődik az előadás. Bencsik András mos kiállítás érkezik külföld­ről is. Így: a Magyar Munkás- mozgalmi Múzeum a moszkvai Központi Forradalmi Múzeum és a Lenin Múzeum kiállítá­sát fogadja. Helyt ad egy nem­zetközi plakátkiállításnak is, amelynek Címe: A Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom a plakátok tükrében. A Ma­gyar Nemzeti Galéria NDK- könyvkiállltásinak és egy nem­zetközi éremművészeti kiállí­tásnak ád otthont. Magyar gyűjtemények külföl­dön: a Szépművészeti Múzeum több kiemelkedő műtárgyat kölcsönöz Kölnbe, New York­ba és Bordeaux-ba. A Ma­gyar Nemzeti Galéria Poznan­ban Munkácsy-kiállítást ren­dez, Athénban magyar grafi­kai bemutató és Makrisz Agamemnon szoborkiállítása nyílik meg ebben az évben. Átrendezik a sumani Kos­suth Múzeumot és új Kossuth- Múzeumot adnak át Kutahá- ban. A Petőfi Irodalmi Múzeum az Adv-centenárium jegyében az európai fővárosokban em­lékkiállításokat rendez: Buka­restben, Moszkvában, Varsó­ban, Berlinben, Párizsban. Az új időszaki kiállítások közül felhívjuk olvasóink fi­gyelmét a Nemzeti Galériában megnyíló Zichy grafikai kiál­lításra, illetve a Tihanyban látható Bernáth Auré(-művek­re. A somogyi születésű jeles mester művei a hónap végétől láthatók a Tihanyi félsziget múzeumában. H. B. * Színháztörténeti emlékek A magyar színházi múlt csaknem 200 évnyi történetének dokumentumait, tárgyi emlékeit Budapesten, a Színházi Intézet Krisztina körúti székházában őrzik. E klasszicista stílusú műemlék épületbe jelenleg még csak a szakembe­rek, a tudományos kutatók járnak, de tervbe vették már állandó jellegű színháztörténeti tárlat létesítését is. Képün­kön: Színháztörténeti emléktárgyak. Milyen pályát válasszak? Iskolai szakkörök az üzemekben A pályaválasztás évente visszatérő gond a családok­ban. Az ezzel kapcsolatos ta­nácsadás színvonalának növe­lése, a szakmák megismerte­tése a fiatalokkal a családnak és a társadalomnak is érdeke. A tanácsadó-hálózat kiépítése, az üzemek és az iskolák között a kapcsolat felvétele megtör­tént, és ezzel a szervezeti ke­retek biztosítottak ahhoz, hogy alaposabb ismeretek birtoká­ban döntsenek a fiatalok. De valójában így dönte- nék-e? Az ország húsz pálya- választási intézetének munka­társai erről a kérdésről ta­nácskoznak tegnap óta Kapos­váron. A kétnapos szakmai to­vábbképzésen a legjobb mód­szerekkel kívánják megismer­tetni őket. — A pályaválasztásban alap­vető szerepük van a pedagó­gusoknak — mondta Schütter Tamás, az. Országos Pályavá­lasztási Tanácsadó Intézet fő­előadója. — Pályaismeretük bővítése éppen ezért az előre­lépés egyik feltétele. Országos vizsgálat tapasztalata az, hogy a pedagógusok 15—20 szak­mát ismernek: ezeknek tud­ják a tartalmát is. A többi szakmáról viszont csak nagyon hiányosak az ismereteik. Az sem bizonyos, hogy az általuk ismert szakmák a népgazda­ság számára a legfontosabbak. Ezért van fontos szerepük az üzemeknek az egyes foglalko­zások megismertetésében. A gyárlátogatások száma szapo­rodott. ez azonban nem min­dig jelent pályaismertetést is: a fiatalok leggyakrabban a technológiai folyamatról kap­nak áttekintést és nem az egyes szakmákról. Valójában az üzemet és nem a szakmát mutatják be. A másik módszer az, hogy pályaismertető osztályfőnöki órán a gyár képviselői talál­koznak a fiatalokkal. Ebben az esetben viszont az élő kap­csolat hiányzik: az üzemben folyó munkát, a különböző szakmák képviselőinek tevé­kenységét legföljebb filmen vagy dián mutatják be. A ta­pasztalat azt bizonyítja, hogy az üzemlátogatás és a pálya­ismertető osztályfőnöki óra együtt jobb eredményre vezet, alaposabb ismereteket nyújt a fiatalok döntéséhez. A kaposvári tanácskozásom hangsúlyozták, hogy a leg­eredményesebb módszernek a pálya ismertető üzemi szak­köröket tartják. Ezek révén a diákok állandó, tartós kap­csolatba kerülnek a munkahe­lyekkel, alkalmuk nyílik arra, hogy al-aposan megismerjék a különböző szakmák sajátossá­gait. Somogyiban jó eredmé­nyeket hozott már néhány ilyen szakkör. Csendes Géza a Nagy­atádi Általános Iskola üze­mekbe kihelyezett szakkörei­nek pályaelőkészítő szerepét ismertette, Mayer György pe­dig a Barcsi Általános Iskolá­ban és a Dráva-parti település üzemeiben kialakult gyakorla­tot elemezte. A kétnapos tanácskozásom — amelynek programjában üzemlátogatás is szerepel — a szakemberek arról vitatkoz­nak, hogy ezek az üzemi szak­körök miként tölthetik be leg­jobban feladatukat, hogyan készíthetik föl legeredménye­sebben a fiatalokat a pálya- választás nagy gondjára, a döntésre. Somogyi Néplap

Next

/
Thumbnails
Contents