Somogyi Néplap, 1977. május (33. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-19 / 116. szám

SSZMEhPOUTIKAI NEVELÉS Több szem többet lát" Mérőeszköz : a helytállás A z MSKMP vezető szere­pének érvényesítése párttagságunk eszmei, politikád, szervezeti és cselek­vési egységén alapul. Éppen ezért dicséretes vállalkozás­nak tartjuk, hogy számos nagyüzemi, intézményi párt- bizottság — páratlanul széles körben gyűjtött tapasztalatok alapján — újból és újból na­pirendre tűzi a párttagság eszmei-politikai nevelésének, cselekvési egységének helyze­tét. A párttagsági könyvek cse­réjét megelőző beszélgetések, majd az MSZMP KB 1976. október 26-i ülése a pártokta­tás és a propagandamunka időszerű kérdéseiről, s a KB határozatát követő tájékozta­tók, eszmecserék egész sora fölpezsdíte tte a pártéletet. Örömnmei tölt el minden kom­munistát, hogy pártunk to­vább gyarapította azt a poli­tikai tőkét, amelyet immár két évtizede, és nem utolsósorban a XI. kongresszus határozatá­nak végrehajtása során meg­szerzett Növekedett az érdek­lődés párttagságunkban a marxizmus—leninizmus taní­tása, az élet által fölvetett ideológiai kérdések iránt, egy­úttal nőtt az ellenállás a szo­cializmustól idegen nézetekkel szemben. De a növekvő érdek­lődés és aktivitás nagyobb felkészültséget kíván. Ezért mindenekelőtt azt vizsgálják, hogy párttagságunk és alap- szervezeteink be tudják-e il­leszteni közvetlen környezetűje problémáit, céljait a társada­lom fejlődésének fő folyama­tába, céljaiba. Az ilyen vizsgálódásoknál természetesen a legnagyobb csábítás az, hogy valamiféle elméletieskedő vita szülessék. E csábítást elkerülendő, igye­kezni kell konkrét kérdéseket megfogalmazni. Természetesen konkrétnak ítélt kérdéseiének konkrét elméleti-ideológiai hátterük van. Több alapszer­vezetben kifejezetten azt vizs­gálják: milyen a kommunisták jártassága és áttekintő képes­sége a helyi ügyekben, az or­szág és a világ dolgaiban. Ez persze összefügg egy másik kérdéssel. Történetesen azzal, hogy az egyes párttagok tud­ják-e úgy érzékelni és megér­teni szűkebb közösségük dol­gait és törekvéseit, hogy köz­ben nem maradnak meg a köznapi gondolkodás szint­jén, hanem önmagukat és tár­saikat a napi cselekedetekben és a partikuláris érdekeken túlmutató távolabbi célokra is ösztönzik. 1 A látszat politikai kérdé­sekben is nemegyszer megté­veszti a föl nem készült em­bereket. Népi demokráciánk történetének például volt olyan szakasza, amikor túl so­kat beszéltek, de annál keve­sebbet tettek a párt eszmei, politikai, cselekvési egysége érdekében. Ma viszonylag ke­vesebb szó esik erről, de meg­győződéssel állítjuk, hogy gazdasági, társadalmi, ideoló­giai életünk minden területén — a viták ellenére, sőt a vi­ták eredményeként is — erő­södik a kommunisták cselek­vési egysége. A napirendre tűzött kérdésnek mégis van aktualitása, mégpedig azért, mert a politikai tisztánlátás, a cselekvési egység nem min­denütt és nem minden kér­désben jelentkezik egyenlő mértékben. Számunkra az a fontos, hogy a lényeges ijúli- tikai, gazdasági, ideológiai kérdésekben párttagságunk egységes nézeteket valljon és hirdessen. Ezt az egységet azonban a gyakorlati munka során minden új kérdésben újból és újból meg kell terem­teni. Bizonyos termelési-gazda­sági folyamatokat ma már számítógépekkel mérnek föl. azonban a legbonyolultabb Párttagságunk tudati állapotát technikai eszközök sem képe­sek mérlegelni. A mérce min­denekelőtt az lehet: hogyan áll helyt a párttagság a párt politikájának végrehajtásában. Igyekezni kell helyesen álta­lánosítani a tapasztalatokat, elkerülni azt a buktatót, hogy egv-egy szélsőséges véleményt egész rétegék véleményeként kezeljünk. És minthogy a párt eszmei-politikai helyzete sohasem független, a párttag­ság létszámától, összetételétől, e tekintetben is szüntelen számvetést kell csinálnunk. Mérce az is, hogy a párt taglétszáma és összetétele megfelelően alakult, összhang­ban van a párt politikai befo­lyásának növekedésével. Pár­tunk munkásjellege a tagság összetételében is érvényesül. Pártszervezeteinkben együtt él, dolgozik, összeforrva har­col a forradalmárok három nemzedéke: a veterán harco­soké, a középkorűaké és az if- jabtoaké. örvendetesen javult a vezető tisztségeket betöltő kommunisták marxista—leni­nista műveltsége, szaktudása. Érdemes megemlíteni, hogy az elmúlt öt év alatt Somogybán 6213-an végezték el a marxis­ta középiskolát, 1790-en sze­reztek bizonyítványt a mar­xista esti egyetem általános tagozatán, és 364-en oklevelet a szakosítón. Huszonötén ta­nultak, illetve tanulnak az MSZMP KB Politikai Főisko­láján, sokszor a fárasztó napi munka mellett. Az eszmei-politikai nevelés helyzetének megközelítése el­képzelhetetlen anélkül, hogy számot ne vetnénk azzal: párttagságunknak csaknem kétharmada 1956 óta lépett a pártha. Szinte valamennyien a kiváló dolgozók közül, a tár­sadalmi és tömegszervezeti ak­tivisták köréből kerültek so­rainkba. Figyelemre méltó, hogy párttagságunk kezdemé­nyező a munkában, aktív a közélet különböző fórumain. Nagy számban vesznek részt a kommunisták a szocialista brigádokban, szervezői és tá­mogatói a munkaverseny- mozgalamnak; állásfoglalá­saikkal segítik a munkahelyi demokrácia fejlődését, érvé­nyesülését. Sokan végeznek példamutató társadalmi mun­kát a tanácsoknak, a munkás­őrségben, a társadalmi szerve­zetekben. Munkások a vezetők megbeszélésén a zok a gazdasági, politi­kai és társadalmi erő­feszítések, melyeknek az utóbbi években tanúi vol­tunk, ékesen bizonyítják a kommunisták és minden tisz­tességesen dolgozó ember szor­galmát, munkáját, és hozzá­járultak ahhoz, hogy a megye párttagsága tisztábban lássa a párt politikai irányvonalát, ezen belül is a párt gazdaság­politikáját. Véleményünk sze­rint az emberek eszmei-poli­tikai színvonalát, érettségét, meggyőződését nem annyira azon mérhetjük le, mit mon­danak — bár ez is fontos —, hanem főként azon, hogy mit tesznek, hogy milyen tényle­ges szerepet játszanak a gya­korlatban. a politikai, gazda­sági, ideológiai feladatok megoldásában. Kőszegi Frigyes (Folytatjuk.) Minden héten vezetői munkaértekezletet tartanak a Nagyatádi Konzervgyáfban. Másfél év óta — a gyár gaz­dasági és tömegszervezeti ve­zetői mellett — minden alka­lommal a tárgyalóasztalhoz ül két munkás is: Bencsik József lakatos és Noé lmréné cso­portvezető. Azt kérik tőlük, hogy mondjanak véleményt a napirenden szereplő kérdések­ről, tegyenek javaslatokat. Ezen a tanácskozáson Bencsik József kétszáz, Noé lmréné pedig hatszáz dolgozót képvi­sel. A munkások szókimondá­sukért, szakmai tevékenysé­gükért és a gyárhoz való hű­ségükért választották őket. A vezetők mind gyakrabban kérik a véleményüket, hiszen sok olyan információval, ta­pasztalattal rendelkeznek, mely a gyár »»hivatalos« csa­tornáin csak később jutna el a vezetőkhöz, vagy egyáltalán nem szereznek róla tudomást. Itt van a legutóbbi példa: a gyárban — sok év óta — meg­határozott időben tűzték ki a célprémiumokat, a mozgóbért. Amikor ez megtörtént, javá­ban tartott már, vagy éppen a befejezéshez közeledett a nagy karbantartási időszak. A célprémium tehát éppen a karbantartóknál nem ösztön­zött pontosabb, jobb munká­ra. A munkások véleménye alapján tette ezt szóvá Ben­csik József. Tőle kérdezem: másfél év tapasztalata alapján van-e ér­telme részt venni ezeken a ta­nácskozásokon ? — Mindenképpen — feleli. — Ma sok mindent másként látok, mint egy vagy két év­vel ezelőtt. A műhelyben — ahol dolgozom — az igényeket j látjuk csak: azt, hogy mire lenne szükség. A lehetőségek­ről, a gyár teherbíró képessé­géről viszont ezeken a heti tanácskozásokon szerzünk tu­domást. Amiről a vezetői megbeszéléseken szó esik, az hatással van a munkára, az emberek mindennapi tevé­kenységére. Amiről itt döntés születik, az lent a munkahe­lyen beszédtéma. — Az intézkedések hatását a munkahelyen érezzük — tette hozzá Noé lmréné —, s ha egy döntés a »»több szem többet lát« elve alapján szü­letik, akkor mindenképpen megalapozottabb lesz. Persze, vannak olyan esetek is, ame­lyek egyéni elbírálást kíván­nak. Mondok egy példát: az egyik dolgozónknak igazolatlan mulasztása volt. Berúgott, és másnap nem jött be. A mun­katársaitól, a vezetőitől is megkapta a magáét. Akkor ígéretet tett, hogy ez többet nem fordul elő. A szavát tartja: jól dolgozik, s minden­ki egyetért azzal, hogy botlá­sáért aránytalanul nagy hát­rány éri. Ezt csökkenteni — igazolatlan mulasztásának kö­vetkezményei alól mentesíteni — azonban csak akkor lehet, ha a gyár vezetői egyetérte­nek ezzel. A vezetői megbe­szélésre hoztuk ezt az ügyet. — Sok a munkásjavaslat? Bencsik József: — Sajnos kevés. Hogy miért? Amióta ide járok, néhány ember ne­hezebben mond előttem véle­ményt. Ami viszont érdekli őket, azt sűrűn kérdezik. A nyereségrészesedésről szinte percenként érdeklődtek : »»mit tudsz, mire számíthatunk?^ — Ezek szerint nem veszik jó néven az emberek, hogy e tanácskozásokra járnak? Noé lmréné: — Embere válogatja. Én azt hiszem, hogy a többség örül ennek. Ami­kor visszamegyek, a műhely­ben megkérdik: mi volt? És javasolnak is. Műhelyenként például másként értelmezték az étkezési szünetet. Mi ve­tettük fel, hogy rendezzék végre. A gyár idényjellegű: a Kaposvári ruhában a svédek V erseny képesség À Kaposvári Ruhagyár ad­ja — felsőruházati cikkekből — a belföldi gyermekruhák 50—60 százalékát Legnagyobb piacaik (a Szovjetunió, Len­gyelország, az NDK mellett) Kurváit és Líbia, de a fejlett tőkés országokba is jelentős mennyiséget szállítanak. A Német Szövetségi Köztársa­ságban, Svédországban, Auszt­riában és Franciaországban járnak a gyerekek kaposvári ruhákban, sőt sok felnőtt is innen kap szabadidő-öltözéket. Nagy Józsefné divattervező szívesen mutatja meg a raj­zait, majd a laboratórium rak­tárába kalauzol. Két évvel ko­rábban még egymás hegyén- hátán dolgoztak. Most kényel­mes, világos a tervezők biro­dalma, és a másodpéldányként őrzött ruhák is jól áttekinthe­tők. Kardbársony öltöny drapp zakóval, mohazöld nadrággal Norvégiába. Farmeröltöny Szaúd-Arábiába. Merész koc­kás férfizakó Kuwaitba, lány­ka- és fiúkabát Irakba. Vilá­goskék és kakaóbarna színösz- szeállításű, habgumival bélelt, kantáros nadrág dzsekivel, melynek a svéd sízők örülhet­nék. A finom anyagok láttán im­portot gvanítok, pedig vala­mennyi idehaza készült: a gyárnak jó a kapcsolata az Üjpesti Gyapjúszövővel, a Ma­gyar Gyapjúfonóval, a bajai Finomposztó Vállalattal, a Ma­gyar Posztógyárral, a Hazai Fésűsfonóval és a Győri Gra­boplasttal. Igyekeznek lépést tartani a divattal. A Könnyűipari Mi­nisztérium legutóbbi vizsgála­ta megállapította, hogy termé­keik 90 százaléka korszerű. Partnereik megbízhatóinak tartják a gyárat, és sokszor akkor is visszajönnek, ha egy kicsit magasabb áron kínál­ják áruikat. A minőségre nagy gondot fordítanak. Az el­múlt években sem szocialista, sem tőkés piacról nem érke­zett reklamáció. Az egyik teremben német szó üti meg a fülemet. Hamar megkapom a felvilágosítást: az NSZK-beli — ruhaipari gé­peket gyártó — Kuris-cég munkásai a helyszínen szere­lik össze a most érkezett te­rítőgépet. Ezekben a napokban Moszk­vában tartózkodik a gyár egyik tervezője. Ott az ő irá­nyításával folynak a bemuta­tók, s az ártárgyalásokra is sor kerül május végén. A tő­kés országokba a Hungarotex, illetve a Hungarocoop útján szállítanak. Kölnben minden évben megrendezik a gyermekruhák világkiállítását. Minden gyer- mekruhagyártó cég eljön, s a kereskedelem szakértői előtt bemutatja kínálatát. A mi termékeink iránt is nagy volt az érdeklődés, több áruház azonnal kérte a kollekciónkat — tájékoztatott a várható ex­port alakulásáról Pápai János, a gyártmányelőkészítési osz­tály vezetője. C. J. Ütemterv a próbaüzemre Szerelik a gyárat Barcson Szerelik a gépeket Barcson, a Chemical Építővegyianyago­kat Gyártó Vállalat új gyárá­ban: Elsőként — szeptember közepén — a bitumentermé­keket készítő üzemben kezdő­dik meg a próbagyártás. A gyárnak ez az üzeme útépítő anyagokat, újfajta tetőszigete­lőt, valamint csővezetéket, szabadban tárolt vasszerkeze­tek védelmét szolgáló bitu­menlakkot készít majd. A szerelésre és az üzem­próbákra pontos ütemterv ké­szült: ennek megfelelően dol­goztak tizenegy vállalat mun­kásai a Dráva-parti nagyberu­házáson. A kazánházban a legnagyobb gyárban — július első napjaiban — gyújtanak be először, transzformátorház pedig július közepétől látja el villamos energiával az >»éle- dő« gépeket. A gyár ' másik két üzeme — a műanyag ter­mékeket előállító és a disz- penziós üzem — az év utolsó negyedében készül el teljesen. Erre az időre végeznek min­2200-as átmérő A Fővárosi Vízművek csepeli vasbeton csőgyártó özemében acélsablonban készítik a nagy átmérőjű vasbeton csöveket. A csövek egyaránt alkalmasak ivóvíz, ipari víz vagy szenny­víz elvezetésére. 1000 mm-től 2200 mni-ig. hétféle átmérő­ben az idén több mint 5500 darab csövet készítenek. den munkával a Baranya me­gyei Állami Építőipari Válla­lat szakemberei is. Az építők egyre több helyet adnak már a berendezést szerelőknek. A fő létesítmények, a nagy alap- területű raktárcsarnokok és az üzemi épületek elkészültek már, és a szociális helyiségek egy része is használható. Az öltözőt és a mosdót elsőként a szerelést végző szakmunkások veszik birtokukba. A félmilliárd forintos be­ruházással készülő gyárba egyre több berendezés érkezik. A Vegyipari Berendezéseket Szerelő Vállalat és kilenc al­vállalkozójának munkáját összehangolni nem könnyű: a szocialista szerződés — amely­ben a részvevők a határidőre történő befejezést vállalták — jól segíti ezekben a hetekben az együttműködést. Gond azért itt is van: néhány ké­szüléket — amelyre elenged­hetetlenül nagy szükség van az üzem működéséhez — nem sikerült időre beszerezni. Igaz, számuk elenyésző, de a ter­melésben betöltött szerepük miatt nagyon hiányoznak. To­vább folyik a tárgyalás azért, hogy minél előbb Barcsra ér­kezzenek. Nádor Ottó, az új gyár igaz­gatója azt mondta: ütemsze- rűen halad az építés után a szerelés is Barcson, és szinte minden előfeltétele megvan annak, hogy az év végére be­fejeződjön ez a nagyberuhá­zás. A vállalat már fölvette a barcsi gyár első 20 dolgozó­ját: ők az előkészítő munkát végzik. Júliustól újabb mun­kásokat vesznek föl, és szá­mítanak az első szakmunká­sokra is. Június közepén vizs­gázik a 28 vegyipari szak­munkásjelölt és a két eszter­gályos, aki ugyancsak a Che- micallal kötött szerződést. munkacsúcsok idején nincs szabad szombat, máskor vi­szont mindegyik az. A gyakor­lat eddig az volt, hogy két héttel korábban a vezetők döntötték el. mikor lesz sza­bad a szombat. Az emberek helytelenítették : mi felvetet­tük. Az idén először egész évre megmondták, hogy me­lyik szombaton kell dolgozni, és melyik lesz szabad. Vagy itt volt a szocialista brigád cím elnyerésének a szabály­zata: sok olyan kötöttséget tartalmazott, amelyik - nem segítette, hanem esetenként hátráltatta a munkát. A ter­vezet elkészült, s mielőtt a szakszervezet elfogadja, a ve­zetői munkaértekezleten mi is véleményt mondtunk róla. — Minden témában véle­ményt nyilvánítanak? — Egyre többen. Először sok mindent nem értettünk. A szorosan vett pénzügyi gaz­dálkodási és kereskedelmi té­mákhoz most sem tudunk hozzászólni: nem ismerjük eléggé. Az esetek többségében azonban kikívánkozik az em­berből a vélemény, hiszen olyan kérdések kerülnek szó­ba, amelyek a gyártás meg­szervezésével, a javítással, az élet- és munkakörülmények­kel kapcsolatosak. — És mindig egyetértenek a döntéssel ? — Pergő viták vannak azért, hogy a lehetőségek közül a legjobbat válasszuk. A tanács­kozáson meg kell magyarázni azt, hogy miért ragaszkodunk a véleményükhöz, az embe­reknek pedig azt, hogy miért nem lehetett másként dönteni. Másfél éve két emberrel több ül le a Nagyatádi Kon­zervgyárban a heti vezetői megbeszéléseken azért, hogy a munkások szemszögéből nézve mondjon véleményt a készülő intézkedésekről. Az elv — melyet a gyár követ — min­denképpen helyes, hiszen az alaposabb döntéselőkészítés a végrehajtásban is érezteti a hatását. Dr. Kercza Imre flz elektronika fejlődése Bulgáriában Nem egészen öt évvel ez­előtt kezdtek Bulgáriában elektronikával foglalkozni. Azóta tucatnyi elektronikai üzem »»nőtt ki a földből«. Munkájukat a szófiai Elektro­nika Gyár irányítja, a fiata­lok immár országhatárokon túl is ismert, modern nagy­üzeme. Itt a foglalkoztatottak átlagéletkora 25 év alatt van. A modern iparág kifejlődé*- sét a szocialista integráció tet­te lehetővé, és jövőjét ugyan­csak a szocialista országok összefogása biztosítja. A he­tedik ötéves tervidőszakban — 1976—1980 között — 2,2-szer több, automatizáláshoz szük­séges eszköz és 2,6-szor több modern híradástechnikai be­rendezés előállítását tervezik, mint az előző tervidőszakban. A Bulgáriában készített R— 20 számítógép továbbfejlesz­tett változatát, az R—22-t szovjet kutatókkal közösen tervezték, készítették a szak­emberek. Az új számítógép a korábbinál négyszerié nagyobb teljesítőképességű, sokolda­lúan felhasználható, másod­percenként 80—100 ezer mű­velet elvégzésére képes. A bolgár szakemberek jelenleg a még bonyolultabb mikro­elektronika alapjainak megte­remtésén fáradoznak. Ismertek és keresettek a bolgár digitális órák, asztali számítógépek, URH-rádió- adók. A további fejlődést meg­alapozza az a közelmúltban kötött lengyel—bolgár együtt­működési szerződés, amely­nek alapján a két ország kö­zösen végez kutatásokat. Somogyi Néplap

Next

/
Thumbnails
Contents