Somogyi Néplap, 1977. május (33. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-18 / 115. szám

■v., VILÁG PROLETÁRJAI. E G Y E S ö L J E T E K I Ara: 80 fillér Orgonák öt földrészre AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIII. évfolyam 115. szám 1977. május 18., szerda Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárt kedden fogadta Ilié Verdetet, a Román Kommunista Párt KB Politikai Végrehajtó Bi­zottságának tagját, az RKP KB titkárát, aki a magyar— román gazdasági együttműkö­dési vegyesbizottság elnökei­nek találkozója alkalmából tartózkodik Budapesten. Az elvtársi légkörben lezajlóit megbeszélésen részt vett Ha­vasi Ferenc, a Minisztertanács elnökhelyettese és dr. Biczó György, hazánk budaoesti nagykövete. Jelen volt Vidor Bolojan, a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagy­követe. Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja a Minisztertanács elnöke ked­den az Országházban fogadta Ilié Verdetet, a Román Kom­munista Párt Központi Bizott­sága Politikai Végrehajtó Bi­zottságának tagját, az RKP KB titkárát. Az elvtársi légkörben lezaj­lott megbeszélésen részt vett Havasi Ferenc, a Miniszterta­nács elnökhelyettese. Jelen volt Victor Bolojan, a Román Szocialista Köztársaság buda­pesti és dr. Biczó György, ha­zánk bukaresti nagykövete. Havasi Ferenc, a Miniszter­tanács elnökhelyettese és Ilié Verdat, a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága Po­litikai Vég-ehajtó ' Bizottságá­nak tagja, a kb titkára — a mag var—román gazdasági együttműködési vegyes kor­mánybizottság társelnökei — kedden az Országházban tár­gyalásokat folytattak. Púja f rigyes Genfben Ma írják alá az egyezményt Púja Frigyes külügyminisz­ter kedden Geníbe utazott, hogy a Magyar Népköztársa­ság kormánya nevében aláír­ja a környezetmódositó eljá­rások katonai vagy bármely más ellenséges szándékú al­kalmazásának eltiltásáról szóló egyezményt. amelyet az ENSZ-közgyűlés 1976. decem­ber 10-én hagyott jóvá. A külügyminisztert a genfi ! repülőtéren dr. Domokos Má- j tyás nagykövet, a Magyar i Népköztársaságnak az ENSZ európai szervezetei mellett működő képviselője fogadta. Az egyezmény ünnepélyes aláírásának színhelye az ENSZ európai központjának tanácsterme lesz, ahol ma dél­ben Kurt Waldheim ENSZ-íő- titkár jelenlétében helyezik el kézjegyüket a kormánykül­döttségek vezetői az angol, arab. francia, kínai, orosz és spanyol nyelven készült egyez­ményen. Urbanisztikai hét sodik felében Moszkvában kerül sor a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának ülésére. (MTI) Kaposvár közművelődése és egészségügye Milyen ma Kaposváron a közművelődés? — ez volt az urbanisztikai hét tegnapi ren­dezvényének egyik témája. Balajcza János, a városi ta­nács elnökhelyettese előadásá­ban elmondta, hogy Kaposvár történetében a múlt században új fejezetet nyitott a várossá avatás. Föllendült és virágzott a városi — polgári — kultú­ra; egyletek, egyesületek, tár­saságok voltak ennek hordo­zói — kulturális transzmisz- sziós szíjként. S a városban élő híres festő, Rippl-Rónai József művészete és országos kapcsolatai is segítették a me­gyeszékhely bevonását a mű­velődés országos áramkörébe. Egészen mások a feltételek ma. amikor a művelődés nem­csak kedvtelés, hanem az em­ber lényegéből fakadó, belső igény is. Ma évente ezer em­ber költözik be a városba, so­kan faluról jönnek vagy a pe­remterületekről. így miközben a művelődés minden területe fejlődik, gazdagodik, ezzel ellentétes irányú változások is tapasztalhatók, s újra meg újra az alapoknál kell kez­deni a munkát. Milyen feltételei vannak en­nek? A város élete sokszínű, sokrétű; többféle réteg ízlését, igényeit kell kielégíteni. Igen kevés például a szakosított művelődési intézmény: nincs művészmozi, kamaraszínház és a felszabadulás óta nem épült például mozi. A lakóte­lepeken élő sok embernek ke­vés a klub. így különösen megnő az iskolák jelentősége: színterei lehetnek ismeretter­jesztő rendezvényeknek, kiál­lításoknak, irodalmi esteknek, vetélkedőknek. Az iskola a kultúraközvetítés, a művelődés »•alapsejtje«: meghatározott feladatain túllépve az állandó művelődési igény felkeltését és kiszogálását is elő kell se­gítenie. A városi tanács V. ötéves közművelődési tervében cé­lul tűzték ki, hogy a lakosság többségéhez jusson el a könyv, a művészi érték és a korszerű ismeret. Többet tö­rődnek az üzemi művelődés támogatásával, a bejárók igé­nyeinek fejlesztésével, ízlésük csiszolásával, a gyes-en levő kismamák foglalkoztatásával és a külterületeken lakók ma még hátrányos kulturális helyzetének enyhítésével. Máris nagy eredmeny, hogy a város lakosságának 32 száza-, Iáka rendszeresen olvas és az olvasóknak csaknem a fele munkás. A könyv, a leírt gon­dolat terjesztését segítik az idén meginduló bibiiobuszjá- ratok is. A közművelődés, a közoktatás, a tudományos ku­tatás és a művészetek fejlő­désének jobb feltételeit te­remtheti meg, ha a tanácson elkészül a művelődés hosszú távú terve. Az élet minőségéhez, a vá­rosi lakosok jobb közérzetéhez szorosan hozzá tartozik a színvonalas egészségügyi el­látás. Hol tartunk ma Kapos­váron? Erről tartott előadást dr. Varjú Irén egészségügyi osztályvezető. A munka szín­vonalát három fő területen le­het mérni: a gyógyító-meg­előző ellátásban, az anya-, a nő-, a csecsemő és az ifjú­ságvédelemben, valamint a fekvőbeteg- és szakorvosi el­látásban. Kaposváron ma mintegy 2500 beteget lát el egy kör­zeti orvos. Ez az arány nagy­jából azonos az országossal. A körzeti orvosok átlagosan naponta 45 beteget vizsgál­nak. Az orvosi szolgálat háló­zata vegyes. Vannak régi, el­avult épületek, de a szolgálat korszerű új rendelőkben is működik. A berendezésük mindenütt megfelelő. Gondot csak az okoz, hogy a szolgá­lat kiépítése az új városré­szekben nem tartott lépést a házak átadásával. Emiatt pél­dául a kalinyini szolgáltató­házban nagy a zsúfoltság. Ideiglenes rendelőket kellett létesíteni a Munkásőr soron és a Honvéd utcában. Az egészségügyi osztály törekvése az, hogy a körzeti orvosok a jelenleginél kevesebb beteg­gel foglalkozzanak, s így emelkedjék az ellátás szakmai színvonala. Hasonló okból ösztönzik az orvosokat szak­vizsgára is, szép eredménnyel: 20 körzeti orvos közül eddig 12 tett szakvizsgát. A megyeszékhelyen kiépült az üzemorvosi hálózat is: ez 21 üzemben 18 embert érint. Az idén további rendelő léte­sül a Mezőgépnél és az Agro- kernél, de tervezik a Volánnál és a bútorgyárnál is. A megelőző és gyógyító munkát segíti a köznonti ügyelet. Naponta átlag 17-en veszik igénybe a szolgálatot. Kaposváron korszerű. bár kicsit zsúfolt nővédelmi köz­pont is működik. Nagy ered­mény, hogy a IV. ötéves terv­időszakban sikerült kiépíteni a gyermekköyzeti orvosi há­lózatot. Az idén a toponári városrész is kap gyermekor­vost. A jobb szakorvosi ellá­tást nehezíti, hogy a megyei rendelőintézet ma már szűk: ezen fokozott tehermentesítés­sel próbálnak segíteni. Az urbanisztikai hét mai programjában filmvetítés, több előadás és vita szerepel. Cs. T. Az Odera menti Frankfurtban 1857 óta készítenek orgoná­kat. A Sauer Művek gyártmányait a világ minden tájára exportálják, s az Ni>K-beli mesterek remekmívű orgonáit ma már egyaránt jól ismerik a Szovjetunióban és az Egye­sült Államokban. Képünkön a gyár egyik különlegessége: az asztali »mini« orgona. (Fotó: ADN/ZB—MTI—KS) Ülést tartott megyei tanács Tegnap ülést tartott a me­gyei tanács. A napirendek megtárgyalása előtt kiosztot­ták a Tegyünk többet Somo- gyértl kitüntető jelvényeket. Ebből az alkalomból Szován József, a megyei tanács vb- tagja köszöntötte az elisme­résben részesülőket, majd Böhm József, megyei tanács­elnök átadta a jelvényt nyolc — kiváló társadalmi munkát végzett — személynek és a Kaposvári Villamossági Gyár Lendület szocialista brigádjá­nak. A testület ezután értékelte a megyei pénzügyi osztály munkáját — különös tekintet­Villáminterjú Áruljanak gyümölcsöt az utcán is! Budapesten és az ország más városaiban gyakran látni, hogy az üzletekből kirakják az utcára az épp »soros« friss gyümölcsöt és zöldségfélét — rendezetten persze, rekeszek­ben vagy asztalon. Így »tá­lalják« az árut, s arra járók nagyon sokan megállnak, vá­sárolnak. — Miért nem lehet elérni, hogy ezt bevezessék Somogy­bán is? A kérdést a közel­múltban hallottuk egy megyei tanácskozáson: azt is ott mondták el, hogy ha az üzle­tek mégis megpróbálták a »kipakolást«. a tanácsok azon­nal kivetették a közterület­használati díjat. Miért? E kérdésekre Bödő József­től. a megyei tanács kereske­delmi osztályának helyettes vezetőjétől kértünk választ. — A megyei zöldség -gyü­mölcstermelést és ellátást koordináló bizottság alakuló ülésén került szóba ez a problé­ma. Kovács Lajos, a Somogy megyei Élelmiszer-, Háztartá­si- és Vegyiáru-kiskereskedel- mi Vállalat igazgatója például elmondta, hogy az eddigi évi 15—18 millió forintos zöldség- gyümölesforgalmat növelhet­nék az utcai árusítással, s így a fogyasztó is gyorsabban jut­na áruhoz. A megyeszékhe­1 lyea w más, forgalmasabb helyeken próbálkoztak vele. de a területi díjak miatt megtor­pantak. A bizottság operatív jellege érvényesült, amikor egyebek között ebben a témá­ban is intézkedési javaslat született. Tóth Lajos, a megyei tanács elnökhelyettese levél­ben kéréssel fordult az érin­tett tanácsokhoz: ne kérjenek közterülethasználati díjat a boltoktól, ha az utcán zöld­séget és gyümölcsöt árusíta­nak. — Mely tanácsok kapták meg ezt a levelet? — A négy somogyi város tanácsa, továbbá tizennégy nagyközségi tanács. Ez utób­biak közül hét Balaton-parti, a többiek pedig — Barcs, Csurgó, Tab, Lengyeltóti, Bö- hönye. Igái, Nagyhajóm — a megye más területein működ­nek. A megyei tanács és a MÉSZÖV felszólította a vál­lalatokat, kereskedelmi szerve­zeteket, hogy éljenek ezzel a kedvező lehetőséggel. — Az eddigi tapasztalatok? — Nem láttunk még külö­nösebb »mozgást«, de erre sem kell sokáig várni. Min­denekelőtt arra van szükség, hogy mindenből elegendőt és megfelelő választékban, jó minőségben hozzanak forga­lomba, és ilyet árulja^ik az utcán is. H. F. tel a költségvetési gazdálko­dásra és az adópolitikai fel­adatok végrehajtására; meg­tárgyalta a megye építőipari szervezeteinek helyzetét és feladatait az ötödik ötéves tervben. A tanácsülés jelentést fogadott el az 1976. évi költ­ségvetési és fejlesztési alap felhasználásáról, valamint az oktatási bizottság tevékenysé­géről. A tanács személyi kérdések­ben is döntött. Erdős Zoltánt, a megyei építési, közlekedési és vízügyi osztály vezetőjét, kérésére fölmentette tisztségé­ből, és helyére Kiss Lászlót, a megyei tanács vb tervosztá­lyának helyettes vezetőjét nevezte ki. Ugyancsak kine­vezte Hausz Gyulát — az osztály általános vezetőhelyet­tesét — a művelődésügyi osz­tály vezetőjének. Antwerpenbe látogatott a magyar pártküldöttség A Magyar Szocialista Mun­káspárt küldöttsége, amely Fock Jenő, a Politikai Bizott­ság tagja vezetésével a Belga Szocialista Párt meghívására tesz hivatalos látogatást az országban, hétfőn, este találko­zott a belga parlament belga— magva:- tagozatának több kép­viselőjével. Kedden a magyar pártkül­döttség Antwerpenbe, Belgium flamand területének legjelen­tősebb városába látogatott el. Elkísérte Vince József, a Ma­gyar Népköztársaság brüsszeli nagykövete is. Az MSZMP küldöttségét az antwerpeni városházán a város vezetői fo­gadták. Ott volt Jós Van Eynde, a Belga Szocialista Párt Politikai Irodájának tag­ja, a város egyik képviselője is. A vendégek megismerked­tek a város életével, majd megtekintették Antwerpen számos nevezetességét és lá­togatást tettek a kikötőben. A szovjet— amerikai külügyminiszteri találkozóra Gromiko Génibe utazott Fő napirendi pontja a stratégiai fegyverzet korlátozásával kapcsolatos Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter kedden dél­után Genf be utazott, hogy részt vegyen a ma, szerdán kez­dődő szovjet—amerikai külügyminiszteri tárgyalásokon. A szovjet főváros politikai köreiben nagy érdeklődéssel tekin­tenek e találkozó elé, melyre a felek két napot irányoztak elő. »Adott esetben« azonban mód van a találkozó meg­hosszabbítására is. Andrej Gromiko és Cyrus Vance március utolsó napjai­ban Moszkvában megtartott első megbeszéléssorozata — mint ismeretes — nem veze­tett a kívánt eredményre, s ezért nagy érdeklődéssel te­kintenek most e megbeszélé­sek elé. Moszkvában a tárgya­lások fő napirendi pontja a stratégiai fegyverzet korlá­tozásával kapcsolatos szovjet —amerikai megállapodás ki­dolgozása volt, de a szovjet fél kénytelen volt elutasítani az új amerikai kormányzat e tárgyban előterjesztett javas­latait, mivel azok a legfelső szinten korábban kidolgozott vlagyivosztoki megállapodá­sok revíziójára épültek. Ilyen körülmények között a szovjet fővárosban nem fűznek vér­mes reményeket a genfi tár­gyalásokhoz — jóllehet idő­közben mindkét fél nyilatko­zatokban, sajtókommentárok­ban jelezte, hogy elképzelhe­tőnek tartja a kompromisszu­mot a hadászati támadó fegy­verzet korlátozásánál fölme­rült problémákban. A genfi külügyminiszteri ta­lálkozó egyéb témái közül Moszkvában első helyen em­lítik a közel-keleti rendezés kérdését. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára a szov­jet szakszervezetek kongresz- szusán a közelmúltban részle­tesen kifejtette a rendezés szovjet tervezetét, amely az izraeli csapatok szakaszos ki­vonásának lehetőségét is föl­vetette, s kitért a közel-keleti vízi utak nemzetközi hajózha­tóságának kérdéseire is. tehát (Folytatás a 2. oldalon) Kádár János és Lázár György fogadta ilie Verdetet Magyar—román tárgyalások Az előzetes megállapodás-1 iák megfelelően május má-1 Összehívták a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizoltságának ülését

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents