Somogyi Néplap, 1977. május (33. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-17 / 114. szám
Kötelezettségeink teljesítése internacionalista tett A komplex program megvalósításának útján r Irta dr. Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese A múlt év a KGST-orszá- gok gazdasagában egy újabb ötéves tervciklus kezdő éve volt. A több mint 370 millió lakost, a világ népességének mintegy egy tizedét tömörítő közösségünk dolgozóinak erőfeszítései arra irányultak, hogy az országok kommunista és munkáspártjai által az 1980. évre kitűzött nagyszabású társadalmi-gazdasági célok elérését megalapozzák. Ez a munka és erőfeszítés nem maradt eredménytelen. A baráti államokban csakúgy, mint hazánkban — a világgazdaságban bekövetkezett mélyreható változások és számos, a belső fejlődést nehezítő körülmények ellenére — lényegében sikeresen teljesítették az 1976. évi terveket. Ennek eredményeként közösségünk országaiban a nemzeti jövedelem a múlt év során átlagosan 5,5 százalékkal emelkedett az előző évhez viszonyítva. Ezen belül a növekedés Romániában 10,5, Lengyelországban 7,5, Bulgáriában 7, a Szovjetunióban 5, Csehszlovákiában és az NDK-ban 4, Magyarországon pedig 3 százalék volt. A növekedés fő forrása A gazdasági növekedés motorja a múlt évben is az ipar volt. Az ipari termelés emelkedése 1976-ban együttesen megközelítette a 6 százalékot. Továbbra is az átlagosnál gyorsabb ü lemben fejlődött Románia, Lengyelország, Bulgária, valamint az NDK ipari termelése. Jelentős az a tény, hogy a növekedés fő forrását, mintegy négyötödét — néhány KGST-országban, közöttük hazánkban a teljes növekedést — a munka termelékenység emelése biztosította. Az ipari termelésen belül a növekedés fő hordozói a KGST-országok iparában is az energetika, á gépgyártás, a rádióelektronika és a vegyipar. Ezeknek az ágazatoknak kiemelt fejlesztése kedvezően befolyásolta az ipar többi ágazatának, valamint az egész gazdaságnak a fejlődését. A gazdaság másik igen fonr tos ágazata a mezőgazdaság. Bár a tavalyi időjárási viszonyok — Magyarországéhoz hasonlóan — nem a legkedvezőbben alakultak néhány más KGST-országban sem, a mezőgazdasági termelés összességében mégis 3 százalékkal emelkedett egy év alatt. Jelentősen, több mint 11 százalékkal bővültek a KGST- országok külgazdasági kapcsolatai. A KGST-országok egymás közötti forgalmának aránya és növekedése országaink külgazdasági kapcsolatainak legfőbb stabilizáló tényezője, de fontos szerepet töltött be a fejlett tőkés, valamint a fejlődő országokkal lebonyolított külkereskedelmi forgalom is. A gazdasági növekedés eredményei lehetővé tették a szociálpolitikai elképzelések megvalósítását. A múlt évben a KGST-országokban összesen több mint 3 millió lakást építettek fel, nőtt a dolgozók reáljövedelme, emelkedett a kiskereskedelmi áruforgalom, tovább javult a dolgozóknak nyújtott kulturális, oktatási, egészségügyi és egyéb szolgáltatások színvonala. E néhány adat is bizonyítja, hogy a KGST-országok gazdasága, természetesen gondoktól és problémáktól nem mentesen, de tervszerűen és magabiztosan fejlődött. Kedvező mérleg A múlt és a közeljövő évek is a szocialista gazdasági integráció fejlesztésének azt a szakaszát jelentik, amikor a munka és a figyelem középpontjában a közösen kidolgozott együttműködési elgondolások, illetve a megállapodásokban foglaltak valóra váltása áll. A KGST tavaly júniusban tartott XXX. ülésszaka részletesen áttekintette az integráció komplex programja megvalósulásának csaknem ötévi eredményeit, tapasztalatait. Az akkor megvont mérleg I egyértelműen kedvező volt. 1976-ban az országaink között kialakult együttműködés tovább folytatódott, lényegé- ! ben olyan ütemben és módon, ahogyan azt az egyes országok népgazdasági tervei, a külkereskedelmi megállapodások I előírták. A mült évben nagy erővel ; bontakozott ki a Szovjetunió ; területén az orenburgi gázve- 1 zeték építése. Ismeretes, hogy e nagyszabású, sok tekintetben egyedülálló vállalkozásban a Szovjetunión kívül öt európai KGST-ország nem csupán gazdasági eszközökkel, hanem helyszíni építőmunkával is részt vesz. A kijelölt építési szakaszokon több mint 15 ezer tagú nemzetközi szakember- gárda, többek között majd két és fél, ezer magyar munkás is dolgozik. Az egész vállalkozás. mely a gázvezeték kiépítésén kívül szovjet részről a gáz kitermelését és előkészítését is magában foglalja, jó ütemben halad, így a fővezeték 1978 végére kitűzött üzembe helyezése reálisnak látszik. Ugyancsak eredményekről adhatunk számot a másik, hazánkat még közvetlenebbül érintő közös vállalkozás, a Vinnyica (Szovjetunió) — Al- bertirsa (Magyarország) között húzódó 750 kV-os távvezeték építésével kapcsolatban is. Ha minden a terveink szerint alakul, 1979-ben már a nagyfeszültségű vezetéken energia áramlik hozzánk. A KGST-országok együttműködésének igen lényeges területe a gépgyártás. Gazdaságaink korszerűsítése jelentős — többek között tőkés — gépbeszerzést igényel. Az alapvető gépszükségleteket az egymás közötti forgalom elégíti ki. Ezt bizonyítja az egymás közötti gépszállítások év ről évre emelkedő nagysága. Fejlődésünk elválaszthatatlan a KGST-tői és részben közösen kidolgozott programok segítségével kap biztos nemzetközi hátteret. Együttműködésünk teszi lehetővé, hogy a kialakítható nagy sorozatokra építve a legfejlettebb technológiákat alkalmazzuk a magyar gépipar kulcsfontosságú szektoraiban : a közútijármű-gyártásban, a számítástechnikai iparban, a híradástechnikában, a golj'ós- csapágygyántásiban stb. Jelenleg tárgya'ások folynak a KGST keretében az atomerő- művi berendezések sokoldalú gyártásmegosztáson és kooperáción alapuló kiépítésére is. Ez iparunk műszaki fejlesztése szempontjából újabb előre-' lépést tesz majd lehetővé. Az együttműködés eredményességét lemérhetjük továbbá a magyar vegyipar dinamikus fejlődésén. A beruházások összehangolásával kiépített vegyipari termékszakosítás is növekvő mértékben érezteti hatását Közismert az is. hogy energia-, fűtő- és nyersanyagszükségletünk jelentős része a KGST-országokból, elsősorban a Szovjetunióból származik. 1976-ban a KGST-orszá- gokból származott energiabe- hozatalunk 81, anyag- és félkésztermékimportunk, több mint 40 százaléka. A mostani ötéves tervidőszakban összes beruházásainknak mintegy 4 százalékát arra fordítjuk, hogy részt vegyünk a KGST-országokkal megvalósuló együttes integrációs intézkedésekben, az 1980 utáni nyersanyagigények kielégítése érdekében. E befektetés természetesen fokozatosan megtérül majd a megfelelő kapacitások üzembe helyezése után meginduló szállítások révén. Nekünk is érdekünk tehát kötelezettségeink határidőre és jó minőségben való teljesítése. Ezért dolgozni azonban nem csupán jól felfogott gazdasági érdekünk, hanem a többi KGST-országgal szemben vállalt internacionalista kötelezettségünk is. MAI KOMMENTÁRUNK Találkozzanak a testvérvárosok fiataljai Áz első orosz faház után megkezdték a többi épület felállítását is a nemrégen felavatott balatonberényi Gorkij üdülőfaluban. Az egykori legelő nincs messze a tó partjától, így igen kiváló táborhely ez a fiataloknak. Táborok, üdülőtelepek mindenfelé találhatók a Balaton körül, ez azonban más, mint a többi. Az októberi forradalom 60. évfordulójára készülődve, a barátság jegyében alapították. Mi, somogyiak valóban örülhetünk, hogy éppen a déli parton épül az üdülőfalu. Balatonföldvár a nemzetközi táborával már eddig is rangot vívott ki magának a barátság ápolásában a világ különböző országaiból érkezett fiatalok között. Balatonbcrény nevét még csak ezután tanulják meg hazánkban és külföldön is a fiatalok. Elsősorban azok, akik a Szovjetunió alapos ismeretével szerzik meg a jogot az ide való belépésre.. Erre a beutalóra valóban büszke lehet minden iskola és minden csapat. Az üdülőfalu megalapítóinak szép tervei között szerepel, hogy szocialista országbeli fiatalokkal is találkoznak majd az itt táborozok. A Szovjetunió című folyóirat főszerkesztője mondta az avatáskor, hogy az üdülőfalu kiváló lehetőséget kínál egymás megismerésére, a ba- rátkozásra. A szovjet pionírok nálunk is jól ismert Ar- tyekjéhez hasonlította, ahol vidáman, jókedvvel, a nemzetköziség szellemében találkozhatnak a magyar fiatalok a szocialista országokból érkező társaikkal. Nemrégen ünnepeltük a testvérvárosok napját, s ez adja a gondolatot: legyen a Gorkij üdülőfalu a testvér- városok fiataljainak a találkozóhelye is. A győztes iskolák városai láthatnák itt vendégül a testvérvárosok fiataljait. így sokkal közvetlenebbül ismerhetnék meg, hogyan élnek a többi szocialista ország fiataljai, milyen gondolatok foglalkoztatják őket, mit tudnak rólunk, s mi róluk. Somogy az avatás percétől odafigyel a Gorkij üdülőfalura, s belépőt kér a megye fiataljainak. Még ha korlátozottak is a lehetőségek, érdemes lenne megszervezni a testvérvárosi fiatalok első találkozóját a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére. A kalinyini, ciechanówi, kard- zsali, darhani, bjelovári és kaposvári diákok, szakmunkástanulók képviselői még sohasem ünnepeltek együtt, csak hellyel-közzel volt mód két testvérváros fiataljainak a találkozására is. Éppen október élő eszménye kínálja a lehetőséget erre a táborozásra, akár az utószezonban is. A somogyi táborozást követhetné két—három évenként más országbeli. A Ka- linyin területi Szeliger-tónál például minden évben szerveznek nemzetközi tábort, ott munka és pihenés, művelődés és barátkozas is megfér a programban. S nyilván Darhan, Ciechanów, Kardzsali, Bjelovár is tud táborhelyet kínálni a testvér- városok fiataljainak. Egy nép életéről úgy lehet a legtöbbet megtudni, ha barátságot kötün!; a fiaival és a lányaival. Az újságokból, könyvekből, filmekből megismert tudás is így válhat igazán élővé. Ezért fontos, hogy éppen a barátság tábora adjon otthont a testvérvárosok fiataljainak. L. G. A magyar nép ismeri, mindennapos munkájában és életében szerzett közvetlen tapasztalataiból is tudja, hogy fejlődésünk elválaszthatatlan a KGST-országokkal, elsősorban a Szovjetunióval folytatott széles körű együttműködéstől. Napjainkban, amikor az ipar és a mezőgazdaság termékszerkezetének: korszerűsítése az egyik legfontosabb gazdasági feladatunk, ennek megvalósítása, is alapvetően a KGST -országokkal egyeztetett Sertéshizlalda a hízómarhák istállójában 35 vagon „fekeié’ áru érkezett Harmincöt vagonból álló szerelvény gördült be az egyik április eleji napon a batéi vasútállomásra. A rakományt a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskolai Tangazdaság címére küldték. A tarka, fekete-fehér színű bikaborjak Lengyelországból érkeztek, és az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt irányította az 507 hízómarhaalapanyagból álló szállítmányt a gazdaságba. Ök Gázló- és Cserepespusztán gondoskodtak a megfelelő elhelyezésükről. Az errefelé szokatlan külsejű borjak érthetően nagy feltűnést keltettek, s mutogattak is rájuk a gyerekek, ki komolyan, ki viccelődve: »Ezek adják ám a kakaót meg a kávét !« A lengyel importból származó növendékek szépen fejlődnek az új környezetben. A tangazdaság a tröszttel kötött megállapodás szerint bérhizlalásban tartja az állatokat a két puszta istállóiban. Még az idén szeretnék értékesíteni őket. A szabad férőhelyektől függően további 550 hízómarha-alapanyagot szereznek be, hasonló állományból. A gazdaságban levő anyagi és szellemi erő módot ad arra, hogy ilyen tevékenységgel a jó eredmény reményében foglalkozzanak. Erre építettek akkor is, amikor olyan megállapodást kötöttek 1980-ig szólóan az Állatforgalmi és Húsipari Tröszttel, hogy mintái 4500 süldőt fogadnak és hizlalnak fel az átadási súlyra. A tangazdaság a megye állami mezőgazdasági nagyüzemei által létrehozott marha- hizlaló társulás gesztora Volt korábban, az idén január 1- től azonban a Kutasi Állami Gazdaság látja el ezt a feladatot. A tangazdaság két hizlalótelepén, Gázló- és Cserepespusztán ennek következtében sok férőhely felszabadult. A gazdaság az idén csaknem 2000 hektáron termel kukoricát, takarmánygabonájuk területe pedig mintegy 900 hektár. Két alapvető föltétel tehát — a férőhely és a szükséges takarmány — rendelkezésre áll. A pusztákon élő családok helyi munkalehetőséget igényelnek: a tröszttel kötött megállapodás révén erre is mód nyílik. A megüresedett szabadtar- tásos szarvasmarha-istállók egy részét hizósertés-alap- anyaggal töltik fel. Március első felében érkezett az első szállítmány: ezer — 38 kilós átlagsúlyú — süldő »költözött« a kevés költséggel átalakított, önetetőkkel és önitatókkal fölszerelt istállókba. Bács-Kis- kun megye háztáji gazdaságaiból kerültek ki ezek az állatok, s hizlalják őket. A marha- és sertéshizlalásnál is jó módszerrel próbálkozik a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskolai Tangazdaság. Bíznak bepne^ hogy nem csalódnak a vállalkozásban. Természetesen kockázattal is jár a bérhizlalás, hiszen az importból származó bikaborjak és az ország más részén fölvásárolt süldők meglehetősen sok tenyészetből valók. Az a sok gyakorlati tapasztalat azonban, mely a tangazdaságnál az állathizlalásban felhalmozódott, bizonyosan jól hasznosul. x H. F. Látványos sikerek nélkül Á különbség: több mint ezer liter A Somogyi termelőszövetkezetek ' versenyében az 1975-ös tejtermelési átlaghoz képest a legnagyobb eredményt az inkei termelőszövetkezet érte el. 1976-ban az előző évi tejmennyiség 142 százalékát termelték. Könnyű nagy eredményt elérni akkor, mondhatná bárki, ha a viszonyítási alap az átlagnál alacsonyabb. Ez Inke esetében igaz, hiszen 75-ben csupán 1487 liter volt a tehenenkénti tej termelési átlag, ezt növelték egy év alatt 2278 literre. A 42 százalékos növekedés azonban így is becsülhető, főleg ha hozzávesszük, hogy az idén több mint 2500 literes átlagot akarnak elérni, valaAz Élelmiszeripari Gépgyárban az idén 42 db, egyenként 10 ezer literes szigetelt tejtankot és 18 db, egyenként 2500 literes tejszíncrlclö berendezést készítenek szovjet megrendelésre. mint azt, hogy talajuk a leggyöngébbek közé sorolható. A tejtermelés átlaga két év alatt több mint ezer literrel növekszik, ha a tervek valóra válnak. A számok azonban csak mérföldkövei egy hosszú folyamatnak. Illyés József, a termelőszövetkezet elnöke ezt így fogalmazta meg: — Rossz körülmények között termelünk. A sivár, homokos talaj ismeretében alakítottuk ki termelési szerkezetünket. A szövetkezet állattenyésztése a szarvasmarhára épül. Ennek a takarmányigényét a növény- termesztésnek kell előteremtenie. Ehhez meg kellett találnunk azokat a növényeket, amelyek gazdaságosan termeszthetők. A homokos talaj minősége aranykoronában kifejezve a mikei és a berzencei területhez hasonló. A rossz talajon nem terem meg a lucerna, a szarvasmarhák egyik fő takarmánya. Részben ennek pótlására esett a választás a repcére: ez ráadásul húsz nappal korábban érik be, mint a többi takarmánynövény. — Ha elérjük a 2500 literes átlagot, a tehenészet jövedelmező lesz. Ez tehát a közvetlen célunk, s erre biztosítékot ad, hogy a gyönge talajokat legelőként hasznosítva lényegesen olcsóbban tudjuk nevelni a termelésbe beállítandó üszőket. Ha vásárolnánk, egy állat mintegy tízezer forinttal kerülne többe. Két és fél évvel ezelőtt épült meg az új tehenészeti telep. 1973-ban és 74-ben még vásároltak a háztáji gazdaságoktól szopósborjút az állomány növelésére. A következő évben fejezték be a nega- tivizálást, s mint másutt is, ez erősen rontotta a termelési átlagot. 1976-ban a tehénlétszám mégis majd 60 százalékkal nőtt. Most 347 tehenük van, s a szaporodás ütemét tekintve az év végére elérhetik a 380-as létszámot. Az elnök szavait idézve az itt dolgozók már »megették a kenyerük javát«, az átlagos életkor 40—50 év körüli, bár egy-két fiatal is van közöttük. Az új technológia megértéséhez továbbképző tanfolyamot szerveznek, sőt 14 embert Iha- rosberénybe is elküldték iskolára. A már elért termelési eredmények igazolják, hasznos volt a továbbképzés; értő, gondos embereket választottak. — Két és fél éve, a telep indulásakor válogattuk össze a mostani személyzetet. Az eddig eltelt idő alatt csupán öt dolgozó cserélődött ki. Nemcsak szeretik, hanem magukénak is érzik az emberek a munkát, s bizonyos vagyok benne, ha sikerül elérni, amit kitűztünk, azt nagy részben nekik köszönhető majd. A tisztességes, odaadó munkát ugyan nehéz számokban kifejezni, de talán érzékeltet jelentőségéből valamit az, ha tudjuk, mit kell ellensúlyoznia. — Közismert gond, hogy drágák az erőgépek. Tavaly vásároltunk egy Rába—Steiger traktort a hozzá való tartozékokkal. A gép a szerszámokkal együtt 2 millió 200 ezer forintba került. Ez 80 vagon , gabona ára. A gépen nemrég kardánkeresztet kellett cserélni. Az egyszerű alkatrész 25 ezer forint volt, s ez egy vagon búzának felel meg. Nos, ezeket a költségeket kell »kigazdálkodni«. B. A. Somogyi Néplap Tejipari berendezések szovjet exportra
