Somogyi Néplap, 1977. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-14 / 86. szám

Tjaztdt &ztr~k(Lizt3$lg- ! Sohasem hittem volna, hogy egy újságkézbesítő pó­tolhatatlan. Taszáron az. Ha ugyanis a kézbesítő beteg vagy szabadságon van, netán éppen felmond — mert ez sem ritka —, akkor szünetel az újságkihordás. De nem is ez a legbosszantóbb, hanem az, hogy a posta vezetője az összes napilapot, hetilapot stb. kirakja egy asztalra, s aki akar, az visz haza az előfizetett újságokból. De nem­csak az újságokra, hanem az egyéb küldeményekre is ha­sonló sors vár. Ez történt a húsvétot megelőző héten. Áp­rilis 9-én már hiába mentem »válogatni«, se Nők Lapja, se RTV nem volt. Somogyi Néplapból is csak egy félig elázott példányt kaptam, pedig mindhárom újságot előfi­zetem. Sajnos, nem ez volt az első eset, hogy így jártam. Tegyem azt, amit sok taszári lakó? Ök ugyanis nem fizetnek elő semmilyen lapra, inkább naponta megveszik — ha kapják — az újságot. Mert ha nem is ez a legké­nyelmesebb, de a biztosabb megoldás! Tisztelettel: AZ MSZMP SOMOGY. MEGYEI BIZOTTSÁGÁN AK LAPJA XXXIII. évfolyam, 86. szám. Csütörtök, 1977. április 14. Iskolaköpeny-bemutató 7AHM ionon Tiszta lelkiismeret Annikor Narvaez tábor­nagy a halálos ágyán fe­küdt, gyóntatója megkér­dezte tôle, hogy megbo­csát-e ellenségeinek. — Nincsenek ellensé­geim — mondta az öreg katona. —, Valamennyit likvidáltam. Antik hasonlat Alkibiaddésztől megkér­dezte egyik barátja: — Mondd, miéri; kezdesz ki Lais hetérával, amikor mindenki tudja, hogy nem szeret téged ? — Barátom — vála­szolta Alkitodadés —, a bor és a hal sem szeret engem, mégis ízlik ne­kem. Siker — Miért ilyen gondter­helt? — Okom van rá — vá­laszol az előkelő hölgy. — Felfogadtam egy embert, hogy kutassa ki a család­fámat. — Sikerrel járt a vál­lalkozása? — Meghiszem azt! Nem győzöm pénzelni, hogy hallgasson! Csendes férj Hilda és férje megláto­gatja az asszony barátnő­jét. A két hölgy élénken beszélget, Hilda férje egy szót sem szól. Amikor a férfi egy pillanatra ki­megy a szobáiból, a barát­nő megkérdi: — A férjed mnkfcig Ilyen csendes? — Ô nem mtncBg.l! Hallanád csak, amikor észak! Nahát!,.. Vizsgán a professzor kényes kérdést tesz fői a hallgatónak: — Tegyük fői. hogy ön­nek egy halálos kimene­telű baleset áldozatát kell fetboncolnia. Mit szólna, ha azt tapasztalná, hogy az áldozatnak nincp gyom­ra? — Naháit!.:: Skótéknól — Anyu, az ajtóban áll egy férfi. — Mit akar? — Az uszodára gyűjt, marni... Mit adjak neki mami? — Három vödör vizet, kisfiam. Pszichiáternél A pszichiáter így szól a pácienséhez: — Akkor most szépen meséljen el mindent, ho­gyan kezdődött. —'Kezdetben megterem­tettem az eget és a föl­det ... Semggi^Pfoi1 Az MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő : JÁVORI BÉLA Főszerkesztő-h. : Paál László Szerkesztőség: Kaposvár, Latinéit Sándor u. 2. Postacím: 7401. Telefon: 11-510. 11-511, 11-512. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinca Sándor utca z. Postacím: 7401 Kaposvár* postafiók 31 Telefon: 11-516. Felelős kiadó Dómján Sándor. Beküldött kéziratot nem őrzúnl( ‘meg és nem küldünk vissza! Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahiva­taloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 20 F6 Index : 25 957. ISSN 0133—0608. Készült a Somogy megyei Nyomda** ipari Vállalat kaposvári üzem éhen* Kaposvár, Május 1. u. 101» Felejős vezető: .farkai Béla. igazgat*, Kevesen jelentkeztek marósnak, esztergályosnak tyóia Qíona 7261 Taszár, lakótelep 29/a Tisztelt Szerkesztőség'. A húsvéti vásárlások különös meglepetést hoztak a Bartók Béla u. 6. sz. alatti 36S-as számú élelmiszerbolt­ban vásárló idősebbek számára. Az eladók a vásárolt árut kérés nélkül a vevők táskáiba, szatyorjaiba rakták. Ha volna előzékeny ségi. udvariassági vetélkedő, ök bizto­san elsők lettek volna. Figyelmességükért mi, akik már hatvanon felül járunk, hálás köszönetünket fejezzük ki. , Tisztelettel! üjetla 'Xátmán. Kaposvár, Sallai utca ál. Az általános iskolákból már valamennyi jelentkezési lapot elküldték a középiskoláknak, a szakmunkásképző intéze­teknek. A kaposvári 503-as ipari szakmunkásképzőben el­készült a statisztika: melyik szakmát hányán választották. A vasasszakmákban össze­sen 382 ipari tanulóra van szükség, eddig 244-en jelent­keztek. Ismét nagy az eltérés a divatos pályák és a hiány­szakmák között. Autószerelő­nek és karosszérialakatosnak még egyszer annyian jelent­keztek, mint amennyi hely van, viszont esztergályosnak kevesen: hetvenöt helyett negyvenkilencen küldték el jelentkezési lapjukat/. Még rosszabb az arány a marós­szakmában : harminckét hely­re mindössze hárman pályáz­tak. Vas- és fémszerkezet-la­katosnak tizennégy nyolcadi­kos jelentkezett — hetvenegy helyre. Kevés a galvanizáló, még van hely a villanyszerelők, a géplakatosok között. Nagy szükség van építőgép-szerelő­re: még tizennégy hely üres. Mindössze két öntőszak­munkásra lesz szükség, azon­ban még senki nem jelentke­zett. Tavaly bádogostanulónak nem ment egyetlen somogyi fiú sem, az idén ketten jelent­keztek. A szakmunkásképzőben és az ipari üzemekben még vár­ják a fiatalokat. Visszavan­nak a középiskolát végzettek, akik majd csak az érettségi vizsga után adják be lapju­kat a szakmunkásképzőbe. Fo­gadják azokat is, aki nem ju­tottak be a középiskolába. Emlékezés Lenin hazatérésére A Fáklya új. április 17-én megjelenő 8. számában foly­tatódik a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 60. évfor­dulójának tiszteletére indított sorozat: ezúttal a Nagy Hon­védő Háborút követő ötéves tervek sikereit mutatják be. Érdekes írás eleveníti fel 1917 áprilisát, amikor V.I. Le­nin — az emigrációiból visz- szatérve — a megvívandó forradalom élére állt, mint a bolsevikok pártjának vezető­je. A memoár szerzője Fjodor Szamojlov, a Finnlandi pá­lyaudvaron Lenint fogadó kommunisták egyike. Az Orenburg! gázvezeték utolsó szakaszát építő, a Gusz- jatyin-Bogorodesani és Huszt helységekben elszállásolt ma­gyar brigád munkájának újabb híreiről tudósit egy ri­port. Megismertet a lap a tava­szi moszkvai divat újdonságai­val, közli a moszkvai olim­piára készülő Valerij Borzov “«printer« nyilatkozatát, s ez­úttal is megtalálható a Fák­lyában a közkedvelt oçpsz nyelvlecke, a szovjet film-be­mutató előzetese, a Szovjet Kultúra és Tudomány Házá­nak programja, és a mini te­levízióért, valamint a moszk­vai utazásokért folyó nagy­szabású keresztrejtvény «pályá­zat soros fordulója. Tegnap délelőtt ötven új, divatos iskolaköpenyt mutatott be a Textilnagykereskedelmi Vállalat kaposvári lerakata a megye ruházati szakembereinek, boltvezetőinek. Az ő ren­delésük alapján választhatják ki és vásárolhatják meg a szülök a szeptemberben kez­dődő új tanévre gyermeküknek az iskolaköpenyt. Füstöléssel védekeznek Nyolcszáz hektáron okozott károkat a fagy Az egész Dunántúlt érintette a meleg időt kővető hirtelen jött hideg. Országszerte meg­kezdték a fagykárok felméré­sét, a képet azonban tovább rontotta a lassú felmelegedést követő “második hullám«, a húsvéti hideg. Az Állami Gazdaságok Or­szágos Központjának Somogy megyei Főosztályán Tóth László igazgató tájékoztatott. — Nincsenek még végleges adatok, a mostani becslések szerint azonban az első fagy mintegy 50—60 százalékos kárt okozott a megye állami gaz­daságainak gyümölcsöseiben. Hasonló helyzet a szőlővel is. A húsvéti hideg nyomán fé­Mai tv-ajánlatunk Tegnap falu — holnap város A nemrég megalakult pécsi körzeti stúdióban készült a műsor, amely az április 1-tól várossá nyilvánított három településről szólt. A Baranya megyei Siklós, a Tolna me­gyei Bonyhád és a Somogy megyei Marcali három külön­böző adottságú, hagyományú község volt. Az alkotók azt keresik, mi tette várossá az említett községeket. Mi az a többlet, amellyel környezetük központjává, szellemi, társa­dalmi irányítóivá válhattak. S mit jelent az ott lakó em­berek életében a városi rang. az, hogy ezentúl városlakók lesznek. (18.15 órakor sugároz- m a televíziód _________i. D ugattyúk a Polskihoz Lengyel—magyar államközi szerződés alapján a Csepel Au­tógyár dugattyúgyárában készítik a Polski-Fiat 126-os autók motorjainak dugattyúit. A kiskocsi gyártásának felfutásával párhuzamosan növelték a dugattyútcrmclést Csepelen is. Az idén 240 ezer darabot készítenek a lengyel autógyárnak. lő, hogy a későbben virágzó fajták, az almaféléik is káro­sodnak. Az Állami Biztosító Somogy megyei Igazgatóságán javában folyik a kárbecslés. Perczel Béla vezető kárbecslő véle­ménye szerint a késői hideg legnagyobb mértékben a diót károsította, itt százszázalékos veszteséggel kell számolni, de nem sokkal kisebb arányú a kár a kajszinál sem. Sajnos vannak még üzemek, ame­lyek nem jelentették be a kárt, ezeket már felszólította a biztosító: saját érdekükben jelezzék a veszteségeket. Me­gyénkben eddig három állami gazdaság és tizenkét tsz je­lentett be fagykárt, összesen mintegy 800 hektár területen. Hozzávetőleges becslés szerint — a múlt heti felmérések alapján — 40 millió forintra tehető az eddigi kár. A szám azonban nem végleges, pontos képet csa/k a virágzás befejez­tével nyerhetünk. Füstöléssel és állandó ügye­lettel védekeznek a fagy el­len a Kutasi Állami Gazda­ságban. Az első szemrevétele­zések alapján a korai gyümöl­csöknél 80—90 százalékos vesz­teséggel kell számolni., Vasár­nap és hétfő éjszaka mint­egy 400 hektáron védekeztek füstöléssel a mínusz 3-4 fokos hideg ellen. Folyik a kárbecslés a Bár- dibükki Állami Gazdaság te­rületén is. Csaknem 170 hek­tár gyümölcsös károsodott : legnagyobb mértékben, kőiül - belül 60 százalékban a szilva, nem sokkal marad el tőle a körte sem. A tapasztalatok szerint 20 százalékos kár vár­ható a cseresznyénél, A riasz­tó és védekező brigád füstö­léssel, valamint hat permete­zőgéppel igyekszik csökkente­ni a veszteségeket. Nyolc termesztési rendszer Somogybán Megyénk mezőgazdasági termelőszövetkezeteiben ta­valy jelentékeny többletter­mést hozott a különféle ter­mesztési rendszerekben való részvétel. A kukoricánál 7,37, a búzánál 7,10, a napraforgó­nál 2,69, a cukorrépánál 29,70, a burgonyánál 63,80 mázsá­val nagyobb átlagtermést ta­karítottak be, mint a rendsze­ren kívüli területekről. De nemcsak a hozamok kedvező alakulása szólt a csatlakozás mellett, hanem az alacsonyabb költség és a magasabb fajla­gos nyereség is. Somogy mezőgazdasági nagyüzemei a múlt évben nyolc növénytermesztési rend­szerben foglalkoztak kukori­cával, búzával, napraforgó­val, cukorrépával, borsóval, lucernával, szójával és bur­gonyával, összesen több mint 75 ezer hektáron. Az idén újabb csatlakozásokról, társu­lások alakulásáról kaptunk hírt. Megyénkben a legnagyobb érdekeltsége a KSZE-nek — a Szekszárdi Állami Gazda­ság gesztorságával létrejött rendszernek — van: 20 258 hektáron hatféle növényt ter­meltek e rendszer keretében tavaly a somogyi taggazdasá­gok (a legnagyobb területen — több mint 11 ezer hektá­ron — kukoricával foglalkoz­tak). Utána néhány száz hek­tárral kevesebb területtel az IKR következik, melyhez ma már csaknem 20 ezer hektár tartozik megyénkben, s ötféle növénnyel — zömmel kukori­cával — foglalkoznak a tag­gazdaságok. Hogy a hatékonyabb nö­vénytermesztés nagy lehető­ségét látják e rendszerekben gazdaságaink, mi sem bizo­nyítja jobban, mint az a tény, hogy tavaly például a kukoricának 56,8, a cukorré­pának 44,8, a napraforgónak 35,3, a burgonyának 82,6 (!) százalékát ilyen keretek kö­zött termelték mezőgazdasági nagyüzemeink s ilyen irányba tettek lépéseket a zöldség- és szőlőtermelésben, az erdő-, sőt a vadgazdálkodásban is. I

Next

/
Thumbnails
Contents