Somogyi Néplap, 1977. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-09 / 83. szám

Ököljog és banditizmus Valamikor régen, a máso­dik világháború előtt egy emberrablás világszenzáció­nak számított. Manapság? Olaszországban például csak­nem mindennap elrabolnak valakit: 1976-ban 300 ilyen súlyos bűncselekmény tette­sei után nyomozott a rend­őrség. Guido de Martino, a Szocialita Párt nápolyi szer­vezete titkárának elrablása mégis egyedi eset. Most elő­ször fordult elő, hogy nem váltságdíjért, hanem politi­kai meggondolásból raboltak el valakit. Nyílt utcán agyonlőtt ügyész, bombame­rénylet egy nagygyűlésen, pokolgép robbantása egy ügyfelekkel teli bankban, merénylet az Italiens ex­pressz ellen — csak néhány súlyosabb bűntényt soroltunk fel az utóbbi két-három év olasz bűnügyi krónikájából. Hosszú évek tapasztalata mutatja, hogy a szélsőbal és az ultra jobboldali terroriz­mus egy húron pendül. Mód­szereiben, eszközeiben a neo­fasiszta Új Rend nevű szer­vezet éppúgy nem válogat, mint a NAP, vagyis a »Fegy­veres Proletárosztágok« el­nevezésű csoportosulás. Anarchiát, bizonytalanságot, a demokratikus rend megza­varását szolgálják akcióik. Más kérdés, hogy a »vörös színezetű-« terroristák mérhe­tetlen kárt okoznak a valódi baloldalnak, a forradalmi munkásmozgalom elvi alapo­kon álló és tekintélyes párt­jának. • Érthető, hogy egész Olasz­országban őszinte felháboro­dást váltott ki a szocialista politikus — az egykori mi­niszterelnök-helyettes és pártfőtitkár fiának — elrablá­sa. Az emberrablás, a terror és a megfélemlítés a fasisz­ták jellegzetes harcmodorára vall. önkéntelenül kínálkozik a párhuzam: Olaszországban elrabolt politikus, ai NSZK- ban pedig a nyílt utcán agyonlőtt föállamügyész. A kqAsruhei véres bűncselek­mény tettesei bármennyire is igyekeznek vörös mezt ma­gukra ölteni, tetteikkel ki­zárólag a szélsőjobboldal malmára hajták a vizet. Az ököljog és a banditizmus csak azoknak kedvez, akik a polgári demokrácia helyett szívesebben vennék a fasiz­mus vakfegyelmét. Megkezdődtek a szovjet—NDK külügyminiszteri tárgyalások Cromiko beszéde az európai biztonságról Pék Miklós, az MTI tudósítója jelenti Moszkvából: Moszkvában pénteken megkezdődtek a tárgyalások Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tag­ja, a Szovjetunió külügyminisztere és Oskar Fischer, az NSZEP Központi Bizottságának tagja, az NDK külügymi­nisztere között. A testvéri barátság légköré­ben és a teljes, kölcsönös egyetértés jegyében lezajlott tárgyalásokon a két külügy­miniszter a kétoldalú kap­csolatok elmélyítéséről és a nemzetközi kérdésekről foly­tatott eszmecserét. Andrej Gromiko pénteken villásreggelit adott Oskar Fis­cher tiszteletére. Ezen a két külügyminiszter pohárköszön­tőt mondott. Gromiko egyebek közt az alábbiakat hangsú­lyozta: — Az NDK-val, barátaink­kal és szövetségeseinkkel együtt változatlanul síkraszál- lunk Európa biztonságának megszilárdításáért, a konti­nens politikai légkörének megjavításáért. Ezeket a célo­kat szolgálják az elmúlt évek­ben megkötött történelmi je­lentőségű nemzetközi doku­mentumok, szerződések, ame­lyek Európa területi-politikai felépítésének megváltoztatha- tatlanságán. alapulnak. — A Varsói Szerződés tag­államai politikai tanáfcskozó testületének legutóbbi ta­nácskozása ismételten kifeje­zésre juttatta a szocialista ál­lamok egységét és összeforrot­ságát;. eltökéltségüket, hogy a jövőben is a lenini békepoli­tikát folytatják és szilárdan megvédeLmezik a szocialista közösség törvényes érdekeit. A tanácskozás részvevői java­solták a többi között az euró­pai biztonsági konferencián részt vett valamennyi állam­nak: kössenek szerződést ar­ról, hogy nem alkalmaznak el­sőként egymás ellen nukleáris fegyvert. Mély meggyőződé­sünk — ezt a véleményünket osztják barátaink és szövetsé­geseink is —, hogy az emlí­tett javaslatot a nemzetközi fejlődés menete tűzte napi­rendre, és megfelel minden ország népe létérdekeinek. Oskar Fischer válaszában kiemelte, hogy kontinensünk politikai légkörére pozitív ha­tást gyakorol az európai biz­tonsági értekedet záródoku­mentuma. Ugyanakkor azon­ban aktivizálódnak az impe­rialista erők, megkísérlik el­torzítani a helsinki konferen­cia záróokmányának ajánlá­sait. — A szocialista országok, minden szabadságszerető erő­vel együtt, képesek meghiúsí­tani ezeket a mesterkedéseket — hangsúlyozta az NDK kül­ügyminisztere. Carter a nukleáris program változásáról Jimmy Carter, az Egyesült1 Államok elnöke csütörtökön Washingtonban »jelentős vál­tozásokat« jelentett be az amerikai nukleáris program­ban. A módosításokat a kö­vetkező három pontban lehet összefoglalni : — Meghatározatlan időre le kell állítani a plutónium ke­reskedelmi célokra történő elő­állítását és újraalkalmazását; Lemondott az izraeli kormányfő Egy pénzügyi botrány következményei Alig másfél hónappal a má­jusra kitűzött parlamenti vá­lasztások előtt újabb súlyos vereség érte a kormányon le­vő Izraeli Munkapártot, me­lyet belső válságok, s egy másik megvesztegetési bot­rány már eddig is eresztékei­ben ingatott meg. Jichak Ra­bin ügyvezető kormányfő rá­dió- és tv-beszédben jelentet­te be, hogy lemond pártelnöki tisztéről, s ezzel együtt a kö­zelgő választásokra kapott listavezetőjelölti megbízatá­sáról. A föállamügyész meggyilkolása után Nagyarányú nyomozás kezdődött A nyugatnémet rendőrség az egész ország területén nagy apparátussal folytatja a nyo­mozást Siegfried Buback főál- lamügyész gyilkosainak kézre- kerítésére. Egy nappal a Karlsruhéban elkövetett ter­rorcselekmény után még nem sikerült a tettesek nyomára bukkanni. A rendőrség a la­kosság bevonásával három gyanúsított személyt köröz, akikről feltételezhető, hogy közvetlenül részt vettek a tá­madásban. Közülük ketten — a rendőrség szerint — ez év elején 'megöltek egy vámtiszt- viselőt a nyugatnémet—svájci határon. A harmadik körözött személyről — aki korábban 30 kilogramm robbanóanyagot lopott, majd egy terrorista csoportnak adta tovább —, úgy tudják, hogy kapcsolat­ban állt a másik két gyanú­sítottal. Keresik azt a személyt is, aki a támadásnál használt Su­zuki gyártámányú motorke­rékpárt egy düsseldorfi köl­csönzőből hetekkel korábban bérbe vette. Ismeretlen telefonálók — akik magukat az »Ulrike Meinhon-akcióközösség« ne­vű, eddig ismeretlen szervezet tagjainak vallották — közöl­ték, hogy a főügyész elleni merényletet ők követték el. Az esti órákban Hans-Diet- rich Genscher alkancellár külügyminiszter elnökletével összeült a kormány külön­bizottsága, amely a terroristák elleni intézkedésről tárgyalt, Wm 1GBOL ANDREJ GROMIKO, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere, az indiai kormány meghívására, április végén hivatalos látogatásra Indiába utazik — jelentették be pénteken Moszkvában. KINSHASÁBAN hivatalosan bejelentették, hogy a Kínai Népköztársaság sürgősen »speciális segélyt« küld Zai- rénak a Shaba tartományban kirobbant felkelés elfojtására. A BRITISH AIRWAYS lé­gitársaság csütörtökön este azonnali hatállyal elbocsátott 1250 karbantartó mérnököt és technikust abból a mintegy négyezerből. akik vasárnap óta tartják bérkövetelő sztrájkjukat a londoni Heath­row repülőtéren. A brit légi- társaság keddig szünetelteti belföldi és európai járatait. AZ ÖSSZES BASZK politi­kai szervezet úgy döntött, hogy a kormány tilalma elle­nére megtartja vasárnap Vi­torlában a hagyományos baszk nemzeti napot, az »Aberri egunát«. Rabin e bejelentésével egy pénzügyi botrány következ­ményeit vonta le, amelybe ő maga feleségével együtt keve­redett bele. A politikus ugyan­is Izraelbe való visszatérése után nem szüntette meg, ha­nem továbbra is fenntartotta azt a bankszámlát, amelyet évekkel ezelőtt akkor nyitott Washingtonban, amikor még nagykövet volt az Egyesült Államokban. Ám az izraeli törvények értelmében izraeli állampolgár külföldön csak akkor tarthat fenn bankszám lát, ha erre különleges enge­délye van, vagy pedig külföl­dön él. A tényt, hogy Rabinnak bankkövetelése van az Egye­sült Államokban, néhány hét­tel ezelőtt egy izraeli újság leplezte le. Ám kendőzni pró­bálta. Az ügy csütörtökön bot­ránnyá dagadt: a Maariv cí­mű napilap ugyanis arról szá­molt be, hogy a Rabin házas­párnak »összesen 20 ezer dol­lár összegű, két bankbetétje van« az Egyesült Államokban. Az ügyrendi szabályok ér­telmében a párt 815 tagú köz­ponti bizottságának a lehető legrövidebb időn belül új je­löltet kell állítania. A köz­ponti bizottságot e célból va­sárnapra rendkívüli ülésre hívták össze. — Az eddigiektől eltérő, új típusú tenyésztő reaktorokat kell tervezni; — továbbra is fennáll az amerikai embargó olyan ma­gasan fejlett nukleáris tech­nológia exportjára, melynek segítségével uránt lehet elő­állítani. Az amerikai elnök a Fehér Ház sajtótermében újságírók kérdésére elmondotta, hogy a kongresszushoz intézett fel­szólításával, külföldi államok­kal karöltve, »jobb válaszokat akar keresni a magenergiával kapcsolatos problémákra és kockázatokra«. Egyúttal beje­lentette, hogy az atomfegyve­rek, valamint a nukleáris technológia elterjedésének megakadályozása fontos he­lyet foglal majd el a májusi londoni nyugati gazdasági csúcstalálkozó napirendjében. Az amerikai elnök biztosí­totta hallgatóságát arról, hogy a tervezett módosítások nem irányulnak Japán, az NSZK, Franciaország vagy Kanada ellen. Ezek az országok már rendelkeznek olyan berende­zésekkel, amelyek lehetővé te­szik a plutónium újrafelhasz­nálását. Az amerikai elnök szavai szerint csak azt szeret­nék elérni, hogy ne bővüljön az atomhatalmak köre. Kínai változatok Az utóbbi másfél évben gyors egymásutánban elhunytak Kí­na legismertebb vezetői. Haláluk sorrendjében: Tung Pi-vu ügy­vezető államelnök, Kang Seng, a párt központi bizottságának al- elnöke, az állambiztonsági ügyek vezetője, Csoü En-laj minisz­terelnök, Csu Te, a népi gyűlés állandó bizottságának elnöke és Mao Ce-tung, a Kínai KP elnöke. A KKP volt elnökének posztjára Hua Kuo-feng került aki egyben a miniszterelnöki funkciót is betölti. A régóta dúló hatalmi küz­delemben is fontos fordulat történt. Rendkívül határozott és gyors intézkedéssel erő­szakkal távoli tottáik el a ha­talomból, egyúttal kizárták a pártból a politikai bizottság négy tagját: Csiang Csinget — Mao feleségét —, a kultu­rális politika irányítóját, Csang Csun-csiao miniszter­elnök-helyettest, a hadsereg politikai főcsoportfőnökét, a sanghaji pártbizottság első titkárát, Van Hung-vent, a párt alelnökét. a sanghaji pártbizottság harmadik tit­kárát és Jao Ven-jüant, a sajtó- és propagandaügyek irányítóját, a sanghaji párt- bizottság második titkárát. Hasonló sorsra jutott a Zsen- min Zsipao, a Pekingi Rádió, az Új Kína hírügynökség több vezető szerkesztője és mások. A leváltott, ultrabalos po­litikusokként ismert vezető­ket ez alkalommal is »revi­zionistáknak«, »Mao Ce-tung elárulójának«, »kapitalista úton járó ellenforradakná- roiknak« nevezték, s az el­hunyt vezér akaratával indo­kolták a döntést és bukásu­kat látványos tömegtünteté­seken ünnepelték. A hatalmi vetélkedés s ve­le együtt a követendő úttal, módszerekkel kapcsolatos megosztottság azonban még korántsem ért véget. Erre vaill például a párt- és álla­mi élet sok betöltetlen, kulcs- fontosságú posztja: a Kínai » KP X. kongresszusa után vá­lasztott politikai bizottság tagjainak közel fele, a poli­tikai bizottság állandó bizott­ságának pedig többsége hi­ányzik. fis ezt bizonyítják azok a követelések is. hogy e posztokat Csou En-laj hí­veivel töltsék be, a minisz­terelnöki funkcióba pedig Teng Hsziao-pinget, Csou En-laj félreállított utódát ál­lítsák. (A jelek szerint újra­értékelik a Teng elleni bírá­latot!) Ebbe az irányba mu­tatnak a taeepaókon (nagy­betűs faliújságokon) közzé­tett követelések is. Az új vezetés bizonyára mindent elkövet, hogy meg­erősítse helyzetét és megszi­lárdítsa az ország egységét. Ebből a cé’ból mindenekelőtt Ülést tartott a SZOT Az ügyvezető izraeli kor­mányfő, Jichak Rabin radio­es tv-beszédben jelentette be: lemond pártelnöki tiszt­ségéről. (Telefotó: AP—MTI—KS) (Folytatás az 1. oldalról) deményezéseinket az európai szakszervezeti mozgalom egy­ségtörekvéseinek, az SZVSZ munkájának további támoga­tására. A KGST-hez tartozó orszá­gok szakszervezeti központ­jainak sikerült előbbre lép­niük ama törekvésükben is, hogy munkájuk szorosabban kapcsolódjék a KGST tevé­kenységéhez, ez egyben azt is elősegíti, hogy nemzetközi kapcsolataik erősödjenek más gazdasági közösségek tevé­kenységéhez kapcsolódó szak- szervezeti szövetségekkel — mondotta. A továbbiakban hangoztat­ta: A szocialista országokban lezajlott szakszervezeti kong­resszusok arról tanúskodnak, hogy tovább nő az igény a szakszervezetek társadalmi szerepének erősítésére, to­vábbfejlesztésére. A szakszer­vezetek egyre tevékenyebben vesznek részt a szocialista építőmunka fontos kérdései­nek megoldásában. A fejlődő országok szak- szervezeteihez fűződő kapcso­latokról szólva a SZOT titká­ra a szolidaritás és a testvéri segítségnyújtás jelentőségét emelte ki. Utalt arra, hogy júniusban Genfben a nemzet­közi munkaügyi konferencia keretében szakszervezeti vi­lágkonferenciára kerül sor, ahol az egész nemzetközi szakszervezeti mozgalom részt vesz, hogy meghatározza és összehangolja a fajüldöző re- zsimek elleni küzdelem teen­dőit. A fejlett tőkés országok szakszervezeteivel kialakult kapcsolatokról szólva elmon­dotta, hogy a kölcsönös tájé­koztatás és véleménycsere került előtérbe. Magyar szak- szervezeti küldöttségek olyan jelentős nemzetközi konfe­renciákon vettek részt, ame­lyek az összefogást szolgálják. A magyar szakszervezetek szerény, de nem jelentéktelen szerepet játszanak az összefo­gásért vívott küzdelemben. Az összefogás és egység alap­ja a közös érdek, az egy osz­tályhoz tartozás, a szolidari­tás. Ennek az együttműködés­nek legfontosabb feltétele szo­cialista • építőmunkánk és szakszervezeti tevékenysé­günk további sokoldalú ered­ményes folytatása. Ezzel sze­reztünk eddig és szerzünk a jövőben is tekintélyt és elis­merést. Ezzel bizonyíthatjuk be, hogy a dolgozók érdekei­nek igazi, legkövetkezetesebb képviselete és védelme a szo­cialista társadalomban való­sulhat meg. Szilárd elvi állás­pontunk védelme és képvise­lése mellett elismerjük, hogy a más felfogást valló és más irányzatokat képviselő szak- szervezetek is lényeges mun­kásérdekeket fejeznek ki, vé­denek. A tájékoztatót a tanácsülés egyhangúlag tudomásul vette. Végül szervezeti kérdések­ről tárgyaltak. A tanácsülés Vas Jánosnak, a SZOT titká­rának előterjesztése alapján Nyitrai Lajosnét a SZOT tag­jává, valamint a SZOT nőbi­zottságának elnökévé válasz­totta, Szlovatsik Károlyt pe­dig a SZOT nemzetközi kap­csolatok osztályának vezetőjé­vé nevezte ki. (MTI) a kulcsszerepet betöltő had­seregre — Kína legszervezet­tebb erejére — támaszkodik. Ezt szolgálják a pártban, az állam- és a propagandagépe- zetben országszerte folyó tisztogatások a »négyek ban­dájának« hívei ellen. Mint ahogy alighanem ez a célja a párt sorainak felülvizsgá­latát célzó — még az idén sorra kerülő — újabb »mun­kastílus-javító mozgalom­nak« is. A legnagyobb erőfeszítés azonban láthatóan azt a célt szolgálja, hogy a figyelem középpontjába állítsák a ter­melést, amely egyaránt alap­vető feltétele a világpolitikai ambícióknak, és annak is, hogy javítani lehessen az el­maradott körülmények között élő tömegek helyzetén. Mind­ezt egységbe foglalja a fel­hívás a »nagy rend« megte­remtésére, szemben a »nagy zűrzavarral«, amelyet az ed­digi hivatalos kínai propa­ganda méltatott, de amelyet most mint károsat elítél, és amelyért a »négyek bandá­ját« teszi felelőssé. A »nagy rend« jelszava hivatott leve­zetni , az utóbbi évek politi­kája okozta feszültségeket, a fölhalmozódott megannyi el­lentmondást, s kielégíteni a szinte két évtizede folyó szüntelen kampányokba bele­fáradt, rendre és nyugalom­ra vágyó tömegek igényeit. Kína a nemzeti jövedelem abszolút nagysága tekinteté­ben a világon a 6—7. helyen áll ugyan, a gazdasági fej­lettség valóságos színvonalá­ról hitelesebb képet adó, egy főre számított nemzeti jöve­delem tekintetében azonban csak a ' 92. helyet foglalja el az államok sorában. S ami a fontosabb termékeket illeti : 1976-ban Kína acélból lob. 21 millió tonnát állított elő — hétszer kevesebbet, mint a negyedannyi lakosú Szovjet­unió, hatszor kevesebbet, mint az Egyesült Államok, és ötször kevesebbet, mint Japán. Nyersolajból mintegy 80 millió tonnát termelt — azaz ötször kevesebbet, mint a Szovjetunió vagy az Egye­sült Államok, fis még rosz- szabb az arány a villamos- energia előállításában. A külpolitikában változá­sokról gyakorlatilag nem be­szélhetünk. Éles szovjetelle- nességről tanúskodnak a pe­kingi megnyilatkozások, a szovjet—kínai határtárgyalá­sokat pedig meddőségre kár­hoztatták. Ezzel párhuzamosan Fo­ki ngnek a kínai—amerikai kapcsolatok szovjetellenes alapon történő fejlesztésére tett felajánlkozása, meg a NATO melletti kínai állás- foglalások. s a Közös Piac uszítása, hogy tagadja mega kapcsolatok felvételét a KGST-vel — mindez aligha biztató jel. Ezek keresztezik a szocialista közösség külpo­litikai törekvéseit, s közben kórt okoznak a Kínai Nép­köztársaságnak. Mindezzel párhuzamosan a pekingi ve­zetés mindenekelőtt a kapi­talista nagyhatalmakkal fűzi szorosabbra kapcsolatait. A szocialista országok és kommunista pártjaik — köz­tük a mi pártunk — figyel­mét közben nem kerüli el az a pekingi taktika, amely a szocialista országok irányá­ban differenciált politikát folytat és olyan látszatot kelt, mintha csak a Szovjetunió­val, az SZKP-vel lenne vitá­ja. A Szovjetunió és a többi szocialista ország, köztük ha­zánk — miként a múltban, úgy a jövőben is — vissza­utasítja a soraink megbontá­sára irányuló próbálkozáso­kat, ugyanakkor mérlegelve a súlyos kínai örökség ter­heit messzemenő türelmet is tanúsít. A türelem és készség a kapcsolatok javítására a szo­cialista országok részérői nem jelent alkut az elvekben. Fel­tételezi viszont, hogy a kap­csolatok normalizálására irá­nyuló törekvések nem ma­radnak egyoldalúak. V. F.

Next

/
Thumbnails
Contents