Somogyi Néplap, 1977. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-08 / 82. szám

Tito beszéde a párt helyzetéről Joszip Broz Tito ál'arrcfő, a JKSZ elnöke a Bosznia—Her­cegovina Köztársaságiban levő Bugojnoban a párt helyzeté­ről és feladatairól tartott meg­beszélését az említett tagköz­társaság vezetőivel. Tito elnök ez alkalommal mondott beszédében hangsú­lyozta. hogy az 1974-ben tar­tott X. pártkongresszus óta továibb szilárdult a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének az egysége. A jugoszláv pártelnök és ál­lamfő beszédében a marxista képzés és általában az eszmei -politikai színvonal emelésé­nek fontosságát hangsúlyozta, méltatva egyben a már mű­ködő és most létesülő pártis­kolák jelentőségét. Tavasz Vietnamban Beköszöntött a tavasz a Vietnami Szocialista Köztársaság­ban. A hanoi elnöki palotát övező parkban kinyíltak a trópusi virágok. (VNA-felvétel — MTI—KS) Palesztin küldöttség Moszkvában Brezsnyev—Arafat találkozó Teljes támogatásáról biztosította a mozgalmat L eonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára Moszkvában teg­nap reggel fogadta Jasszer Arafatot, a Palesztinái Felsza- badítási Szervezet Végrehaj­tó Bizottságának elnökét. A találkozón ismét a Szovjet­unió teljes támogatásáról biz­tosította a Palesztinái nemzeti mozgalmat — az izraeli ag­resszió következményeinek felszámolásáért, a közel-keleti rendezésért vívott küzdelem­ben. Jasszer Arafat hétfő óta baráti látogatáson tartózkodik a Szovjetunióban. A csütörtöki Brezsnyev— Arafat találkozón a fő figyel­met ugyancsak a közel-keleti helyzetnek szentelték. Leo- nyid Brezsnyev hangoztatta a palesztinai mozgalom ki­emelkedő szerepét a közel- keleti feszültség enyhítésé­ben, a világ e térsége igazsá­gos és tartós békéjének meg­teremtésében. Az SZKP KB főtitkára hangot adott annak, hogy a palesztinai mozgalom az utób­bi években nagy sikereket ért el nemzeti céljainak kivívásá­ban, s általában az arab nem­zeti felszabadítási mozgalom élvonalába került. Arafat tájékoztatta Leo- nyid Brezsnyevet a Palesztinái mozgalom helyzetéről, a Pa­lesztinái Nemzeti Tanács 13. ülésszakáról. Biztosította a szovjet vezetőt arról, hogy a PFSZ politikai vonalának sta­bil összetevője a Szovjetunió­hoz, a szocialista országokhoz fűződő barátság, s háláját fe­jezte ki azért a támogatásért, amelyet a palesztin mozgalom kap a Szovjetuniótól. Leonyid Brezsnyev a talál­kozón kifejtette a közel-keleti rendezésre vonatkozó szovjet elképzeléseket. Aláhúzta, hogy a szovjet elgondolások szerint a genfi értekezleten a Pa­lesztinái képviselőknek feltét­lenül részt kell venniük. A Jasszer Arafat vezette delegáció csütörtökön részt vett azon a szolidaritási gyű­lésen, amelyet a moszkvai Népek Barátsága Egyetemen rendeztek a palesztin nép igazságos küzdelmével vál­lalt szolidaritás jegyében. Jasszer Arafat ezen a gyű­lésen újból kifejezte háláját a szovjet népnek, amely tá­mogatja az arab népek küz­delmét a tartós és igazságos közel-keleti béke megteremté­séért. Vlagyimir Sztanisz, az egye­tem rektora is beszédet mon­dott. BT-vita A Benin elleni zsoldostámadásról A Biztonsági Tanács megvi­tatta azt a jelentést, amelyet az ENSZ háromtagú — Pajja- ma. India és Líbia ENSZ- nagyköveteiből álló — vizs­gálóbizottsága készített a Be­nin Népi Köztársaság legna­gyobb városa, Cotonou ellen ez év január 16-án végrehaj­tott sikertelen zsoldostámadás körülményeiről. A Biztonsági Tanácsnak ez volt a jubileu­mi, kétezredik ülése. (Első ülé­sét 1946. január 17-én tartot­ta.) A vizsgálóibizottság jelenté­se szerint a támadást szám­űzetésben élő beniniek szer­vezték — azzal a céllal, hogy meldöntsék az ország haladó politikát folytató kormányát. Az akcióra Franciaországban, Szenegálban és Elefántcsont­parton toboroztak zsoldosokat. Egy marokkói bázison kiké­pezték, majd a támadás ki­indulópontjára. Gabonba szál­lították őket Thomas Boya, a Bénin Nép- Köztársaságnak a vita során felszólaló képviselője a nem­zetközi imperialista erőket tette felelőssé az országa el­leni támadásért. Kérte a vi­lágszervezetet, hogy nyújtson anyagi támogatást Beninnak. elősegítve ezzel a harcok kö­vetkeztében keletkezett — mintegy 25 millió dolláros — károk helyreállítását. Meggyilkolták a nyugatnémet főállamügyészt Tegnap reggel Karlsruheban ismeretlen tettesele merényle­tet követtek el Buback nyu­gatnémet főáll amúgy ész el­len. Szemtanúk szerint a fő- államügyész gépkocsiját egy motorkerékpár előzte meg az egyik forgalmas utcán, és a rajta ülők egyike géppisztoly­ból tüzet nyitott az autóra. Buback és a gépkocsivezető halálos sebeket kapott. A rendőrség azonnal nagy apparátussal megkezdte a nyo­mozást. A főállamügyész az utóbbi években aktív szerepet ját­szott a Baader-Mein hof-cso­port és más terroristák ellen indított vizsgálatokban, bíró­sági eljárásokban. Konferencia Ciprusról Májusban újabb megbeszélések India új kormánya A Minisztertanács megtárgyalta Hevesei is lehetett volna Bécsben csütörtökön befe­jeződött a Ciprus jövőjével foglalkozó konferencia 6. ülésszaka. A szigetország gö­rög és török közösségének kép­viselője, Papadopulosz és Onan utolsó munkamegbeszé­lésén elsősorban a hivatalos közlemény szövegének meg­szervezésével foglalkozott Perez de Cuellar, az ENSZ- főtitkár ciprusi külömmegibí- zottja az ülés után rendezett sajtókonferencián ismertette a hivatalos közleményt. A már­cius 31-e és április 7-e között megtartott tanácskozásokon a görög közösség képviselője a területi, a török közösség megbízottja pedig az alkot­A kormány legutóbbi \ ülé­sén megtárgyalta a tavalyi munkavédelmi helyzetet. Rész­ben elismeréssel vehette tudo­másul a balesetek 2,4, a ha­lálos sérülések 10,4 százalékos csökkenését. Kevésbé szolgál­hattak megnyugtatására a részletek. Jellemző például, hogy az élelmiszeriparban — szemben dz általános csökkenéssel —, egy év alatt 9 százalékkal nőtt a balesetek száma. A gép- és az építőipariban pedig öt év távlatában tavaly történt a legtöbb halálos sérülés. Az ipar egészében pedig 8,6 szá­zalékkal romlott a csonkulá­sos sérülések, 15 százalékkal pedig a maradandó munkaké­pességcsökkenést, vagy vég­leges rokkantságot okozó bal­esetek aránya. Különösen meg­döbbentő volt tavaly a töme­ges balesetek feltűnő gyako­risága. Ez az 54 robbanás, mér­gezés,. égés okozta szerencsét­lenség 54 ember életét köve­telte és 348 ember egészsé­gében hagyott súlyos, vagy kevésbé súlyos nyomokat. Az okok elemzése meglehe­tősen változatos képet nyújt. Egyetlen tényező azonban azo­nos: egyik eset sem volt vé­letlen. Mindegyik a munka­s Somogyi Néplap védelmi tevékenység egyenet­lenségéről, helyenkénti követ­kezetlenségéről árulkodik. Lehet-e véletlennek tekinte­ni, hogy az üzemi halálos balesetek 44 százalékát jármű­vek okozzák? Az összes bal­esetek 45 százalékát pedig — tárgyak és személyek esése, ami évről évre növekedő irányzatot mutat. 1975-ben 33, tavaly 36 ember életét köve­telte a magasban végzett mun­kánál az előírások mellőzése, harmánohatan vesztették éle­tüket, mert biztonsági öv. vé­dőkorlát nélkül dolgoztak az épületen. Az áldozatok életükkel fi­zettek könnyelműségükért. De vajon elég tanulsággal is szolgáltak? Hiszen a felelős­ség alól az sem mentesülhet, aki látta és nem akadályozta meg, hanem hallgatólagosan tudomásai! vette, hogy ilyen körülmények között dolgozza­nak. És azok sem. akik hasonló hátborzongató esetek ismere­tében ma is, az idén is, nem lépnék közbe a fegyelmezet­lenség láttán, akik nem köve­telik meg a munkavédelmi előírások maradéktalan betar­tását. Mert igaz, tavaly kevesebb volt a sérülés, mint 1975-ben. De még kevesebb lehetett vol­na. ha csak egy kicsit na­gyobb a fegyelem. L. M. Carter Kínába látogat Tegnap délutáni tokiói lap­jelentések szerint Carter ame­rikai elnök látogatást szándé­kozik termi Kínában. Az ame­rikai elnök ilyen értelmű ki­jelentést tett, amikor találko­zott egy japán ipari delegáció­val, amely Haszegava Norisi- gének, a Sumitomo Chemical Co. elnökének vezetésével tar­tózkodik az Egyesült Államok­ban. Tokióban érdekesnek tart­ják, hogy Carter a kínai láto­gatás kérdését akkor vetette föl, amikor szóiba került a kínai—amerikai diplomáciai kapcsolatok rendezésének kérdése. Tokióban úgy vélik, hogy az amerikai elnök — úton Kína félé — látogatást tesz Japán­ban is. mányjogi rendezésre tett ja­vaslatot. Ezeket munkaülése­ken vitatták meg. A közlemény szerint az ülésszakon nem sikerült a fennálló nehézségeket áthidal­ni. Mindazonáltal a szigetor­szág politikai rendezéséről to­vább folytatják az érdemi tár­gyalásokat, hogy a nézetkü­lönbségeket leküzdjék. A közlemény végezetül be­jelenti: a tárgyaló felek meg­állapodtak abban, hogy márci­us közepén Nicosiában — az ENSZ-főtitkár ciprusi külön- megbízottjának elnökletével — megbeszéléseket tartanák a konferencia egy későbbi idő­pontban, Bécsben megrende­zendő újabb ülésszakának elő­készítésére Arra a kérdésre válaszolva, vajon lehetségesnek tartja-e, hogy ez évben létrejön a meg­állapodás, Perez de Cuellar kijelentette: »Lehetőséget lá­tok arra, hogy a közösségek képviselői az év végéig olyan keretegyezményt dolgozza­nak ki, amely alapját képez­heti a válság békés rendezé­sének. Heves személyi torzsalko­dás után megalakult India új kormánya, amely a kongrasz- szuspárt három évtizedes uralmának végét jelző vá­lasztási vereséget követi. Ma­gáról a vereségről március utolsó napján első ízben nyi­latkozott Indira Gandhi. Megállapította, hogy a kong­resszuspárt kudarcát »a párt álbal elkövetett hibák, túlka­pások és tévedések« okoz­ták, s a párt nem volt képes »a túlkapások nyomán kiala­kult helyzet valós értékelésé­re«. A lemondott miniszterel­nök önmagával szemben is könyörtelen értékítélete nem változtat a tényeken, a kor­mányhatalom elvesztésén. Indiában a kongresszuspárt a maga több mint 150 kép­viselőjével továbbra is nagy erőt képvisel a parlament­ben. Befolyását a jövőben megerősítheti, hogy a győz­tes ellenzék legnagyobb pártja, a 270 mandátummal rendelkező Dzsanata maga is négy párt koalíciója, tehát erős frakoiós hatások bom­laszthatják. A kongresszuspárt új veze­tője (pontosabban parla­menti frakciójának elnöke) Csáván volt külügyminiszter lett. Az új 64 éves elnök megválasztására azért volt szükség, mert Indira Gandhi parlamenti mandátumát is elvesztette. Annak ellenére, hogy Indira Gandhi nem tagja a parlamenti frakció­nak, általános vélemény sze­rint bizonyos politikai »gyó­gyulási időszak« után szá­mottevő szerepet játszhat majd a kongresszuspárt po­litikájának kialakításában. Ami ezek után a győztes ellenzéket és az új kormány megalakulását illeti, előtérbe került a Dzsanata-párt elnö­ke, a 81 esztendős Deszai; őt Indira Gandhival a múltban nemcsak személyi ambíciói állították szembe, hanem el­vi kérdések is. Frakciójával együtt akkor vált ki a kong­resszuspártból, amikor a kormánypárt elhatározta a bankok államosítását. Deszai politikai pályafutá­sa során gazdaságpolitikailag mindig azt az álláspontot képviselte, hogy a magántő­kének és a külföldi beruhá­zásoknak nyújtott nagyobb lehetőségek biztosíthatják csak India számára a gyor­sabb fejlődés lehetőségét. A kormánylista összeállítá­sakor nyomban közölték, hogy Deszai néhány köze­lebbről meg nem jelölt tár­cát még fenntart magának a kormányban. A lista szerint az új belügyminiszter Csaran Szingh lett, aki egykor ugyancsak a kongresszuspárt­hoz tartozott és az egyik nagy indiai állaim főminisztere volt. Ö valamivel később sza­kított Indira Gandhival, mint Deszai, és megalakította az Indiai Néppártot. A kormányalakítás legbo­nyolultabb problémája kez­dettől fogva az volt, hogy milyen lesz a kapcsolat a kongresszus a demokráciáért nevű párt és a Dzsanata kö­zött. A kongresszus a de­mokráciáért párt vezetője Dzsagzsivan Ram, aki csak közvetlenül a választások előtt szakított Indira Gan­dhival. A Dzsanata-párt 270 mandátumával szemben Ram pártja csak 28 mandátumot szerzett. Az 542 tagú parla­menti alsóházban azonban épp ez jelenti a különbséget a kormány abszolút és rela­tív többsége között. E kulcs­pozíció birtokában Ram arra számított, hogy esetleg mi­niszterelnök lehet. A parla­menti erőviszonyok azonban ezt végülis nem tettek lehe­tővé. Sokáig kérdéses volt, hogy a kongresszus a de­mokráciáért hajlandó lesz-e belépni a kormányba, noha azt eleve leszögezték, hogy a parlamentben támogatni fog­ják a kabinetet. Végül bo­nyolult, kulisszák mögötti tárgyalásokon megoldás szü­letett és Ram megkapta az új kormányban a hadügyimi­niszteri tárcát. A külvilág szempontjából e pillanatban különleges fon­tossága van az új kormány külpolitikájának. Végső so­ron ezt is csak a tények alap­ján lehet majd megítélni. Annyi azonban már Deszai miniszterelnök első beszédé­ből is látszott, hogy az in­diai semlegességet az új kor­mányelnök nem úgy értelme­zi, mint Indira Gandhi kor­mánya. A legutóbbi években — és különösen a szovjet— indiai barátsági szerződés megkötése (1971) óta — a Szovjetunió és India közfjtti jó kapcsolat a meglevő tár­sadalmi és politikai különb­ségek ellenére is az ázsiai bé­ke és stabilitás fenntartásá­nak alapvetően fontos té­nyezője volt. Deszai sem vál­lalkozott arra, hogy ezt a szerződést kérdésessé tegye. Azt azonban szükségesnek tartotta megjegyezni, hogv a szerződés »nem akadályoz­hatja baráti kapcsolataink fejlődését más országokkal«. Ezt a szovjet—indiai szerző­dés eddig is teljes mértékben lehetővé tette. A miniszter- elnök által használt fogalma­zás azonban arra mutat, hogy szélesebbre akarja nyitni a kapukat — az amerikai és a kínai kapcsolatok irányába. Megtiltották az ünneplést A spanyol kormány minisz­teri rendelettel tiltotta meg a hagyományos baszk nemzeti nap, a húsvét vasárnapján tartandó »aberri eguna« meg­ünneplését. Rodolfo Martin­Tajvan föld—fold rakétát vásárol Több falu romba dőlt Nagy erejű földrengés rázta meg szerdán este Irán köz­ponti fennsíkját. A Richter- skála szerinti 6,5 fok erősségű földlökések epicentruma a fő­várostól 600 kilométerre délre volt, és legalább egy tucat fa­lut, illetve kisvárost döntött roma. Meg nem erősített hír szerint legalább 80-an életüket vesztették és nagyon sok em­ber megsérült. Két héttel ez­előtt hasonló földmozgás volt Iránban. Akkor a Perzsa-öböl környéki földrengés következ­tében 150-en haltak meg és súlyos anyagi károk is kelet-1 keztek. Tajvan titokban Gabriel- típusú föld—föld rakétákat vásárolt Izraeltől hadihajóinak fölszerelésére — közölte szer­dán a New York Times. A lap szerbit három tajvani rombo­lót máris fölszereltek e mint­egy 3,2 kilométer hatótávolsá­gú rakétával. A tajpeji bábrezsim az utóbbi két évben 500 millió dollár értékben az Egyesült Államoktól vásárolt hadfölsze­relést, felkészülve arra, hogy — mint a New York Times ír­ta — Washington »esetleg fel­mondja« az 1954-ben aláírt »kölcsönös biztonsági szerző­dést«. pilla belügyminiszter szerint a megemlékezést szervező pártok »nincsenek" abban a helyzetben, hogy szavatolhat­nák a felvonulás és ünnep­ség nyugodt és békés lefolyá­sát«. Korábban Baszkföld nem­zeti napja e spanyolországi nemzetiségi mozgalom nagy tömegeket mozgósító harci napja volt. A madridi kabi­net e döntésével lehetetlenné akarja tenni több ellenzéki párt nyilvános politikai sze­replését. A szervezők a tiltó hatá­rozat ellenére bejelentették: méltóképpen megemlékeznek a baszk nemzeti napról. Húsvéti ajánlatunk: BOLGÁR kerámiák, FA- ÉS BŐRDfSZMÜ- ÁRUK, NÉPMŰVÉSZETI CIKKEK. Gazdag választékából vásárolhat a kaposvári CAMEA illatszer—ajándék szaküzletben! (14872)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents