Somogyi Néplap, 1977. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-03 / 79. szám

A Kelta-ösvénytől a vázlatkönyvig Kyitott volt a nagy terasz ajtaja, gondozott kert húzódik a lépcsőig vezető keskeny út két oldalán. A kopogtatásra felriadt; bemutatkoztam Far­kas János nyugdíjas kőműves- mesternek, Balatonföldvár jó ismerőjének. A hetedik évtizedét tapossa 1923 óta itt dolgozott Balaton- földváron és környékén. Inas­ként kezdte, jónevű kőműves­mesterként hagyta abba a munkát. Itt is telepedett le. Földvár története előtte zajlott hiszen 1929 előtt még nem is kellett sokat visszalapozni, ha valaki a kezdetre volt kíván­csi — Nagyon egyszerűen tör­tént az — mondja. Elhagyott terület volt a mai Balaton­földvár helyén. Egy puszta, egy magtár, egy csárda. Ez utób­biak — jelenleg Földvár legré­gebbi épületei — ma is meg­vannak: a magtárból — több­szöri átalakítás után — lett a tanács épülete. Most tovább bővítik. A csárdából — hajdan a küszöb előtt csobogott a Ba­laton vize — lett a mostani gyógyszertár. Egy mérnökembert kértek föl: építsen a tervezett üdülő­helyen utcákat. Tudja, milyen egy mérnök! Szép egyenes ut­cák, merőlegesen egymásra... A munkáltatója — Széchenyi Imre — azonban azt mondta: amerre én megyek, arra mér­jen a mérnök úr! így alakult ki — a friss hóban jól látható csizmanyomokat követve — a jelenlegi Petőfi utca. — Ahol üdülnek — mond­ták —, ott nem sugárutakra és derékszögekre van szükség ... — össze lehet hasonlítani a régi és a mai Bala tonföld várt? — Semmiképpen sem! Ré­gebben egészen más jellege volt. Szántódpuszta és Földvár között ladikkal jártak, nádasok uralták a környéket. Beszéltem olyan emberrel, aki arról me­sélt, hogy az előbb említett csárda ablakából vadásztak a nádifarkasra. Az egész terület szintje nyolcvan centiméterrel mélyebben volt, mint most. Egy hajdani gazdászembernél megtaláltam két vázlatkönyvet is: 1885-ben készült, még nem sok épület rajzát tartalmazta. Szó van viszont ebben Bala­tonföldvár jövőjéről, s ez két okból is érdekes. Oda, ahol most a Neptun Szálloda készül, már csaknem száz évvel ezelőtt is hasonló létesítményt tervez­tek. A múlt évben elkészült egy játszótér. Ez is majdnem pon­tosan ott, ahova 1885-ben gon­dolták ... — A legrégebbi, az évezre­dekkel ezelőtti Balatonföldvár nem érdekli ? — Nagyon gazdag múltja van ennek a vidéknek, föllel- hetők természetesen ennek nyomai is. Nemcsak a régész és az érdeklődő ember sze­mével. Itt van például a Kel­ta-ösvény. Ki tudja, mikor és ki nevezte el így? Valószínű­leg egy „amatőr”, aki Földvár felé ballagott. Ma is megvan­nak ennek a maradványai, hi­szen ezért Balatonföldvár a község neve. Láthatók még a hajdani sáncrendszer hullámos földhányásai. S az ösvény is egy mesterséges domborulat tetején húzódik végig. — És az új Balatonföldvár? — Sokkal szebb, rendezet­tebb. Elég, ha csak a parkokat, a gondozott virágágyásokat, sé­tányokat említem. Régen ilye­nek nem voltak. Persze, van­nak hibák is. A Spur István utca volt — véleményem sze­rint —1 a település legszebb útja. Építettek ide egy hidat, s ennek a tengelye egy méterrel eltolódott jobbra az úthoz vi­szonyítva. Képzelheti hogy néz ki! Csináltak ezzel egy bukka- nót, egy útszűkületet és egy településesztétikai torzszülöt­tet — Mint szakember, hogyan ítéli meg az utóbbi évek épít­kezéseit? — Jó és rossz tapasztalatom egyaránt van. A kedvezőtlen benyomásairól mindenki be­szél, ezért inkább jó példát említek. Most építik Balaton­földvár központjában az új mozit. Felüdülést jelent, ha az itt dolgozó embereket figye­lem. Pontosan tudják felada­taikat, szépen dolgoznak. Be­széltem a brigádvezetőjükkel — bogiáriak valamennyien —, aki azt mondta: ha valaki rosszul dolgozik, kirekesztik maguk közül. Ez igen! Megér­demlik a pénzt. Farkas János sokat kutatott a község múltjának felderíté­se érdekében. A folyamatok érdeklik, a jelen 'gyökerei. Pontosan két évszázad távla­tába jutott vissza ... — Ha felgyógyulok — mond­ja — még tovább megyek visz- szafelé. Mészáros Attila Fólia és garancia Tudják, mit ér a zöldség Avégett, hogy a bala ton­szárszói áfész működési terü­letén fejlődjék a zöldség- és gyümölcstermesztés. fóliasát­raikat és »•garanciát'« adott a szövetkezet. 1974 őszén kötöt­tek először szerződést a ház­táji termelőkkel, akik az ad­dig kihasználatlan — haszna­vehetetlennek vélt — földte­rületeiken is hozzákezdtek a fóliás zöldségtermesztéshez. 1975-ben már 2000 négyzetmé­ternyi sátrat szállított azáfész, a termelők pedig 200 mázsa áru eladására kötöttek szer­ződést. — Nagyon fontos, hogy a termelő érezze, szükség van a munkájára, s hogy ne csa­latkozzék reményeiben — mondja Elek Sándor, a bala- tonszárszód áfész elnöke. — Mire gondolok? A garanciára. A termeltető, felvásárló szö­vetkezetnek garantálnia kell a vállalkozás eredményességét. A szakmai feltételek megte­remtésén kívül biztonságot je­lentő árpolitikára van szük­ség. Szövetkezetünk tavaly már — a régebbi tapasztala­tokból okulva — a minden­kori fogyasztási ár 80 százalé­kát fizette ki a termelőnek. Ezzel sikerült csökkentenünk a felvásárlási és a fogyasztói ár közötti különbséget. Ár­változáskor a kereslet és a kínálat alakulását tükröző ár­megállapításunkat nemcsak az üzletekbe küldjük ki. hanem a termelőiknek is. akik ezáltal pontosan tudták, mit várhat­nak az elszállítandó áruért. Gondolom, e biztonságot adó árpolitikának is köszönhető hogy jelenleg 10 000 négyzet­méternyi fólia alatt termelnek zöldséget a háztáji gazdasá­gokban, s működési területü­kön megalakult az első zöld­ségtermesztő szakcsoport is. A balatonszárszód áfész kör­zetében a múlt esztendőben 900 mázsa zöldséget igényel­tek a boltok, s ennek egyhar- mad részét a háztáji gazda­ságok adták (ezenkívül még mintegy 900 mázsa burgonyát), a többit a MÉK szállította. Az idén 793 mázsa zöldség eladá­sára kötöttek szerződést az áfész-szel a háztáji termelők, s a körzet 12 községe közül 11-ben megtalálhatók a fólia­sátrak. — Az úgynevezett szakosí­tott termesztés előnyeit is hangsúlyoznunk kell —mond­ja Elek Sándor. — Ennek az Jelek a testvérmegye térképén Fölfelé „terjeszkedik” Kalinyin Rész a hárommillióból Brigádverseny és együttműködés Amikor a testvérmegye ki­fejezést használjuk, általá­ban egy somogynyi területre gondolunk. A Kalinyin terü­let azonban így nem képzel­hető el pontosan, hiszen ez a tájegység majdnem akkora, mint Magyarország. A Volga- parti megyeszékhely lakossá­ga éppen a közelmúltban ér­te el a négyszázezret A so­mogyiak közül egyre többen jutnak el Kalinyinba és a környékére, így a saját sze­mükkel győződhetnek meg a gyors fejlődésrőL Láttam egy térképet a test­vérmegyénkről : ezen különfé­le jelekkel azt tüntették föl, hogy merre mit terveznek. Új gyárak, szakosított állatte­nyésztési telepek, kórházak, művelődési házak, turistaköz­pontok épülnek mindenfele. A X. ötéves terv meggyor­sítja a terület fejlődését. Ott van például a lakásépítés : tíz év alatt három és fél mil­lió négyzetméterrel nőtt a testvérmegye lakásalapja. Százötvenezer család költözött új otthonba. 1980-ig több mint egymillió-hétszázezer négyzetméter lakás épül. Ka­linyin mint területi központ nagy szerepet játszik az Orosz Föderációban mind ipara, mind művelődési élete révén. A több mint nyolcvan ipari vállalat évente másfél milliárd rubel értékű terméket állít elő. A közművelődés kisugár­zását mutatja, hogy három színház, területi filharmónia, állami cirkusz, négy múzeum, huszonnyolc klub, művelődési ház, illetve központ áll a la­kosság szogálatában. A több mint száznyolcvan könyvtár állománya eléri a nyolcmillió kötetet. Az 1990-re négyszáz­ötven-ezer lakosú város to­vábbi fejlődésének alapját már ebben az ötéves tervben szilárdan »elkészítik«. A helyi és a központi tervezőirodák, az építők együttes munkájá­nak gyümölcse, hogy az Orosz Föderáció legjobb beosztású nagy panel-lakásai éppen Kali- nyinban épülnek. Egyre sza­porodnak a város arculatát teljesen megváltoztató nyolc- és tizenegy emeletes lakóhá­zak. Tavaly már átadtak száz- kilencven-ezer négyzetméter alapterületű új otthont, az öt­éves terv végéig még több mint nyolcszázezer négyzet- méter épül. A turistaként eljutó somo­gyiak is örülnek majd annak, hogy hétezer négyzetméter alapterületű áruházat tervez­nek a városban, két nagy ét­termet, ezerkétszáz személyes mozit, ezerszemélyes hangver­senytermet. A két új szállodá­ban egyszerre nyolcszáz ven­dég kaphat majd helyet. A testvérváros lakossága fontosnak tartja, hogy tizen­öt iskola, húsz óvoda, néhány főiskolai tömb, egészségügyi szakközépiskola, zeneiskola épül, azután hatszáz ágyas kórház, mellette poliklinika, amely hétszázötven járó be­teget fogadhat Kalinyin területnek fontos szerepe van a főváros ellátá­sában. A X. ötéves tervben sokkal jobban takarékoskod­nak a vízzel, ugyanis Moszk­vát szintén e folyóban és tó­ban gazdag táj látja eL Az adatok önmagukban is sokat mondanak: öt év alatt százhuszonöt-ezer (ebből 43 ezer falusi) lakásba bevezetik a gázt, öt és fél ezer gyer­meknek épül bölcsőde, óvoda, tizenkilenc-ezemek iskola. Az öt új kórházban egyszer­re ezerháromszáz beteget he­lyezhetnek el. Három város tervez művelődési központot, a szovhozok és kolhozok jó­voltából pedig hetvenöt klub készül el a testvérmegyében. Egyre nagyobb a Volga-vi- dék szerepe a hazai idegen- forgalomban. A Szeliger-tó központja, Osztaskov, egy ki­csit a mi Siófokunkhoz ha­sonlítható. Ha megépül a Szo- kol, valamint a Csajka turis­taközpont, még több fiatal juthat el a csodálatosan szép tórendszerhez, s a Volga nem messze fekvő íorrásvidéké- hez. A testvérmegye északi ré­szén — akárcsak a mi Pak- sunkon — hatalmas munkát végeznek az építők: készül a kalinyini atomerőmű. Az épít­kezés az októberi forradalom jubileumának tiszteletére meggyorsul. Egy országnyi a testvérme­gyénk. A nekünk szokatlan nagy számok hétköznapi mér­tékegységek a kalinyini em­bereknek. !» G. a lényege, hogy egy-egy gaz­da csak egyféle zöldséget ter­mel, s ennek a fajtának mint­egy a specialistája lesz. Hogy mindkét félnek — a termelő­nek és a felvásárlónak — elő­nyös a szakosítás, talán ma­gyaráznom sem kell. A szö­vetkezet gépkocsijának nem kell mipd a tizenegy községet végigjárnia például zöldípapri- káért, egy helyen megtalálja a szállítandó árut A zöldség így gyorsabban jut a boltok­ba és a fogyasztóhoz. Meg­jegyzendő: a szakosítás egyik lényeges eredménye a jobb minőségű zöldség. A termelő szempontjából ugyancsak hasz­nos ez a rendszer, hiszen a primőrtől az úgynevezett »le­futásig« ő adja azt a bizonyos zöldségfajtát amelyre szerző­dött. A szakosítás eredménye, hogy a tavalyi kedvezőtlen időjáTás ellenére a zöldségel­látás színvonala nem csök­kent a területünkön. Sok gyümölcs fogy a Bala­ton partján, különösen az üdü­lési főidény ben. Az áfész szak­emberei már évekkel ezelőtt megkezdték a szervező mun­kát azokban a községeikben, melyekben a szőlő- és gyü­mölcstermesztésnek hagyomá­nyai vannak. Szóládon példá­ul már öt esztendeje meg­kezdték a háztáji, zártkerti szőlők felújítását. A vállalko­zók az áfész segítségével te­lepítenek hagyományos és magas művelésű szőlőt egy­aránt. Az oltványt a kétesei termelőszövetkezet adta a ter­melőiknek. A régi szórvány- gyümölcsösök helyén is új te­lepítéseket végeztek, s a Sió­foki Állami Gazdaság facse­metéit ültették el. — A mi vidékünkön min­denkor a szilva volt a »sztár« — mondja az elnök. — Két­ségtelen, ma is szilvafából van a legtöbb a gyümölcsö­sökben, de most már sok ne- lyen termesztenek őszibarac­kot, korán és későn érő kör­tefajtákat, valamint meggyet is. Az áruösszetétel változato­sabb lett, a fogyasztói igé­nyekhez jobban alkalmazko­dó. Tavaly 5585 mázsa gyü­mölcsöt vásároltunk fel. s az idén mintegy 7—8 vagon«yi termésre számítunk. A balatonszárszód áfész ta­pasztalt mezőgazdászai- adn.k rendszeresen tanácsot a ház­táji termesztőknek, a Keszt­helyi Agrártudományi Egye­tem tanárai pedig előadásokat tartanak a Balaton környéki gazdáknak. Kőröshegyen — kísérletképpen — létrehozott a szövetkezet egy mezőgazda- sági szaküzletet, amely ellát­ja a háztáji gazdaságokat ve­tőmaggal, műtrágyával, nö­vényvédő szerrel és mezőgaz­dasági szerszámokkal az ön­tözőberendezéstől a kézi ka­páig. Ez a bolt — amelyet a Somogy megyei Agroker Vál­lalattal közösen működtet a szövetkezet — évente 4 millió forintot forgalmaz. Ehhez ha­sonló üzletet terveznek léte­síteni Balatonszárszón is.) Elek Sándor azt mondta: zöldségből és gyümölcsből 42 százalékkal többet terveznék felvásárolni az idén, mint a múlt esztendőben. E terv sze­rint 2 millió 323 ezer forinttal nő a balatonszárszói áfész fel- vásárlási forgalma 1977-ben. Sz. A. A Kutas! Állami Gazdaság tizenöt szocialista brigádja csatlakozott a csepeli felhí­váshoz. Az új év vállalásai azonban mégsem hoztak nagy változást, erre nem volt szük­ség, hiszen jól dolgoztak ed­dig is. Bizonyítja ezt a gaz­daság várakozáson felüli ma­gas nyeresége, az a 21 millió forint, amelynek létrejöttében vitathatatlanul szerepet ját­szott a szocialista brigádok tevékenysége. Rendhagyó beszélgetésre ül­tünk össze az üszőnevelő és az egyik tehenészeti brigád vezetőjével, Szabó Józseffel és Magda Józseffel. Az idén a tervidőszak második évére a gazdaság szocialista brigádjai terven felüli vállalásai mint­egy 3,6 millió forintot »ér­nek«. Nem az összeg nagysá­gáról és nem is annak rész­leteiről kívántunk beszélget­ni, inkább arról, hogyan ér­vényesül a mindennapok munkájában az a szellemi többlet, amelyet e mozgalom hozott magával. 1972-ben alakult az üszőne­velő szocialista brigád, nyol­cán kezdték, most tizenegyen vannak. Rendszeresen képe­zik magukat mind az esti is­kola különböző osztályaiban, mind a házi tanfolyamokon. — összekovácsolódott a brigád, ez a tény magyaráz­za, hogy már hosszú ideje nem volt gondunk a munka- fegyelemmel — mondja a bri­gádvezető. — Közös munka- védelmi örhálózatot alakítot­tunk ki, ezt a feladatot sor­rendben mindenki ellátja. Fe­lelősséget éreznek a brigád- tagok a rájuk bízott felada­tért A mi munkánkban szük­séges ez, hiszen erre épül a gazdaság további eredménye, mi állítjuk elő a későbbi ter­melő állományt Feladatunk így kettős, egyrészt késede­lem nélkül, lehetőleg minél előbb föl kell nevelni a fia­tal üszőket másrészt a mini­málisra kell csökkenteni a selejtet Ugyanabban az évben ala­1 kult a tehenészeti brigád Is 18 fővel, most 20-an vannak. Ha az üszőnevelést az »első lépcsőnek« neveznénk a ter­melési folyamatban, akkor az ő munkájuk a második lenne, — Tavaly 3400 liter volt a tervezett tejhozam, ezt 248 literrel túlteljesítettük. Az idei terv már 3750 liter. Bri­gádunk vállalta, hogy ezt még 20 literrel túlteljesíti. A lehetőség egyrészt az üszők minőségében rejlik — ma már csak keresztezett fajtájúakat nevelünk —, másrészt a már említett munkafegyelemben. Saját hatáskörünkbe eső vál­lalás, hogy a teljesítmény nö­velése mellett csökkenteni szeretnénk az előállított tej önköltségét is. A nagyobb eredményeknek ugyanis csak így van értelmük. Vállalá­sunkban 18 fillérrel kívánjuk csökkenteni az egy liter tej előállításának költségét, s ha ez sikerül, úgy hisszük, mi is jelentősen hozzájárulunk a gazdaság jobb eredményeihez, A nagyobb eredmények, a több és olcsóbb tej elérésének feltétele pedig az, hogy minél több és jobb minőségű üsző álljon a termelésbe, valamint az, hogy a takarmány, a tar­tási körülmények, az elvégzett munka minősége megfelelőek legyenek. A kiindulópont a megszületett borjú, s csupán a végállomás a tej. A kettő között több állomásra bontha­tó szét a folyamat, melybe még a növénytermesztől ága­zat is beletartozik. Az egyes ágazatok munkája szervesen épül a másik eredményeire. A folyamatosan változó, új fajta beállításával frissített állomány várhatóan két év alatt kicserélődik. Ez termé­szetesen új technológiát is hoz magával, folyamatosan tanulniuk kell a dolgozóknak, s figyelemmel kísérniük a másik tevékenységét is. Kuta­son sikerült megtalálni az egészséges összhangot a bri­gádok között, ezt igazolja a tavalyi kimagasló eredmény. B. A. A nagybajomi Lenin Mg. Termelőszövetkezet a homok árát 60 Ft/m3-re módosította írásban lehet megrendelni. A szállítási határidő; 30 nap. Minden hétfőn gépi rakodás! (14814) m&mami Ajándékozzon húsvétra kozmetikai cikkeket! Rúzsok, krémek, parfümök, köröm- és hajlakkok, dezodorok, arc- és testápoló szerek minden igényt kielégítő választékából vásárolhat a Somogy megyei Iparcikk­kiskereskedelmi Vállalat illatszer és ajándékszaküzleteiben! _________ (14843)

Next

/
Thumbnails
Contents