Somogyi Néplap, 1977. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-28 / 98. szám

Disc-jockey vagy lemezgazda? Ismét fellángolt a vita az idegen szavakról. Ezúttal a lcgilletékesebb: az Akadémia nyelvtudományi bizottsága, valamint anyanyelvi bizottsá­ga foglalkozott az idegen sza­vakkal. A nyelvművelők — immár hagyományosan — két nagy táborra oszlanak: az ide­gen szavak ellenzőire, a pu­ristákra, és kedvelőire. A puristák egyik legszen­vedélyesebb szóvivője, Koszto­lányi Dezső így hadakozik az idegen szavak ellen Erős vá­runk a nyelv című munkájá­ban: »Az idegen szónak szál­lást adhatunk, de aztán kiver­nek bennünket tulajdon há­zunkból. Nem maradnak vesz­teg. Kenyeret kérnek, nem gazdagodást jelentenek, ha­nem szegényedést.« Talán a Magyar Tudomá­nyos Akadémia elnökségének felkérésére született tanul­mány szerzői is erre gondol­tak, amikor a következő pél­damondatokat idézték: »A transzkripció, a transzláció és az enzimaktivitás szabályozá­sának, valamint az immunre­akció molekuláris mechaniz­musának vizsgálata«, »Az anyagok komplex anorgani­kus-organikus mobilizációs dinamizmusának kutatása«, »Lift-slab és tilt-up panel­gyártási és beemelési rend­szer«, »A világpiaci impulzu­sok az export és az import struktúrákat egyaránt egyol­dalúan a statikus komparatív költségmegtakarítás felé orientálják«. Ezek a mondatok a legújabb idők példatárából valók. Jogos a panaszuk azoknak, akik naponként kapják fel fe­jüket az idegen szavaknak a mondanivalót érthetetlenné tevő áradatára. Különösen a vendéglátóipar, a szórakoztató ipar, a kereskedelem jeleske­dik furcsa szócsinálmányok- kal: Grill Intemacionál, Disc­jockey klub, Night Club, Drink Bar, Snack Bar, Pre- shave, Aftershave, Jardinette- liosár, Juice, hidratáló krém, szuperett, New Caola hajlakk. Az idegen szavak terje­désének gyakran oka, hogy a legtöbb szaktudományi idegen szónak még nincs elfogadott magyar megfelelője. Ilyen például a kereskedelemben használt full service, az image, ! a goodwill, a direct mail, a I slogam, a fallow up és még jó néhány. Sajnos, ezekre a hirtelen és nagy tömegben megjelenő idegen szavakra nem könnyű megfelelő helyet­tesítőt találni. Ugyanakkor a tudós vagy a fordító, ha az idegen nyelvű szövegben organization-t, différentiationt, strukturt olvas, önkéntelenül is organi­zációt, differenciálódást, struktúrát használ majd, hol­ott tökéletesen pontos és jó magyar megfelelők állnak rendelkezésre: szervezet, el­különülés, szerkezet. A Kazinczyék vezette nyelv- újítási mozgalom napjainkban is tart. Sokan azért igyekez­nek világos, érthető, könnyen megjegyezhető és kimondható szavakat használni, mert bi­zony homályos a grape fruit, a piktográfia, a docilis, a danker értelme, amikor az elemeikből megfejthető, ön­magukat magyarázó szavak vannak mellettük: citrancs, képírás, tanulékony, tartály­hajó. ) A tanulmány szerzői fel­hívják a figyelmet, hogy a la­tin-görög alapú szavak még . aránylag könnyebben idomul­nak nyelvünkhöz, a német, a szláv, a francia elemek már kevésbé, a mostanában egyre sűrűbben és hangosabban ko­pogtató angol-amerikai »ven­dégek« — jukebox, juice, brain, mixed pickles — pedig még kevésbé alkalmasak a megmagyarosodásra. A tanulmány megállapítja, hogy míg a múlt század végén a suszter, a fájront, a vindli, a culáger szavak a magyar munkásosztállyal elkeveredő német ajkú mesteremberek révén kerültek nyelvünkbe, addig ma az új fogalmakat jelölő idegen szavak szinte mind a szaktudományok nyel­vében jelentkeznek először. Nem teljesen reménytelen a harc. A nyelvészek számíthat­nak olykor-olykor hivatalos intézményeinkre. A posta például elutasítva az autiter szócsinálmányt, még idejében távhívásnak nevezte el a »távolsági telefonbeszélgeté­sek közvetlen kapcsoláson alapuló rendszerét«. Helyes volt a Belkereskedelmi Mi­nisztériumnak az az intézke­dése is, amellyel a divatáru- üzlet »butik« elnevezését meg­szüntette. Az új magyar szavak meg­teremtésének egyik módszere pályázatok kiírása lenne. Az eddigi szópályázatok eredmé­nyei — szupermarket = ABC- áruház stb. — bizonyítják, hogy az érdeklődés roppant nagy. Nem mindffgyik bizo­nyul egyúttal eredményesnek is. A pályázati győztes lemez­gazda vagy permet például nem tudta kiszorítani a disc jockey-t meg a spray szót. Nyelvészeink felhívják azonban a figyelmet, hogy az esetleges sikertelenségtől nem szabad elkedvetlenedni. Ha több tucat javaslatból csak néhány marad is meg, az már szép eredmény — állítják. K. M. A Horthy-korszak dokumentumai Levéltári kutatások a művelődéstörténetben „Allatkert, botanikuskert Kaposváron ” Munka nélküli tanítók Levéltárosok továbbképzésé­nek a színhelye volt Kapos­vár; a dél-dunántúli szakem­berek a kaposvári intézmény­ben fellelhető Horthy-korszak- beli dokumentumokkal ismer­kedtek. Dr. Kanyar József le­véltár-igazgató előadásából megtudható volt az is, hogy milyen további kutatások já­rulhatnak hozzá ennek a kor­szaknak a teljesebb megisme­réséhez. — Milyen fontos dokumen­tumokat őriz e korból a So­mogy megyei Levéltár? — Megyei tanfelügyelői, körzeti iskolai, iskolán kívüli népművelési bizottságok do­kumentumainak, a kulturális, oktatási intézmények iratainak és a különböző kulturális és népművelési egyesületek mű­ködéséről szóló anyagok fel­dolgozására hívjuk fel a ku­tatók figyelmét. Dr. Kanyar József példákat is említett. Somogybán mint­egy százötven kulturális egye­sület működött abban az idő­ben. Köztük ilyenek: a Ber­zsenyi Társaság, a Kaposvári Zenebarátok Egyesülete. Az egyesületek életében je­lentős fordulatot hozott 1919, a Magyar Tanácsköztársaság. A kulturális hátrányok felszá­molására azonban nem volt elegendő a pár hónap, a Hor­thy-korszak első éveiben iga­zoló bizottságok elé kerültek az egyesületek, az új vezetősé­gek a fasizálódás folyamatába sodorták ezeket. A kaposvári továbbképzésen is megfogalmazódott, hogy le­véltáraink a jövőben több gondot fordítsanak a művelő­déstörténet feltárására. — A Horthy-korszak kira­katpolitikája mögé tekintve a levéltárakban őrzött doku­mentumok alkalmasak arra, hogy a tényleges helyzetet fel­tárjuk. Súlyos gond volt pél­dául az állásnélküliség. Erre egy példa: Kaposváron a 256 tanítóból 154 nem kapott mun­kát. Sokat mond a korról a kutatónak az is, hogy 1940- ben Kaposváron harmincezer pengőt fordítottak kulturális célokra, s ebből sportra tizen- hárojnezret költöttek. A tervek — amikor a Ber­zsenyi-centenáriumra csak egy kis mellszoborra futja a vá­rosnak — ilyen irreális fel­adatokról szólnak: létesüljön a Kecel-hegyen állatkert, s Jókai ligeti botanikuskertről álmodtak... — A levéltárban őrzött do­kumentumok feldolgozása ed­dig mennyiben segített a kor hiteles megismerésében? — Folynak ilyen kutatások, csak néhány példát: Sinkó Lászlóné tanárnő befejezte az Új Somogy sajtótörténetének a kutatását, korábban Dra- veczky Balázs foglalkozott a múzeum történetével. Készül a tanoncképzés története — Magyar József né és Sípos Csa­ba munkája —, a szakmun­kásképzés történetének a fel­tárása is folyik. > Komoly feladat vár a ku­tatókra a munkásművelődés történetének a feltárásában. Az iskolatörténetek feldolgo­zását ugyancsak szorgalmazza a levéltár. A továbbképzési intézettel közösen kívánják felkészíteni a pedagógusokat az iskolatörténet-írásra. Mód­szertani útmutatóval igyekez­nek a somogyi pedagógusok segítségére lenni. És számíta­nak a lelkes diákokra, akik eddig is szívesen látogatták a levéltár kutatószobáját. A pá­lyázatok pedig jó lehetőséget biztosítanak a kutatómunka serkentésére. H. B. Herve Negr Iskolai dolgozat — Papa — kiáltott Jean futás közben kifelé az udvar­ra —, holnap szülői értekez­let lesz! — Már megint? — kérdez­te az apja, de ezt Jean már nem hallotta, mert kint fo­cizott a pajtásaival a ház előtt. Apja nem örült a hír­nek. — Menj el csak, és beszélj az osztályfőnökével, mostaná­ban sokat foglalkozik a gyer­mekünkkel ... — biztatta a felesége. És másnap este hat órára elment a szülői értekezletre. — Jó napot, René úr! — köszöntötte szívélyesen az osztályfőnök, amolyan közép­korú, szikár ember. — Azért kérettem, mert szeretnék ön­nel a kedves fiáról beszél­getni. Jean rosszul tanul. De ez még nem minden. Sajnos, puskázik is. A legutóbbi tör­ténelemórán a szomszédja dolgozatát másolta le. — Nem akarom elhinni... — tiltakozik René úr. — Pedig ez tény. Kérem, győződjék meg róla. Itt van a két füzet. Nem nehéz fel­ismerni a csalást. íme, az első kérdés: Ki volt az ural­kodó Napóleon után? A vá­lasz: XVIII. Lajos. — Nos, tanár tír, ez még nem bizonyít semmit. A vá­lasz helyes, mindkét gyerek ezt írta. — Ez természetesen logi­kus. De nézzük csak a má­sodik kérdést. így hangzik: Hova száműzték Napóleont. A válasz: If szigetére ... — Ez persze tévedés. De hát nem képzelhető el, hogy ugyanaz a téves gondolat tá­madt két gyermekben is egy­szerre? Szerintem ez elkép­zelhető. — Végül is, valóban elkép­zelhető. De van egy harma­dik kérdés is. Így szól: Mi­kor halt meg Napóleon? Az cin fiának a szomszédja így válaszolt rá: Nem tudom. És az ön fia így: Én sem ... Antali y István fordítása  győztes szürke por Milyen tapasztalatokat sze­reztek a mezőgazdasági szak­emberek az újfajta növényvé­dő szerekkel és műtrágyákkal kapcsolatban? Hogyan lehet ezeket a szereket minél több célra és a legeredményesebben hasznosítani? Ezekre a kérdé­sekre kereste a választ a bu­dapesti vegyiművek pályáza­ta, melynek első díját Kara- binszky Gyula, a tabi tsz agrokémikusa nyerte. — 1974-ben jöttem ide a gazdaságba, így először 75-ben küldhettem be pályamunkát Akkor második lettem. — Mi volt a mostani győz­tes dólgozat témája? — A burgonya és a napra­forgó termesztésénél bevált növényvédő szert alkalmaz­tam börsóültetvényen. — Ez így nagyon egyszerű­nek hangzik... — A bökkenő ott van, hogy ezt a szert — a Patoránt — a hatóságok alkalmatlannak ítélték a borsó biztonságos védelmére ... Próbálkozásom így ahhoz hasonlít, mintha egy orvos kalmopirint ajánlana fülfájásra. — A lényeg végül is az, hogy elmúlik-e a fülfájás __ — A »gyógyszert« új módon használva igen. Eddig a már kikelt borsót permetezték kü­lönféle erősen mérgező sze­rekkel. Az én javallatom sze­rint a csöppet sem környezet- szennyező Patoránt a vetés után kell kiszórni. Így a nö­vény fejlődésének egész tarta­mára védett lesz, ráadásul el­kerüljük a taposási kárt is. — Mi adta az ötletet? — Mikor a gazdaságba jöt­tem, még ötszáz hektáron ter­meltünk borsót. Mindent úgy csináltunk, ahogy a nagy­könyvben elő van írva, a ter­més mégis rossz lett. Az utób­bi években már közhelynek számít: közbeszólt a kedvezőt­len időjárás. Az eső lemosta a vegyszert, a növény pedig hamarosan elgyomosodott. Ek­kor szúrt szemet, hogy az I ugyanolyan mostoha időnek kitett burgonya teljesen gyom- talan maradt. Mi okozhatja ezt a különbséget’ Kísérletek so­rával kutattam a választ erre a kérdésre. — A pályázatokat elbíráló bizottság a feldolgozás sokol­dalúságát hangsúlyozta mun­kájának fő erényeként. — Íratlan szabályok sora teszi prospektusízűvé a hason­ló dolgozatok legtöbbjét. »En­nél a növénynél eredményes, annál nem. Ilyen adag mel­lett azt tapasztaltuk...« Én megpróbáltam elemezni az új módszer alkalmazástechnikai, munkaszervezési és gazdasá­gossági oldalait is. — Maradjunk ez utóbbinál: olcsóbb-e az új készítmény? — Ha csak azt nézzük, hogy mennyibe kerül egy mázsa, akkor drágább. De ha például lemérjük, milyen gépi mun­kákat takaríthatunk meg, vagy hogy az új szer mennyivel hatékonyabb, akkor már két­ségtelenül olcsóbbnak látjuk. — Dolgozata voltaképp jó reklám a gyárnak... — Ennek a dolgozatnak a hatása csepp a tengerben. Gondolja meg, hogy a gyár több tucat készítménye közül mindössze egyet vizsgáltam, de annál is a felhasználható­ság egy kis részét. Különben is egészen más volt a célom. Szerettem volna bizonyítani azt az elméletben közismert tényt, hogy a növényvédő szer is termelőerő. — Mikor szorul ez bizonyí­tásra? — Például ha összehasonlí­tunk egy zsák növényvédő szert és egy gépet. Az utóbbi a ma mezőgazdaságának büsz­ke jelképe, csillog és börrög, a másik »csak egy kupacnyi szürke por.« Gazdaságonként a megvásárolt kemikáliák 20 százaléka válik semmivé a rossz tárolás miatt. Legalább ugyanennyi száll el hatástala­nul a rosszul beállított szó­rófejekből ... A tsz-ek leg­többje jó néhány traktor árát kidobja az ablakon, miköz­ben büszkén könyvelik el, ha néhány tízezer forint értékű gázolajat megtakarítanak. Sú­lyos aránytalanság. Pálya­munkám azt hangsúlyozza, hogy ez a szürke por sokkal több odafigyelést ltíván. Karabinszky Gyula szakcik­keket ír, kísérletez, és már készül az idei pályázatra is. Mint szavaiból kiderül, keresi az újabb feladatokat. — Mi sarkallja? — Csak így tarthatom fris­sen a szaktudásomat. — Mindössze ennyi? — Van még valami: szíve­sen ábrándozom egy olyan gazdaságról, amelyik egy szak­embercsoportnak azt adja fel­adatul, hogy szedjen össze minden új tapasztalatot és tu­dást, ami javíthatná eredmé­nyeiket. Egy ilyen nagyüzem nem volna kénytelen például »elhinni«, ha egy gyár pros­pektusa valamiről azt írja: ki­váló. A fogyasztási cikkeknél már megvalósult, hogy a ve­vő diktál. Ezt ott mindenki természetesnek tartja ... B. F. Tv-jegyzet Havannai kiiialig,aáás Becsülettel és alkotói alázat­tal állt helyt a Magyar Tele­vízió Hans Magnus Enzens­berger dokumentumdrámájá­nak, a Havannai kihallgatás­nak képernyőre teremtésekor. Ezért említjük meg már most az alkotóközösség néhány tag­ját: Kende Márta rendezőt, Sipos Tamás dramaturgot, Rockenbauer Pált, aki a ren­dezőnővel együtt a tévére al­kalmazás feladatának tett ele­get. A Disznó-öbölben táma­dók megszemélyesítői közül főként Tímár Béla, Fekete Tibor, Szacsavy László, Bárdi György és Holl István munká­ját illeti dicséret, míg kihall- gatóik közül Polgár Gézát, Sinkó Lászlót jegyeztem föl. Hans Magnus Enzensberger nyugatnémet szerzőt 1968-ban magyarul is megjelent verses- kötete — Vallatás éjfélkor — alapján költőnek ismertük meg. Az 1970-ben írt doku­mentumdráma azonban bizo­nyítja: elkötelezett drámaíró is. 1968-ban nyílt levelet inté­zett az egyik egyesült álla­mokbeli egyetem elnökéhez; ebben lemondott ottani mun­katársi státuszáról. Az indok: az USA nemzetközi politiká­ja. Kubába ment, ahol tanul­mányozta. majd 1970-ben meg­írta a Disznó-öbölben lezajlott ellenforradalmi kísérletet kö­vető nyilvános, a tévéállomá­sok által sugárzott kihallgatás drámáját. Enzensberger nem műfajt felfedező író. Peter Weiss Vizsgálat dokumentumdrámá­ja, vagy Rolf Hocchut A helytartója, de néhány ame­rikai színpadi mű is megelőz­te a Havannai kihallgatást. Egy azonban bizonyos: En­Óceánia művészete A Néprajzi Múzeumban őrzik Európa egyik legnagyobb óceániai gyűjteményét. A több mint 15 ezer maszkból, szó- 1 borból és rituális tárgyból álló gyűjtemény nagy részét ne­ves magyar néprajzkutatók, Fenichel Sámuel, Festetich Ru­dolf és Bíró Lajos gyűjtötték. A kiállítás előtt gondosan restaurálják a nagy értékű tárgyakat. zensberger dokumentumdrá­májának a legjobbak között a helye tényszerűségéért, Jra- maiságáért. 1901. április 12-én John É. Kennedy elnök sajtóértekezle­ten nyilatkozta; »Az amerikai haderő nem hajt végre in­váziót Kuba ellen... Az USA kormánya nem fogja megen­gedni, hogy Kuba ellen az Egyesült Államokból kiindu­ló támadást szervezzem!c.« 1961. április 15-én amerikai gépek jelentek meg Kuba lég­terében, repülőtereket és vá­rosokat bombáztak. Tizenhete­dikén pedig Girónnál előbb békaemberek, majd az invá- ziós egységek szálltak partra. A hadsereg és a népi milícia rövid, heves harcban diadal­maskodott az el lenforradalmá­rok felett. Még folytak az utóharcok a Zapata-félsziget mocsaraibanj amikor az ön­ként vállalkozó hadifoglyok nyilvános kihallgatása meg­kezdődött. A nyugatnémet író típusokat ragad ki közülük, ezzel mintegy keresztmetsze­tét adja a dicstelen vállalko­zásnak. Halljuk a »szabad vá­lasztások megmeri tőjét«, a be­csapott, kényszerített háborús veteránt, a részvényes kistö- kést, Castro egykori harcos­társát, aki »fordított ügynök« lett, a nagybirtokos filozó­fust, a mészárlást áldásával szentesítő zsoldoslelkészt. s végül a támadás »alaDem he­rét«, a gyilkost. A dramaturgi munka abban jelentkezett, hogy némelyik kihallgatott sorrendjét —nero túl indokoltan — fölcserélte. Pozitívuma viszont, hogy az író jegyzeteit, előtanulmányát beillesztette a műbe. Kom­mentátori háttéranyag-szol- gáltatás ez. használt a dráma egészének. Egyes vallomáso­kat viszont kurtíthatott volna. (Például a »harmadik világ­rend« ideológusáét.), Az ellenforradalom anató­miája bontakozott ki előttünk. , L. L. Somogyi Néplap

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents