Somogyi Néplap, 1977. április (33. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-28 / 98. szám
Disc-jockey vagy lemezgazda? Ismét fellángolt a vita az idegen szavakról. Ezúttal a lcgilletékesebb: az Akadémia nyelvtudományi bizottsága, valamint anyanyelvi bizottsága foglalkozott az idegen szavakkal. A nyelvművelők — immár hagyományosan — két nagy táborra oszlanak: az idegen szavak ellenzőire, a puristákra, és kedvelőire. A puristák egyik legszenvedélyesebb szóvivője, Kosztolányi Dezső így hadakozik az idegen szavak ellen Erős várunk a nyelv című munkájában: »Az idegen szónak szállást adhatunk, de aztán kivernek bennünket tulajdon házunkból. Nem maradnak veszteg. Kenyeret kérnek, nem gazdagodást jelentenek, hanem szegényedést.« Talán a Magyar Tudományos Akadémia elnökségének felkérésére született tanulmány szerzői is erre gondoltak, amikor a következő példamondatokat idézték: »A transzkripció, a transzláció és az enzimaktivitás szabályozásának, valamint az immunreakció molekuláris mechanizmusának vizsgálata«, »Az anyagok komplex anorganikus-organikus mobilizációs dinamizmusának kutatása«, »Lift-slab és tilt-up panelgyártási és beemelési rendszer«, »A világpiaci impulzusok az export és az import struktúrákat egyaránt egyoldalúan a statikus komparatív költségmegtakarítás felé orientálják«. Ezek a mondatok a legújabb idők példatárából valók. Jogos a panaszuk azoknak, akik naponként kapják fel fejüket az idegen szavaknak a mondanivalót érthetetlenné tevő áradatára. Különösen a vendéglátóipar, a szórakoztató ipar, a kereskedelem jeleskedik furcsa szócsinálmányok- kal: Grill Intemacionál, Discjockey klub, Night Club, Drink Bar, Snack Bar, Pre- shave, Aftershave, Jardinette- liosár, Juice, hidratáló krém, szuperett, New Caola hajlakk. Az idegen szavak terjedésének gyakran oka, hogy a legtöbb szaktudományi idegen szónak még nincs elfogadott magyar megfelelője. Ilyen például a kereskedelemben használt full service, az image, ! a goodwill, a direct mail, a I slogam, a fallow up és még jó néhány. Sajnos, ezekre a hirtelen és nagy tömegben megjelenő idegen szavakra nem könnyű megfelelő helyettesítőt találni. Ugyanakkor a tudós vagy a fordító, ha az idegen nyelvű szövegben organization-t, différentiationt, strukturt olvas, önkéntelenül is organizációt, differenciálódást, struktúrát használ majd, holott tökéletesen pontos és jó magyar megfelelők állnak rendelkezésre: szervezet, elkülönülés, szerkezet. A Kazinczyék vezette nyelv- újítási mozgalom napjainkban is tart. Sokan azért igyekeznek világos, érthető, könnyen megjegyezhető és kimondható szavakat használni, mert bizony homályos a grape fruit, a piktográfia, a docilis, a danker értelme, amikor az elemeikből megfejthető, önmagukat magyarázó szavak vannak mellettük: citrancs, képírás, tanulékony, tartályhajó. ) A tanulmány szerzői felhívják a figyelmet, hogy a latin-görög alapú szavak még . aránylag könnyebben idomulnak nyelvünkhöz, a német, a szláv, a francia elemek már kevésbé, a mostanában egyre sűrűbben és hangosabban kopogtató angol-amerikai »vendégek« — jukebox, juice, brain, mixed pickles — pedig még kevésbé alkalmasak a megmagyarosodásra. A tanulmány megállapítja, hogy míg a múlt század végén a suszter, a fájront, a vindli, a culáger szavak a magyar munkásosztállyal elkeveredő német ajkú mesteremberek révén kerültek nyelvünkbe, addig ma az új fogalmakat jelölő idegen szavak szinte mind a szaktudományok nyelvében jelentkeznek először. Nem teljesen reménytelen a harc. A nyelvészek számíthatnak olykor-olykor hivatalos intézményeinkre. A posta például elutasítva az autiter szócsinálmányt, még idejében távhívásnak nevezte el a »távolsági telefonbeszélgetések közvetlen kapcsoláson alapuló rendszerét«. Helyes volt a Belkereskedelmi Minisztériumnak az az intézkedése is, amellyel a divatáru- üzlet »butik« elnevezését megszüntette. Az új magyar szavak megteremtésének egyik módszere pályázatok kiírása lenne. Az eddigi szópályázatok eredményei — szupermarket = ABC- áruház stb. — bizonyítják, hogy az érdeklődés roppant nagy. Nem mindffgyik bizonyul egyúttal eredményesnek is. A pályázati győztes lemezgazda vagy permet például nem tudta kiszorítani a disc jockey-t meg a spray szót. Nyelvészeink felhívják azonban a figyelmet, hogy az esetleges sikertelenségtől nem szabad elkedvetlenedni. Ha több tucat javaslatból csak néhány marad is meg, az már szép eredmény — állítják. K. M. A Horthy-korszak dokumentumai Levéltári kutatások a művelődéstörténetben „Allatkert, botanikuskert Kaposváron ” Munka nélküli tanítók Levéltárosok továbbképzésének a színhelye volt Kaposvár; a dél-dunántúli szakemberek a kaposvári intézményben fellelhető Horthy-korszak- beli dokumentumokkal ismerkedtek. Dr. Kanyar József levéltár-igazgató előadásából megtudható volt az is, hogy milyen további kutatások járulhatnak hozzá ennek a korszaknak a teljesebb megismeréséhez. — Milyen fontos dokumentumokat őriz e korból a Somogy megyei Levéltár? — Megyei tanfelügyelői, körzeti iskolai, iskolán kívüli népművelési bizottságok dokumentumainak, a kulturális, oktatási intézmények iratainak és a különböző kulturális és népművelési egyesületek működéséről szóló anyagok feldolgozására hívjuk fel a kutatók figyelmét. Dr. Kanyar József példákat is említett. Somogybán mintegy százötven kulturális egyesület működött abban az időben. Köztük ilyenek: a Berzsenyi Társaság, a Kaposvári Zenebarátok Egyesülete. Az egyesületek életében jelentős fordulatot hozott 1919, a Magyar Tanácsköztársaság. A kulturális hátrányok felszámolására azonban nem volt elegendő a pár hónap, a Horthy-korszak első éveiben igazoló bizottságok elé kerültek az egyesületek, az új vezetőségek a fasizálódás folyamatába sodorták ezeket. A kaposvári továbbképzésen is megfogalmazódott, hogy levéltáraink a jövőben több gondot fordítsanak a művelődéstörténet feltárására. — A Horthy-korszak kirakatpolitikája mögé tekintve a levéltárakban őrzött dokumentumok alkalmasak arra, hogy a tényleges helyzetet feltárjuk. Súlyos gond volt például az állásnélküliség. Erre egy példa: Kaposváron a 256 tanítóból 154 nem kapott munkát. Sokat mond a korról a kutatónak az is, hogy 1940- ben Kaposváron harmincezer pengőt fordítottak kulturális célokra, s ebből sportra tizen- hárojnezret költöttek. A tervek — amikor a Berzsenyi-centenáriumra csak egy kis mellszoborra futja a városnak — ilyen irreális feladatokról szólnak: létesüljön a Kecel-hegyen állatkert, s Jókai ligeti botanikuskertről álmodtak... — A levéltárban őrzött dokumentumok feldolgozása eddig mennyiben segített a kor hiteles megismerésében? — Folynak ilyen kutatások, csak néhány példát: Sinkó Lászlóné tanárnő befejezte az Új Somogy sajtótörténetének a kutatását, korábban Dra- veczky Balázs foglalkozott a múzeum történetével. Készül a tanoncképzés története — Magyar József né és Sípos Csaba munkája —, a szakmunkásképzés történetének a feltárása is folyik. > Komoly feladat vár a kutatókra a munkásművelődés történetének a feltárásában. Az iskolatörténetek feldolgozását ugyancsak szorgalmazza a levéltár. A továbbképzési intézettel közösen kívánják felkészíteni a pedagógusokat az iskolatörténet-írásra. Módszertani útmutatóval igyekeznek a somogyi pedagógusok segítségére lenni. És számítanak a lelkes diákokra, akik eddig is szívesen látogatták a levéltár kutatószobáját. A pályázatok pedig jó lehetőséget biztosítanak a kutatómunka serkentésére. H. B. Herve Negr Iskolai dolgozat — Papa — kiáltott Jean futás közben kifelé az udvarra —, holnap szülői értekezlet lesz! — Már megint? — kérdezte az apja, de ezt Jean már nem hallotta, mert kint focizott a pajtásaival a ház előtt. Apja nem örült a hírnek. — Menj el csak, és beszélj az osztályfőnökével, mostanában sokat foglalkozik a gyermekünkkel ... — biztatta a felesége. És másnap este hat órára elment a szülői értekezletre. — Jó napot, René úr! — köszöntötte szívélyesen az osztályfőnök, amolyan középkorú, szikár ember. — Azért kérettem, mert szeretnék önnel a kedves fiáról beszélgetni. Jean rosszul tanul. De ez még nem minden. Sajnos, puskázik is. A legutóbbi történelemórán a szomszédja dolgozatát másolta le. — Nem akarom elhinni... — tiltakozik René úr. — Pedig ez tény. Kérem, győződjék meg róla. Itt van a két füzet. Nem nehéz felismerni a csalást. íme, az első kérdés: Ki volt az uralkodó Napóleon után? A válasz: XVIII. Lajos. — Nos, tanár tír, ez még nem bizonyít semmit. A válasz helyes, mindkét gyerek ezt írta. — Ez természetesen logikus. De nézzük csak a második kérdést. így hangzik: Hova száműzték Napóleont. A válasz: If szigetére ... — Ez persze tévedés. De hát nem képzelhető el, hogy ugyanaz a téves gondolat támadt két gyermekben is egyszerre? Szerintem ez elképzelhető. — Végül is, valóban elképzelhető. De van egy harmadik kérdés is. Így szól: Mikor halt meg Napóleon? Az cin fiának a szomszédja így válaszolt rá: Nem tudom. És az ön fia így: Én sem ... Antali y István fordítása  győztes szürke por Milyen tapasztalatokat szereztek a mezőgazdasági szakemberek az újfajta növényvédő szerekkel és műtrágyákkal kapcsolatban? Hogyan lehet ezeket a szereket minél több célra és a legeredményesebben hasznosítani? Ezekre a kérdésekre kereste a választ a budapesti vegyiművek pályázata, melynek első díját Kara- binszky Gyula, a tabi tsz agrokémikusa nyerte. — 1974-ben jöttem ide a gazdaságba, így először 75-ben küldhettem be pályamunkát Akkor második lettem. — Mi volt a mostani győztes dólgozat témája? — A burgonya és a napraforgó termesztésénél bevált növényvédő szert alkalmaztam börsóültetvényen. — Ez így nagyon egyszerűnek hangzik... — A bökkenő ott van, hogy ezt a szert — a Patoránt — a hatóságok alkalmatlannak ítélték a borsó biztonságos védelmére ... Próbálkozásom így ahhoz hasonlít, mintha egy orvos kalmopirint ajánlana fülfájásra. — A lényeg végül is az, hogy elmúlik-e a fülfájás __ — A »gyógyszert« új módon használva igen. Eddig a már kikelt borsót permetezték különféle erősen mérgező szerekkel. Az én javallatom szerint a csöppet sem környezet- szennyező Patoránt a vetés után kell kiszórni. Így a növény fejlődésének egész tartamára védett lesz, ráadásul elkerüljük a taposási kárt is. — Mi adta az ötletet? — Mikor a gazdaságba jöttem, még ötszáz hektáron termeltünk borsót. Mindent úgy csináltunk, ahogy a nagykönyvben elő van írva, a termés mégis rossz lett. Az utóbbi években már közhelynek számít: közbeszólt a kedvezőtlen időjárás. Az eső lemosta a vegyszert, a növény pedig hamarosan elgyomosodott. Ekkor szúrt szemet, hogy az I ugyanolyan mostoha időnek kitett burgonya teljesen gyom- talan maradt. Mi okozhatja ezt a különbséget’ Kísérletek sorával kutattam a választ erre a kérdésre. — A pályázatokat elbíráló bizottság a feldolgozás sokoldalúságát hangsúlyozta munkájának fő erényeként. — Íratlan szabályok sora teszi prospektusízűvé a hasonló dolgozatok legtöbbjét. »Ennél a növénynél eredményes, annál nem. Ilyen adag mellett azt tapasztaltuk...« Én megpróbáltam elemezni az új módszer alkalmazástechnikai, munkaszervezési és gazdaságossági oldalait is. — Maradjunk ez utóbbinál: olcsóbb-e az új készítmény? — Ha csak azt nézzük, hogy mennyibe kerül egy mázsa, akkor drágább. De ha például lemérjük, milyen gépi munkákat takaríthatunk meg, vagy hogy az új szer mennyivel hatékonyabb, akkor már kétségtelenül olcsóbbnak látjuk. — Dolgozata voltaképp jó reklám a gyárnak... — Ennek a dolgozatnak a hatása csepp a tengerben. Gondolja meg, hogy a gyár több tucat készítménye közül mindössze egyet vizsgáltam, de annál is a felhasználhatóság egy kis részét. Különben is egészen más volt a célom. Szerettem volna bizonyítani azt az elméletben közismert tényt, hogy a növényvédő szer is termelőerő. — Mikor szorul ez bizonyításra? — Például ha összehasonlítunk egy zsák növényvédő szert és egy gépet. Az utóbbi a ma mezőgazdaságának büszke jelképe, csillog és börrög, a másik »csak egy kupacnyi szürke por.« Gazdaságonként a megvásárolt kemikáliák 20 százaléka válik semmivé a rossz tárolás miatt. Legalább ugyanennyi száll el hatástalanul a rosszul beállított szórófejekből ... A tsz-ek legtöbbje jó néhány traktor árát kidobja az ablakon, miközben büszkén könyvelik el, ha néhány tízezer forint értékű gázolajat megtakarítanak. Súlyos aránytalanság. Pályamunkám azt hangsúlyozza, hogy ez a szürke por sokkal több odafigyelést ltíván. Karabinszky Gyula szakcikkeket ír, kísérletez, és már készül az idei pályázatra is. Mint szavaiból kiderül, keresi az újabb feladatokat. — Mi sarkallja? — Csak így tarthatom frissen a szaktudásomat. — Mindössze ennyi? — Van még valami: szívesen ábrándozom egy olyan gazdaságról, amelyik egy szakembercsoportnak azt adja feladatul, hogy szedjen össze minden új tapasztalatot és tudást, ami javíthatná eredményeiket. Egy ilyen nagyüzem nem volna kénytelen például »elhinni«, ha egy gyár prospektusa valamiről azt írja: kiváló. A fogyasztási cikkeknél már megvalósult, hogy a vevő diktál. Ezt ott mindenki természetesnek tartja ... B. F. Tv-jegyzet Havannai kiiialig,aáás Becsülettel és alkotói alázattal állt helyt a Magyar Televízió Hans Magnus Enzensberger dokumentumdrámájának, a Havannai kihallgatásnak képernyőre teremtésekor. Ezért említjük meg már most az alkotóközösség néhány tagját: Kende Márta rendezőt, Sipos Tamás dramaturgot, Rockenbauer Pált, aki a rendezőnővel együtt a tévére alkalmazás feladatának tett eleget. A Disznó-öbölben támadók megszemélyesítői közül főként Tímár Béla, Fekete Tibor, Szacsavy László, Bárdi György és Holl István munkáját illeti dicséret, míg kihall- gatóik közül Polgár Gézát, Sinkó Lászlót jegyeztem föl. Hans Magnus Enzensberger nyugatnémet szerzőt 1968-ban magyarul is megjelent verses- kötete — Vallatás éjfélkor — alapján költőnek ismertük meg. Az 1970-ben írt dokumentumdráma azonban bizonyítja: elkötelezett drámaíró is. 1968-ban nyílt levelet intézett az egyik egyesült államokbeli egyetem elnökéhez; ebben lemondott ottani munkatársi státuszáról. Az indok: az USA nemzetközi politikája. Kubába ment, ahol tanulmányozta. majd 1970-ben megírta a Disznó-öbölben lezajlott ellenforradalmi kísérletet követő nyilvános, a tévéállomások által sugárzott kihallgatás drámáját. Enzensberger nem műfajt felfedező író. Peter Weiss Vizsgálat dokumentumdrámája, vagy Rolf Hocchut A helytartója, de néhány amerikai színpadi mű is megelőzte a Havannai kihallgatást. Egy azonban bizonyos: EnÓceánia művészete A Néprajzi Múzeumban őrzik Európa egyik legnagyobb óceániai gyűjteményét. A több mint 15 ezer maszkból, szó- 1 borból és rituális tárgyból álló gyűjtemény nagy részét neves magyar néprajzkutatók, Fenichel Sámuel, Festetich Rudolf és Bíró Lajos gyűjtötték. A kiállítás előtt gondosan restaurálják a nagy értékű tárgyakat. zensberger dokumentumdrámájának a legjobbak között a helye tényszerűségéért, Jra- maiságáért. 1901. április 12-én John É. Kennedy elnök sajtóértekezleten nyilatkozta; »Az amerikai haderő nem hajt végre inváziót Kuba ellen... Az USA kormánya nem fogja megengedni, hogy Kuba ellen az Egyesült Államokból kiinduló támadást szervezzem!c.« 1961. április 15-én amerikai gépek jelentek meg Kuba légterében, repülőtereket és városokat bombáztak. Tizenhetedikén pedig Girónnál előbb békaemberek, majd az invá- ziós egységek szálltak partra. A hadsereg és a népi milícia rövid, heves harcban diadalmaskodott az el lenforradalmárok felett. Még folytak az utóharcok a Zapata-félsziget mocsaraibanj amikor az önként vállalkozó hadifoglyok nyilvános kihallgatása megkezdődött. A nyugatnémet író típusokat ragad ki közülük, ezzel mintegy keresztmetszetét adja a dicstelen vállalkozásnak. Halljuk a »szabad választások megmeri tőjét«, a becsapott, kényszerített háborús veteránt, a részvényes kistö- kést, Castro egykori harcostársát, aki »fordított ügynök« lett, a nagybirtokos filozófust, a mészárlást áldásával szentesítő zsoldoslelkészt. s végül a támadás »alaDem herét«, a gyilkost. A dramaturgi munka abban jelentkezett, hogy némelyik kihallgatott sorrendjét —nero túl indokoltan — fölcserélte. Pozitívuma viszont, hogy az író jegyzeteit, előtanulmányát beillesztette a műbe. Kommentátori háttéranyag-szol- gáltatás ez. használt a dráma egészének. Egyes vallomásokat viszont kurtíthatott volna. (Például a »harmadik világrend« ideológusáét.), Az ellenforradalom anatómiája bontakozott ki előttünk. , L. L. Somogyi Néplap