Somogyi Néplap, 1977. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-28 / 98. szám

A MUNKAÜGY KÖZÜGY írta: Karakas László munkaügyi miniszter A termelés és a munka ha­tékonyságának emeléséről az utóbbi években egyre több szó esik. A munka termelékenysé­gének emelkedése a fejlett szocialista társadalom felépí­tésének döntő tényezője. A hatékonyság és termelékeny­ség az elmúlt évtizedek során sokszor szerepelt fontos álla­mi és pártdokumentumokban, de a mindennapi gyakorlatban is. Gazdasági fejlődésünkben ezek jelentősége azonban ma már nagyobb a korábbinál. Hazánk demográfiai helyzete úgy alakult, hogy a gazdaság fejlődésével párhuzamosan lé­nyegében kimerültek a külső munkaerőforrások, a vállala­tok legfőbb törekvése a meg­lévő munkaerő-állományt megtartani. A nyereségérdekeltségi rendszer alapvető vállalati ér­dekké teszi a dolgozók béré­nek fejlesztését és a vállalati adóalapok bővítését is. Ennek előfeltétele meghatározott nye­reségtömeg. ez viszont döntő mértékben a termelés növeke­désétől függ. A munkaerőfor­rások kimerülése miatt a ter­melést csak a munka terme­lékenységének emelésével nö­velhetjük. Ilyen értelemben válik közüggyé a hatékony munkaerő-gazdálkodás, amely egyik eleme a termelékenység növelésének. A szocializmus ismert elve, hogy össze I kell kapcsolni a dolgozók munkabérét a telje­sítményeikkel. A termelés és a gazdálkodás meghatározott körében csak ott kerülhet sor a bérek emelésére, ahol a — különféle mutatóikkal mért — munkateljesítmények is emel­kednek. A teljesítmények emelésének feltétele a folya­matos anyag- és munkaellátás, a körültekintő munkaszerve­zés. Emellett feltétele a mun­kafegyelem javulása, a belső munkaerő-tartalékok fokoza­tos felhasználása, esetenként a munka intenzitásának eme­lése. Társadalmi méretekben igaz, hogy a fogyasztás a ter­melés függvénye. Ezt az elvet következetesen érvényesíteni kell a vállalati szintű jövede- lemszabályozásben, de az üze­mek, brigádok és az egyes személyek bérezésében is. A múlt év tapasztalatai 1976 az V. ötéves terv In­duló éve volt. A sajtóban több oldalról értékelték már gaz­dasági eredményeinket és gondjainkat, összességében a népgazdaság a múlt évben e 'ésaségesen fejlődött. A ter­melés növekedési üteme a ter­vezettől kis mértékben • elma­radt, ugyanakkor javult a gazdaság egyensúlyi helyzete. Az egyensúlyi feltételek javu­lása megmutatkozott a vásár­lóerő és az árualap alakulásá­ban, de a külgazdaságban is. Az egyensúly javulásához hoz­zájárult az a tény, hogy a bér a termelés növekedésével összhangban alakult, illetve a termelékenység emelkedése a legtöbb ágazatban meghaladta a termelés emelkedését. Nem fokozódott tovább a munka­erőhiány, valamelyest mérsék­lődött a munkaerőmozgás. A munkaerő-gazdálkodás fel­adatait összegező ismert mi­nisztertanácsi határozat vég­rehajtására területi, ágazati és vállalat: programok születtek, ezek nyomán kezdeti eredmé­nyekről is beszámolhatunk. Az 1977^ évi népgazdasági terv teljesítése kulcsfontosságú az egész V. ötéves terv szempont­jából. Ezért fontos feladatunk­nak tekintjük munkaügyi té­ren az elmúlt években tapasz­talt kedvező tendenciák erősí­tését, Nem azonos ütemben Á feladatot talán elvileg könnyebb megfogalmazni, mint az elvi követelmény alapján a gyakorlati elöntéseket rn,cg- ho-zni. Arról van szó. hogy a népgazdaság minden ágazata, alágazata, vállalata nem fej­lődhet egyforma ütemben. Eb­ben nemcsak a munkaerőhely­zet játszik szerepet, ha­nem a gazdaság sok más tényezője is. A sze­lektív-intenzív fejlesztés hiá­nyosságai elsősorban a mun­kaerőhelyzet feszültségeiben jelennek meg. Ezit azzal jel­lemezhetjük, hogy sok esetben a legmodernebb, legújabb ter­melőberendezéseket nem tud­juk munkaerőhiány miatt ész­szerűen kihasználni. Bár a problémák legélesebben a munkaerőhelyzetben mutat­koznak,. megoldásukhoz nem elsődlegesen munkaerő - g a z- dálkodási eszközökre van szükség. Az alágazatolcat és vállala­tokat, a fontosabb vállalati profilokat a fejlesztés üteme és ésszerűsége szempontjából sorolni kell. A sorolásnál ér­vényesíteni kell az ágazati és vállalati termelési politika minden követelményét. A so­roláskor megalapozott vezetői döntések szükségesek arra, hogy mely alágazatok, mely vállalatok és mely profilok termelését szükséges fejleszte­ni, illetve stagnáltatni, esetleg visszafejleszteni. Ezek valóban nehéz döntések, hiszen egy­idejűleg intézkedni kell a visszafejlesztésből vagy bizo­nyos termelési profilok meg­szüntetéséből származó hiá­nyok pótlásáról, akár a fo­gyasztási, akár a beruházási javak piacán jelenik meg ez a hiány. Az említett sorolás végrehajtásában élen jártak a megyei tanácsok, keresték a kapcsolatot a vállalatokkal és az ágazati minisztériumokkal, amelyeknél e tekintetben még lassú az előrehaladás. Az emberi tényezők A külső munkaerő-tartalé­kok kimerülése miatt a mun­kaerő átcsoportosítása gazda­ságunkban szükségszerű je­lenség. egyenes következmé­nye az előzőekben említett szelektív-intenzív fejlesztés­nek. A munkaerő átcsoporto­sítása csak akkor sikeres, ha a termelés gazdaságossági problémái mellett megfelelő figyelmet fordítunk az embe­ri tényezőkre. Arra kell töre­kedni, hogy az új munkahely­re kerülő dolgozók számára szakmai perspektívát jelent­sen a munkájuk, és anyagilag is megtalálják számításaikat. A nehezebb feladat nem an­nak kijelölése, hogy hova ke­rüljenek az átcsoportosítod dolgozók, hanem a »-honnan" okos megválasztása. A választ az ágazatok és a vállalatok felelős vezetőinek kell megad­niuk adói függően, hogvlök­nek a döntési köréről van szó Ezekhez a válaszokhoz, illetve döntésekhez, igazodik a mun­kaerő-gazdálkodás. a legkü­lönbözőbb eszközökkel segítve az ésszerű átcsoportosításokat. E tartalékok nagyságrendjé­nek megítélésében sokféle vé­leménnyel találkozhatunk. Vannak azonban olyan objek­tív tényezők, amelyek vi­szonylagos egyértelműséggel utasnak tartalékokra. azok hozzávetőleges nagyságrend­jére is. iiyen tényező pl. a termelés ütemessége, illetve a leraieiési színvonal havi. o*-. gyedévi és évi hullámzása. Ilyen tényező az energia-diag­ram, amely mutatja a felhasz­nált energia mennyiségének nagyfokú változását egy mű­szakon belül. Bizonyítják a belső munkaerő-tartalékok létezését a különböző munka­nap-fényképezési eljárások, a műszeres munkamérés és más módszerek. A vállalatok foko­zatosan kényszerülnek arra, hogy e tartalékokat feltárják és hasznosítsák. Ehhez hozzá tartozik a munka normázásá- nak javítása, a társadalmi munkaidőalap fokozott védel­me, a racionálisabb munka­erő-gazdálkodás. Változtatni kell azon a vállalati szemléle­ten, amely helyenként még. mindig csak a munkaerő meg­szerzésére törekszik, annak hatékony foglalkoztatásával már kevésbé törődik. Felért egy szakmai tanfolyammal Csapatjáték Éjjel-nappal szólt a zene A területi munkaügyi tervezés A munkaerő ésszerű fel- használásában jelentős szere­pük van a területi szervek­nek. A megyei párt- és álla­mi szervek r.agv gondot for­dítanak a területi politikai foglalkoztatási koncepciók meghatározására, a tervszerű — a megye gazdasági adottsá­gait és a megyei népesség igé­nyeit egyaránt figyelembe ve­vő — munkaerő-gazdálkodás­ra. A megyei tanácsok már az V. ötéves terv készítésekor fölmérték a munkaerő-egyen­súly területi problémáit, és en­nek alapján határozták meg a szükséges intézkedéseket. Az intézkedések között szerepel a területi és az ágazati irányítás jobb összhangjának létrehozá­sa. Tapasztalataink szerint egy­re több vállalat és gazdálkodó szerv ismeri fel annak jelen­tőségét. hogy a területi szer­vékkel együttműködve saját munkaügyi tevékenységük reálisabb lesz. E téren azon­ban előrelépésre van szükség, mert egyes vállalati és ága­zati vezetők még mindig fi­gyelmen kívül hagyják az adott terület munkaerő-gaz­dálkodási adottságait, elkép­zeléseiket nem egyeztetik a ta­nácsi szervekkel, aminek ké­sőbb a kárát láthatják. A ta­nácsok a munkaerő-közvetítés és pályaválasztás irányításával segítséget tudnak nyújtani a munkaerő szervezett átcsopor­tosításához, a fejleszthető vál­latok és ágazatok munkaerő.- ellátásának biztosításához. A kezdet is meglepetést okozott 1975-ben szervezték meg a »Somogyi utak" című vetélkedőt. Hasonlóval addig nem próbálkoztak. Bíztak is, meg féltek is. lesz-e elég ér­deklődő. Talán 30 dolgozóra számítottak, s 137 nevezett a KPM Kaposvári Közúti Igaz­gatóságának házi versenyére! A váratlan siker föllelkesítet­te a szervezőket, s még abban az évben javaslatot tettek egy nagyobb méretű, országós verseny rendezésére. A javas­latot elfogadták. — Egy év kemény és rend­szeres munkája gyümölcsözött a kétnapos versenyen — mondta Hifner Ferenc. az igazgatóság munkatársa. — Tizenkilenc megye hasonló intézménye, valamint az Au­tópálya Főmérnökség nevezett a kaposvári versenyre. A »Közút 77" népszerűvé vált, s a csapatok alaposan felké­szültek. Erre szükség is volt, mert például az 1260 kérdés csupán az első nap feladatait jelentette. Előzőleg már lebonyolítottak egy házi versenyt, s mód volt összeválogatni a legjobb csa­patot Elmúlt a verseny, az igazga­tóságon tovább folyjk a mun­ka. A győztes csapat tagjait kerestük, de csak négyükkel találkoztunk, a többiek vidé­ken dolgoztak. Deák Gyula szakmunkás a csapat egyik erősségének számított: a házi vetélkedőn annak idején ő érte el a legmagasabb pont­számot a szakmunkások kö­zött , — Négynapos »edzőtábor­ba" vonultunk Fonyódon. Reg­geltől estig folyt a tanulás, sokszor még éjfélkor is fenn voltunk. Közben éjjel-nappal forgott a lemezjátszó, zenei kérdésekből is készülnünk kellett A csapat kapitánya Endré- di János: — Hozzá kell tenni, hogy a négynapos felkészülés csak a befejező tréninget je­lentette. Egy éven át, hétfő délutánonként itt találkoztunk az igazgatóság épületében, minden fontos témát megvi­tattunk, kiosztottuk egymás között a következő heti fel­adatokat. Az újabb találkozá­sokon azokat vitattuk meg. A szakmai kérdésekben persze előfordultak nézeteltérések, sokszor »vérre menő" vitákat folytattunk. A tagok között vidékiek is vannak, az ilyen hétfői megbeszélésekre azon­ban ők is mindig eljöttek. Ha sürgősen kellett konzultálni, olykor még a vállalat URH- hálózatát is igénybe vettük. Nagyon sokat köszönhetünk a vezetőségnek, hogy nemcsak i pártolta, hanem rendszeresen | i figyelemmel kísérte, segítette j is a közös munkát. Biztosan nyertek a vetélke­dőn, jól kamatozott a hosszú felkészülés, a körültekintő munka. Izgalmas helyzetek persze így is ' adódtak, hiszen az ellenfelek sem készületle­nül jöttek. — Különösebb gondunk nem volt — mondja Haász Rudolf technikus —, szinte minden elérhető szakkönyvet, lexikont átlapoztunk. így in­kább o'yan kérdésekkel lep­hettek meg, amelyekre sehol nem találtunk forrásmunkát. Akadt ilyen kérdés, szerencsé­re az ellenfeleket is megiz­zasztotta. A legfontosabb azonban az össziáték volt összedugtuk a fejünket, s bármilyen témáról esett is szó, igyekeztünk minél többet se­gíteni egymásnak. Mustos László azok közé tartozik, akik vidékről jár­nak be. Technikus a fonyódi üzemmérnökségen. — Szerencsénk van. mert egy kollégámmal. Veégli Jó­zseffel együtt, dolgozunk, így egymást segítettük a tanulás­ban. Hétfőnként mindig be­jöttünk Kaposvárra. A hét végeken meg nekiültünk ket­ten és tanultunk. Sokat szá­mított, hogy a család megér­tette : olykor hosszabb időre távol kell lennünk. Frissek még az élmények. » beszélgetők szinte egymás mondatait folytatják. Még most is látszik: valóban jól összeszokott a csapat, mérnök és szakmunkás egyforma örömmel beszél az eredmé­nyekről, a felkészülés nehéz, de izgalmas munkáiéról, a versenyről. Kiskó Mihály ne­vét említik, aki szakmunkás­ként vett részt a csapa+ban, s az egyik legnehezebb, feladat neki jutott. Felér megyéről kellett rövid ismertető elő" adást tartania, s olyan jól sikerült, hogy elsőként maguk a Fejér megyeiek tapsolták meg. Két asztalt borítottak el a csomagok! melyekben a ver­senyzők a hanglemezeket vit­ték magukkal a fonyódi .»ed­zőtáborba«. mivel úgy érezték, a zene lesz a legkeményebb dió. Az eredmény: a verse­nyen a zenei kérdésekből a maximális pontszámot érték el I — Lakatos vagyok — mond­ta Deák Gyula —, nemigen volt ilyen áttekintésem a Vál­lalat tevékenységéről, a kü­lönféle szakmai és kulturális kérdésekről, mint most. van. A magam számára ebben látom munkánk legfőbb hasznát. A verseny után valaki megkérdezte a csapattagoktól, mikor kellene elindítani az új verseny szervezését. Egyszerre válaszolták — holnap! Bencsik András Komputerek — közösen Mintegy nyolc esztendővel ezelőtt, 1969-ben Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelor­szág, Magyarország, az NDK és a Szovjetunió aláírták a számítástechnikai együttmű­ködésről szóló egyezményt, melyhez a későbbiek folyamán Kuba és Románia is csatlako­zott Közös erővel összeállítot­tak egy együttműködési prog­ramot, melynek keretében megindult a szocialista orszá­gok egységes számítógéprend­szerének (ESZR) a létrehozá­sa. A kísérleti példányok, va­lamint a sorozatgyártás techr nológiájának kidolgozása min­den egyes részt vevő állam ipari lehetőségeinek és igé­nyeinek a figyelembevételével valósul meg. Magyarország a kis méretű ESZ—1010 (R—10) modell tervezésére és gyártására specializálódott, mely másod­percenként 5—7 ezer művelet elvégzésére alkalmas. Telje­sítményben utána a szovjet és a bolgár szakemberek által közösen kifejlesztett ESZ— 1020 típus következik. A Csehszlovákiában készülő ESZ—1021 modell elsősorban technológiai folyamatok irá­nyítására alkalmas, 25 ezer műveletet végez el másodper­cenként. Az ESZ—1030-at a Szovjetunióban dolgozták ki lengyel szakemberek közre­működésével. Az NDK a má­sodpercenkénti 250—300 ezres műveleti sebességű ESZ—1040 gyártására specializálta ma­gát, az 500 ezer műveletet végző ESZ—1050-et pedig a Szovjetunió állítja elő. Ugyan­ott készül majd a 3 milliós műveleti sebességű ESZ—1060 is. A felzárkózásban Bulgáriá­nak kellett a legnagyobb erő­feszítéseket tennie, ahol az elektromos és elektronikus iparnak nem voltak hagyomá­nyai. Ma már ott tartanak, hogy kilenc gyár készít alkat­részeket, és foglalkozik a szá­mítógépek gyártásával. Dolgoznak a A múlt hét közepén kezd­ték a kukoricavetést a babó- esai Határőr Termelőszövetke­zetbén. A tavalyi munkákban egy 1900 hektáron. E hét ele­jén -600 hektárnál tartottak, s ebben a két Beckernek orosz­lánrésze van. Kint jártunk a hatalma* táblán, ahol az egyik ilyen vetőgép — Zsifkó Istvánnal a John Deere traktor nyergé­ben — »falta« a hektárokat. A dűlő sarkában várakozott a maggal, műtrágyával és talaj- fertőtlenitő vegyszerrel meg­rakott pótkocsi. A két tizenkét soros vető- gép közül az, amelyikkel Zsif­kó István dolgozik, éjjel-nap­pal járja a táblát. A váltótárs, Haraszti György, e«te hatkor veszi át a traktort meg a ve­tőgépet, és reggel hatig szórja a kukoricát. A másik Beckert egy 90-es Dutra húzza, de a domboknál eléje áll még egy MTZ 50-es is, mert csak ket­ten együtt boldogulnak a ve­tőgéppel. A fotócella érzéke­li, hogyan jut a mag a föld­be, a traktoros pedig a moni­torról ellenőrzi, rendben van-e minden. Nem volt még fennakadás, áz idő és a talaj is kedvezett a munkának. A vetőgép min­dig ott van a talajelőkészítők sarkában. Egy tízórás műszak­ban ötven hektárral végezhet, és nemcsak a magot rakja a földbe. Tízhektáronként fel­töltik a gépet. Két mázsa mar- tonvásári 530-as kukorica, ki­lenc mázsa műtrágya és hat doboz — összesen százhúsz kiló — Timet talaj fertőtlenítő szer fogy el egy-egy tízhektá-. ros területen. I már sikeresen szerepelt két Becker vetőgépre meg egy SPC-re vár a feladat, hogy földbe kerüljön a jnag mint-

Next

/
Thumbnails
Contents