Somogyi Néplap, 1977. április (33. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-28 / 98. szám
A MUNKAÜGY KÖZÜGY írta: Karakas László munkaügyi miniszter A termelés és a munka hatékonyságának emeléséről az utóbbi években egyre több szó esik. A munka termelékenységének emelkedése a fejlett szocialista társadalom felépítésének döntő tényezője. A hatékonyság és termelékenység az elmúlt évtizedek során sokszor szerepelt fontos állami és pártdokumentumokban, de a mindennapi gyakorlatban is. Gazdasági fejlődésünkben ezek jelentősége azonban ma már nagyobb a korábbinál. Hazánk demográfiai helyzete úgy alakult, hogy a gazdaság fejlődésével párhuzamosan lényegében kimerültek a külső munkaerőforrások, a vállalatok legfőbb törekvése a meglévő munkaerő-állományt megtartani. A nyereségérdekeltségi rendszer alapvető vállalati érdekké teszi a dolgozók bérének fejlesztését és a vállalati adóalapok bővítését is. Ennek előfeltétele meghatározott nyereségtömeg. ez viszont döntő mértékben a termelés növekedésétől függ. A munkaerőforrások kimerülése miatt a termelést csak a munka termelékenységének emelésével növelhetjük. Ilyen értelemben válik közüggyé a hatékony munkaerő-gazdálkodás, amely egyik eleme a termelékenység növelésének. A szocializmus ismert elve, hogy össze I kell kapcsolni a dolgozók munkabérét a teljesítményeikkel. A termelés és a gazdálkodás meghatározott körében csak ott kerülhet sor a bérek emelésére, ahol a — különféle mutatóikkal mért — munkateljesítmények is emelkednek. A teljesítmények emelésének feltétele a folyamatos anyag- és munkaellátás, a körültekintő munkaszervezés. Emellett feltétele a munkafegyelem javulása, a belső munkaerő-tartalékok fokozatos felhasználása, esetenként a munka intenzitásának emelése. Társadalmi méretekben igaz, hogy a fogyasztás a termelés függvénye. Ezt az elvet következetesen érvényesíteni kell a vállalati szintű jövede- lemszabályozásben, de az üzemek, brigádok és az egyes személyek bérezésében is. A múlt év tapasztalatai 1976 az V. ötéves terv Induló éve volt. A sajtóban több oldalról értékelték már gazdasági eredményeinket és gondjainkat, összességében a népgazdaság a múlt évben e 'ésaségesen fejlődött. A termelés növekedési üteme a tervezettől kis mértékben • elmaradt, ugyanakkor javult a gazdaság egyensúlyi helyzete. Az egyensúlyi feltételek javulása megmutatkozott a vásárlóerő és az árualap alakulásában, de a külgazdaságban is. Az egyensúly javulásához hozzájárult az a tény, hogy a bér a termelés növekedésével összhangban alakult, illetve a termelékenység emelkedése a legtöbb ágazatban meghaladta a termelés emelkedését. Nem fokozódott tovább a munkaerőhiány, valamelyest mérséklődött a munkaerőmozgás. A munkaerő-gazdálkodás feladatait összegező ismert minisztertanácsi határozat végrehajtására területi, ágazati és vállalat: programok születtek, ezek nyomán kezdeti eredményekről is beszámolhatunk. Az 1977^ évi népgazdasági terv teljesítése kulcsfontosságú az egész V. ötéves terv szempontjából. Ezért fontos feladatunknak tekintjük munkaügyi téren az elmúlt években tapasztalt kedvező tendenciák erősítését, Nem azonos ütemben Á feladatot talán elvileg könnyebb megfogalmazni, mint az elvi követelmény alapján a gyakorlati elöntéseket rn,cg- ho-zni. Arról van szó. hogy a népgazdaság minden ágazata, alágazata, vállalata nem fejlődhet egyforma ütemben. Ebben nemcsak a munkaerőhelyzet játszik szerepet, hanem a gazdaság sok más tényezője is. A szelektív-intenzív fejlesztés hiányosságai elsősorban a munkaerőhelyzet feszültségeiben jelennek meg. Ezit azzal jellemezhetjük, hogy sok esetben a legmodernebb, legújabb termelőberendezéseket nem tudjuk munkaerőhiány miatt észszerűen kihasználni. Bár a problémák legélesebben a munkaerőhelyzetben mutatkoznak,. megoldásukhoz nem elsődlegesen munkaerő - g a z- dálkodási eszközökre van szükség. Az alágazatolcat és vállalatokat, a fontosabb vállalati profilokat a fejlesztés üteme és ésszerűsége szempontjából sorolni kell. A sorolásnál érvényesíteni kell az ágazati és vállalati termelési politika minden követelményét. A soroláskor megalapozott vezetői döntések szükségesek arra, hogy mely alágazatok, mely vállalatok és mely profilok termelését szükséges fejleszteni, illetve stagnáltatni, esetleg visszafejleszteni. Ezek valóban nehéz döntések, hiszen egyidejűleg intézkedni kell a visszafejlesztésből vagy bizonyos termelési profilok megszüntetéséből származó hiányok pótlásáról, akár a fogyasztási, akár a beruházási javak piacán jelenik meg ez a hiány. Az említett sorolás végrehajtásában élen jártak a megyei tanácsok, keresték a kapcsolatot a vállalatokkal és az ágazati minisztériumokkal, amelyeknél e tekintetben még lassú az előrehaladás. Az emberi tényezők A külső munkaerő-tartalékok kimerülése miatt a munkaerő átcsoportosítása gazdaságunkban szükségszerű jelenség. egyenes következménye az előzőekben említett szelektív-intenzív fejlesztésnek. A munkaerő átcsoportosítása csak akkor sikeres, ha a termelés gazdaságossági problémái mellett megfelelő figyelmet fordítunk az emberi tényezőkre. Arra kell törekedni, hogy az új munkahelyre kerülő dolgozók számára szakmai perspektívát jelentsen a munkájuk, és anyagilag is megtalálják számításaikat. A nehezebb feladat nem annak kijelölése, hogy hova kerüljenek az átcsoportosítod dolgozók, hanem a »-honnan" okos megválasztása. A választ az ágazatok és a vállalatok felelős vezetőinek kell megadniuk adói függően, hogvlöknek a döntési köréről van szó Ezekhez a válaszokhoz, illetve döntésekhez, igazodik a munkaerő-gazdálkodás. a legkülönbözőbb eszközökkel segítve az ésszerű átcsoportosításokat. E tartalékok nagyságrendjének megítélésében sokféle véleménnyel találkozhatunk. Vannak azonban olyan objektív tényezők, amelyek viszonylagos egyértelműséggel utasnak tartalékokra. azok hozzávetőleges nagyságrendjére is. iiyen tényező pl. a termelés ütemessége, illetve a leraieiési színvonal havi. o*-. gyedévi és évi hullámzása. Ilyen tényező az energia-diagram, amely mutatja a felhasznált energia mennyiségének nagyfokú változását egy műszakon belül. Bizonyítják a belső munkaerő-tartalékok létezését a különböző munkanap-fényképezési eljárások, a műszeres munkamérés és más módszerek. A vállalatok fokozatosan kényszerülnek arra, hogy e tartalékokat feltárják és hasznosítsák. Ehhez hozzá tartozik a munka normázásá- nak javítása, a társadalmi munkaidőalap fokozott védelme, a racionálisabb munkaerő-gazdálkodás. Változtatni kell azon a vállalati szemléleten, amely helyenként még. mindig csak a munkaerő megszerzésére törekszik, annak hatékony foglalkoztatásával már kevésbé törődik. Felért egy szakmai tanfolyammal Csapatjáték Éjjel-nappal szólt a zene A területi munkaügyi tervezés A munkaerő ésszerű fel- használásában jelentős szerepük van a területi szerveknek. A megyei párt- és állami szervek r.agv gondot fordítanak a területi politikai foglalkoztatási koncepciók meghatározására, a tervszerű — a megye gazdasági adottságait és a megyei népesség igényeit egyaránt figyelembe vevő — munkaerő-gazdálkodásra. A megyei tanácsok már az V. ötéves terv készítésekor fölmérték a munkaerő-egyensúly területi problémáit, és ennek alapján határozták meg a szükséges intézkedéseket. Az intézkedések között szerepel a területi és az ágazati irányítás jobb összhangjának létrehozása. Tapasztalataink szerint egyre több vállalat és gazdálkodó szerv ismeri fel annak jelentőségét. hogy a területi szervékkel együttműködve saját munkaügyi tevékenységük reálisabb lesz. E téren azonban előrelépésre van szükség, mert egyes vállalati és ágazati vezetők még mindig figyelmen kívül hagyják az adott terület munkaerő-gazdálkodási adottságait, elképzeléseiket nem egyeztetik a tanácsi szervekkel, aminek később a kárát láthatják. A tanácsok a munkaerő-közvetítés és pályaválasztás irányításával segítséget tudnak nyújtani a munkaerő szervezett átcsoportosításához, a fejleszthető vállatok és ágazatok munkaerő.- ellátásának biztosításához. A kezdet is meglepetést okozott 1975-ben szervezték meg a »Somogyi utak" című vetélkedőt. Hasonlóval addig nem próbálkoztak. Bíztak is, meg féltek is. lesz-e elég érdeklődő. Talán 30 dolgozóra számítottak, s 137 nevezett a KPM Kaposvári Közúti Igazgatóságának házi versenyére! A váratlan siker föllelkesítette a szervezőket, s még abban az évben javaslatot tettek egy nagyobb méretű, országós verseny rendezésére. A javaslatot elfogadták. — Egy év kemény és rendszeres munkája gyümölcsözött a kétnapos versenyen — mondta Hifner Ferenc. az igazgatóság munkatársa. — Tizenkilenc megye hasonló intézménye, valamint az Autópálya Főmérnökség nevezett a kaposvári versenyre. A »Közút 77" népszerűvé vált, s a csapatok alaposan felkészültek. Erre szükség is volt, mert például az 1260 kérdés csupán az első nap feladatait jelentette. Előzőleg már lebonyolítottak egy házi versenyt, s mód volt összeválogatni a legjobb csapatot Elmúlt a verseny, az igazgatóságon tovább folyjk a munka. A győztes csapat tagjait kerestük, de csak négyükkel találkoztunk, a többiek vidéken dolgoztak. Deák Gyula szakmunkás a csapat egyik erősségének számított: a házi vetélkedőn annak idején ő érte el a legmagasabb pontszámot a szakmunkások között , — Négynapos »edzőtáborba" vonultunk Fonyódon. Reggeltől estig folyt a tanulás, sokszor még éjfélkor is fenn voltunk. Közben éjjel-nappal forgott a lemezjátszó, zenei kérdésekből is készülnünk kellett A csapat kapitánya Endré- di János: — Hozzá kell tenni, hogy a négynapos felkészülés csak a befejező tréninget jelentette. Egy éven át, hétfő délutánonként itt találkoztunk az igazgatóság épületében, minden fontos témát megvitattunk, kiosztottuk egymás között a következő heti feladatokat. Az újabb találkozásokon azokat vitattuk meg. A szakmai kérdésekben persze előfordultak nézeteltérések, sokszor »vérre menő" vitákat folytattunk. A tagok között vidékiek is vannak, az ilyen hétfői megbeszélésekre azonban ők is mindig eljöttek. Ha sürgősen kellett konzultálni, olykor még a vállalat URH- hálózatát is igénybe vettük. Nagyon sokat köszönhetünk a vezetőségnek, hogy nemcsak i pártolta, hanem rendszeresen | i figyelemmel kísérte, segítette j is a közös munkát. Biztosan nyertek a vetélkedőn, jól kamatozott a hosszú felkészülés, a körültekintő munka. Izgalmas helyzetek persze így is ' adódtak, hiszen az ellenfelek sem készületlenül jöttek. — Különösebb gondunk nem volt — mondja Haász Rudolf technikus —, szinte minden elérhető szakkönyvet, lexikont átlapoztunk. így inkább o'yan kérdésekkel lephettek meg, amelyekre sehol nem találtunk forrásmunkát. Akadt ilyen kérdés, szerencsére az ellenfeleket is megizzasztotta. A legfontosabb azonban az össziáték volt összedugtuk a fejünket, s bármilyen témáról esett is szó, igyekeztünk minél többet segíteni egymásnak. Mustos László azok közé tartozik, akik vidékről járnak be. Technikus a fonyódi üzemmérnökségen. — Szerencsénk van. mert egy kollégámmal. Veégli Józseffel együtt, dolgozunk, így egymást segítettük a tanulásban. Hétfőnként mindig bejöttünk Kaposvárra. A hét végeken meg nekiültünk ketten és tanultunk. Sokat számított, hogy a család megértette : olykor hosszabb időre távol kell lennünk. Frissek még az élmények. » beszélgetők szinte egymás mondatait folytatják. Még most is látszik: valóban jól összeszokott a csapat, mérnök és szakmunkás egyforma örömmel beszél az eredményekről, a felkészülés nehéz, de izgalmas munkáiéról, a versenyről. Kiskó Mihály nevét említik, aki szakmunkásként vett részt a csapa+ban, s az egyik legnehezebb, feladat neki jutott. Felér megyéről kellett rövid ismertető elő" adást tartania, s olyan jól sikerült, hogy elsőként maguk a Fejér megyeiek tapsolták meg. Két asztalt borítottak el a csomagok! melyekben a versenyzők a hanglemezeket vitték magukkal a fonyódi .»edzőtáborba«. mivel úgy érezték, a zene lesz a legkeményebb dió. Az eredmény: a versenyen a zenei kérdésekből a maximális pontszámot érték el I — Lakatos vagyok — mondta Deák Gyula —, nemigen volt ilyen áttekintésem a Vállalat tevékenységéről, a különféle szakmai és kulturális kérdésekről, mint most. van. A magam számára ebben látom munkánk legfőbb hasznát. A verseny után valaki megkérdezte a csapattagoktól, mikor kellene elindítani az új verseny szervezését. Egyszerre válaszolták — holnap! Bencsik András Komputerek — közösen Mintegy nyolc esztendővel ezelőtt, 1969-ben Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK és a Szovjetunió aláírták a számítástechnikai együttműködésről szóló egyezményt, melyhez a későbbiek folyamán Kuba és Románia is csatlakozott Közös erővel összeállítottak egy együttműködési programot, melynek keretében megindult a szocialista országok egységes számítógéprendszerének (ESZR) a létrehozása. A kísérleti példányok, valamint a sorozatgyártás techr nológiájának kidolgozása minden egyes részt vevő állam ipari lehetőségeinek és igényeinek a figyelembevételével valósul meg. Magyarország a kis méretű ESZ—1010 (R—10) modell tervezésére és gyártására specializálódott, mely másodpercenként 5—7 ezer művelet elvégzésére alkalmas. Teljesítményben utána a szovjet és a bolgár szakemberek által közösen kifejlesztett ESZ— 1020 típus következik. A Csehszlovákiában készülő ESZ—1021 modell elsősorban technológiai folyamatok irányítására alkalmas, 25 ezer műveletet végez el másodpercenként. Az ESZ—1030-at a Szovjetunióban dolgozták ki lengyel szakemberek közreműködésével. Az NDK a másodpercenkénti 250—300 ezres műveleti sebességű ESZ—1040 gyártására specializálta magát, az 500 ezer műveletet végző ESZ—1050-et pedig a Szovjetunió állítja elő. Ugyanott készül majd a 3 milliós műveleti sebességű ESZ—1060 is. A felzárkózásban Bulgáriának kellett a legnagyobb erőfeszítéseket tennie, ahol az elektromos és elektronikus iparnak nem voltak hagyományai. Ma már ott tartanak, hogy kilenc gyár készít alkatrészeket, és foglalkozik a számítógépek gyártásával. Dolgoznak a A múlt hét közepén kezdték a kukoricavetést a babó- esai Határőr Termelőszövetkezetbén. A tavalyi munkákban egy 1900 hektáron. E hét elején -600 hektárnál tartottak, s ebben a két Beckernek oroszlánrésze van. Kint jártunk a hatalma* táblán, ahol az egyik ilyen vetőgép — Zsifkó Istvánnal a John Deere traktor nyergében — »falta« a hektárokat. A dűlő sarkában várakozott a maggal, műtrágyával és talaj- fertőtlenitő vegyszerrel megrakott pótkocsi. A két tizenkét soros vető- gép közül az, amelyikkel Zsifkó István dolgozik, éjjel-nappal járja a táblát. A váltótárs, Haraszti György, e«te hatkor veszi át a traktort meg a vetőgépet, és reggel hatig szórja a kukoricát. A másik Beckert egy 90-es Dutra húzza, de a domboknál eléje áll még egy MTZ 50-es is, mert csak ketten együtt boldogulnak a vetőgéppel. A fotócella érzékeli, hogyan jut a mag a földbe, a traktoros pedig a monitorról ellenőrzi, rendben van-e minden. Nem volt még fennakadás, áz idő és a talaj is kedvezett a munkának. A vetőgép mindig ott van a talajelőkészítők sarkában. Egy tízórás műszakban ötven hektárral végezhet, és nemcsak a magot rakja a földbe. Tízhektáronként feltöltik a gépet. Két mázsa mar- tonvásári 530-as kukorica, kilenc mázsa műtrágya és hat doboz — összesen százhúsz kiló — Timet talaj fertőtlenítő szer fogy el egy-egy tízhektá-. ros területen. I már sikeresen szerepelt két Becker vetőgépre meg egy SPC-re vár a feladat, hogy földbe kerüljön a jnag mint-
