Somogyi Néplap, 1977. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-24 / 95. szám

A hét három Ahogyan közeledik az iz­raeli választások időpontja (május 17-e) és a súlyos követ­kezményekkel járt “-hatnapos háború« tizedik évfordulója (június 5-e), egyre gyorsul a Közel-Kelettel kapcsolatos diplomáciai tevékenység üte­me. Jogos tehát a kérdés : mu- tatkozik-e előrehaladás a kö­zel-keleti válság rendezését célzó kísérletekben ? A héten Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök je­lenlétében Szenegál fővárosá­ban került sor a francia és afrikai csúcstalálkozóra. A zaire-i harcok idején különös figyelemmel -fordul a világ Dakar felé, meg is formáló­dott a kérdés: mit keres újra Franciaország Afrikában? A kommentátor, akit jó Bora a hét elején Itáliába vitt, a helyszínen kereshette a fe­leletet arra a kérdésre, ame­lyet aztán a következő napok­ban újabb diáktüntetések és zavargások tettek hangosabbá: hogyan kerülhet ki a válság­ból Olaszország? Van-e előrehaladás a közel- keleti válság rendezését cél­zó kísérletekben? Az utóbbi idők egyik leg­fontosabb eseménye Asszad Szíriái elnök moszkvai látoga­tása volt; Arafat után a kö­zel-keleti problémának egy másik kulcs-személyisége ült le így a Kremlben a tárgyaló- . asztalhoz. Leonyid Brezsnyev, Nyikolaj Podgornij, Alekszej 0 HÉT CiMSZBVQKSBN HÉTFŐ : Moszkvába érkezett Asszad szirial elnök. Budapesten megkezdődtek a Jemeni Népi Demokrati­kus Köztársaság párt- és kormányküldöttségének tár­gyalásai. KEDD: KGST-javaslat a Közös Piaccal való tárgyalás foly­tatására! Carter nyilvánosságra hoz­ta energiatakarékossági programját. SZERDA: Bonni kormánnyilatkozat a terrorizmus elleni intézke­désekről. Újraválasztották hat évre Nimeri szudáni elnököt. CSÜTÖRTÖK: Khaddam Szíriát külügymi­niszter Washingtonba érke­zett. Befejeződött Dakarban a negyedik francia—afrikai csúcsértekezlet. PÉNTEK : János Károly spanyol ki­rály látogatása Bonnban. Soares portugál kormányfő tárgyalásai az Egyesült Ál­lamokban. SZOMBAT: Tovább tartanak a szélső­séges diákcsoportok zavar­gásai Olaszországban. Rendkívüli állapot, kijárási tilalom több pakisztáni nagyvárosban. Az ENSZ és a Nemzetközi Vöröskereszt képviselőjének Je­lenlétében a Sínai-íélsziget izraeli megszállás alatt lévő kör­zetében Egyiptom visszaszolgáltatta Izraelnek kilenc elesett izraeli katona s két — kémkedésért több mint húsz éve el­ítélt és kivégzett — személy földi maradványait. Izraeli rész­ről ugyanakkor 48 palesztin foglyot adtak át az egyiptomi illetékeseknek. ezeket az áHamokat, Sz«negál- tói Madagaszkárig. A »frank­oforr« vagyis »francia nyelvű« afrikai országok államfői mindig szívesen látott vendé­gek azóta is Párizsban, előbb Pompidou, aztán Giscard d’Estaing ugyancsak örömmel látogatott el az afrikai fővá­rosokba. Zaire-ban, az egykori Belga- Kongóban, köztudomású, hogy mindenféle ásványi kincs bő­gvén akad: urán és gyémánt, réz és kobalt, mangán és ón. A francia tőke érdekei nyil­vánvalóak : ha egyszer itt dön­tően kapcsolódhatnának be e kincsek kiaknázásába! De a Newsweek című amerikai hírmagazin 'épp e héten szel­lőztette meg, hogy a francia gépeken Zairébe szállított ma­rokkói egységek kiadásait Szaúd-Arábia vállalja magára, Szaúd-Arábia pedig az USA leghívebb szövetségesei közé tartozik. Meglehet tehát, hogy általában nyugati vagy küld nősen amerikai tőkés érdekek szolgálatában cselekedett Pá­rizs ... A dakari csúcstalálkozón Giscard d’Estaing a maga zai re-i akcióját mentegetve úgy igyekezett fellépni, mint az af­rikai államok védelmezője idegen befolyások ellen. Fran­ciaország befolyási övezetét ily módon akarná fenntartani, de a dakari konferencián job­bára csak a népüktől els za­kadt, jobboldali vezetők hű­ségnyilatkozatai szóltak e mel­lett. Hogyan kerülhet ki a válság­ból Olaszország? A válasz élére kívánkozik a statisztikai adat, amelyet a napokban hoztak nyilvános­ságra: egy év alatt 22 százalé­kot vesztett értékéből, vásár­lóerejéből a líra. Az utas, aki ma Olaszországban jár, a gyá­rak falain vörös feliratokat lát, amelyek a munkanélküliség elleni harcot sürgetik és a kormány által a tőkéseknek tett új meg új engedmények ellen tiltakoznak. Tulajdon képp felszínesebb, ha hango sabb és véresebb is olykor, a diákok lázongása. De Firenze egyetemének egyik-másik épületén magam is láttam a vörös zászlót: »Elfoglaltuk az egyetemet !«. Embervér folyt a római utcán, egy rendőr golyótól ta­láltán halt meg, egy amerikai újságírónő is súlyosan megse­besült, amikor a diákok ösz- szecsaptak a rendőrökkel, s a fiatalok soraiban megbúvó provokátor orvlövészek tüzet nyitottak. Valamennyi párt felszólította a kormányt, te­remtsen rendet és leplezze le a szélsőséges elemeket, akik neofasiszták ugyain, de egy­szer-másszor balœ jelszavakat hangoztatnak. A kormány kapkod. Politi­kai bázist keres, hiszen a par­lamentben kisebbségben van, sorsa az ellenzéktől, minde­nekelőtt a kommunistáktól függ. A kereszténydemokraták épp ezért most megpróbálkoz­nak szövetségre lépni a libe­rálisokkal és a szociáldemok­ratáikkal, hogy — a szokásos olasz kifejezéssel élve — az »egyszínű« kormány helyébe »háromszínű« kabinetet állít­sanak, amely némi parlamenti többségre számíthatna. A vál­ság azonban mélyebb, sem­mint hogy a pártok egyiké- nek-másikának taktikázása megoldást jelenthetne. A bal­oldal »nemzeti szükségkor­mányt« sürget, amely magá­ban foglalná a kommunistá­kat is. A kommunistákat nem lehet már kirekeszteni a hatalom­ból, ha Itáliát igazán talpra akarják állítani. Erről beszélt Firenze kommunista polgár- mestere — az Egyesült Álla­mokban, a Michigan-egyete- men. Nem véletlenül fordul­nak mostanában magyarázó szóval olasz kommunista po­litikusok Amerika felé: tud­juk, tavaly Kissinger és Ford tiltotta meg az olasz vezetők­nek és tőkéseknek, hogy be­vonják a kormányba a kom­munistákat. Pálfy József Koszigin és Andrej Gromiko volt ott a szovjet tárgyaló küldöttségben, amely a Szíriá­val való együttműködés jelen­legi helyzetét és további fej­lesztését tekintette át a szíriai elnökkel. A kiadott közös köz­lemény szerint a két ország képviselői kifejezésre juttat­ták, hogy erőfeszítéseket tesz­nek a közel-keleti válság áitaj lános rendezésének elérése végett. Ismét aláhúzták az 1967-ben megszállt arab terü­letek felszabadításának szük­ségességét. Állást foglaltak a Palesztinái arab nép jogai mellett, amibe beletartozik az önálló, független palesztin ál­lam megteremtésének joga is. Ugyanakkor hangot adtak an­nak a véleményüknek, hogy valamennyi közel-keleti ál­lamnak, így Izraelnak is, joga van a biztonsághoz és ahhoz, hogy független államként él­jen. Figyelemre érdemes, hogy a szíriai diplomácia Washing­tonban is lépéseket tett: ép­pen Asszad elnök szovjetunió­beli hivatalos tárgyalásai vé­geztével indult el az Egyesült Államokba Khaddam külügy­miniszter. Természetesen a Szovjetunió és az USA, minta genfi közel-keleti konferencia két társelnöke közösen vállal­hat legbiztosabb eredményt ígérő feladatokat a válságból kivezető utak keresésében. (Telefotó — AP — MTI — KS) Május közepéig-végéi g vi­szont aligha várható bármi­lyen mérvadó állásfoglalás Iz­rael részéről: a választási kampányban a harcias meg­nyilatkozásokban a pártok egymásra licitálnak. S közben jó alkalom Rabin volt minisz­terelnök bankszámla-ügye arra is, hogy eltereljék a fi­gyelmet a főkérdésről. Rabin éppen a héten vonult teljesen vissza az ügyvezető kormány éléről. Mit keres újra Franciaország Afrikában? Húsz éve még folyt az algé­riai háború a “Francia Algé­ria« megtartásáért, húsz éve még megvolt a francia unió, sőt, megvolt Francia-egyenlí­tői Afrika, amelynek a déli és délkeleti határán a Belga- Kongó terült el... Aztán De Gaulle tábornok hivatalosan felszámolta a francia gyar­matbirodalom nagy részét, az afrikai területeken sorra- rendre új államok alakultak. Ezek viszont — az egy Gui­nea kivételével — megtartot­ták a szoros kapcsolatot Pá­rizzsal. A francia kormány mindig is nagy erőfeszítéseket tett, hogy új alapokon, de ta­lán még kifizetődőbb módon, mint a gyarmati múltban, be­folyási övezetében őrizze meg Atomenergia — atomfegyver Az atomenergia fejlődése a nem nukleáris országokban az energetikai válság elleni véde­kezés legfontosabb eszköze, de súlyos veszélyeket rejt magá­ban, mert nem zárja ki az atomfegyverek terjedésének le­hetőségét — írja a Novoje Vremja című moszkvai hetilap. Az atomenergia előállításának jelenleg alkalmazott módsze­rei ugyanis minden esetben a nukleáris fegyverek előállítá­sához szükséges plutónium ke­letkezését vonják maguk után. Manapság a legfontosabb feladat — a nukleáris háború veszélyének kizárása a társa­dalom életéből. Márpedig, ha u nukleáris hatalmakhoz újabb államok csatlakoznak, különö­sen a föld politikailag labilis térségeiben fekvő országok kö­zül, lényegesen fokozódik az atomháború veszélye. Az atomsorompó-egyez- ménynek jelenleg mintegy száz tagja van, s ez a megállapodás jó alap az atomfegyverek el­terjedésének meggátlására, de nem zár le minden utat az­előtt, hogy az urániumimpor­táló országok közvetlenül vagy közvetve felhasználják a plutóniumot. Ezért a nemzet­közi atomenergia ügynökség tagjai, 22 ország, kiegészítő kötelezettségeket vállaltak ma­gukra, hogy csak azokba az országokba szállítanak bizo­nyos nukleáris anyagokat és berendezéseket, amelyek vál­lalják, hogy csak békés célok­ra és az ügynökség ellenőrzé­sével használják fel azokat. Minthogy az importáló or­szágoknak még így is van le­hetőségük az ellenőrző, intéz­kedések kijátszására, szüksé­gessé vált a nukleáris export szigorúbb ellenőrzését célzó intézkedések kidolgozása. 1975—1976-ban Londonban az exportáló országok több bizal­mas tanácskozást tartottak er­ről. Az úgynevezett »Londoni klub« országai, köztük a Szov­jetunió, az Egyesült Államok, Kanada, Anglia, Olaszország, Franciaország, az NDK, Len­gyelország, Csehszlovákia, az NSZK, Japán és mások össze­hangolt elveket dolgoztak ki a nemzetközi ellenőrzés megszi­gorítására. Ezek az elvek hoz­zájárulnak a nemzetközi ellen­őrzés megerősítéséhez, de nem oldják meg a problémát telje­sen. A Szovjetunió véleménye szerint csak a szerződésen kí­vülálló • nem nukleáris orszá­gok nukleáris tevékenységének teljes ellenőrzése biztosíthatja azt a valóban szigorú rend­szert, mely garantálja az atomfegyverek elterjedésé­nek megakadályozását. Ezt a szovjet álláspontot — írja a Novoje Vremja — más exportáló országok is osztják. Azonban a tőkés országok, kö­zött a nukleáris felvevőpiacok­ért vívott konkurrenciaharc akadályozza a hatékony ellen­őrzést. Amikor az Egyesült Ál­lamok a Brazíliába irányuló nagyarányú nukleáris export- szállítások kérdését vizsgálva szigorú ellenőrző intézkedése­ket helyezett kilátásba, az NSZK megkötötte a szerződést Brazíliával kevésbé szigorú feltételek mellett. Ápritfs 24: A testvérvárosok világnapja Ma körülbelül 1400 várost egyesit a testvérvárosok vi­lágszövetsége, amely idén ün­nepli fennállásának 20. évfor­dulóját. A béke védelme az agresszió ellen, a társadalmi haladásért folytatott harc eszméinek életképessége és időszerűsége megfelel “Hel­sinki szellemének«, s ezt tet­te a testvérvárosok világszö­vetségét tekintélyes nemzet­közi szervezetté. Maga az el­nevezés is a mozgalom ne­mes céljairól tanúskodik. A testvérvárosok kapcso­lataikban már rég túllépték a »felfedezés« időszakán, s ál­landósultak, egyre tartósah- bak a találkozások, amit a sajtó, a rádió, a kiállítások, a személyes ismeretség és a levelezés is segít. A testvérvárosok mozgal­ma befolyásolja az enyhülési folyamat fejlődését és elmé­lyülését, s ezzel együtt hozzá­járul az egészségesebb nem­zetközi légkör kialakulásához. Ez egyebek közöttr kifejező­dik abban is, hogy megja­vultak a kapcsolatok a test­vérvárosok világszövetsége és a városi tanácsok nemzetközi szövetsége között. A hideghá­ború éveiben ez a szövetség nyíltan szembeszegült azzal, hogy együttműködjenek a szovjet városokkal. Az eny­hüléssel megváltozott e szö­vetség vezetőinek álláspontja is. Legutóbb lausanne-i és te- heráni konferenciájukra már meghívták a szovjet tanács­elnökök képviselőit is. Nincs a világon túl sok ilyen hasonló ünnep, amit egyszerre ennyi, méghozzá különböző társadalmi rend­szerű országban megünnepel­nének. A testvérvárosi moz­galom a béke, a biztonság és az együttműködés szilárdítá­sát szolgálja, s megfelel azok­nak a céloknak, amelyekért a szocialista közösség országai küzdenek. A. A. Ujabb spanyol kormányrendelet Törvényesen működhetnek a szakszervezetek A spanyol kormány pénte­ki ülésén Enrique de la Maid­nak, a szakszervezeti ügyek miniszterének javaslata alap­ján rendeletet hagyott jóvá, amelynek értelmében az eddig illegálisan működő szakszer­vezetek április 28-tól kezdve ■kérhetik legalizálásukat. Esze­rint négy évtizedes illegalitás Megújul Brecht színháza Megújul Berlin világhírű Brecht színháza, a Berliner Ensemble. »Továbbra is Brecht színház maradunk, de semmiképpen sem leszünk Brecht múzeum« — jelentet­te ki dr. Manfred Wekwerth professzor Bertolt Brecht egy­kori munkatársa a színház újonnan kinevezett vezetője. Manfred Wekwerth a szín­ház jövőjéről szólva kifejtette, hogy nem törekednek »futó­szalagon Brechtet játszani« és nem maradnak meg az eddigi Brecht bemutatók merev má­solásánál. A Berliner Ensemb­le úgy kíván hűséges lenni a brechti szellemhez, hogy »Brecht dialektikus-materia­lista módszereinek útján, va­gyis a mélyértelmú politikai népszínház útján fog haladni«. A színház 1978 februárjában — Brecht születésének 80. év­fordulóján — széles körű vitát tervez a Brecht bemutatókról, együttműködve az addig meg­alakuló »NDK Brecht-köz- pont«-tal. A Berliner Ensemble má­jusban Velencében vendégsze­repei, jövőre pedig a bécsi Burgtheaterben lép fel. után a szakszervezetek — s köztük a három legjelentő­sebb : a munkásbizottságok, a dolgozók általános szövetsége és a szakszervezeti munkás­szövetség — egyszerű bejelen­tés és az alapszabályzat letét­be helyezése után megkezd­hetik törvényes működésüket. Mint ismeretes, az országban eddig csak az úgynevezett ver­tikális szakszervezetek mű­ködhettek. A spanyol katolikus püspö­ki konferencia állandó bizott­sága pénteki ülését követően nyilatkozatban jelentette be, hogy a spanyol egyház sem­miféle politikai pártot sem támogat az elkövetkező vá­lasztásokon. A spanyol rendőrség pénte­ken füstbombákkal oszlatta szét az Ibéria spanyol légitár­saság egyik hangárjában ösz- szegyűlt mintegy kétezer sztrájkólót A légitársaságnak csaknem tízezer földi alkal­mazottja lépett sztrájkba, mi­után az . új bérszerződésről folytatott tárgyalások zsákut­cába jutottak. A sztrájk nem érinti az Ibéria járatait, mi­vel a hajózó ' személyzet kü­lön megállapodás alapján dol­gozik. »Egyiptom nem adja át a magántőkének a meglévő ál­lami vállalatokat, de az új be­ruházások az iparban és a mezőgazdaságban magán és külföldi beruházások lesznek« — mondta szombati sajtóérte­kezletén Abdel Moneim-el Kaiszuni egyiptomi miniszter­elnök-helyettes. Az állam csak Washington Véget ért Soares amerikai útja Mario Soares portugál mi­niszterelnök befejezte was­hingtoni látogatását. Hazaindulása előtt Soares ismételten kijelentette: Carter elnöktől határozott ígéretet kapott a Portugáliának nyúj­tandó komoly gazdasági segít­séget illetőon. az infrastruktúrát érintő be­ruházásokat — vasútépítés, telefon, vízellátás, villamosí­tás stb. — finanszíroza. Kai­szuni és Abdel Magúid újon­nan kinevezett tervezési mi­niszter a nemzetközi sajtót informálta az egyiptomi gaz­daság helyzetéről. A külföldi tőke segítségével közös vállal­kozásokat tervez Egyiptom, amelyhez az ország az ipari területet, munkaerőt és bizo­nyos tőkerészt ad, az állam cserében a részvények egy ré­szét kapja majd. Abdel Magúid tervezésügyi miniszter elmondotta, hogy az ország külföldi adósságai a tőkés államokkal szemben .1 milliárd 173 millió egyiptomi fontra rúgnak. Azt ígérte azonban, hogy az elkövetkező négy évben az állami költség- vetés deficitje megszűnik és a négy esztendő alatt az ország gazdasága évi kilenc százalé­kos növekedési ütémet produ­kál majd. Dacca Elnöki alkotmánymódosítás Z iaur Rahman tábornok, Banglades új elnöke, rendele­tet írt alá az alkotmány mó­dosításáról. A változtatások az ország politikájának alap­elveit érintik. A rendelet módosítja azt a cikkelyt, amely kimondja, hogy az állam világi jellege a bangladesi alkotmány négy meghatározó elvének egyike. Az ország politikájának egyik alapelve — hangoztatja a ren­delet — az iszlámhoz való ab­szolút hűség. Továbbra is alapelvként szerepel a »na­cionalizmus, a demokrácia, va­lamint a gazdasági és társa­dalmi egyenjogúságot jelentő szocializmus«. Módosították az állam kül­politikájának irányát megha­tározó cikkelyt is, A beiktatott kiegészítés szerint az államnak törekednie kell a muzulmán országokhoz fűződő kapcsola­tok megerősítésére és elmélyí­tésére. Egyiptomi adósságok

Next

/
Thumbnails
Contents