Somogyi Néplap, 1977. április (33. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-17 / 89. szám
Összeült a szocialisfabrigád-vezetök V. tanácskozása (Folytatás az 1. oldalról) Az üzemi és ágazati tanácskozásokon gyakran vitatott kérdés volt, hogy van-e reális lehetőség egy munkahelyen vagy egy vállalat életében a szocialista brigádmoz- galom jelenlétének, eredményének értékelésére, mérlegelésére. Ügy véljük, hogy ennek van reális lehetősége. Hogyan és miben? Mindenekelőtt a végterméken, a munkán, a kitűzött és a vállalt célok elérésében lehet lemérni. Ez igaz társadalmi méretekben is. A szocialista brigádmozgalomnak éreztetnie kell és érezteti is hatását hazánk gazdasági, politikai és kulturális helyzetében. A mozgalom ilyen hatását, eredményességét fékezi, hogy vannak még vállalatok, munkahelyek, ahol a dolgozók többsége — nem egyszer 80— 90 százaléka — brigádtag. de ez nem érezhető megfelelően a munkafegyelemben, a termelésben, a magatartásban. Nem a brigádok és taeiaik száma, nem a kiosztott oklevelek és a kipipált vállalások fémjelzik a szocialista brigádmozgalmat egy üzemben, hanem annak munkája, minősége, fegyelme, magatartása. Ne abban lássák a színházba járás lényegét, hogy a színházjegy be van-e ragasztva a naplóba; ne abban lássák a könyvolvasás lényegét, hogy ellenőrzik: kivették-e a könyvet a könyvtárból; ne abb_j lássák a művelődés, a tanulás lényegét, hogy bizonyítványt szerzett-e a brigádtag —, hanem abban, hogyan formálja az embert, a magatartást. Nem szabad megengedni, hogy a dolgozók nemes törekvéseit formális vállalásokkal és értékelésekkel, a szocialista címek odaítélésének felszínességével fásultságba fullasszák. Külön kérjük a szo- cialistabrigád-vezetőket, legyenek még határozot- tabbak és ne engedjenek tartalmatlan és formális .megoldásokat. Legyenek határozottak abban, hogy a brigádokon belül mindenkire egyformán kötelező a tisztességes, a becsületes munka, a szakmai, a poiiiikai műveltség növelése, de tegyenek különbséget, engedjék, sőt segítsék a szórakozásban, az általános műveltség megszerzésében, a tanulásiban az egyéni érdeklődést, az egyéni lehetőségek ervéncyesülesét. A szocialista brigádoknak nem kis szerepük volt a IV. ötéves terv tel jesi lésében. Döntően hozzájárultak az 1976. évi népgazdasági terv eredményeihez. Minden bizonnyal így lesz ez évben is, az V. ötéves terv időszakában is. Biztosíték erre a magyar munkásosztály lag jobbjainak, köztük a csepeli munkások kezdeményezésére mind szélesebben kibontakozó verseny- mozgalom, amely a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója jegyében átfogja az egész munkásosztály, a társadalom legszélesebb rétegeit. A szocialista társadalom még nem fejlődött ki teljesen. de ‘máris jobb a legfejlettebb kapitalista rendszernél. Jobb, mert többet, emberibbet és teljesebbet ígérhet és ad is. A szocializmus így fejezi ki az emberiség legnemesebb törekvéseit. Anatolij Jakovlevics Ribakov, a Szovjet Gépgyártási és Műszeripari Dolgozók Szak- szervezetének elnöke a szovjet dolgozók üdvözletét tolmácsolta, majd elmondta, hogy a szovjet küldöttségre mély benyomást tett a tanácskozás alkotó légköre, örömmel hallották, hogy a brigád- mozgalom Magyarországon is a szocialista fejlődés egyik fontos hajtóerejévé vált. A csepeli dolgozók jubileumi versenykezdeménvezésé- vel foglalkozva kifejtette, hogy a magyar felhívás sajátos hívó jellé vált, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére kiHazánkban a hatalom a népé, de a felelősség is. önmagunk és a haladó világ előtt. A szocializmus legnagyszerűbb kincse népünknek, akkor védjük jól, ha állandóan fejlesztjük és gazdagítjuk. Természetes igényünk, hőgy holnap jobban akarunk élni, mint ma. Az igényeket azonban csak hatékonyabb és jobb minőségű munkával leszünk képesek kielégíteni. A mai tanácskozáson megfogalmazódó gondjaink, javaslataink tükrözzék a holnapért érzett felelősségünket. Azt várja a társadalom a szocialista brigádimozgal ómtól, hogy tevékenységének további javításával újabb lendületet adjon a szocializmus építésének. Tegyünk meg mindent azért, hogy a mozgalom, a brigádok élete, tevékenysége a következő években még gazdagabb, még sokszínűbb és méginkább szocialista legyen. Még teljesebben érvényesüljön a brigádmozgalom felemelő jelszava: szocialista módon dolgozni, tanulni és élni! Gáspár Sándor beszédét vita követte. Ezután megkezdődtek' a hozzászólások. Több brigádvezető után a szovjet küldöttség vezetője kért szót. bontakozott nemzetközi szocialista verseny hívójelévé. A kezdeményezés híre a szó szoros értelmében néhány óra alatt bejárta az egész Szovjetuniót. -• A. T. Ribakov Marx és Lenin portréját ábrázoló domborművet adott át a tanácskozás elnökségének. Az elnöklő Veszprémi István megköszönte és további sikereket kívánt a szovjet népnek a kommunista társadalom építéséhez. Ebédszünet után az elnöklő Tagliber Ferencné bejelentette, hogy Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára kíván szólni. Nemzetközivé válik a verseny KÁDÁR JÁNOS ß szocialista brigádmozgalom tömegmozgalommá vált Kedves elvtársak! Kedves elvtársnok! A közelmúltban ünnepeltük fennállásának 20. évfordulója alkalmából szocialista rendszerünk erős és fontos intézményét, a munkásőrséget, amely a Központi Bizottság határozata alapján született. Annak idején azzal a felhívással fordultunk a munkásokhoz, a dolgozó parasztokhoz, az alkalmazottakhoz, a szocializmus igaz híveihez, hogy segítsék a munkáshatalom, társadalmi rendünk, a magyar nép szocialista vívmányainak fegyveres védelmét. A felhívás nem maradt pusztába kiáltott szó: jóval többen jelentkeztek, mint amennyit a munkásőrség meghatározott kerete be tudott volna fogadni. Azóta tíz- és tízezrek tettek és tesznek becsülettel eleget — hivatásukon túlmenően is — vállalt kötelezettségüknek. Kevéssel e jubileum után, most szocialista rendszerünk másik nagyszerű intézményének, a szocialista brigádmozgalomnak a képviselőivel találkozhatunk itt. A szocialista brigádmozgaJmat nem pártunk, államunk vezető testületéi kezdeményezték, hanem maguk a dolgozó tömegek. Természetesen a Központi Bizottság, a szakszervezetek, az ifjúsági szövetség, kormányzatunk — felismerve e kezdeményezés kiemelkedő jelentőségét — felkarolta és támogatta azt Ma már joggal állíthatjuk, hogy ennek nyomán tömegmozgalommá, sőt nép- mozgalommá vált. A munkásőrség, rendeltetése szerint, népünk szocialista vívmányainak őrzésére vállalkozott. A szocialista brigádmozgalom részvevői — hasonló öntudattal — arra vállalkoztak, hogy a hivatásukból fakadó munkájuk példás és kiSomogyi Néplap váló elvégzésén túlmenően önkéntesen társadalmi feladatokat is megoldanak és művelik önmagukat. S bár a mozgalom még nincs egészen húsz esztendős, elmondhatjuk, hogy akik kezdeményezték és akik csatlakoztak hozzá, becsülettel teljesítették azt, amire vállalkoztak : gyarapították a magyar nép szocialista vívmányait. Mindez tükröződött a mostani V. országos értekezlet előkészítésének menetében is. Ismeretes. hogy a tanácskozást több hónapos munka előzte meg: a szocialista brigádok vezetői és tagjai előbb helyileg a termelő egységeknél, az üzemekben, majd ágazatonként és iparáganként gyűltek össze, s ezt követően került sor az országos értekezletre. Maguk az előkészületek is rendkívül fontos, aktív szerepet játszottak, hiszen tudvalevő, hogy a tanácskozást megelőző időszakban nagyszerű kezdeményezés, új munkaver- seny-mozgalom született. A szociaiistabrigád-vezetök országos tanácskozásának előkészületei tehát már az idei első negyedévi eredményekhez is nagyon pozitívan járultak hozzá. Mély meggyőződésem, hogy ez a tanácskozás is betölti majd szerepét, segíteni fogja szocialista építőrounkánkat, a szocialista brigádmozgalom A párt XI. kongresszusának útmutatásai alapján dolgozunk. Mind a közvetlen tennivalókra, mind a távlati programokra vonatkozó állásfoglalását, törekvéseit helyesléssel fogadta a magyar társadalom. Elmondhatjuk, hogy a párt kongresszusának alapvető állásfoglalásai egyöntetű megértésre és támogatásra laki-bővítését és magasabb színvonalra emelését. E gondolatok jegyében szívélyesen köszöntőm az értekezlet minden részvevőjét, s megbízásomnak megfelelően átadom önöknek, az önök személyén keresztül e nagyszerű szocialista mozgalom egymillió nyolcszázezer tagjának a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának elvtársi üdvözletét, jókívánságait. Akiik eddig felszólaltak, nagyon sokoldalúan, helyes alapállásból és megközelítésben foglalkoztak a brigádmozgalom lényeges feladataival. Új elgondolások és ötletek is felmerültek. A tapasztalatok összegezésé az pnök feladata, s ennek bizonyára eleget fognak tenni. Ezért a mozgalom egyes részkérdéseiről nem kívánok beszélni, hanem néhány politikai kérdéssel szeretnék foglalkozni. Ismeretes, hogy a Központi Bizottság ezen a héten ülést tartott, áttekintette az időszerű politikai kérdéseket, ezekben állást ' foglalt, amit hivatalos közlemény formájában nyilvánosságra is hozott. Elsőként a Magyar Népköz- társaság belpolitikai helyzetéről szólok. Joggal megállapíthatjuk, hogy a Magyar Nép- köztársaság belpolitikai helyzete kiegyensúlyozott, érvényesül a párt, a munkásosztály vezető szerepe, a munkásosztály politikai hatalma szilárd. Iáitok munkásosztályunkban és népünkben, egész társadalmunkban. S mivel azóta bizonyos idő már eltelt, megállapíthatjuk, hogy egyetértés és egység jut kifejezésre a kongresszus határozatainak gyakorlati megvalósításában is. Ez az eredményekben is megmutatkozik: társadalmunk a kongresszus útmutatásai alapit kongresszus irányvonala helyeslésre talált ján, a szocialista demokrácia kibontakozásával fejlődik, a gazdasági és a kulturális építőmunka megfelelő eredményeket hozott és ennek megfelelően javultak az életkörülmények is. A párt kongresszusának politikai irányvonala, állásfoglalása — s ez politikai szempontból nagyon fontos — széles körben kedvező visszhangra talált: kevéssel a kongresz- szust követően a Hazafias Népfront Országos Tanácsa úgy foglalt állást, hogy a kongresszus alapvető céljait elfogadja, és az országgyűlési választásokon ennek megfelelő programmal lép népünk elé. Így is történt. Az ország- gyűlési választásokon népünk e célokat, a fejlett szocialista társadalom építésének progcius 15-ét, az 1848-as forradalom évfordulóját, március 21- ét, az 1919-es dicső magyar Tanácsköztársaság évfordulóját és legnagyobb nemzeti ünnepünket, a felszabadulás napját, április 4-ét. A forradalmi ifjúsági napok keretében ifjúságunk is méltó módon köszöntötte az ünnepeket. Népünk nemcsak bensőséges ünnepségekkel, hanem a munkában való helytállással is emlékezetessé tette ezeket a kiemelkedő évfordulókat Megállapíthatjuk tehát, — s ezt nemcsak barátainknak mondjuk, mert jó, ha tudják az irántunk közömbösek és ellenfeleink is —, hogy a Magyar Népköztársaság belpolitikai helyzete szilárd, hazánkban olyan nép él és dolgozik, amely a fejlett szocialista tárramját szavazatával is megerősítette, óriási többségében egyetértőén fogadta és támogatta. Azóta más, nagyon fontos társadalmi események is történtek. Lezajlottak az ágazati szakszervezeti kongresszusok, ezt követően a szakszervezetek XXIII. kongresszusa,majd a Kommunista Ifjúsági Szövetség, valamint a szövetkezeteik kongresszusai és megtartották a Magyar Nők Országos Tanácsának konferenciáját is. E kongresszusok és tanácskozások szintén kifejezésre juttatták az egyetértést a párt XI. kongresszusának irányvonalával. Sőt valamennyi tömegszervezet és tömegmozgalom — rendeltetésének megfelelően — már a kongresszusi határozatok gyakorlati végrehajtásával is foglalkozott. Megfelel tehát a valóságnak, ha leszögezzük, hogy a párt XI. kongresszusának útmutatása, a fejlett szocialista társadalom építésének programja alapján tovább erősödött népünk szocialista egysége és összeforrottsága. A Központi Bizottság e heti ülése ntegállapította, hogy az idei népgazdasági terv végrehajtása megfelelően indult. Kiegészíthetjük ezt azzal, hogy az év politikai kezdése is jól sikerült. Megfelelő és méltó körülmények között ünnepelte meg egész népünk mársadalom építésére összpontosítja! erőit. - . Az idősebbek emlékeznek rá, hogy alig több mint két évtizede még igen nehéz, helyzetben volt a Magyar Népköztársaság. Ellenségeink — és általában azok, akik nem hívei a szocializmusnak és a kommunizmusnak — a múlt év őszén »-megemlékeztek“ az 1956-os ellenforradalomról, keresték a »hajdanvolt“ időket. De csupán azt a következtetést tudták levonni, hogy Magyarországon nincs talaja ,más politikának, csak a jelenleginek. Ellenségeink állapították ezt meg, nem mi, s azt hiszem, ezúttal kivételesen nekik is igazuk volt. Ami a gazdasági és a kulturális építés kérdéseit illeti : a szocializmus építése a szó szoros értelmében gazdasági és kulturális építést is jelent. Aki a további kultúra felvirágzását óhajtja, annak elő kell segítenie a gazdasági feladatok megoldását, hiszen a gazdasági építés az alapja minden más tervünk valóra váltásának. Ha sikeresen végezzük a gazdasági építőmunkát, akkor összes politikai, társadalmi és kulturális célunkat elérhetjük. Ha azonban a gazdasági építésben nem mennek rendben a dolgok, akkor minden más elképzelésünk és reményünk J csak elképzelés és remény ma- 1 rád. Eredményeink és gondjaink Az elmúlt esztendőben, az V. ötéves terv első évében a gazdasági építés terén különleges nehézségekkel kellett megküzdenünk, nehéz feltételek között dolgoztunk. A nemzetközi gazdasági körülmények az utóbbi esztendőkben számunkra hátrányosan változtak meg. Tavaly természeti csapások is sújtottak bennünket. De ne felejtsük hozzátenni mindehhez: saját munkánk gyengeségei is hátráltattak minket. Mindent egybevetve pozitívumként állapíthatjuk meg, hogy az 1976-os népgazdasági terv fő iránya jó volt. Olyan célokat tűztünk ki és értünk el. mint az ország fizetési mérlegének javítása, a belső felhasználás tervszerűbbé tétele. Előbbre léptünk az építésben is: a nemzeti jövedelem 3 százalékkal emelkedett, s nőtt az ipari termelés is. Sajnos az emlékezetes természeti csapások következtében a mezőgazdaságban terveink nem váltak valóra, ami természetesen visszahatott bizonyos feldolgozó iparágak eredményeire is. A fő irányt tekintve az 1976-os terveket összességében jól teljesítettük, bár néhány fontos mennyiségi mutatót sajnos nem értük el. Munkásosztályunk, szövetkezeti. parasztságunk, alkotó értelmiségünk, egész népünk becsülettel dolgozott az elmúlt esztendőben. Ez a helytállás eredményezte, hogy 1976 mégis az előrehaladás éve volt. Az 1976-os év azt is bizonyította, hogy a magyar népgazdaság alapjai szilárdak, amelyek nagy teherpróbákat is kibírnak. A múlt év — minden nehézségével együtt is — stabilitást és biztonságot jelentett a társadalom és az emberek életében egyaránt. A múlt évi eredmények alapján, a körülményeket figyelembe véve készült el az 1977. évi terv, mely a tavalyinál nagyobb arányú fejlesztést ír elő. hogy az 1976-os ütem veszteséget behozzuk, s az ötéves terv teljesítését biztosíthassuk. Ezt a célt szolgálja az az előirányzat, hogy a nemzeti jövedelmet 6—6,5, az ipart termelést 6, a mezőgazdasági termelést mintegy 7—8 százalékkal kell növelni. Az élet- .4/ín vonal-emel kedésnek is meg kell haladnia a tavalyi í ütemet. A reáljövedelem 1976- ban országos átlagban körülbelül csak egy százalékkal nőtt. Ez azt jelenti, hogy egyes dolgozó rétegek reáljövedelme alatta maradt, másoké valamivel meghaladta az átlagot. Ebbe nem lehet és nem is kell belenyugodnunk: ezért 1977-re a reáljövedelem növekedését mintegy 3,5—4 százalékban irányoztuk elő. Ezt feltétlenül meg is kell valósítanunk! Nem állíthatjuk felelősen, hogy a dolgozók életszínvonalának állandóan emelkednie kell, de azt igen, hogy a szocializmus építésének együtt kell járnia a dol- dozók életszínvonalának rendszeres emelkedésével. Ezt viszont álljuk, s ez tükröződik az életszínvonal javítását célzó idei terveinkben is. Az életkörülmények alakulásának egyik fontos tényezője a lakáshelyzet. A Központi Bizottság éppen most készített mérleget a 15 éves lakásépítési terv teljesítéséről. Talán jobb, ha most nem idézzük vissza ennek a 15 esztendőnek óriási erőfeszítéseit. Az eredményeket azonban érdemes megnézni. Csupán a IV. ötéves terv időszakában kétszer annyi lakás épült Magyarországon, mint a felszabadulás óta bármelyik öt évben. Tizenöt esztendő alatt az ország lakosságának egyhar- mada költözött új lakásba, került jobb, kulturáltabb körülmények közé. Bár ma több lakásigénylőt tartunk számon, mint a 15 éves terv kezdetekor, tudnunk kell, hogy már nem ugyanolyan a lakáshelyzet, mint 15 évvel ezelőtt volt. Közben jelentős lakásépítő ipart fejlesztettünk ki, s emeltük a lakáskultúra színvonalát. A komfortos lakások aránya háromszorosára, csaknem 40 százalékra, a két- vagy több szobás lakások aránya 37 százalékról 68 százalékra emelkedett. Már az is bizonyos színvonal elérését -jelzi, hogy Magyarországon 100 lakásra 310 lakos jut, tehát hogy egy önálló főbérleti lakásban nagyjából hárman laknak. Ha a helyenkénti aránytalanságokról nem is szabad megfeledkezni, ez az országos átlag azért általánosan elfogadható. A Központi Bizottság áttekintette az idei népgazdaság’ terv első negyedévi teljesítését is. Jobbára az indulás tapasztalataival foglalkoztunk, utánanézve, hogy mit hol lehet vagy kell igazítani. Aí indulás nem rossz. S ebben természetesen szerepe van annak is, hogy az elmúlt év végén kicsit gyorsabb ütemben készültek a tervek, hamarabb formálódtak ki a vállalati, üzemi elképzelések is. Ez feltétlenül segített például abban, hogy az idén nem tapasztaltunk olyan »januári helv- benjárást“, bizonytalanságot, amihez eddig — sajnos — hozzá voltunk szokva. Az ipari termelés 5 százalékkal növekedett. Egyes Iparágakban még nagyobb — a gépiparban 6.8. az építőiparban 10 százalékos — az emelkedés. Az ipar tehát jól kezdte az. évet. A mezőgazdaságot nem nagyon pártolta az időjárás. Késik a tavasz, a kezdeti nagy meleget télies hideg váltotta fel, s ebből bizony már káraink is származtak. De tartozunk a mezőgazdaság irányítóinak, az állami gazdaságok munkásainak, a termelő- szövetkezetek tagjainak azzal, hogy megmondjuk: tudjuk, becsülettel helytálltak, elvégezték munkájukat. Örömmel szólok arról is, hogy a mezőgazdaság jól felkészült az idei évre. Kifejezésre jut ez abban is, hogy a tervezettnél 3 százalékkal több őszi kalászost vetettek el. Azt még nem lehet tudni, hogy milyen lesz például a kajszibarack- termés, de a kenyér előbbre való, s ha az őszi kalászosok rendesen megérnek, nagy bajunk már nem lehet. Növekedett az állattenyésztési ked-v. javultak feltétel«!, tehát kedvező a tendencia: jut a napi fogyasztásra, a nép- gazdasági szükséglet kielégítésére, sőt exportra is. Ugyanígy kedvezőek a jelek olyan nehéz területen, mint a zöldségtermesztés, mert a szerződéses vállalások már fölötte vannak a tavalyinak. Kívánjuk, sikerüljön teljesíteni is. (Folytatás a 3, oldalon)
