Somogyi Néplap, 1977. április (33. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-16 / 88. szám
Oszeresek, zálogházak Vízben oldódó papír Az integrált mikroáramkö- rök és tranzisztorok olcsó szériagyártása lehetővé tette a zsebszámológépek tömeges elterjedését. Rövidesen a miniatűr elektronikus számítógépek széles körű, gyakorlati célú használatára is sor kerülhet. Ilyen kísérletekről érkezett hír például az amerikai Ford Művek kutatólaboratóriumából, ahol olyan hathengeres teherautó-motort fejlesztettek ki, amelynek működését egy mini komputer ellenőrzi és irányítja. Már korábban is sok cég készített elektronikus berendezéseket gépkocsik részére, s szerelt be közülük néhányat különböző szériakocsikba. Az egyik ilyen konstrukcióban például elektronikus egység biztosítja az üzemanyag-adagolást, annak alapján, hogy egy kis komputer a megfelelő számiá’-óberendezésektő) megkapja a különböző adatokat — a motor fordulatszámát, a levegő hőmérsékletét stb. —, amelyeket összehasonlít a motor munkaparamétereivel és jellemzőivel, s kialakítja a legkedvezőbb adagolást. Ennek eredményéként jelentős üzemanyag-megtakarítás érhető el, s nagymértékben csökken a levegő szeny- nyeződése is. Kidolgozták már az üzemanyag-adagolásnak olyan, elektronikára épülő rendszerét is, amelynél a kipufogógázok összetételének gyors elemzése eredményeként valósul meg az adagolás szabályozása. A detektívregények hőseinek ezentúl már pem kell lenyelniük a terhelő dokumentumokat. Elég, ha vízbe dobják — mivel egy pennsylvaniai cég — dissolvo néven — vízben oldható papírt hozott forgalomba. E papír cellulóz- polimerből készült, s elsősorban a rozsdamentes acélcsövek hegesztésénél alkalmazzák, amikor argon védőgázatmoszférában dolgoznak. Az acélcsöveket hegesztéskor zárják el egy papírrugóval, hogy az argon ne szökhessen el; a hagyományos papírt a hegesztés után ki kell égetni, a dis- solvóból készült dugó viszont vízzel vagy gőzzel kimosható. E papírra tintával is lehet írni. Az új anyag különben nem mérgező, használható tehát például cukor csomagolására i5 (a burkolat feloldódik a tartalommal együtt). A gyártó cég szerint kiváló női papírruhák gyártására is... De mi lesz, ha jön egy hirtelen zápor? Az óriás motorok gyára Kozmikus varázslat a Népligetben Autóroncsok aprítása kísérletezte kl a Krupp-cég az új, 181 méter magas acélsodronyos konstrukciót, amelyet 1 milliméter vastag alumínium lapokkal borítottak, összesen 37 ezer négyzetifié- ternyi felületet borítottak be ilyen módon, amely terület hat futballpályának felel meg. Képünkön az új acélsodronyos hűtőtorony. Az Egyesült Államok Michigan szövetségi államában nemrégen olyan gépet állítottak üzembe, amely az autóroncsokat pénzérme nagyságú -morzsákká« aprítja. Remélik, hogy ezzel a berendezéssel jobb lesz a réz viszany°”ése, csökkennek az olvasztási veszteségek és egyszerűbb lesz az acélhulladék ipari feldolgozása is. A 950 tonnás gép a többi között reparátorokat tartalmaz, melyek a vasat az egyéb fémektől elválasztják. Az autóroncsok motor, abroncsok és sebességváltó nélkül kerülnek be a gép egyik oldalán, s a másik oldalán fölaprítva jönnek ki. A berendezés egy év alatt tízezer autóroncsot »dolgoz fel«. A zálogkölcsönt már az ókorban ismerték, s a középkorbaji, különösen Olaszországban, igen elterjedt. Kezdetben szinte kizárólag csak magánosok foglalkoztak kölcsönnyújtással, s nem ritkán 00—70 százalékos kamatot szedtek érte. Minthogy a szegényebb néposztályok részére is kellett zálogkölcsön, az egyházak, mint szociális gondolkozók. vették fel a küzdelmet az uzsora ellen, a szegények védelmében. Így alakult meg Olaszországbaii a világ első zálogháza, 1462-ben, amely — kezdetben — még kamatmentesen folyósított zálogkölcsönt azoknak, akik esküvel bizonyították, hogy ténylég szükségből vették fel a kölcsönt. Ez akkor még valóban jótékonysági intézmény volt. később már öt-hét százalék kamatot szedtek. Az Olaszországban alapított zálogházak jövedelmezőségén felbuzdulva más országokban is megalakultak a zálogházak, így például 1877-ben Párizsban. Ez ma is a világ egyik legnagyobb ilyen intézménye. Németországban 1607- ben, Bécsben 1707-ben engedélyezték a zálogház létesítését. Hazánkban Mária Terézia alapította az elsőt. 1773- ban. A latin nyelvű, 24 kutyabőr lapra írott »kiváltságlevél«, egykorú bőrkötésben, máig is sértetlenül megvan. A fátokba rejtett, függő pecséttel ellátott okmányon eredetben olvasható Mária Terézia saját kezű írása: az uzsorások ellen, » a szegény nép javára célozva« szervezték, közli az alapító szöveg. Az okmányban részletesen szabályozzák az intézmény működését. s a kizárt tárgyakat is felsorolják. Ilyenek — a töb-1 bi között ~r a katonai egyenruha, öltözetek, amelyeket a köznép uniformisnak hív. ugyancsak egyéb katonai felszerelés, valamint az Arany- gyiapjas rend és a Szent István rend nyaklánca. A zálogházak mellett, miniszteri engedéllyel, közvetítők is dolgoztak, s külön irodájuk volt. A közvetítőket főleg olyan személyek vették igénybe, akik nem akartak személyesen megjelenni a zálogfiókban, mert ezt lealázó- nak tartották. A közvetítő pedig, esetleg, telefonhívásra még lakásra is elment. A közvetítők irodája 1930-ban megszűnt. A zálogház intézménye — mint téma — az irodalomba, a képzőművészetbe is bekerült. Gondoljunk Balzac Goriot apójára, Dickens Copperfield Dávidjára, no meg Munkácsy Mihály Zálogházban című festményére. A használt cikkek forgalmával nálunk a Bizományi Áruház Vállalat foglalkozik. A használt cikkek forgalmának valamennyi területét a Bizományi hálózat jelenleg még nem öleli féL Az ószeresek — a magánkiskereskedőket értik a meghatározás alatt — házalással vásárolják fel árujukat, s ezt vagy házalás közben, vagy a fővárosban, az Ecseri úti piacon, vidéken a hasz- náltcikkpiaci árusítóhelyeken hozzák forgalomba. Az általuk lebonyolított forgalomról megbízható adat nincs. Ez azonban egészen minimális. Eljön az az idő, az életszínvonal emelkedésének bizonyos fokán, amikor a zálogházak — folyamatosan — értékmegőrző intézményekké alakulnak át, ahol használaton kívüli tárgyaknak — téli holmik nyári, motorkerékpárok téli tárolása — 'szakszerű kezelést biztosítanak. Ekkor azonban már megőrzési díjat fizetnek az ügyfelek, s nem kapnak rá kölcsönt. Komputer a gépjárműben Acélsodronyos hűtőtorony Sok ipari létesítmény tartozéka a hűtőtorony, amely arra szolgál, hogy a technológiai folyamat során föl- melegített vizet lehűtse, és így újra fel- használhatóvá tegye. Mivel az ipari víz ma már világviszonylatban »hiánycikknek« számít és nagy méretű hűtőtavak kialakítására is egyre kevesebb a terület, gyakorlatilag minden vízigényes üzemben építenek hűtőtornyot A technológiai folyamatban felmelegedett hűtővíz hőtöbbletét a hűtőtoronyban a környező levegőnek adják át, így a víz hőmérséklete csökken, és ismét alkalmassá válik a hűtésre. Üjfajta hűtőtornyot adtak át nemrégiben az NSZK-ban, Dortmundtól 40 kilométerre, a 300 megawattos schmen- hauseni atomerőműnél. A szakemberek úgy vélik, hogy szerencsésen sikerült itt ösz- szehangolni a környezetvédelmi és az ipari érdekeket. A torony zárt csőrendszerrel dolgozik, így a természet víz- háztartása nem borul fel, és a levegő szennyeződésétől sem kell tartani. A kívánt hőhatás elérése azonban csak akkor lehetséges, ha a torony kellően magas. A megszokott építési eljárással ilyen tornyot nem lehet építeni, ezért zül, amelyeket a legújabb kutatások eredményeinek fel- használásával állítottak össze a tudós csillagászok. Meg tudják jelentetni például az égboltnak azt a képét, amely napjainkban a Föld különböző pontjairól, vagy a világmindenség bármely részéről látható lenne. Ugyanígy azt is, hogy a kozmoszból nézve hogyan fest például Földünk, hogyan járja útját a Nap körül stb. De a mennyezetre tudják vetíteni azt az égboltot is, melyet az elmúlt évezredek során tetszés szerint kiválasztott időpontban láthatott maga fölött a Föld lakója, vagy láthatott volna a Földön kívüli világmindenség valamelyik tájékáról. Megfigyelheti a néző, hogy milyen volt a Nap bolygóinak az az együttállása, amely később a betlehemi csillag néven került a legendákba; milyen együttállás miatt rettegték 1962 februárjában a világ végét, és milyentől várják a hiszékenyek még ma is az 1982-re »beütemezett« pusztulását minden létezőnek. Arra a körfalra pedig, amelyre a kupola támaszkodik, mindjárt kivetítik a képzeletbeli észlelési pont környezetét is. Amikor például az égboltnak a Budapestről látható képét vetítik a kupolára, a körfalon megjelenik az a panoráma, mely a Margit- híd és a Lánchíd között a Duna vonalában tartózkodó nézőt veszi körül. Ha az Afrika fölötti égbolt tűnik fel a mennyezeten, a körfal is afrikai tájat mutat. Ennek az egyik legkorszerűbb európai planetáriumnak az avatási ünnepét 1977. augusztus 20-ra tűzték ki. Dr. T. Z. A Ford-féle új számitógépes szabályozás akként oldja meg a fogyasztás csökkentést, hogy a motor hat hengeréből hármat — a képen látható módon minden második henger szívószelepéhez felszerelt, távvezérelt mechanizmus segítségével — automatikusan kiiktat, ha a teljesítményszükséglet erősen csökken. E módon meglepően, nagy, akár 30—40 százalékos üzemanyagmegtakarítás is elérhető, ami rövid időn belül megtéríti a rendszer alkalmazásának többletköltségét. A Zeiss Művek szakemberei megkezdték a budapesti Népligetben épülő planetárium műszereinek szerelését. A kupola belső fehér »bélése« már készen várja, hogy megjelenjenek rajta az égbolt csodái. A 23 méter átmérőjű kupola alatt helyezkedik el a nézőtér, ahol körülbelül 400 érdeklődő foglalhat majd helyet A planetárium különleges bemutató eszköze a csillagászatnak. Nincs benne távcső, nem nyílik belőle kilátás a föléje boruló mennyboltra, dsak a valóság »égi mása« jelenik meg a kupola belső homord mennyezetén, amelyre a terem közepén elhelyezett Zeiss Universal vetítőberendezés varázsolja fel a kozmikus látványt. A mennyezetet egyébként nemcsak arra »képesítették«, hogy mint valami különleges .filmvászon, tökéletes képet adjon; fontos szerepet kapott a terem jó akusztikájának megteremtésében is. A bemutatásokat ugyanis a látványhoz illő zenével vagy egyéb hangeffektusokkal is kiegészítik. A kitűnő hallási viszonyokról a kupola belső felületét borító műanyag lemezen 54 millió apró lyuk, továbbá a. speciális hangelnyelő réteg gondoskodik. így a »kupolatermet« irodalmi estek, hangversenyek, matinék, különféle zenei események színhelyeként is felhasználhatják. A csillagászati ismeretterjesztő planetárium sokféle élményben részesítheti nézőit. Több csillag képét láthatják a fejük fölött, mint ameny- nyi a Földről szabad szemmel észrevehető. A kozmikus objektumok, a Nap, a Hold, a bolygók — köztük a Föld is —, valamint a többi égitest nemcsak pillanatnyi helyzetükben, statikusan figyelhetők meg, hanem a vetítő 1— »Projektor« — rendszer révén hónapok, évek, évezredek eseményei órákba, percekbe ösz- szesűrítve, mozgásukban követhetők nyomon. Megfigyelhetők a kozmikus történések, az üstökösök, a hullócsillagok útja, a nap- és holdfogyatkozások, a csillagvilág életében lezajló különféle folyamatok., Minden csupán attól függ, j melyiket táplálják be a ren- j dezők a projektorrendszerbe | azok közül a programok kö-1 Csúszik A vesztegetési botrányok, amelyekről a múlt hónapokban oly sűrűn olvashattunk, sokakat sodortak bajba. Híres politikusokat állítottak bíróság elé, szégyenben maradt még egy királyi herceg is, hogy csak a legnevezetesebbeket említsük. Aki pénzt fogadott el azért, hogy a vesztegető cég áruját vásároltassa meg a kormánnyal, az országgal — és ez ki is derült róla —, alaposan megjárta. Csak aki adott, a felett múltak el észrevétlenül a viharok. Egy amerikai lap, a Wall Street Journal megvizsgálta, hogyan állnak megrendelésekkel azok a vállalatok, amelyeket az utóbbi esztendőkben hivatalosan vesztegetésekkel vagy csak a kísérletével is megvádoltak. Vesztettek;-g tekintélyükből? Iái a pénz jobbára csak a Lockheed repülőgépgyár viselt dolgairól tudunk, de a helyzetet, a Wall Street-i állapotokat jobban ismerő lap 25 nagy- vállalat iránt érdeklődött. Ennyien szerepelnek azoknak a cégeknek a listáján, amelyek megkörnyékeztek külföldi kormányférfiakat és amerikai vállalatokat. Nos, mi az eredmény? Semmilyen veszteség nem érte őket, vevőkörük nem csökkent. Még a Lockheed repülőgépgyár, a világbotrány főhőse is azt jelentette, hogy 1976-ban több külföldi rendelést kapott, mint bármikor addig. Ezt tessék megmagyarázni ! A világsajtó felháborodott cikkek légióját közölte, parlamenti képviselők magukból kikelve leplezték le a korrupt politikusok üzelmeit, az emberek elhülve olvasták, hogy itt egy milliócska jutott a kijáró kezébe, ott egy másik, harmadik, tizedik. Miközben azonban a viták dúltak, a megrendelők egymásnak adták a kilincset a huszonöt vesztegető vállalat irodáiban. Az ember úgy vélné, hogy a vevő kényes, és bizalmatlanul elkerüli azokat a cégeket, amelyek kénytelenek csúszópénzzel megtámogatni gyártmányaikat, elvégre az ilyen cikkek %'égül is csalódást okozhatnak. A vevők azonban csak jönnek, jönnek a Lockheedhez is, a Carrier légkondicionáló berendezéseket gyártó vállalathoz is, a másik huszonháromhoz is; a közvetítők, a nagyvállalatok és a kis kormányok képviselőinek sora nem fogy. Legföljebb az okoz csalódást nekik, ha nem akarják őket megvesztegetni. T. L Köztudomású, hogy a Szovjetunió nem »nevezett be<- abba a világméretű versenybe, mely az iparilag fej leli országok között — Japán vezetésével — az egyre nagyobb befogadóképességű tartályha- jók építése terén folyik. Érthető dolog, hiszen saját maga nincs rászorulva, hogy tankhajókkal szállítsa a kőolajat és még az exportját is főkén! csőtávvezetékek útján oidjs meg. Mindamellett a hajóipar hatalmas fejlődésen ment kérésiül a Szovjetunióban és kimagasló eredményeket mutat fel, de erejét, kapacitását a kereskedelmi és halászhatok számának megsokszorozására fordítja. A hajókat manapság kétfé le erőgép hajthatja: Dieselmotor, vagy gőz-, illetve gázturbina (az atomreaktorral rendelkező hajók mindig turbinás üzeműek). Miként a hajótestek építése terén meg kellett valósítani a legkorsze rűbb és leggazdaságosabb so rozatgyártást, a hajók »szíve« I a hajómotor előállítását is folyamatossá kellett tenni. Kidolgoztak néhány típustervet a 8—21 ezer lóerős Diesel-motorokra, és ezek előállítását típusonként más-más gyárra bízták. A Szovjetunió egyik legnagyobb közlekedési üzeme, a Brjanszki Gépgyár valamennyi hajómotortípus sorozatgyártását meg tudja oldani, mégis főként a 21 ezer lóerős motorok előállításával foglalkozik legszívesebben, mégpedig világszínvonalon. A 21 ezer lóerős hajómotor 769 tonna súlyú, hossza több mint 18 méter, magassága 12 méter. A tízhengeres Dieselmotor legnagyobb fordulatszáma percenként 110. A dugattyúk lökethossza csaknem 2 méter. Nagy előnye e konstrukciónak. hogy a motor a leggyengébb minőségű gázolajjal is »megelégszik«, így az üzemeltetése olcsó és gazdaságos.
