Somogyi Néplap, 1977. március (33. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-15 / 62. szám

M S Z M P S OMOGY MEGYEI B I Z O T T SÁG Á N À K LAPJA Ikarus — exportra Emlékgyűlés Debrecenben XXXIII. évfolyam 62. szám 1977. március 15., kedd Haladás és nemzeti függetlenség egymástól elválaszthatatlan Kállai Gyula ünnepi beszéde A Márciusi Front megalakulásának 40. évfordulója al­kalmából a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, az MSZMP Párttörténeti Intézete, a Magyar Írók Szövetsége és a Ma­gyar Történelmi Társulat hétfőn emiékgyűlést rendezett Debrecenben, a Kossuth Lajos Tudományegyetem aulájá­ban. A gyűlés elnökségében he­lyet foglalt Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának főtitkára. Fehér Lajos, a Ma­gyar Partizánszövetség elnö­ke. Vass Henrik, az MSZMP Párttörténeti Intézetének igazgatója, Garai Gábor költő, a Magyar Írók Szövetségének főtitkára, Orbán László, az Országos Közművelődési Ta­nács elnöke, Sikula György, a Hajdú-Bihar megyei Pártbi­zottság első titkára. Jelen volt az emlékgyűlésen a Már­ciusi Front több budapesti és debreceni alapítója, szerve­zője is. A Himnusz elhangzása után Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos -Tanácsá­nak elnöke mondott megnyi­tó beszédet Beszéde bevezető részében rámutatott hogy március lő-e az idén kettős ünnepet jelent számunkra. Az 1848-as dicső napokra emlékezve büszkén gondolunk vissza a forradalmi eszmék 40 évvel ezelőtti fellángolására, az ak­kori haladó forradalmi erők fellépésére: a Márciusi Front mozgalom zászlóbontására. Ezzel olyan nagyszerű harcok­ra emlékezünk, amelyek hoz­zájárultak az ország forradal­mi átalakulásához, a magyar nép újjászületéséhez, a szo­cialista Magyarország meg­teremtéséhez. A szónok üdvözölte a 40 évvel ezelőtti, ma már törté­nelminek számító események részvevőit, majd arról beszélt, hogy soraik az eltelt 40 év alatt fájdalmasan megritkul­tak. Javaslatára 'az ünnepség részvevői egyperces néma fölállással adóztak az emlé­küknek. — 1848. március 15-ét — folytatta azután Kállai Gyula — a magyar nép mindenkor úgy őrizte a szívében, mint a nemzeti függetlenség és a szabadság fényes napját. Azt a tanulságát, hogy a társa­dalmi haladás és a nemzeti függetlenség ügye mindenkor elválaszthatatlan egymástól, örökre az emlékezetébe véste. Ennek köszönhetjük, hogy március tanítása, eszmei és politikai öröksége soha nem halványult el népünk emléke­zetében. Ezért lehetett az 1918-as polgári demokratikus forradalom, majd az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság 1848 méltó örököse, nagy tör­ténelmi művének folytatója. — Még súlyosabban érez­tük ezt a történelmi igazsá­got az ellenforradalmi kor­szak elviselhetetlenül .nehéz esztendeiben. Amikor a tő­kés-földesúri rendszer a har­mincas években eddig soha nem tapasztalt mértékű munkanélküliséggel és létbi­zonytalansággal, nyomorral és éhínséggel sújtotta né­pünket, s a politikai elnyo­más és kizsákmányolás mind tűrhetetlenebbül nehezedett a dolgozó osztályokra, legjobb képviselőik magától értető­dően és egyre határozottab­ban fordultak a megoldást keresve forradalmi hagyomá­nkáink felé. Ezt fejezte ki ne­vében és állásfoglalásaiban egyaránt a Márciusi Front. A társadalmi feszítő erők hatására létrejött mozgalom azonban nemcsak a magyar történelem e félbemaradt mű­vét kívánta folytatni. Akkor már merőben más társadalmi osztályviszonyok jellemez­ték hazánkat Kialakult és színre lépett a magyar mun­kásosztály és történelmi hi­vatásának megfelelően a tár­sadalmi fejlődésért folyó küz­delem élére állt. A régi, meg­oldatlan örökségek mellé új, nem kevésbé súlyos és kínzó problémák sorakoztak. A fia­tal magyar írók — irodal­munk legszebb hagyomá­nyait élesztve — nagy művé­szi erővel és tiszteletreméltó bátorsággal tárták föl a dol­gozó nép fájó sebeit, hirdet­vén: az ország szociális át­alakítása halaszthatatlan nem zeti feladat. Ez egyben is jelentette, hogy már lehetett az 1848-as követeié-! seknél megállni. A nemzeti I i függetlenség és a társadalmi j haladás jelszava — ha ezt a j mozgalom programjaként ak- I kor még nem is lehetett nyíl- ! tan ' megfogalmazni — szocia- [ lista távlatokkal ötvöződött. — A Márciusi Front nép- frontjellegű mozgalom, a ha­ladó társadalmi erők föllépé­sének politikai színtere volt — mondotta Kállai Gyula. — Létrejöttét a Kommunisták Magyarországi Pártja kezde­ményezte. A különböző hala­dó társadalmi és politikai erők között pártunk volt az összetartó erő. Felismerve a fasizmus uralomra jutásával a nemzeti függetlenségünket és a népünk életét fenyegető halálos veszélyt, arra töreke­dett, hogy minden haladó erő tömörítésével demokratikus nemzeti egységfrontot hozzon létre, s azt az antifasiszta baloldali erők politikai moz­galmává fejlessze. — A Márciusi Front hosz- szabb tárvon nem tudta ezt a feladatot teljesíteni. Mint mozgalom megszűnt, hogy magasabb szintű, szélesebb hatókörű politikai tömörülés nek, a népfront fejlettebb for­azt I máinak adja át a helyét. Te- nem vékenysége azonban így is Losonczi Pál látogatása Borsod megyében Hétfőn kétnapos látogatásra Borsod megyébe érkezett Lo­sonczi Pál, az Elnöki Taríács elnöke, akit a megye hatá­rán, Mezőkövesdnél, Borsod megye párt- és állami veze­tői fogadtak. A Matyóföld Tsz székhá­zában Juhász Péter, a mező­kövesdi pártbizottság első tit­kára köszöntötte az Elnöki Tanács elnökét és tájékoztat­ta az 1973-tól ismét városi rangot nyert Mezőkövesd fej­lődéséről, majd Lázár Péter, a Matyóföld Tsz elnöke is­mertette a közös gazdaság munkáját, eredményeit és terveit. Losonczi Pál beha­tóan érdeklődött a tsz-tagság fiatal munkaerővel való után­pótlása, a termelési költségek csökkentése, az anyagi érde­keltség és az ágazatonkénti többtermelés összefüggései iránt Ezután az Elnöki Ta­(Folytatás a 2. oldalon) Az Ikarus Karosszéria- és Járműgyárban az idén 13 100 au­tóbuszt gyártanak, s ebből több mint tízezret exportálnak. A gyár legnagyobb vásárlója a Szovjetunió. A székesfehér­vári gyáregység az idén hatezer autóbuszt készít; termékeik 80 százaléka exportra kerül. A szocialista országokon kívül egyre jelentősebb megrendelések érkeznek a tőkésországok­ból is. Európai ifjúsági konzultáció Keszthelyen (Folytatás a 2. oldalon) Keszthelyen vasárnap dél­után megkezdődött az európai Ifjúsági és diákszervezetek IV. konzultatív találkozója. E nemzetközi tanácskozáson — amelynek házigazdája a Ma­gyar Ifjúság Országos Tanácsa — 21 nemzetközi és regionális szervezet küldöttsége. 29 or­Megnyitották a forradalmi ifjúsági napokat Ünnepség a Kossuth- és a Petőfi-szoborná! Tegnap délután a tavaszi napsütésben sokan gyűltek össze Kaposváron, a Kossuth téren. Három órakor már if- júgárdisták álltak díszőséget a szobornál, s rövid idő múlva az Április 4. utca felől a tér­re • vonultak a megyeszékhely vállalatainak. intézményei­nek ifjúkomammistái. Lukács Csilla, a Táncsics gimnázium irodalmi színpa­dának tagia elmondta Fodor József Örök március című versét, maid a Kossuth-szo- bor talapzatára koszorút he­lyeztek el a megyei KISZ- biznttság. a fegyveres erők, a SÁÉV. a cukorgyár és a gyógvszertár fiataljainak kép­viselői. Rövid tisztelgés után a fia­talok elindultak a Petőfi tér felé. Tarka ruhás iskolások vitték a nemzeti színű meg a vörös zászlókat. A Petőfi-szo- bornál sok száz ember gyűlt össze. A Himnusz elhangzása után Tóth Anna, a Fonómunkás Kisszínpad tagja elszavalta Juhász Gvula Március idusán című versét. A szobor körül óvodán ap­róságok álltak zászlókkal. Az ünnepség részvevői között ott volt Klenovics Imre, a megvei pártbizottság titkára — több metvel és városi vezető társa­ságában. Itt is az ifjúgárdis­ták álltak d'szőreéget. Kraliczki Zoltánné, a me­gvei KISZ-bizotfság tifkéi”' az ünnep szónoka lépett az emelvényre. Beszédében ki­emelte: — A forradalmi Ifjúsági na­pok id^itn három tavaszt ün­nepiünk. A fiatalok, a ma if­júsága az 1843-as. az 1919-es és az 1945-ös hősök történel­szág nemzeti, szervezeteinek képviselői tanácskoznak az európai ifjúság leszerelési konferencia előkészítéséről és megszervezéséről, valamint az európai ifjúsági szervezetek együttműködéséről. A tanácskozás nyitó ülésén amelyen jelen volt Papp An­na. az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nem­zeti Bizottságának titkára. Borbély Gábor, a Magvar If­júság Országos Tanácsának el­nöke köszöntötte a részvevő­ket: a különböző európai kom­munista, szociáldemokrata, szocialista, keresztény, radiká­lis, liberális és centrista ifjú­sági szervezetek képviselőit. Ezután dr. Nagy János kül­ügyminiszter-helyettes szólt az európai béke és biztonság idő­szerű kérdéseiről. A részve­vők elfogadták a tanácskozás napirendjét és ' ügyrendjét, majd megkezdődött a vita. Az európai ifjúsági és diák- szervezetek konzultatív talál­kozója előreláthatólag március 16-ig tart. Szó vj*et—török tárgyalások Moszkvában íbsan Sabri Caglayangil tö­rök külügyminiszter vasárnap hivatalos látogatásra a Szov­jetunióba érkezett, s mint a török sajtónak nyilatkozott: a szovjet fővárosban újabb gazdasági együttműködési ter­vezetek aláírására számít. A baráti, tárgyszerű légkör­ben tegnap estig lefolyó ta­nácskozás során Andrej Gro- miko és Caglayangil külügy­miniszter áttekintette a kétol­dalú kapcsolatok számos kér­dését. Megállapították, hogy a szovjet—törők együttműkö­dés a legkülönbözőbb terüle­teken eredményesen fejlődik, és kifejezésre juttatták a két kormány ama szándékát, hogy tovább erősítsék, bővítsék a két ország közötti gyümöl­csöző, jószomszédi kapcsola­tokat. A két .külügyminiszter véleményt cserélt a nemzet­közi helyzet mindkét felet ér­deklő, időszerű kérdéseiről is. Andrej Gromiko hétfőn ebédet adott török kollégája, Caglayangil tiszteletére, aki vasárnap érkezett Moszkvába hivatalos látogatásra. Az ebé­den a két külügyminiszter po- hárköszöntöt mondott. ünnepség a Petőfi téren. mi örököse. Az n eszméiké1 vállalták, akik a KISZ-1 meg­alakították. Ezután a szónok beszélt ar­ról, hogy az 1848 49-es forra­dalom és szabadságharc mi­ként adhat alapot a mai tö­rekvésekhez- szólt az akkori események h°!yes megítélésé­ről. a szélsőségektől mente; gondolkodásról, majd így foly­tatta: — Történelmileg véletlen, hogy március 15-e és 21-e n polgári és a szocialista forra­dalom győzelmének évforduló-i ia en n vire közeli dátumok Nekünk kell elérni, hogy c két egymással szorosan össze függő események ne csak a naptárban, hanem gondolko­dásunkban is egymás mellé kerüljön. 1918 októberében Magyarországon az 1848-as harcot folytatták a teljes pol­gári átalakulásért. A fejlődés akkor ennél is többet köve­telt és Magyarország 1919-ben a szocialista forradalom, az európai haladás élvonalába (Folytatás a 3. oldalon) Megnyílt a lipcsei vásár A külkereskedelmi miniszter tárgyalásai A nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok széles körű fej­lesztése és a tudómén'«^-mű­szaki haladás jegyében nyi­totta meg kapuit vasárnap reggel az idei tavaszi lipcsei nemzetközi vásár. 340 000 négy­zetméternyi területén 61 or­szág 9000 kiállítója mutatja be termékeit. Üj kiállító Mozam- bik, Irán, a Fülöp-szigeiek és az Arab Emirátusok Állam- szövetsége. A megnyitásra Lipcsébe ér­kezett dr. Bíró József magyar külkereskedelmi miniszter is. aki a kiállítás megtekintésén túl egy sor megbeszélést foly­tat az NDK gazdasági életé­nek .vezető személyiségeivel, köztük Horst Solle ' külkeres­kedelmi miniszterrel. A magyar Részvételnek megkülönböztetett hangsúlyt ad. hogy árubemutatónk ju­bileumi jellegű: a magyar gazdaság először 30 éve. 1947- ben jelentkezett a lipcsei vá­I sáron. Az NDK-nak — a j Szovjetunió után — Magyar- ! ország a második legnagyobb j gazdasági partnere. A vásáron részt vesz a KGST minden tagországa. A Szovjetunió — legnagyobb külföldi kiállítóként — a Nagy Október 60. évfordulója je­gyében jelentkezett. A szovjet gazdaság dinamizmusának mutatója, hogy a szovjet ki­állításon mintegy 4000 telje­sen új termék szerepel. A magyar vállalatok 22 ter­méket terjesztettek föl a lip­csei vásár aranyérmére. (A fölterjesztett terrfékek száma mindig sokszorosa a kiadott aranyérmeknek.) Mintegy 1009 könyvet és fo­lyóiratot is bemutatunk az árumintavásárral egy időben zajló nemzetközi könyvtáron, s magyar szakemberek részt vesznek a vásár több száz tudományos-műszaki előadá­sán. / Ara: 80 fillér

Next

/
Thumbnails
Contents