Somogyi Néplap, 1977. március (33. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-13 / 61. szám

Jobb együttműködéssel Plusz lakások a megtakarításból Kaposvár gyorsabb és egyenletesebb fejlődése érde­kében nagyon fontos a beru­házások jó előkészítése, az e munkában részt vevő szervek és vállalatok gyümölcsöző együttműködése. A városi pártbizottság ezért vette bele 1977. évi gazdasági tervébe, hogy mi a feladata egy-egy pártszervezetnek. Arra voltam kíváncsi, hogy a csaknem két hónappal ezelőtti határozat mint kerül be a Somogy me­gyei Beruházási Vállalat kom­munistáinak idei munkaprog­ramjába. Mészáros Sándor párttitkár tájékozott a vállalat minden dolgában, hiszen az előkészí­tési osztály vezetőjeként min­dennap foglalkozik a beruhá­zásokkal. — Jókor beszélgetünk erről a témáról, ugyanis két tag­gyűlésen foglalkoztunk azok­kal a feladatokkal, amelyeket a városi pártbizottság részünk­re meghátározott. A beszámo­ló taggyűlésen elemeztük az idei tennivalóinkat. A kom­munisták egyetértettek azzal, hogy tovább kell javítani a beruházások előkészítését, a beruházók és a lebonyolítók jobb együttműködésére ala­pozva. Valóban fontos, hogy a Somber is föllépjen a halo­gatások, a jogi és a gazdasági taktikázások ellen. A városi pártbizottság 1977. évi gazda­sági feladatterve szerint rend­szeressé kell tenni a költség - elemzéseket. Az 1976-ban el­készült lakások utólagos költ­ségelemzését is figyelmünkbe ajánlották. Beszámoló tag­gyűlésünk anyagában és a vitában is sok szó esett ezek­ről. A párttitkár előveszi a ve­zetőség tartalmas számadását. Amíg olvasom, Mészáros Sán­dor saját szavaival is kiegé­szíti a fontosabb megállapítá­sokat. A vállalat sokat tehet azért, hogy a somogyi beru­házások ezután kevesebb hu­zavonával, s valóban határ­időre épüljenek meg. Azt tűz­ték ki célul, hogy elsőbbséget adnak a tanácsi beruházások­nak, az OTP-lakások építésé­nek. A megyei és a városi ér­dekek is azt kívánják, hogy mind az előkészítés, mind a kiviielezés szempontjából job­ban figyelemmel kísérjék az ipari nagyberuházásokat, a lakásépítés folyamatosságát, a lakótelepekhez kapcsolódó lé­tesítmények tervszerű elkészí­tését. A két nagy építőipari vállalaton kívül a barcsi TÖ­VÁL-lal dolgoznak együtt, s velük különösen fontos a tar­talmas együttműködés. — Önkritikát gyakoroltunk a beszámoló taggyűlésen, ugyanis a Somogy megvei Ta­nácsi Magas- és Mélyépítő Vállalattal nem kötöttünk szo­cialista szerződést tavaly. Az alapszervezet a Somogy me­gyei Állami Építőipari Válla­lattal. a Pécsi Tervezőválla­lattal kötött iyen szerződést a Béke—Füredi-tömb építésének összehangolására. Ami tavaly elmaradt, most majd pótol­juk. Többen elmondták a tag­gyűlésen, hogy ezek a szerző­dések ne legyenek formálisak, valóban szocialista legyen a tartalma, segítse elő a jó mi­nőségű munkát, mégpedig ha­táridőre. A Somber pártvezetősége a gazdasági vezetőkkel karöltve intézkedési tervet készített. A kommunisták a hétfői taggyű­lésen fogadták el ezt a fon­tos dokumentumot. — A párttagok még néhány fontos dologra — az előírt normák, az átfutási idők — hívták fel a figyelmünket. Ezek a javaslatok is jogosak, elősegítik elképzeléseink meg­valósulását. Az intézkedési terv biztosí­ték arra, hogy az eddiginél rugalmasabban, magasabb színvonalon dolgozzon a vál­lalat minden osztálya. Csak néhány példát kiragadva: fél­évenként felülvizsgálják a megbízások nagyságrendjét, ha szükséges átcsoportosít iák az embereket;. Az előkészítés javítása érdekében nemcsak alaki, hanem tartalmi szem­pontból is felülvizsgálják a dokumentációkat, időt hagy­nak arra is, hogy a kivitelező benyújthassa az észrevételét. A lakásokon kívül minden ötmillió foriijt fölötti beruhá­zásra kiterjesztik a költség­elemzést. — A tavaly épült lakások utólagos költségelemzése má­jus 31-ig elkészül. Érdemes sokkal nagyobb figyelmet for­dítani erre a területre, hiszen egy-két százalékos megtakarí­tás lehetővé teszi &—10 lakás megépítését. A Somber harmincegy kommunistája a most elfoga­dott program megismertetését, majd pedig a benne foglalt feladatok megoldását tűzte maga elé. S ez egyben a vá­rosi pártbizottság 1977. évi feladattervének megvalósítá­sát is jelenti. Lajos Géza Csatlakoztak a csepeli felhíváshoz „Kárpótolják” az öregeket Nőtöbbség van a barcsi ta-1 nács költségvetési üzemének kertészetében. A Kállai Éva szocialista brigádban is csak három férfi dolgozik, a többiek — tízen — nők. A brigádveze­tő Csajbók Jánosné, 15 éve van a kertészetnél; törzsgárdatag. Ö mondta el a közösség leg­újabb »szenzációját". — Az újságokban megjelent a csepeli felhívás. Akkor gyorsan összehívtuk a brigád­értekezletet, s így a járásban elsőként csatlakoztunk a mun­kaversenyhez. Mi is közread­tuk versenyre szólító' levelün­ket, s eddig hét brigád csatla­kozott hozzánk. Reméljük, hogy itt, a tanácsnál megnyer­jük a »saját« versenyünket. — Céljaik között szerepel a barcsi zöldövezeti program is. Az itteni öregek még mindig szomorúan emlékeznek a kiir­tott gesztenyesorra. Mivel tud­ják »kárpótolni" őket? — Már rájöttek az illetéke­sek, hogy nem attól lesz vá­rosias egy nagyközség, ha el­pusztítják a virágokat, a fákat. Mi parkrendezést, virágültetésü vállaltunk. Nemsokára a Zsol- nay-porcelánból készült virág­tartókat is kihelyezzük. Na­gyon szép lesz. Barcs határ­község, így egy kicsit az or­szág »kirakata« is; nem mind­egy, hogy a külföldi mit lát először. — Hogyan lehet egy kerté­szetben a tervet túlteljesíteni? — A növények ugyan meg-1 nőnek maguktól is, de ha job­ban figyelünk a munkára, gon­dosabban kezeljük a virágo­kat, akkor természetesen szeb­bek is lesznek, és több meg­marad. Az új lakásokban is szükség van a virágokra. A falusi, vidéki emberek a ker­tes házakból beköltözve min­dig sok szobanövényt tartanak, mert hozzászoktak a zöldhöz. — Mit csinálnak szabad ide- [ jükben? — Jó kapcsolatunk van aj művelődési házzal. Legutóbb j a fotó- és a kézimunka-kiállí- j tást néztük meg. Két hete Pé- j csen voltunk, meg Siklóson. I Pécsre kíváncsiskodni men- I tünk: a szombathelyi kertészek kiállítását néztük meg. Ez j amolyan szakmai továbbkép­zésnek is beillett. — Engedjen meg egy ké- j nyes kérdést: azt mondják nem | jó, ha sok nő van együtt, mert I mindjárt hajba kapnak, meg j aztán itt a férfikisebbséget is I elnyomhatják. Hogy van ez maguknál? — Tudja, ha a sok nő között egy nagyszájú van, az mindig j zavart kelt, vihart kavar. Hát j ezen mi úgy segítünk, hogy j mindegyikünk nagyszájú. Így j néha-néha valóban zsörtölő- I dünk, de egyszer megmondjuk, és kész. A férfiakkal meg jól megvagyunk. Nem volt köny- nyű megalakítani ezt a brigá­dot, de ma már úgy érezzük, jól összejöttünk. Szó volt a közös rendezvényekről; szín­házba is járunk. És nálunk még nem fordult elő, hogy egyikünk megvette a tizenhá­rom jegyet, azután beragasz­tottuk a naplóba, és nem men­tünk el az előadásra ... — Ügy tudom, egy iskolá­val is kapcsolatot tartanak. — Igen, a kisegítővel. Már dolgozik nálunk két csökkent munkaképességű brigádtag, s a most végzők közül is vá­runk egyet. Segítünk nekik. Még soha sem érezhették, hogy velük egy kicsit nehezebb a munkánk. Mindannyian anyák vagyunk, s ha nekünk lenne visszamaradott gyermekünk, azon is segítene valaki. Tud­juk, hogy ez kötelességünk. Az eddigi kapcsolatunk a kisegítő iskolával most módosul : szo­cialista szerződést kötünk, s így még szorosabbak lesznek közöttünk a szálak. Nemsokára tizenöten lesz­nek. Jelenleg egy kertészeti dolgozó »vár« arra, hogy föl­vegyék a brigádba, de még bi­zonyítania kell. ö sem sértő­dött meg ezen: jó brigádba nem lehel »csak úgy« bekerül­ni. í L. 1*. Terjed a fóliás termelés Szerződés 800 kisgazdasággal (Tudósítónktól.) A nagybajomi áfész-hez tar­tozó hat községben a múlt év­ben tizenhárom vagon zöldség­félét vettek meg a felvásárlók. Ezenkívül 49 ezer fej salátát és 16 ezer csomó vegyes zöld­séget adtak el a szövetkezet­nek a termelők. A legtöbb zöldségfélét Kiskorpádon ter­melték. Az idén azt vállalta az áfész, hogy a Nagyatádi Konzervgyár részére 15 vagon uborkát, 2 vagon paradicsomot, 3 vagon zöldbabot, a MÉK részére pe­dig 230 ezer fej salátát, 10 ezer csomó zöldhagymát, 160 ezer csomó vegyes zöldséget és 3 vagon egyéb zöldárut termel­tet a környék kisgazdaságai­val. A zöldség zömére már meg­kötötték a szerződéseket a kis­gazdaságokkal. A szerződések kötése azonban még jelenleg is folyik, s az áfész vezetői szin­te biztosra veszik, hogy 800 kisgazdaság megtermeli a vál­lalt mennyiséget. , A korábbi években nem volt fóliás primőrtermelés Nagyba­jomban és a környező közsé­gekben. 1977-ben 7 kisgazdaság vállalkozott rá. hogy 900 négy­zetméteren termelni fog pri­mőröket. A múlt héten ültet­ték ki a fóliások a 18 ezer tő tápkockás salátapalántát. A legtöbb árut az idén is a kiskorpádi termelőktől várják. Ennek egyik oka, hogy ennek a községnek az adottságai megvannak a zöldségtermelés­hez és az itteni felvásárló is megfelelő színvonalon foglal­kozik a termelőkkel. A szövet, kezet Kiskorpád és Nagyba­jom székhellyel egy-egy zöld- ségtermelő-szakcsopoftot ho­zott létre, még 1973-ban. Az előbbinek 28, az utóbbinak 74 tagja van. A télen a szakcsoportok tag­jai részére 8 szakelőadást ren­deztek. Az előadók között volt a nagybajomi Lenin Tsz nö­vényvédő szakmérnöke, Jádi Ferenc, a MÉK agronómusa, s tartott előadást Vörös Sándor, a szövetkezet elnökhelyettese A héten a legnagyobb fi­gyelem a magyar nyelv heté­nek rendezvényeit kísérte So­mogybán. Pozsgay Imre kul­turális miniszter _ nyitotta meg a nyelvtudományi előadások, nyelvművelő-rendezvények és beszélgetések sorát. Sok fel­nőtt és ifjú, asszony és leány, tanár és tanítvány veit részt ezeken, bizonyítva az érdek­lődést, a somogyiakban mélyen élő igényt, amelyet a minden­napi érintkezés e nélkülözhe­tetlen eszköze iránt éreznek A háromévezredes múltú magyar nyelv — szüntelen változásában, alakulásában — örök becsű értékek hordozója. A nyelv szegényedése, szük- külése egyúttal sorvadását is jelentené. S rrii kevesebbnek éreznénk magunkat nélküle Az írott és beszélt nyelvben egyaránt jelen van a környe­ző valóság: öt világrész ezer színe, öröme, szűkebb pát­riánk csak nekünk fontos ’•<- gondjai, bosszúságai, mellet dagasztó büszkeségei. Korsza­kos gondolatok, eszmeáramla­tok, egymással is vitatkozó, s éppen a vita hevében kikris­tályosodó tudományos és mű­vészeti irányzatok, a terme­lés, az iskolai élet. mind-mind a nyelvben élnek, »pezseg­nek«, fejlődnek. Nem véletlen, hogy a XIX. század eleién Közép-Európában minden kis nemzet öntudatra ébredése, önálló kultúráért való harca nyelvi köntösben jelentkezett és a nemzeti nyelvért vívott küzdelemben fejeződött ki. Nem véletlen, hogy ma is óvjuk, vigyázzuk nyelvünket, amely idegein környezetben élt és fejlődött — megőrizvén sa­játosságait egy évezreden át. Ha valaha fontos volt a beszéd és a gondolatok cse­réjének e fontos eszközének óvása, istápolása, korunkban százszorosán szükség van rá. A tudományos forradalom irgalmatlanul felgyorsult tem­pója kevesebb időt hagy a természetes tisztulásra, a jö­vevényeknek a magyar nyelv­hez való idomulására. Idegen szavak, nyelvtani szerkezetei; [ idegen testként. vadhajtás­ként ülnek nyelvünkön, csak a szorgos es lankadatlan gyomlálás. e hajtások nyese- getése teszi a beszédet, a sti- j lust valóban azzá. ami : alkal­massá a dolgok pontos és ár­nyalt ki felezésé re. Ezt szol- 1 gálták a magyar nyelv heté- [ nek somogyi rendezvényei is. Egyre több esemény mutat- I ja: az idei tavasz ajtónk előtt J áll. Sándor. József és Bene­dek — a három »zsákos jöve- [ vény« —érkezése ugyam csak a következő héten várható, de J ennél jóval biztosabb jelek ! utalnak rá, hogy maholnap itt a tavasz. Zöld a határ, jóné- I hány helyen már araszos a búza. Megyeszerte fáradhatat­lanul dörmögnek a traktorok a földeken, s néhol — muta­tóban — eke elé fogott lovat is látni... Az idén a mező- gazdaságra minden eddiginél nagyobb feladat megoldása vár. Ehhez azonban több gén jobb alkatrészellátás, műtrá- i gya. szükséges. Vajon lesz-ei belőle elegendő? Igen. Így summázható az Agroker-válla- latok kaposvári tanácskozása, ahol a várható ellátásról esett szó. A korábbi évekénél jobb összetételű a gazdaságok gép­parkja és műtrágyából is az igényeltnél nagyobbak a kész­letek. Különösen az aratás meggyorsításához szükséges nagy teljesítményű kombáj­nok érkeznek nagyobb szám­ban. Szó van arról is, hogy fölemelik az e típushoz adott ártámogatás mértékét. A szö­vetkezeteknek érdekük a tí­puscsere. A tavaszodás jele, hogy megkezdődött a termelés a téglagyárakban is. A jó idő miatt a tervezettnél korábban láthattak munkához. A válla­lat az idén több új terméket is piacra dob. hogy növelje a választékot és jobban szolgálja az építkezők igényeit. Az idén elkészül s megkezdi a terme­lést a barcsi mészhomoktégla­gyár is. Még itt sincs igazán a ta­vasz, s már felénk kacsingat a nyár; a télen a .kikötőben horgonyozó kotróhajók kifu­tottak a Balatonra. Személy­zetük hozzálátott, hogy nyár­ra kijavítsa a megrongálódott védműveket és új íeltöltéseket végezzen. Összeállt a Balaton nyári kulturális műsorterve is. Tudományos tanácskozások, művészeti fórumok, színházi előadások, koncertek, folklór- rendezvények. tárlatok szere­pelnek a programban. Négyen kezdték — százan csinálják Csupor Tibor A MUNKA elnagyolt leírá­sa: a szövetkezet régi iroda­épületében az előkészítők vágják az alany- és csapvesz- szőket. Innen került az oltók elé — a többségük aszony — a »nyersanyag«, ők aztán kéz­zel meg géppel oly tökéletesen egymásba illesztik a vessző­darabkákat, hogy csak a színe különbözteti meg a kettőt. Van, aki már reggel fél hat­kor kezdi a munkát. Késő délutánig egy-egy embertől 800—1500 oltvány kerül a kötegbe. Az átlag ezeregy­száz. Az oltás darabjáért 15 fillért kapnak. Könnyű tehát kiszámítani: szépen fizet az inkább kézügyességet, mint fi­zikai erőkifejtést követelő te­vékenység ... Kötésén járunk, a balaton- szárszói egyesült Vörös Csil­lag Termelőszövetkezet olt­ványkészítő »műhelyében«. A munkával járó sajátságos il­lat, vesszőmaradványok,, nagy halom fűrészpor, az asztalla­pokon ceruzajelzés az oltvá­nyok méretének meghatározá­sához -— és duruzsolás, halk szavú beszélgetés: itt és így zajlik a fontos termelés. — Ezerkilencszázhatvanban négyen kezdtük az oltást a szövetkezetben, köztük voltam én is a feleségemmel. Már ak­kor is az ültetvénÿtervezôk- nek adtuk a kész oltványok egy részét, a kapott anyago­kat pedig kiültettük. így te­lepítettünk be akkor Kötésén több mint hatvan holdat olaszrizlinggel, rizlingszilváni­val, hárslevelűvel, kékfrankos­sal és csemegeszőlővel. Az 1956-ban, az akkori Béke Tsz által telepített öt holdnak a nemes vesszejét már felhasz­nálhattuk az oltásokhoz, s így alakult ki saját alapanyag- 1 bőt a termelőszövetkezet kö­zös szőlőterülete... Aki a múltat idézi, ma az oltványkészítés első számú »meósa« Kötésén: Landek La­jos bácsi, a brigádvezető. Nyugdíjas. Eredendő, eleitől örökölt szakmaszeretete — és ismerete! — köti ma is a sző­lővel kapcsolatos munkákhoz. Az irka számoszlopokkal tele oldalai a teljesítményekről tanúskodnak. — Másfél millió oltványt készítünk, ebből félmilliót a Viticoop—Balaton Társaság keretében, egymilliót pedig az Ültetvénytervező és Szaporító­anyag-forgalmazó Vállalat pé­csi területi központjának adunk. Tavaly 5.2 millió forint bevétele — és szép haszna — volt a szövetkezetnek az olt­ványokból. Mind innen, Köt­éséről kerül ki. Az oltást hat- vanan végzik; az előkészítők­kel és a kiszolgálókkal együtt körülbelül százan vagyunk. Jelentős télvégi munka ez. Az oltással az idén február 7-én kezdtünk, március 20-ra vég­zünk. Az alapanyag feldolgo­zása azonban már januárban elkezdődik: csapvesszőt és dugványvesszőt már akkor készítünk... A jövő szőlőtelepítéseihez — ki tudja, hol kerül földbe a kötcsei eredetű oltvány; az ország mely részén gyarapít­ja a nagy- és kisüzemi ültet­vényeket kitűnő minőségű fajtákkal? — adnak alapanya­got. A héten például olaszriz- linget oltottak, a elkészültek már 170 ezer zöldvertellnl, 431 ezer rizlingszilváni, majd­nem 21 ezer Csabagyöngye és 87 ezer saszlaoltvánnyaí. Öl­tőnél muskotályból több mint 400 ezer oltványt adnak ki Köleséről. Ennél a szőlőfaj­tánál 170 ezer oltvány várt rájuk. Kilenc oltógépet kaptunk a Balatonboglári Állami Gazda­ságtól. Tőlük jött a szerelő, s itt volt két napig, hogy meg­tanítsa a mieinket a gépek kezelésére, karbantartására. Tőlünk meg Bogláron voltak néhányan/hogy elsajátítsák a módszert. Ez is már a szőlő- termesztési társaság együtt­működésének az eredménye, mi ugyanis még nem kaptuk meg a rendelt gépeket... EZ A VESSZÖKÖTEG már nem hasonlít a venyigekévé­hez: az egyik a jelenben ké­szül a jövő gazdag szüretei­nek megalapozásához, a má­sik többnyire haszontalan, gyepűbe kerülő hulladék. Sor­sa így alakul: külön helyiség­be kerül az oltvány, ahol ta­vasszal kezdik a melegítést — hajtatást —, majd 16—18 nap elteltével a hőmérsékletválto­zás könnyebb elviselése végett »edzésnek« vetik alá, végül a kiültetés következik. Megsokasodott az egykori négytagú csapatocska — és megsokasodtak a kötcsei ke­zekből kikerült oltványok. És a mostani állapot még nem jelenti a végállomást. Hernesz Ferene

Next

/
Thumbnails
Contents