Somogyi Néplap, 1977. március (33. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-12 / 60. szám

A szécsényi ferde torony Briliánsok „futószalagon” Színes, átlátszó kövekkel díszített ékszerek — gyűrűk, nyakékek, fülbevalók — je­lentek meg a közelmúltban a moszkvai szaküzletekben. A kövek fénye alig marad el a briliánsokétól, néhány tulaj­donságukat tekintve pedig fe­lül is múlják a természetes ásványokat : hőállóak, rendkí­vül szilárdak és igen tiszták. A fianitnak nevezett új kö­vet két üzem gyártja. Soro­zatban készülő termékeiket az optika, az elektronika, a,-n- műszeripar és az Ötvösipar használja fel. •sc A kristályokat eredetileg a lézerek alkotórészeiként is­merték. Egyéb területeken való alkalmazásukat eddig mellékesnek tekintették. Az új kristályok a legkülönbö­zőbb színekre festhetők, s et­től függően ametisztre, topáz­ra vagy smaragdra emlékez­tetnek. A két gyár jelenleg tíz különböző színárnyalatú követ gyárt. A technológiai újítások eredményeként egy kristály növesztési ideje 10 órára csökkent. Mivel a növesztés I során az idegen szennyező­anyagokat elpárologtatják, a mesterséges kristályok jóval kevesebb szennyeződést tar­talmaznak a természetesek­nél. Ez a tulajdonság az elektronikai ipar számára különösen fontos. Télen, ami­kor egyik órá­ról a másikra vastag hóta­karó fedi be az utakat, ak­kor jövünk csak rá, hogy milyen, nagy segítséget je­lentenek a közlekedés­ben az útbur­kolati jelek. Néhány évti­zeddel ezelőtt még csak el­vétve láthat­tunk felfesté­seket az uta­kon, akkor is jobbára csak a nagyváro­sok forgal­masabb pont­jain. Nap­jainkban vi­szont csupán Budapesten mintegy 90 ezer négyzetméternyi felüle­tet tesznek ki a vonalak, nyi­lak, »zebrák« formájában megjelenő útburkolati jelek. Elképzelhető, hogy világszerte nagy gondot és költséget je­lent e jelrendszer megtervezé­se, felfestése, rendszeres fel­újítása, karbantartása. A kézi erőt egyre inkább felváltották a gépek, s ma is egyre újabb konstrukciók születnek. A képen egy cseh­szlovák gyártmányú változat látható, amely 8 óra alatt 15 kilométernyi útszakasz jelei­nek fölfestésére alkalmas. Az úttest igénybevétele dönti el, hogy az útburkolati jelek milyen kivitelben ké­szüljenek. A kisebb forgalmú Vitorlázó repülőgép - motorral Cukorgyártás kukoricából A szécsényi ferde torony. Ha ezt halljuk: »ferde to­rony«, tüstént Pisa, e közép- olaszországi város híres épü­lete jelenik meg képzeletünk­ben. Az a több mint félszáz — egészen pontosan 54 — mé­ter magasan felnyúló torony, amely 1174 és 1352 között épült és amelynek teteje 4,3 méternyire tér el a függőle­ges iránytól. A pisai ferdetor­nyot mindenki ismeri, viszont annál kevesebben tudják, hogy Magyarországon is áll egy ha­sonlóiképp megdőlt, sisakdíszes építmény. Széesényben (Nóg- rád megye) látható: ott ma­gasodik a község főterén. A magyar torony dőlése persze nem »pisai méretű«, hiszen ferdeségét csak centi­méterekben lehet kifejezni. Ám aki figyelmesien vizsgál- gatja, hamarosan rábólinthat: bizony, dől ez is... Milyen célt — célokat — szolgált egykor a szécsényi ferdetorony? — Előbb a tűz- figyelők kapaszkodtak föl lép­csősorán, később harangok szóltak tetőtartó gerendái alatt. S azonkívül, hogy a XVIII. század második felé­ben készült, e három emelet­nyi magas építményről nem sokat tudunk. így az sem is­meretes, hogy mikor kezdett dőlni. Talán mindjárt az utol­só tetőcserép helyére kerülé­se után, talán valamivel ké­sőbb ... Viszont biztos, hogy Borovszky Sámuel Nógrád vármegye története című híres könyvében már így — ferdén — ábrázolja a korabeli rajz. Noha nem világhírű, nekünk mégis kedves ez a szécsényi torony. Itt magasodik, itt »dől« a műemlékekben, építészeti furcsaságokban nem túl gaz­dag Magyarországon. A. Li. Svájci és nyugatnémet mér­nökök több évi kísérletezés után olyan vitorlázó repülő­gépet építettek, amely saját hajtóművel emelkedik a ma­gasba, hogy onnan »igazi« vi­torlázógép módjára térjen vissza a földre. A konstruk­tőrök számára egy franci a cég szállította a mikro-turbóhajtó- művet, amelynek súlya 33 ki­ló, s percenként 48 5Ó0-as for­dulatszámnál 80 kg tolóerőt fejt ki. Mivel a hajtómű csak néhány percig üzemek a vi­torlázó repülőgépnek kevés üzemanyagot kell magával vin­nie. A gépben helyet kapott egy 24 voltos, 7 amperőrás akkumulátor is, amelvnek a súlya szintén nem jelentős. Az újfajta együléses repülő­gép a »Diamant—18« nevet kapta. Azok számára készítik, akiknek nincs lehetőségük a csörlős »ielhúzatásra«, a gu­miköteles »kilövésre«, vagy a motoros géppel való vontatás- i ra, ám mégis élvezni szeret-1 nék a vitorlázórepülés öröme­it A legutóbbi hannoveri re­pülőgép-kiállítás slágere volt a képen látható könnyű, mégis 50 lóerős teljesítményű motor, amely bármely vitorlázó re­pülőgépre felszerelhető. Ízléstelen szexmagazinok árasztották el az amerikai fo­lyóiratpiacot. Nyilván ennek a hullámnak a visszaszorítá­sára törekedett néhány napja egy esküdtbíróság Cincinatti- ban, amikor hét év börtön- büntetésre és 11000 dollár pénzbírságra ítélte Larry Flyntet, két szexmagazin ki­adóját. Az ítélet hivatalos in­doklása : »Kiadványaival Flynt kizsákmányolta a fo­gyasztók rossz ízlését.« Az eljárás nyomán az ame­rikai sajtóban — így a legte­kintélyesebb lapokban, a Ti- me-ban, a Newsweekban, a New York Timesban is — (fumiaftaka Húzd meg, ereszd el apu­kát! Ezft a — belátom nem túlságosan rövid — nevet le­hetne adni annak a babának, amelyet a nürnbergi játékvá­sáron állítottak ki. Tekintet­tel arra, hogy a korszerű fel­fogás szerint ne csak a pol­cokra helyezzük a játékokat, mutassuk működés közben, sőt engedjük, hogy á gyere­kek kipróbálják, ezt a babát is működés, jobban mondva használat közben bírálhatták meg a vásár felnőtt- és gyer- emklátogatói. A dolog jelle­gének, céljának, hivatásának megfelelően egy szőke anyu­ka, valamint egy hasonlóan szőke, bájos kisfiú mutatta meg a cég nevében, miként használandó a játék. A baba gumiból vagy ha­sonló tulajdonságú műanyag­ból készül, s izmos, jóképű, fürdönadrágos fiatal férfit formáz. Váüa széles, alakja deltas, csak túlságosan töm­zsi a karcsú anyukához ké­pest. De mint oly sok min­den a világon, ez' se vélet­len: tömzsiségének van — tu­dományos kifejezéssel léve — funkciója. A játék a következőképpen zajlik le. Anyuka leül a sző­nyegre, vele szemben a gye­rek. Anyuka megragadja a baba két karját, a fiúcska vi­szont a két lábat, és húzni kezdik kétfelé. Apuka erre nyúlni kezd, mind karcsúb­bá válik, annak megfelelően, hogy anyuka és a gyermek milyen erővel húzza. Talán emlékeznek olvasmá­sen munka- és energiaigé­nyes feladat a cukor kristá­lyosítása, látható, hogy itt bi­zonyos ésszerűsítésre nyílna lehetőség. Mit nevezünk invertcuhornak ? Cukor nemcsak a nádban és a répában, a két legfőbb cukorgyári alapanyagban van, hanem kisebb-nagyobb meny- nyiségben minden növényi szervezetben megtalálható egyszerűbb és bonyolultabb vegyületek formájában. A cuk­rok kémiailag mind a szén­hidrát nevezetű vegyületcsa- ládba tartoznak. Az általunk fogyasztott cukor olyan úgy­nevezett kettős cukor, amely­nek molekulái, a legegysze­rűbb szénhidrátok, szőlő- és gyümölcscukor-molekulák összekapcsolásával keletkez­nek. Az emberi és az állati szervezet úgy hasznosítja az ilyen cukrot, hogy alkotóele­meire, egyszerű cukorra bontja. Az olyan cukorolda­tot, amely a gyümölcs- és szőlőcukor molekuláit fele­fele arányban tartalmazza, invertcukornak nevezik (ilyen invertcukor van például a közismerten egészséges méz­ben is). Már meglehetős ré­gen tudjuk, hogy ilyen in- vertcukrot kukoricakeményí­tőből is lehet készíteni. En­nek iparszerű gyártására azonban csak a legutóbbi időkben kezdtek gondolni. Számtalan előnye van Az invertcukor gyártása lé­nyegében az összetett cukor­nak számító keményítő ké­miai elbontásának az élő szervezetekben végbemenő folyamatát valósítja meg, üzemi körülmények között. Különösen sok elraktározott keményítő található a lisztes magvakban, ezért esett a vá­lasztás a kukoricára? Amíg 1 mázsa cukorrépából 11—12 kg finomított cukrot lehet gyártani, addig 1 mázsa ku­koricaszemből — nedves fel­tárás esetén — kb. 60 kg ugyancsak finomított cukor készülhet ! I A kukoricából a feldolgtv zás során jóformán semmi sem megy veszendőbe. A ku­koricacsírából nagy biológiai 1 értékű étolaj préselhető ki. Sok fehérjét tartalmazó ta­karmány készíthető a gyártá­si melléktermékből, az úgy­nevezett kukoricalekvár pe­dig fontos anyaga az antibio­tikumok előállitásának. Még a csutkának is hasznát lehet venni, olyan vegyi anyagok állíthatók elő belőle, ame­lyekből a nylon készül. Hazánkban is gyár épül Minden jçl arra mutat, hogy nagyon is kifizetődő a kuko­rica alapú cukorgyártás. Az invertcukor minimálisan 15 százalékkal olcsóbb, mint a hagyományos nyersanyagok­ból készült édesítőszer, állít­ják a szakemberek. Az Egye­sült Államok cukorpiacának 10 százalékát hódította meg néhány év alatt az olcsóbb fo­lyékony cukor. Nyugat-Eu- rópa több országában »izom­eróz« a neve a keményítőből készülő folyékony cukornak, amelyből 1980-ban az EGK országaiban 1 millió tonnát szándékoznak előállítani (ösz- szehasonlításul: Magyaror­szág évi cukorfelhasználás» 450 ezer tonna körül van). Hazánkban — megelőzv» sok nálunk iparilag jóval fej­lettebb országot — határod zat született olyan gyár léte­sítésére, amelyben végbeme­het a kukorica komplex ipa­ri feldolgozása. A mintegy kétmilliárd forintos beruhá­zás Szabadegyházán valósul meg, az ottani szeszipari vál­lalatnál, ahol már ismerik a keményítő- és szőlőcukor­gyártás titkait. Az új élelmi- szeripari nagyüzem termelvé- nye — a többi között — a mézsűrűségű invertcukorol- dat lesz, amelynek íze sem­miben sem különbözik majd a vízben oldott répacukoré­tól. Egyébként a folyékony invertcukor kristályosításá­nak sincs semmi akadálya, de nem lesz rá szükség, hi­szen a gyár termelvényét olyan üzemek veszik majd át, amelyeknél a folyékony hal­mazállapot kifejezetten előny. R. I. Csomagolt hőmérők Az Aarhus kórházban (Dá­nia) végzett vizsgálatok sze­rint a hőmérők nagyon is al­kalmasak a baktériumoknak egyik betegről a másikra való továbbvitelére. Szájban, vala­mint végbélben történő hő- mérőzés után megállapították: a hőmérőkről 8,3, illetve 6,5 százalékban tenyészett ki kórokozó baktérium, s e* csaknem megfelel ezen kór­okozó »természetes előfordu­lási arányának«. Bevezették tehát a hőmérők sterilizálá­sát (2 óráig egyezrelékes ben- zalkonium-kloridban tartják, A sterilizálás után celofán­zacskóba teszik, így adják a betegnek. A cement karrierje nyaikból, a középkorban is volt valami hasonló játék, igaz, csak királyok, földes­urak. és más hatalmasok űz­ték: bizonyos bűnösöket arra ítéltek, hogy négy ló húzza, szakítsa őket négyfelé. No, de hol van már a középkor! Legföljebb azt lehet pionda- ni, hogy apuka középkorú, s a szép fiatal anyuka azért haragszik, húzza a száját — vagy az apukát. Igaz. a gu­miapuka alapvetően különbö­zik a középkori áldozatoktól; minden húzás után visszaug­rik eredeti tömzsiségére. Újra lehet húzni, nyúzni. Az új játék megfelel an­nak az elvnek is, hogy a gyermek kezébe kerülő esz­köz legyen gyakorlatias, ne­veljen az életre. Hát ez a baba kitűnően megfelel en­nek a követelménynek is. Hadd tanuljon a gyerek! T. I. Az egyes államok gazdasá­gi tevékenységét bemutató statisztikai jelentések a szén, a szénhidrogének, a villamos- energia, a nyersvas és acél után a cementtermelés meny- nyiségét közük. A közgazda- sági irodalom sokszor egyene­sen a gazdasági aktivitás jel­zőszámaként használja a ce- menttermelés és felhasználás mutatóit. A világ cementtermeüése az utóbbi 15 évben több mint a kétszeresére növekedett. Ért­hető, hiszen nagy mennyiségű cementet igényelnek pl. a köz­lekedési létesítmények (autó­sztrádák, repülőterek), a vízi és az atomerőműveik, a kikö­tői létesítmények, a gátépíté­sek, az öntözőberendezések. A termelés mennyisége te­kintetében évtizedekig a port- landcement gyártási technoló­giát feltaláló Anglia állt az élen. Helyére a XX. században az Egyesült Államok lépett. 1964 óta viszont a Szovjetunió áll a világlista élén; cement­termelése 1971-ben már meg­haladta az évi 100 millió. 1975-ben pedig a 120 millió tonnát. Képünkön : egy cementgyá­ri berendezés. A háztartásokban hozzá­szoktunk, hogy a cukor por, kristály vagy kocka változat­ban álljon rendelkezésünkre. Eszünkbe sem jut, hogy cu­koroldatot használjunk az éde- sítésre, hacsak a mézet nem tekintjük annak. A cukor ipa­ri felhasználása során a kon­zerv- és csokoládégyárakban, szeszipari üzemekben, gyógy­szergyárakban, üdítő italokat előállító telepeken stb. több­nyire sűrű oldatra van szük­ség. A kristálycukor feloldá­sa külön művelet. Ha ehhez hozzávesszük azt is, hogy a cukorgyárakban meglehető­Egy szexfejedelem" a vádlottak padján 1 szenvedélyes »szépészeti« vi­ta kezdődött arról, mi is az ízlés, s mitől lehet rossz. Az újságok azt is közölték, hogy Flynt a múlt évben — két, egyenként 2,5 millió példány­ban megjelenő szexlapja se­gítségével — húszmillió dol­lár nyereséget vágott zsebre. »Szükség esetén a rács möl gül is irányítani fogom a ma­gazinokat« — közölte a vád­lott. Erre azonban valószínű­leg nem lesz szükség; Flyn­tet az ítélet utáni napon 55 ezer dollár óvadék ellenében szabadlábra helyezték. Az ítélet ellen fellebbezési ké­relmet nyújtott be. útfelfestés helyek nem igénylik a drá­gább megoldásokat, ott tehát a festési technológia az ural­kodó (ilyenkor számítani kell az időközönkénti felújítás szükségességével). Fokozott igénybevétel esetén kockakő burkolatú úttesten a fehér kockakövek, aszfalt úttesten pedig a fehéraszfalt-jelek jö­hetnek számításba. Az ún. hi- degplasztik-jelek — az úttest­re ragasztott műanyag csíkok — alkalmazása nem járt si­kerrel, csúszósak voltak és felszakadoztak. A termoplasz- tik (meleg eljárással felvitt) változat sokkal megfelelőbb­nek bizonyult, élettartama a négy-öt évet is eléri. Gépesített útfelfestés

Next

/
Thumbnails
Contents