Somogyi Néplap, 1977. március (33. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-11 / 59. szám
Takarékosan, szervezetten, következetesen Interjú Bogó Lászlóval, a tsz-szövetség titkárával Äz eredményes mezőgazdasági termelés alapja a jó terv. A tervnek pedig mindenkor a nagyüzemben kialakult, valós helyzetre kell épülnie. Bogó Lászlóval, a termelőszövetkezetek megyei szövetségének titkárával erről beszélgettünk. — Az 1976-os év zárszámadásait talán a megszokottnál is nagyobb várakozás előzte meg. Most, a közgyűlések befejeztével hogyan összegezhetők tsz-eink múlt évi gazdálkodásának főbb jellemzői? — Nyolcvankét termelőszövetkezet készített zárszámadást — mondta Bogó László. — 1976-ban új gazdasági szabályozók hatottak, aszály sújtotta az egész országot — ezek a körülmények magyarázzák azt a feszült várakozást, mely megelőzte a végső összegezést. Ha nagyon tömören kívánom jellemezni ezt az időszakot, akkor a sikerek, a feszültségek és néhány vonatkozásban az el nem ért célok éve volt termelőszövetkezeteinkben. A sikerek közé sorolható néhány növény kiemelkedő termésátlaga — búzából 32 százalékkal, árpából 26 százalékkal, őszi burgonyából 25 százalékkal termeltek többet gazdaságaink a korábbiaknál. Javult a takarmánytermelés színvonala; mennyiségben és minőségben is jobb készletekkel néztek a tél elé nagyüzemeink. A sikerhez sorolom azt is, hogy javult a vezetők szemlélete. Viszont feszültséget okoztak az 1975-ről áthúzódó pénzügyi gondok, a közgazdasági szabályozók mellékhatásai, az üzemek közötti differenciáltság, néhány helyen a technológiai fegyelem fogyatékosságai. Ezek következtében néhány ágazatban nem érték el a célokat. Tizenegy százalékkal kevesebb beruházást valósítottak meg a szövetkezetek, viszont ezen belül örvendetesen — az előző évi 37-ről 52 százalékra — emelkedett a gépvásárlások aránya. Nem érték el gazdaságaink a kitűzött szintet a tehén- és kocalétszámban. Nyereségük a tervezettől 32 százalékkal elmaradt. — A tapasztalatok szerint ezekről őszintén szót váltott a tagság a közgyűléseken. Jellemzőnek tartja-e azt a megállapítást, hogy szépítés és kendőzés nélkül, önkritikával tárta a vezetőség a tagság elé a szövetkezet helyzetét? — Véleményem szerint fgy történt, és a növekvő felelősségérzet egyik bizonyságának tekintem ezt. Hibát megszüntetni, lemaradást behozni csak úgy lehet, ha nemcsak a feladatát látja világosan mindenki, hanem a mulasztását is. Ezért tartom jónak azt a gyakorlatot, amelyet tavaly a közgyűlések politikai előkészítése érdekében tettek gazdaságaink. Szövetkezeteink 78—80 százaléka vagy írásos anyagban tájékoztatta előzetesen dolgozóit vagy a brigádokkal, kis közösségekkel szóban beszélte meg a gazdálkodás tapasztalatait, a hetvenhetes év terveit. A kommunisták egységes állás- foglalásához teremtett feltételt, hogy ugyanezeket a témákat a közgyűlés előtt párttaggyűlésen — néhány helyen kibővített aktíván is — megvitatták. Mindezek hozzásegítettek a közgyűlés nyílt, kritikus légköréhez, ahhoz, hogy a véleménynyilvánítók felelősséggel szóltak a tapasztalatokról, a feladatokról. — Először kellett a szövetkezeteknek a zárszámadások-. kai párhuzamosan elkészíteniük és a közgyűlésen megvitatniuk az 1977-es terveket. Miben látja ennek jelentőségét? — Ha a gyakorlatban nem is, de a tudatban egy kicsit elszakadt egymástól a zárszámadás és a tervkészítés. Arról nem is beszélve, hogy akkor került sor a tervtárgyalásra, a terv véglegesítésére, amikor javában folyt a gazdasági év feladatainak végrehajtása. Ezzel a rendelkezéssel a tagság közvetlenebbül érzékeli a zárszámadás és- a terv egymásra épültségét, nyilvánvalóbbá válnak az ösz- szefüggések. Ezek birtokában a véleménynyilvánítás lehetőségei megnőnek, végső soron tovább erősödik a szövetkezeti demokrácia. Sokan biztosan hiányolnak egy szót a címből, nevezetesen azt, hogy jobban. Persze helye válogatja, mint karolják fel az új megoldásokon, az ésszerűsítéseken munkálkodó munkásokat és műszakiakat. Van, ahol már megbecsülik őket, s van, ahol még nem tartanak ott. Nem is ez a lényeg, hiszen most nem a ki nyilatkozások, a beszédekben elhangzó értékelések visszhangzására van szükség. A valóságban ugyanis az általános megállapítások és az egy-egy újítót sújtó huzavona közötti űr feltárja a szűklátókörűséget, olykor még a jó szándék keresztezését is. Az SZMT tapasztalata svse- rint jó jel, hogy a mozgalom fejlődése — még ha kismértékben is — megindult. Somogybán évente mintegy ezer újítást vezetnek be. Sok vagy kevés ez? A megye iparának szerkezetét, a mezőgazdaság helyzetét figyelembe véve ennél sokkal nagyobbak a lehetőségek. Mindenki előtt szabad az út, akit ésszerűsítésre újításra ösztönöz a gyári, a mezőgazdasági környezet. Akkor hát mi az oka. hóm' még többszörös újítók is állandóan a gátakról beszél— Tudomásunk van arról, hogy nagy nehézségek elé állította szövetkezeteinket ez a rendelkezés, mivel a tervezőmunka segédeszközei nem voltak kifogástalanok, a MÉM módszertani ajánlásai nemcsak késve érkeztek, hanem gyakran zavarosak is voltak. — Sajnos, ez így igaz, és igen hosszan lehetne részletezni ennek nemcsak bosszantó voltát, hanem a gazdálkodásra nézve veszélyes hatását is. Mindent el kell követnünk azért, hogy többet ne kerüljenek ilyen helyzetbe gazdaságaink. Elhatároztuk, hogy áttérünk az állami gazdaságokéhoz hasonló, egyszerűbb séma alkalmazására. Az erre vonatkozó elképzeléseinket összeállítjuk és vitára bocsátjuk. — Hogyan tükrözi a szövetkezetek ez évi gazdálkodási programja az országos célokat, a termelés 8—10 százalékos növelését? — Teljesíteni az ötéves terv második évének feladatait, törleszteni a múlt évről visz- szamaradt adósságokat — véleményünk szerint ezt a törekvést jól kifejezik a tervek. Megítélésem szerint a cél eléréséhez jórészt biztosítékot jelent, hogy például a növénytermelési ágazat kedvezőbb feltételek között indul, mint tavaly. Az őszi gabonák vetése, áttelelése jól sikerült, az őszi mélyszántást ezer hektár kivételével minnek? Régi vitatéma az erkölcsi és az anyagi megbecsülés. Amikor valamelyik szerv megvizsgálja, hogy miért nincs több újító, több újítás egy-egy üzemben, elsőként azt panaszolják el: a bérköltség, az R-alap helyett jó volna a termelési költségek terhére elszámolni az újítási költségeket. Ilyenkor azt is megemlítik, hogy az egészségvédelmet, a munkavédelmet szolgáló újítások költségét már ott számolják el. Ezek a »kibúvók-« általában elterelik a figyelmet a szervezési és egyéb hiányosságokról, hiszen sem jövedelempolitikai, sem egyéb okokból nem járható ez az út. A mélyebb elemzés például azt is kimutatja, hogy semmiképpen sem lőhet akadálya az újitómozgalom fellendülésének a költségek jelenlegi elszámolása. hiszen az összes kifizetett újítási díj ma még tizedszázalékot sem tesz ki e rovatokban. Az újítási viták általában a díjkulcs körül vannak. Ez eltakarja a féltékenységet, az ésszerűtlen spórolást és még sok minden mást. Amikor elhúzódik az újítás elfogadása. ez bizony kedvét szegi a kidolgozójának. Még ma is ott denütt elvégezték, jobb a talajerő, lényegesen nagyobb arányú szerves trágyázást hajtottak végre. Változatlan feszültséget okoz viszont — fejlesztési alap hiánya miatt — az épületberuházások minimális volta, részben összefügg ezzel a tehénlétszám mérsékelt emelkedése. Szövetkezeteink kapcsolata a felvásárló és az ellátó vállalatokkal javult. Nyugodtan mondhatom, hogy a terv végrehajtásához szükséges anyagi, műszaki eszközök biztosítottak, akkor is, ha esetenként a gépeknél, a növényvédő szereknél típuscserére van szükség. A hatékonyság fokozása érdekében nagy figyelmet fordítottak szövetkezeteink a takarékosságra, az erre vonatkozó elképzeléseket mindenütt beépítették a tervekbe. A közgazdasági szabályozók — a burgonya árváltozása, a január elsején életbe lépett tejprémium, a zöldségtermelés új támogatási formái — megítélésem szerint jól segítik az idén a tervek teljesítését. Végezetül megemlítem, hogy a megyei vezetőség huszonöt szövetkezet tervét vizsgálta és minősítette. Az a tapasztalat, hogy az ez évi program tükrözi azt, amit a népgazdaság és a megye a mezőgazdaságtól az idén vár — fejezte be Bogó László. tartunk, hogy viszonylag kevesen kapják meg az utólag kalkulált eredmény után a pénzüket, s túlságosan sok újítónak fizetnek eszmei díjat. A jó példa is megtalálható persze: a DÉLVIÉP tavaly hétmillió forintot takarított meg, az újításokra viszont négyszázezer forintot fizetett ki! Becsüljük meg liât az újítókat. De hogyan?! Jó lenne például a már elismert ésszerűsí tők kitüntetése. sokszor ugyanis azzal intézik el az esetleges javaslatot:- »ő már megkapta a magáét«, s ezen a pénzt értik. Ha valakinek nem fogadják el az «-ötletét«, akkor se feledkezzenek el a köszönetről szóban vagy levélben, hátha a másik ésszerűsítés már jó lesz, s nem veszítenek el teljesen egy újítót. A szocialista brigádok egyre eredményesebben kapcsolódnak be az újítómozgalomba, érdemes támogatni e közösségek felajánlását. A megoldáshoz közelebb visz a munkások és a műszakiak közös brigádja egy-egy ötlet kidolgozásában. Sok helyen a véletlenre bízzák az újítási feladattervek megvalósulását. Korszerűbb lenne a szerződéskötés valamelyik szocialista brigáddal, alkotó közösséggel, többszörös újítóval. A megbecsüléshez tarÚj kirendeltség épült Nemeseiden V. M. Becsüljük meg az újítókat Termelési tanácskozás a böhönyei takarékszövetkezetnél (Tudósítónktól.) A napokban termelési tanácskozást tartottak a Böhö- nye és Vidéke Takarékszövetkezetnél. Ez megyénk második legnagyobb takarékszövetkezete. Működési területe 19 községre terjed, kirendeltségük van Tapsonyban, Mesz- tegnyőn, Iharosberényben _ és Nemesviden, egy betétgyűjtő pénztáruk pedig Nemesdéden. Tagjaik száma 4570. a múlt évben 580 új tag lépett soraikba. Részjegyalapjuk 1976 végén 474 000 forint volt, 1976- ban 70 ezerrel növekedett. 3361 betétesüknek 59,2 millió forintját őrizték, kezelték. A betét emelkedése csaknem 9 millió forint volt, A legtakarékosabb község Böhönye, Mesztegnyő és Iharosberény. A szövetkezet kölcsönök nyújtásával segítette tagjait: a takarék 15,8 millió forintját használták. Ebből termelési célokat 6, építési célokat 5,7 millió forint segített. A legtöbb kölcsönt Böhönyén, Taksonyban és Iharosberényben kérték. A tervezett 200 biztosítási ügylet helyett 542-t kötöttek, totóból és lottóból a vállalt 97 000 helyett 133 000-et adtak el. Tovább fejlesztették hálózatukat. Nemesviden elkészült a szövetkezet új kirendeltsége, amelyet április 4-én adnak át. Az építkezés és a berendezés 360 ezer forintba kerül, a helyi tagság ezt 152 ezer forint tagsági kölcsönné’ segítette. Brigádvállalásként megszervezték a szépirodalmi és szakkönyvek árusítását: az év folyamán 74 ezer forint értékűt adtak el. Ezt és a többi mozgalmi feladat sz°rvezésé* jól segítette a szocialista brigád vezetőié. Fábián Józsefné. A szövetkezet dolgozni és a nemesvidi szövetkezeti tagok 26 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek a központban, a kirende’tsége- ken és a nemesvidi építkezésnél. A termelési tanácskozáson határozatot hoztak, hogy folytatják a munkaversenyt. Csatlakoztak a csepeliek verseny- felhívásához. és a Nagy Októberi Szocialista Forrada'm" 60. évfordulójának tiszte1»!'4'« megtették vállalásaikat. Egyik legfontosabb céljuk, hogv a tervben foglalt 5 millió forintos betétnövekedés heivett 5,5 milliót érjenek eL Különös figyelmet fordítanak a termelési kölcsönök folyósítására. A könyvterjesztésben előbbre kívánnak lépni. Igyekeznek növelni a takaréklevelek számát. Ez azt jelenti, hogy 5, 10. 20 ezer forintot három évre héiyeznek el a szövetkezetben a betétesek, 6 százalékos kamatra. Ugyanakkor szorgalmazzák a kis összegű betétek gyűjtését is. tozik a jó újítások közkinccsé tétele is. Ez ma még néha a több telephelyű vállalatokon belül is akadozik, s még gyengébben áll a jó megoldások vállalatok közötti cseréje. Pedig hatalmas szellemi és anyagi tőke hever emiatt parlagon. Becsüljük meg az újítókat az első ötlet kitalálásától a megérdemelt díj kifizetéséig, a gyors bevezetéstől a megérdemelt népszerűsítésig. Lajos Géza A Vasas-centenárium tiszteletére Kommunista műszakok A vasasszakszervezet centenáriumának tiszteletére kommunista műszakokat szerveznek holnap Kaposváron. Az elektror.csőgyárban teljes létszám áll a munkapadok mellé. A fizikai dolgozók a termelésben dolgoznak, az adminisztrációsok a sportpálya építésének befejezésében, a gyár körüli terület rendezésében vesznek részt. A dolgozók munkabérüket szociális célokra ajánlották föl, többek között a gyári orvosi rendelő bővítésére. A VBKM Kaposvári Villamossági Gyárában ugyancsak teljes létszámra számítanak. A munkapadok mellett dolgozik a fizikaiak, illetve a műszakiak egy része. A többiek a Vasas sportpályát csinosítják. A gyári sportpályán ugyancsak szorgos kezek dolgoznak majd. Tavaszi »nagytakarítás« lesz az udvarokon és a gyár környékén. A villamossági gyáriak óvoda és bölcsőde építésére ajánlották fel bérüket. Tavasz a határban »Megfésülködött« a szelíden hullámzó észak-somogyi táj, selymes-egyenesre feszültek a mély barázdákra hasogatott táblák — tárcsák, boronák, vetőgépek »szépítik« a lágyan hajló barna földet. Tegnap kezdték a munkát a lengyeltóti termelőszövetkezet területén, 860 hektárt tárcsáznak és simítóznak vetés alá. Három gép dolgozik, a 135 lóerős Turbo traktor széles uszályban vontatja maga után a csillogó tárcsákat. Ebbe a földbe tavaszi árpa kerül. Már egy hete járnak az erőgépek a siófoki határban, körülbelül 300 hektár búzára szórták ki a műtrágyát. A mind népszerűbb repülőgépek mellett jól kihasználható még a kisebb területeken a traktor vontatta műtrágyaszóró. Pélpusztán a balatonsza- badi tsz 240 lóerős Rába— Steigere dolgozik. Háromméteres sávban húzza maga után a tárcsákat és a simí- tót. Ahogy elindul, folyónrí széles nyomot hagy maga mögött. — Ma már ez is kevés — mondja a tsz egyik vezetője —, 500 lóerős traktor kellene! A jobb szervezéssel egyre nagyobb területeket sikerül egy tagban összefogni. Ez pedig mind nagyobb teljesítményű erősének használatát teszi lehetővé. Kaposvár felé, az út menti földecskén dolgozó gazda két lovát fogta be a borona elé — a gyeplőbe kapaszkodva egyensúlyoz a bukdácsoló szerszámon. Hasonló jelenettel már csak elvétve találkozhatunk. így mérhető a változás: kuriózumnak számít az, ami néhány évvel ezelőtt még természetes volt. A jövő útját pedig egy kertben dunnyogó kis traktor szemlélteti — előbb-utóbb a házak mellől is kiszorulnak az igavonó állatok. Akár egy vontatógőzös, olyan a Rába—Steiger. Biztonsági ellenőrzés munka közben. Siófokon araszos már a búza a műtrágyaszóró alatt.
