Somogyi Néplap, 1977. március (33. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-01 / 50. szám
Szocialista brigádoknak ajánljuk Nevelő munka a brigádokban À napokban jelentette meg a Kossuth Könyvkiadó Viriz- lay Gyula Nevelő munka a szocialista brigádokban című könyvét. Tizenkét év alatt a szocialista munkaversenynek olyan életrevaló új hajtásai bontakoztak ki, melyek a dolgozóknak a munkához és egymáshoz való új viszonyát tükrözik. E közösségeknek a társadalom életében fontos szerepük van. Az égjük ilyen és legjelentősebb új hajtás: a szocialista brigádmozgalom. A szocialista brigádok munkásságának, életének, jelentőségének ismertetésével számos könyv, újságcikk és tanulmány foglalkozott már eddig is. A most megjelent kiadvány elsősorban a nevelő munka feladataival, módszereivel és területeivel foglalkozik. A brigádoknak a tanulásban, a művelődésben, a vállalások során elért eredményeiből annyi értékes tapasztalat gyűlt össze — állapítja meg a szerző —, amelynek összegezése, terjesztése, nevelő hatású lehet az újonnan alakult vagy alakuló brigádok számára is. Jelenleg mintegy 100 ezer szocialista brigádhoz egy és negyed millió dolgozó tartozik. Számuk nap nap után gyarapszik. A fejlett szocialista társadalom építésének időszakában előtérbe kerül a művelődés és az életmód fejlesztése. A párt XI. kongresszusa dokumentumainak szellemében fogalmazza meg a szerző azt, hogy mit jelent a szocialista brigádmozgalom hármas jelszavának tartalma: a szocialista módon dolgozni, tanulni és élni. A mű bemutatja a közösség nevelő erejét, a közösségi cselekvés 'és gondolkodás egységét. A munkahelyi demokráciáról szólva megállapítja, hogy az csak ott érvényesül, ahol tudatosan törekednek fejlesztésére, figyelembe veszik az egyes dolgozók és a közösségek véleményét. Példaként említi azt, amit 1975-ben Csepelen vezettek be. Ennek az a lényege, hogy a brigádok javaslatai munkásgyűlés elé kerülnek, ott döntenek sorsuk felett. A szocialista brigádmozgalom szerepe a szocialista életmód kialakításában témakörben külön fejezet foglalkozik a tanulással, a művelődéssel és az önművelés fontosságával. Ezek egyre inkább szerves részeivé, állandó jellemzőivé válnak a mozgalomnak. Bemutatja az iskolarendszerű felnőttoktatás — általános és szakmai képzés — eddigi eredményeit, és feltárja a további feladatokat is. A szabad idő színvonalas, kulturált felhasználásának módszerei, területei ugyancsak a témához tartoznak. A politikai nevelő munka és a szocialista világnézetre nevelés szerves része a brigádokban folyó munkának. Joggal állapítja meg Virizlay Gyula, hogy az eddigi tapasztalatok messzemenően igazolják: a brigádok mindennapjaiban formálódik a politikai meggyőződés, s a tettekkel együtt változnak a nézetek, növekednek a kulturális igények. A mű, amelyet ezúttal is a szocialista, vagy e címért küzdő közösségek figyelmébe ajánlunk, minden bizonnyal hasznos segítője lesz a brigádokban folyó nevelő munkának. D. S. A VII. Gergely előtt „Szerettem az igazságot...” Hattyúdalnak, búcsúvételnek szánta Németh László a Víí. Gergely című drámát. A Tanú egyedül írt, szerkesztett folyóirata 1937 tavaszán, megszűnt: »-...körül kellett fogni a betegségnek, közösségi sorsnak, családi viszálynak, hogy a 45-ig terjedő idők két legjelentősebb drámáját, a VII. Gergelyt s a Papucshöst kisajtolja belőlem-« — írta. Akkor már egy éve múlt, hogy a Sárközi György által megrendelt Európa-történet anyagának gyűjtése során foglalkoztatni kezdte Gergely pápa levelezése; fordíttatott is belőle. Ezekből a levelekből született meg a dráma nyelvezete, amely enyhén archaizált. A testi és erkölcsi halál képzeteinek szorításában kezdett hozzá a mű megírásához, melynek gerince ez a gerge- lyi mondás : »Szerettem az igazságot, gyűlöltem a hazugságot, ezért halok meg ...« 1939-ben Tímár József játszotta a VII. Gergelyt. Németh László így látta azt a régi bemutatót: »Az előadás kidolgozatlan volt, a színészek többnyire rosszul játszottak... A sok tétova jelmez közt azonban ott állt s beszélt egy karcsú, reverendás alak, aki mint sátorrúd az összecsukló ponyvát, egymaga fönntartotta az egészet!-« S — úgy tetszik — Tímár József remeklése egyedül is elég volt a sikerhez. A dráma nem az író haty- tyúdala, hanem történeti drámáinak kezdődarabja lett. Talán, mert VII. Gergellyel a saját addigi munkásságának, szemléletének lényeges pontjairól is bírálatot mondott, bukására magyarázatot keresve. Németh Antal a VII. Gergelyt a tíz legjobb magyar dráma közé sorolja. A kecskeméti Katona József Színház társulata szerdán, csütörtökön és pénteken adja elő Németh László színművét a Csiky Gergely Színházban. VII. Gergelyt Tímár József, Sinkovits Imre után most Gábor Miklós, a néhány évad óta Kecskeméten élő Kossuth-díjas, kiváló művész alakítja. Érdekessége a produkciónak, hogy Ruszt József rendezte, aki az utóbbi években többször vállalkozott felfedező munkára, »holtnak« hitt darabokból kovácsolva sikert. Néhány példa: Heilbronni Katica, Troilus és Cressida, Don Carlos, a kaposvári Bakk- hánsnők. Alkalmunk lesz az összehasonlításra is, hiszen a múlt héten szintén Németh László- drámát láthattunk; a Madách Színház társulata a Széchenyit mutatta be. L. L. m TÜSKÉS TIBOR h Balatontól a Dráváig 1944. nov. 29. Dr. Tóth Tá- nos, Kaposvár nyilas polgármesterének kiürítési parancsa az Új Somogy c. lapban: »Közlöm a város közönségével, hogy a város önkéntes kiürítése elrendeltetett. Ennek értelmében felhívom a város közönségét, hogy azok a nők és gyermekek, kik a várost elhagyni óhajtják a saját maguk által megszerzendő járműveken vagy gyalogosan, ezt minél előbb tegyék meg.« 1944. nov. 30. A megye és a város tisztikara elmenekül Kaposvárról. 1944. dec. 2. Kaposvár felszabadul. A TASZSZ jelenti: »A Pécs várostól északnyugatra működő szovjet csapatok szétverték a németek odaérkező tartalékait, és az erősen tagolt terepen 25 km-t nyomulva előre eljutották Kaposvár városáig. Magyarország délnyugati részének fontos vasúti csomópontjáig. A németek mi ndenáron meg akarták tartani ezt a támaszpontot. A szovjet csapatok azonban hirtelen betörtek Kaposvárra, és elfoglalták a várost.« 1944. dec. 20. A Vörös Hadsereg sikeres előnyomulása eredményeképp Somogy keleti része, a megye falvainak több mint a fele. 166 község felszabadul. 1944 dec., 1945 jan.. fébr., márc. A megye középső részét a Balatontól a Dráváig, mintegy 25 km-es sávban több mint négy hónapon át állófront vágta keresztül. M. Sa- rohin nyugalmazott vezérezredes írja visszaemlékezésében : »A magyar földön folytatott harcok idején én a 3. Ukrán Front kötélékébe tartozó 57. szovjet hadsereg parancsnoka voltam. Hadseregünk különösen súlyos harcokat vívott a Balatontól délre, Pécs—Kaposvár—Szigetvár—N agy kanizsa körzetében.« Í945. márc. 6. Reggel 7 órakor erős tüzérségi előkészítés után a németek Kutas—Nagybajom térségében támadásba mennek át, elkeseredett, megmegújuló támadásokat kezdeményeznek, de súlyos vér- veszteség árán is csak néhány kilométerre tudják a szovjet és a bolgár csapatokat visszaszorítani. A front vonalába került — korábban kiürített — falvak többször gazdát cseréltek. 1945. márc. 16. A Balatontól északra a szovjet erők támadásba lendülnek. 1945. márc. 22. A németek beszüntetik az 57. szovjet hadsereg sávjában a támadást anélkül, hogy számottevő sikert értek volna el. 1945. márc. 29. A 3. Ukrán Front és a hadműveletileg alá- ja rendelt bolgár hadsereg lendületes támadásba megy át. és megkezdi az ország területén a honvédő háború utolsó felszabadító hadműveletét. 1945. ápr. 1. Felszabadul Somogy egész területe. Felszabadul a dél-zalai város. Nagykanizsa. 1945. ápr. 5. Megkezdi a földosztást a Kaposvári Földigénylő Bizottság. 1945. ápr. Illyés Gyula dunántúli körutazást tesz autóval. Honfoglalók között című úti jegyzetében írja: »Nagybajom csupa rom. Mesztegnyő, Kelevéz, Bize is, Marcali ej.eie i*. Az ember legszívesebben A szentaí regősök. Könyvsiker volt Együd Árpád Somogy népköltészetét összefoglaló gyűjteménye, melyet a megyei múzeum jelentetett meg. Most a televízió is belőle merített, amikor filmet készített a balladák, táncok, népszokások tükrében megmutatkozó somogyi emberek egykori világáról. A két napig tartó felvételt Ruitner Sándor rendezte, az adást Lengyelfi Miklós szerkesztette. Műsorvezető: Antal Imre. Együd Árpáddal a felvételek után beszélgettünk. — A film műfaja? Portré- film, folklórműsor? 1 — Ez is, az is. Annyiban portréfilm .igénnyel készült, amennyiben a műsor beavatja a nézőt annak az életútnak a történetébe, mely arról szól. hogyan lett egy tornatanárból néprajzos. Másrészt könyvem, lapjai is megelevenednek a képernyőn: művészeti műsorrá terebélyesedik azáltal, hogy bemutatkoznak az adatközlőim. — Kiket láthatunk majd? — Technikai szenzáció voit számomra, hogy a felvétel után nyomban láthattam a kész, levetített műsort. így is kellett még vele dolgozni. Szépen mutatkozik be a mesz- tegnyői gyermektáncegyüttes. melyet Kövesdi Tiborné vezet. Láthatjug majd a Balaton Táncegyüttest is, gjrűjté samet táncházszerűen adják' elő. A műfaji változatosságra törekedve képernyőre kerültek a szentai regősök. Pápa János tanár vezetésével. A négy korosztály tagjaiból verbuvált csoport a karácsony idején játszódó népszokásokat őrzi és mutatja be. Ismert kiváló népdaléneklők a tö- rökkoppányiak, közülük ifj. Sümegi Györgyné egyéni produkciója nagyon figyelemreméltó. A már az 1930-as években adatközlőként szerepelt Sümegi Jánosné a Rákóczi kisúrfi balladát énekli. Ugyanezt, más változatban a so- mogyzsitfai Tischler néni is megszólaltatta. A szerény: Káplárné pedig a Gunaras lány vígballadát énekelte. Gál lstvánné a Megesett lány típusú ballada egyik legarchai- kusabb változatát mutatta be. Hosszú Lázár somogyszent- páli pásztor, a betyárok ismerője, Tóth Imre kisbárapáti pásztor, a népművészet mestere is szerepeit a felvételen. Sikerült megörökíteni a mesz- sze földön ismert karádi néip- táncos, Horváth János táncát, melyet a harmincas években Brüsszelben is láthattak. S még egy szereplő a néoes somogyi adatközlők közül áthatjuk maid a képernyőn-Virág Gyuláné hódosházi lakost, ő úgynevezett »kódisnótákat« énekel. — A könyvről a szakemberek elismeréssel szóltak. Lesz-e méltató ja a tévében? — Igen, dr. Katona Imre egyetemi tanár szól róla. Együd Árpád néprajzos, a Somogy megyei Múzeumok igazgatóhelyettese végül elmondta, hogy a kötet folklóranyagát illusztráló Segesdi Katalin rajzai alkották á tévé- felvétel díszletét. Az adást színesben láthatjuk három hónap múlva. H. B. Városmonográfia Nagyatádról M úzeum lesz a volt erdészházból Nagyatádot hetvenhetedik- ként nyilvánították várossá 1971. április 28-án. A Panoráma kiadó Magyarország című útikönyvében csupán annyit ír róla, hogy : »gyógyfürdővel rendelkező város, járási székhely, jelentős iparral...« Idegenforgalmát nem említi, pearcát tenyerébe ejtve röpíttet- né magát a gépkocsival ezeken a nemrégiben oly tündöklő somogyi tájakon. Ha fölte- kinrtesz: döglött ló, döglött ágyú, végtelenbe futó drótsövény, felrobbant híd és pusztaság, pusztaság. Csak az őszi zöldell konokan a feketére égett tankok körül, sárgán hagyva a kettős csapást, melyen a szörnyetegek haláluk előtt, mintegy végső kínukban ide-oda kanyarogtak, kiölve talpuk alatt még a fű életét is.« Az útijegvzetben pár sorral följebb ezt olvassuk: »Az országutat szegélyező cseresznyefák fűrésszel gondosan derékba vágva a földön hevernek; tenyérnyi kéreg tartja őket, de így is virágoznak. Jel- kénül az egész országrésznek.« 1945. ápr. 14. A csurgói járás szovjet katonai parancsnokának a felszabadító harcok utáni első rendelkezéséből : »Az összes községi bírák községeikből a közmunka-köteles embereket, ásóval és lapáttal felszerelve a községek határában, valamint a -községek belterületén lévő lövészárkok. továbbá lövészhelyek és egyéb talaj-egyenetlenségek és hidak rendbetételére vezényeljék ki. és az átmenő katonai alakulatok által eszközölt talaj-változtatásokat hozzák eredeti állapotba« (Folytatjuk) dig Nagyatád — szerencsés földrajzi fekvése miatt — egyre fontosabb helyet foglal el a somogyi idegenforgalomban. A magyar—jugoszláv határhoz1 itt van a legközelebb korszerű szállás: az Ezüstkancsó és a Park-szállóban. Az Országos Magyar Weekend Egyesület 1935-ben megjelent Az utasok könyve című kiadványában a Nagyatádra érkező idegennek szállásul a Korona-szálló, az Otthonszállót és a Czindery penziót ajánlja. Szórakozási lehetőségként pedig a hatalmas parkot és gyógyfürdőt, no meg a teniszpályát. Mit ajánl a ma idegenforgalmi szakembere a városba érkező idegennek? Szabó L ászióné, a Somogy megyei Idegenforgalmi Hivatal kirendeltségvezetője elsőként 'a gyógjdürdőt említi. — A város központjában levő parkosított területen található a fürdő, ötszáztizenhárom méter mélvből 45 fokos alkalikus termálvíz, a négyszáztizenhárom méteres kútból pedig 25 fokos egyszerű termálvíz tör fel. Műemléki látványosság a XVIII. század közepén épült volt ferences templom és kolostor. Érdekesség a nyári alkotótelep vendégeinek müveit felvonultató szoborpark. Pihenésre ott a parkerdő, amely rövidesen új érdekességgel, egy öreg mozdonnyal gazdagodik, a Nagyatád—Barcs vasútvonal emlékére. Aki pedig nem restell átrándulni Taranyba, az egyszerű barokk stílusú templomban Dorfmeister István freskóját szemlélheti meg. Nagyatádról nincs térkép Egy térkép-képeslap létezik csupán a városközpontról, de ez is elég a tájékozódáshoz. A Siotour gondozásában egy kisebb prospektus készül. Már nyomdában van, s rövidesen a kirendeltség pultiára is kerül belőle. A nagyatádiak büszkesége a városmonográfia, mely rövidesen nyomdába kerül. — Mivel találkozhat a holnap turistája a városban? — kérdeztük az idegenforgalom egyik jó ismerőjétől, Dor- csi Sándortól, a városi párt- bizottság titkárától. — Nagyatádon gyakran látni NDK, osztrák és jugoszláv rendszámú gépkocsikat. Legtöbbször egy-egy napra állnak meg, vagy csak éppen ebédelni. A Dél-somogyi Állami Gazdaság gyakran fogad külföldi vadászokat. Mindez arra késztet bennünket, hogy egyre több látvánjross ággal szolgáljunk vendégeinknek. A szoborpark szomszédságában van egy erdészház. Régebben erdészeti központ, majd kutatóállomás volt ott, ma szükséglakás. Rövidesen »felszabadul« az épület. Mi múzeumot szeretnénk ott berendezni. A József Attila Kollégium padlásán már gyűlnek a néprajzi anyagok, s talán az ötéves tervidőszak végén avatót is tarthatnánk. Elképzeléseink szerint ebben az épületben kapna helyet a Siotour kirendeltsége is. Szeretnénk kialakítani egy szabadtéri múzeumot. A Rinya vizét duzzaszt- juk majd csónakázó tóvá. Tovább fejlesztjük a szoborparkot, amelyről rövidesen katalógus is készül. Nagyatád várja a vendégeket. Nagy Jenő Megelevenednek a könyv lapjai Filmet forgatott a tv Együd Árpád gyűjtéséből Gábor Miklós VII. Gergelyként.
