Somogyi Néplap, 1977. március (33. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-05 / 54. szám
A nagyvárosok egyre nagyobb közlekedési nehézségekkel küzdenek. A járművek az utak zsúfoltsága miatt csak lépésben haladhatnak, s a belvárosokban az átlagos sebesség csúcsforgalom idején óránként alig tíz kilométer. A nagy tömegek fő közlekedési eszköze — a jelek szerint — még sokáig a villamosvasút valamilyen változata lesz, de ezt minél előbb el kell különíteni a többi gépjármű útvonalától. Erre két mód kínálkozik: vagy a föld alatti vagy a föld feletti vasút építése. Az utóbbi évtizedekben sok világvárosban épült a nagy tömegek szállítására kétsánes, úgynevezett »magasvasút«. A különböző »egysínű-“ megoldások két fő csoportba oszthatók — aszerint, hogy a súJyÓsembermaradványok Kínában Kínai archeológusok a közelmúltban megkövesedett emberi fogakra bukkantak Közép-Kínában, Hupej tartományban — jelentette az Uj-Kína hírügynökség. A Fehér Sárkány barlangban talált lelet segítségével megerősödött az a korábbi feltevés, hogy Kína őslakói a Sárga-folyó völgyében, mintegy 500 000—1 000 000 évvel ezelőtt telepedtek le. Tévégyártás Csehszlovákiában A szlovákiai Oravában (Árván) létesítették a világhírű TESLA Művek televíziógyárát. Az üzem a múlt években tért rá a színes tévék sorozatgyártására. A konstrukció kialakításában a prágai Távközlési Kutató Intézet kollektívája szovjet kutatókkal és gyártókkal működött együtt. A TESLA Color kétnormás készülék, a SECAM- és PAL-renű- szerű adások vételére egyaránt alkalmas. 59 egykori „fSnácl” az USA-ban Leleplező filmek Jack Nicholson, a világhírű hollywoodi filmcsillag »rázós-« témát szimatolt, amikor először hallott az Egyesült Államokban ma is álnéven, büntetlenül élő 59 náci háborús bűnösről. Howard Blum amerikai újságíró könyvének megjelenésekor azonban — melyben a szerző a »túlélő vétkesek« utáni kalandos nyomozását írja le — Nicholson nem maradt egyedül a megfilmesítés szándékával. A hollywoodi producerek is megragadták a lehetőséget, kiadták a jelszót: »Figyelem! Keressük meg az Amerikában élő nácikat!« — és Blum tudósításait az évtized legígéretesebb forgatókönyv-alapanyagának kiáltották ki. A Newsweek című tekintélyes hírmagazin a következőképpen írt az első két leleplező film, az Éjszakai őrök és a Marathon Man bemutatása után: »A nácik a történelemben gyalázatos munkát végeztek; a színtiszta gonoszságból adtak leckét. E filmek célja, hogy hasonló többé ne fordulhasson elő.« A Marathon Man leleplező ereje különösen jelentős. Főszereplője egy Auschwitzban működött német orvos — a nálunk is jólismert Lawrence Olivier alakítja —, aki a délI amerikai őserdőből bújt elő, hogy New Yorkban helyezze biztonságba rablott kincsét. Hasonlóképpen »ügyködik« egy régi náci a Fiúk Brazíliából című új filmben. Az egykori fasiszta orvos szándéka az, hogy a »Führertöl« vett sejtekből néhány tucatnyi »Hitler-bébit« állítson elő, a »birodalom« megmentésére. Ingmar Bergman szintén kutatni kezdett a sötét náci múltban. Legutóbb készült filmje, A kígyótojás, arról szól, hogyan kezdődött el már a húszas évek végén az emberekkel folytatott orvosi kísérleteknek az a sorozata, amely később a koncentrációs táborokban érte el iszonyatos csúcsát. A világszerte ismert, szőke Jane Fonda — a vietnami háború egyik legmerészebb ellenzője — most Fred Zinnemann: Júlia című antifasiszta filmjében vállalta el egy zsidó orvosnő szerepét. Kijelentette: »A volt nácikat nem »tisztességesen« kell bírálni, ök sem voltak tisztességesek velünk.« A Time szerint kétségkívül a vietnami háborúból előkerült megdöbbentő dokumentumok idézték elő az amerikai antifasiszta filmek »új hullámát«. Melegkamrás öntőgép pont a megéámasztási pont fölött vagy alatt van-e. A második megoldásnak — amikor a súlypont a megtámasz- tási pont alatt van, tehát a vasút valóban függ — az a nagy előnye, hogy nem kell külön egyensúlyozó szerkezet. Ilyet látunk a képen is. Napjainkban a világ sok pontján — Tokiótól Texasig — több korszerű változata elkészült már a függő, városi xnagas- vasútnak. Az utóbbi években új vas- érclelöhelyeket tártak föl Ukrajnában. A szakemberek számításai szerint a Szovjetunió délnyugati köztársaságában a föld mélyében nem kevesebb, mint 59 milliárd tonna vasérc rejlik. Néhány újonnan föltárt lelőhelyen a közeljövőben megkezdik a kitermelést. Ez lehetővé teszi Ukrajna vaskohászatának további fejlődését. Az idén Ukrajna mintegy 48 millió tonna nyersvasat és több mint 53 millió tonna acélt termel, összehasonlításként megjegyezzük: az NSZK tavalyi acéltermelése 52 millió tonna volt. Krivoj Ragban, Ukrajna egyik legnagyobb kohászati kombinátjában működik a világ legnagyobb kohója is, amelynek évi teljesítményé négymillió tonna öntöttvas. Vasút a magasban *4 pn/ofásó A neves emberekről szóló leleplezéseket szívesen olvassuk. Érdekes, olykor pikáns kulisszatitkokat tudni meg belőlük, a szerzőnek pedig szép összeg üti a markát. Ilyenformán az irodalomnak ez a műfaja halhatatlan. Persze nem az értékét, hanem a folyamatosságát illetően. Mindig megjelennek új és új művek, tekintve, hogy az új és az új neves embereknek új meg új titkaik vannak. London — legalábbis igy szól a híradás — lélegzetvisz- szafojtva olvassa Joe Haines- nek, Wilson volt munkáspárti miniszterelnök egykori sajtófőnökének leleplezéseit hajdan volt főnökének és akkori politikai titkárnőjének viszonyáról. Ezúttal nem szerelmi kapcsolatról van szó, bár (ki ne gondolna erre) e gyanú húrját is megpendíti a szerző. A könyv fő mondanivalója az, hogy a politikai titkárnő hatása Wilsonra nagyobb volt, mint a pártban és a miniszterelnökségen bárki másnak. Előfordult, hogy a kormányfő külföldi útról visszatérvén addig nem indult el a repülőtérről- (kocsijával körde-körbe hajtatott), amíg a hölgy, Marcia Williams meg nem érkezett, s együtt mentek a miniszterelnökségre. A könyv más hasonló »szenzációkat« is közöl. Vádolja a hölgyet, hogy beleszólt a miniszterek kinevezésébe, beavatkozott a kitüntettek, a főrendekké kine- vezendök listájának összeállításába. Megállók az olvasásnál, elgondolkozom. Valahogy nem tudok igazán felháborodni. Sok kétségtelen tényt, sok igazságot tartalmaz a kötet, a hölgy igen erélyes, hatalmaskodó természetű volt. Aki nem táncolt a füttyszavára a miniszterelnökség tisztviselői közül, tu mehetett. Van ilyen. A könyv mindenesetre akkora feltűnést keltett, hogy a tévé is kamerái elé hozta a két ellenfelet: a hölgyet, akit fénykorában egyszerűen csak a Sárkánynak neveztek, valamint a szerzőt, akit sajtófőnök korában az újságírók szintúgy igencsak utáltak. Marcia Williams higgadtan, lágy hangon kérdéssel válaszolt a kérdésekre: Van-e a világon olyan hivatal, ahol ne adnának tanácsot a főnöknek? A szerzőtől pedig talán joggal kérdezték az újságírók: nem arról van-e szó, hogy jó pénzért elárulta főnökét, aki egyébként mindig igen jól bánt beosztottaival? A vita tart, vádak és cáfolatok látnak napvilágot, valószínűnek tartják, hogy e témában még több tanulmány megjelenik: valaki megírja mindennek az ellenkezőjét. Az is elfogy majd, mert az is kulisszatitok. Az új szerzők pedig új pénzeket vesznek majd fel. T, L A bonyolult munkadarabok pontos elkészítése nagy feladatot ró az öntészeti szakemberekre. A tömeggyártás igényeihez legjobban a j nyomásos öntés igazodik, mivel így méfetpontos — utánmeg- munkálást rendszerint nem igénylő — darabokat készíthetnek. A nyomásos öntés úgy történik, hogy miután a két félből álló — előzőleg formaleválasztó anyaggal kezelt, előmelegített — öntő- szerszámot összezárják, hidraulikus működtetésű dugaty- tyús injektor révén nagy sebességgel a szerszámüregbe juttatják a fémolvadékot. A »fröccsölési« munkafázist a szerszámüregben levő olvadék megdermedése követi, majd a szerszámnyitás, s végül a darab kivétele a szerszámüregből. A szerszámot érő nagy hőigénybevétel miatt főképp az alacsony olvadáspontú fémek — ón, ólom, horgany, alumínium, magnézium, sárgaréz —, illetve ezek ötvözeteinek nyomásos öntése terjedt el. Angliában és az Egyesült Államokban kb. egy évtizede félipari jelleggel acélanyagok nyomásos öntésével is foglalkoznak. Képünk egy, az NDK-ban kifejlesztett, úgynevezett melegkamrás öntőgépet mutat. Ennek az a különlegessége, hogy a nyolc öntőszerszám felfogására alkalmas munkaasztal lassan körbe forog, s mindig más-más munkafázisba kerül. A melegkamrás gépeknek az a jellegzetességük, hogy a töltőkamra, amelyből az injektálás történik, az olvadékban helyezkedik el, így mindig tiszta, oxidmentes fémmel töltődik föl. Új vasérclelőhelyek Ukrajnában egyaránt kiolvashatók a tnaltJ rokozmoszból, vagyis a világ- egyetemből, és a kicsiny megfelelőjéből, a mikrokozmoszból, vagyis az ember élet jelenségeiből. Könnyű tehát jósolni. Az isten, ha úgy tetszik istenek, a csillagokkal előre jelzik, előre vetítik a jövendőt. Üzenetük »leolvasható« az égről vagy éppenséggel az emberi tenyérről, akárcsak a fogyasztott áram mennyisége a villanyóráról. Egyszerű az égész. Csupán ismerni kell a jeleket. Legalábbis a tenyérjóslás áltudósai szerint. Nézzünk csak néhányat az állítólagos jelek közül. A ki- romantia hívei szerint az ember tenyerét a hét bolygóövnek megfelelő hét övre osztják a különböző felismerhető vonalak, mint például az életvonal, a természet- vagy fővonal és így tovább. Ezeken kívül a kézen vannak mellékvonalak is, elnevezésük ugyancsak arra tatai, hogy a kiromantia és az asztrológia édestestvérek: Nap-, Mars-, Venus-, Saturnus-, Házasság-, Tejút- és Döntő-vonalak. Az ezekkel határolt valamennyi tenyérfelületnek különös jelentőséget tulajdonítanak a jóslatok készítésénél— Boldog az — állapítja meg a kiromantia egyik apostola —, akinek a kezén a fővonalak különösen jól kifejlődtek, valamennyi megvan a szabályos helyén, a tenyéren felfedezhető háromszöget nem szeli át zavaró kereszt- vagy harántvonal, és a hegyek pontosan az ujjak tövében dudorodnak ki. Mindenkinél jobb sorsra számíthat az az ember, akinek tenyerén köny- nyen felfedezhető a Venus- öv. Ő a szerencse fia. Sajnos, a tenyérjóslás még mindig talál magának híveket. Talán azért, mert mindenkit érdekel a jövő, talán azért, mert sokak műveltsége, ismeretanyaga meglehetősen felületes, és azért is, mert a tenyérjósláshoz nem kell más, mint egy hiszékeny ember, egy tenyér és egy szélhámos előre gyártott elemekből, többnyire általánosságokat tartalmazó jövendölése. És gyakran valamennyi szereplő és tényező megvan. Aki pedig csak egy kissé is elmélyed a tenyérjóslás eredetében, módszereiben és jelrendszerében, az minden bizonnyal kiábrándul, nem hagyja magát becsapni még csak egy társaságbeli játék kedvéért sem. M. K. Elefántok érelmeszesedése Nemegyszer előfordul, hogy amikor a hangulat már meglehetősen fölengedett, így szól valaki: — Akarjátok, hogy jósoljak? Mutassátok meg a tenyereteket, és megmondom a jövőtöket! Akár tréfás a felszólítás, akár komolyabb a hangvétele, jelentkező csaknem mindig akad. Sajnos, felmentés, magyarázat erre a magatartásra, hiszékenységre köny- nyen található. Emberi gyengeség ez. A tenyérjósok ugyanis ravaszok, ilyenek voltak az ókorban és ilyenek napjainkban is, azzal kecsegtetnek, hogy a mindenkit leginkább izgató kérdésekre adnak választ Szerencsésebb eset, ha a csalóka mondat: »Mutassátok meg a tenyereteket és megmondom a jövőtöket!« — csupán barátok, jó ismerősök között hangzik el- Veszélyesebb, ha az utcán vagy vonaton, történetesen egy vásári forgatagban vagy éjszakai mulatóhelyen mondják, és a kérdést »hivatásos« jós teszi fel. Ilyenkor kettős a veszély. Először is becsapják a sorsára kíváncsi embert a szépen hangzó, de lényegében semmitmondó jövendölésekkel, másodszor pedig a végén a jós tartja a tenyerét. Nem azért, hogy szerepcsere történjék, hanem mert »tiszteletdíjat« kér a kéz vizsgálatáért. Első virágkorához a tenyérjóslás akkor érkezett, amikor az ókor Rómájában a császárok uralkodtak és ott divattá vált a rajongás minden titokzatos, »bűbájos tudományért«. Világbirodalmak alakultak és dőltek ösz- sze, a misztikumnak ez az ága azonban túlélte, legalábbis addig, valamennyit. Jósoltak tenyérből a középkorban, az újkorban is, és napjainkban, a tudásukra, műveltségükre, felvilágosultságukra különösen büszke legújabb kor emberei között is vannak, akik engedik becsapni magukat. Próbáljunk kissé közelebb jutni a kiromantia varázsához. A tenyér jóslás főleg azzal téveszti meg az embereket, hogy tudományos mezbe öltözik. Hívei és terjesztői szívesen hivatkoznak olyan egyetemekre, ahol a kiroman- tiának jól felkészült előadói voltak. Kétségtelen, hogy a XVIII. században akadt erre példa. Ebben az időben több német egyetemen tanították a tenyérjóslás eredetét, alapelveit, módszereit. Mi a tenyérjóslás, legalábbis a hívei szerinti »tudományos« kiindulási pontja? Ugyanaz, mint a csillagjóslásnak- A kiromantia nem rendelkezik eredeti, különleges alappal. A lényeget a tenyérjóslás ugyanis egyszerűen kölcsönvette a csillag- jóslástól. A misztikum két ága édestestvér, a legközelebbi szellemi rokon. Mindkettő hívei ugyanabból a feltevésből indulnak ki, vagyis abból, hogy a világrendet és az ember sorsát szabályozó isteni akarat jövőt illető jelzései Minthogy az elefánt nagy- jálból annyi ideig él, mint az ember, érdekes lehet szív- és vérkeringési betegségeinek tanulmányozása. Fogságban tartott elefántokon eddig is észleltek szívinfarktust, most azcxnfban további érdekes adalékkal szolgál annak a 415 elefántszívnek a feldolgozása, amelyhez Ugandáiban és Kenyában jutottak hozzá a kutatók. Az utóbbi egy év vadászzsákmányáról van szó. A szivet és az aortát közvetlenül az állatok elejtése után dolgozták föl. Megállapították, hogy az aorták 72 százalékán, a koszorúerek 27 százalékán volt szemmel látható elváltozás. Az elváltozások érelimeszesedéses jellegűek voltak: foltokat találtak az ér belhártyáján, amelyek mikroszkóposán kötőszöveti burjánzásnak feleltek meg. A kép nagyon hasonlított az ember érelmeszesedéséhez. Meglepő, hogy a nőstény elefántokban gyakoribbak az ilyen elváltozások. Hiába mutatja meg a tenyerét
