Somogyi Néplap, 1977. március (33. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-04 / 53. szám
Kezdettől acélszürkében Tavaszi munkabeosztás, normarendezés Vihar voit akkor is... Tombolt, vadul üvöltött a ■zél. Söpörte a havat, méteres torlaszoltat emelt az útra. Személy- és tehergépkocsik tucatjai birkóztak egyre kevesebb reménnyel, majd álltak meg tehetetlenül, kiszolgáltatva az elemek dühöngésének. Azután fázó, didergő emberek indultak a távoli fények irányába, hogy segítséget kapjanak, meleg helyiségben, húzhassák meg magukat. 1958. március 21-én, a tavasz első napján történt ez... Ezt a napot sokáig nem felejtették el azok, akik részesei voltak az azóta sem tapasztalt hóviharnak, s annak a készséges, önzetlen, emberi segítségnyújtásnak, amelyben az osztopániak részesítették őket. E munka szervezője, irányítója Horváth Imre tanácselnök volt, aki — társaival együtt — három napon át pihenés nélkül vezette a külvilágtól elvágott falu életét, gondoskodott az ott rekedt emberekről. — Csak a kötelességemet téliesítettem...! Ezt mondta akkor a hálálkodó embereknek, s ezt mondja most is, amikor emlékeztetem az első találkozásunkra, amelyre tizennyolc évvel ezelőtt a hótorlaszokkal körülzárt Osztopánban került sor. 1950-ben, a tanácsok megalakulásakor került e tisztségébe. Kevesen vannak ma már megyénkben, akik kezdettől látják el ezt a feladatot. S hogy jó, felelős gazdája volt Osztopánnak, azt kifejezi az azóta eltelt időszak: a választásokkor minden alkalommal újból és újból megszavazott bizalom. Húsz esztendeje, hogy Horváth Imre munkásőr lett. — Vihar volt akkor is, amikor fegyvert fogtam ... Igen, akkor is dühöngtek az elemek. S akkor is ke’lettek emberek — kommunisták —, akik útját állják a pusztításnak. ö azok közé tartozott, akik az első pillanatban vállalták és felelősséggel végezték ezt a nehéz megbízatást. Államigazgatási iskola, tanácsi kkadémia, marxista esti egyetem ... Évek teltek el tanulással, hogy olyan ismereteket szerezhessen, amelyek alkalmassá teszik tan ácsé1 nöki tisztségének megfelelő ellátására. Sok nehéz év, s közben nagyon sok a tanulás, meg az elvégzett munka előidézte öröm. — Az első emlékem tízéves koromhoz fűződik. Somogyvá- ron, a községhez tartozó Má- riapusztán gróf Széchenyi birtokán cselédeskedtek a szüleim. Ekkor mentem először az aratókkal dolgozni, s mint kötélhúzó három mázsa gabonát kerestem ... Végtelenül boldog voltam ... 1948-ban lett kommunista. Tanácselnökként — a küzdelmes évek ellenére is — nagyon sok szép, örömteli napra, eseményre tud visszaemlékezni. A művelődési otthon, az orvosi rendelő, a könyvtár, a KISZ-klub avatása, az iskola bővítése, az átadott új utak, járdák, a község lakóinak gazdagodása, megváltozott élete jelentették és jelentik ezt az örömet, boldogságot. Végtelenül boldog volt Horváth Imre akkor is, amikor 1954-ben a Parlamentben átvehette a Munka Érdemérem kitüntetést. Vagy, amikor tevékenységét. a tanács élén végzett munkáját a Mezőgazdaság Kiváló dolgozója kitüntetéssel. munkásőri szolgálatát pedig két alkalommal kiváló parancsnok, egyszer kiváló munkásőr címmel, azután pedig a Haza Szolgálatáért Érdemérem ezüst fokozatával ismerték el. S akkor, amikor átvette a Honvédelmi, a Közbiztonsági Érdemérmet, meg a 10, a 15. s a 20 év után járó Szolgálati Érdemérmet. — A legnagyobb örömet, boldogságot a község lakóinak bizalma jelenti. Az, hogy bíznak bennem, segítenek a munkámban, hogy közös összefogással előreléphessünk. Így vall Horváth Imre munkásőr, osztopáni tanácselnök. Így emlékezik vissza a tanács élén és a fegyveres testületben végzett munkájára. Ez az az elkötelezettség, amely újra és újra kiváltja az emberekből. a község lakóiból a megbecsülést kifejező, a csaknem három évtizede először megszavazott bizalmat! Szalai László Á harmadik hónap elején »Felváltottuk« az első negyedév utolsó hónapjátAz építőiparban különös jelentősége van a márciusnak: a téli 38 órás munkaidőről a tavaszi 44 órásra, állnak át. — Nagyatádon a tizenhat tantermes általános iskolát alapozzák dolgozóink — mondta tegnap Dombéi János, a Somogy megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat főmérnöke. — Ebben a hónao- ban tető alá kerül Marcaliban a második tizenkét lakásos épületünk is. Az elsőnél már vakolunk. A huszonnégy lakásos épületünket pedig a júliusi határidő helyett április 4-re szeretnénk átadni. Bosszantó anyaghiány Fon.vùdon a májusra tervezett átadásnál korábban, ebben a negyedévben akarják beiejezni az óvoda építését. Kaposváron is több helyen dolgoznak a TANF.P munkásai. Egyik legfontosabb munkájuk a Kinizsi lakótelep építése. Ennek az az érdekessége, hogy az ötvenlakásos épület január 1-től fűthető volt: az összes szakiparosuk melegben dolgozott. Ennek eredményeként október helyett március végén átadhatnánk az épületet, ha lenne padlószőnyeg ... Sajnos, a Soproni Szőnyeggyár késik a szállítással. De ha még csak ez az egy partnerünk hagyna cserben minket •.. Rengeteg gondot okoz az anyaghiány. Nincs kazán, nincs radiátor. Emiatt csúszik a fűtésszerelés, az emberek meg csak azt látják: lazsálnak az építők. A TANÉP-nél a bosszantó anyaghiányok ellenére is jól kezdődött az év. Március végéig várhatóan mintegy 50 milliós termelési értéket érnek el, ami megfelel terveiknek. Béremelésre is futotta A Kanosvári Ruhagyárban túlteljesítették az első két hónap tervét: 90 millió értékű árut szállítottak .belföldre és külföldre. Erre az évre 6.3 százalékos termelékenységnövekedést irányoztak elő. eddig 7,2 százalékra sikerült. Várni János, az üzemgazdasági osztály helyettes vezetője elmondta, hogy ez nagyrészt a rekonstrukciónak köszönhető. — Azoknak a gépeknek a termelékenységnövelő hatása mutatkozik meg ebben a negyedévben. melyeket a múlt év végén helyeztünk el, és segítségükkel ésszerűsítettük a termelést. Márciusban kapunk még egy terítőgépet is. amellyel nyolc emher fáradságos fizikai munkáját helyettesíthetjük. Ebben a negyedévben a ruhagyár pécsi telephelyén átszervezték a munkát: amíg korábban erejüket szétforgácsolva többféle terméket készítettek. addig most már csakis férfizakókat varrnak, exportra. — Dolgozóink között jó hangulatot keltett, hogy február 1-től a termelőmunkát végzők 5 százalékos béremelést kaptak, és a premizá’ásra is lehetőséget találtunk. Bizakodással tekintünk a kedvezően indult év elé — hallottuk a ruhagyárban. Sikeres rajt után — A múlt év első két hónapja viszonylag gyengén sikerült nálunk — mondta Markns Alajos, a Delta Sport - áru és Bőrkonfekció Szövetkezet főkönyvelője. — Emiatt 23.5 millió volt az első negyedévi értékesítésünk, 8.5 milliós export mellett. Az idén januárban és februárban 24.5 millió forint értékű árut adtunk el, és 8.1 milliós volt az exportunk. Arra számítunk, hogv 40 százalékkal túlteljesítjük a tavalyi első negyedévünket. Ha jó a rajt, remélhető, hogy az egész év jó lesz. Nemcsak a stabilizálódó gazdasági helvzet és a biztos piaci lehetőségek miatt sikerült ilyen jól a Delta évindítása. Hozzájárult ehhez az is, hogy tavaly. az év végén került korszerű, új üzemcsarnokba a labdaszabászatunk. Azóta a dolgozók nemcsak a jobb körülményeket, hanem a gépek kezelését is megszokták. Ennek hatása most jelentkezik. — Milyen újdonság várható a harmadik hónapban? — Meg kell érkeznie a nagy teljesítményű bőrvasaló gépnek, amely korszerűsíti az egész festőüzemünk technológiáját. Nagyobb tételben készítjük a Nilsen dán cég számára a vízhatlan sportlabdákat. Gombos Jolán A szőlősgyöröki tsz sikere Á gép érték, becsüljük meg jobban (Kétnapos szakmai továbbképzésen vettek részt a héten Keszthelyen a somogyi termelőszövetkezetek műszaki ágazatainak vezetői. Előadásokat hallgattak a mezőgazdasági technika üzemeltetésének, karbantartásának és Javításának követendő módszereiről. (Újsághír.) Annak ellenére, hogy Somogy közös gazdaságainak eszközellátottsága meglehetősen szegényes, számottevő értéket képviselnek a növény- termesztésben és az állattenyésztésben található technikai termelőeszközök. Sok függ attól, hogy az egyre korszerűbb, bonyolultabb műszaki berendezések, milyen megbecsülésben részesülnek. Az évi munkák során egyaránt vizsgáznak a gépkezelők és a műhelyben dolgozó szerelők. Ha jól sikerült a vetés, a növényápolás és a betakarítás, ez közös érdeme minden műszakinak. A megye tsz-eiben összesen mintegy 550 tonna szemes termény nedvességelvonására képesek óránként a meglevő üzemi szárítók — ezeknek a berendezéseknek a folyamatos üzemeltetéséről is ők gondoskodnak. A kapolyi Haladás Tsz-t Schmidt Zoltán üzemfenntartási és Kovács József gép- üzemeltetési ágazat vese tő képviselte a keszthelyi továbbképzésen. Schmidt Zoltántól arról érdeklődtünk, milyen technikai eszközöket javítanak az önálló üzemágnál? — Huszonegy traktor, hét tehergépkocsi, hat kombájn és számos munkagép, vontató folyamatos üzemeltetését kell biztosítanunk. Tíz szerelő, az irányítók meg a kisegítő személyzet látják el ezt a feladatot a szövetkezet kapoly-- pusztai műhelyében. Jó közepesnek mondható a fölszereltség, a teljes felújításig jóformán minden javítást elvégezhetünk. Elodázhatatlan műszaki feladatok jelentkeznek most már sorra, az ezekre való felkészülésre, majd pedig a megvalósításra kaptunk iránymutatást a keszthelyi továbbképzésen is- Ilyen például a tmk életre hívása. A tervszerű megelőző karban tártáéhoz a■£ kell. hogy minden gép az előre jelzett időpontban megjelenjen átvizsgálásra. Valamennyi, a tavaszi munkákhoz szükséges eszköz menetkészen várja az indulást. Következik az az időszak, amikor majd ismét a mezőről érkeznek javításra a gépek a műhelybe, s a traktor »^vizsga jegyet« ad a traktorosról a mühelybelieknek. — A tapasztalat azt mulatja, hogy a traktorosok inkább törődnek az erőgépekkel, min* a vontatott munkagépekkel Talán azért van ez ígv, mev* a munagépek cserélődnek nincsenek úgy egy-egy ember gondjaira — és felelősségére — bízva, mint a traktorok. Amit a keszthelyi továbbképzésről tennivalóként magammal hoztam, az a tmk és a géptárolás feladata mellett az üzemanyag-felhasználás csökkentése. Igaz, a traktoroknál tavaly nem volt túlfogyasztás, a gépkocsiknál viszont igen. Szerintünk ezt elkerüIlletnék ha tartanák azt a sebességet a szállításoknál, mely annak idején a bemérés alapját adta. Ez a biztonságos közúti közlekedés érdekében is fontos lenne. A múlt évben nem lépték túl az alkatrésznormát, a munkabérkeretet. A tsz ezért pénzjutalmat adott a műhelybelieknek, és az átlagosnál nagyobb nyereségrészesedés1 kaptak. II. F. Csaknem 230 ezer hektárra terjed ki az országban az IKR bábolnai kukoricatermelési rendszer. A rendszerhez tartozó 192 taggazdaság közül húsz somogyi. ’/ Az évek óta tartó, jÓÍ szervezett termelési versenynek vitathatatlan része van abban, hogy a múlt évi, a kukoricára különösen kedvezőtlen, aszályos időjárás ellenére is kimagasló eredmények születtek. A szoros versenyben példás somogyi eredményről adott számot az értékelő bizottság. A termelési rendszer taggazdaságai közül az első helyen a zombai Egyesült Erő Tsz szerezte meg, az országos második helyet a szőlősgyöröki Béke Termelőszövetkezetnek ítélték oda. A hektáronkénti termés náluk 68,73 mázsa lett. A szövetkezet jutalmul 80 ezer forintot kapott. Kilenc termelésszervezési egységben tevékenykedik az IKR. A verseny során külön értékelték az egyes alközpontokhoz tartozó gazdaságok eredményeit. Somogy, Zala a Magot vetnek a melegágyba A mesztegnyői Lady János Termelőszövetkezet kertészetében már napok óta készítik a melegágyakat, vetik a korai káposzia magját. A palántákat áprilisban ültetik ki a szabad fűidbe. 6000-es körzethez tartozik, s a körzeti verseny első helyezettje a íonyódi Balaton Tsz lett, jutalma 40 ezer forint. A második helyezett galamboki tsz mögött harmadikként végzett a kéthelyi Aranykalász szövetkezet. Büszkeségük a juhászai Pusztakovácsiban büszke juhászatára a termelőszövetkezet, s erre — miként a számok mutatják — jó oka van. Nyereséggel zárt a tsz, bár elmaradtak a tervezettől. Hogy a kép szebbre sikeredett, az nagyrészt a juhászatnak köszönhető : 2 millió 366 ezer forint helyett 4 millió 678 ezer forint — majd a duplája — lett az ágazat bevétele. A tervezetten felül 600 te- nyészjerkét értékesítettek tavaly. ez másfél millió forintot hozott. Jól alakultak a felvásárlási árak. Télen futnak be a nagv exportrendelések, s a ’enyészhlnek kedvez a külföldi szállításból folyó felár. Az ötezres állományból 3372 az anyajuh, s az idén a szövetkezet még négyszázzal kívánja növelni a számukat. Az idei terv 360 mázsa pecsenye- bárány és mintegy 100 mázsa szoipósbárány eladását irányozza elő, valamint a gyap- júforaalmi vállalaton keresztül 160 mázsa gyapjú értékesítését. Fz utóbbi lehetne ugyan több. Pusztakovácsiban azonban elsősorban a hústermelésre figyelnek. A juhászaiban különösen fontos a szaktudás, az állatok ismerete és szeretető. Tizenkét juhásza van a puszta- kovácsi termelőszövetkezetnek. Tízen nyájat legeltetnek, egy juhász a tenyésznövendé- kekkel, egy pedig — a legidősebb — a telepen a pecsenye- bárányokkal foglalkozik. A tsz elnöke elégedett a juhászokkal. Átlagéletkoruk nem több 35—40 évnél. Az már kevésbé biztató, hogy a fiatalok nemigen jelentkeznek erre a munkára. A többi állattal ellentétben a juhokkal egész nap kell foglalkozni. A juhász egyedül marad a nyájjal, és ha valami baj van, neki kell szembenéznie vele. Bizonyára ez is a magyarázata, hogy a juhászat nemcsak hivatássá, de életformává nemesedett az idők során Keglovics János 1920-ban lett juhász, s az maradt mindmáig. Most hetvenévesen, nyugdíjasán a hizlalásra fogott pecsenyebárányokkal foglalkozik a telepen. — Elmentem én nyugdíjba, de négy-öt hónapnál nem bírtam tovább. Itt voltam mindig juhász ezen a környéken. Ebben a gazdaságban tizennégy évig dolgoztam. Az állatoknál gyógyított szemet, torokgyulladást, ker- geséget is János bácsi, igaz, régen már. Ma nem csinál Ilyeneket. Nem ért ugyan egvet mindenben a doktorokkal, de elfogadja: az az ő dolguk. Azért megmaradtak a maga fogásai, és a sántaságot például ma is az ősi módszerrel gyógyítja. Látszik, ez' az igazi területe. Mesél a hajdani nagv műtétekről, a különféle gyógymódokról : mesél, mindjobban nekitüzesedve. Búcsúzáskor kőzet rázunk, kemény a szorítása. Csaknem hatvan munkás év súlya, ereje feszíti. IÎ. A.