Somogyi Néplap, 1977. március (33. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-04 / 53. szám

Kezdettől acélszürkében Tavaszi munkabeosztás, normarendezés Vihar voit akkor is... Tombolt, vadul üvöltött a ■zél. Söpörte a havat, méteres torlaszoltat emelt az útra. Sze­mély- és tehergépkocsik tu­catjai birkóztak egyre keve­sebb reménnyel, majd álltak meg tehetetlenül, kiszolgáltat­va az elemek dühöngésének. Azután fázó, didergő emberek indultak a távoli fények irá­nyába, hogy segítséget kap­janak, meleg helyiségben, húz­hassák meg magukat. 1958. március 21-én, a ta­vasz első napján történt ez... Ezt a napot sokáig nem fe­lejtették el azok, akik része­sei voltak az azóta sem ta­pasztalt hóviharnak, s annak a készséges, önzetlen, emberi segítségnyújtásnak, amelyben az osztopániak részesítették őket. E munka szervezője, irá­nyítója Horváth Imre tanács­elnök volt, aki — társaival együtt — három napon át pi­henés nélkül vezette a külvi­lágtól elvágott falu életét, gondoskodott az ott rekedt emberekről. — Csak a kötelességemet téliesítettem...! Ezt mondta akkor a hálál­kodó embereknek, s ezt mond­ja most is, amikor emlékezte­tem az első találkozásunkra, amelyre tizennyolc évvel ez­előtt a hótorlaszokkal körül­zárt Osztopánban került sor. 1950-ben, a tanácsok meg­alakulásakor került e tisztsé­gébe. Kevesen vannak ma már megyénkben, akik kezdettől látják el ezt a feladatot. S hogy jó, felelős gazdája volt Osztopánnak, azt kifejezi az azóta eltelt időszak: a válasz­tásokkor minden alkalommal újból és újból megszavazott bizalom. Húsz esztendeje, hogy Hor­váth Imre munkásőr lett. — Vihar volt akkor is, ami­kor fegyvert fogtam ... Igen, akkor is dühöngtek az elemek. S akkor is ke’lettek emberek — kommunisták —, akik útját állják a pusztítás­nak. ö azok közé tartozott, akik az első pillanatban vál­lalták és felelősséggel végez­ték ezt a nehéz megbízatást. Államigazgatási iskola, ta­nácsi kkadémia, marxista esti egyetem ... Évek teltek el ta­nulással, hogy olyan ismerete­ket szerezhessen, amelyek al­kalmassá teszik tan ácsé1 nöki tisztségének megfelelő ellátá­sára. Sok nehéz év, s közben nagyon sok a tanulás, meg az elvégzett munka előidézte öröm. — Az első emlékem tízéves koromhoz fűződik. Somogyvá- ron, a községhez tartozó Má- riapusztán gróf Széchenyi bir­tokán cselédeskedtek a szü­leim. Ekkor mentem először az aratókkal dolgozni, s mint kötélhúzó három mázsa gabo­nát kerestem ... Végtelenül boldog voltam ... 1948-ban lett kommunista. Tanácselnökként — a küzdel­mes évek ellenére is — na­gyon sok szép, örömteli nap­ra, eseményre tud visszaem­lékezni. A művelődési otthon, az orvosi rendelő, a könyvtár, a KISZ-klub avatása, az isko­la bővítése, az átadott új utak, járdák, a község lakói­nak gazdagodása, megváltozott élete jelentették és jelentik ezt az örömet, boldogságot. Végtelenül boldog volt Hor­váth Imre akkor is, amikor 1954-ben a Parlamentben át­vehette a Munka Érdemérem kitüntetést. Vagy, amikor te­vékenységét. a tanács élén végzett munkáját a Mezőgaz­daság Kiváló dolgozója ki­tüntetéssel. munkásőri szol­gálatát pedig két alkalommal kiváló parancsnok, egyszer ki­váló munkásőr címmel, az­után pedig a Haza Szolgála­táért Érdemérem ezüst foko­zatával ismerték el. S akkor, amikor átvette a Honvédelmi, a Közbiztonsági Érdemérmet, meg a 10, a 15. s a 20 év után járó Szolgálati Érdem­érmet. — A legnagyobb örömet, boldogságot a község lakóinak bizalma jelenti. Az, hogy bíz­nak bennem, segítenek a mun­kámban, hogy közös összefo­gással előreléphessünk. Így vall Horváth Imre mun­kásőr, osztopáni tanácselnök. Így emlékezik vissza a ta­nács élén és a fegyveres tes­tületben végzett munkájára. Ez az az elkötelezettség, amely újra és újra kiváltja az em­berekből. a község lakóiból a megbecsülést kifejező, a csak­nem három évtizede először megszavazott bizalmat! Szalai László Á harmadik hónap elején »Felváltottuk« az első ne­gyedév utolsó hónapját­Az építőiparban különös je­lentősége van a márciusnak: a téli 38 órás munkaidőről a tavaszi 44 órásra, állnak át. — Nagyatádon a tizenhat tantermes általános iskolát alapozzák dolgozóink — mondta tegnap Dombéi János, a Somogy megyei Tanácsi Ma­gas- és Mélyépítő Vállalat fő­mérnöke. — Ebben a hónao- ban tető alá kerül Marcali­ban a második tizenkét laká­sos épületünk is. Az elsőnél már vakolunk. A huszonnégy lakásos épületünket pedig a júliusi határidő helyett ápri­lis 4-re szeretnénk átadni. Bosszantó anyaghiány Fon.vùdon a májusra terve­zett átadásnál korábban, eb­ben a negyedévben akarják beiejezni az óvoda építését. Kaposváron is több helyen dolgoznak a TANF.P munká­sai. Egyik legfontosabb mun­kájuk a Kinizsi lakótelep épí­tése. Ennek az az érdekessége, hogy az ötvenlakásos épület január 1-től fűthető volt: az összes szakiparosuk melegben dolgozott. Ennek eredménye­ként október helyett március végén átadhatnánk az épüle­tet, ha lenne padlószőnyeg ... Sajnos, a Soproni Szőnyeggyár késik a szállítással. De ha még csak ez az egy partnerünk hagyna cserben minket •.. Rengeteg gondot okoz az anyaghiány. Nincs kazán, nincs radiátor. Emiatt csúszik a fűtésszerelés, az emberek meg csak azt látják: lazsálnak az építők. A TANÉP-nél a bosszantó anyaghiányok ellenére is jól kezdődött az év. Március vé­géig várhatóan mintegy 50 milliós termelési értéket ér­nek el, ami megfelel terveik­nek. Béremelésre is futotta A Kanosvári Ruhagyárban túlteljesítették az első két hó­nap tervét: 90 millió értékű árut szállítottak .belföldre és külföldre. Erre az évre 6.3 százalékos termelékenység­növekedést irányoztak elő. ed­dig 7,2 százalékra sikerült. Várni János, az üzemgazda­sági osztály helyettes vezetője elmondta, hogy ez nagyrészt a rekonstrukciónak köszönhető. — Azoknak a gépeknek a termelékenységnövelő hatása mutatkozik meg ebben a ne­gyedévben. melyeket a múlt év végén helyeztünk el, és se­gítségükkel ésszerűsítettük a termelést. Márciusban ka­punk még egy terítőgépet is. amellyel nyolc emher fárad­ságos fizikai munkáját he­lyettesíthetjük. Ebben a negyedévben a ru­hagyár pécsi telephelyén át­szervezték a munkát: amíg korábban erejüket szétforgá­csolva többféle terméket ké­szítettek. addig most már csakis férfizakókat varrnak, exportra. — Dolgozóink között jó hangulatot keltett, hogy feb­ruár 1-től a termelőmunkát végzők 5 százalékos béreme­lést kaptak, és a premizá’ásra is lehetőséget találtunk. Biza­kodással tekintünk a kedve­zően indult év elé — hallot­tuk a ruhagyárban. Sikeres rajt után — A múlt év első két hó­napja viszonylag gyengén si­került nálunk — mondta Markns Alajos, a Delta Sport - áru és Bőrkonfekció Szövet­kezet főkönyvelője. — Emiatt 23.5 millió volt az első ne­gyedévi értékesítésünk, 8.5 milliós export mellett. Az idén januárban és februárban 24.5 millió forint értékű árut ad­tunk el, és 8.1 milliós volt az exportunk. Arra számítunk, hogv 40 százalékkal túltelje­sítjük a tavalyi első negyed­évünket. Ha jó a rajt, remélhető, hogy az egész év jó lesz. Nem­csak a stabilizálódó gazdasági helvzet és a biztos piaci lehe­tőségek miatt sikerült ilyen jól a Delta évindítása. Hozzá­járult ehhez az is, hogy ta­valy. az év végén került kor­szerű, új üzemcsarnokba a labdaszabászatunk. Azóta a dolgozók nemcsak a jobb kö­rülményeket, hanem a gépek kezelését is megszokták. En­nek hatása most jelentkezik. — Milyen újdonság várható a harmadik hónapban? — Meg kell érkeznie a nagy teljesítményű bőrvasaló gép­nek, amely korszerűsíti az egész festőüzemünk technoló­giáját. Nagyobb tételben ké­szítjük a Nilsen dán cég szá­mára a vízhatlan sportlabdá­kat. Gombos Jolán A szőlősgyöröki tsz sikere Á gép érték, becsüljük meg jobban (Kétnapos szakmai tovább­képzésen vettek részt a héten Keszthelyen a somogyi terme­lőszövetkezetek műszaki ága­zatainak vezetői. Előadásokat hallgattak a mezőgazdasági technika üzemeltetésének, karbantartásának és Javításá­nak követendő módszereiről. (Újsághír.) Annak ellenére, hogy So­mogy közös gazdaságainak eszközellátottsága meglehe­tősen szegényes, számottevő értéket képviselnek a növény- termesztésben és az állatte­nyésztésben található techni­kai termelőeszközök. Sok függ attól, hogy az egyre korsze­rűbb, bonyolultabb műszaki berendezések, milyen megbe­csülésben részesülnek. Az évi munkák során egyaránt vizs­gáznak a gépkezelők és a műhelyben dolgozó szerelők. Ha jól sikerült a vetés, a nö­vényápolás és a betakarítás, ez közös érdeme minden mű­szakinak. A megye tsz-eiben összesen mintegy 550 tonna szemes termény nedvességel­vonására képesek óránként a meglevő üzemi szárítók — ezeknek a berendezéseknek a folyamatos üzemeltetéséről is ők gondoskodnak. A kapolyi Haladás Tsz-t Schmidt Zoltán üzemfenntar­tási és Kovács József gép- üzemeltetési ágazat vese tő kép­viselte a keszthelyi tovább­képzésen. Schmidt Zoltántól arról érdeklődtünk, milyen technikai eszközöket javítanak az önálló üzemágnál? — Huszonegy traktor, hét tehergépkocsi, hat kombájn és számos munkagép, vontató folyamatos üzemeltetését kell biztosítanunk. Tíz szerelő, az irányítók meg a kisegítő sze­mélyzet látják el ezt a fel­adatot a szövetkezet kapoly-- pusztai műhelyében. Jó köze­pesnek mondható a fölszerelt­ség, a teljes felújításig jó­formán minden javítást elvé­gezhetünk. Elodázhatatlan műszaki feladatok jelentkez­nek most már sorra, az ezek­re való felkészülésre, majd pedig a megvalósításra kap­tunk iránymutatást a keszthe­lyi továbbképzésen is- Ilyen például a tmk életre hívása. A tervszerű megelőző karban tár­táéhoz a■£ kell. hogy minden gép az előre jelzett időpont­ban megjelenjen átvizsgálás­ra. Valamennyi, a tavaszi mun­kákhoz szükséges eszköz me­netkészen várja az indulást. Következik az az időszak, ami­kor majd ismét a mezőről ér­keznek javításra a gépek a műhelybe, s a traktor »^vizs­ga jegyet« ad a traktorosról a mühelybelieknek. — A tapasztalat azt mulat­ja, hogy a traktorosok inkább törődnek az erőgépekkel, min* a vontatott munkagépekkel Talán azért van ez ígv, mev* a munagépek cserélődnek nincsenek úgy egy-egy ember gondjaira — és felelősségére — bízva, mint a traktorok. Amit a keszthelyi továbbkép­zésről tennivalóként magam­mal hoztam, az a tmk és a géptárolás feladata mellett az üzemanyag-felhasználás csök­kentése. Igaz, a traktoroknál tavaly nem volt túlfogyasztás, a gépkocsiknál viszont igen. Szerintünk ezt elkerüIlletnék ha tartanák azt a sebességet a szállításoknál, mely annak idején a bemérés alapját ad­ta. Ez a biztonságos közúti közlekedés érdekében is fon­tos lenne. A múlt évben nem lépték túl az alkatrésznormát, a munkabérkeretet. A tsz ezért pénzjutalmat adott a műhely­belieknek, és az átlagosnál na­gyobb nyereségrészesedés1 kaptak. II. F. Csaknem 230 ezer hektárra terjed ki az országban az IKR bábolnai kukoricatermelési rendszer. A rendszerhez tarto­zó 192 taggazdaság közül húsz somogyi. ’/ Az évek óta tartó, jÓÍ szer­vezett termelési versenynek vitathatatlan része van abban, hogy a múlt évi, a kukoricá­ra különösen kedvezőtlen, aszályos időjárás ellenére is kimagasló eredmények szü­lettek. A szoros versenyben példás somogyi eredményről adott számot az értékelő bi­zottság. A termelési rendszer taggazdaságai közül az első helyen a zombai Egyesült Erő Tsz szerezte meg, az országos második helyet a szőlősgyörö­ki Béke Termelőszövetkezet­nek ítélték oda. A hektáron­kénti termés náluk 68,73 má­zsa lett. A szövetkezet jutal­mul 80 ezer forintot kapott. Kilenc termelésszervezési egységben tevékenykedik az IKR. A verseny során külön értékelték az egyes alközpon­tokhoz tartozó gazdaságok eredményeit. Somogy, Zala a Magot vetnek a melegágyba A mesztegnyői Lady János Termelőszövetkezet kertészetében már napok óta készítik a melegágyakat, vetik a korai káposzia magját. A palántákat áprilisban ültetik ki a sza­bad fűidbe. 6000-es körzethez tartozik, s a körzeti verseny első helye­zettje a íonyódi Balaton Tsz lett, jutalma 40 ezer forint. A második helyezett galamboki tsz mögött harmadikként végzett a kéthelyi Aranyka­lász szövetkezet. Büszkeségük a juhászai Pusztakovácsiban büszke juhászatára a termelőszövet­kezet, s erre — miként a szá­mok mutatják — jó oka van. Nyereséggel zárt a tsz, bár elmaradtak a tervezettől. Hogy a kép szebbre sikeredett, az nagyrészt a juhászatnak kö­szönhető : 2 millió 366 ezer fo­rint helyett 4 millió 678 ezer forint — majd a duplája — lett az ágazat bevétele. A tervezetten felül 600 te- nyészjerkét értékesítettek ta­valy. ez másfél millió forintot hozott. Jól alakultak a felvá­sárlási árak. Télen futnak be a nagv exportrendelések, s a ’enyészhlnek kedvez a külföl­di szállításból folyó felár. Az ötezres állományból 3372 az anyajuh, s az idén a szö­vetkezet még négyszázzal kí­vánja növelni a számukat. Az idei terv 360 mázsa pecsenye- bárány és mintegy 100 mázsa szoipósbárány eladását irá­nyozza elő, valamint a gyap- júforaalmi vállalaton keresz­tül 160 mázsa gyapjú értéke­sítését. Fz utóbbi lehetne ugyan több. Pusztakovácsiban azonban elsősorban a húster­melésre figyelnek. A juhászaiban különösen fontos a szaktudás, az álla­tok ismerete és szeretető. Ti­zenkét juhásza van a puszta- kovácsi termelőszövetkezet­nek. Tízen nyájat legeltetnek, egy juhász a tenyésznövendé- kekkel, egy pedig — a legidő­sebb — a telepen a pecsenye- bárányokkal foglalkozik. A tsz elnöke elégedett a ju­hászokkal. Átlagéletkoruk nem több 35—40 évnél. Az már kevésbé biztató, hogy a fiata­lok nemigen jelentkeznek erre a munkára. A többi állattal ellentétben a juhokkal egész nap kell foglalkozni. A ju­hász egyedül marad a nyáj­jal, és ha valami baj van, ne­ki kell szembenéznie vele. Bi­zonyára ez is a magyarázata, hogy a juhászat nemcsak hi­vatássá, de életformává ne­mesedett az idők során Keglovics János 1920-ban lett juhász, s az maradt mind­máig. Most hetvenévesen, nyugdíjasán a hizlalásra fo­gott pecsenyebárányokkal fog­lalkozik a telepen. — Elmentem én nyugdíjba, de négy-öt hónapnál nem bírtam tovább. Itt voltam mindig juhász ezen a környé­ken. Ebben a gazdaságban ti­zennégy évig dolgoztam. Az állatoknál gyógyított szemet, torokgyulladást, ker- geséget is János bácsi, igaz, régen már. Ma nem csinál Ilyeneket. Nem ért ugyan egvet mindenben a doktorok­kal, de elfogadja: az az ő dol­guk. Azért megmaradtak a maga fogásai, és a sántaságot például ma is az ősi módszer­rel gyógyítja. Látszik, ez' az igazi területe. Mesél a hajda­ni nagv műtétekről, a külön­féle gyógymódokról : mesél, mindjobban nekitüzesedve. Búcsúzáskor kőzet rázunk, kemény a szorítása. Csaknem hatvan munkás év súlya, ere­je feszíti. IÎ. A.

Next

/
Thumbnails
Contents