Somogyi Néplap, 1977. március (33. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-31 / 76. szám
VILÁG PROLETÁRJAI; EGYESÜLJETEK! Ara: 80 fillér Somogyi Néplap A Z M S ZMP SOM OGY MEGYEI BIZOTTSÁ GÁNAK LAPJA XXXIII. évfolyam 76. szám 1977. március 31., csütörtök VÁROSAVATÁS A tavasz új városunk születésnapja Marcali kézfogás Várost teremtett a nagyközség népe. Szenvedéllyel, munkával és odaadással. Várost alkotott a politika, a feltartóztathatatlan szocialista fejlődés feltételeinek biztosításával. Várost avatott Somogy tegnap délelőtt, s minden úgy zajlott, ahogy a nagykönyvben meg van írva. Csak a »megrendelt« napsütés, a derűs égbolt maradt el; sűrű hó hullott, hideg szél járta az utcákat, s dermedtté zsugorította a zászlóerdőt. A tavasz azonban — a forradalmak tavasza — áttört a kései tél hangulatán; nem befolyásolta az embereket abban, hogy örülni tudjanak büszke öntudattal, köszönteni a maguk alkotta várost. Marcali felnőttkorba lépett, Marcali tíz éven belül a harmadik újszülött városa Somogy megyének. Es ki ne köszöntené örömmel az új »jövevényt«? Több mint négyezer ember — munkások, termelőszövetkezeti parasztok, az értelmiség képviselői, idősek és fiatalok várták Losonczi Pált, a Politikai Bizottság tagját, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökét, aki ezúttal is vállalta a városavató tisztét. lesz gond elintézni, hogy annak is nevezzük. Visszakanyarodva Marcalihoz, a városkezdeményezők itt is efféle választ kaphattak. És miért ne kaptak volna?! Mondjuk meg őszintén: városnak látszott akkor Marcali? Hogy látszott volna városnak! Sokkal inkább hasonlított a századforduló idejének községére, mint a mai, A hóesésben is nyüzsgő, színes forgatag indulókat, zenét hallgatott a Mártírok terén, s a hangosbemondón ilyen megkapó szövegeket hallott: »Szeretettel köszöntünk Somogy megye legifjabb városa! Hétszáz éves történelmünk, a dicső munkásmozgalmi múlt, a forradalmi változás, a lakosság összefogása szült téged! A városi rang még több, még jobb munkára kötelez bennünket«. »En szőke városom .. .•* — hangzott a költő szava egy ifjú lány ajkáról a Himnusz után a művelődési ház nagy- 1 érmét zsúfolásig megtöltő közönség előtt. Dr. Ress Zoltán tanácselnök nyitotta meg az ünnepi városavató tanácsülést. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke után üdvözölte Varga Pétert, a Központi Bizottság tagját, a megyei pártbizottság első titkárát, dr. Buda Gábort, a Minisztertanács tanácsi hivatalának általános elnökhelyettesét, Török Gyula vezérőrnagyot, Böhm Józsefet, a megyei tanács elnökét. Szirmai Jenőt, az OTP vezérigazgatóját, az Dr. Ress Zoltán köszönti az ünnepi tanácsülést. országos, a megyei és a helyi politikai, állami és társadalmi vezetőket, a vállalatok és Marcali lakosságának képviselőit. Rövid bevezetőjében méltatta a város születésének körülményeit, a lakosság áldozatkészségét és összefogását, majd átadta a szót az Elnöki Tanács elnökének. Losonczi Pál városavató beszéde Losonczi Pál mondott avatóbeszédet. —- A tavasz a mi életünkben nemcsak a legcsodálatosabb természeti jelenség, hanem társadalmi kikelet is — kezdte beszédét Losonczi Pál. — Március 15-e, március 19-e, április 4-e, a szabadságharc, a Tanácsköztársaság és a szocializmus születése mind a tavasz egy-egy ünnepe. A mai nap kapcsán azt is szóba hozhatjuk, hogy a tavasz új városaink születésnapja. A városavatás mérföldköves esemény nemcsak a helység, hanem az ország életében ,is. A városavatás C6ak a jog oldaláról közelítve — és nem a lényegét tekintve! — törvényalkotó tett. A város társadalmi és gazdasági törekvések, bizonyos fejlettségi szint valóságos tükröződése. A szocialista állam, Népköz- társaságunk Elnöki Tanácsa — ha szabad úgy mondanom — csupán a »pecséiet teszi rá« annak a történelmi, társadalmi, gazdasági folyamatnak a szakaszára, amelyben egy-egy településről elmondható, hogy kimeríti a korszerű értelemben vett város glapvető ismérveit. Várost nem az ügyes törvényhozók belátása alapít, hanem a benne elő emberek. Somogybán várost avatni a szokásosnál is nagyobb öröm számunkra. Öröm azért, mert országos érvényű folyamat ismételt megerősítéséről szerzünk bizonyságot, de öröm azért is, mert azt láthatjuk, hogy Somogy szaporábban lép, igyekvő buzgalommal hozta be történelmi hátrányát. Somogy megyét — félig tréfásan, félig komolyan — "országnak« is szoktuk nevezni. Az efféle félhivatalos tudo txwayos álláfifioglalag talán azt a képzetet segített megformálni, amely a múlt század végén Somogy megyét területére nézve a legnagyobb, lakosságát tekintve a legnépesebb, történelmileg a legrégibb, természetrajzi oldalról megközelítve pedig erdőséges megyének tekintette. Város- talan megye volt Somogy egészen az utóbbi időkig. Tulajdonképpen csak jó évtizede beszélhetünk városiasodásról. És ma a harmadik várost avatjuk itt. Nyolc év alatt hármat! A megyeszékhely, Kaposvár után a mi szocialista világunkban, annak is az elmúlt évtizedében emelkedett városi rangra Siófok és Nagyatád, és lesz most város Marcali. Kaposvár, Siófok, Nagyatád és Marcali a szemünk előtt nőtte ki régi kopottas ruháját, vedlette le fa- 1 lysias arculatát és lett várossá! Emlékszem rá, mintegy másfél évtizeddel ezelőtt a megye vehetőiben fölmerült a gondolat, hogy Marcalit várossá kellene nyilvánítani. Alighanem olyan választ kaphattak, mint a barcsiak tíz évvel ezelőtt tőlem. Azt mondtam nekik, hogy ennek ugyan nem sok akadálya lenne. Ha nagyon akarnánk, valahogy elintézhetnénk, hogy városnak nevezzék Barcsot. De ettől semmi sem változna. Azt tanácsoltam az én barcsi barátaimnak, fordítsuk meg a dolgot: előbb csináljanak a községből várost, aztan már nem ma már Igazán városias Marcalira. A mi szeretett és tisztelt barátunk, Bernáth Aurél, Marcali nagy szülötte szép könyvében ejt néhány szót szülőhelyéről is. Érdemes felidézni az Így éltünk Pannóniában egy-két bekezdését. Ezt írja: »Marcali e történet idején még falu volt, de járási székhely lévén, a megfelelő hivatalok rangosították. Volt elemi iskolája, »gyorsajtó«-ja (nyomdája), hetilapja, járás- bírósága, főszolgabírója, katolikus és zsidó temploma és még grófja is... A falu ran- gosodását különösen három utcája mutatta, ahol lassanként letelepedő orvosok, ügyvédek és hivatalnokcsaládok építkeztek. E házak, a falusiaktól eltérően, cseréptete- jűek voltak, és stílusukban sem mutattak már népművészeti elemeket. Kisebb-na- gyobb lomhán művelt kert is volt mindegyik ház hátterében.« Azt hiszem, több nevezetességet a tudós leírás sem mondhatott volna a községről. Nagyjából eddig jutott el 700 esztendőre visszatekintő írott története után Marcali. Az a község, amely népének verejtékével az urak gazdagságát dúsította, amely adott felvilágosult nagyurakat magának és országunknak, szabadságharcos hősöket Somogynak és Kossuthnak, hősöket és vértanúkat a Tanácsköztársaságnak, és amely a XVI. század harmadán-de- rekán még art is megérte, hogy — Kaposvár előtt —röpke 13 évig megyeszékhely volt. Viszont az is tény, hogy a kegyetlen, négyhónapos frontvilág után nagyjából annyi lakost számlált, mint a csaknem száz év előtti első népszámlálás idején, és az elmaradt társadalmi viszonyokat, termelési állapotokat hagyta örökül a felszabadult községnek. (Folytatót a 3. oldalon) Szerelők a m (MTI-fotó — Bisztray Károly felvétele) Jó ütemben halad az ország egyik kiemelt nagyberuházásának, a bélapátfalvai cement- és mészműnek az építése. A Szovjetunióból megérkeztek a forgókemence alkatrészei, s a termelőberendezések nagy része is a helyszínen van már. A szovjet tervek és technológia alapján készülő üzem a jövő évben elkészül. Teljes termelése a felfutás után egymillió 200 ezer tonna jó minőségű cement lesz. Képünkön: Az üzemi főépület. Kádár János fogadta Oldrich Svestkát Szerdán délután az MSZMP Központi Bizottságának székhazában Kádár János, az MSZMP KB első titkára fogadta a hivatalos baráti látogatáson hazánkban tartózkodó Oldrich Svestkát, a CSKP Központi Bizottsága titkárságának tagját, a Rudé Právo főszerkesztőjét. A szívélyes, baráti légkörű fogadáson részt vett Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Katona István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Népszabadság főszerkesztője. Ott volt dr. Václav Mo- ravec, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete. (MTT) Dr. Maróthy László találkozója a Komszomol első titkárára! Dr. Maróthy László, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának első titkára szerdán fogadta Jevgenyij Mihajlovics Tyazselnyikovot, az össz-szö- vetségi lenini Komszomol Központi Bizottságának első titkárát, aki útban Havanna felé rövid időre megszakította útját Budapesten. A két ifjúsági vezető szívélyes, elvtársi találkozója után J. M. Tyazselnyikov folytatta repülőútját Kuba felé. Kulikov marsall elutazott Budapestről Szerdán elutazott hazánkból V. G. Kulikov, a Szovjetunió marsallja, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka, valamint A. I. Gribkóv hadseregtábomok, az egyesített fegyveres erők törzsfőnöke. A Ferihegyi repülőtéren a vendégeket Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter búcsúztatta. Jelen volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. Ugyancsak elutazott hazánkból Martin Dzur hadseregtábornok, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzetvédelmi minisztere. (MTI) A zárszámadások tapasztalatai Ülést tartott a TOT elnöksége Szerdán Szabó István elnökletével ülést tartott a TOT elnöksége, s egyebek között megtárgyalta a tsz-ek 1976. évi zárszámadását, illetve az 1977. évi tervkészítés tapasztalatait. Az elnökség megállapította: a múlt év kedvezőtlen időjárása, a nyári aszály éreztette hatását a közös gazdaságok tevékenységében, de nem olyan mértékben, mint ahogy arra számítani lehetett: a tsz-ek ugyanis sikeres erőfeszítéseket tettek a terméskiesés részbeni pótlására. Ennek is köszönhető, hogy 1975-höz képest 10,5 százalékkal nőtt a közös gazdaságok termelésének értéke, s bevételük elérte a 116 • milliárd forintot. Viszont nőtt a tsz-ek termelési költsége is: 12,6 százalékkal haladta meg az 1975. évit. A tsz-ek nettó nyeresége az előző évinél 2,6 milliárd forinttal kisebb volt, viszont az 1975. évinél kevesebb közös gazdaságban — összesen 54 üzemben — került sor szanálási eljárásra. Az elnökség tudomásul vette, hogy a tsz-ek 1977. évi terveit és a népgazdasági előirányzatok között megfelelő összhang alakult ki. Az elnökség a továbbiakban ajánlást fogadott el a tsz területi szövetségek tisztújításával kapcsolatos feladatokról, és értékelte a közös gazdaságok 1976. évi gazdálkodási verse-: nyét j
