Somogyi Néplap, 1977. március (33. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-27 / 73. szám
Villák, lakások, „sufnik” Hol lakik a turista Fonyódon ? Régóta gond a »-magyar tengerre* látogató külföldi és belföldi vendégek elszállásolása. Ezen a hangulatos hajlékok számának növelésével, a magánvillák bérbeadásának fokozott jogi szabályozásával, a visszaélések megszüntetésével, a fizetővendég-szolgálat fejlesztésével lehet segíteni. A változásoknak, szerencsére, már Fonyódon is láthatók bizonyos jelei. Tavaly már csökkent a nehezen ellenőrizhető magánbérbeadások száma. 531 személy fogadott villájába idegeneket: 93-an a lakásukat bocsátották rendelkezésükre, s ez majdnem ötvenezer »vendégéjszakát* jelent. E számok »abszolút értéke* ugyan nem csekély, mégis jóval kevesebb az 1975. évinél. Ugyanakkor viszont szervezettebb a fizetővendég-szolgálat. Tavaly 923-an adták át lakásukat vagy villájukat a Sió- tournak, az IBUSZ-nak és a Cooptouristnak, s ez majdnem kétszázzal több, mint 1975-ben volt. Az így »összegyűjtött* 85 000 vendégnap szintén felülmúlja a korábbi átlagokat. A folyamat, a szervezeti átVegyszeres gyomirtás alakulás tehát mindenképpen kedvező, mivel az idegenforgalmi szerveknek kiadott lakások és üdülők minősége, s az értük kifizetett összeg ösz- szehasonlíthatatlanul köny- nyebben ellenőrizhető, mint a magánbérbeadás. Ez utóbbi gyakorta ad alkalmat visszaélésekre. Nem ritka eset, hogy a nyerészkedési vágytól ösztönzött tulajdonos letagadja az elszállásolt vendégeket. A múlt év egyik legnagyobb feltűnést keltő esete az volt, hogy egy meglett korú, kiváltképp jómódú ügyvéd építőmunkásoknak adta ki jól fizető vendégeit. azt állítva, hogy az üdülőjét alakítják át. A valóság mégis kitudódott, és a törvénytelen eszközökkel élő jogász törvény elé került. Nem kevésbé érdekes annak a »szegény özvegyasszonynak« a története. aki »elfelejtette« bejelenteni külföldi vendégeit, s a »feledékenység« természetesen busás bevétellel járt. No, meg jogi eljárással... Egyre többen ismerik föl a fizetővendég-szolgálat előnyeit; az adó jóval kisebb, mint a magánbérbeadás esetén. A fonyódi tanács illetékes vezetőinek eltökélt szándéka, hogy a bérbeszedői körzetek számát növelni fogják. A kisebb egységekben egyszerűbben megoldható az ellenőrzés. Valószínű hát, hogy Fonyód és Balatonfenyves idegenforgalmi ellátottsága — legalábbis ami a szálláshelyeket illeti — az idén szervezettebb lesz, mint a múlt évben volt L. A. Megkezdték a gabonák vegyszeres gyomirtását a kadarkúti tsz-ben. Az első napon két géppel 130 holdas búzatáblán végeztek. Elítélték a visnye-kőkúti tsz vezetőit I I milliós jogtalan hasson — ,,Elhullott állatok, meg nem tett utak Heten ültek a vádlottak padján pénteken, a Kaposvári Megyei Bíróságon: a visnye —kőkúti egyesült Dél-Zselic Termelőszövetkezet vezetői. Három éven át csalással, hamisítással, árdrágítással szereztek jogtalan hasznot a gazdaságnak, más bűntetteikkel pedig a tsz-t károsították meg. Az árdrágítással szerzett jogtalan haszon összege néhány forint htján 14 és fél millió. De hogyan jutottak ehhez? A szövetkezetnek Visnyén volt egy faüzeme, ahol hatféle koporsót gyártottak. 1973. január 1-től 1975. december 31-ig összesen több mint 85 ezret. A bajok az anyagbeszerzés körül voltak. A nehezen kapható tölgyfa helyett cserből készítették a koporsókat, ám ez a koporsó árából nem derült ki. Általában köbméterenként 1000— 2000 forinttal olcsóbb nyersanyagot használtak föl, s így tettek szert nagy haszonra. Becsapták a temetkezési vállalatokat. és a vásárlókat. Az elnök, a főkönyvelő, a faüzemvezető egyaránt tudta: törvénytelen, amit tesznek, am folytatták ezt az üzletet. Egy vizsgálat derítette ki, hogy bajok vannak. Am utána a gazdaság vezetői jelentették a megyei tanácsnak: minden szabályosan történik. Valójában azonban eszükbe sem jutott a visszaélések megszüntetése. Sőt az 1975-ös leltárt — ügyleteik leplezése érdekében — meghamisították. Ez az árdrágítás — amelyet a megyei bíróság ítéletében üzletszerűen, bűnszövetségben, jelentős mennyiségű és értékű árura elkövetett árdrágításnak nevez — csak a bűnlajstrom egyik fejezete. A többit — amiben az üzemi állatorvos, a főállattenyésztő és még két tsz-tag részt vett — felsorolni is lehetetlen; a megyei bíróság ítéletindoklása több mint 50 oldalt tesz ki. Manipulációik közé tartoznak például az elnöki reprezentációs alap növelését szolgáló bűntettek. Az ügy szereplői fiktív útiszámlákat állítottak ki — meg nem tett utakról. A különböző rendezvényekre úgy szereztek húst, hogy az állatorvos — a többi vezetővel történt megbeszélés után ■— állatelhuilási bizonylatot állított ki, s így bátran levághattak egy-egy bárányt vagy süldőt. Az »elhullott* állatokért ráadásul pénzt vettek föl, az Állami Biztosítótól. Az ifjúsági parlament reprezentációjához úgy szereztek pénzt, hogy a főállattenyésztő által 21 ezer forintért eladott lovat — amely a tsz-é volt — a könyvelésnek beadott szerződés szerint 15 ezer forintért értékesítették. A maradék hatezer forintot az elnök tette el az ifjúsági parlamentre. Igaz, később már nem használhatta föl, mert a lóvásárló reklamált, s kiderült az igazság. A faüzemben az árdrágításon kívül más is történt. Például az, hogy nem tsz- tagoknak ingyen végeztek különböző szolgáltatásokat: deszkát adtak, ingyen szállították. A faüzem és a tsz vezetői ilyenre még akkor sem adhattak volna engedélyt, ha a szolgáltatásra tsz-tagnak van szüksége. ' A tsz-elnök lakás- építkezéséhez is került ingyen épületanyag, sőt a 42 fuvarból — a lakás Kaposmérőben épült — is csak nyolcat fizetett be. A kisebb-nagyobb visszaélések zöme bűncselekménynek minősül. A tsz-veze- tők összesen 213 ezer forint meg nem térített kárt okoztak gazdaságuknak és csaknem 18 ezer forint kárt a biztosítónak. A fiú fölállt, lehúzta a vonatablakot, mert nagy volt a hőség a fülkében. Friss levegő, napfény simogatta az utasok arcát; néhányan, alig észrevehetően, rámosolyogtak a fiúra. Tizenkét—tizenhárom éves lehetett, eleven szemű, világos- barna hajú; szürke nadrágot, garbót viselt. Egy idő után fölhúzta az ablakot, de a felső keret és az üveg között arasznyi rést hagyott. Az üveget belepte a pára. A fiú könyvet vett elő, de csak a térdére fektette, pedig a könyvet Móra Ferenc írta a Dióbélkirályfiról. Az ablakot nézte várakozó arccal. Egyszer- csak a résen át a tavasz özönlött be a levegővel. Mert a tavasz már régóta loholt a vonat után, s most, hogy elérte, mindjárt az utasok közé kívánkozott. Talán, hogy felvidítsa őket. De az utasok nem vettek tudomást a tavaszról. Nem figyeltek rá, csak maguk elé néztek, vagy az újságjaikba. és a homlokuk a téli éghez hasonlóan szürke volt. A megyei bíróság pénteken hozott ítéletet a tsz-vezetők ügyében. Az egyesült gazdaság akkori elnökének, az 56 éves Papp Józsefnek büntetése négy évi — szigorított bör- tünben letöltendő — szabadságvesztés; 4 évre eltiltották a közügyek gyakorlásától és 25 ezer forint részleges vagyonelkobzást rendeltek el. A 36 éves Tóth Lajost, a gazdaság volt főkönyvelőjét kétévi és 6 hónapi szabadság- vesztésre ítélték; két évre eltiltották a közügyek gyakorlásától és tízezer forint vagyonelkobzást rendeltek el. A faüzem vezetője, a 45 éves .Sátrán Ernő büntetése kétévi szabadságvesztés, s két évre eltiltották a közügyek gyakorlásától. A 32 éves dr. Bévárdi Sándor üzemi állatorvos büntetése egyévi szabadságvesztés, négyévi próbaidőre fölfüggesztve. A főállattenyésztőt, a 28 éves Kovács Imrét nyolchónapi — négy év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték. A 43 éves Zsobrák Tibor és a 48 éves Bárány Tibor 3, illetve 4 ezer forint pénzbüntetést kaptak. A vádlottaknak meg kell fizetniük az általuk okozott károkat is. D. T. Hajó Csak a fiú fogadta a tavasz köszönését, majd helyet adott neki maga mellett az ülésen. Beszélgettek. Érdekes, a tavasz nem magáról beszélt a fiúnak, hanem arról, aki majd utána következik. A fiú fölemelte a mutatóujját, és rajzolni kezdett a bepárásodott ablaküvegre. Hajót rajzolt — kéménnyel, fedélzettel, küllős kormánykerékkel és bajuszos kormányossal. Aztán hullámokat a hajó alá, és óriási napot a gyerek feje fölé, aki a hajó fedélzetén állt és integetett. Ügyesen rajzolt. A hajó után sátrak sorakoztak. Egész sátortábor. Aztán hegyek, folyók, fák és mindenféle formájú kövek a hegyen, halak a folyóban és madarak a fákon. A nyár. a vakáció tündökölt az ablaküvegen, pedig a tavasz még csak éppenhogy megérkezett. Meddig: élünk és meddig élhetünk? Mindenki szeretne sokáig és egészségesen élni. Csak a beteg ember tudja igazán, hogy az egészség és a jo közérzet mit jelent. Kétezer évvel ezelőtt a rómaiak átlagos életkora 22 év volt, s az átlag Európában egy évszázaddal ezelőtt sem tett. ki többet 35 évnél. Az emberek várható átlagos élettartama napjainkban az iparilag fejlett civilizált országokban 72 évre emelkedett. Ez a kedvező arány elsősorban a csecsemőhalandóság és a fertőző betegségek eredményes leküzdéséből adódott. Am a középkorú felnőtt ember életkilátásai ma semmivel sem jobbak, mint a régi emberé volt. Sőt a ma embere — a fertőző betegségeket és jobb gyógyítási lehetőségeket leszámítva — több károsodásnak és veszélynek van kitéve, mint évszázadokkal ezelőtt. Naponta halljuk, hogy ez vagy az az ismerősünk élete teljében meghalt. A halálokok élén a szív- és érrendszeri betegségek állnak, s ezen belül a szívinfarktus »vezet«. I Ezt a rákos megbetegedések követik. Egyre nagyobb azoknak az érelmeszesedéses ^megbetegedéseknek a száma is, amelyeket szomorú és megállíthatatlan szellemi-testi leépülés követ. Vajon törvény- szerű, hogy ezek a mind gyakoribb új népbetegeségek egyre több áldozatot szedjenek? Egyes betegségek létrejöttében maga a szenvedő ember és környezete teljesen vétlen, mások kialakulásában viszont helytelem életmódjával, táplálkozásával és szokásaival nagyon is tevékenyen részt vesz. A mai népbetegségek zöme már a születéstől magunkkal hozott, öröklött hajlam alapján jön létre, kialakulásukban azonban mi magunk is okozói vagyunk. A helytelen életmód és környezeti ártalmak közül itt csak a mozgásszegény életmóddal, a táplálkozással és alkoholfogyasztással, valamint a levegöszennyezödéssel foglalkozom. Közismert, hogy a ma embere keveset mozog, sőt az aktív pihenést is a fizikai igénybevételt nem kívánó passzív pihenés váltotta fel. S a régi, nagyobb testi aktivitáshoz mért kalóriaigényt megtartva korunk embere erősen túltáplálkozik. Pedig a mozgás döntő élet- szükséglet, mert az egészséges anyagcsere alapja, és így sok betegség megelőzését segíti. Mozgásra fokozódik a szervezet véráramlása és a cukorfelhasználás, gyorsabban eltűnik a vérkeringésből a zsiradék, s a zsírsejtek kisebbednek. A vér zsír- és cukorszintjének leszállítása mellett csökken a cholesterinszint és véralvadé- konyság is. A táplálkozásban a kisebb energia- és kalóriafelhasználás ellenére mégis állandóan emelkedik a kalóriafelvétel és főleg a veszélyeztetettek (köve-, Mintha láttam volna már ezt a hajót, gondoltam akkor, a szürkébe játszó homlokok egyikeként. — Igen, láttam, most már emlékszem. Meglehetősen régen, pontosan nem is tudom, mikor, talán éppen annyi idős voltam, mint ez a fiú. Én is hajót, ugyanezt a hajót rajzoltam az ablaküvegre. Ütitársaim közül néhányan fölneszeztek, s először csak szórakozottan, majd egyre élénkebben figyelték a fiú mutatóujját. Észrevettem, hogy ők is megismerték a hajót — füstölgő kéményéről, fedélzetéről és nagy bajuszú kormányosá-, ról. És felismerték a napot, akinek emberarcán fülig húzódott a mosoly; a sátrakat, a hegyet, a hegyen a köveket, a folyóban a halakat. Valamikor ők is lerajzolták mindezt, ablaküvegre, porba, házfalakra. Ezért figyelték élénken a fiút, aki a vonatból tengerre szállt. gzapudi András set mozgó 40 évén felettiek) fogyasztanak a szükségesnél lényegesen több táplálékot. Helytelenül és károsan változott meg táplálkozásunk összetétele is. A kedvezőtlenül magas szénhidrátfogyasztáson belül megnőtt a cukrok, édesített üdítőitalok (kola, jaffa) és az édesipari termékek fogyasztása. A cukorfogyasztás évi felső határa 35 kilogramm. Ezt1 a legtöbb civilizált országban — hazánkban is — már rég túllépték. Különösen ijesztő a gyermekek és fiatalok nagymértékű cukorfogyasztása. Ugyancsak állandóan emelkedik — különösen a magyar konyhán — a zsíradékfogyasz- tás, s ezen belül is a káros telített zsírsavakat tartalmazó állati eredetű zsiradék fogy nagymértékben. Ez pedig az érelmeszesedés és szívinfarktus növekvő kockázatát jelenti. Szomorú, hogy évről évre több alkohol fogy. Ez morális züllesztő erején kívül, nemcsak mint ideg- és májméreg veszélyes, hanem a vér zsírszintjét és ezáltal a szívinfarktusok veszélyét is fokozza. Egy európai felmérés szerint a népességnek átlag 3,4 százaléka fogyaszt naponta több mint 70 gramm alkoholt, a zsíranyagcsere-zavarban szenvedőknek és ezáltal infarktus veszélyének kitetteknek pedig 19,4 százaléka iszik ugyanennyit. A levegőszennyeződés egészségkárosító hatása ma már világprobléma. A dohányzás magzati ártalmat, gyomor- és idegrendszeri károsodást okozó, valamint tüdőrákkeltő hatása is közismert. Szív- és érrendszert megbetegítő hatása azonban napjainkban válik egyre szembetűnőbbé. A szív- infarktusban elhaltaknak aránya a dohányzással és az elszívott cigaretták számával párhuzmosan nő. A 40 év alattiak szívinfarktusában a dohányzást csaknem mindig ki lehet mutatni. Cigarettázás hatására ugyanis a koszorúerek trombózisa az arra hajlamosokon tíz évvel korábban létrejön. A dohányfüst károsító hatását a védőszipkák és filteres cigaretták bevezetésével próbálták korlátozni. Valóban a filteres cigaretták szívása a szervezetbe jutott kátrány- mennységet 40 százalékká’, a nikotint pedig 35 százalékkal csökkentette. Hatására valamelyest mérséklődött a ciga- rettázók között a tüdőrákban elhaltak aránya, a szívinfarktusban elhaltak száma viszont feltűnően emelkedett. Miért? A filteres cigaretták szívása közben 38 százalékkal több szénmonoxid kerül a szervezetbe. mert ez a füst feszes, s emiatt kevésbé keveredik levegővel. A dohányzás szívkárosító hatásáért tehát elsősorban a szénmonoxid felelős. Ha az amúgy is veszélyeztetett magas vérnyomású. magasabb Cholesterin- és zsírszintű ember még cigarettázik is. akkor a szívinfarktus kockázata tízszeresére nő. A szénmonoxid a kipufogógázok egészségkárosító hatásában is szerepet játszik. Bizonyára a gépjárművezetők között is ezért több a szívinfarktus. E gázok károsító hatására meghökkentő adatok láttak napvilágot Svájcban: egy orvosi közlemény szerint a forgalmas autóutak mellett lakóknál kilencszer több rákos halálozást figyeltek meg, mint az autóutaktél távolabb élők között. Ezt a hatást az ólomra. illetve az ólombenzin égéstermékeire vezetik vissza. Az átlagos életkor még ideális körülmények között ' is maximálisan csak 100—110 évre terjeszthető ki. Helytelen nézet, amikor egyesek olyan idős 80—90 éves ismerősökkel példálóznak, akik egészségtelen életmód, állandó szeszfogyasztás és dohányzás ellenére magas kort értek el. Ezek a kivételt erősítő példák csak azt bizonyítják, hogy e ritka szerencsések a betegség hajlama nélkül születtek. Az emberek többsége ugyanis a betegségre való hajlamát vele születetten hordja magában. A helytelen életmód és táplálkozás miatt e betegségeket, meg is kapja. Mi lenne tehát a teendő? Több mozgással, kevesebb kalória-, cukor-, zsiradék- és szeszesital-fogyasztással járó életet élni és jó levegőt biztosítani a közlekedési eszközökön, összejöveteleken, közös váró és szolgáltató helyiségekben. valamint lakott területen a falakon kívül is. Az egészségügyi agitáció és meggyőzés mellett, nem szabad megfeledkezni a személyes példa- mutatásról sem. Bizonyos esetekben még adminisztratív tiltó rendelkezésekre is szükség lehet. Gondoljuk meg: mi lelt volna a régi néppusztító fertőzőbetegségekkel, ha nem szülétek volna igen szigorú adminisztratív rendszabályok — elkülönítés, kötelező szűrő- vizsgálatok, védőoltások stb. — is. Dr. Angelli István „Naponta IS-20 hektárral vészek... Jelentős előnyre tettek szert Ritka az olyan alkalom a mezőgazdasági üzemekben, mint amilyen az idei: az időjárás nemcsak arra ad módot, hogy pótolhassák az őszről elmaradt munkát, hanem arra is, hogy a korai kitavaszodás jóvoltából jelentős előnyre tegyenek szert. A hetesi határban tavaly ilyenkor még majdnem ezer hektáron adott munkát az előző év őszéről áthúzódott mélyszántás, most viszont csak az a terület maradt ősszel szántatlanul, ami trágyázásra várt. A tsz-ben a hét elejére már végeztek a szántások simítózásával, földbe került a lucerna magja 128 hektáron, s nem volt más hátra a vetőmagnak szánt 200 hektár borsóból sem. A végéhez közeledtek a 140 hektárnyi cukorrépa vetésének is. Kint a határban Tóth László traktoros elégedetten mondta: — Jó a föld, jól dolgoztak a magágykészítők. Az MTZ— 50-essel sincs semmi bajom. Tavaly kaptam, kifogástalanul működik: 15—20 hektárral végeztek naponta ... Március 18-án kezdtem a cukorrépa vetésétől, éve dolgozik tavaszonként .velőgéppei a határban Tóth László, s ilyen korai, kellemes kezdésre, mint amilyen az idei, nem tud példát. Reggel hétkor áll munkába, s a vetés bére 15 forint hektáronként. Mint mondta; minden körülmény kedvez, hogy jól keressen, s napról napra jelentősen nő a bevetett terület. H, r.
