Somogyi Néplap, 1977. március (33. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-03 / 52. szám
Hallgatókként váltak kommunistává Fáznak a palánták — fólia kellene Zöldség négy hektárról — Törekvésünk az elmúlt évedben azt szolgálta — s ez a célunk a jövőben is —, hogy sokoldalúan képzett hallgatókat neveljünk. Olyan fiatalokat, akik nemcsak szakmájukat értik, hanem megfelelő politikai tudással, közéleti érdeklődéssel rendelkeznek. E gondolatokkal köszöntötte dr. Széles Gyula tanár, a pártszervezet titkára a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola egykori hallgatóit azon a tanácskozáson, amelyre a tanulmányaik során kommunistává lett fiatalokat hívták meg. Horváth László, a nagybajomi Lenin Tsz elnöke — elsősorban saját tapasztalatai alapján — arról tartott előadást, hogy mi a fiatal mezőgazdasági értelmiség szakmai, közéleti tevékenységének jelentősége a szocia1 ista nagyüzem és a falu életében. — Azt várják tőlük, hogy a nagyüzem irányításán kívül segítsenek a szocialista brigádok létrehozásában, azok mun kájának eredményessé tételében, a háztáji gazdaságok termelésében. S azt, hogy példát mutatva részt vállaljanak a falu közéletéből, a párt- és az ifjúsági szervezetek munkájából is. Eredményesen dolgozni, szakmai, közéleti feladataiknak megfelelni akkor tudnak, ha közvetlen, emberi kapcsolatokat teremtenek. és .együtt dolgoznak a falvakban tevékenykedő többi értelmiséggel is — mondotta, majd a felszólalások következtek. — Nagyobb gondot kell fordítani a politikai tantárgyak tanítására, s emelni a követelményrendszert. Megérteni azt is, hogy egy fiatal vezetővel szemben milyen politikai követelmények vannak. Fokozni kell a közéletiségre való nevelést. Vállalja a főiskola KISZ-szervezete a volt hallgatók »utógondozását« munkájának segítését. Hozzanak létre közös klubot a tanítóképző főiskolával, hogy már itt, időben megismerhessék egymás munkáját. A főiskola pártszervezete még nagyobb gonddal nevelje a ha'lJavul! a tanácsok ifjyséipÉtai mankója Az Állami Ifjúsági Bizottság titkársága és a Minisztertanács Tanácsi Hivatala 1975- ben kiadott irányelveiben meghatározta a megyei tarrácsok vb titkárságának ifjúság- politikai teendőit. Létrehoztak egy új munkakört: minden megyében ifjúsági titkár ellenőrzi az ifjúsági törvény- végrehajtását. Somogybán 1975, július elsejétől Weisz Zoltán látja el ezt a feladat tot. Tájékoztatást kértünk tőle: miként vált be ez a rendszer a másfél év alatt? — Az ifjúsági törvény és az ehhez kapcsolódó országos, valamint megyei határozatok végrehajtásának ellenőrzése több lépcsőben és több fórumon folyik. A tanácsi szakigazgatási szerveknek, -a járási hivataloknak, a városi, községi tanácsoknak és' a tanácsi vállalatolcnak intézkedési terveket kellett készíteniük a törvény megjelenése után. Azzal már nincs gond, hogy létezik-e ez a terv. Azt kell elsősorban »firtatni«, hogy végrehajtják-e. A megyei tanács ifjúságpolitikai albizottsága beszámoltatta a járási hivatalok és a városi tanácsok elnökeit. Ez volt az első nagyobb vizsgálat 1975 júliusa után. Az ilyen tanácskozás »kényszer« is arra. hogy mindenütt foglalkozzanak az ifjúságpolitikával. A barcsi járásiak például nemcsak a »kötelezőt« teljesítették, hanem sokrétű községi vizsgálatot is végeztek a területen. A másik forma: 1976 óta a mepvei tanács átfogó vizsgálataiban — akár a vállalatokat, akár az alsóbb szintű tanácsokat ellenőrzik — mindig szerepel az ifjúsággal való foglalkozás. A szakigazgatási szerveknél egy-egy ember külön is foglalkozik a fiatalok gondjaival. Korábban ez nem így volt, az ifjúsági titkári hivatal létrehozásával együtt »nevezték ki« az osztályoknál a felelősöket. Természetesen nemcsak a vizsgálatokban, az írott anyagokban szerepel az ifjúságpolitika. A személyes találkozások. a községi látogatások »kötelezőek«, ez a legjobb munkamódszer. — Hozott-e szemléletbeli változást az »újdonság«? — Azt azelőtt is mindenki tudta, hogy a fiatal nemzedékkel foglalkozni kell. Am ez a feladat annyira szerteágaz zó, hogy egy-egy szerv nem mindig találja meg a saját tennivalóit. Ügy mondanám, mindenütt egyre jobban értenek is a fiatalokkal kapcsolatos teendőkhöz. A feladatok megkövetelik, hncv a velük foglalkozó munkatárs »szakember« legyen. Az ifjúsági titkárnak egyébként nemcsak a tanácson belül kell összefognia a szálakat. Kapcsolatot kell tartania a társszervekkel, a politikai és tömegszervezetekkel. A megyei pártbizottság és a KISZ-bizottság politikai segítséget nyújt. A szakszervezetek megyetanácsával, a tsz- szövetséggel és egy sor szervvel kölcsönösen összehangoljuk a munkát. Erre mindenképpen szükség van. így két izerv nem csinálja ugyanazt a dolgot egyszerre, nem maradunk el egymástól. Az a tapasztalatom, hogy mindenütt örülnek a segítségnek, szívesen együttműködnek velünk. — Melyek a legközelebbi feladatok? — Ellenőrizni kell a-z úttörőkorosztályra vonatkozó minisztertanácsi határozat végrehajtását, és újra meg kell vizsgálni a tanácsok és a tanácsi vállalatok intézkedési terveit Ez utóbbira azért van szükség, mert elkészültük óta változtak a körülmények, ki kellett egészíteni őket, és sok »elintéznivalón« már túl is kell lenni. — Vajon mennyit »éreznek« a megye fiataljai abból, hogy van a tanácson ifjúsági titkár? — Gondolom érzik. Nem kívánom részletezni, hogvan és miért. A tanácsi fiatalok országos ifjúsági parlamentjén is elhangzott: amióta létrehozták ezt a hivatalt, azóta »szemmel láthatóan« javult a tanácsok ifjúságpolitikai munkája. L. P. gatókat kommunistává. A nyári gyakorlatokat használják fel arra, hogy megismerjék a termelőszövetkezetek, a falvak KISZ-szervezeteinek munkáját, mert ez elősegíti, könnyebbé teszi beilleszkedésüket. A KISZ-szervezetekkel. a szocialista brigádokkal való foglalkozás nagyon fontos, ennek hatása az eredményesebb munkában jelentkezik. Hívják meg az iskolára az egykori hallgatókat, hogy ta tál közli ássanak a most tanulókkal, tapasztalataikkal segítsék fel - készítésüket a? életre. Kusz József, Kónya Nándor, Hollósi László, Somogyi Sándor. Szabó Ferenc. Erdős Gyula — akik f&áüattenyész- tőkint. agronémusként, iüg- getlenílett pártmunkásként, KISZ-titkárként és más beosztásban dolgoznak — amikor tapasztalataikat, javaslataikat elmondták, arról is szóltak: a fiatal mezőgazda- sági értelmiség munkáját — főként a kommunistákét — mindenütt nagy figyelemmel kísérik. Igaz, Varga Gábor azt is elmondta, hogy első munkahelyén, a kővágóőrsi Béke Tsz-ben nem nagyon törődtek a munkájával, nem ^tapott pártmegbízatást. Egy másik felszólaló arról szólt, hogy több társadalmi megbízatást is kapott, s ha valamennyit elvállalja, akkor gazdasági feladatainak képtelen eleget tenni. Dr. Guba Sándor főigazgató így beszélt: — Örülök annak, hogy egykori hallgatóink szavaiból kitűnt: szeretik a főiskolát, s magukénak érzik gondjainkat. Törekvésünk a jövőben is az lesz, hogy kellő szakmai tudással, politikai ismeretekkel. közéleti érdeklődéssé! rendelkező fiatalokat bocsássunk ki, akik büszkék lesznek arra, hogy itt tanultak, és szívesen tesznek eleget meghívásunknak. Többen kértek még ezt követően is szót. Dr. Vörös Imre tanszékvezető tanár — válaszolva a javaslatokra — azt mondta ej, hogy vitaképes^ véleményüket határozottan megfogalmazó, kifejező fiatalok nevelésére törekszenek. Azzal fejeződött be ez az első tanácskozás, hogy hasznos, eredményes volt, s a jövőben rendszeresen tartanak hasonlókat. Úgy távozhattak egykori iskolájukból a fiatal kommunista mezőgazdasági szakemberek, hogy ötleteikkel, javaslataikkal segítséget nyújtottak a jövő sokoldalúan képzett szakembereinek neveléséhez! Sz. L. Saját készítésű szerszámmal préselik a tápkockákat az asz- szonyok a kaposfői Kossuth Termelőszövetkezet kertészetében, s egy mozdulattal a paradicsompalántát is belehelyezik. Gyors ez a módszer: a fejenkénti átlagos teljesítmény naponta másfél-két ezer pa- lántázott tápkocka. A fóliatetőle védőkupolája alatt zavartalanul fejlődhet a körülbelül 35 ezer tő saláta. Ez nem a teljes mennyiség, folyamatosan még mintegy húszezret ültetnek ki. A vasárnapi ebédek ízletes kísérőjével három hét múlva már találkozhatunk a piacokon. A saláta helyére kerül majd a most tűzdelt paradicsom és paprika. A két primőr áru körülbelül május végétől lesz kapható. Tápkockákban sorakozik egymás mellett harmincezer káposztapalánta, erre is jut hely a 4200 négyzetméter alapterületű fóliák alatt.. A legnagyobb gondot azonban most nem a termények okozzák, hanem az. hogy az árvizekhez felhasznált nagy mennyiségű fólia miatt, hiány keletkezett. Az ország raktárainak feltöltéséig nem tud szállítani az Agroker. Kaposfőn 1200 négyzetméter alapterülelen várakoznak az áhított melegre az ősszel kiültetett salátapalánták. A földből már kibújtak, növekedésnek indultak, további fejlődésükhöz azonban egyenletes meleg kellene. Brigádtagok anyagi elismerése — érdem szerint A tapsonyi Rákóczi Termelőszövetkezetben több mint egy évtizedes hagyománya van a szocialistabrigád-moz- galomnak. A helyi pártalap- szervezet kezdeményezésére 1964-ben alakultak az első olyan kollektívák, melyek a szocialista cím elnyerését tűzték célul. Az akkori részvevők gépszerelők, traktorosok voltak. A későbbiekben igencsak terebélyesedett a mozgalom, s a múlt évi munka alapján már 11 brigád érdemelte ki a címet: ezekben a közösségekben összesen 183 tsz-tag és alkalmazott dolgozik, ami a szövetkezet aktív dolgozóinak 40 (!) százalékát teszi ki. Egységes formájú brigádnaplót’ vezetnek, folyamatosan mérik, ellenőrzik a teljesítményeket, és rendszeresen összehasonlítják a végzett munkát a vállalásokkal, így az értékelés is pontos lehet. A Rákóczi Tsz huszonöt számviteli, pénzügyi és bérelszámolási dolgozóját tömörítő Jegorov brigád például vállalta, hogy a további tíz brigád mindegyikéhez ad egy-egy írnokot, megkönnyíteni a naplók áttekinthető vezetését. A szövetkezet hetvenötezer forinttal jutalmazta a szocialista brigádokat a múlt évben végzett jó munkáért. A pénzt úgy osztották föl a kollektívák között, hogy egy brigádtagra átlagosan 400 forint körüli összeg jutott — volna, ha nem a végzett munkát veszik figyelembe az elosztásnál! A brigádvezetők a legjobb dolgozókkal közösen döntötték el, hogy ki mennyit kapjon. Ügy vélték, hogy a brigádon belüli helyes értékfend felállítása a közösség dolga, hiszen az tudja igazán, ki hogyan járult hozzá az eredményekhez. így ösztönözhet az erkölcsi elismerés mellett az anyagi juttatás arra, hogy a brigádok szorosabb egységgé ková- csolódjanak. Autóbuszt indít a munkásokért a barcsi kézműipari üzem Á gépcserét a szakértelem teszi lehetővé MUTATÓS, SZÉP ÜZEM a Fővárosi Kézműipari’' Vállalat barcsi telepe. Műhelyeit úgy tervezték, hogy egyidőben 320 ember tudjon dolgozni. A gépeket most százhatvanan kezelik: a korszerűen fölszerelt üzemben kevés a munkáskéz. Miért? A kérdésre nem külső okokban kell keresni a választ. Több mint egy esztendeje avatták az üzemet. Azok, akik akkor itt kezdték a munkát, csakhamar tapasztalták: nem érkezik folyamatosan a feldolgozásra váró anyag, sok az állásidő. A hónap végén mindez a borítékon is meglátszott: ezerötszáz forint körül volt a kereset. A nem éppen magas fizetésnek híre kelt a környéken... Azóta alaposan megváltoztak a bérek. A folyamatos anyagellátást, s vele együtt az egyenletes termelést biztosítani tudja már a válJalat. Az emberek a hónap végén most háromezer forint körüli ösz- szeget találnak a borítékban: az egy évvel ezelőttinek a dupláját. Igaz, túlóráztatások árán, de teljesíteni tudták a tavalyi tervet is. A hangulat alaposan megváltozott az üzemben az emberek szívesen jönnek ide dolgozni. A múltról már a barcsi telepen is kevés szó esik. A munkások és a vezetők inkább a jövpt figyelik. Egyre több és . bonyolultabb ..feladatot kapnak. A minőség jó bizonyítéka, hogy mind több termék készül itt exportra. Az üzem idei termelését csaknem teljes egészében lekötötte már egy szovjet külkereskedelmi vállalat. A feladatok megoldásához még több emberre lenne szüksége a telepnek. — És nincs jelentkező? — Szerencsére már van — mondja Berki Viktorné telepvezető. — Benti munkára is és bedolgozónak is jelentkeznek. A varrodában két műszakot szerveztek már: a gépek kihasználása indokolja ezt. A varroda és a kötöde létszámának növelése most a soron következő feladat. Az előbbiben ötven, az utóbbiban pedig hetven új embert tudnánk foglalkoztatni. — Az emberekért a vállalat bérelt autóbusza jár március közepétől. Tárgyalásaink alapján két irányba indítunk munkás járatot: az egyik a délszláv községekből — Lakó- csáról, Tótújfaluról, Kasté- lyosdombóról és Potonyból — hozza az embereket, a másik Bélavárról indul, és az útba eső településekről hoz munkásokat. Március közepén ezekben a falvakban megkeressük azokat, akik munkavállalóként számításba jöhetnek. Közben pedig folynak a gépcserék is. Ezekre azért van szükség, mert amikor megkezdtük a termelést, nem volt sem szakmunkásunk, sem műszerészünk. A szakmát a munkásnők a kézi kötőgépeken tanulták meg. Most automata és félautomata gépeket állítunk be. — Mi lesz a régi gépekkel? — A bedolgozók kapják meg. Az üzemben ötvenegy kézi síkkötő gépet szereltünk fel. Kilencet az elmúlt hetekben már átadtunk a bedolgozóknak, s helyükre nyolc félautomata került. A kilenc leszerelt gépre tizenkét jelentkező volt. Ez pedig azt bizonyítja. hogy van mód a bedolgozóhálózat kiszélesítésére. Mert bedolgozónk eddig is volt : negyvenötöt foglalkoztattunk »kézelőként«. Számuk növelésének azonban előfeltétele a síkkötő- és a konfekcióüzemben a létszám emelése. Az itt készült félkész termékek kerülnek ugyanis a bedolgozókhoz. Ha meglesz az üzem tervezett létszáma, akkor 100—120 kézelő-bedolgozót tudunk majd alkalmazni. E LÉTSZÁMÉRT indulnak majd az autóbuszok a vállalat költségtérítésével. A nagy értékű, termelékeny gépek kihasználása azonban szükségessé teszi a müszakszám növelését is. A konfekció és a szabászat már két műszakban dolgozik. A kötődében fölszerelt félautomata gépekre ugyancsak két műszakot szerveznek, és hamarosan az orsózó is így dolgozik ma'jd. A termelési feladatok megoldásához szükséges létszámot tehát biztosítják a telepen. Az utánpótlás azonban legalább ilyen fontos. Az ipari- tanuló-képzés feltételeinek megteremtését jól szolgálják a mostani gépcserék. Épül, és a nyárra befejezik az új tanműhelyt, ahol — a lecserélt gépeken — kötőket és konfekcióvarrókat tanítanak. Évente 40—45 fiatalt várnak ide. Dr. K. I. Az újig elegendő a burgonyakészlet Május közepéig kitart az aima Az ellátás kilátásairól a Belkereskedelmi Minisztériumban tájékoztatták az MTI munkatársát. A tavalyi kedvezőtlen termés miatt csak tetemes importtal és korlátozó intézkedésekkel tudtak az igényeknek megfelelő burgonyát tartalékolni. A mostani készletek az év elején mintegy 25 százalékkal meghaladták a tavalyit, s ez az új termésű burgonya június 5—10-e körüli nagyobb tömegű megjelenéséig elegendő a lakosság kiegyensúlyozott ellátásához. A SZÖVÉRT tagvállalatai 3400 vagon burgonyát csírázásgátló szerrel kezeltek, hogy a következő időszakban forgalomba kerülő burgonya nagy része a korábbi évekénél jobb minőségű legyen. Vöröshagymából a múlt évinél nagyobb kereslet mellett is biztosítható az ellátás, miután 70 százalékai több áll belőle rendelkezésre. A zöldségfélékből tárolt mennyiség is csaknem 60 százalékkal haladja rneg az előző évit. A téli almából a tervezettnél is többet tároltak. A boltokban és a piacokon egyaránt nagy a választék. A bőséges kínálat hatására a minőségtől és a fajtától függően eltérően ugyan, de mind a szocialista kereskedelemben, mind a termelői szabadpiacon az árak a múlt évi alatt vannak. A készletek május 10-ig elegendők a folyamatos ellátáshoz. A primőr áruk az első félévben főleg választékbővítő hatásuk miatt fontosak a lakosság zöldségellátásában. A jelzések szerint a tavalyihoz képest valamelyest csökkent a fűtött zöldségtermesztő terület, várhatóan többet termelnek viszont fűtetlen fólia alatt, így a tömegellátáshoz szükséges nagyobb mennyiség késhet. Somogyi Néplap a
