Somogyi Néplap, 1977. március (33. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-24 / 70. szám
MARCALI KOPOGTAT A munkássá válás bölcsője Mint a széles mellkasú em- , tikatisztaság van a csarnokban, automata és félautomata gépek mellett állnak vagy ülnek a dolgozók. Évi 25 millió darab úgynevezett önhordozó elektrolitkondenzátor készül itt. A munkássá válás bölcsője volt Marcaliban a Mechanikai Művek. A nagyobb üzemek közé tartozik az Óbudai Gépipari Szövetkezet is: többek között a Mercedes gyár az egyik partnerük. A Rákospalotai Bőrdíszmű és Műanyagfeldolgozó Vállalat gyáregységében 430 ember dolgozik. Úgynevezett önfeltöltő üzem: az itt végző ipari tanulókból áll a jövő szakmunkásgárdájának nagy 'része. 1980-ig 30 millió forintot költenek rekonstrukcióra, s ennek felét új gépekre fordítják. A legújabb: a Május 1. Ruhagyár marcali üzeme. 30 millió forintért készültek az épületei, ennél többet fordítottak a gépekre. Most 220-an dolgoznak itt, de jóval több ember foglalkoztatására tervezték. Női konfekcióáru készül az üzemben. A gyárat a tovább nem tanuló fiatal lányok elhelyezkedési lehetőségeinek megjavítása érdekében építették. Ha az iparról esik szó, nem lehet megkerülni a környékre gyakorolt vonzerőt. A vonzás- körzetet a kereskedelem, az igazgatás, az ipar és az egészségügy pldaláról is meg lehet határolni. Ezzel el is jutunk a közlekedéshez. Komoly gondjai vannak Marcalinak. A vasút a járás ötvenöt községe közül csak tízet érint. Kilencven autó- buszjárat érinti a nagyközséget, ezek mindegyike zsúfolt. A járásban csaknem 4100-an járnak más településekre dolgozni, s közülük naponta 1800-nak Marcali az úticélja. A nagyközségben levő üzemekben, intézményekben ősz- , szesen 4698 ember dolgozik. Így már jobban érthető: miért olyan fontos és sürgős a jobb közlekedés megteremtése. S akkor még nem említettük a diákokat, az orvoshoz, a kórházba, a rendelőintézetbe utazók számát. A járműpark elavult, az új autóbuszok a selejtezést sem pótolják. Sokat ber a levegőt, úgy szívta magába az ipart Marcali. Hogy pontosabb legyek: mint az olyan széles mellkasú ember, aki hirtelen jut lélegzethez. A község — sok embertől hallottam így — paraszttelepülés volt. Azaz: mezőgazdasági jellegű. Az ipart — a harmincas évektől — az építkezés jelentette. Üzeme nem volt Marcalinak. Az apró téglagyár, a két kis bőrgyár összesen nem foglalkoztatott ötven embert. Iparosotthon ugyan volt, de itt csak a kézműves mesterek kártyáztak, kugliztak. Az iparosok és a boltosok sorsa is összefüggött a többi dolgozó rétegével: a pénztelenség nem egyszer eladósodáshoz, tönkremenéshez vezetett. Kezdetben helytelen nézetek álltak szemben Marcali iparosodásával. Dr. Ress Zoltánnal, a tanács elnökével beszélgettünk. Győr megyében győzött a józan ész: oda utaztak a nagyközség vezetői, hogy megvizsgálják, miként lehet,a mezőgazdaságot és az ipart párhuzamosan fejleszteni. Az ellenérv ugyanis az volt, hogy a nem túl erős mezőgazdaságtól az ipar elvonná a munkaerőt, s ez tovább gyengítené a termelőszövetkezeteket. Mindez már a múlté. Marcali fejlett iparral rendelkezik, olyan üzeme is van, amelynek világszínvonalú a fölszerelése. Másfél évtized alatt bebizonyosodott az is, hogy a fejlődés alapja az ipar megteremtése. — Az ipar — mondja dr. Ress Zoltán — a kályhával kezdődött a Mechanikai Művek gyáregységében, a megyei tanács 28 millió forintos támogatásával. A 300 négyzet- méter alapterületű, öreg épület helyett ma már öt nágy szerelőcsarnokban folyik a munka. Bázisüzemünk tovább fejlődik: az V. ötéves tervidőszakban 100 millió forintos beruházás valósul meg, ennek 80 százalékát gépekre költik. Ebben az évben 450 millió forint értékű termék hagyja el a gyáregységet Marcaliban az első nagy — női munkaerőt. foglalkoztató — üzem az Elko volt. 1972- ben kezdtek itt dolgozni. PaÀ határidőkért vállaltak többletmunkát a budapesti Híradástechnikai Szövetkezet balatonlellei üzemének dolgozói. Jelentős megrendelést kapott a szövetkezet a Szovjetunióból: tíz olyan berendezést kell november 7-ig leszállítani, amelyik mérőjelekkel szolgálja ki a televíziókészülékeket készítő gyárakat. E berendezések fontos alkatrészei készülnek Bala- tonlellén. Az első negyedévben — egyebek között — száz tápegység gyártását kell befejezni. Az importból származó alkatrész azonban késve érkezett meg: a határidő tartásáért a dolgozók vállalták, hogy túlórában készítik el a berendezéseket. A százöt ember, aki most a berendezések részegységeit készíti, eddig sem volt munka nélkül: a múlt év végén kezdték el szerelni Balaton- lellén a magyar tervezésű zsebszámológépeket. A két típus iránt rendkívül nagy az érdeklődés: a negyedév végéig 1150 készülék szállítására kötöttek szerződést a kereskedelmi vállalatokkal, s e megrendelést is teljesítik. Somogybán egyébként a Híradástechnika Szövetkezet és az iparcikk-kiskereskedelmi vállalat között létrejött megállapodás alapján közvetlenül az üzemből szállítják a boltokba ezt a keresett cikket. Tovább nőtt a szakcsoportok taglétszáma (Tudósítónktól.) A nagyatádi áfész nagy gondot fordít a kisgazdaságok árutermelésének szervezésére, irányítására és segítésére. Nagyobb tömegű árut elsősorban a szakcsoportoktól várnak, de mástól is felvásárolják a termékeket, részben a helyi ellátás bővítésére, részben központi árualapra. A szakcsoportok száma az előző évihez hasonlóan tavaly is 17 volt, azonban a taglétszám 996-ról 1072-re növekedett. A szakcsoportok közös értékesítésének összege a múlt évben csaknem egymillió forinttal emelkedett. Az áfész felvásárlási üzemága összesen 242 vagon árut vett meg a termelőktől, melyért csaknem 32 millió forintot fizetett ki nekik — jóllehet a tavalyi aszály mintegy 5000 mázsával csökkentette a felvásárolható uborka mennyiségét. A figyelemre méltó eredményben része van annak a támogatásnak, melyet a szövetkezet nyújt a gazdáknak. Tavaly többek között 100 ezer forint értékű vetőmagot, 9 ezer facsemetét és szőlőoltványt biztosítottak számukra. A 750 négyzetméteres saját palántanevelőből 80 ezer tápkockás palántát, a másodvetéshez 60 ezer káposztapalántát adtak a termelőknek. Kertészeti anyagokat, eszközöket, növényvédő szereket 3 millió 600 ezer forint értékben forgalmaztak, ez 1 millió 200 ezer forinttal több, mint az előző évi. A fóliás termelés fejlesztésére 300 ezer forint előleget folyósítottak. segít majd, hogy az ősszel 50 millió forintért korszerű műszaki telep építését kezdik meg. — A helyi járatok külön gondot okoznak — mondja az elnök. — A megnövekedett település két végpontja között tizenkét kilométer a távolság. Marcali — egy központú: minden egy helyen van, mindenki ott vásárol. Négy-öt kilométert gyalogolni tömött szatyrokkal még egy férfiembernek is megterhelő ... — Tettek már lépéseket helyi járatok indítása érdekében? — Természetesen. Kidolgoztuk a menetrendet, a megállók helyét fölmértük, de még várnunk kell a helyi járatokra. A század eleji telefonközpont elavult, nem elégíti ki az igényeket. 1978-ban ideiglenesen beszerelnek 400 új vonalat, 1981-re pedig átadják az új postát, s akkor bekapcsolódhatnak a Crossbar-rendszerbe. A leendő város kereskedelmi ellátásáról szinte teljesen a marcali áíész gondoskodik. A megyében csak a siófokiak és kaposváriak előzik meg őket: kiskereskedelmi forgalmuk a múlt évben 258 millió forint volt. Demkó János elnöktől kérdezem : — Milyen fejlesztési elképzeléseik vannak? — Ebben az évben átadjuk az új lakberendezési áruházát. Több boltunk új helyiségbe költözik. Lesz mezőgazdasági szaküzlet is, sport-, játék-, illetve hangszereket forgalmazó boltunk, mellette egy vegyi és háztartási bolt. Április 1-én megnyílik az illatszerbolt. A tervek szerint egy 3600 négyzetméteres áruház építésével végleg megoldjuk a hálózat gondját. Az áfész-nek azonban nemcsak a kereskedelmi ellátásról, hanem a vendéglátásról és a szolgáltatásról is gondoskodnia kell. 1979-ben dolgozni kezd az új kenyérgyár, a gabonasiló tövében. Több mint 40 millió forintért épül meg, naponta 18 és fél tonnát sütnek majd, s ezzel javulni fog az ellátás színvonala. Mészáros Attila (Folytatjuk.) Cselekvési programok 1977-re Eredményes beszámoló taggyűlések Hatodszor tartottak a pártszervezetek bfeszámoló taggyűlést a rendszer bevezetése óta. Évről évre több tapasztalat birtokában készülnek a vezetőségek a számadásra, a tagok pedig véleményük kifejtésére. E jó fél évtized bebizonyította, hogy a kommunisták fórumai kiválóan alkalmasak a mozgósításra. Ebben a párthatározatok végrehajtásától a cselekvési egység megteremtéséig minden benne foglaltatik. Az alapszervezetek és a pártbizottságok nagy figyelemmel és körültekintéssel készítették elő a taggyűléseket. A beszámolók nagy többségét közösen állították össze, s vezetőségi ülésen öntötték végleges formába, figyelembe véve mindazt, amit elmondtak a tagok a pártcsoportok értekezletein vagy a személyes beszélgetéseken. A taggyűlések vitájából is kitűnt, hogy ezt észrevették és elismerték. A mostani beszámoló taggyűlések egyik jellemző vonása volt az idén, hogy másképpen összegezték a tavalyi munkát, mint általában. A tagkönyvcsere előtt minden kommunista elmondta véleményét, s az alapszervezetek taggyűlésen összegezték a tapasztalatokat. Az idei számadások éppen ezért elsősorban arra irányították a tagság figyelmét, hogy mi valósult meg az ott elhangzottakból. Az általános kép azt mutatja, hogy a hasznosítható javaslatok, a jogos észrevételek vagy megvalósultak, vagy megvalósulóban vannak. A tagok örömmel nyugtázták, hogy a személyes jellegű problémákat csaknem mind megoldották. Természetesen vannak hosszabb távú feladatok is, mint például az üzem- és munkaszervezés javítása, a vezetők és a dolgoA somogyszili 83 millió Látványosságok nélkül, biztonságosan A somogyszili tsz csak ritkán szolgált szenzációs hírekkel. Nem avattak itt sokmilliós létesítményeket, és nem rendeztek hét határra szóló termelési bemutatót. Eredményeikkel nem voltak sem elsők, sem utolsók. Sokáig úgy látszott, munkájuk nem ad sem tanulságot, sem példát. Mostanában mégis egyre többször kerül szóba a szili gazdaság a tsz-ek háza táján. Idegen látogatókat is mind gyakrabban kalauzolnak Szilbe a somogyi vendéglátók. Talán ugrásszerűen javultak az eredmények, vagy új módszereket alkalmaznak? Nem gyorsabban és nem többet, mint bárhol. Egyszerűen a mérce változott, amellyel egy gazdaság rangját megítélik. Néhány éve az adott tekintélyt, ha egy tsz »-korszerűbben termeit-«. (Korszerűség alatt persze főként a sokmilliós, csupaüveg és beton csodákat és a szupergépeket értették.) Babérokra számíthatott az is, aki a legtöbbet termelte ... Azóta világossá vált: az efféle korszerűség és rekord termelés nem jelent föltétlenül eredményes gazdálkodást és hatékony munkát. Ötvenmá- zsas kukoricatermés például elérhető a leggyöngébb talajon is. csakhogy mérhetetlenül drágán. Ami pedig a korszerűséget illeti: akad példa, amikor a sokmilliós állattenyésztő telepen szakszerűtlen és hanyag munka folyik, és olyan is, mint Somogyszilben, ahol a hagyományos istállók eredménye jó tenyésztői munkát mutat. (3002 liter a tejtermelés! átlag). Az elnök erről csak annyit mondott: »Az állatok alól a trágyát talicskán hordják ki, de kihordják ...« A növénytermesztő* tavalyi •rétimenveihez sem kell kommentár: 45 mázsa volt a búza, 57 pedig a kukorica termésátlaga. Ez utóbbi — a kedvezőtlen időjárás ellenére is — magasabb két mázsával a tervezettnél. A cukorrépa hektáronként 423 mázsával fizetett. A hogyanra adott válasz után úgy látszott: »miiven egyszerű is mindez«. »A lehető legjobban megműveljük a földet. Nem a határidőket nézzük, hanem a talaj állapotát- Nem akarunk a megyében elsőként végezni egyetlen munkával sem... Az őszi vetéseknél például a legutolsó pillanatig vártunk .. • Ugyanilyen fontos, hogy a műtrágya is a legkedvezőbb időpontban kerüljön a talajba .. A növénytermesztéssel arányosan fejlődik az állattenyésztés- A magas színvonalon termelt, jó minőségű takarmányból bőven jut az állattenyésztő telepekre. Büszkén említik, hogy a somogyszili tsz még egyetlen évben sem volt kénytelen takarmányt vásárolni. Talán a gazdálkodási módszereknél is jobban szemlélteti a gazdaság eredményességét beruházási »taktikájuk«. »Mielőtt új nagyberuházásba kezdenénk, rendszerint megnézzük, milyen lehetőség van a már meglévő létesítmények korszerűsítésére. Hogy végül a beruházás vagy a rekonstrukció mellett döntünk-e, az mindig attól függ. melvik hoz többet. Hiába ad például egy új szaktelep néhány százzal több hízót, ha évtizedekig nem ad egyetlen kilogramm, valódi nyereséget hozó húst sem. Az efféle erőn felüli vállalkozással nemcsak a gazdaság lépne kátyúba, de a népgazdaság is ráfizetne.« Az elnök szavaiból úgy tetszik, ők »rekonstrukciópár- hak*. A* idén például nesy-l milliós ISV (Iparszerű Sertéstenyésztő Vállalat) rekonstrukcióba kezdenek. Az első lépcsőben higiénikus malacnevelő ketreceket építenek be a régi épületekbe. A jelenlegi 1800-as hízófcibocsátásukat így lsét év alatt 2500-ra fejlesztik- Ennél azonban lényegesen több sertés indul útnak Sotrrtogysziitói, hiszen terveik között szerepel a háztáji bérhizlalás megszervezése is. amely ugyancsak nagy-beruházás és munkaerőgondok nélkül növelhetné a termelést. Látszólag még a kis hírek között sem említésre méltó, hogy félmilliós ráfordítással fedett pajtákat építenek a lucerna tárolásához. így elkerülik a veszteségeket, és sikerül megőrizni a takarmány minőségét Apróság — mondhatnánk, pedig az efféle apróságok sora adja, hogy a szili tsz az idén 100 ezer liter tejjel többet értékesít a tavalyi rekorderedménynél. Jóllehet a somogyszilieket a környéken mindenütt szorgalmas embereknek tartják, mégis meglepő, hogy az elnök szerint náluk nincs közömbösség és ímmel-ámmal végzett munka. »Miért szépítenénk, az emberek elsősorban azért dolgoznak, hogy több jövedelemhez jussanak- Mi belátjuk ezt. és igyekszünk úgy fizetni, hogy mindenki megtalálja a számítását. Hogy végül i.s a tagság, a tsz és a népgazdaság érdeke egybeesik, azt jól bizonyítják termelési eredményeink«. Somogyszilben tehát látványosságok nélkül, de biztonságosan és eredményesen gazdálkodnak. Az idei termelési értékük várhatóan eléri a 83 milliót. Báró Ferenc zók munkakapcsolatának erő-5 sítése és még sok más. Ezek megoldásában még csak a kezdeti lépéseket lehetett megtenni az idő rövidsége miatt. A pártélet színvonalának emelése szintén több időt igényel, majd ebben az évben lehet eleget tenni a követelményeknek. A felszólalók reálisan mérlegelték mindezt, s jónak tartják a javaslatok megvalósu-. lásának ütemét. Különösen elismerték azt a következetes munkát, melyet a pártszervek és -szervezetek a megvalósítás érdekében kifejtettek. A gazdasági és az állami élettel kapcsolatos egynémely javaslat megvalósulását azonban itt-ott lassúnak érzik. Sokat javult a gazdasági munka pártirányítása az üzemekben, a gazdaságokban. Elmondhatjuk, hogy a gazdaság- politikai kérdésekkel fontosságuknak megfelelően foglalkoztak az alapszervezetekben. A beszámolók és a hozzászólók is értékelték a tavalyi gazdasági évet, s elemezték az idei feladatokat. A megye párttagsága egyetért az MSZMP gazdaságpolitikájával, s ki-ki a maga posztján mindent megtesz azért, hogy végrehajtsuk a Központi Bizottság 1976. december 1-i határozatát. A gazdasági tervek már a* év kezdetére elkészültek, s ez nyilván kihat az idei eredményekre is. Sajnos, egyes nagy- vállalatok gyáregységei, illetve telephelyei későn ismerték meg az eredményeket, a terveket is. A pártszervezetek joggal tették szóvá, hogy ez megnehezíti a dolgozók mozgósítását. A kritikai megjegyzések kiterjedtek a munka- fegyelemre. A munkaidő jobb kihasználásában például nagy tartalékok rejlenek. Az is javítaná a gazdasági eredményeket, ha az eddiginél szorosabb kapcsolat lenne az állami, a gazdasági és a pártvezetők között. Több segítséget várnak a gazdasági vezetőktől, határozottabb beszámoltatást a pártvezetők részéről. A termelőszövetkezetekben, az építőiparban, néhány nagyobb üzemben a társadalmi tulajdon védelmének erősítését szorgalmazták. A kaposvári tejüzem, a cukorgyár kommunistái azt mondták el, hogy a pártvezetőség tegyen lépéseket a beruházások meggyorsítása érdekében. A gazdaságpolitikai kérdéseken kívül behatóan foglalkoztak mindenhol a pártszervezetek belső életével. A mérce a tagkönyvcsere során lefolytatott beszélgetések ösz- sesítése volt. Éppen ennek alapján sok bírálat hangzott el amiatt, hogy nem kielégítő a részvétel a párirendezvényeken, a pártoktatáson. A kommunisták arra ösztönözték a vezetőséget, hogy határozottabban vonja felelősségre azokat, akik vétenek a pártfegyelem ellen. A pártcsoportok munkájában tapasztalható javulás, azonban még van mit tenni. Az egyik feladat az, hogy nagyobb részt vállaljanak a gazdasági, a gazdaság- politikai agitációból. A beszámoló taggyűlések légköre nyílt és őszinte volt. A közös tevékenység alapján vehették számba, hogy tavaly előreléptek a szervezeti élet rendszerességében, a taggyűlések színvonalában, a pártépítésben, a pártoktatásban, a tömegszervezetek pártirányításában (ez elsősorban a KlSZ-szer- vezetekre vonatkozik). Az előrelépés érdekében azonban fontos, hogy javuljon a határozathozatal, a vezetőségen belüli munkamegosztás, a párttaggá nevelő tevékenység folyamatossága. Erre jó alap a kommunisták egysége, amely több mint négyezer somogyi párttag véleményében nyilvánult meg. Százöten a megrendelés teljesítéséért
