Somogyi Néplap, 1977. március (33. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-20 / 67. szám
A hét 3 kérdése Világszerte mély megdöbbenést keltett Kamat Dzsumb- lattnak, a libanoni haladó szocialista párt elnökének a meggyilkolása. Érthető, hogy sokan kérdik: miért kellett meghalnia akkor, amikor egyébként a libanoni válság már a megoldáshoz közeledett? — Közelebb hozzánk, Olaszországban a társadalmi válság tovább tart, különösen az ifjúság lázongása kelti fel a figyelmet. Megismétlődik-e a mai Olaszországiban az 1968-as párizsi diáklázadás? — Fidel Castro észak-afrikai és egyes arab országok meglátogatása után Fekete-Afrikába utazott, így Etiópiába és Tanzániába. Mi magyarázza a Kuba növekvő szerepét Afrikában? — sokan kérdezik. Pálfy József válaszok O Miért kellett meghalnia Dzsumblattnak, amikor pedig a libanoni válság már a megoldásához közeledett. Meglehet, hogy azok az . egyelőre ismeretlen fegyveresek, akik a libanoni hegyek között tőrbe csalták és gépkocsi vezetőjével meg testőrével együtt agyonlőtték a libanoni baloldal vezetőjét, éppen azért végeztek Dzsumblat- tal, hogy újra felélesszék a gyűlöletet és az ellenségeskedést Libanonban, ahol pedig az élet valóban kezdett visz- szatémi a régi kerékvágásba. Igaz, hogy a válság egy esztendeje alatt, a megannyi vérontás után sem dőlt el a nagy kérdés : i gazabb, demokratí ku- sabb rend alakulhat-e ki? De a libanoni rendezés a közel- keleti válság megoldásától is függ és fordítva: ha újraéled a libanoni polgárháború, akkor a közel-keleti megoldás tovább várat magára. Az is igaz, hogy Dzsumblatt kiemelkedő egyénisége volt a liba-1 nőni baloldalnak, az ő halála után az egységes baloldal több kisebb mozgalomra, csoportra bomolhat. Tehát a Dzsumblatt elleni gyilkos merénylet éppúgy Tehetett a libanoni haladó erőkre mért csapás, mint kísérlet a belső helyzet kiélezésére, s ezen keresztül a közel-keleti helyzet újabb elmérgesítésére. Az indiai parlamenti választásokon indultak a kommunista párt jelöltjei is, amelyek egyike a képen látható, amint lelkesen fogadják egy pjandzsábiai kis falu lakosai. (Telefotó — Pi—MTI—KS) A HÉT- CÍMSZAVAKBAN: Hétfő : Gromiko és Caglayangil tőrök külügyminiszter tárgyalásai Moszkvában — A francia községtanácsi választások első fordulójának eredményei a baloldal előretörését mutatják — Fidel Castro látogatása Etiópiában. Kedd: Tőrbe csalták és meggyilkolták Kamal Dzsumblattot. — Megválasztották az új jugoszláv kormányfőt. Szerda : Púja Frigyes hivatalos látogatásra Görögországba érkezett — Egy amerikai hivatalos küldöttség tárgyalásokat kezdett Hanoiban. Csütörtök: Dzsumblatt halála rendkívüli feszültséget okozott, újabb tűzharcokat robbantott ki Libanonban — Zaire egyik tartományában, a volt Katangában fegyveres óaz- szecsapások kezdődtek. Péntek: Folyik a szavazás Indiában — Carter amerikai elnök ENSZ-beli beszéde nyugtalanságot keltett líráéiban. Szombat : Nyugat-Európa liberális párti vezetőinek tanácskozása a hasonló spanyol formáció megsegítésére — Fidel Castro tárgyalásai Tanzániában — Vietnam után Laoszba utazott az amerikai delegáció. radott nép rendkívüli eredményeket mutathat fel. Hogy az alapoknál kezdjük: éppen az írástudatlanság felszámolása lehet a legvonzóbb az analfabétizmus átkával küszködő afrikai népek szemében. Az a segítség, amelyet önzetlenül és elvi alapon nyújtott Kuba Angolának, az imperialisták és a zsoldosaik által megtámadott országnak és törvényes kormányának, csak méginkább megnövelte Kuba tekintélyét. Ez érzik ki abból a lelkes fogadtatásból, amelyben Fidel Castrót részesítették észak-afrikai és fekete-afrikai kőrútjának eddigi állomásain. A Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, az államtanács és a kormány elnöke, előbb Líbiában tett látogatást és éppen akkor tartózkodott az észak-afrikai arab országban, amikor Kadhafi ezredessel az élen az állam vezetői új, népi és az ő megfogalmazásuk szerint „arab szocialista" alkotmányt hirdettek ki. Utána megfordult Castro Dél-Jemenben és Szomáliában, a Vörös-tenger bejáratánál levő államokban, ahol szintén népi hatalom van kialakulóban. Látogatást tett Addisz- Abebában, tárgyalt Etiópia új vezetőivel, akik hatalomra kerülésük óta újra meg újra az antiimperialista harcra szólítják fel tömegeiket. Tanzániában azzal a Julius Nyererével folytatott eszmecserét Castro, aki az úgynevezett afrikai szocializmus úttörője. Castro Angolába látogat Luandában bejelentették, hogy Fidel Castro, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának plső titkára, a kubai államtanács és a kormány elnöké rövidesen Angolába látogat. A kubai párt- és állami vezető Agostinho Neto, az angolai népi felszabadítási mozgalom és az Angolai Népi Köztársaság elnökének meghívásának tesz eleget. Fidel Castro afrikai körútja során jelenleg Tanzániában tartózkodik. Korábban felkereste Algériát, Líbiát, Etiópiát, Szomáliát, valamin a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaságot. Repiiló'gépellérités Két fegyveres szombaton délután hatalmába kerítette a THY török légiforgalmi társaság Diyarbakir—Ankara— Isztambul között közlekedő belföldi járatú utasszállítógépét. A gépen 167 utas és 6 főnyi személyzet tartózkodott. Az eltérített török gép 15.15 órakor szállt le a bejrúti nemzetközi repülőtéren. Libanoni belbiztonsági erők és arabközi békefenntartó erők záró gyűrűt vontak a repülőtér köré. A légikaiózokkal való tárgyalások irányítását Szelim Al-Hossz libanoni miniszterelnök személyesen vette át. Követeléseikről egyelőre egymásnak ellentmondó jelentések érkeznek. Az AFP szerint azt kérték, hogy szeretnének egy Palesztinái vezetővel beszélni és eljutni egy Bejrút környéki palesztin menekülttáborba. Az AP úgy tudja, hogy túszaik szabadon bocsátása ellenében 5 millió török font (mintegy 300 ezer dollár) váltságdíjat követeltek. Gyorshírben jelentették a nyugati hírügynökségek, hogy az eltérített gép utasai a libanoni fővárosban visszanyerték szabadságukat, s a bejrúti repülőtér várócsarnokában tartózkodnak. © Megismétlődik-e a mai Olaszországban az 1968- as párizsi diáklázadás? Mind több olasz város utcáin émelyegted az emberek gyomrát, csípi a szemüket a könnygázgránátok füstje. Helyenként kiégett autók füstölögnek, felforgatott kocsik és buszok, meg felszedett kockakövek, formálódnak barikáddá. A kép valóban hasonlít az 1968. májusában, júniusában a francia fővárosban látotthoz : a párizsi diáknegyed, a Quartier Latin volt akkor a tőkés rend ellen lázongó fiatalok ellenállási fészke. Van hasonlóság abban is, hogy a mai olasz ifjúság éppoly kilátástalannak látja a kapitalizmus által Ígért jövőt, mint a francia diákság kilenc évvel ezelőtt. De további egyezésként egy szónak az újra felbukkanását is említhetjük: »csoportocskák“ szervezik a zavargásokat, ők szerzik a fegyvereket a lövöldözéshez, a robbanóanyagot a merényletekhez. A »csopor- tocskák«, amelyeket a háttérből a hatalomra törő szélsőséges jobboldal irányít, tar- •toznak lejáratni az igazi baloldalt, felelőtlenségükkel _ és bűnös fellépésükkel a valóban elégedetlen ifjúságot kell, hogy belesodorják a végzetes kalandokba. Így volt ez 1968-ban Párizsban is! Franciaországban sokan meg vannák győződve arról, hogy végeredményben bizonyos imperialista hatalmak titkos szolgálatai szervezték a “diáklázadást-“! Annak akkor az volt a célja, hogy de Gaulle tábornokot megbuktassák, aki — mint tudjuk — szembe fordult a NATO-val, az Egyesült Államokkal, Iz- raellal... Viszont még egy hasonlóság van a kilenc évvel ezelőtti Franciaország és a mai Olaszország között: a diákok, a fiatalok mozgolódása önmagában még semmilyen eredményre sem vezethet, csak ha a munkásság szervezett és fegyelmezett sztrájkmozgalma párosul hozzá, akkor válik jelentőssé, politikaformáló erővé. A hét végén tízmillió olasz dolgozó vett részt egy országos sztrájkban. Az elmaradott dél fejlesztése, az Andreotti-kormány legutóbbi gazdasági intézkedéseinek visszavonatása, — ez volt a sztrájkkal támogatott követelés. Komolyabb és fele- lősebb követelés, mint a „cso- portoc&kák” lázongásai közben hangoztatott maximalista program. O Mi magyarázza Kuba növekvő népszerűségét Afrikában? A szocialista Kuba népének egy része afrikai eredetű: rabszolgakereskedők hurcolták őseiket a közép-amerikai szigetre. Fidel Castro akkor, amikor a népi Angola törvényes •kormányának nyújtandó kubai segítséget megindokolta, a proletár nemzetköziség elvén túl még ezt az érzelmi elemet is felsorakoztathatta. Sok kubai szívén át afrikai vér lüktet... Az afrikai népek is rokon- szenwel, tisztelettel tekintettek és tekintenék az amerikai földrész első szocialista államára. A kubai forradalmi mozgalom sikere éppúgy kivívhatja elismerésüket, mint az, hogy a szocialista építömunká- ban a kubai kommunisták vezetésével az a korábban elroa„A világbéke szempontjából parancsolóan szükséges, hogy a megegyezés minden lehetséges módját keressük a Szovjetunióval, hogy nagyobb stabilitást teremtő fegyverzetkor- látozási egyezmény kidolgozására törekedjünk,, — mondotta Paul Warnke. Az amerikai SALT-küldött- ség új vezetője pénteken este az országos közművelődési tv- hálózatban sugárzott nyilatkozatában kijelentette: nyilvánvaló, hogy a két nagyhatalom versengése, a többi között ideológiai kérdésekben, a jövőben is folytatódni, fog — mégis józan megegyezésre lehet jutni abban, hogy a varsengés, vetélkedés ne vezessen mindkét társadalom pusztulásához. Warnke, aki tíz nap múlva Vance amerikai külügyminiszter kíséretében tárgyal majd Moszkvában, vezető szovjet államférfiakkal, szólt arról: a technológia fejlődése elképzelhetővé teszi, hogy sebezhetővé válnak mindkét fél szárazföllön elhelyezett nukleáris fegyverei. Véleménye szerint azonban erre nem az a válasz, hogy új fegyverrendszerek építését indítsák meg, hanem az, hogy megegyezzenek a szárazföldi, mozgatható kilövőállásó hadászati rakéták korlátozásában. Gromiko és Chnoupek tárgyalásai Andrej Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere, csehszlovák kollegájával, Bohuslav Chnoupekkel tárgyal Moszkvában. Paul Warnke a fegyverkorlátozásról Közlemény e magyar külügyminiszter görögországi látogatásáról Púja Frigyes, a Magyar Nép- köztársaság külügyminisztere Dimitri Biciosznak, a Görög Köztársaság külügyminiszterének meghívására 1977, ■március 16—19. között hivatalos látogatást tett Görögországban. Púja Frigyest fogadta Konsztantin Cacosz, a Görög Köztársaság elnöke, és Konsztantin Karamanlisz miniszter- elnök, továbbá tárgyalásokat folytatott Joannisz Varvicio- tisz kereskedelmi miniszterrel is. A tárgyalások során a két külügyminiszter áttekintette az időszerű nemzetközi kérdéseket és a kétoldalú kapcsolatok helyzetét. A külügyminiszterek megvitatták az enyhüléssel, valamint az európai biztonsággal és együttműködéssel ösz- szefüggő kérdéseket. Megelégedéssel állapították meg, hogy az európai helyzet alakulását az enyhülés határozza meg. Hangsúlyozták, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet jelentős lépés volt az európai béke és biztonság megerősítésében és az együttműködés bővítésében, valamint a részvevő országok kapcsolatainak továbbfejlesztését szolgáló, kedvező légkör kialakításában. Megerősítették kormányaik azon szándékát, hogy teljes mértékben végrehajtják a helsinki. záróokmány rendelkezéseit és erőfeszítéseket tesznek azok maradéktalan megvalósítására. A külügyminiszterek véleményt cseréltek a belgrádi találkozóról. Egyetértettek abban, hogy az lehetőséget nyújt konstruktív légkörű véleménycserére a záróokmány alkalmazásáról és olyan megfelelő intézkedések tanulmányozására, amelyek előmozdíthatják a találkozó célkitűzéseit. A miniszterek kinyilvánították azt a szándékukat, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet vonatkozó rendelkezéseit valóra váltják kétoldalú kapcsolataikban. Ezzel összefüggésben rámutattak a két kormány közötti eszmecserék hasznosságára. Kifejezték a több oldalú együttműködésre irányuló készségüket is. A két ország — más országokkal kö- . zösen — szorosan együtt fog működni a találkozó előkészítésében. A felek hangsúlyozták annak szükségességét, hogy a politikai enyhülést katonai egyhülés kövesse. Síkraszáll- tak az általános és teljes leszerelésért, szigorú és hatékony nemzetközi ellenőrzés mellett. Nagy várakozással tekintenek a hadászati fegyverek korlátozásával kapcsolatos szovjet—amerikai tárgyalások folytatása elé. Hangsúlyozták a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentésére vonatkozó bécsi tárgyalások fontosságát és reményüket fejezték ki, hogy egy kölcsönösen elfogadható megállapodás csökkenteni fogja a katonai erőket Európában anélkül, hogy csorbítaná bármely részvevő állam, beleértve a különleges státussal jelentkező államok biztonságát. A felek hozzá kívánnak járulni az ENSZ- közgyűlés rendkívüli, a leszereléssel foglalkozó ülésszakának eredményességéhez. A magyar fél hangsúlyozta, hogy az ENSZ rendkívüli ülésszakának sikere előmozdítja majd a leszerelési világértekezlet előkészítését. A két miniszter megerősítette kormányaik elkötelezettségét az ENSZ alapokmányának elvei iránt és hangsúlyozta annak szükségességét, hogy azokat szigorúan betartsák a nemzetközi kapcsolatokban. Ugyancsak állást foglaltak küldöttségeik rendszeres érintkezésének és együttműködésének fejlesztése mellett a nemzetközi szervezetekben. A ciprusi helyzettel kapcsolatban a két fél megelégedéssel vette tudomásul, hogy megállapodás történt a két ciprusi közösség tárgyalásainak az ENSZ-főtitkár égisze alatt történő újrafelvételére. Kifejezték reményüket, hogy e tárgyalások érdemiek és tartósak lesznek, és a Ciprusi Köztársaság függetlenségét, területi épségét és szuverenitását, el nem kötelezett politikáját szavatoló megoldást eredményeznek, az ENSZ vonatkozó határozataival összhangban. A két fél eszmecserét folytatott a közel-keleti helyzetről. Kifejezték meggyőződésüket, hogy az ENSZ határozatain alapuló tartós béke a térségben csak úgv teremthető meg. ha az izraeli csapatokat kivonják valamennyi 1967- ben megszállt arab területről, elismerik Palesztina arab népének törvényes jogait és tiszteletben tartják a térség valamennyi államának jogát, hogy békében és biztonságban éljen saját határain belül. A két külügyminiszter támogatja a Közel-Kelettel foglalkozó genfi értekezlet felújítását valamennyi érintett fél részvételével. A két miniszter megállapította, hogv az elmúlt év során országaik kapcsolatai számos területen fejlődtek. Egyetértettek abban, hogy újabb erőfeszítésekre van szükség együttműködésük szélesítésére, és kifejezték készségüket a két ország kapcsolatai további fejlesztésére. Ezzel kapcsolatban nagy jelentőséget tulajdonítanak a magyar és a görög államférfiak és « parlamentek közötti találkozóknak, valamint a két külügyminisztérium képviselőt közötti rendszeres konzultációknak. Kétoldalú gazdasági kapcsolataik áttekintése során a két fél megelégedését fejezte ki kereskedelmi forgalmuk 1976-ban történt növekedése kapcsán. Egyetértettek azzal, hogv lehetőség van a további fejlődésre ezen a területen. Ugyancsak megállapították, hogv a két ország gazdasága széles lehetőségeket kínál az együttműködésnek úi területekre való kiterjesztésére, és az lehetővé teszi országaik gazdasági kapcsolatainak elmélyítését. A két miniszter megállapodott, hogy kormányaik illetékes szervei megfelelő időben tárgyalásokat kezdenek a kölcsönös érdekeken alapuló, új kereskede'mi és gazdasági együttműködési megállapodás megkötése céljából. A két miniszter egyetértett abban, hogy ösztönzik a magyar és a görög vállalatok, szervezetek és intézmények közötti érintkezéseket. Megerősítették szándékukat. hogy folyamatosan támogatták a kulturális csereprogram teljes végrehajtását. A két miniszter konzuli egyezményt, valamint kulturális és közúti szállítási megállapodást írt alá. Megelégedésüket felezték ki a két ország idegenforgalmi szervezeteinek kénviselői által nemrégiben aláírt idegenforgalmi megállapodás kapcsán. Megállapodtak abban, hogv lépéseket tesznek műszaki- tudományos együttműködési egyezmény mielőbbi megkötésére és megvizsgálják állategészségügyi és növényvédelmi megállapodás aláírásának lehetőségét. A magyar külügyminiszter látogatása ideién folytatott tárgyalások szívélyes légkörnek voltak és tükrözték a két fél azon szádékát. hogy fejlessze a két ország baráti kapcsolatait. A Magyar Népköztársaság külügyminisztere átadta Konsztantin Karamanlisz görög miniszterelnöknek Lázár György, a Minisztertanács elnöke levelét, amelyben a görög miniszterelnököt magyar- országi hivatalos látogatásra hívja meg. Púja Frigyes külügyminiszter magyarországi hivatalos látogatár.-a szőlő meghívást adott át Dimitri Bi- ciosz görög külügyminiszternek. Mi.'.dkét meghívást örömmel elfogadtak. A látogatások időpontját diplomáciai úton egyeztetik.
