Somogyi Néplap, 1977. március (33. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-18 / 65. szám
Hôvelik a könyvtári szolgáltatásokat Beszélgetés Szita Ferenccel, a megyei könyvtár igazgatójával Tavaly június 7-én jelent meg a Magyar Közlönyben a könyvtárakról szóló törvény- erejű rendelet. Mi tette szükségessé? Somogy könyvtárai és olvasói mit várhatnak tőle? — erről beszélgettünk Szita Ferenccel, a megyei könyvtár igazgatójával. — Könyvtári törvényünk 1955-ben jelent meg. A több mint húsz év alatt természetesen megváltoztak a körülmények, az élet a könyvkölcsönzés elé is új feladatokat állított. Ezekhez alkalmazkodni kellett. — ön miben látja a leglényegesebb változást? — Az intézmények között sokkal szorosabb együttműködést kell létrehozni, mint amilyen eddig volt. Ez azt jelenti, hogy a kis falusi könyvtáraknak a já-ásin, a megyein keresztül egész a Széchenyi könyvtárig kapcsolatot kell találniuk. A rendelet együttműködési körök létrehozásáról szól. Ennek az a lényege, hogy a kis intézmények a körzetükben levő nagyobbhoz tartoznak, annak állományából rendelhetnek könyvtárközi kölcsönzés keretében. Ha például a megyei könyvtárban sincs meg valami, akkor köteles az ország nagyobb intézményeiben keresni, és mondjuk, a rádpusz- tai olvasóhoz eljuttatni. Ez mostanában még levelezés útján valósul meg, azonban — remélem — hamarosan telexszel is rendelkezünk, és aminek az előteremtése most három hétbe telik, azt néhány napon belül küldeni tudjuk, x A szolgáltatáshoz tartozik, hogy a könyvtárosok ne ismerjenek lehetetlent: a külföldi szakcikkeket fordításban vagy eredetiben is meg kell szerezni. Ezért nemcsak házai, hanem külföldi intézményekkel is kapcsolatban állunk. Erre mindinkább szükség van, mert a műszakiak gyakran fordulnak hozzánk kéréssel. — A könyvtárak közötti együttműködésre , koordinációs központok jelölhetők ki — mondja a rendelet. Ez Somogybán a megyei könyvtár. — Valóban. Mi szeretnénk minél jobban összehangolni a kis könyvtárakat, a szakszervezeti és az iskolai intézmények munkáját az ésszerűség és a gazdaságosság jegyében. Meg kell nézni például, hogy érdemes-e minden üzemben szakszervezeti könyvtárat tervezni, vagy inkább a tanácsi hálózatnak egy fiókintézményét. A kis települések iskolai és tanácsi állománya gyakran azonos — ez egyszerűen pazarlás. Nincs szükség arra, hogy az iskolák polcai roskadozzanak a mesekönyvektől, amikor azokból bőven van a közkönyvtárakban. Arra azonban nagy gondot kell fordítanunk, hogy a legkisebb település se maradjon olvasnivaló nélkül. — A megyei könyvtárra milyen új feladat hárul még? — A fokozott szolgáltatás, a kis könyvtárak szakmai segítése és összefogása mellett elsősorban nekünk kell a tudományos munkával foglalkozók szolgálatába állnunk, mivel megyénkben nincs tudományos kutatókönyvtár. — A rendelet foglalkozik az állomány óvásával, a védett könyvek restaurálásával. Somogybán van bőven tennivaló ezen a téren. — Két nagyon értékes gyűjteményünk ,van: a csurgói és a Táncsics gimnázium anyaga. Mindkettő elég hosz- szú ideig i meglehetősen méltatlan körülmények között volt. Megkezdték fölmérésüket, katalogizálásukat. Különösen a csurgói gyűjteményben vannak olyan kötetek, amelyek egyedülállók a maguk nemében. Katalógus készül róluk, ebben megjelölik, hogy melyek adhatók ki könyvtárközi forgalomba, melyek kölcsönözhetők, és melyekbe lapozgathatnak a kutatók a helyi olvasóteremben Elég sok lesz az utóbbiból. A múzeummal és a levéltárral közösen megjelentetjük a somogyi helytörténeti dokumentumok központi katalógusát, amelyből kitűnik, hogy melyik kötet hol található, és kölcsönözhető-e? A rendelet arra kötelez bennünket, hogy a selejtezéssel csínján bánjunk: az 1948 előtt megjelenő köteteket például már csak megyei könyvtár selejtezheti. Természetesen gondoskodni kell a kötetek restaurálásáról és új rákötéséről. — Ügy tudom, a két értékes iskolai gyűjtemény mellett van még kallódó érték. Mi lesz a Zichy-könyvek sorsa? — Egyelőre magánkézben vannak, nem nyúlhatunk hozzájuk. A múzeum szeretrié megvásárolni, mi pedig segítünk restaurálni, rendszerezni, megóvni a további pusztulástól. S. M. Mosolyogva, kedves szóval — Paranasal? — A ki« unokám születésnapjára szeretnék valamit... — Teö csokoládét vagy bonbont ajánlhatok... — Kérek agy szép díszdobozt. — Van kérem többféle is. Mosolyogva, udvariasan bétáéi rmnderukivel Kardos Eta, a megyei élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat kaposvári 323-as boltjának fiatal eladója. Naponta sokan térnek be ebbe az üzletbe, hogy az édes- sésgosatályon — ahol Eta dolgozik — valamit vásároljanak. — Nagyon sok vevőt ismerek személyesen, tudom róluk, hogy mi az, amit nálunk keresnek. Mindig arra töreked- • tem, hogy közvetlen kapcsolatot teremtsek a pult túlsó oldalán állókkal. Kérdés nélkül is válaszolt arra. hogy mi az egyik legfontosabb tudnivalója a kereskedőnek. — Ez persze nem elegendő. Ismerni kell az üzletiben kapható választékot, s azt, hogyha valami éppen hiányzik, mit lehet helyette ajánlani. Ebben a szakmában sem tekintheti valaki befejezettnek a tanulást a szakmunkásvizsga letételével. Újabb ,és újabb áruk jelennek meg, formálódik a kereskedelem-, illetve az üzletpolitika. Segíteni kell a vásárlót a korszerű táplálkozáshoz szú kséges élelmiszerek kiválasztásában. Egv kereskedő ne oak a szakmájában le- gven tájékozott, ismerje a közélet fontosabb eseményeit is. Nyolcadik éve van az üzletben. Ott kezdte a szakma elsajátítását. amihez már gyermekkorában, játék közben kapott kedvet. A Ki minek a mestere? pécsi területi döntőjén az eladók vetélkedőjén harmadik lett, s ő utazik maid Budapestre, az országos döntőre is. — Szeretnék-ott is helvtálil- ni. Sokat kéM addig még tanulnom: áruismeretet, munkavédelmet, Ifjúsági törvényt. , Szerencsére társaim — egv szocialista brigádban vagyunk valamennyien — nagyon, sokat segítenek. Az üz’et vezetője. Kovács Jánosné. s helyettese, Légrádi László készségesen átadják taoasztala/ai- kat. A munkából is többet vállalnak magukra helyettem, hogy minél alaposabban készülhessek. Havonta 1—1.2 millió a bolt forgalma, különösen nagy szükség van. a sokoldalúan képzett eladókra. Eta és a szocialista brigád minden tagja kérés nélkül megy, segít, ahol sóik a vevő, hogy minél kevesebbet várakozzanak a csúcsforgalom ide.jén. Eta /most végzi a kétéves boltvezetői tanfolyamot. — Ha ezt befejezem, akkor jelentkezem majd a kereskedelmi szakközépiskolába, azt is elvégzem, Sz. L. *==*=?=— TÜSKÉS TIBOR ----A Balatontól a Dráváig Ahol tíz centiméterrel mélyebb és vizesebb a talaj, növényzet azonnal reagál rá, megváltozik... A dús és nedves avarban, a növényi kor- hadékban rengeteg rovar tanyázik ... Sok a gomba, a tapló ... Itt szívesen raknak fészket a madarak . .. Szép pillangók fordulnak elő ... — A táj »-fölfedezése« után milyen hivatalos elgondolások születtek? — A területet tájvédelmi körzetté kívánjuk nyilváníttatni. Ezen belül természetvédelmi területet akarunk kialakítani. Mintegy háromezer-kétszáz hektárnyi földdarabról van szó. Magába foglalná a zimonai halastavakat, az erdészeti szakiskola környékét, az Istvánéi. Daránv és Aranyospuszta között elterülő tájat. — A közvetlen tennivalók? — Kaposváron élkészült már a négy és fél millió forintos költségvetés-előirányzat. Legszükségesebb a nyiladékok kitisztítása, a tűzvédelmi paszta kialakítása. Távolabbi terv: a 6-os útról leágazó, az erdőbe vezető, majd ismét a műúthoz kapcsolódó utat kívánunk építeni. Megfelelő helyekre parkolók, sétautak, esőbeállók, padok kellenek. — Parkot csinálunk az erdőből? — Semmiképpen, A vendéglátóipart nem engedjük be a területre. A mocsár szélére madárvártát, megfigyelőt tervezünk. A legeltetést, az állattartást is meg kell őrizni. Különben beerdősülne a táj, és elvesztené sajátos, ligetes arculatát. A méhészek természetesen továbbra is hozhatják a kaptárokat Kiállítás a Vaszary-teremben Kováts Nagy Ira képei az utazásról Spanyol udvar — A Varjak. Húszévi hallgatás után szólalt meg az 1956-ban végzett Kováts Nagy Ira, akit a Képzőművészeti Főiskolán Kon- tuly, majd Szőnyi tanitolt. Bölcsészként művészettörténetet tanult, de érdekelte a szlavisztika- is. A most. Kaposváron megnyílt kiállítása előtti beszélgetés során hozzáfűzte: mindennél jobban vonzódott a festészethez. Kiállí-. tott művei: útiélménvek közvetítés?. néhány esetben kiemel 'ed ő szu g geszti vit ássál. 1966-ban rendezte "első önálló kiállítását, azóta kétévenként szerepel országszerte a ’-T önböző kié’lítótenmekben. Nvi’vánosság előtt — úgy is mondhatnánk — azóta szerepel. amióta utalásainak élményeit vászonra festi. — Jugoszlávia, a hegyek, a ‘•enger orr’ága hatott rám úgy, hóm festményemmel a nyilvánosság elé lépjek. A Derkovits-termi kiállítás volt az én szerepléssorozatom nyitánya. Jugoszlávia, Olaszország, Spanyolország, a turisták közkedvelt nvári kirándulóhelyei. Mit jelentőnek ezek az országok a festőnek? — Számomra is mermagva- rázhatetlan a találkozás. Behunyom a szemem oimmkor... ... Cadiz, Spanyol udvar, Velence... — képcímekkel egészítem ki a megkezdett mondatot. S tovább ? — Magamba zárom a látványt. Ezzel óriási káosz teremtődik bennem. Azután fogalmazni kezdek... A spanyol sárga hegvek ... milyen sárga? ... milyen színek egészítik lei ? ... Kováts Nagy Ira festményeinek másik pólusa azokból áll, amelyek az egyéniség szuggesztív hatásával is párosulnak. — A madarak méltóságában emberi tulajdonságokat is találtam. Szívesen festek mada rakat. — Két kép Somogyország bői: Somogyi ablak, Somogy' udvar. — Hazám! — teszi hozzá olyan hangsúllyal, ahozy a festőállvány előtt is nyomaté- kot adott hovatartozásának. A kiállításlátogatók figyelmét felhívom a Jósé apó, az Ibizai öregek, a Toledói híd, a Spanyol temető, a Velence, az Angelus, az Ártéri fák című képek szépségére is, melyek a látványon túl a festő érzékeny reagálásáról is v""-1- nak. H. B. Országos szakkör a rádió hullámhosszán Messziről messzire a Krénusz iskolában A Magyar Rádió és az általános iskolai hálózat országosan megteremtette annak a példáját, hogyan lehet eredményes a közoktatás és a közművelődés egysége. Ilyen szellemben hirdette meg a rádió a Messziről messzire című művelődéstörténeti sorozatot az általános iskolák > első tagozatos tanulóinak: két éve nem múlt el adás, hogy he hallgatták volna a kaposvári Krénusz iskolában. Az iskolai szakkör is — melynek határait a rádió hullámhossza határozza meg — formálódott: erről beszélt Kiss Istvánné tanárnő. A történelem iránt érdeklődő tanulók korábban úgy bővítették ismereteiket, hogy részt vettek az új iskola honismereti szakkörének a munkájában, később leszűkítették az ismeretszerzés útját a tantárggyal való fokozottabb foglalkozására. A rádió művelődéstörténeti sorozata szélesítette a tanulók érdeklődésének a horizontját. Már nemcsak a történelem útjain járnak szívesen — bizonyságul Idézünk egy levélből, melyet a műsor- szerkesztőség írt Ozsváth Miklós 6./b osztályos tanulónak az egyik dolgozatáról: — Nagyon érdekesen mutatod be Oliver Cromwelt. Nagyon jó ötlet, hogy egy korabeli kocsmai beszélgetéssel kezded... A levél következő sorában: — Amit a későbbiekben a hőmérőkészítésről írsz, szintép jó... A vasútvonal mellett elhagyott őrházra bukkanunk. — A régi 34-es vasúti őrház. Hónapok óta üres — mondja a mérnök. — Ha a' vasút átadja, itt kap lakást a természetvédelmi terület őrzője. Már a barcsi híd túlsó, horvátországi végénél idegen nyelvű tábla figyelmezteti az utast a ritka látnivalóra. A levegöszennyeződésről többet beszélünk, mint a természetvédelemről. Az urbanizációs ártalmakról többet tudunk, mint a természet oltalmát szolgáló pozitív tettekről és tennivalókról. Pontos adatokat ismerünk Tokió levegőjének füsttartalmáról, de a honi természetvédelem népszerűsítése érdekében még nem tettünk mag mindent. Ször- nyülködünik a Rajna állapota miatt, de megfeledkezünk a madarak és fák napjáról. Az UNESCO nemzetközi környezetvédelmi konferenciájának anyagát tanulmányozzuk, de alig van fogalmunk arról, hogy mi történik, illetve mit kellene tenni itthon a természet- védelem. az erdők gondozása, a fák telepítése, a vizek védelme, a levegő tisztasága érdekében. A darányi erdőben, az egykori Széchenyd-kastélyban kapott helyet a barcsi erdőgazdasági szakmunkásképző intézet. Több minit tíz éve működik az iskola. Az általános iskola elvégzése után jelentkezhetnek ide a fiatalok. Az órarendről, olvasom le a tantárgyak nevét: erdővédelem, erdőm űveléstan, erdő- használattan, erdészeti munkagéptan, erdei meliékhaszná- lattan ... — Mi az a mellék-micsoda? — kérdezem Zsibrék Lászlóné admin isztrátortól. — Mel 1 ókhasznál attan ? Az. hogy a fa mellett mi minden hasznot ad még az erdő. Ide tartozik például a gombaszedés, a gyantagyűjtés, a szamó- cázás, a makk gyűjtés ... Az emeletes, sárgára festett épületben, a Széchenyi-család fehér gipsz címere alatt a három évfolyamban jelenleg kilencven fiatalember tanul. A hajdani kastély körül konyha étterem, garázs, műhelyek, fürdőmedence, sportpálya. Az oktatást és a kollégiumi felügyeletet tizenegy nevelő látja el. Amerre az erkélyről a szem ellát, mindenfelé zöld lombú fák tengere hullámzik. Folytatjuk) — Vegyünk egy másik levelet. — Elképzelésed a Bastille ostromáról nagyon tetszett. Nagyon hitelesnek tetszik számunkra a nép hangulata. Ugyanakkor azt is jól érzékelteted, hogy a nép ilyen dolgokban, mint az erőd ostroma, tapasztalatlan volt. Azonban a francia neveket eredeti helyesírásuk szerint szoktuk írni, tehát nem Zsákot, hanem Jacques-ot írunk. Szerdán délután a Krénusz iskola szakkörének a műsorát együtt hallgattam a tanulókkal. Az impresszionizmusról, a futurizmusról, azaz az avantgárd irányzatokról nemcsak sokat tudnak a szakkörösök, hanem — s ez már több a lexikális ismereteknél — szavaikból kitút az is, hogy például Munch expresszív festményével azonosulni is képesek. Szemé’yiségük feladatról feladatra gazdagodik. S erre még egy példát hadd idézzek: Debussy, Bartók zenéjére — amelyet természetesen föl kell ismerni — képet festettek a rádiófelvételkor a budapesti stúdióban a gyerekek. Igaz, nem láttuk ezeket a képeket, de a rádió képes volt közvetíteni azokat az elképzeléseket, melyek a zene hatására születtek bennünk, s formálódtak színekké, képpé. Hogyan fér mindehhez mondjuk a kvantummechanika? S a felső tagozatos diák fejében? Ügy, hogy — képletesen szólva — Leonardo is foglalkozott a repülés tudományé- | val... Nem lesznek »óriás fejűek« ezek a gyerekek, akik gyermekéveiket meghazudtolják e széles ismeretszerzéssel ? Szerintem nem. Csupán kihasználják agysejtjeik befogadóképességét H. B.
