Somogyi Néplap, 1977. március (33. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-18 / 65. szám
BALATON! BERUHÁZÁSOK '] Asszony hajtja a lovat? Mi épül az idén ? Évről évre köziművekkel, létesítményekkel, parkokkal, strandokkal gyarapodik a Balaton környéke, hogy az ide érkező — nyári szezonban már több mint 600 ezer — vendég pihenése, . szórakozása, üdülése minél korszerűbb, kulturáltabb legyen. A Bala- ton-part fejlesztése azonban rendkívül összetett, bonyolult feladat. Ennek megfelelően a beruházásokra szánt összegek is többféle forrásból származnak. Legnagyobb jelentőségű az úgynevezett balatoni központi fejlesztési alap. Összege a jelenlegi tervidőszakban lényegesen nagyobb, mint a korábbi ötéves tervben volt. 70 millió forintot lehet 1980-ig elkölteni különböző fejlesztésekre. Ehhez járulnak még a különböző más forrásokból származó pénzek (tanácsok, BIB, Országos Vízügyi Hivatal sfcb.). Mi épül ezekből az összegekből az idén? Milyen munkákat kezdenek meg és fejeznek be? Ezt tekintettük át röviden. a napokban a megyei tanács tervosztályán Szabolcs Imre előadóval. A Balatonfejlesztési Tárcaközi Bizottság az idén több mint 46 millió forintot fordít a tóparton különböző létesítmények, közműnek építésére. Az egyik legjelentősebb munka a balatonboglári és a ba- latonlellei hajóállomás közötti több mint két kilométeres szakaszon már tavaly megkezdődött. Szabályozzák és feltöltik a partot. Átalakul, hangulatos lesz a két község parti sávja. A feltöltés azt a célt is szolgálja, hogy minél több üdülővendégnek váljon közvetlenül is hozzáférhetővé, elérhetővé a Balaton-part. A feltöltött részen mintegy két kilométeres hosszúságban szabad strand, mögötte füves, fás, ligetes park és sétány létesül. A korábbi vízparti tulajdonosok — mivel telkük értéke a feltöltéssel csökkent — kártalanítást kapnak. Siófokon tovább folytatódik az egyik legjelentősebb beruházásnak, az Aranypartnak az építése és közművesítése. Erre ebben a tervidőszakban 30 millió forintot kap a helyi tanács a tárcaközi bizottságtól, további 27 milliót a város egyéb forrásokból biztosít. Siófokon azonban nemcsak a gondosan megtervezett, jól közművesített terület fejlesztése folyik. A város- központ épületeinek egy része és a közúti forgalmi rendszer szűk és elavult. Évről évre nagyobb lendülettel folyik a város rekonstrukciója. Az idén 10 milliót fordít a siófoki tanács a BTB-támogatásból a városközpont közmüveinek felújítására, parkolók létesítésére és új csomópontok kialakítására. Ehhez jön még 12,5 millió más forrásokból. A Balatonnál gyorsan fejlődő üdülöközség Zamárdi. Évekkel ‘ezelőtt feltöltötték a part egy hosszabb szakaszát, és védőmű is épült. Most már a nagy, zömében fűzfával benőtt terület parkosítása van napirenden. A munka jelentős részét már tavaly befejezte a siófoki termelőszövetkezet parképítő brigádja. A szabad strand, a közterek, sétá- nyolc kialakítása, utak építése az idén is folytatódik. A program szerint a tárcaközi bizottság nyolcmillióval támogatja a községi csatornatársulatot. Ehhez a lakosság és a vízügyi igazgatóság további 45 millió forintot ad. Folytatódik Szántód puszta építése is: közművesítésre összesen 27 millió forintot fordítanak. Jelentős összeg jut azoknak a feltételeknek a javítására, amelyek a nyári csúcsforgalom minél zökkenőmentesebb lebonyolítását segítik. E pénzek felhasználásának jó részét a megyei tanács hangolja össze. Négymillió forint jut a köztisztasági vállalatok munkájának javítására, ötmillió a déli part gyűjtőútjának, járdáknak, parkolóknak az építésére. Megkezdik az ordacsehi ifjúsági tábor közterületének kialakítását, a sétányok, közművek építését. Az eddigi beruházások elsősorban a háttérágazatot érintették. Ezek nélkül nem üzemelhet jól az a hatalmas »gépezet«, amely nyáron beindul a Balatonnál*. Csak egy részük látványos és azonnal érzékelhető. A lakosság ellátását azonban közvetlenül is javítják azok a kereskedelmi és vendéglátó egységek, üzletek, ABC-k, amelyeket az idén, a szezonra adnak át. A tervek szerint 1977-ben készül el a balatonboglári áfész ABC-áruháza és a Somogy megyei Élelmiszer-, Háztartási és Vegyiáru-kiskereskedel- mi Vállalat siófoki egysége a Bethlen utcában, önkiszolgáló étterem építését kezdi meg a Centrál Vendéglátó Vállalat Baiatonbogláron és bisztróét Lellén. Az építőipar ígéri, hogy május végére befejezi a földvári Neptun-szálló építését. Cs. T. Kettős portré Kutasról Gyerekkorom ban nyomába szegődtünk a robogó kocsinak, ha fejkendős ült a bakon, s kiáltottuk a csúíolót: »Asszony hajítja a lovat, eső lesz!« Nem volt ez a gyakorlattal hitelesített hiedelem, inkább a bimbózó férfiönérzet első megnyilvánulása. Hogy kerül kontyra a kalap? Kutason és a társközségekben nem egyetlen kocsit, hanem — hogy a hasonlatnál maradjunk — egész szekérsort bíztak asszonyokra. Hogy kik? Maguk a kutasi, kisbajami, belegi, szabási emberek. A négy község lakossága, négyezer lélek. Horváth Istvánná, a községi közös tanács elnöke húsz éve dolgozik a tanácsi munkában. — Győr megyében, Felpécen kezdtem. Adminisztrátorként, majd gazdasági előadóként, vb-titkárként. Tíz éve kerültem Kutasra, ide hozott a fértem, akivel a tanácsakadémián ismerkedtünk össze. Belegen voltam titkár, s most elnök vagyok. Egy tévériport ürügyén fi mezőgazdaság műszeriparáról I termelésben még nagyon sok (tartalékunk van. Aj mi szö- I vetkezetünk tizenhét hektáron j termel zöldséget — elsősorban ' a tagság foglalkoztatása végett Termelési szerkezetünk miatt nem tervezünk jelentősebb fejlesztést. Persze azért nem topogunk egy helyben: a hatezer négyzetméteres fóliafelületet az idén további négyezerrel bővítettük. Mivel a nagyüzemben jelentősebb fejlesztésre nincs módunk, a riport után igazolva látom: helyes úton indultunk, amikor megkezdtük a kisüzemi termelés szervezettebbé tételét. Báli Gyula igazgató, MËK: — Hogy ilyen szinten és így foglalkoznak a zöldségté- mával, mint láthattuk, az mindenképpen megnyugtató. A közvélemény betekinthetett abba, hogy mennyire bonyolult a »zöldségszakma«. A sok közül csak egy-két dolgot ragadok ki. Nagyon igaz az, hogy a háztáji termelés nélkülözhetetlen. Jó pár olyan cikk van, mint a fokhagyma, amelynek több mint 80 százalékát a kisüzemek adják. A zöldségtermelés a mezőgazdaság műszeripara — mondták. De ahhoz, hogy egy műszer jól működjön, megfelelő szerkezet kell. Igen sok gond forrása — és a mi megyénk se mentes ettől — a vetőma g- ellátás. Nem is az a kérdés, hogy van-e, hanem hogy mi- { lyen?! Tavaly például a vöröshagyma fekete magja hatvanhat százalékos csírázóképességű volt. Alapvetően fontos az ellátás megfelelő minőségű vetőmaggal. Hogy mo- dellüzemek alakultak, és van már Somogybán is, az a jövőre nézve mindenképpen biztató. Sokat várunk ettől. A ermelő gondolkodjon keres- tedelmi szinten, a kereskede- lem pedig érezze a termelő ’ondjait — valahogy így nangzott el a riportban, és ez tzámunkra is megszívlelendő. \z ezzel összefüggő felada- ;aink közül kettőt emelnék ci : a jövőben még jobban cell irányítani az üzemeket, íogy mit termeljenek. A ter- nelés nem önmagáért, hanem i fogyasztásért van, és a ke- eskedelemnek szélesebb körű az információja. A másik a szerződéses fegyelem. Ezt szilárdítani igen fontos. A filmriport gondolatokat ébresztett — a válaszok bizonyítják. Bőven van tennivaló, hogy több legyen a zöldség, javuljon a termelés, a forgalmazás, az ellátás színvonala. V. M. Horváth Istvánné Férje az állami gazdaság főkönyvelő-helyettese, két kislányuk van. — A kisebbik néha azt mondja: Már megint gyűlésbe kell menned?« Valóban zsúfolt a naptáram a bejegyzésektől. Meg aztán: kinek volna szíve hazaküldeni £zt, aki a társközségekből buszo- zik ide? Van, alti nem Is tudná mással megbeszélni a eondiait. Alsecz Jánosné portja. Most épül újabb kettő. Bővítik az iskolát. Ünneppé változtak az egykori szürke falugyűlések.; közös munkával. műsorral faiunapotkajt tartanak. Van még putri is, de a cigányság nagy része — négyszázötven emberről van szó — házakban lakik. Keresik a beépülés újabb módozatait. Eredményesein működik a nőklub, újra megalakult ser. asszonykórus. Hétezer könyv között válogathatnak a barátságos hangulatú könyvtár kölcsönzői. Móst háromszáz as olvasók létszáma, de az évvégére négvszázhairmincan lesznek; Dani Margit könyvtárosnő a szocialista brigádokkal is fölvette a kapcsolatot, részt vesznek a munkásolva- sók pályázatán. Vass Magdolna tsz-főagrooómusnő a TIT- csoport vezetőjeként is nagy munkáit vállalt ; ő egyébként most »szakosodik«. És sorolhatnánk hosszan... — Nincs nőuralom Kutason és környékén — így foglalja össze Alsecz Jánosné mondandója lényegét. — Csupán megpróbálunk tenni a négy községért. És ebben a munkában nagy támaszunk az itteni állami gazdaság, melynek Kópé esni Vince az igazgatója. Tapasztalt ember, segít nekünk. »■Asszony hajtja 'a lovát,..« De gyorsan robog a kocsi! Leskó László Anna asszony ólykor a legszemélyesebb gondokkal is szembekerül. Családi feszültségek feloldójának kell lennie, tanácsot kell adnia stb. Este, ha otthon van, még áttekinti a megjelent rendeseteket. A család a tévéműsoron szórakozik; ő el-elszundít. S a »kárpótlás«? — Ha csak pár percre is megállhatunk útközben az erdő mellett, már felüdít egy séta a fák között. Vasárnap igyekszem a családdal minél többet kirándulni. Alsecz Jánosné, a területi pártbizottság titkára is nagy utat járt be. Főkönyvelőiként dolgozott az áféSz-nél, majd a szabási tsz-ben töltötte be ugyanezt a tisztséget. Most már több mint két éve, hogy titkárnak választották. — Az az igazság, hogy a mozgalmi munkából már nagyon régóta tevékenyen ki vettem a részem. Nőbizottsági elnökként, KlSZ-ialapsaerveast patrónusaként. vöröskeresztes aktívaként. Mégis: nehéz volt elkezdeni a munkát a területi pártbizottság titkáraként, s nem mondanék igazat, ha azt állítanám, hogy most könnyű. Bentlakásos, középszintű vezető iskolán is voltam azóta. Minden percet megragadok az önképzésre. Huszonegy éves, felnőtt fia van, férje a nagyatádi áfész- igazgatóság elnöke. Magdi asszony néha — amikor reggel elindul szabási otthonukból — csak annyi t mond : »Majd jövök ...« Volt úgy, : hogy Kaposvárra ment, de . Nagyatádról került haza. Tizenegy alapszervezefíben két-' ' száz kommunista tevékenyke- : dik; az összefogó tevékenysé- : get huszonöt tagú — negyedévenként ülésező — pártbi- I zoltság végzi. I i A tan-ác.selnöknónél H, aj, pártbizottsági \ titkárnál is j gyakran, csengett a telefon ' ottlétem alatt. Amíg tárgyal- 1 tak, intézkedtek — volt időm átgondolni: »Hogyan is halad az a kocsi, melynek bakján asszony ül ?« Kutas és társközségei szép | eredményeket tudhatnak a magukénak. Valósággal városi képet mutató központ alakult ki néhány év alatt Kutason. Emeletes házak c.soTTa a szarvasmarha-tenyésztést a mezőgazdáság nehéziparának tekintjük, akkor a zöldségtermesztés a mezőgazdaság műszeripara — ez volt a bevezető gondolata szerdán este a televízió riportfilmjének. Hogy több legyen... — ezt a címet kapta a műsor, amely egyetlen célt szolgált: javuljon a termelés, a forgalmazás, az ellátás színvonala. — A műsor alapján, a gyakorlatban hogyan ítéli meg saját helyzetüket, feladatukat? — A kérdésre ketten válaszoltak. Varga Sándor tsz-elnök, Hetes: — A MÊK helyesen látja a helyzetet — kitűnt ez a főosztályvezető nyilatkozatából. Véleményem szerint ösz- szességében mégsem tükröződött az a sok gond, amely ma jellemző. Tiszteletre és elismerésre méltó például a tompái szövetkezet zöldségtermelési tapasztalata, de nem ez az általános nálunk! Nem ez a jellemző — éppen ezért egy kicsit »szépítettnek« érzem a rajzolt kéjfet. Egy dologban viszont megerősített ez a film. Ott, ahol a technikai, a személyi, az anyagi, egyszóval valamennyi feltétel adott, célszerű főágazati szinten foglalkozni a nagyüzemi zöldségtermeléssel. Ez a gondokból kivezető egyik út. A másik: mi sokat hangsúlyozzuk a kisüzemi árutermelés jelentőségét. Szerintem ezen belül elsősorban a zöldség- termelésre kellene jobban ösztönözni. Minden nagyüzemben, nálunk is vannak olyan száz-kétszáz négyszögöles, di- ribdarab földek, amelyek nagyüzemi művelésre alkalmatlanok. Nyugdíjasok, de tán fiatalabbak is szívesen vállalkoznának ezeken zöldség- termelésre. Azért merem ezt mondani, mert mi megkezdtük az ilyen jellegű szervező munkát. Van érdeklődés iránta. Természetesen szükséges, hogy ezek a kistermelők megfelelő irányítással végezzék a munkát. Olyan növényekkel foglalkozzanak, melyek egyrészt a piaci áruellátást szolgálják, másrészt amelyeknek nagyüzemi termelése ma még megoldatlan. A tartalék divata* kifejezés — hát a zöldségA Május 1. Ruhagyár tíz gyáregységéből négy Somogybán van. Az öreglaki, a kará- di, a siófoki és a marcali telephelyen 60 280 munkás — főleg nő — dolgozik. Kovács József vezérigazgatót kérdeztük: — Az öt és fél ezer dolgozójuk között milyennek ítéli a somogyiak munkáját? — A teljesítmények 80 és 120 százalék között mozognak. Különösen a karádialc dolgoznak jól, a siófokiak és a marcaliak munkájával egyelőre nem lehetünk elégedettek, pedig főleg az utóbbi helyen várunk jó minőségű munkát. Szeretnénk, ha a Somogybán készülő kabátokat minél hamarabb a szép, júj üzemben szabnák, gomboznák és vasalnák. Ugyanis ma még az a gyakorlat, hogy itt, a budapesti anyavállalatnál szabjuk ki az anyagokat, egységcsomagokban küldjük a somogyi telephelyekre. Ott megvarrják belőle a kabátot, de a befejező műveleteket ismét nálunk végzik. Meg akarjuk szüntetni a sok ide-oda szállítást. — Idehaza jóformán minden családban akad egy Május 1. Ruhagyárban varrott kabát. Milyen a kapcsolatuk a külfölddel ? — Négy külkereskedelmi vállalattal dolgozunk, negyven országba exportálunk. A nálunk készült termékek fele itthon talál gazdára, tizenöt százalékát szocialista országokban, harmincöt százalékát Hasznos javaslatok Fiatalok a gazdaságban I pedig tőkés államokban ér- I tékesítjük. Berlin, Bonn, Brüsszel, Amszterdam, Pá- j rizs, New York, Montreal, Kuwait a főbb piacunk. Különösen a bőrkabátjainkat kedvelik. Öt évvel ezelőtt a Csepel Művekkel együtt új vállalkozásba fogtunk: komplett ruhagyárakat szállítunk J külföldre, fölszereljük, beta- ! nítjuk a munkásokat, segítünk I a kezdeti lépéseknél. Évente két gyárat telepítünk; többek között Egyiptomban, Szíriá- ; ban, Mongóliában és Vietnamban van már ilyen gyár. — Készítenek-e farmernadrágokat? — A Lewi Strauss-céggel tárgyalunk. Áprilisban úgynevezett készség! szerződést kötünk a farmernadrágok közös gyártására. Indigó festésű szabott anyagot szállítanak a hozzávaló gombokkal, címkékkel, mi pedig megvarrjuk. 1978-ban ebből 6Ü0 ezer darab lesz. — Mennyibe kerül majd? — Körülbelül ezer forintról jön ki az ár. Ezenkívül tőkés exportszállítmányunkért cserébe 30 ezer darab márkás farmert hozunk az országba, és a nagyon keresett1 női farmerruhákra igyekszünk szerződést kötni. — Hol vásárolhatunk majd ezekből? — Budapesten hét saját üzlete van a gyárnak, ahol a kismamaszalagunkról lekerülő egyedi darabok mellett a farmerokat is árusítjuk. G. J. ő Miként, mely feladatok vállalásával segíthetik a KISZ- tagok a város gazdasági terveinek a megvalósítását? A többi között erről tanácskozott legutóbb a siófoki városi KISZ-bizottság. Megállapította, hogy a fiatalok eddig is bizonyságot tettek képességeikről, tenni akarásukról, s a gazdasági építőm unkában jelentős eredményeket értekei. Hiányosságokról is esett szó. elsősorban a szakmai-politikai vetélkedő, az Alkotó ifjúság pályázat, a radarmozgalom értékelésével kapcsolatban, amelynek oka: a nem eléggé hatékony szervező munka. A városi bizottság meghatározta a szocialista brigádmozgalom- ra. valamint az Alkotó ifjúság pályáza tra vonatkozó legfontosabb teendőket, majd számos, a szervező munkát segítő javaslatot tett az alapszervezeteknek. E javaslatok nvo- mám a KW, a GOV és a helyi állami gazdaság KISZ-bi- zottságai megalakítják a fiatal műszakiak ('agrárártelmiségi- ek) és közgazdászok tanácsát, amely a többi között aiz Alkotó ifjúság pályázat és kiállítás »mozgalmi gazdája« lesz, s részt vesz a KISZ radar- munkájáibam is. Ezenkívül az FMKT készíti el a vállalatok adottságainak megfelelően az oktatási tervet a »kiváló« mozgalmakhoz. A mezőgazdaságban dolgozó KISZ-esek tapasztalatcseréken, k&ránid utasokon ismerkednek az úgynevezett öntözéses modellgazdaságok (a Hajdúszoboszlói Állami Gazdaság, a hajdúseovátai Lenin Tsz, a kondorod Egyesült Tsz, a rakamazi Győzelem Tsz) eredményeivel, a KlSZ-szerve- zeiek munkájával. A városi ICISZ-bizottság javasolta, hogy a ' mezőgazdasági KISZ- esek működjenek együtt a vízügyi ifjúkommunistákkal az öntözési bemutatók, ifjúsági napok szervezésében. A tervek szerint a siófoki KISZ-szer vezetek két kommunista műszakot tartanak az idén: május elseje, valamint a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatvanadik évfordulójának tiszteletére. Az ipari szövetkezetekben dolgozó ifjúkomim unisták — aKISZÖV ifjúsági bizottságával közösen — szakmai versenyeket rendeznek a fiatal szakmunkások részére. A városi KISZ-bizottság a többi között azt javasolta a mezőgazdasági alapszerveze- teknek, hogy vegyenek részi a böhönyei Szabadság Tsz fiataljai által kezdeményezett muníkaversenyben, amelynek célja az 1977. évi gazdasági terv teljesítése. Továbbá : a Sió Tsz KISZ-esei gondosan segítsék a siófoki zöldságorog- ram megvalósítását, a többi között a fóliatelep létrehozását, az állami gazdaság ifjúkommunistái pedig az öntözőkapacitás, illetve ugyancsak a zöldséekertészet növelését, fejlesztését. Hogy >a fiatalok alaposan megismerjék a város, a megyé gazdasági célkitűzéseit, a KISZ minden munkahelyen vetélkedőt rendez »Ismerd meg jobban Somogy megye ötödik ötéves tervét« címmel. J Többet várnak a somogyiaktól Márkás farmer és bőrkabát