Somogyi Néplap, 1977. március (33. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-18 / 65. szám

BALATON! BERUHÁZÁSOK '] Asszony hajtja a lovat? Mi épül az idén ? Évről évre köziművekkel, létesítményekkel, parkokkal, strandokkal gyarapodik a Ba­laton környéke, hogy az ide érkező — nyári szezonban már több mint 600 ezer — vendég pihenése, . szórakozása, üdülése minél korszerűbb, kulturáltabb legyen. A Bala- ton-part fejlesztése azonban rendkívül összetett, bonyolult feladat. Ennek megfelelően a beruházásokra szánt összegek is többféle forrásból származ­nak. Legnagyobb jelentőségű az úgynevezett balatoni köz­ponti fejlesztési alap. Összege a jelenlegi tervidőszakban lé­nyegesen nagyobb, mint a ko­rábbi ötéves tervben volt. 70 millió forintot lehet 1980-ig elkölteni különböző fejleszté­sekre. Ehhez járulnak még a különböző más forrásokból származó pénzek (tanácsok, BIB, Országos Vízügyi Hivatal sfcb.). Mi épül ezekből az össze­gekből az idén? Milyen mun­kákat kezdenek meg és fejez­nek be? Ezt tekintettük át rö­viden. a napokban a megyei tanács tervosztályán Szabolcs Imre előadóval. A Balatonfejlesztési Tárca­közi Bizottság az idén több mint 46 millió forintot fordít a tóparton különböző létesít­mények, közműnek építésére. Az egyik legjelentősebb mun­ka a balatonboglári és a ba- latonlellei hajóállomás közöt­ti több mint két kilométeres szakaszon már tavaly megkez­dődött. Szabályozzák és fel­töltik a partot. Átalakul, han­gulatos lesz a két község par­ti sávja. A feltöltés azt a célt is szolgálja, hogy minél több üdülővendégnek váljon köz­vetlenül is hozzáférhetővé, el­érhetővé a Balaton-part. A feltöltött részen mintegy két kilométeres hosszúságban szabad strand, mögötte füves, fás, ligetes park és sétány lé­tesül. A korábbi vízparti tu­lajdonosok — mivel telkük ér­téke a feltöltéssel csökkent — kártalanítást kapnak. Siófokon tovább folytatódik az egyik legjelentősebb beru­házásnak, az Aranypartnak az építése és közművesítése. Erre ebben a tervidőszakban 30 millió forintot kap a helyi tanács a tárcaközi bizottság­tól, további 27 milliót a vá­ros egyéb forrásokból bizto­sít. Siófokon azonban nem­csak a gondosan megterve­zett, jól közművesített terü­let fejlesztése folyik. A város- központ épületeinek egy része és a közúti forgalmi rend­szer szűk és elavult. Évről év­re nagyobb lendülettel folyik a város rekonstrukciója. Az idén 10 milliót fordít a siófo­ki tanács a BTB-támogatásból a városközpont közmüveinek felújítására, parkolók létesíté­sére és új csomópontok kiala­kítására. Ehhez jön még 12,5 millió más forrásokból. A Balatonnál gyorsan fejlő­dő üdülöközség Zamárdi. Évekkel ‘ezelőtt feltöltötték a part egy hosszabb szakaszát, és védőmű is épült. Most már a nagy, zömében fűzfával be­nőtt terület parkosítása van napirenden. A munka jelen­tős részét már tavaly befejez­te a siófoki termelőszövetke­zet parképítő brigádja. A sza­bad strand, a közterek, sétá- nyolc kialakítása, utak építése az idén is folytatódik. A prog­ram szerint a tárcaközi bi­zottság nyolcmillióval támo­gatja a községi csatornatársu­latot. Ehhez a lakosság és a vízügyi igazgatóság további 45 millió forintot ad. Folytatódik Szántód puszta építése is: köz­művesítésre összesen 27 millió forintot fordítanak. Jelentős összeg jut azoknak a feltételeknek a javítására, amelyek a nyári csúcsforga­lom minél zökkenőmentesebb lebonyolítását segítik. E pén­zek felhasználásának jó ré­szét a megyei tanács hangolja össze. Négymillió forint jut a köztisztasági vállalatok mun­kájának javítására, ötmillió a déli part gyűjtőútjának, jár­dáknak, parkolóknak az építé­sére. Megkezdik az ordacsehi ifjúsági tábor közterületének kialakítását, a sétányok, köz­művek építését. Az eddigi beruházások el­sősorban a háttérágazatot érintették. Ezek nélkül nem üzemelhet jól az a hatalmas »gépezet«, amely nyáron be­indul a Balatonnál*. Csak egy részük látványos és azonnal érzékelhető. A lakosság ellá­tását azonban közvetlenül is javítják azok a kereskedelmi és vendéglátó egységek, üzle­tek, ABC-k, amelyeket az idén, a szezonra adnak át. A tervek szerint 1977-ben készül el a balatonboglári áfész ABC-áruháza és a Somogy megyei Élelmiszer-, Háztartá­si és Vegyiáru-kiskereskedel- mi Vállalat siófoki egysége a Bethlen utcában, önkiszolgáló étterem építését kezdi meg a Centrál Vendéglátó Vállalat Baiatonbogláron és bisztróét Lellén. Az építőipar ígéri, hogy május végére befejezi a földvári Neptun-szálló építé­sét. Cs. T. Kettős portré Kutasról Gyerekkorom ban nyomába szegődtünk a robogó kocsinak, ha fejkendős ült a bakon, s kiáltottuk a csúíolót: »Asszony hajítja a lovat, eső lesz!« Nem volt ez a gyakorlattal hitele­sített hiedelem, inkább a bim­bózó férfiönérzet első meg­nyilvánulása. Hogy kerül kontyra a kalap? Kutason és a társközségek­ben nem egyetlen kocsit, ha­nem — hogy a hasonlatnál maradjunk — egész szekérsort bíztak asszonyokra. Hogy kik? Maguk a kutasi, kisbajami, belegi, szabási emberek. A négy község lakossága, négy­ezer lélek. Horváth Istvánná, a községi közös tanács elnöke húsz éve dolgozik a tanácsi munkában. — Győr megyében, Felpécen kezdtem. Adminisztrátorként, majd gazdasági előadóként, vb-titkárként. Tíz éve kerül­tem Kutasra, ide hozott a fér­tem, akivel a tanácsakadémián ismerkedtünk össze. Belegen voltam titkár, s most elnök vagyok. Egy tévériport ürügyén fi mezőgazdaság műszeriparáról I termelésben még nagyon sok (tartalékunk van. Aj mi szö- I vetkezetünk tizenhét hektáron j termel zöldséget — elsősorban ' a tagság foglalkoztatása vé­gett Termelési szerkezetünk miatt nem tervezünk jelentő­sebb fejlesztést. Persze azért nem topogunk egy helyben: a hatezer négyzetméteres fó­liafelületet az idén további négyezerrel bővítettük. Mivel a nagyüzemben jelentősebb fejlesztésre nincs módunk, a riport után igazolva látom: helyes úton indultunk, ami­kor megkezdtük a kisüzemi termelés szervezettebbé téte­lét. Báli Gyula igazgató, MËK: — Hogy ilyen szinten és így foglalkoznak a zöldségté- mával, mint láthattuk, az mindenképpen megnyugtató. A közvélemény betekinthetett abba, hogy mennyire bonyo­lult a »zöldségszakma«. A sok közül csak egy-két dolgot ra­gadok ki. Nagyon igaz az, hogy a háztáji termelés nél­külözhetetlen. Jó pár olyan cikk van, mint a fokhagyma, amelynek több mint 80 szá­zalékát a kisüzemek adják. A zöldségtermelés a mezőgaz­daság műszeripara — mond­ták. De ahhoz, hogy egy mű­szer jól működjön, megfelelő szerkezet kell. Igen sok gond forrása — és a mi megyénk se mentes ettől — a vetőma g- ellátás. Nem is az a kérdés, hogy van-e, hanem hogy mi- { lyen?! Tavaly például a vö­röshagyma fekete magja hat­vanhat százalékos csírázóké­pességű volt. Alapvetően fon­tos az ellátás megfelelő mi­nőségű vetőmaggal. Hogy mo- dellüzemek alakultak, és van már Somogybán is, az a jövő­re nézve mindenképpen biz­tató. Sokat várunk ettől. A ermelő gondolkodjon keres- tedelmi szinten, a kereskede- lem pedig érezze a termelő ’ondjait — valahogy így nangzott el a riportban, és ez tzámunkra is megszívlelendő. \z ezzel összefüggő felada- ;aink közül kettőt emelnék ci : a jövőben még jobban cell irányítani az üzemeket, íogy mit termeljenek. A ter- nelés nem önmagáért, hanem i fogyasztásért van, és a ke- eskedelemnek szélesebb körű az információja. A másik a szerződéses fegyelem. Ezt szi­lárdítani igen fontos. A filmriport gondolatokat ébresztett — a válaszok bi­zonyítják. Bőven van tenni­való, hogy több legyen a zöldség, javuljon a termelés, a forgalmazás, az ellátás szín­vonala. V. M. Horváth Istvánné Férje az állami gazdaság főkönyvelő-helyettese, két kislányuk van. — A kisebbik néha azt mondja: Már megint gyűlés­be kell menned?« Valóban zsúfolt a naptáram a bejegy­zésektől. Meg aztán: kinek volna szíve hazaküldeni £zt, aki a társközségekből buszo- zik ide? Van, alti nem Is tudná más­sal megbeszélni a eondiait. Alsecz Jánosné portja. Most épül újabb ket­tő. Bővítik az iskolát. Ünnep­pé változtak az egykori szür­ke falugyűlések.; közös mun­kával. műsorral faiunapotkajt tartanak. Van még putri is, de a cigányság nagy része — négyszázötven emberről van szó — házakban lakik. Kere­sik a beépülés újabb módoza­tait. Eredményesein működik a nőklub, újra megalakult ser. asszonykórus. Hétezer könyv között válogathatnak a barát­ságos hangulatú könyvtár köl­csönzői. Móst háromszáz as olvasók létszáma, de az évvé­gére négvszázhairmincan lesz­nek; Dani Margit könyvtá­rosnő a szocialista brigádok­kal is fölvette a kapcsolatot, részt vesznek a munkásolva- sók pályázatán. Vass Magdol­na tsz-főagrooómusnő a TIT- csoport vezetőjeként is nagy munkáit vállalt ; ő egyébként most »szakosodik«. És sorol­hatnánk hosszan... — Nincs nőuralom Kutason és környékén — így foglalja össze Alsecz Jánosné mondan­dója lényegét. — Csupán meg­próbálunk tenni a négy köz­ségért. És ebben a munkában nagy támaszunk az itteni ál­lami gazdaság, melynek Kó­pé esni Vince az igazgatója. Tapasztalt ember, segít ne­künk. »■Asszony hajtja 'a lovát,..« De gyorsan robog a kocsi! Leskó László Anna asszony ólykor a legsze­mélyesebb gondokkal is szem­bekerül. Családi feszültségek feloldójának kell lennie, taná­csot kell adnia stb. Este, ha otthon van, még áttekinti a megjelent rende­seteket. A család a tévéműso­ron szórakozik; ő el-elszundít. S a »kárpótlás«? — Ha csak pár percre is megállhatunk útközben az erdő mellett, már felüdít egy séta a fák között. Vasárnap igyekszem a családdal minél többet kirándulni. Alsecz Jánosné, a területi pártbizottság titkára is nagy utat járt be. Főkönyvelőiként dolgozott az áféSz-nél, majd a szabási tsz-ben töltötte be ugyanezt a tisztséget. Most már több mint két éve, hogy titkárnak választották. — Az az igazság, hogy a mozgalmi munkából már na­gyon régóta tevékenyen ki vet­tem a részem. Nőbizottsági el­nökként, KlSZ-ialapsaerveast patrónusaként. vöröskeresztes aktívaként. Mégis: nehéz volt elkezdeni a munkát a területi pártbizottság titkáraként, s nem mondanék igazat, ha azt állítanám, hogy most könnyű. Bentlakásos, középszintű ve­zető iskolán is voltam azóta. Minden percet megragadok az önképzésre. Huszonegy éves, felnőtt fia van, férje a nagyatádi áfész- igazgatóság elnöke. Magdi asszony néha — amikor reg­gel elindul szabási otthonuk­ból — csak annyi t mond : »Majd jövök ...« Volt úgy, : hogy Kaposvárra ment, de . Nagyatádról került haza. Ti­zenegy alapszervezefíben két-' ' száz kommunista tevékenyke- : dik; az összefogó tevékenysé- : get huszonöt tagú — negyed­évenként ülésező — pártbi- I zoltság végzi. I i A tan-ác.selnöknónél H, aj, pártbizottsági \ titkárnál is j gyakran, csengett a telefon ' ottlétem alatt. Amíg tárgyal- 1 tak, intézkedtek — volt időm átgondolni: »Hogyan is halad az a kocsi, melynek bakján asszony ül ?« Kutas és társközségei szép | eredményeket tudhatnak a magukénak. Valósággal váro­si képet mutató központ ala­kult ki néhány év alatt Ku­tason. Emeletes házak c.so­TTa a szarvasmarha-tenyész­tést a mezőgazdáság nehéz­iparának tekintjük, akkor a zöldségtermesztés a mezőgaz­daság műszeripara — ez volt a bevezető gondolata szerdán este a televízió riportfilmjé­nek. Hogy több legyen... — ezt a címet kapta a műsor, amely egyetlen célt szolgált: javuljon a termelés, a forgal­mazás, az ellátás színvonala. — A műsor alapján, a gya­korlatban hogyan ítéli meg saját helyzetüket, feladatu­kat? — A kérdésre ketten válaszoltak. Varga Sándor tsz-elnök, He­tes: — A MÊK helyesen látja a helyzetet — kitűnt ez a fő­osztályvezető nyilatkozatá­ból. Véleményem szerint ösz- szességében mégsem tükröző­dött az a sok gond, amely ma jellemző. Tiszteletre és elis­merésre méltó például a tom­pái szövetkezet zöldségter­melési tapasztalata, de nem ez az általános nálunk! Nem ez a jellemző — éppen ezért egy kicsit »szépítettnek« ér­zem a rajzolt kéjfet. Egy do­logban viszont megerősített ez a film. Ott, ahol a techni­kai, a személyi, az anyagi, egyszóval valamennyi feltétel adott, célszerű főágazati szin­ten foglalkozni a nagyüzemi zöldségtermeléssel. Ez a gon­dokból kivezető egyik út. A másik: mi sokat hangsúlyoz­zuk a kisüzemi árutermelés jelentőségét. Szerintem ezen belül elsősorban a zöldség- termelésre kellene jobban ösz­tönözni. Minden nagyüzem­ben, nálunk is vannak olyan száz-kétszáz négyszögöles, di- ribdarab földek, amelyek nagyüzemi művelésre alkal­matlanok. Nyugdíjasok, de tán fiatalabbak is szívesen vál­lalkoznának ezeken zöldség- termelésre. Azért merem ezt mondani, mert mi megkezd­tük az ilyen jellegű szervező munkát. Van érdeklődés irán­ta. Természetesen szükséges, hogy ezek a kistermelők meg­felelő irányítással végezzék a munkát. Olyan növényekkel foglalkozzanak, melyek egy­részt a piaci áruellátást szol­gálják, másrészt amelyeknek nagyüzemi termelése ma még megoldatlan. A tartalék diva­ta* kifejezés — hát a zöldség­A Május 1. Ruhagyár tíz gyáregységéből négy Somogy­bán van. Az öreglaki, a kará- di, a siófoki és a marcali te­lephelyen 60 280 munkás — főleg nő — dolgozik. Kovács József vezérigazga­tót kérdeztük: — Az öt és fél ezer dolgo­zójuk között milyennek ítéli a somogyiak munkáját? — A teljesítmények 80 és 120 százalék között mozognak. Különösen a karádialc dol­goznak jól, a siófokiak és a marcaliak munkájával egy­előre nem lehetünk elégedet­tek, pedig főleg az utóbbi he­lyen várunk jó minőségű munkát. Szeretnénk, ha a So­mogybán készülő kabátokat minél hamarabb a szép, júj üzemben szabnák, gomboznák és vasalnák. Ugyanis ma még az a gyakorlat, hogy itt, a budapesti anyavállalatnál szabjuk ki az anyagokat, egységcsomagokban küldjük a somogyi telephelyekre. Ott megvarrják belőle a kabátot, de a befejező műveleteket is­mét nálunk végzik. Meg akar­juk szüntetni a sok ide-oda szállítást. — Idehaza jóformán min­den családban akad egy Má­jus 1. Ruhagyárban varrott kabát. Milyen a kapcsolatuk a külfölddel ? — Négy külkereskedelmi vállalattal dolgozunk, negy­ven országba exportálunk. A nálunk készült termékek fele itthon talál gazdára, tizenöt százalékát szocialista orszá­gokban, harmincöt százalékát Hasznos javaslatok Fiatalok a gazdaságban I pedig tőkés államokban ér- I tékesítjük. Berlin, Bonn, Brüsszel, Amszterdam, Pá- j rizs, New York, Montreal, Kuwait a főbb piacunk. Kü­lönösen a bőrkabátjainkat kedvelik. Öt évvel ezelőtt a Csepel Művekkel együtt új vállalkozásba fogtunk: komp­lett ruhagyárakat szállítunk J külföldre, fölszereljük, beta- ! nítjuk a munkásokat, segítünk I a kezdeti lépéseknél. Évente két gyárat telepítünk; többek között Egyiptomban, Szíriá- ; ban, Mongóliában és Vietnam­ban van már ilyen gyár. — Készítenek-e farmernad­rágokat? — A Lewi Strauss-céggel tárgyalunk. Áprilisban úgy­nevezett készség! szerződést kötünk a farmernadrágok kö­zös gyártására. Indigó festésű szabott anyagot szállítanak a hozzávaló gombokkal, címkék­kel, mi pedig megvarrjuk. 1978-ban ebből 6Ü0 ezer da­rab lesz. — Mennyibe kerül majd? — Körülbelül ezer forintról jön ki az ár. Ezenkívül tőkés exportszállítmányunkért cse­rébe 30 ezer darab márkás farmert hozunk az országba, és a nagyon keresett1 női far­merruhákra igyekszünk szer­ződést kötni. — Hol vásárolhatunk majd ezekből? — Budapesten hét saját üz­lete van a gyárnak, ahol a kismamaszalagunkról lekerü­lő egyedi darabok mellett a farmerokat is árusítjuk. G. J. ő Miként, mely feladatok vál­lalásával segíthetik a KISZ- tagok a város gazdasági ter­veinek a megvalósítását? A többi között erről tanácskozott legutóbb a siófoki városi KISZ-bizottság. Megállapítot­ta, hogy a fiatalok eddig is bizonyságot tettek képessé­geikről, tenni akarásukról, s a gazdasági építőm unkában je­lentős eredményeket értekei. Hiányosságokról is esett szó. elsősorban a szakmai-politikai vetélkedő, az Alkotó ifjúság pályázat, a radarmozgalom értékelésével kapcsolatban, amelynek oka: a nem eléggé hatékony szervező munka. A városi bizottság meghatározta a szocialista brigádmozgalom- ra. valamint az Alkotó ifjúság pályáza tra vonatkozó legfon­tosabb teendőket, majd szá­mos, a szervező munkát segí­tő javaslatot tett az alapszer­vezeteknek. E javaslatok nvo- mám a KW, a GOV és a he­lyi állami gazdaság KISZ-bi- zottságai megalakítják a fiatal műszakiak ('agrárártelmiségi- ek) és közgazdászok tanácsát, amely a többi között aiz Al­kotó ifjúság pályázat és kiál­lítás »mozgalmi gazdája« lesz, s részt vesz a KISZ radar- munkájáibam is. Ezenkívül az FMKT készíti el a vállalatok adottságainak megfelelően az oktatási tervet a »kiváló« mozgalmakhoz. A mezőgazdaságban dolgozó KISZ-esek tapasztalatcseré­ken, k&ránid utasokon ismer­kednek az úgynevezett öntö­zéses modellgazdaságok (a Hajdúszoboszlói Állami Gaz­daság, a hajdúseovátai Lenin Tsz, a kondorod Egyesült Tsz, a rakamazi Győzelem Tsz) eredményeivel, a KlSZ-szerve- zeiek munkájával. A városi ICISZ-bizottság javasolta, hogy a ' mezőgazdasági KISZ- esek működjenek együtt a víz­ügyi ifjúkommunistákkal az öntözési bemutatók, ifjúsági napok szervezésében. A tervek szerint a siófoki KISZ-szer vezetek két kommu­nista műszakot tartanak az idén: május elseje, valamint a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatvanadik évfor­dulójának tiszteletére. Az ipa­ri szövetkezetekben dolgozó ifjúkomim unisták — aKISZÖV ifjúsági bizottságával közösen — szakmai versenyeket ren­deznek a fiatal szakmunkások részére. A városi KISZ-bizottság a többi között azt javasolta a mezőgazdasági alapszerveze- teknek, hogy vegyenek részi a böhönyei Szabadság Tsz fia­taljai által kezdeményezett muníkaversenyben, amelynek célja az 1977. évi gazdasági terv teljesítése. Továbbá : a Sió Tsz KISZ-esei gondosan segítsék a siófoki zöldságorog- ram megvalósítását, a többi között a fóliatelep létrehozá­sát, az állami gazdaság ifjú­kommunistái pedig az öntöző­kapacitás, illetve ugyancsak a zöldséekertészet növelését, fej­lesztését. Hogy >a fiatalok alaposan megismerjék a város, a megyé gazdasági célkitűzéseit, a KISZ minden munkahelyen vetélkedőt rendez »Ismerd meg jobban Somogy megye ötödik ötéves tervét« címmel. J Többet várnak a somogyiaktól Márkás farmer és bőrkabát

Next

/
Thumbnails
Contents