Somogyi Néplap, 1977. március (33. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-18 / 65. szám
V5LAG PROLETÁRJAI, EGYESÖLJETEKI Ara: 80 fillér Somom Néplap O G Y M E G Y El B I Z OTTSAGANAK L A PJ A XXXIII. évfolyam 65. szám 1977. március 18., péntek Tanácskozás a tavaszi ülésszakon ÚJ törvényt alkotott az országgyűlés Törvényjavaslat a közérdekű bejelentésekről, javaslatokról és panaszokról Beszámoló az Elnöki Tanács tevékenységéről Csütörtökön délelőtt 11 órakor összeült az országgyűlés. A tavaszi ülésszakon részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aezél György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Huszár István, Németh Károly és Sarlós István — az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai —, továbbá a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. Az emeleti páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Beielentette, hogy az országos választási elnökség benyújtotta az időközi választásról szóló jelentését; Nógrád megye 5. sz. választókerületében Hütter Csabát választották meg országgyűlési képviselővé. A jelentésit dr. Pesta László, az országgyűlés jegyzője ismertette. Hütter Csaba megbízólevelét az országgyűlés jógi, igazgatási, és igazságügyi bizottsága megvizsgálta, s megállapította, hogv mindenben megfelel a törvényben előírt feltételeknek. Az országgyűlés ezt követően tudomásul vette az országos választási elnökség jelentését, és Hütter Csaba képviselőt igazoltnak jelentette ki. Az országgyűlés tudomásul vette az Elnöki Tanácsnak a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletről szóló jelentését, majd elfogadta az ülésszak tárgysorozatát: 1. a közérdekű bejelentésekről, javaslatokról és panaszokról szóló törvényjavaslat; 2. a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának beszámolója a megválasztása óta végzett munkájáról; 3. interpelláció. Az elfogadott napirendnek megfelelően dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter emelkedett szólásra, s előterjesztette a közérdekű bejelentésekről, javaslatokról és panaszokról szóló törvényjavaslatot. Az igazságügy-miniszter expozéja — A törvényjavaslait kimondja — hangsúlyozta dr. Korom Mihály —, hogy az állampolgárok közérdekű bejelentéseikkel és javaslataikkal elősegítik a társadalmi viszonyok fejlesztését, a szocialista törvényesség erősítését, a társadalmi tulajdon védelmét, és nem utolsósorban a közéleti tisztaság ' biztosítását. A miniszter kiemelte: a gyakorlati tapasztalatok azt mutatták, hogy a közérdekű bejelentések, javaslatok és panaszok jogi szabályozását helyes kiemelni az államigazgatási eljárás köréből és önálló törvényiben rendezni. Ezek az ügyek ugyanis az államigazgatási eljárásnál sokkal szélesebb körbe tartoznak; a külön törvényi szabályozás egyben aláhúzza a téma társadalmi jelentőségét is. — A közű,g vekben való tevékeny részvétel mellett fontos számunkra az is — mondotta —, hogy az állampolgárok ügyesbajos dolgai, jogos panaszai, sérelmed elintéződjenek, igazságos orvoslásra találjanak. A gyors, igazságos elbírálás és elintézés társadalmi érdek és szocialista közéletünk követelménye is.-r A törvényjavaslat jellemző vonása, hogy különbséget tesz a közérdekű bejelentés, javaslat és a panaszok között; elintézésüket ennek megfelelően szabályozza. A közérdekű bejelentések olyan hibákra, hiányosságokra hívjék föl a figyelmet, amelyeknek megszüntetése a nagyobb vagy kisebb közösség érdeke. Felhívhatják az illetékesek figyelmét olyan tényekre, körülményekre, emberi magatartásokra is, amelyek jogszabályokba ütköznek vagy ellentétesek a szocialista erkölcs normáival, a szocialista gazdálkodás elveivel, illetőleg más módon sértik vagy veszélyeztetik a társadalom érdekeit. Közérdekű javaslatnak a társadalmilag hasznos cél elérésére irányuló kezdeményezést tekintjük. Panasz pedig az a kérelem, amely egyéni jog- vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul és elintézése nem tartozik más, jogilag szabályozott eljárásra. A törvényjavaslat rögzíti azt a fontos elvet, hogy az ügyeket ott kell elintézni, ahová tartoznak. Ezért felsorolja az ügykör szerinti szerveket és azok kötelességévé teszi a hozzájuk érkezett ügyek érdemi elbírálását, megválaszolását. À törvényjavaslatnak abból a megfogalmazásából, hogy az illetékes szervek kötelesek intézkedni, nem következik, hogy minden közérdekűnek szánt bejelentést vagy javaslatot annak tartalma szeri nit kell megvalósítani. Az érdemi intézkedés az adott ügy vizsgálatának eredményétől, továbbá anyagi lehetőségeinktől is függ. Erre vonatkozik egyébként az a rendelkezés, amely előírja: a javaslattevőt tájékoztatni kell arról is, hogy javaslata milyen okból nem, vagy mikor valósítható meg. A törvényjavaslat megkülönböztetett ügyeimet fordít a becsületes bejeden tők védelmére, mert csökkenő mértékben ugyan, de ma is- előfordul a be jelen tőkkel szembeni — legtöbb esetben burkolt — föllépés. Mindenfajta megtorlással szemben határozottan föl kell lépnünk. — A törvényhez elengedhetetlen a jó végrehajtás, a hatóságok, az ügyintézők és az állampolgárok részéről egyaránt. Ennek jó feltételei adottak, de csakis közös erőfeszá- tésekikel érhetünk célhoz — hangsúlyozta beszéde végén dr. Korom Mihály. Dr. Antalffy György egyetemi tanár (Qsongrád megyei képviselő), a törvényjavaslat bizottsági előadója hangsúlyozta: a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság nagy felelősséggel elemezte a tervezet valamennyi fejezetét. A testű-; let csupán egv — szövegpon- tosító — módosítást indítványozott. £Azt, hogy a közérdekű bejelentést, javaslatot tevő védelméről szóló paragrafusokat tartalmazó rész címében szerepeljen a » javas lattevő« után az »érdekelt« szó is.) A társadalmi vitára bocsátott törvénytervezetről egyébként előzetesen mintegy 2500- an mondtak véleményt. A bizottság egyöntetű véleménye volt, hogy a törvényjavaslat szélesíti a szocialista demokratizmust, gyarapítja az állam- polgári jogokat, ezért azt elfogadásra ajánlotta. Dr. Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke örvendetes tényként nyugtázta, hogy a tanácsokhoz tavaly csaknem 7000, a népi ellenőrzési bizottságokhoz több mint 5000 közérdekű bejelentés érkezett. Többségük a különböző vállalatok, intézmények, gazdasági szervek tevékenységét bírálta vagy mulasztásra hívta föl a figyelmet. Kisebb részük egyes személyek helytelennek vélt magatartását kifogásolta. A bejelentések zöme megalapozott volt, hozzájárult a hibák, a visszaélések megszüntetéséhez. — Mindez azt mutatja — emelte Iá dr. Papp Lajos —, hogy az állampolgárok egyre inkább saját ügyüknek tekintik az állami és gazdasági szervek munkájának segítését, figyelemmel kísérik a társadalmi tulajdonnal való ésszerű gazdálkodást. Nem hagyják szó nélkül, ha kárt okozó nemtörődömséget tapasztalnák. A közügyekben eljáró állampolgárokra az állami, tanácsi, társadalmi és gazdasági szerveknek mindig figyelni, véleményüket és javaslataikat pedig hasznosítani kell. Az érintett szervek e kötelezettségüknek lényegében már eddig is eleget tettek, de a bejelentések és a javaslatok intézésében fogyatékosságok is előfordultak. A törvényjavaslat amellett, hogy korszerűsíti a közérdekű bejelentések és panaszok elintézésének szabályait, kiterjeszti a rendelkezéseik hatályát az állami szerveken kívül a vállalatokra, üzemekre és szövetkezetekre is. Ez azért jelentős, mert a munkahelyi demokrácia egyre erőteljesebb kibontakozásának eredményeképpen mind több közérdekű bejelentés és javaslat hangzik el a munkahelyi fórumokon is. Az állampolgárok számára a jövőben még több lehetőséget kell biztosítani, hogy lakó- és munkahelyükön egyaránt elmondhassák véleményüket. — Társadalompolitikai jelentőségű feladat — hangsúlyozta dr. Papp Lajos —: minden vezető a maga munkaterületén olyan szemléletet és gyakorlatot alakítson ki, hogy mindenki komolyan vegye a közérdekű jelzéseket, még akkor is, ha bírálnak, mert a közösséget szolgálják. A törvény minden bizonnyal kedvező hatással lesz a közéleti aktivitásra, az állami, a társadalmi szervek és a lakosság, továbbá az üzemek, intézmények, szövetkezetek és dolgozóik kapcsolatának erősödésére. Gázsity Milutinné tanárnő (Baranya m.) hangoztatta: az irányító szerveknek erélyesen fel kell lépniük a felügyeletük alá tartozó olyan intézmények- ; kél szemben, amelyek indoko- ’ latlanul elzárkóznak a közérdekű javaslatok megvalósítása elől. Már csak azért is, mert az állampolgár közéleti aktivitását meghatározóan - befolyásolja, hogy indítványaival miként foglalkoznak, (Folytatás a 2. oldalon.) Bútorlap a csiszológépen Naponta ötszáz négyzetméternyi bűtorlapfeliilet csiszolását végzik el a kaposvári Lakberendező Ipari Szövetkezet fé- mezöüzemében. A szövetkezet évente hetvenmillió forint értékű bútort készít. Magyar párt- és kormánykiililiítssg utazik az NDX-ba il- 4. -i .h-i ' . *. Kádár Jánosnak, a klagyaé Szocialista Munkáspárt ’ Központi Bizottsága első titkárának vezetésével a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának és a Német Demokratikus Köztársaság kormányának ; meghívására a közeli; napokban magyar parlés kormányküldöttség utazik hivatalos, baráti látogatásra a Német Demokratikus Köztársaságba. (MTI) Púja Frigyes megkezdte hivatalos athéni tárgyalásait Púja Frigyes külügyminiszter — aki szerdán érkezett hivatalos látogatásra Athénba — csütörtökön (helyi idő szerint 10.15-kor) az elnöki palotában fogadta Konsztantin Cacosz görög köztársasági elnök. A találkozón a kétoldalú kapcsolatok fejlesztését vitatták meg. A fogadás után a külügyminisztériumban Púja Frigyes megkezdte a hivatalos tárgyalásokat Dímitriosz Biciosz görög külügyminiszterreL A görög tv-állomások szerdán este filmhíradóban számoltak be külügyminiszterünk repülőtéri fogadtatásáról. Csütörtökön az athéni sajtó kiemelt helyen adott hírt Púja Frigyes megérkezéséről, ismertette programját, tárgyalásainak témakörét. A Rizoszpasztisz a Budapesti Rádió kommentárját idézve azt írta: a magyar és görög vezető politikai személyiségek találkozóinak igen nagy a jelentősége. Elősegítik a különböző társadalmi rendszerű országok kapcsolatainak fejlődését, a világbéke és a biztonság ügyét. Országgyűlési tudósítónk jegyzete Jog és kötelesség Pár héttel ezelőtt Barcson a járási hivatalban érdeklődtem: a falugyűlések tapasztalatai alapján vajon közérdekű, vagy inkább saját érdeket szolgáló felszólalások, javaslatok hangzottak-c el. A hivatal elnöke látható elégedettséggel vette elő a jegyzőkönyveket, kimutatásait, amelyekből egyértelműen kiderült: a megnövekedett közéleti érdeklődést és az ezzel járó fokozott felelősség- érzetet jól mutatja a közérdek javát szolgáló bejelentések, javaslatok számának az emelkedése. Ez a tapasztalat egyre általánosabbá válik — nemcsak a barcsi járásban, hanem egész Somogybán, cs országosan is. Törvényalkotásunk ezért is tűzte napirendre a követelményeknek megfelelő jogi szabályozás megalkotását. Eddig az államigazgatási eljárás részeiként szabályozták a közérdekű bejelentések intézésének módját, a törvény azonban majdnem két évtizedes volt már, s így újabb előrelépésre volt szükség. Az országgyűlést megelőző tanácskozáson egyhangú volt a somogyi képviselők véleménye: az új törvény szélesebb körben teszi lehetővé a közérdekű ,bejelentések, javaslatok és panaszok intézését. Somogybán is élénk érdeklődés, pezsgő társadalmi vita kísérte a törvénytervezetről előzetesen kiadott vitaanyagot: hét fórumon a lakosság minden rétegének képviselője véleményét nyilvánította. Több mint kétszázan foglalkoztak az új jogszabállyal. Utalt erre a törvényjavaslat vitája kapcsán az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának előadója is. A bizottság tagjai közül tizenegyen szóltak hozzá a tervezethez, s a helyes észrevételek bekerültek a törvény végleges szövegébe. A gyakorlat és a jogi szabályozás közötti összhang hiányát az utóbbi két évben már — akár az állampolgárok, akár az ügyek intézésével megbízott szakemberek — egyaránt érezték, hiszen jó kezdeményezések sikkadhattak el a javaslatok útjának nem megfelelő szabályozottsága miatt. Anélkül, hogy a jogszabály ismertetésébe bocsátkoznék, egy dolgot feltétlenül ki kell emelnem: az új rendelkezés az állam- polgári öntudatra alapoz. Ez áthatja a törvény egészét, S ezen túl arra is figyeltek a törvény alkotói, hogy védjék a panasztevöket, de egyúttal gátat emeljenek a fölösleges, a megalapozatlan bejelentéseknek. Épp ezért a jogszabály megszabja, hogy mikor kell fölfedni a bejelentő■ névét,:-és mikor nem. ' . Fontos szerep, jut a most elfogadott újJ törvénynek a szocialista demokrácia továbbfejlesztésében. Bár Magyarországon vannak előzményei az új törvénynek, mégis érdemes ösz- szehasonlítani a más országokban folytatott gyakorlattal. Az NDK-ban például úgynevezett panaszbizottságok vannak, amelyek akkor »jutnak szerephez«, hu az állampolgár úgy érzi: megakadt az ügy intézése. Bulgáriában, ha valaki nem kap választ a határidő lejártáig — 30 napon belül —, egyből fellebbezést nyújthat be. Az országgyűlésünk által alkotott legújabb törvény tehát szélesíti a közérdekű bejelentések, javaslatok, panaszok intézésének körét. S élni a törvény adta lehetőségekkel — bizalmat is jelent. M, A. í
