Somogyi Néplap, 1977. február (33. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-15 / 38. szám

ev ■O 'h .-a. VI LA G PROLETÁRJAI, E G Y E S 0 L J E T E K I Ara: 80 fillér Somogyi Néplap AZ M S Z M P SOMO G Y MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIII. évfolyam 38. szám 1977. február 15., kedd Életünk tükre A Statisztika.! Hivatal köz­zétett jelentése népgazdasá­gunk — és benne mindnyá­junk — múlt esztendejéről az országos körülményeik, a nemzetközi gazdasági helyzet higgadt, tárgyilagos mérle­gelését, a kölcsönhatások jó­zan tudomásul vételét tükrö­zi. Következésképpen ha nem is feltétlen elégedettséget, de kiegyensúlyozottságot és szo­lid bizakodást. Kezdjük mindjárt az élet­körülményekkel. A kereset átlag öt és fél százalékkal nőtt, az áremelkedések együt­tes hatása elérte az öt száza­lékot. Ily módon az egy ke­resőre jutó félszázalékos reálbér-, illetve a juttatáso­kat is magába foglaló egy­százalékos reáljövedelem­növekedés szerény mértékű, gyakorlatilag alig érzékelhe­tő. S cpp a hosszú évek óta megszokott javuláshoz mér­ten sok ember számára talán alig is látszik. Mert tény, hogy a jelzett növekedés a tervezettnél mérsékeltebb. Am sok körülmény is ros­szabbul alakult, mint gon­doltuk. Az időjárás emléke­zetes szélsőségei a mezőgaz­dasági termelést károsították, s nem kedveztek nekünk a világgazdaságban már hosz- szabb idő óta mutatkozó gaz­dasági bajok sem. Mindezek ellenére a nép­gazdaság jó irányban fejlő­dött, és életünk a nehézségek közepette — átlagosan te­kintve — nem rosszabbodott. Ez pedig szocialista gazdasá­gunk nagy fokú tűrőképessé­gének és a sok, eredményes emberi erőfeszítésnek köszön­hető. A külkereskedelmi mér­leg hiánya ugyanis jóval ki­sebb volt az előző évinél, s a belföldi felhasználás is ki­sebb ütemben nőtt, mint a nemzeti jövedelem. Jő irány­zat ez! Javult, korszerűbb lett a termelés szerkezete is. Nem hagyhatjuk említés nél­kül azt sem, hogy míg a nö­vénytermesztésben nagy vesz­teségeket szenvedett az or­szág és az állattartásban sem sikerült még teljesen legyőz­nünk a nehézségeket, a búza hektáronkénti átlagtermése minden eddigit felülmúlt. Bárcsak a kukorica vagy a zöldségtermesztésben is így, fölfelé haladnánk! Életünk folyamatát, életér­zéseinket persze sokkal bo­nyolultabb tényezők alakít­ják. Ezt a jelentést forgatva feltűnik, hogy tovább csök­kent a csecsemőhalandóság, s a korábbinál jóval több a gyermekgondozási segéilyen levők száma. El lehet tűnőd­ni ezen! S nem kevesebb, mint negyedmillió új hűtő­szekrény, ugyanannyi tévé, sok-sok milliárd forint érté­kű bútor, több mint 80 ezer gépkocsi kelt el. Jelentősen nőtt a takarékbetét-állom íny, és csaknem 94 ezer lakás épült — ebből több mint 61 ezer magánerőből. Ez utóbbi hét és fél ezerrel több az előirányzottnál. Nem szeszélyből kapcsol­tuk össze a. takarékbetéteket és az építkezést. Ha csak né­mileg is könnyebbek lenné­nek az építkezési föltételek, az anyagbeszerzés, a kivite­lezők »-megszerzése-, akkor bizonyára kevesebbef tarta­lékoltak volna az emberek. Mert e 94 ezer új lakás igen tekintélyes hozzájárulás a nagyszabású lakásépítési programhoz. Akinek még nem jutott megfelelő lakás, annak továbbra is ez az első számú gondja. így a jelentés ebben is, sok egyébben is, ki- mondva-kimondaálanul utal a teendőkra. Magyar—lengyel külügyminiszteri tárgyalások Varsóban Púja Frigyest fogadta Piotr Jaroszewicz miniszterelnök Púja Frigyes külügyminisz­ter — Emil Wojteszek len­gyel külügyminiszter meghí­vására — hétfőn hivatalos, baráti látogatásra a Lengyel Népköztársaságba utazott. A Ferihegyi repülőtéren Púja Frigyest Rácz Pál kül- ügyminisztériumi államtitkai' és a Külügyminisztérium több vezető munkatársa búcsúztat­ta. Télén volt a búcsúztatásnál Jerzy Zielinski, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Érkezését követően külügy­miniszterünk Varsóban meg­koszorúzta az ismeretlen ka­tona sírját, fogadta a díszszó- zad tisztelgését, és beírta ne­vét az emlékkönyvbe. Még a délelőtt folyamán Púja Frigyes látogatást tett Emil Wojtaszek lengyel kül­ügyminiszternél, majd a kül­ügyminisztérium épületében megkezdődtek a plenáris tár­gyalások. A megbeszélés kez­detén Emil Wojtaszek kifeje­zésre juttatta örömét. hogy személyesen találkozhat a magyar külügyminiszterrel, aki oly jelentősen hozzájárult a két ország és a két minisz­térium kapcsolatának tovább­fejlesztéséhez. A magyar külügyminisztert hétfőn délután fogadta Piotr Jaroszewicz, a lengyel minisz­tertanács elnöke. A beszélge­tés folyamán Púja Frigyes el­mondotta: igen hasznosnak tartja a kétoldalú külügymi­niszteri szintű megbeszélése­ket — mind a két ország kap csolatai, mind a nemzetközi helyzet megítélése szempont­jából. A találkozó után — ame­lyen részt vett Németi József varsói magyar nagykövet is — folytatódtak a plenáris tár­gyalások a kétoldalú kapcso­latok továbbfejlesztéséről és mind a két felet érintő nem­zetközi kérdésekről. Este Emil Wojtaszek len­gyel külügyminiszter vacsorát adott Púja Frigyes tiszteleté­re. Mezőgazdasági szak fi Írnek országos szemléje Ma és holnap XIV. alka­lommal rendezi meg a MÉM az országos mezőgazdasági, élelmiszeripari és erdészeti filmszemlét. Ez alkalommal harminc olyan filmet mutat­nak be. amely tavaly készült, és tájékoztatást ad a legfris­sebb tudományos, gyakorlati tapasztalatokról, módszerek­ről. A növénytermelés, növény- védelem kategóriájában nyolc filmet láthatnak az érdeklő­dők, közülük négy — az or­szágos célkitűzésekkel össz­hangban — a zöldség- és gyü­mölcstermelés témakörében készült. Az állattartás és hús­termelés témakörében készült munkák közül figyelemre­méltó az Állattartás a ház körül, A több sertéshúsért, a Hasznosítsuk a mezőgazdasá­gi melléktermékeket című szakfilm. A mindennapi mun­kához. a hatékonyabb, ered­ményesebb munkaszervezés­hez adhat nélkülözhetetlen ta­nácsokat a traktorok kihasz­nálásáról, az energiatakaré­kosságról készült film. A példákat hosszan lehetne sorolni. A harminc film. mely valójában hét fő tématerüle­tet ölel fel, gazdag választé­kot, az oktatáshoz, a tovább­képzéshez jő segítséget kínál. Sajnos ezzel a segítséggel me­gyénkben még vajmi kevéssé élnek. Részben a filmszemle, részben a mostani mezőgazda­sági könyvhónap alkalom arra, hogy a figyelem jobban az ilyen segítőeszközökre irá­nyuljon. Sok helyen tartanak könyvhónapi rendezvényt, sok községben folyik még a szer­vezett téli oktatás, tovább­képzés. A jó szakfilm nem­csak vonzóbbá teheti a ren­dezvényt, hanem hozzásegíthet az új ismeretek könnyebb megértéséhez. Olyan szemlél­tető eszköz, mely a gvors tá­jékoztatásban, az oktatásban ma már nélkülözhetetlen — csak jobban kell vele élni! „Áttörés” Cipruson Waldheim Bécsbe utazott Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára vasárnap délelőtt el­utazott Nicosiából. Előtte saj­tóértekezleten elmondotta, hogy Makariosz ciprusi köz- társasági elnökkel és Denk- tassal, a Ciprusi Török Szö­vetségi Állam elnökével foly­tatott eszmecseréjén «•áttörést« értek el a »komoly és enged­ményekkel biztató tárgyalások irányában«. A felek — Waldheim tájé­koztatása, szerint — megálla­podtak egyfelől a válság meg­oldásának módjában, másfelől a tárgyalások alapjaiban. Megállapodásukat írásban is rögzítették. A főtitkár meg­jegyezte: a tárgyalások hosz- szúak lesznek, s konkrét ered­mények csak hónapok múlva mutatkozhatnak. (Kommen­tárunk a 2. oldalon.) Közel-keleti körútja és cip­rusi tárgyalásai befejeztével Kurt Waldheim, az ENSZ fő­titkára hétfőn GenfbŐl hiva­talos látogatásra hazájába, Ausztriába látogatott. Somogy a „középmezőnyben” Több mint 300 literrel nőtt a tejtermelés Tetőzik a Duna Budapestnél A csapadékos, enyhe idő következménye, hogy az átla­gosnál két-három hónappal korábban indult meg hazánk­ban az olvadás. A folyókon levonuló árhullámok miatt eddig 670 kilométer hosszú védvonalon kellett árvízvédel­mi készültséget elrendelni. Je­lenleg harmadfokú védelmi készültség van a Tárnán, má­sodfokú a Duna Rajka és Gö- nyü közötti szakaszán, a Bod­rog és az Ipoly mentén. Vasárnap a Duna felső ma­gyar szakaszán megkezdődött az apadás. Vasárnap reggel Nagyhajósnál 492 centiméter­rel már tetőzött az árhullám, s Budapestnél tegnap 610 cen­timéteres volt a víz. A fővá­rosnál az árhullám most, a hét első napjaiban tetőzik, s elérheti az alsó rakpart mé­lyebben levő szakaszait. A hét végére 70 ezer hek­tárnyi területet öntött el ha­zánkban a belvíz. Főleg a Ti­szántúlon, valamint a Duna— Tisza közén és a Dunántúl egyes vidékein kerültek víz alá értékes mezőgazdasági területek. A szarvasmarha-ágazat fej­lesztése érdekében tett intéz­kedések eredményei már meg­mutatkoznak: országos átlag­ban mintegy 230—240 literrel nőtt az egy tehénre jutó tej­termelés. Megyénk a növeke­dés ütemét tekintve — az elő­zetes összegezés szerint — a hetedik helyen áll a 322 lite­res emelkedéssel. Az első helyre Hajdú-Bihar megye került, ahol tavaly 515 liter­rel sikerült emelni a tehenen- kénti átlagos hozamot. Alig marad el mögötte Fejér me­gye: náluk 435 liter az emel­kedés. Az ottani gazdaságok I egyébként a termelési rang­sorban országos elsők a tehe­nenként 3365 literes átlaggal. Hogy mennyire van még mit tenni Somogybán, jól tük­rözi : az átlagos tejtermelést tekintve megyénk a tizenhato­dik helyen áll, 2499 literes tehenenként téjhozammal. A növekedés figyelemre méltó, örvendetes. A tizenhatodik hely. azonban arra figyelmez­tet: még következetesebb, szakszerűbb munkát kíván, hogy az V. ötéves tervben meghatározott mértékben emelkedjen a tehenészetek tejtermelése. Hatezer pár felfutó Az Óbudai Gépipari Szövetkezet marcali telepén nyugat­német exportra hatezer gépkocsifelfutót készítenek. Ezek könnyebbé teszik a járművek alsó részéneik javítását. Berlini tanácskozás Négy munkacsoportban folytatják a munkát Vasárnap négy munkacso­portban folytatta tevékenysé­gét a nők 1975 októberi világ- kongresszusán hozott határo­zatok végrehajtását elemző berlini nemzetközi tanácsko­zás, amelyen 75 szervezet képviselteti magát. A béke és leszerelés témáját tárgyaló csoport most azzal foglalko­zik, hogy a lehető legrövi­debb időn belül tűzzék ki a leszerelési világértekezlet időpontját. Az analfabétizmus elleni harc helyzetét tanulmányozó munkacsoport arra a követ­keztetésre jutott: akciósoroza­tot kell indítani annak meg­értésére, hogy az írástudat­lanság az egész világ fejlődé­sét hátráltató politikai, gazda­sági, társadalmi és emberi kérdés. A harmadik munka­csoport — tekintve, hogy az ENSZ 1979-et a gyermekek esztendejévé tette — abból in­dult ki: a gyerekek kéthar­mada olyan körülmények kö­zött él. ahol egészségük, ellá­tásuk, testi fejlődésük bizony­talan, tehát javasolja, hogy fogadjanak el ENSZ-konven- ciót a gyermekek jogairól. A dolgozó nők jogaival fog­lalkozó munkacsoport arra az álláspontra jutott: a nők egyenjogúságának biztosítása a munkában, tanulásban, a bérezésnél, a megfelelő mun­kafeltételek és egészségvéde­lem össztársadalmi feladat. A Szakszervezeti Világszövetség elnöke. Enrique Pastorino be­jelentette: az 1978 áprilisban Prágában összeülő szakszerve­zeti világkongresszusnak ez egyik fő témája lesz. 120 kilométeres sebesség — vasúton Hárommilliárdos felújítás Villamosítják a hegyeshalom—rajkai vonalat Jelentős vasúti fejlesztés színhelye jelenleg a Budapest —Hegyeshalom közötti vasúti fővonal. A nagy forgalmú — mintegy 200 kilométer hosszú — vonalszakasz átépítésére, — az állomások korszerűsíté­sére hárommilliárd forintot költenek. Ehhez jön még az a több mint egymilliárd fo­rintos fejlesztés, amely He­gyeshalom térségében folyik. Brigádvállalások a Mechanikai Művek marcali gyárában Egyenletesebb anyagellátás, több export Az ötödik ötéves terv fel­adatainak időarányos teljesí­tését, a hatékonyság növelését tűzték ki célul a Mechanikai Művek marcali gyárának munkásai, amikor csatlakoz­tak a Csepel Vas- és Fémmű­vek szocialista brigádjainak munkaverseny-felhívásához. Vállalásuk között szerepel, hogy egyik új termékük — a szerszámosláda — gyártását határidő előtt megkezdik. A próbaüzem már folyik a gyárban, s az idén összesen 540 ezer darabot szállítanak a megrendelőknek, elsősorban n3rugati exportra. E termék gyártásának be­vezetése szükségessé tette a festőüzem rekonstrukcióját is: ezt ezekben a hetekben úgy kívánják elvégezni, hogy az első negyedév exportszállítás: kötelezettségeinek is eleget tudjanak tenni. Szerepel a célkitűzések között a gyáregy­ségben a szükséges munkahe­lyi szervezés zökkenőmén es megvalósítása. A minőség ja­vítása érdekében a Dolgozz hibátlanul I munkarendszert szélesebb körben bevezetik. Az üzem- és munkaszervezés korszerűsítésével egyenletes, jó anyagellátással akarják a nagy értékű gépek eddiginél jobb kihasználását elérni. A gyár szocialista brigádjai­nak társadalmimunka-válla- lása a várossá fejlődött Mar­cali tovább szépítését szolgál­ja. Munkásművelődéssel kap­csolatos célkitűzéseik között pedig szerepel, hogy a tanu­lást vállaló munkásokat se­gítik az eredményes vizsga érdekében. Hamarosan befejezik a He­gyeshalom—Rajka közötti vasúti szárnyvonal villamosí­tását, ezt követően 1982-lg a hegyeshalmi rendezőpályaud­var fejlesztésén dolgoznak. A későbbiek során a hegyeshal­mi személypályaudvar vá­gányhálózatának teljes kor­szerűsítésére kerül sor. Jelenleg Pest és Fejér me­gye területén dolgoznak a vasútépítő brigádok, s még az idén a munkák zöme »»áthú­zódik« Komárom megyére. Ezt követően pedig Győr— Sopron megye területén foly­tatódik a hárommilliárdos program. Nemcsak a pályát építik át, hanem olyan forgalmi beren­dezéseket is fölszerelnek, me­lyek lehetővé teszik a vonatok 120 kilométeres óránkénti se­bességét. Később ez 140—160 kilométerre nő. A nagy se­bességet a Tatabánya—Győr— Hegyeshalom közötti szaka­szokra tervezik. A Dunántúl északi részét átszelő vasútvonal teljes át­építése — a járulékos mun­kákkal együtt — 1985 után fe­jeződik be. Közben új állo­mások, csomópontok is épül­nek.

Next

/
Thumbnails
Contents